O, Fortunatus! címmel október 10-én a kolozsvári THÉ Trupp Egyetemi Irodalmi Színpad kétfelvonásos, német nyelvű színpadi játékot mutatott be az egri Harlekin Bábszínházban. Az előadás egy nemzetközi tudományos tanácskozás kiegészítő programja volt, ez Fortunatus, Melusina, Genofeva címmel az európai irodalmi motívumok vándorlását és kora újkori jelenlétét vizsgálta a magyar és a német irodalomban. A kolozsvári színjátszók egyetemi hallgatók és oktatók, a dramaturg Egyed Emese volt. A THÉ Trupp felkészülését a Communitas Alapítvány, a Bolyai Társaság és az Interkulturali-THÉ Egyesület tette lehetővé. /Egerben járt a THÉ trupp. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2008. október 21.
Negyven évvel ezelőtt jelent meg először a kolozsvári Echinox című egyetemi lap, amelyet 1968 decemberében 4000 példányban adtak ki, 24 oldalán három nyelven közölték írásaikat az egyetemisták és a fiatal értelmiségiek, a lapnak húsz román, három magyar és egy német oldala volt. A magyar oldalak szerkesztői között olyan személyiségek nevei is szerepeltek, mint Egyed Péter filozófiatörténész, író, költő, esszéíró, Beke Mihály András író, műfordító és Szőcs Géza író, költő. Az Echinox figyelemmel követte a diákszakkörök munkáját, az egyetemi színjátszó csoportok előadásait és az egykori Gaál Gábor Kör fóruma volt. /Negyvenéves a kolozsvári Echinox. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2008. október 21.
Wiener Ferenc, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet biológus oktatója 1956-ban diákjai számára elrettentő példaként állította pellengérre a genetikát, mint az angol–amerikai imperializmus szélhámosságba hajló áltudományát, és jelölte ki követendő útnak Micsurin, Tyimirjazev, Liszenko tanait. Egyúttal, Andrásofszky Tibor rektor mellett főszerepet játszott a magyarországi forradalom hatásának elhárításában, ami egyet jelentett az „ellenséges elemek” kizárásával, illetve termelésbe küldésével. Wiener elvtárs azután kint maradt Svédországban, ahol a genetika lelkes kutatója lett. Ugyanígy harcostársa, Méra Endre elvtárs, de ő Olaszországban kötött ki. Nem csak egyes tanárok és besúgó diáktársak segítettek a „tisztogatásban”, hanem megbízható, kegyelt bukaresti káderek is: Szekeres Sándor, Gere Mihály, Kopándi Sándor, Domokos Géza stb. Jellemző, hogy a nagyváradi származású Mogyorós Sándor (Alexandru Moghiorosként a központi bizottság titkára) üzent hadat a magyar nacionalizmusnak, elvtársa, Leonte Rautu (Leon Leibovici) pedig Nuszbaum Oszkár tanársegéddel és Moszkovics Károly diákkal együtt az izraelita osztályidegen egyetemi hallgatókat, köztük Lobsein Verát vette célba. Az 1956 utáni megtorlást kutatók számításai szerint Romániában mintegy 1500 magyar értelmiségi szenvedte meg, többen az életükkel fizettek. Marosvásárhely 1956–1959 közötti eseményeiről képet ad Dr. Nagy Lajos rétyi körorvos, a rendszer egykori szenvedő alanya Életünk kórtörténete (Pallas–Akadémia, Csíkszereda) című, könyvében, tizenkét sorstársának visszaemlékezéseivel és korabeli hivatalos dokumentumokkal kiegészítve. Kitért arra is, mi lett a gyűléseken megbélyegzett „ellenséges elemek” további sorsa. Kuna Tibor, gyergyócsomafalvi „kulákivadék” Balánbánya főorvosa, Bárányi Ferenc és felesége, László Ildikó megbecsült orvosok és közéleti személyiségek Temesváron, Katz Pál igazgató-főorvos Zilahon, Piros Ferenc kórházalapító főorvos Marosvásárhelyen, Tóró Árpád népszerű szakorvos Székelyudvarhelyen, Szász István Tas a kolozsvári mentálhigiéné megszervezője, Kiss András Belényesen, majd Nagyváradon főorvos. /Barabás István: Az élet fonákja. Nehéz leckék. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2008. október 22.
