Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2008. október 2.
Négy gazdasági és a környezetmérnöki szak közös tanévnyitóját tartották október 1-jén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A tizenkettedik tanévet több mint ezerkétszáz hallgatóval kezdi a helyi egyetem, közülük százharmincegyen az idén indult mesteri képzésen vesznek részt. Dr. Fazakas József főigazgató vetített képes visszapillantóban mutatta be a tagozat fejlődését, a kezdeti főiskolai korszakot és a 2005-ös áttérést az egyetemi képzésre. Jelenleg négy gazdasági szakon – vállalat-gazdaságtan, kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, agrártudományi és környezet-gazdaságtan, valamint menedzsment –, közigazgatási szakon és környezetmérnökin folyik a tanítás nappali és távoktatásban, magyar és román nyelven. Évente több mint négyszázan szereznek oklevelet, az eddigi tapasztalat szerint mindannyian kapnak munkahelyet, a diplomás szakemberek képzésével az egyetem jelentősen hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez – hangsúlyozta az igazgató. /Fekete Réka: Idéntől mesteri képzés is (Egyetemi tanévnyitó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./
2008. október 2.
Megjelent a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2008/1-es száma. Néhány cím az új számból. Györffy Gábor: A romániai magyar könyvkiadás a kommunista cenzúra és propaganda korában. Lukács Csilla: Nyelvjárás és köznyelv. Székelyföldi középiskolások nyelvi tudatosságának vizsgálata. Csomortáni Magdolna három csíki falu – Csíkborzsova, Csíkcsomortán és Csíkszentmiklós – helyneveit tette közzé. /Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2008. október 3.
A polgármester akadékoskodása miatt nem avatja fel az ’56-os emlékművet a Kolozsvár Társaság, viszont rengeteg izgalmas programot szerveznek az őszi hónapokra – ígérte Kántor Lajos. Október 15-én kezdődik az egyhetes rendezvény, a különböző népi mesterségek bemutatása, az Erdélyi Kézmíves Céh szervezésében. Október 28-án a kolozsvári Magyar Opera Ciro Pinsutii Mathea Corvino reneszánsz kori operát mutatja be. Kolozsvár díszpolgárává avatják Kós András szobrászművészt és Jakó Zsigmond történészt. Egyed Péter filozófus szervezésében 15-16-a között tudományos konferencia lesz Kolozsvár térben és időben címmel. Életműdíjjal köszöntik 16-án a hetvenöt éves zeneesztétát, Angi Istvánt. /Varga Melinda: Kolozsvár reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Október 2-án ünnepélyes keretek közt adták át az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium felújított épületét Kolozsváron. Az épület eddig is kollégiumként működött, de jóval kevesebb férőhellyel. Mostanra az épület mindhárom szintjén befejezték a felújításokat, így összesen hetvenhat diáknak tudnak szállást biztosítani. A megnyitón dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke három pontban foglalta össze a kollégium tervezett szerepét: élettér teremtés, oktatás, és közösség építés. Szeretnék, ha az intézmény keretén belül egy szakkollégium is létesülne, ahol és a bentlakók egymástól, meghívott tanároktól egyaránt tanulhatnának. Ennek érdekében arra törekednek, hogy a kolozsvári egyetemek minden magyar szakjáról körülbelül öt-öt diák lakjon az internátus falai közt. A püspök elmondta, a beruházás összértéke 1,6 millió euró, ehhez az Illyés Alapítvány 50 millió forinttal, az Apáczai Alapítvány 25 millió forinttal járult hozzá, a fennmaradó összeget pedig az egyházkerület biztosította. /Osváth Diána: Bővült és megújult az Apafi-kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2008. október 3.
