Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében mutatták be október 14-én Hebe Kohlbrugge: Kétszer kettő néha öt. Ingázó tanú Kelet és Nyugat között című kötetét. A ma kilencvennégy éves szerzőnek oroszlánrésze volt abban, hogy kialakultak és megerősödtek a holland–erdélyi magyar egyházi kapcsolatok. Kohlbrugge a vasfüggöny kialakulását követően, az erdélyi magyar protestánsok sorsán próbált javítani. Munkájának eredményeként Nyugaton jobban megismerték Erdélyt, beindult a „fordított peregrináció” (amelynek köszönhetően 1968–1995 között 24 holland teológia szakos fiatal tanult Kolozsváron), kapcsolatok alakultak ki a két országban élők között. A könyvet hollandból magyarra Kállay Csabáné Miklós Tünde fordította. /Ö. I. B. : Egy emberséges tanú vallomásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2008. október 16.
Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 15-én Kolozsváron találkozott a megye polgármestereivel és a megyei tanács képviselőivel, akik közül néhányan a községüket érintő gondokról is beszámoltak. A tárcavezető ellátogatott a volt ószer helyén épülő lakónegyedbe, ahol a 270 lakásból hetven lakás építését a szaktárca finanszírozta. /Nagy-Hintós Diana: Borbély: pozitív az infrastruktúrára vonatkozó négyéves mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 16.
Az elmúlt években a jó irányt vett román–magyar kapcsolatok elmélyítését kívánja előmozdítani Szilágyi Mátyás, Kolozsvár új magyar főkonzulja, aki október 14-én foglalta el hivatalát a kincses városi diplomáciai kirendeltség élén. Cseh Áront váltja a poszton, aki nyolc és fél éves kolozsvári diplomáciai misszió után idén júliusban tért vissza a budapesti külügyminisztériumba. A 44 éves diplomata elmondta, hogy diplomáciai tevékenysége során eddig is a román relációban dolgozott, végigkísérve a magyar–román viszony elmúlt 18 évben történt alakulását. 1991 és 1997 között a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott beosztott diplomataként, később a magyar külügyminisztérium délkelet-európai főosztályát is vezette; 2002–2006 között a luxemburgi magyar nagykövetségen első beosztott volt. /Rostás Szabolcs: Főkonzuli tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 16.
Továbbra is fejleszti oktatási, kutatási, tudományos együttműködését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Debreceni Egyetem – erről határozott október 15-én Kolozsváron a két felsőoktatási intézmény vezetősége. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora és Dávid László, az EMTE rektora újabb öt évre meghosszabbította a két intézmény között 2003 óta létező együttműködési megállapodást. A két intézmény közös mesteri szakok indítását tervezi. /Együttműködés egyetemek között. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/
2008. október 16.
Számottevő a különbség az Adevarul napilap és a Capital üzleti hetilap által közzétett, a leggazdagabb romániai üzletembereket rangsoroló listára felkerült magyarok személyét és vagyonát illetően. Mindkét listán Teszári Zoltán, a nagyváradi RCS&RDS telekommunikációs vállalat többségi tulajdonosa a leggazdagabb magyar, azonban Adevarul szerint 900 millió euróra becsült a vagyona, a Capital szerint „alig” 550–600 millió euró. Teszári arról is híres, hogy egyetlen sajtóorgánumnak sincsen róla fényképfelvétele. A Capital-lista szerint a második leggazdagabb romániai magyar a nagyváradi Lotus Center bevásárlóközpont építtetője, Mudura Sándor /147–152 millió euró/. Az Adevarul hasonló értékűre (160–170 millió euró) becsülte a vagyonát, de a napilap rangsorában ez csak a harmadik leggazdagabb magyar titulust hozta számára. Megelőzte ugyanis Mudurát Verestóy Attila székelyudvarhelyi politikus-üzletember, akinek az Adevarul szerint 250 millió euróra rúg a vagyona. A Capital „mindössze” 80 millió euróra becsülte a vagyonát. A taxisofőrből lett multimilliomos, a kolozsvári Urasi Béla a Capital gazdasági hetilap szerint a harmadik 95–100 millió eurós vagyonával, ez az összeg azonban 25 