Együttes ülést tartott október 21-én a magyar és a román kormány Szegeden. A felek abban a házban kötötték meg kétoldalú megállapodásaikat, amelyben Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu annak idején aláírta a két nemzet megbékéléséről szóló tervezetet. Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök tizenöt miniszterrel (köztük Borbély László fejlesztési és Borbély Károly távközlési tárcavezető), államtitkárokkal érkezett. A késés miatt kétórás helyett mintegy kilencven percesre rövidült ülésen a két ország villamosenergiai és gázvezeték-hálózatának összekötéséről, az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról volt szó. A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításának folytatásáról. Nem tértek ki a Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára, a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozására vagy a 112-es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problémákra. A román kormányfő a 2005-ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre nem tudott optimista hangvételben válaszolni. Újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az autonómiára a tőle már megszokott módon érvelt: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. – „Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását” – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfőt kisebb csoport kifütyülte. „Hazaáruló!, Mocskos Gyurcsány!” – hangzottak a szidalmak. Tariceanu találkozott a magyarországi román közösséggel, biztatta őket: beszéljenek otthon is anyanyelvükön, és ragaszkodjanak nevük romános írásmódjához. Tariceanu elítélte a Magyarországon elterjedt „etnobizniszt” és a romániai magyar közösséggel példálózva hangsúlyozta: a magyarországi románok követeljék jogaik elismerését, érvényesítését. /Salamon Márton László: Közös ülések után házasságkötés Szegeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről – mondta a román miniszterelnök a magyar–román kormányülés után. A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. /Hamarosan megszülethet a kormányközi szerződés a Nabuccóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2008. október 22.
Szilágyi Mátyással, Magyarország kolozsvári főkonzuljával találkozott október 21-én Calin Platon prefektus, miután a magyar diplomatát hivatalosan is beiktatták tisztségébe. Platon Kolozsvár multikulturális jellegét hozta fel, kiemelte a magyar befektetők jelenlétének fontosságát a kolozsvári és Kolozs megye üzleti életben. /Platon fogadta a magyar főkonzult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2008. október 22.
Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2008. október 22.
Október 17-én és 18-án két konferenciát is rendeztek Kolozsváron, amelyet a néprajzosok találkozója követett. Az első konferencia a tavalyi előzményeket maga mögött tudó A Mezőség-kutatás eredményei II. címmel az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában zajlott. A konferencia szervezője az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke volt. Keszeg Vilmos tanszékvezető professzor bemutatta az utóbbi 150–170 év Mezőségre vonatkozó kutatástörténetét. Fülöp Mónika néprajzkutató a múlt század közepén kibontakozott bálványosváraljai falukutatás kapcsán beszélt a váraljaiak hitét vizsgáló hagyatékról. Könczei Csongor egy mezőségi cigánymuzsikus család másodlagos etnikai- és vallási identitásváltását vizsgálta. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora a Pusztakamaráson a XX. század folyamán végbement etno-demográfiai folyamatokról beszélt. Kallós Zoltán neves folklórkutató mezőségi gyűjtését idézte fel. Másnap volt a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező konferencia. Kósa László akadémikus bemutatta azon tanszékeket és egyetemeket, ahol felsőfokon folyik néprajzoktatás. Végül a nyugdíjba vonuló Gazda Klára egyetemi docenst köszöntötték. /Dénes Ida: Néprajzos hétvége Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 22./
2008. október 22.
Telt ház előtt játszották a kolozsváriak Ványa bácsit Budapesten, az előadásokra már hónapokkal azelőtt elkeltek a jegyek. A kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi című Csehov darabjának útját siker és díjak kísérik. Diadalmenete természetesen Budapesten, a Nemzeti Színházban sem állt meg. /Kánya Gyöngyvér: Ványa bácsi, a hódító. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 22.
Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztő helyettese Ússz, Faust, ússz! című művét, készülő kötetének egyik szemelvényét olvasta fel október 20-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör estjén. Bréda Ferenc bevallotta, eleinte nem értette, csupán a harmadik olvasat után jött rá, hogy mit tartalmaz a szöveg, ezután hosszabb tanulmányt írt a költeményről. /Varga Melinda: A vers mint erős alkohol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 22.