Banner Zoltán ismert előadóművész és képzőművészeti szakíró felidézte a régi előadóestek helyszíneit és a fogadtatást. Hetvenötödik születésnapján, tavaly, „pódiumnaplót” tett az olvasók asztalára, Örvendjetek, némaság lovagjai! címmel. Banner Zoltán attól kezdve, hogy pódiumra lépett, 1964-től, ennek az eseményeit följegyezte. Tíz önálló műsora volt, de nemcsak ezeknek a bemutatói, illetve az előadásai szerepelnek a pódiumnaplóban. Az 50-es, 60-as, 70-es, még a 80-as évek elején is irodaloméltető, -terjesztő alkalom volt az író-olvasó találkozó. Banner a kolozsvári Utunk hetilap szerkesztője volt, egy hívás kellett egy jó középiskolától vagy kultúrháztól, és négyen-öten mentek. A szerkesztőtársai, általában költők, novellisták, a saját írásaikat olvasták fel, a végén pedig átadták a szót Bannernek, hogy mondjon verset azoktól, akik nincsenek jelen. Ezek a találkozások benne vannak a naplóban. Tanítók, tanárok, kultúrházigazgatók, akik községükben vagy kisvárosukban nyüzsgő kulturális életet tudtak a diktatúra éveiben teremteni. Már nincsenek ilyen estek, ezért gondolta Banner, hogy emlékművet állít ennek a műfajnak. Amikor Banner Magyarországra települt, az első években még hívták, lépjen fel. Amikor egy könyvtárban összegyűlt 20-25 ember, a könyvtáros boldogan mondta, hogy milyen sokan vannak... Nemrég meghívták Bennert Erdélybe, a könyve bemutatójára – Csomafalván öt ember jött el. Ugyanitt, Gyergyócsomafalván egykor olyan emlékezetes Petőfi-estje volt, hogy utána a csomafalvi értelmiség kibérelte a vendéglőt, és hajnalig énekeltek a boldogságtól, hogy a „Petőfi a hídon” milyen sikert aratott. Ma már nincs közönsége a versmondásnak, a könyvtől is elszoknak az emberek. Banner Zoltán (1932, Szatmárnémeti) műkritikus, szerkesztő, előadóművész, költő. Történelem szakot végzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1989 óta Magyarországon él. /Antal Erika: Nekünk mindig ünnep kell? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Akiket érdekel Marosvásárhely múltja, a kisebbségi lét utóbbi évtizedei, azoknak hasznos olvasmány dr. Nagy Lajos Életünk kórtörténete /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rövid, de sorsdöntő időszakának (1956–1959) a mozzanatait foglalja össze, melyet az író a saját, valamint sorstársainak kálváriáján keresztül mutat be. Ekkor a román nacionalista-kommunista hatalom az országban még meglévő magyar egyetemeket is megszüntette vagy elsorvasztotta. Így került sor a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetre is. Előtte a legdurvább megfélemlítési akcióba kezdtek, melynek nyomán számos személyt ítéltek az egyetemről való kicsapásra, börtönbüntetésre, sőt, halálra is. Azok az „elvtársak”, akik a legvadabb intézkedéseket hozták, agitáltak a „nyugati kapitalisták” ellen, néhány évtized után az elsők voltak, akik Nyugat-Németországba, Amerikába vagy Svédországba telepedtek át. A nacionalista-kommunista hatalom igyekezett nagyrészt a magyarul beszélő gerinctelen emberekkel elvégeztetni a sovén piszkos munkát. /Weszely Tibor: Érdemes elolvasni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2008. október 4.
Már csak Emil Boc kolozsvári polgármester aláírásán múlik az 1956-os emlékmű felállítása – közölte Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke. Az összes engedélyt beszerezték, de az aktacsomó hónapok óta ül a városházán, ezért idén csak az alapkőletétel valósulhat meg. /Már csak Boc-on múlik az '56-os emlékmű felállítása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
Rég nem láttak a kolozsvári Szent Mihály-templom évszázados falai annyi hívő katolikust, mint szeptember 29-én, az Erdélyi egyházmegye (napjainkban Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye) – millenniumát a Kincses Város főtemplomának búcsújával egybekötött ünnepi főpásztori szentmisén. A szentmisét Jakubinyi György érsek Tamás József segédpüspökkel, Dr. Marton József egyetemi professzorral, Potyó Ferenc általános érseki helynökkel és több mint 70, a főegyházmegye minden sarkából érkezett pappal együtt mutatta be. „Ne adjátok fel a reményt! Ezzel a felhívással nyitotta meg dr. Jakubinyi György érsek a millenniumi évet Csíksomlyón. A főpásztor hangsúlyozta a millenniumi jelmondat jelentőségét – „Krisztussal ezer esztendeig” –, ami arra utal, hogy így lesz az elkövetkező ezer esztendőben is. /Fodor György: Hitélet – Millenniumi főpásztori szentmise és Szent Mihály búcsú – jel és üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. október 4.