millióval magasabb, mint az Adevarul listája, ott 65–70 millió euró. A negyedik helyet szintén kolozsvári üzletember, a CFR futballcsapat tulajdonosaként ismertté vált Pászkány Árpád foglalja el 94–96 milliójával. Az Adevarul szerint Pászkány vagyona csak 60–65 millió euróra rúg. A hatodik és hetedik helyet a Domo üzletlánc alapítói, a kézdivásárhelyi Szarvadi Lóránd (49–51 millió euró) és Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) foglalja el. Az Adevarul Szarvadi vagyonát 9 millió euróval becsülte kevesebbre, mint a Capital, Hegedűs esetében az összeg teljesen megegyezik. (Hegedűs az egyetlen magyar, akinek vagyonát egyazon összegre becsülte a két lap.) A kolozsvári Euro GSM megalapítói, Fodor Zsolt és felesége, Silvia a Capital szerint 45–50 millió eurót gyűjtöttek össze, az Adevarul szakemberei pontosan kétszer ekkora vagyont tulajdonítottak a kolozsvári házaspárnak. Új szín a Capital listáján a korábbi években nem szereplő, szintén kolozsvári Péter Pál /43–44 millió euró/. László János, az Impar cégcsoport és a székelyudvarhelyi Küküllő Szálloda tulajdonosa a Capital szerint 25–27 millió eurót tudhat magáénak, az Adevarulban még csupán 20 millió euróval szerepelt. A csíkszeredai Fenyő Szálloda tulajdonosa, Kurkó János esetében is hasonló a helyzet, a hetilap szerint vagyona 24–27 millióra rúg, az Adevarul csak 15–17 millióval számolt. /Bálint Eszter: Ranglisták eltérésekkel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 16.
Mézeskalácsot, korondi edényeket, népi ruhákat, bőrből és rézből készült ékszereket, kürtőskalácsot vásárolhatnak azok, akik az elkövetkező napokban a Mátyás király háza előtti térre és sétálóutcába látogatnak az első alkalommal megszervezett Őszi Kézműves Vásárra. Az ünnepélyes megnyitón Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, társszervező elmondta: a rendezvény összeköti a város múltját a jelennel. /Megelevenedik a kézműves múlt a belvárosban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 16.
A budapesti Nemzeti Színház deszkáin újragondolják a tízparancsolatot: a Biblia éve alkalmából tíz kortárs drámaírót kért fel az intézmény, hogy a kőtáblák törvényeiből inspirálódva színpadi szöveget írjon. A kolozsvári Visky András a „Ne lopj!”-parancsolatot fogalmazza színpadi szöveggé. Október 19–23-a között Budapesten a Nemzeti Színházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi című előadása. A magyarországi Színikritikusok Céhe a 2007/2008-as évad legjobb előadásának díját ítélte oda a Ványa bácsinak. /Bonczidai Éva: Kőtáblák a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 16.
Lakatos Róbert Bahrtalo! című nagyjátékfilmjéből mutattak ízelítőt Kolozsváron az Insomnia kávéházban. Szántai János kulturális vezető elmondta, hogy az elmúlt 50 évnek ez a második magyar rendezésű nagyjátékfilmje Romániában amely egyben Lakatos Róbert rendező első műve ebben a kategóriában. A rendező munkássága három dokumentumfilmet és egy rövidfilmet is tartalmaz, ezeket az évek során több kitüntetésben és díjban is részesítették. A Bahrtalo! című film a 2008-as Karlovy Vary Filmfesztiválon elnyerte az European Cinema Lables díjat. A történet egy része Kolozsváron, Lali lakásán játszódik, ahol bepillanthatunk a Gábor-romák életébe, a második helyszín pedig Egyiptom. /Braica Tünde: Bahrtalo – jó szerencsét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 17.
A doktori iskolák együttműködéséről született elvi egyezség október 15-én a BBTE és a Debreceni Tudományegyetem között Kolozsváron. Egyetértettek abban, hogy a doktori iskolák közötti diákcsere, amit a budapesti egyetemekkel jól működtet a BBTE magyar tagozata, alkalmazható a Debrecen–Kolozsvár kapcsolatokra is. A Debreceni Tudományegyetemet dr. Fésüs László rektor képviselte, akit dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes, a BBTE magyar tagozatának vezetője, illetve Márkus András rektor-helyettes fogadott. /Tötszegi Orsolya: Egyetemek közti megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 17.