Tóth Béla 50 évvel ezelőtt kezdte pályafutását a Marosvásárhelyi Rádiónál. Életét meghatározta a rádió, ahol most is dolgozik. 1958. január 1-jétől lett hivatalosan a rádió munkatársa. Jelentkeznie kellett a Kolozsvári Rádiónál szakmai képzésre. Hangtechnikus-operatőr képzést kapott, később elvégezte az újságírói szakot és szerkesztő lett. A rádiósokat szerették, mindenhol családtagként fogadtak őket. Váratlanul érte mindnyájukat a hír, amikor a nyolcvanas években, egyik percről a másikra, takarékossági okokra hivatkozva, megszüntették az adást. Közel öt évet kellett várniuk, 1989 december végéig, hogy újból beindulhasson az adó. Tóth Béla sok tervét megvalósíthatta: Élő történelem, Panaszosok a mikrofonnál, Szemafor – ez mind új rovat, de vezetett mezőgazdasági műsort, híradót, interjúkat, riportokat készített. Nem is olyan régen még klasszikus szalaggal dolgoztak, most számítógép, digitális program segíti a munkát. /Antal Erika: Ötven év a rádiónál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 23.
Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadást Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Az eseményen szép számban voltak jelen neves közéleti személyiségek és tisztségviselők, értelmiségiek és politikusok. A főkonzul kegyelettel adózott a romániai magyar mártírok emlékének, tisztelgett a ma is élő hősök előtt, megemlékezve a megtorlásokat elviselő román hazafiakról is. /Ünnepi fogadás az 1956-os forradalom tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Nem foglalkoztatta kiemelten a központi román napilapokat a szegedi magyar–román kormányülés, kivétel a Romania Libera: első oldalon írt róla. Megszólaltatta Salat Levente kolozsvári politológust, aki szerint a történelmi megbékélés sok projektje papíron maradt. Romániában „együtt élő románok és magyarok között csak addig ’talál a szó’, amíg elkerülik az olyan kényes témákat, mint a közös történelem vagy az autonómia” – nyilatkozta Salat. A Cotidianul szerint a román miniszterelnök elismerte, hogy lassan halad az észak-erdélyi autópálya építése. A gazdasági napilapok az energetikai kérdésekre is kitérnek, főként a két országot összekötő gázvezetéket és a Nabucco-projektet érintve. /Isán István Csongor: Belföldre irányított kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2008. október 23.
Kolozsváron a VII. „Puck” Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiváljának második napján a Metamorfózis című produkciót a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem harmadéves diákjai adták elő. /Ferencz Zsolt: Zene, mozgás és a szent láng útja a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Két székelyföldi művész, a kézdivásárhelyi Nagy Lajos és a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila munkáiból nyílik tárlat a nagyváradi FotoArt Galériában. A portrékat, tájképeket, akt- és szociofotókat bemutató tárlatot a megnyitón Tóth István, a váradi Tavirózsa Fotóklub elnöke méltatja. Kolozsváron október 23-án nyílik kiállítás Szentes Zágon fiatal fotóművész képeiből a Bulgakov kávéházban. Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében még látogatható Virág György budapesti fotográfus több száz felvételből válogatott tárlata, amely néhai Balla Antal jobbágytelki népművelőt mutatja be. /Értékes fotók láthatók országszerte. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 23.
Hármas ünnepség színhelye volt október 22-én a Kolozsvár Társaság zsúfolásig megtelt székhelye. Előbb Kiss András levéltáros mondott laudációt annak kapcsán, hogy a Kincses Kolozsvár Polgára Emlékplakettet adományozták Jakó Zsigmond történészprofesszornak. Számba vette a kitüntetett történelmi eseményekben is bővelkedő pályafutását, annak szülőföldjétől, a Partiumtól Budapesten keresztül Kolozsvárig, ahol három nemzedéknyi történészt nevelt ki, négy országban élt és három egyetemen tanított, anélkül, hogy életterét felcserélte volna. A Kolozsvár Társaság emlékplakettje, melyet – az ünnepelt távollétében – lánya, Jakó Klára vett át, Kolozsi Tibor alkotása és a Szent György-szobrot ábrázolja. A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő kolozsvári Komp-Press Kiadó eddigi mérlegét a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József vonta meg. Az eddig megjelent 110 könyvcím dokumentum jellegű, történelmi és képzőművészeti kiadványok. A legfrissebb termék Kovács Kiss Gyöngy Megidézett múlt című tanulmány- és forráskötete, a kiadványt Kovács András művészettörténész mutatta be. A könyv tartalma négy tömbbe tagolódik: Kolozsvár – a polgárok „respublikája” (16–17. sz.); A város és építői; Habsburg-installáció és erdélyi emlékirodalom; Test és szellem. /Ö. I. B. : Jakó Zsigmond díjazása és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 24.