Ifjú Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermek Filharmónia megalapítója és vezetője hosszú munkássága alatt világsikert aratott. Családi örökséget hordoz a zenetanár. Ifjú Haáz Sándor nagyapja, Haáz Rezső székelyudvarhelyi tanár a Néprajzi Múzeum alapítója. Gyűjtéséből könyveket adott ki. Édesapja, Haáz Sándort az 1955-ben megalakuló Székely Népi Együttes vezetője volt. Ifjú Haáz Sándor a kolozsvári zenekonzervatóriumot végezte kitűnően, majd kihelyezték Szentegyházára, ahol azóta is tevékenykedik. Kiválogatta a jó hangú tanulókat, és kórust alakított. Utána hangszereket vásároltatott az iskolával, és ajándékba is kapott. A székely ruhát kötelező viseletnek tette az énekkarban. Szentegyháza legnagyobb ünnepe, ha a ,,filisek” szerepelnek. Erdélyt többször, Magyarországot is néhányszor bejárták műsoraikkal. Ellátogattak Törökországba is. Ifjú Haáz Sándor az erdélyi kultúra egyik megőrzője, megtartója. /Horváth Arany: Az erdélyi kultúra őrizője – Haáz Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Ács Ferencet (1876. jún. 16. – 1949. máj. 26.) az erdélyi impresszionizmus úttörőjeként tartja számon a szakirodalom, de a szélesebb közönség ma már alig tud valamit munkásságáról. Életének állomásai: a szülőváros Kolozsvár, Budapest, München, Nagybánya, majd élete végéig ismét Kolozsvár. Kedvenc festőhelye a Sétatér, a Hója, Kalotaszeg és Galócás környéke. Lételeme volt a szabadban festés, a nagybányai tartózkodás erősítette meg végérvényesen ezt a meggyőződését. Életművének a kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő állított emléket: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008. Erdélyi Művészet könyvek/. Életműve gazdag és egyenetlen. Közgyűjteményben igen kevés műve található. /b. d. : Az impresszionizmus erdélyi úttörője. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Az október 4-én nyíló kiállítás Marosvásárhelyen ifj. Kolcsár Renate munkáinak állít emléket: ötvennél több fotó a falakon, száznál is több a Mentor Kiadó által megjelentetett albumban, melynek címe: Fénytől fényig – ahogy ifj. Kolcsár Renate látta. A tárlat emlékkiállítás. Kolcsár Renate 14 éves korától fotózott, hobbiként. Kutatófizikát végzett, a tanügybe került, majd 1989 után állás nélkül maradt. Elvégezte Kolozsváron az angol-magyar szakot, de további állásgondokkal küszködött, végül Svédországba távozott, ahol tíz éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát – svédül. 2007 januárjában, negyvennégy évesen távozott, halálát rák okozta. Most munkáiból kiállítás-sorozat nyílik a marosvásárhelyi egyházak kiállítótermeiben, ahol a Sebestyén Mihály által írt, Természetes fényben című előszóval ellátott fotóalbum is megvásárolható, a bevétel egészét a rákos betegek megsegítésére szánja ifj. Kolcsár Renate édesanyja. /Nagy Botond: Vándortárlat a segítőktől. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Károlyi Fülöp Béla fényképeiből nyílik kiállítás október 4-én a nagykárolyi kastély átriumában, ugyanakkor a városhoz kötődő alkotó legújabb kötetét is bemutatják. A Tornyok és templomok című fotótárlat képeinek nyolcvan százaléka partiumi és erdélyi kegyhelyeket mutat be, a költőként és íróként is tevékenykedő Károlyi Fülöp Béla nemrég kiadott kötete pedig sorban a tizenegyedik. Az író egy korábbi regénye, a két éve napvilágot látott A város illata című alkotás Nagykárolyban játszódik. Károlyi Fülöp Béla Kolozsváron született, a középiskolát Nagykárolyban végezte, az egyetem befejezése után Mezőpetriben tanárkodott, később pedig Orosházán telepedett le. /Károlyi Fülöp Béla tárlata Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 4./
2008. október 5.