Az 1970-es évek második felében a nyugat támogatását élvező Románia vezetői az anyanyelvű oktatás, a könyv- és lapkiadás, valamint a közművelődés rohamos visszaszorítását tűzték ki céljául. E politika áldozatai voltak azok az egyetemet végzett magyar fiatalok is, akiket szisztematikusan anyanyelvi környezetüktől távolra helyeztek dolgozni. A Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése a tömbben élő magyarság egységét morzsolta szét, a falurombolás terve pedig a jobbára magyar közösségek teljes asszimilációját szolgálta. A magyar értelmiség megtörésére az egyetem utáni kihelyezések gyakorlatát vezették be: az erdélyi egyetemeken végzett magyar diákokat a Kárpátokon túlra helyezték, a legeldugottabb moldvai, olténiai, baragani román kisvárosokba, de többnyire falvakba. A kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott fiatalokat német, angol, orosz nyelvi tanulmányaik alapján Regát isten háta mögötti vidékeire száműzték. Aki nem foglalta el katedráját, nemcsak pénzbüntetésre számíthatott, hanem gyakran még fizikai munkát sem kaphatott: a teljes munkanélküliség várta. A Magyar Televízió Száműzött pályakezdők címmel október 16-tól kezdte sugározni a kolozsvári Video-Pontes stúdió négyrészes dokumentumfilm-sorozatát a kihelyezettek megpróbáltatásairól. „A teljes fizikai és lelki kiszolgáltatottság kafkai világában éltünk – emlékezik vissza e nehéz időkre Maksay Ágnes, a film rendezője, aki maga is megszenvedte az embertelen intézkedéseket. A film készítői nyolc magyar nemzetiségű tanárral látogattak vissza azokra a helyszínekre, ahol pályafutásukat kezdeni kényszerültek. A dokumentumfilm-sorozat további három része csütörtökönként, október 23-án, 30-án és november 6-án 10 órakor látható az m2 csatornán. /Ceausescu száműzöttjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2008. október 17.
Október 15-én kezdődött Kolozsváron a Filmtettfeszt, a Filmtett folyóirat nyolcadik születésnapi rendezvénye. A nap legnépszerűbb alkotásának Lakatos Róbert Bahrtalo! című filmje bizonyult. Október 16-én az érdeklődők megismerkedhettek a Sapientia – EMTE fotó, film és média szakos hallgatóinak diplomafilmjeivel és a készítőkkel is. Az öt napos rendezvényen délelőtt dokumentum és kisjátékfilmeket, este pedig nagyjátékfilmeket vetítenek, a filmhangkészítés alapjai címmel hangmérnöki workshopra is lesz. /Ilyés István: A Filmtett nyolcadik tettje. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2008. október 17.
Megkezdődött a Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár térben és időben című tudományos konferencia, amelyet Egyed Péter író, egyetemi tanár vezetett be. Rathmann János Budapestről Corvin Mátyás levelezéséről beszélt, ezt követően az olasz Luciano Artese Girolamo Fortis itáliai humanista íróról értekezett. Fortisról kevesen tudják, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix udvarában élt és tevékenykedett. Nicolae Sabau a jezsuiták kincses városbeli jelentőségéről beszélt, és bemutatta a rend kiemelkedő építészeti nevezetességeit a városban. Janó Mihály a Szent Mihály katedrális Schleuning kápolnájának falképeit ismertette. /Varga Melinda: A tér és idő reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2008. október 17.
A Kolozsvári Magyar Operában bemutatták a már tavaly beharangozott barokk operákat: Henry Purcell Dido és Aeneasát, valamint Jean Philippe Rameau Pygmalionját. A reneszánsz és barokk művek felelevenítéséről van szó. /Fekete Adél: Tragikum és komikum találkozása: barokk testvérművek bemutatója a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 17.
Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem elnökének rektorként az egyik fő célkitűzése az volt, hogy a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemből egy szélesebb hatósugarú, több művészeti ágazattal foglalkozó tanintézetet kovácsoljon. Elmondta, hogy az egyetem az idei tanévvel kezdődően a művészetek három fontos területén képez szakembereket. A színházművészeti képzéshez hozzáadódott a zenetanári képzés, és most indul egy képzőművészeti irány: szcenográfia és látványtervezés címen. Emiatt az egyetemnek meg kell majd változtatnia a nevét. A szcenográfia kapcsolódik a színházhoz, de azt a fajta szakot indították be, amilyen a képzőművészeti egyetemeken működik. Erre fog épülni egy fiatal tanári kar, amely magva lehet egy képzőművészeti karnak. Az egyetem elnöke új funkció. Az egyetem szenátusa szabja meg az elnök feladatkörét. Marosvásárhelyen csak az orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemnek, valamint a Színművészeti Egyetemnek van mesterfokozata és doktoriskolája. A doktoriskola három éve működik. Ahhoz, hogy az egyetem ezzel foglalkozzék, minimum három oktatónak el kell érnie az irányításhoz szükséges jogot. Jelenleg Kovács Levente, Béres András és Mihai Sin érte el ezt a fokozatot. Hármuknak most már összesen több mint 45 doktorandusa van. Béres a doktori iskola megvalósítását tartja a legjelentősebb eredménynek. Több épülettel bővítették az egyetemet, bábszínházat is építenek, így a bábosoknak is meglesz a stúdióterme. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem immár saját társulattal rendelkezik. Az Akadémiai Műhelyt számon tartják a színházi körökben. Béres András /sz. Görgényszentimre, 1942/ a kolozsvári BBTE történelem-filozófia karán szerzett diplomát, a filozófia doktora. Színházesztétikát oktat a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. 1997 januárja és 1998 májusa között az oktatási minisztériumban államtitkári tisztséget töltött be. 1998 és 2002 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója volt. 2000-től 2008 márciusáig volt a Színházművészeti Egyetem rektora, jelenleg annak elnöke. /Máthé Éva: Egyetemépítés: lépést tartani a változásokkal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 17.
Homonnai Varga András gitárművész tartott előadói estet Kolozsváron a Bulgakov kávézóban. A művész saját szerzeményeit mutatta be, ugyanis gitárművész, zeneszerző és egyben festő is. 1995-ben végezte el a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. /Braica Tünde: Sikeres gitárest, csekély érdeklődéssel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 17.
A kolozsvári magyar zenei élet egyik kiválósága, Angi István /sz. Ozsdola, 1933. okt. 16./ zeneakadémiai konzulens professzor betöltötte a 75. életévét. Több évtizedes tanítás után Angi professzor ma is ugyanazzal a lelkesedéssel viseltetik növendékei iránt, mint régen. Zeneesztétikát tanít. A művészet mindig nevelt: a szépérzék, a szép fejlesztésére és szeretetére tanított. „Ebben az esztétikai mezőben kerestem én is a tanári hivatásom feladatait meg a benne rám váró megoldásokat” – vallja Angi István. Az Esztétikai előadások című könyve magyarul és románul is megjelent. Az értékelméletről szól Értéktől jelentésig című könyve. Angi István 1958-tól tanít, mostani doktorandusai közül néhányan egykori tanítványai gyerekei. Tanított média szakos, képzőművész, református hittan szakos hallgatókat is, Nagyváradon pedig a Partiumi Keresztény Egyetemen tanít. Angit a Zeneakadémia elvégzése után esztétika gyakornoknak nevezték ki. Akkor ezt a tantárgyat csak filozófiai végzettséggel lehetett előadni, ezért el kellett végeznie a filozófiai doktorantúrát. Akkor két városban volt mód erre: Lipcsében és Moszkvában. Angi Lipcsébe jelentkezett, mégis Moszkvába küldték. Jelenleg tanít Kolozsváron, a Zeneakadémián a magiszteri és a doktorandusok számára kijelölt előadásokat tartja, doktori dolgozatokat is vezet. Emellett a BBTE református hitoktatói karán tanít zeneesztétikát, retorikát és a művészetek párbeszédét. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen zeneesztétikát oktat. Legfrissebb munkái között van: Az esztétikum zeneisége (Komp-Press, Kolozsvár, 2001), A zenei szépség modelljei (Polis, Kolozsvár, 2003), Zeneesztétikai előadások I– II. (Scientia, Kolozsvár, 2003, 2005), Értéktől jelentésig (Pro Philosophia, Kolozsvár, 2004). /Nagy-Hintós Diana: Születésnap – „A művészet a szép fejlesztésére és szeretetére tanít” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 17.
Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.
2008. október 18.
Tájékozódás a történésben címmel nemzetközi konferencia kezdődött október 17-én Kolozsváron. „A konferenciával az volt a célunk, hogy elsősorban a román és a magyar szakemberek között közvetíthessünk, olyan kihívást biztosítva, amely által a kutatók kimozdulhatnak saját terükből, lehetővé téve ezáltal az interdiszciplinaritást – mondta Berszán István egyetemi docens, a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének tanára két napon át zajló rendezvényről. A konferencia szervezői a Kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszéke, a Phantasma Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke. /Ferencz Zsolt: Kulturális folyamatok interdiszciplináris megközelítése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2008. október 18.
Zsúfolásig telt Marosvásárhelyen a Bernády Ház október 16-án, annak ellenére, hogy a tárlatát megnyitó művésznek ez volt az első egyéni kiállítása. Kuti Botond fiatal szovátai képzőművész munkái nem egy pályakezdő művész képeinek érzetét keltik. A Kolozsváron két éve végzett, jelenleg másodéves mesterképzős alkotó tárlatát Nagy Miklós Kund nyitotta meg. A kiállító apja, Kuti Dénes ismert festőművész. /Nagy Botond: Árnyékból stílust. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2008. október 18.
Telt ház előtt zajlott a meseolvasás és a diákok által összeállított irodalmi műsor Sepsiszentgyörgyön, a Wass Albert-hét keretében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Hasonlóan sikeres volt a ceglédi Erdélyi Szirmok Társulat Csillagösvényen hazatérek újra című zenés irodalmi műsora Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen, jelezte Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője. Kolozsváron viszont október 16-án este megzavarták a rendezvényt a Noua Dreapta szélsőjobboldali szervezet tagjai – adta hírül a román sajtó. A tucatnyi román fiatal a rendőrök intései ellenére bement a kincses városbeli Heltai Gáspár Alapítvány székhelyére, ahol a zenés irodalmi est zajlott, és bekiabálásokkal zavarták meg a programot. Az őket feltartóztatni igyekvő rendőröknek azzal érveltek, hogy az esemény nyilvános. Szóvivőjük az erdélyi író háborús bűnösségét emlegette, alkotmányellenesnek minősítve az összejövetelt. Az est végül rendbontás nélkül ért véget. Sepsiszentgyörgyön október 17-én Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő mutatta be műsorát, majd Bartha József református lelkész tartott előadást a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról. A falu református templomkertjében állított mellszobor ügyében a lelkészt többször kihallgatták, a templomba kellett menekítenie a szobrot. /Farcádi Botond: Erdély-szerte Wass Albertre emlékeznek a fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2008. október 18.
Vákár Tibor apja, Vákár P. Artúr szerkesztette és adta ki Gyergyószentmiklóson a Csíkvármegye című lapot az első világháború idején. Az Elpattant láncszem. Emlékkönyv a száz éve született Vákár Tibor építészmérnök-festőművész tiszteletére. Vákár Tibor építész 1908–2002 /Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2008/ című könyvvel emlékeztek Vákár Tibor építészre, grafikusra. Hosszú és gazdag élet cserepeiből szerkesztette Hadik András művészettörténész és ifj. Vákár Tibor a gazdagon illusztrált albumot. Értékmentő ember volt – írták róla méltatói. Mindent megtett, hogy értékeket mentsen. Vákár Tibor munkásságát nem az írásokból szerzett ismeretek alapján értékelhetjük leginkább, hanem tervei, munkái, rajzai és s festményei alapján. Hatalmas munkabírás jellemezte. Önzetlen ember volt. Nagy műgonddal hozta létre alkotásait, építészeti megvalósításait. Vákár Tibor /Gyergyószentmiklós, 1908. máj. 14. – Budapest, 2002. júl. 8./ iskoláit Gyergyószentmiklóson kezdte, majd Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Balatonbogláron folytatta. A család Romániából való kitiltása miatt Budapesten érettségizett, majd építészmérnöki diplomát szerzett, 1932-ben festészeten is diplomázott. 1945 után politikai okok miatt tizenegyszer tanácsolták el munkahelyeiről. Volt Budapesten vezető építészmérnök, Kolozsváron és Marosvásárhelyen főépítész, hadifogoly, egyetemi oktató, tervfőmérnök, tankönyvek és monográfiák társszerzője. Tanulmányaiban a települések építészettörténetének kérdéseit, műemlékeinek védelmét fejtette ki. 1988-ban elsőként emelte fel szavát a romániai falurombolás ellen. Terveit többször díjazták: 1986-ban Podmaniczky-emlékérmet, 1991-ben Ybl-díjat, 1995-ben a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét adományozták számára. 2000-ben Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. /Bajna György: Talapzat Vákár Tibor képzeletbeli szobrának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/ Vákár Tibor munkája: Székelyföld építészszemmel /Bp., 1988./ Halálhírére egyetlen nekrológ látott napvilágot: Polgárdy Géza: Búcsú Vákár Tibortól. = Magyar Hajnal (Budapest), 2002. aug. /
2008. október 18.