Több rendezvény keretében emlékeztek meg október 23-án Kolozsváron az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 52. évfordulójáról. ’56, te lelkünkben lángoló címmel szervezett emlékműsort az 56-os Bajtársi Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete, a Világszövetség Erdélyi Társasága, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke rendezésében. Az emlékezők András Imre, a VET elnökének kezdeményezésére egy percnyi néma csenddel adóztak az 56-os hősök emlékének. Közreműködtek a Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai, valamint a BBTE színművészeti szakos hallgatói, Pálosi Zsuzsa és Vetési Nándor. Az est ünnepi előadója Dávid Gyula irodalomtörténész, 56-os elítélt volt. Részleteket vetítettek Víg Emese 1956 Erdélyben című dokumentumfilmjéből. Részlet hangzott el Dobai István 56-os elítélt ez alkalomra írott leveléből, az ünneplők tapssal köszöntötték a jelenlévő Komáromi József 56-os elítéltet. Az est zárásaként az egykor Szamosújváron raboskodó Fülöp Sándor olvasta fel versét, majd szeretetvendégség következett. A Kolozs Megyei Diáktanács szervezésében gimnazisták és egyetemisták fáklyás menetben vonultak a Mátyás Ház elől a Házsongárdi temetőbe. A forradalomra emlékezett a belvárosi unitárius templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten Pap Géza református püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Fehér Olivér evangélikus-lutheránus lelkész és Szabó Árpád unitárius püspök. /Ünnepi összeállítással emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2008. október 24.
Sem a magyarországi közjogi méltóságok, sem a romániai magyar politikusok nem tettek annak érdekében, hogy megszülessen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő megtorlás romániai politikai foglyait rehabilitáló törvény – erre hívta fel a magyarországi közjogi méltóságok, valamint az RMDSZ-politikusok figyelmét Varga Andrea. Az 1956 romániai hatásait kutató, Bukarestben élő magyar történész a magyarországi közjogi méltóságokhoz intézett levelében szóvá tette, hogy az október 23-i megemlékezésekből éppen „a magyarországi ’56-os drámák romániai folytatódásával kapcsolatos minimális rokonszenv, a beleérzés legcsekélyebb megnyilvánulása” marad ki. Varga Andrea szerint bár az egykoron meghurcoltak kitüntetéseivel, romániai ’56-os emléktáblák avatásával, illetve koszorúzásokkal történtek gesztusok, a magyar diplomáciának a kirakatperek sorozatában elítélt egykori politikai foglyok rehabilitálását célzó kezdeményezései „messze elmaradtak a szükségestől”, ráadásul „Románia politikai vezetése a legkisebb jelét sem mutatja annak, hogy az európaizálódási folyamatban el kívánna számolni morális tartozásaival a rendszerváltozásokat előkészítő szereplők irányában”. Varga Andrea ugyanakkor az RMDSZ-es politikusokhoz intézett levelében szóvá teszi, hogy ők sem tettek a jóvátétel érdekében. „Történtek lépések, a folyamatot elindítottam” – nyilatkozta a kérdés kapcsán Frunda György, aki 2007 novemberében Kolozsváron jelentette be: kérni fogja az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő megtorlásban kivégzettek rehabilitálását. Az RMDSZ-es szenátor – akinek édesapjára a hírhedt Faliboga-perben mondtak ki halálos büntetést, majd változtatták meg az ítéletet életfogytiglanra – megerősítette: kezdeményezése csak a Szoboszlai-, valamint az érmihályfalvi perben, illetve más csoportok esetében kimondott és végrehajtott halálos ítéletek áldozataira vonatkozik. Arra a felvetésre, miszerint Romániában nincs a politikai ítéletek semmisségét kimondó törvény, Frunda szenátor azt mondta: a politikai bűncselekmény fogalmát meghatározó jogszabály már létezik, s bár rehabilitációs törvénytervezet is készült, ennek elfogadására nincs politikai akarat. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a szenátus jogi bizottsága volt elnöke elmondta: a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) kezdeményezésére benyújtott semmisségi törvénytervezetet a képviselőház visszaküldte az alsóház jogi szakbizottságához, a készülő jogszabály azonban több mint egy éve a fiók mélyén hever. Varga Andrea történész összeállított egy törvénytervezetet, amely egyebek mellett kimondja, hogy a Groza-kormány szovjet nyomásra 1945. március 6-án történt hatalomra jutásától a politikai perek de iure 1964 augusztusában történt megszüntetéséig terjedő időszakban kimondott ítéletek semmisek. Leszámítva a háborús, illetve a lakosság elleni bűncselekményeket, illetve a népirtást. /Benkő Levente: A mulasztásért mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./
2008. október 24.