Tizenötéves működése óta első ízben szervezett magyar nyelvű szemináriumot a Szerzetesrendek és Kongregációk és az Apostoli Élet Intézményei Legfőbb Elöljáróinak Romániai Konferenciája, annak elnöke, P. Páll Leó ferences provinciális kezdeményezésére. Mivel járul hozzá a mi közösségi életünk Európához? – ez volt a témája a rendezvénynek, amelyet szeptember 25–26-án a jezsuiták kolozsvári Manréza Lelkigyakorlatos Központjában tartottak. A munkálatokon kilenc szerzetesi intézmény erdélyi közösségeinek tagjai vettek részt. Az Erdélyben élő (túlnyomórészt magyar tagokból álló) szerzetesi közösségek is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyek jelen vannak mindenféle csoport és intézmény életében Európában. Fülöp Magdolna SSS, a szociális testvérek elöljárója szerint nagy problémát jelent, hogy kevés a hiteles ember a társadalom különböző szintjein. Orbán Mihály jezsuita értékelte a görög katolikus nővérek ingyenes kórházi szolgálatát, akik soha nem fogadtak el csúszópénzt. Ezzel „jel” lehettek volna, de sajnos kivonták őket onnan. Farkas Gabriella M. Fidelis, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek képviseletében a lelki kapcsolatok kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Réti Pacifika és Babos Tarzicia (Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei) szerint az emberek reakciója nagyrészt pozitív a szerzeteseket illetően. /Fodor György: A szerzetesi élet a keresztény Európa reményének műhelye. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 5./
2008. október 6.
Magánszemélyként tett feljelentést magyar rendezvény ellen Dan Tanasa, a FACIAS elnöke, a sepsiszentgyörgyi Wass Albert-hét betiltását kéri Románia főügyészétől. A sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa annak az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesületnek (FACIAS) az elnöke, amely az utóbbi hetekben tucatnyi feljelentést küldött a hivatalos szervekhez. Ez a civil szervezet tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, az ellen, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi székházára nincs kitűzve a román zászló, és hogy a Kovászna megyei könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete. Mostani feljelentésében arról tájékoztatta Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) október 13–20-án Wass Albert-hetet szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Kifogásolta, hogy a rendezvényt a helyi önkormányzat 1500 lejjel támogatja. Tanasa a kormányrendeletre hivatkozott, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Arról nem tett említést, hogy a kolozsvári népbíróság 1946 márciusában hozott ítélete, amely háborús bűnösnek mondta ki Wass Albertet, többek szerint megalapozatlan bizonyítékok alapján született. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke szerint Dan Tanasa jogtalanul vádolja a szervezetet, hiszen a rendezvénysorozat Wass Albert életművén alapszik, könyvei pedig nincsenek betiltva Romániában. 2004-ben a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség hivatalból indított eljárást a Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői ellen. Akkor a legfőbb ügyészség megállapította, Wass Albert nem követett el háborús bűnöket. Bartha József a holtmarosi Wass Albert-szobor kálváriájáról tart előadást, Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-estjét mutatja be, kisiskolások az író meséit olvassák fel, színdarabjait adják elő. Az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész Építsünk hidat! című zenés irodalmi estjét Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is bemutatják. /Bíró Blanka: Feljelentés a Wass Albert-hét miatt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő volt a „főszereplő” a hatodik alkalommal megszervezett Szárhegyi Írótábor hétvégi eseményén. Az október 4–5. között lezajlott találkozó az augusztus 25-én 80. életévét betöltött neves irodalomtörténész ünneplésével zárult, amelynek során bemutatták az Önzetlen pulpitus – Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /Mentor Kiadó, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)/ című, frissen megjelent kötetet. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke díszes emléklapot nyújtott át az ünnepeltnek. /Köllő Katalin: Egy önzetlen irodalomtörténész születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Dávid Gyula egyik vezéregyénisége és főszervezője volt 1980-ban az első szárhegyi írótalálkozónak. A harmincéves múltra visszatekintő találkozón 46 budapesti, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi író és költő vett részt, hogy a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeivel, témáival, fontosabb könyveivel és alkotóival foglalkozzanak. /Jánossy Alíz: Félszáz író Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 7.