A székelyudvarhelyi születésű Csíky András színművészt színpadi és filmes alakításain keresztül széles körben ismerik. Sokan emlékeznek arra, milyen lelkesen látott hozzá társaival együtt a Nagybányai Állami Színház alapításához, megint sokan a Szatmári Állami Színház, valamint a Szatmári Északi Színház társulatának tagjára, illetve igazgatójára. Neve 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal fonódik egybe. A 78 éves színművésszel Köllő Katalin kolozsvári újságíró folytatott beszélgetést, az életútinterjú a Prospero Könyvek sorozatban látott napvilágot, a kolozsvári Komp-Press Kiadó gondozásában. Függelékében a színész főbb szerepei, filmszerepei, díjai és kitűntetései, valamit a megjelent kritikák és méltatások olvashatók. /Antal Ildikó: Amikor a színművész mesél a csodáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/
2008. október 18.
Mezőtúr város önkormányzata emléktáblát helyezett el Árkoson a községháza homlokzatán Benkő Gyula (1888–1958) természet- és földrajztanár, természetbúvár, közéleti személyiség születésének 120., halálának 50. évfordulóján. A népes ünneplő seregben jelen volt a dombormű alkotója, Győrfi Sándor szobrászművész is. Az árkosi emléktábla hasonmását Mezőtúron avatják fel október 22-én. Árkosi Benkő Gyula édesapja református lelkész volt. Mivel apja korán meghalt, elemi iskoláit Budapesten végezte, Marosvásárhelyen érettségizett. Földrajzból, természetrajzból és kémiából szerzett tanári képesítést a budapesti egyetemen. Tanárként dolgozott Budapesten, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Erzsébetvárosban, Nagyenyeden, Kolozsváron, majd nyugalomba vonulásáig Mezőtúron. /Kisgyörgy Zoltán: Emléktáblát avattak Árkoson (Benkő Gyula hazaérkezett). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2008. október 18.
1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2008. október 19.
A BBTE Római Katolikus Teológia Karának kolozsvári didaktikai tanszékén kialakult egy szokás, amely mind a mai napig továbbél. A szokás keresztelő nevet viseli: minden elsőéves „gyermek” kap egy-egy másodéves keresztszülőt, akihez fordulhat, ha valamilyen problémája van, ha valamilyen tantárgyból segítségre van szüksége. Ugyanakkor a keresztszülők feladata, hogy keresztgyerekeikkel megosszák tapasztalataikat, akár a vizsgákról, akár a kolozsvári diákélet rejtelmeiről van szó. Az idei év keresztelője október 8-án este zajlott. A 24 elsőévest megkeresztelték „a teológia kar, a tanári kar és a diákság nevében”. /Dénes Gabriella: Hagyományőrzés és továbbadás a kolozsvári teológia karon. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 19./
2008. október 20.