Világok között: Corvin Mátyás és kora címmel 15 ország legkiválóbb szaktekintélyeit egybegyűjtő négynapos nemzetközi konferencia kezdődött október 23-án Kolozsváron, a Román Akadémia, a Babes–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Történeti Múzeum, a Művelődési Minisztérium és a Patrimonium Transsylvanicum Társaság szervezésében. A konferencián több mint száz előadó méltatja Mátyás király életét, uralkodását és munkásságát. Az utóbbi évtized legjelentősebb európai szakmai konferenciájának ad otthont Mátyás király szülővárosa. Ioan Aurel Pop, a konferencia tudományos bizottságának elnöke megnyitó beszédében Mátyás román, magyar és német kötődéseit ecsetelte. Viorica Crisan, a Történeti Múzeum ideiglenes igazgatója sajnálkozását fejezte ki nem sikerült létrehozni az állandó Mátyás-kiállítást, amelyről a tavalyi román–magyar közös kormányülésen döntöttek. Ő a Mátyás szoborra a legszerencsésebbnek a Mathias Rex feliratot találja. /Kerekes Edit: Nemzetközi konferencia Mátyás királyról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2008. október 25.
A kolozsvári Nemzetközi Iskola már több éve megrendezi az interkulturalitás napját, amelynek során az osztályok bemutatják egy-egy nemzet, ország hagyományait. Idén erre az eseményre október 24-én került sor. Elkészítették azt a pannót, amely Magyarországot kívánta bemutatni, a pannóról nem hiányzott a magyar címer és a magyar zászló sem. /(n. -h. d.): Kultúrák közti nap a Nemzetközi Iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2008. október 25.
A kolozsvári Művelődés októberi száma címoldalán nagy 60-as szám jelzi a közművelődési folyóirat életkorát. Árkossy István és Bágyoni Szabó István beszélgető-könyvéből közölnek részleteket. A Magyarországra költözött festőművész és író vallomásos sorai a szülőföldről, Kincses Kolozsvárról és a Torda melletti faluról szólnak. A folyóiratban tudósítás található a XIV. Partiumi Honismereti Konferenciáról. /Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2008. október 25.
Annak idején Kolozsvár zenei életének kimagasló eseményei közé tartoztak Ágoston András hegedűművész és Nina Panieva-Sebesi zongoraművész kamaraestjei. – A Romániai Magyar Zenetársaság a hajdanvolt kamarazene esték emlékét nyolc CD-lemezen örökítteti meg: e két, páratlan tehetségű előadóművész interpretálásában az összes Beethoven és Mozart hegedű-zongora szonáta hallható lesz – mondta el Demény Attila zeneszerző, a zenetársaság elnöke meleg hangú köszöntőjében. /N. -H. D. : Az újra átélt csoda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2008. október 25.
A sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika 2003 óta immár negyedik alkalommal mutatja be alkotásait Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. Legújabb képkínálata elsősorban egy csodálatos székelyföldi aranyőszről árulkodik. A festő különösképpen kedveli az őszt. /Németh Júlia: Őszi fények és színek a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2008. október 25.
