Július 19-én véget ért a Kisebbségkutató Intézet szervezésében Kolozsváron zajlott, Lépj közelebb című nyári egyetem. A nyolc napos rendezvény próbálta megismertetni a romák életét, kultúráját és sajátos világát. A két utolsó napon roma írók-költők mutatkoztak be. A konferencia egyik meghívottja, Ciurar Lavinia szerint a nyomorra, mocsokra, a sok elhanyagolt gyerekre fókuszáló sajtófotók nem minden esetben nyújtanak élethű, teljes képet, mindenképpen sokkolóak és ellenszenvet váltanak ki a nézőkből. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt tagja elmondta, hogy az elmúlt évben a sajtó felerősítette a romák iránti előítéleteket és diszkriminációt, főként a rémhírekkel. Szerinte a legnagyobb gondot nem is a tévé, rádió vagy a nyomtatott sajtó jelenti, hanem az olyan online újságok, ahol az emberek gyakran rasszista megjegyzéseket tehetnek. /Braica Tünde: Közelebb léphettünk a romákhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2008. július 22.
Gergely Balázs, az Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének elnöke a Markó–Tőkés egyeztetést értékelve elmondta: ez Tőkés László közvetítésével zajlott a két magyar politikai alakulat vezetői között, következésképpen az álláspontok közeledése nem tekinthető véglegesnek. Az RMDSZ ajánlatát Csép Sándorral, az MPP megyei elnökével és Sándor Krisztina megyei alelnökkel egyetértésben jó tárgyalási alapnak tekintik. /P. A. M. : Gergely Balázs: „Külön-külön, de mégis együtt”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2008. július 22.
Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./
2008. július 22.
Vekov Károly leszögezte, a vitában azért vett részt, hogy legalább a kolozsvári magyar olvasót a lap helyesen tájékoztassa Wass Albertről A szakma mindenesetre megérti érveit, ha B. T. (Bogdán Tibor) továbbra sem. Ő ugyanis nem tényekkel, hanem címkézésekkel operál, amint azt 1989 előtt tanították. /Vekov Károly: Aquila non captat muscam (A sas nem kapdos a légy után). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2008. július 23.
Megkezdődtek a beiratkozások az egyetemeken. Tavalyhoz képest közel száz hellyel növekedett a tandíjmentes helyek száma a magyar tagozaton. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen 4 834 állami, 10 506 fizetéses és 4 075 távoktatási helyre lehet pályázni. Ezen belül 1102 államilag támogatott és 1787 fizetéses hely áll a magyar nyelvű oktatást választó diákok rendelkezésére. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a három oktatási helyszínen (Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely) 19 szakon 830 helyre várják a jelentkezőket. A tandíj-hozzájárulás összege az új tanévben is évi 200 euró marad. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, a magyar tagozat-vezetője, elmondta, ebben a tanévben három új szak indult a magyar tagozaton: mérnöki geológia szak a Biológia és Geológia karon, televízió szak a Színház és Televízió karon és geodézia szak, amely Gyergyószentmiklóson működik majd. A román tagozaton idén beindítják a néprajz szakot, amely eddig csak magyarul működött, és ez volt ez egyedüli olyan, amelyet románul nem oktattak. /Braica Tünde, Butyka Anna: Zajlanak a felvételi beiratkozások a felsőoktatási intézményekben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2008. július 23.
Döntés született a Kovács Ildikó alkotói ösztöndíjért benyújtott pályázatokról: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem idén végzett bábosztálya 300 ezer forintot, Urmánczi Jenő kolozsvári bábos pedig 100 ezer forintos támogatást nyert el. A januárban elhunyt neves bábszínházi alkotó emlékére létrehozott ösztöndíjat a Magyar Játékszíni Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) írta ki. Az idén végzett marosvásárhelyi bábos évfolyam vizsgamunkája lett volna, de az egyetem vezetősége nem biztosította az előadás létrehozásának költségeit. Egy kísérletről van szó: Limonádé Joe címmel egy parodisztikus elemekkel fűszerezett, 21. századi színházi western musicalt készülnek színpadra állítani. Urmánczi Jenő nyertes pályázata a Sárkányölő Szent György legendája. /Bonczidai Éva: Limonádé Joe és Hókusz-pókusz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2008. július 24.
A kolozsvári Erdélyi Gazda folyóirat júliusi számában olvasható, folyik a beiratkozás a nyárádszeredai kertészetszakra, a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett tagozatára. Dr. Páter Bélára, az egykori világhírű botanikusra emlékeztek Kolozsváron június 20–22. között, halálának 70. évfordulóján. Sikeres vizsgát tettek a falusi vendéglátó képzés résztvevői Székelyudvarhelyen. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2008. július 24.
Kolozsvár több évszázados sírkertje a Házsongárd, a magyar kultúra panteonja is. Visszafordíthatatlanná vált a temető pusztítása. A műemléktörvény nem védi a sírokat, a sírhelyek megváltása egyre nehezebb. A „maradék temető” megvédésére 1999-ben létrejött a Házsongárd Alapítvány, amely felekezetközi jelleggel működik és célja a temetőben nyugvó jeles magyar személyiségek sírjainak megmentése, gondozása, a magyar történelem és művelődés szempontjából fontos síremlékek restaurálása. Áldozatos munkájuk támogatására az egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) augusztus 23-án nagyszabású jótékonysági képzőművészeti kiállítást rendez Kolozsváron. Felkéri a világon élő összes magyar képzőművészt, hogy egy művével járuljon hozzá a kiállítás sikeres megrendezéséhez. A művek értékesítéséből befolyó összeget teljes egészében a Házsongárd Alapítvány részére ajánlják fel. /Jótékonysági képzőművészeti kiállítás a Házsongárdért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2008. július 24.
Vekov Károly jegyzetében (Szabadság, július 14.) azt írta, nem igaz, hogy szélsőjobb kísértete járja be Európát. Nem is olyan régen, a kolozsvári zsidó hitközség székházának falait horogkeresztekkel mázolták be. Az egyik budapesti pincében illegálisan vetítik a Jud Süss című fasiszta filmet. A skinheadek idegengyűlölő randalírozásait Európa-szerte ismertek. A múlt századbeli Soát is ilyen „jelentéktelen” események előzték meg, írta Goldner Gábor /Goldner Gábor: Hitelesség? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2008. július 25.
A törvényesség, a szabálytisztelet követelményére hivatkozva, a Román Rádiótársaság Szabad Szakszervezete már hosszabb ideje eljárást indított az Országos Rádiótársaság ellen, ezen belül a kolozsvári stúdió főszerkesztő helyettesét, Rostás Péter Istvánt is megtámadták. A pereskedés oka, hogy a Román Rádiótársaság elnöknője egy 2006. évi rendeletben Rostás Péter Istvánt nevezte ki főszerkesztő helyettesnek mindaddig, ameddig a tisztség betöltésére versenyvizsgát hirdetnek. Ez azóta sem történt meg. A szakszervezetisek szerint törvénytelenül halogatják a versenyvizsga megszervezését. Kétségbe vonták Rostás szakértelmét, emellett a tárgyalást lefolytató bírót is feljelentették. Rostásról azt állították: „képtelen összehangolni a kolozsvári területi stúdió román nyelvű adásait”. Rostás-Péter István elmondta: munkahelyén 2006. májusa óta érezteti hatását egy kisebbségi csoport hangulatkeltése, 120 kolléga közül 15 munkatárs ügyködése. Ők a versenyvizsga kiírását erőltetik, de ténykedésüknek etno-politikai kicsengése is van. Rostás-Péter István elődje román nemzetiségű volt, de beszélt magyarul is. /Szakszervezeti támadás a rádió főszerkesztő helyettese ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
A városháza és a tanfelügyelőség intézkedései nyomán megoldódni látszott az óvodai helyek nélkül maradt gyermekek helyzete, azonban vannak olyan kerületek Kolozsváron, ahol még mindig gondokat jeleznek a szülők. Monostoron például a 66-os számú óvodában, a megígérttel ellentétben mégsem akarják beindítani a második magyar csoportot. A tanfelügyelőség arra bíztatja a szülőket: ne nyugodjanak bele az ilyen jellegű elbánásba, hanem jelezzenek minden panaszt. /Jelezni kell minden panaszt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
A tömegtájékoztatásban gyakran lehet olvasni nacionalista megnyilvánulásokról. Így Kolozsváron a március 15-i, Széchenyi téri magyarellenes tüntetésen, áprilisban a Főtéren, legutóbb a július 16-i román–magyar női kézilabda mérkőzésen elhangzottakról – „Halál a magyarokra!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket!”, „Magyarország szar ország!” –, továbbá több ízben is fölbukkant „Halál a magyarokra!” falfeliratról. A március 15-i a polgármester engedélyével, a július 16-i a jelenlétében, és valamennyi a csendőrök erélyes be nem avatkozásával történt. Valóban csak nacionalista megnyilvánulásoktól van szó?/Asztalos Lajos: Nacionalizmus-e a tajtékzó magyargyűlölet? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
A Népszabadság hasábjain nemrégiben megjelent Tompa Gábor-interjú nagy hullámokat kavart magyarországi kultúrkörökben. Tompa Gábor, a kolozsvári Magyar Színház igazgatója erről nyilatkozott. A megjelent kritikus cikkeket nem tartja vitaindítónak. Szerencsétlennek érzi azt a körülményt, hogy az eredeti interjút jegyző Tibori Szabó Zoltán a vele készített interjúból más anyagot készített. Tompa Gábor a kérdésben megszólaló Csáki Juditnak és Szűcs Katalin Ágnesnek igazat adott abban, hogy valóban a szövegkörnyezetből kiragadott mondatok így, ilyen helyzetben nem érvényesek árnyalatlanul. Tompa sérelmezi a kolozsvári színház mellőzését, de Tibori nem a legszerencsésebb formát adta ennek az anyagnak, nagyon sok szöveg kimaradt. Tompa leszögezte, a határon túli színházak legjava egészen más értékrendet tart magáénak, mint a magyarországi színházak nagy része, továbbá szerencsések, mert nincsenek kiszolgáltatva „egy szűk, homokba dugott fejű szakmának”. /Darvas Baáta: Színházvita: tiszta vizet tea helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2008. július 25.
Láng Zsolt a Transindex kérésének eleget téve kiválasztotta a 2007-es év legjobb könyvét, Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című munkáját. A kötet igényes és gazdag munka. Esszét tanítani mindenképpen kellene. Szilágyi Júlia a bölcsészkaron teszi, harmadéves hallgatók számára. A kötet anyaga ennek a munkának a során gyűlt össze. A válogatásba a magyarok közül bekerültek Székely János Ars poetica, Cs. Szabó László Különös háromszög, Bretter György Temetés Zsögödön, Németh László Szerdai fogadónap című írása. /Gál Andrea: Az esszé dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 26.
Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő a nemrég létrehozott Sütő András Baráti Egyesület alapításáról beszélt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes megpendítette: jó lenne létrehozni baráti kört Sütő András emlékének ápolására. Nagy Pál egyetértett a kitűnő ötlettel, s hozzákezdett a tájékozódáshoz: felkeresett több írókollégát, újságírókat, közéleti embereket, művészeket, irodalombarátokat, érdeklődvén a véleményeket illetően. Egyetértés volt a szükségességében. Létrehoztak egy héttagú kezdeményező bizottságot, megfogalmazták az alapvető célkitűzéseket. Június 21-én Marosvásárhelyen megalakították a Sütő András Baráti Egyesületet. Folyamatos a jelentkezés; eddig legalább százan nyilatkoztak. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazokat, akiket már az egyesület tagjai, köztük van Gróf László egyetemi professzor Oxfordból, Lauer Edith az Egyesült Államokból, Csoóri Sándor költő Budapestről, Egyed Ákos történész Kolozsvárról, Görömbei András irodalomtörténész Debrecenből, Fodor Sándor író Kolozsvárról. Sajnálatos módon volt az eseménynek furcsa "utórezgése" is. A Vásárhelyi Hírlap munkatársa "konkolyhintő", "kútmérgező" vélekedés megnyilatkozását fedezte fel az előadásokban, megjegyezve egyebek között: "Nem kérünk a magyarhoni pártvitákból és országmegosztó acsarkodásból (...)" Ugyanekkor "gyöngécske apológiának" titulálta a jeles debreceni irodalomtörténésznek, Bertha Zoltánnak – Sütő egyik monográfusának – az előadását, és "nevetlen"-nek azt a Márkus Bélát, aki feleségével, Cs. Nagy Ibolyával együtt kötetekre menő tanulmányt írt az idők során irodalmunkról, nem utolsósorban éppen Sütő Andrásról is. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy szó sem volt itt semmiféle "konkolyhintésről", "országmegosztó acsarkodásról". /Bölöni Domokos: Épülő szellemi "szálláshely". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2008. július 26.
Nem készült mindeddig átfogó válogatás a legendás kolozsvári folyóirat, az Erdélyi Helikon anyagából. Mózes Huba kezdeményezésére végre kézbe vehetik az olvasók a Világfigyelő tető. Mozzanatok az Erdélyi Helikon történetéből. 1928–1944./Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. Szerkesztette Mózes Huba/ című könyvet, amely mintegy háromszázötven oldalon mutatja be a folyóirat anyagát: szövegeket, képeket, dokumentumokat. Mit lehetett korábban tudni az Erdélyi Helikonról? Talán azt, hogy a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom legjelentősebb folyóirata? Igen, kétségtelenül. Hogy az egyik legstabilabb, leghosszabb életű lap Erdélyben? Nyilvánvalóan. Az Erdélyi Helikonról szóló szakszerű tanulmányok, dokumentumkötetek (Szemlér Ferenc versantológiája, Marosi Ildikó és Mózes Huba dokumentumkötetei, Galambos Ferenc repertóriuma, Vallasek Júlia és mások tanulmányai) után körvonalazódott a folyóirat. Hiányzott viszont jónéhány alapszöveg újraközlése. Pomogáts Béla 1983-ban közzétette A transzilvánizmus című könyvét, akkor alcíméül ezt választotta: Az Erdélyi Helikon ideológiája. Méltán kapcsolódhatott össze a köztudatban az Erdélyi Helikon az „erdélyi gondolat”, a transzilvanizmus fogalmával. /Balázs Imre József: Ami eddig nem volt, s most lett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2008. július 26.
Számítások szerint 800 ezer euróba kerülne a Kolozsvár szimbólumaként számon tartott Mátyás-szoborcsoport restaurálása – nyilatkozta László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Hozzátette: a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) javaslatot tett a helyhatóságnak és a román kormánynak a kivitelezés teljes költségének a fedezésére. Ennek feltétele az, hogy a román kormány vállalja át egy magyarországi román műemlék teljes restaurálási költségeit. Amennyiben megállapodás születik, a munkálatok már szeptember elején elkezdődhetnek, a restaurálás decemberben befejeződhet. /800 ezer euróba kerül a restaurálás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2008. július 26.
Hatalmas hiányt pótol az idén megjelent, az előző két év anyagát tömörítő szakfolyóirat, a Könyvesház. A Művelődés mellékleteként kiadott Könyvesház viszontagságos körülmények között tengődik. Maga a Kolozsváron bejegyzett Művelődés is lelkes főszerkesztőjének, Szabó Zsoltnak köszönhetően jelenik meg havonta, a laptulajdonos, a Művelődési Minisztérium fokozatosan levette róla a kezét, egyre sorvasztotta a támogatást, s immár több mint három éve egyetlen lejjel sem járult hozzá a fenntartási költségekhez, azonban kiadói jogáról sem hajlandó lemondani, pedig a lapot idén átvette volna a Kolozs Megyei Tanács. Emiatt az eredetileg negyedévesre tervezett Könyvesház előbb félévente, majd évente, aztán szünetekkel, társkiadóval látott napvilágot. A mostani szám a 2006-os és 2007-es évet öleli fel, s a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár anyagi és szellemi támogatásának is köszönheti megszületését. A lap bevezetőjében Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtárügy nehéz helyzetéről, a községi könyvtárak elhanyagoltságáról írt. A Könyvesházban beszámoló található többek között a Kárpát-medencei magyarság olvasáskultúrájáról végzett felmérésről, az olvasási és könyvtárhasználati szokásokról, a gyermekkönyvtárak fontosságáról, a könyvtárosok elektronikus hírlapjáról, szakmai továbbképzésről és Herepei János kéziratban maradt munkáiról. /Szeketes Attila: Megjelent a Könyvesház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2008. július 29.
Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vezetősége intézkedjen a kolozsvári temetők helyzetének rendezésére: térfigyelő videokamerákat szereltet fel a Házsongárdi, a kismezői és a monostori temetőben. Egyre több panasz érkezett a helyhatósághoz amiatt, hogy rendszeresen ellopják a friss sírhantokról a virágokat és a koszorúkat. – A monostori temetőben egy hónapja nem lehet temetkezni. /Kiss Olivér: Térfigyelő kamerákat szerelnek fel a kolozsvári temetőkbe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2008. július 29.
Az Új Magyar Szó interjúsorozatban hetente bemutatja az erdélyi magyar könyvkiadókat. Elsőként, a kolozsvári Koinónia igazgatója, Visky András beszélt kiadójukról. Az 1993 óta létező kiadó megalakulásakor teológiai, egyháztörténeti tárgyú köteteket hozott napvilágra, majd úgy gondolták, a kortárs irodalom sem maradhat ki, emellett a kortárs európai és a román szerzőkre is gondoltak. Jelenleg húsz könyvet adnak ki évente. Nem csak a román és a magyar alapítványok támogatását használják ki: brit, ír, holland források segítségét is igénybe veszik. Szép sikere volt Zágoni Balázs meseregényének, Selyem Zsuzsa prózáinak, valamint a Kolozsvár dísztörténetét feldolgozó, gyerekeknek szóló kötetnek. /Varga Melinda: A modernitás színeiben. Beszélgetés Visky Andrással, a Koinónia kiadó igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2008. július 30.
Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2008. július 30.
Idén Bihar megyei településeken tartott előadásokat az Erdélyi Vándorszínház kis létszámú társulata, amelyet tavaly alapított Csuja László, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója. Az öt marosvásárhelyi és egy kolozsvári színis növendékből álló csapat idén is commedia dell’arte stílusú előadást hozott létre, ezúttal Shakespeare-művekből ollóztak össze részleteket. A Kele-Fodor Ákos dramaturgiai munkája nyomán született szöveget Csuja László állította színpadra. Hét Bihar megyei települést jártak be, a partiumi falvakban saját maguk toborozták a nézőket, lovasszekéren ülve járták be az adott falut és csalogatták a közönséget az esti előadásra. /(köllő) : Idén is turnézott az Erdélyi Vándorszínház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2008. augusztus 1.
Az E60-as európai műút Erdélyen áthaladó szakaszának elzárásával fenyeget az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesülete, ha a magyar hatóságok nem vonják vissza az Orangeways Zrt. szállítási vállalat romániai útvonalra kibocsátott szállítási engedélyét. A fenyegetést megküldték a magyarországi minisztériumnak, a magyar kormánynak és az Európai Unió illetékes szerveinek. Az aláírók e kétségbeesett gesztussal „körülbelül száz erdélyi szállítócég működésének ellehetetlenítését és teljes csődjét” szeretnék elkerülni. Az egyesületbe tömörült szállítók szerint a Magyarországon bejegyzett cég európai uniós előírások megkerülésével szerezte meg a romániai fuvarozás jogát. Orbán László, az egyesület elnöke szerint az Orangeways kalózcégként ismert. Engedély nélkül járatta a járatait Budapest és Kolozsvár között. A cég az út széléről szedi fel az utasokat, nem fizet a megállóhelyek bérléséért, jelenleg körülbelül feleannyiért szállít, mint az erdélyi fuvarozók. A Román Útügyi Hatóság (ARR) vezérigazgató-helyettese, Sajtos László elismerte, vizsgálják a magyar cég erdélyi működését. Bajkó Ernő, az Orangeways romániai értékesítési vezetője válaszolt a cég elleni vádakra. Cáfolta, hogy nem rendelkeznének Csíkszeredáig érvényes szállítási engedéllyel. Azt is cáfolta, hogy ne lenne szerződésük a buszállomásokkal. /Gazda Árpád: Kitiltatnák a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
2008. augusztus 1.
Évente több ezer külföldi érkezik Kolozsvárra, vannak, akik tanulni vagy munkát vállalni jönnek ide, mások itt kötnek házasságot. Egy év alatt 80 százalékkal, vagyis 4 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik más országokból érkeztek ide, és letelepedtek. Kolozs megye ezzel legelső helyen áll az országban a bevándorlók számának tekintetében. A Kolozsváron élő 83 nemzetiség vonzó a külföldiek számára. Emelkedett azoknak a házasságoknak az aránya is, amelyeket román- és más állampolgárságú személyek kötnek, különösen a moldvai, törökországi, pakisztáni, indiai és arab nemzetiségűek kötik össze életüket román állampolgárokkal. /Kolozsvár: nyolcvanhárom nemzetiség városa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2008. augusztus 1.
Az Örményország a múltban és jelenben címmel kiállítást nyílt Kolozsváron a helyi örmény közösség szervezésében. A kiállított anyag a Budapesti Örmény Önkormányzat tulajdonát képezi. Az anyagot bemutatták már Nagyváradon és Szamosújváron, és a továbbiakban bejárja majd az ország összes olyan városát, ahol örmény közösség él. /-f-: Örményország kincsei a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2008. augusztus 1.
Húsz éve, 1988. augusztus 28-án munkatalálkozót tartott Aradon Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. júniusi debreceni–nagyváradi megbeszélése óta 11 évnek kellett eltelnie az újabb kétoldalú magyar–román csúcstalálkozóig. Az összességében nyolcórányi tárgyalásokat a felek pozitívan értékelték, a „kölcsönös megértés” jelentőségét hangsúlyozták. A találkozót a közvélemény utólag a magyar fél diplomáciai vereségeként értékelte. 1988 nyarán hangvételében is szokatlan, ingerült vita zajlott a szocialista tábor két országa között, amihez az alapot a romániai magyar nemzetiség helyzetéről érkező aggasztó hírek szolgáltatták, nem utolsó sorban a romániai falurombolás kapcsán. A terv elleni több tízezres budapesti tiltakozó tüntetés június végén, majd erre válaszul a kolozsvári magyar főkonzulátus Bukarest általi bezáratása a helyzet elmérgesedését jelezte. Az MSZMP Politikai Bizottsága a megbeszélésekre 10 pontos javaslattal készült, köztük szerepelt a politikai kapcsolatok hiánya, a lakossági kapcsolatok akadályozása, a menekülők problémája, a kolozsvári főkonzulátus bezárása és a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitása. A tárgyalásokon Grósz 25 perces beszédben ismertette a magyar álláspontot, válaszul Ceausescu két és fél órás expozét tartott. A négyszemközti találkozón csak a hivatalos román tolmács vett részt, a magyar delegáció tagjai nem is tudták meg, hogy ott mi hangzott el. A PB álláspontjával ellentétben Grósz elfogadta, hogy falurombolás nincs, és válaszra sem méltatta, amikor Ceausescu közölte: a kolozsvári főkonzulátus kiutasított diplomatáit tulajdonképpen le kellett volna tartóztatni. A Grósz jóváhagyásával kiadott közös közlemény teljesen a román fél álláspontját érvényesítette. 1991-ben a Társadalmi Szemle című folyóiratnak adott interjújában Grósz Károly így nyilatkozott: a Ceausescu által a tárgyalások megkezdésére kijelölt határidő rövidsége, valamint a helyszínekre vonatkozó javaslat lényegében csapda volt a magyar delegáció számára. Minden azt tükrözte, hogy a Ceausescu a találkozót saját céljaira akarja felhasználni. /Húsz éve történt: Rendszerváltás Kelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30., folyt. aug. 1./
2008. augusztus 2.
Kolozsváron ülésezett augusztus 1-jén az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. A testület tájékoztatást hallgatott meg a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalásokról, és tudomásul vette, hogy az MPP visszautasította az RMDSZ belső koalíciós javaslatát. A SZÁT kinevezte Takács Csabát, a Communitas Alapítvány elnökét az RMDSZ országos kampányfőnökének. Az ülésen létrehozták az Szövetségi Választási Bizottságot is. A testület tagjai: Veress Emőd, Takács Csaba, Szepessy László, Fekete Emőke és Fenesi Tibor. /Takács Csaba kampányfőnök. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2008. augusztus 2.
Nyelv – szöveg – stílus témában július 21–26. között rendezte meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Georgius Aranka Társaság (GAT) a magyar szakos tanárok számára meghirdetett XVI. Bolyai Nyári Akadémiát Kolozsváron. A továbbképző tudományos szakirányítói Egyed Emese és Péntek János egyetemi tanárok voltak (BBTE, Kolozsvár). A tanfolyam Péntek János megnyitó beszédével kezdődött, melyben a szakma, a magyar nyelv tanításának gondjaira hívta fel a figyelmet. A házigazda Báthory István Gimnázium igazgatója, Tőkés Elek beszélt a neves iskola múltjáról, jelenéről. A szakmai találkozó kirándulással zárult. /Széman Rózsa Emese: Nyelv – szöveg – stílus a Bolyai Nyári Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2008. augusztus 2.
A 80 éves kolozsvári Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928. aug. 2./ köszöntötte Nagy Pál irodalomtörténész, hangsúlyozva, nem akármi az a szellemi teljesítmény, melyet tető alá hozott. Nagy Pál egyike azoknak, akik a kolozsvári Helikon hasábjain leghamarabb Szőcs István jegyzeteit veszi szemügyre, és nemigen csalódik. Nagy Pál nem sorolta fel Szőcs István munkáit az 1965-ben megjelent Kritikus holdtölte című regényétől kezdve a Félrejáró ingák /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005/ címmel kiadott esszéi vaskos kötetéig. Megemlítette az 1979-ben megjelent, Selyemsárhajó című könyvét, a kiváló művelődéstörténeti tanulmányt, melyről annak idején a jeles debreceni irodalomtörténész-kritikus, Bertha Zoltán így nyilatkozott: "Szőcs István látásmódfrissítő, szemlélettágító könyvét" leginkább a messzemenő "nyitottság" jellemzi. Szőcs István színikritikákat írt, a kortárs pályatársakról esszéket, a magyar őstörténet rengetegében barangoló közléseket, a magyar nyelv múltját titkait kutató jegyzeteket. Pályájának kezdete óta újságíró (is) volt, szerkesztő (is), regények írója (is); jelenleg a kolozsvári Helikon főmunkatársa, az erdélyi magyar szellemi élet egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legszókimondóbb tollforgató egyénisége. Egyik színházi cikkében ezt olvasható: "a mai színházat, rendezőt, színészt, dramaturgot és persze, egy bizonyos minimális közönséget, főleg az előbbiek cimboráit, havereit végleg nem érdekli az irodalom és a színháztörténeti előzmény, csakis bizonyos exhibiciók, magamutogatások és kitárulkozások, önkecsegtetések lehetősége érdekli a színpadon: a remekmű legfennebb annyiból, hogy annak ürügyén, révén, kapcsán mindezt produkálhatja". /Nagy Pál: Baráti levél a 80 éves Szőcs Istvánhoz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
2008. augusztus 4.
Az együttműködés jegyében találkoztak augusztus 3-án Csíkszeredában a házigazda város, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely polgármesterei, illetve a Hargita és Kovászna Megyei Tanács képviselői. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a találkozó kezdeményezője szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a találkozóra kéthavonta kerül sor, amikor a két megyét érintő konkrét gondokra keresnek megoldást. Hozzátette, tervezték, de nem jött létre a székely megyei jogú városok egyesülete, ehelyett egy intézményes tárgyalási keretet teremtettek, amely utólag bizonyos közös projektek lebonyolítása érdekében jogi személyiséget is nyerhet. „Együtt szeretnénk dolgozni, mivel tudatában vagyunk annak, hogy nagymértékben rajtunk múlik Székelyföld lakóinak a sorsa” – jelentette ki. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. A rendezvényről hiányzott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik a kolozsvári RMDSZ-ülésen vettek részt. /Pap Melinda: Székelyföldi polgármesterek találkoztak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