Ezen a héten van 1956-os magyarországi forradalom évfordulója. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „távolinak, idegenszerűnek tűnnek az 52 évvel ezelőtt történt események. Akárcsak az augusztus 20-i Szent István napot, október 23-át sem érzi eléggé magáénak a romániai magyarság. ” A történelem a magyar főváros utcáin játszódott le, de annak szellemisége Kolozsvárra, Temesvárra, Marosvásárhelyre, Iasira és Bukarestre is kisugárzott. 1957 tavaszától 1960-ig 24 személyt végeztek ki Romániában, és összesen 14 ezer év börtönbüntetést szabtak ki. Traian Basescu államfő elítélte a kommunizmust a parlamentben, de attól még ezek a „bűnök” jogilag érvényben vannak. Ez Románia egyik legnagyobb szégyene. Az újságíró szerint tévednek tehát azok, akik 1956-ot csak magyar ügyként láttatják. Számos névtelen hős akadt Romániában is. /Borbély Tamás: A szürke történelem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 20.
A néprajzosok találkozója ezelőtt három évvel kezdődött, tanszéki konferenciára pedig először kerül sor, ennek célja a romániai magyar néprajzkutatás jeles alakjainak bemutatása – mondta a kolozsvári néprajzkutatás 110. évfordulója alkalmából a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett konferencia köszöntőjében Keszeg Vilmos tanszékvezető. A rendezvényen Kósa László budapesti néprajzkutató a felsőoktatásnak a magyar néprajztudomány történetében betöltött szerepéről beszélt, kiemelve többek között Hermann Antal, Kodály Zoltán és Ortutay Gyula munkásságát. Almási István a kolozsvári népzenekutató műhely történetét mutatta be, Olosz Katalin pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Múzeum népköltészettel kapcsolatos tevékenységét ismertette. Tánczos Vilmos az erdélyi magyar vallási néprajzi kutatásban megjelenő irányzatokról és módszerekről tartott előadást, Pozsony Ferenc pedig Nagy Jenő néprajzi és nyelvészeti munkásságának tudománytörténeti jelentőségét méltatta. Keszeg Vilmos a szövegmondás és a mindennapi élet kapcsolatát taglalta Nagy Olga életművében, Tötszegi Tekla pedig a „múzeumőr és múzeumteremtő” Kós Károlyról beszélt. Bemutatták a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) könyveit, majd köszöntötték Gazda Klárát. A találkozón az elmúlt évben doktori címet szerzett Könczei Csongor A „nevenincs” muzsikusok. A kalotaszegi cigányzenészek 20. századi működésének történeti áttekintése címmel tartott előadást. A Demény István Pál-díjat idén Dénes Ida érdemelte ki, aki most végzett a néprajz szakon, ősztől pedig ugyanitt mesterképzésen vesz részt. /F. ZS. : Néprajzos konferencia és szakmabeliek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 20.
A Kolozsvár Társaság által szervezett Kolozsvári Napok részeként október 19-én a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke adta Kós András szobrászművésznek. A plaketten a kolozsvári Szent György-szobor látható, az alkotás Kolozsi Tibor szobrászművész munkája. Kántor Lajos ugyanakkor átnyújtott egy leporellót, amely a Farkas utcai templomban kiállított Kós András-művek reprodukcióit tartalmazza. Kántor Lajos kifejtette: a Kolozsvár Társaság ugyanakkor azt is megköszöni Kós Andrásnak, hogy az 1956-os emlékmű meghirdetésének is részese volt, hiszen vállalta, túl a kilencvenedik életévén is, hogy a pályázatra érkezett műveket, a bizottság többi tagjaival együtt elbírálja. /Köllő Katalin: Kincses Kolozsvár Polgára: Kós András szobrászművész. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2008. október 21.
Kolozsvár értelmiségét nem érdekli a kultúra, irodalom, színház, ez látszik a különböző kulturális rendezvényeken, könyvbemutatókon, írói-költői esten. Nem segíti azokat a jó szándékú törekvéseket, amelyek szeretnék bebizonyítani: ez a város méltó az „Erdély kulturális fővárosa” címre. A 92 éves Kós András szobrászművészt ünnepelték, de erre sem jöttek el az értelmiségiek. /Köllő Katalin: Egy rendezvénysorozat margójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2008. október 21.
Kolozsváron a Néprajzi Múzeum terme zsúfolásig megtelt, hogy meghallgassák Kostyák Imre által vezetett tizenkét gordonkásból álló együttes kisegyüttest. /N. -H. D. : Fesztivál – Szerenád F-kulcsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