Az 1500-as évek végén keletkezett a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. Első kiadása ismeretlen, lőcsei 17. századi kiadásának csak csekély töredéke maradt meg. Dallamát és kis szövegtöredékét Kodály Zoltán találta meg 1914-ben Bukovinában, Istensegíts faluban. Dózsa Dániel újra „megformálta”, ez Kőváry László: Száz történelmi rege (Kolozsvár, 1857) című gyűjteményébe épült be. Dózsa Dániel /Makfalva, 1821. jan. 30. – Búzásbesenyő, 1889. szept. 25./ hőskölteményt is írt, több regényt publikált. Különböző kolozsvári lapok munkatársa volt. Dózsa Dániel szövege most ismét közkinccsé vált: Tündér Ilona. Széphistória. Dózsa Dániel átdolgozása, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008, a kiadást gondozta Beke Sándor. /Ráduly János: Dózsa Dániel Árgirusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2008. október 26.
Október 17–18-án a kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos központjában tartotta a Romániai Magyar Pax Romana értelmiségi mozgalom tanulmányi napjait. A rendezvény idején a paradigma-, illetve szemléletváltás az egyházban téma köré csoportosított előadásokat hallgathattak a résztvevők. Szó esett a világban levő egyházról Romániában (Kiss Péter előadásában), az egyház és a szekularizáció kapcsolatáról (Jitianu Liviu), illetve az ifjúságpasztorációban történt és szükséges változásokról (Bereczki Silvia). A poszt-Babilon paradigmával ismerkedhettek meg a jelenlevők (Máthé-Tóth András szegedi professzor előadásában), illetve a közösségi lelkületű egyházmodellel, az önkiüresítéssel mint paradigmával (Nagy József). /Dénes Gabriella: Paradigmaváltás az egyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 26./
2008. október 26.
Rangos emlékkönyv látott napvilágot Jakab Gábor pápai káplán, szentszéki tanácsos, kolozsvári plébános 70. születésnapjára Örökérvényű igazságaink címen. A kötetet október 15-én mutatták be a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület által rendezett könyvbemutatón a kolozsvári Szent Mihály egyházközség dísztermében. Jakab Gábor közösségszervező munkássága mellett tizenhat esztendőn át volt főszerkesztője a Keresztény Szó katolikus kulturális havilapnak és a Vasárnap katolikus hetilapnak. Munkatársai közé tartozott e két katolikus kiadvány jelenlegi felelős szerkesztője, dr. Bodó Márta is. Jakab Gábor tisztelőinek csak egy része lehet jelen a kötetben, Cs. Gyimesi Éva köszöntője például a Szabadságban látott napvilágot. Bodó Márta a kötet szerkesztője. A bemutatón többen elmondtál emlékeiket. Dr. Gábor Csilla szociális testvér, a BBTE Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora: „Az 1980-as években, egyetemista koromban a Szent Mihály-templomba jártunk vasárnap esténként szentmisére. Akkor ezt a szentmisét rendszerint Jakab Gábor végezte. ” Bodó hozzátette: a Gábor Csilla által említett szentmisékén maga is jelen volt, filológushallgatóként, ott olyan útravalót kapott, amely kiegészítette az egyetemen tanultakat. /Fodor György: Örökérvényű igazságaink. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 26./ Gyimesi Éva említett írása: A lélekműves. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. júl. 16.
2008. október 27.
Károlyi Béla világhírű tornászedző, szenátorjelölt lesz az egyik „sztárvendége” Kolozsváron az RMDSZ országos kampányindító rendezvényének. „Megpróbálnám fenntartani a lehetőséget, hogy a magyar közösséget érdemes táplálni és segíteni, és hogy talán megérjük azt a napot, amikor Románia is olyan szinten lesz, mint a többi európai állam” – nyilatkozta az Egyesült Államokban élő sportember. Verestóy Attila szenátor jó barátja, kérésére vállalta el, hogy az Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Afrikában élő romániai emigránsok képviseletét lássa el RMDSZ-színekben. /Mihály László: Egyszer itthon lesz az Ígéret földje. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2008. október 27.
„Tudja meg ezt a jövő nemzedék, és ha felnőnek, beszéljék el ezt az ő fiaiknak. Hogy ne felejtsék Isten nagy tetteit” – idézte a 78. zsoltárt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján a kolozsvári unitárius templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Szabó Árpád unitárius püspök. Az egyházfő arra emlékeztetett, hogy a bukásában is győzedelmes magyar forradalom megmutatta a nagyvilágnak: kis nép is képes felkelni a zsarnokság ellen – ha van elegendő hite hozzá. Pap Géza erdélyi református püspök azt emelte ki, hogy „diktatúra volt, diktatúra lesz, mert azok egymást követik a történelemben. Isten pedig azért épít diktatúrákat is, hogy próbára tegye az embert”. Kolozsvár alpolgármestere, László Attila elmondta, hogy a megtorlás során a súlyos ítéletekből Erdélynek, ezen belül Kolozsvárnak is bőven kijutott, de ezért és a forradalom idején vállalt rokonszenvért akkor sem kellett, és most sem kell senkinek lehajtott fővel járnia. A résztvevők megkoszorúzták a templom előcsarnokában, az 1956-os forradalom emlékére felállított márványtáblát. /Benkő Levente: Senkinek nem kell lehajtott fővel járnia. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2008. október 27.
Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tranzit ház fesztiválját Kolozsváron. Ez a program a Tranzit Alapítvány egész évi tevékenységét tükrözi. Így került sorra a Postakert című tánc-színház produkcióra, amellyel tavasszal már találkozott a közönség, a mostani színpadi látvány sok újdonságot hozott. A Zurboló táncegyüttes közreműködésével előadott, Könczey Csongor rendezte színdarab gyökerei az 1960-70-es évekre nyúlnak vissza, és azt az időszakot idézik, amikor minden csütörtök, illetve vasárnap délután a fiatalok az Óvárban, a posta mögötti parkban gyűltek össze. A kimenőjüket töltő széki ifjak ilyenkor gyakran fakadtak dalra, perdültek táncra. /Varga Melinda: Postakertes Tranzit Napok Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2008. október 27.
Az egy főre eső Wass Albert szobormások alapján azt vélné valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar író, írta Sebestyén Mihály. Kifogásolta, mért nem Reményik Sándor, Kemény János, Tamási Áron /szülőfaluján kívül/ szobor készül, továbbá gróf, Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Dsida Jenő stb. szobrát készítik el, a cikkíró folyatja az írók felsorolását. Ők „jobb ízlésű, Erdélyhez hűségesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettek”, mondott ítéletet a cikkben. „Miért a maga korában jelentéktelen író-nagyúr túldagasztott utókora?” Miért nincs inkább Kacsó Sándornak kultusza? /Sebestyén Mihály: Szoboröntők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Megjegyzés: Kacsó Sándor dicstelen szerepet játszott a Magyar Népi Szövetség élén! A hiányolt írók közül többnek készült szobra:1995. június 24-én Marosvécsen leleplezték Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. 2007. október 27-én felavatták Marossárpatakon Kemény János szobrát, a helybéli Miholcsa József alkotását. Székelyudvarhelyen 1993. május 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát. 2003. jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. Leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit – szám szerint 10 reliefet –, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. 2004. szeptember 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát. Szatmárnémetiben az egykori Deák téren 1997. május 16-án volt a Dsida Jenő mellszobor felavatása. Baróthi Ádám szobrászművész elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. júl. 3./ Székelyudvarhelyen leleplezték a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. /Krónika (Kolozsvár), 2004. máj. 24./ 2003. május 16-án leleplezték Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum folyosójának falán a Kuncz Aladár írót ábrázoló domborművet, amelyet alkotója, Kő Pál magyarországi szobrászművész ajándékozott az iskolának. 1991. október 13-án Bölönben ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter szobrászművész alkotását. 2004. júl. 8-án felavatták Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört.
2008. október 27.
Október 25-én Molnos Lajos költészete előtt tisztelegve rendezték meg a Balázs Ferenc Oktatási Központ szervezésében a Most szólj, rigó! címet viselő szavalóversenyt Kolozsváron, az Unitárius Kollégium dísztermében. A 6–10 éves gyermekek számára meghirdetett versenyre összesen mintegy 180 kisdiák nevezett be, a helyiek mellett szép számban érkeztek más településekről is. /S. B. Á. : Szépen szóló rigók szavaltak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