Október 6-án Kolozsváron közel ötven fő volt jelen Tamás András honvéd alezredes házsongárdi emlékművének megkoszorúzásakor. Délután a Farkas utcai református templomban gyűltek össze a szabadságharc hőseire emlékezők. /(N. -H. D.): A szabadságharc hőseire emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2008. október 7.
A Sapientián, a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karon 173 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. A vidékfejlesztés–szociológia és kommunikáció–PR szakon 92, az élelmiszeripari mérnök szakon, valamint a környezetmérnöki szakon 81-en kezdték az új tanévet. -Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága soron következő testületi ülését Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen tartja 2008. október 11-én. -Megjelent a Térség folyóirat első száma. A folyóirat indulása a székelyföldi fejlesztéspolitikai munka intézményesülésének első fontos lépését jelenti. Kiadó: KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Székelyföld – Fejlesztési Intézet, EMTE Sapientia Társadalomtudományi Intézet, Státus Kiadó. A lapszám vitaindító tanulmánya: „Székelyföldi helyzetkép – önálló regionális fejlődés”. -Dr. Csapó János professzor, az Élelmiszertudományok tanszék vezetőjének szerkesztésében jelent meg az Élelmiszer-Analitika /Scientia Kiadó/ című tankönyv a szakon tanuló hallgatók számára. -Október 10-én kerül sor Toró Tibor akadémikus előadására a csíkszeredai Sapientia – EMTE nagyaulájában. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2008. október 7.
A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2008. október 7.
Az Inter-Art alapítvány háromnapos nagyenyedi fotó–rövidfilm rendezvényén Portrégaléria címmel a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia fotó-videó részlege, Feleki Károly professzor diákjai állítottak ki, az Inter-Art galériában pedig nemzetközi fotókiállítás nyílt. Rövidfilm kategóriában a legnagyobb sikert a nagyenyedi Lőrincz Zoltán Prison Art filmje aratta. /Tamás András: Fotó és film átjárhatósága. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2008. október 8.
Az Új Magyar Szó Verespatak: az egyház bort iszik és vizet prédikál címmel ismertette a kolozsvári Szabadság című napilapban megjelent cikket. A címmel az ÚMSZ elítéli az erdélyi magyar római katolikus egyházat. /Verespatak: az egyház bort iszik és vizet prédikál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. okt. 7./
2008. október 8.
„A tényállás nem változott: a római katolikus iskola teljes személyzetével beolvadt a Báthory-gimnáziumba” – nyilatkozta Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes annak kapcsán, hogy a Kolozs megyei tanfelügyelőség visszavonta a kolozsvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal iskolaigazgatói kinevezését. Kolozsváron az érintett diákok és szüleik körében nyugtalanságot váltott ki, hogy a kolozsvári római katolikus egyházmegye augusztusban kérvényezte, az oktatási tárca pedig jogerőre emelte a gimnázium beolvasztását a kolozsvári Báthory István Gimnáziumba. A Báthory-gimnáziumban címzetes tanári állását elfoglaló Schuller Hajnal még semmilyen értesítést nem kapott az oktatási tárcától felmentésével kapcsolatban. /Benkő Levente: Nem engednek a tanodából. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 8.
Történelmi, irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajz- és könyvtártudományi előadásokat hallgathatnak az érdeklődők az Erdély reneszánsza címmel október 8-án kezdődő négynapos kolozsvári konferencián. A konferencia részletes programja a www.eme.ro honlapon olvasható. Az Állami Magyar Opera előcsarnokában nyílik Somogyi Győző magyarországi festőművész Mátyás király hadserege című grafikai tárlata. / Bonczidai Éva: Erdély reneszánsza. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 8.
Két, a magyar közösséggel foglalkozó, kisebbségpolitikai folyóirat bemutatóját tartották október 7-én Sepsiszentgyörgyön. A Kolozsváron szerkesztett Magyar Kisebbség című lapról Györgyjakab Izabella, míg a Budapesten megjelenő Pro Minoritate kiadványról Kósa András László főszerkesztő beszélt. A rendezvény házigazdájaként Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetője beszélgetett a szerkesztőkkel kevés érdeklődő jelenlétében. Mindkét kiadvány konzervatív szemléletű, időszakosan jelenik meg, a rövidebb írásokat közlő Pro Minoritate ezer példányban, a vaskosabb Magyar Kisebbség pedig négyszázban. Utóbbi mindenik lapszáma olvasható az interneten, előbbi csak részlegesen, a nyomtatott példányokat leginkább könyvtárban lehet beszerezni. /(mózes): Kisebbségpolitikai lapok bemutatkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2008. október 8.
Október 9-én a kolozsvári Győzelem (Victoria) moziban mutatják be a Német és Francia Kulturális Központ által szervezett Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljára készülő produkciókat, amelyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – EMTE egyetemek is partnerséget vállaltak. A tíznapos műhelyen négy ország – Németország, Franciaország, Magyarország és Románia – filmszakos diákjai, illetve az őket segítő operatőrök, rendezők és más filmes szakemberek vesznek részt. /Varga Melinda: Kolozsvári alkotások Párizsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2008. október 8.
A Madách Irodalmi Társaság szeptember 26-án és 27-én, Az ember tragédiája első színpadra vitelének 125. évfordulója jegyében tartotta Csesztvén tizenhatodik szimpóziuma őszi ülés szakát. Az előadók számának növekedése 2005-ben szükségessé tette a tavaszi ülésszakot is. Asztalos Lajos (Kolozsvár) Az ember tragédiája általa készülő spanyol változatának tizenegyedik és tizenkettedik színét elemezte. A tanácskozás előadói és meghívottai Balassagyarmaton megkoszorúzták Madách Imre szobrát. A szimpóziumon további előadások hangzottak el, köztük Kozma Dezsőé (Kolozsvár). A részvevők ellátogattak a felvidéki Alsósztregovára, ahol megkoszorúzták a Madách szülőházán elhelyezett emléktáblát, megtekintették a Madách-kastélyt és a benne berendezett múzeumot. /Asztalos Lajos: XVI. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 8.
Sikere volt a kolozsvári Puck Bábszínház régi-új előadásának, az Árnyak Színházának, Rumi László rendezésében. A díszleteket és a bábokat, Rumi László játékmesteri ötletei alapján, Sandu Marian tervezte. /Demeter Ferenc: Hol volt, hol nem volt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 8.
A kolozsvári THÉ-trupp Egyetemi Irodalmi színpad tudományos tanácskozásra kapott meghívást Egerbe. A THÉ-trupp társulatát egyetemi oktatók, diákok alkotják. /Egyed Emese: Ismét vendégszereplésen a THÉ-trupp. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2008. október 9.
Október 3–5. között tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia Zánkán, amelyet a júniusi, kolozsvári konferenciát követően, ebben az évben második alkalommal hívott össze a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A tíz erdélyi MIK tagszervezetből nyolc képviseltette magát a konferencián. A képzésműhely szekció arra kereste a választ, hogyan lehet hatékonnyá tenni a képzéseken résztvevők munkáját. Szóba került az Áldás népesség mozgalom által minden évben megszervezett Adj király, katonát! vetélkedő is, amely a családközpontú szemléletet formálja a kisiskolásokban. Ezt a vetélkedőt kívánják kiterjeszteni a Kárpát-medence régióiban, amely a MIK tagszervezetek hozzájárulásával az össz- magyarságot átfogó programmá válhat. Erdélyből az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jelezte tagfelvételi kérelmét, amelyet a MIK ülés elfogadott. Az ülés végén megfogalmazódott azon kérés, hogy a MIK nyilvánítson véleményt a kárpátaljai, szlovákiai, horvátországi stb. magyarok többségi nemzetbe való asszimilálása ellen, amely az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvhasználat akadályoztatása révén valósulhat meg. A jelenlévő szervezetek külön nyilatkozatot szerkesztettek. /Ismét ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
