Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23898 találat lapozás: 1-30 ... 22591-22620 | 22621-22650 | 22651-22680 ... 23881-23898
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2009. január 6.

Megjelent a népszerű Sztánai Füzetek újabb, hatodik darabja. A kiadványsorozat szerkesztője, Buzás Pál a Kalotaszegi kötődések /Művelődés – Szentimrei Alapítvány. Kolozsvár, Sztána, 2008./ címmel megjelent kötetben ezúttal riporterként is bemutatkozott. Az eddig megjelent öt füzet sokrétű, átfogó tájékoztatást nyújtott. A kiadvány olyan, ismert vagy kevésbé ismert személyiségeket mutatott be, akik maguk is szorosan kötődnek Kalotaszeghez. Az interjúalanyok közül sokan kalotaszegi születésűek, mások a munkájuk révén kerültek oda, ismerkedtek meg az ottani emberekkel, szokásokkal, hagyományokkal. /S. B. Á. : Kalotaszegi személyiségek nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 7.

Ideiglenesen László Attila alpolgármester Kolozsvár polgármestere, mert a Sorin Apostu, a másik alpolgármester szabadságra ment. „Nem most fordul elő először, hogy »magyar« polgármestere van Kolozsvárnak” – jelentette ki kérdésére László Attila, arra reagálva, hogy a január 6-i román nyelvű sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, részletesen taglalva, miszerint 1944-től első alkalommal van magyar polgármestere a városnak. A városi tanács január 13-án dönti majd el, hogy Boc lemondása nyomán a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül ki veszi majd át ideiglenesen a polgármesteri megbízatást az időközi választásokig. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az RMDSZ-nek lesz-e vagy nem önálló polgármesterjelöltje a közelgő választásokon. /P. A. M. : /Nem először van „magyar” polgármester Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. január 7.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végzett katolikus véndiákok Sanctus Emericus Baráti Egyesülete beadványt fogalmazott meg, melyben kifogásolják a hajdani iskolájuk – jelenleg Unirea Főgimnázium – épületeinek bérbeadására vonatkozó szerződés tervezetét. Szerintük ez a szerződéstervezet a katolikus oktatásra nézve előnytelen. A Sanctus Emericus Egyesület beadványát eljuttatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez. Ebben megírták, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a Kolozsváron működő Status Alapítvány – mely az érsekség érdekeit képviseli – szerződést kötnek azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium épületét az Unirea Főgimnáziumnak adják bérbe. A bérleti díjat – a törvényes előírások szerint – a beépítetlen területre négyzetméterenként havi 1 lejben, míg a beépített felületre 1,5 lejben állapítják meg. A volt diákok szerint a szerződés szövege nem szól arról, hogy mennyi ideig érvényesek ezek az árak. Sérelmezik továbbá: a katolikus egyház beleegyezett abba, hogy a nevetségesen alacsony bérleti díjból 85 százalékot átengedjen a bérlőnek egy esetleges, de meg nem nevezett beruházásra. A bérleti szerződés tervezetét kezdetben ismertették az egyesület tagjaival, de a következő tárgyalásokra már meg sem hívták az egyesület képviselőit. Az egyesület tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház nem veheti át és nem tarthatja fenn az épületet, azonban a kisebb épületrészre jogot formálnak, hogy a katolikus diákok itt végleges otthonra találjanak. Annál is inkább, mivel a 2004-ben újraindított katolikus líceumi osztályok ideiglenesen a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületében működnek. A katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbik épületet átvegye, ehhez meg kell oldani az itt működő 16 osztály átköltöztetését, mondta el Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Ehhez új termeket kell kialakítani. Ezért megegyeztek, hogy a polgármesteri hivatal a bérleti díj 85 százaléka fejében elvégzi a beruházást. /Mezey Sarolta: Holtvágányra juttatják a marosvásárhelyi katolikus oktatást? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2009. január 7.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél /KMDSZ/ tavaly megtartották a tisztújítást, a vezető Zsigmond János másodjára, mert újra őt választották. Elmondta, hogy lesz: gitárest, filmklub, farsangi bál, sí és szánkótábor. A KMDSZ nem részt vett a választási kampányban, a politikamentesség az egyik legerősebb ok, amiért a diákok bíznak bennük, érvelt Zsigmond János. /Fancsali János: Új a kormány, de régi a Miniszterelnök! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. január 7.

„Nem elég a külföldről kapott forinttámogatás, helyi anyagi segítségre is szükség van” – jelentette ki Farkas Kinga, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora irodalmi gyermeklap főszerkesztője. Idén is megkapták a Szülőföld Alaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól a beígért pénzt, a helyi és megyei tanáccsal pedig most folynak a tárgyalások. Tavaly is ez a négy intézmény finanszírozta a lap költségvetését, de a külföldi támogatás csupán arra elég, hogy a Cimbora nyomdaköltségét fedezzék. Egyedül a magyarországi pénzalapokból nem tudna fennmaradni a Cimbora. Az anyaországi Nemzeti Kulturális Alap több erdélyi irodalmi lapot is támogat: négymillió forinttal segíti 2009-ben a csíkszeredai Székelyföld, kétmillióval a marosvásárhelyi Látó és egymillióval a kolozsvári Helikon megjelenését. Másfél millió forintot kap a Cimbora gyermekfolyóirat, egymilliót pedig a kolozsvári Szépirodalmi Páholy című internetes lap. – Farkas Kinga újdonságként említette a Cimbora online változatát. /Varga Melinda: Évindító vékony pénztárcával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2009. január 7.

A 107-es, Magyarlóna–Brév közötti megyei út mentén levő négy falut vette célba a kutatás: a polgárosultabb Tordaszentlászlót, mint községközpontot, a hajdani (1930) Torda-Aranyos vármegye egyik legrégibb művelődési központját, a Kolozsvár külvárosához közelebb eső Magyarfenest, valamint két román falut: a kollektivizált Jára- vagy Oláhrákost, illetve a kollektivizálatlan Hesdátot. Tordaszentlászló változatos gasztronómiai kínálatán kívül, kalotaszegi látnivalókat biztosít az idelátogatóknak /Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum, Jósika–Mikes–Széchen barokk stílusú kastély és dentrológiai park, a református templom és berendezése, a több mint 400 esztendős magyar iskola és tablógyűjteménye, Szent László király szobra és a királyhoz fűződő hagyományok (Szent-László kútja), a Tordai-hasadék, a Szent László-napi magyar kórustalálkozó, művészi kopjafa a falu alapításának és fontosabb történelmi eseményeinek évszámával, a millenniumi Kiserdő a honvéd emlékoszloppal, a Szentlászlói Kórus és Fúvószenekar, két hagyományőrző tánccsoport, gazdag községi könyvtár, színjátszó csoport/. Magyarfenesen a felújított árpádkori magyar római katolikus templom, a református templom szép népi varrottasaival, a kolozsvári Heltai Alapítvány által évente megrendezett Szent István-napi néptáncfesztivállal, valamint vendéglőjével vonzza a turistákat. A kutatói terepmunkát és felméréseket 41 kutató és egyetemi hallgató végezte, melynek során több mint 100 fénykép, 200 órányi hangos felvétel és 20 órányi videofelvételt készítettek a négy faluban. Tordaszentlászlón Tötszegi Tekla és Gazda Klára tanároknak a népi szűcshímzés, a női mellrevaló készítésének munkafolyamatát, szakszókincsét, ornamentikáját sikerült rögzíteniük, Magyarfenesről egy asszonyöltözetet, Hesdátról juhászati eszközöket vásároltak meg. A kutatás és felmérés teljes szintézisét Kolozs Megye Tanácsa román nyelvű dokumentumkötetben adja ki. De miért csak román nyelven? Meddig tart még ez az etnikai elfogultság? /Boldizsár Zeyk Imre: Hagyományozás – Híradás a készülő észak-erdélyi autópálya menti négy faluban végzett kutatások eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. január 7.

Erdélyi magyar könyvkiadók értékelték a tavalyi esztendőt, beszéltek a 2009-es tervekről. A kolozsvári Ábel Kiadót az 1990-es évek tankönyvkrízisének megoldására 2000-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége alapította. A kiadó egyetemi jegyzeteket is megjelentet, és irodalmi kiadványt is jegyez: tavaly adták ki Cseh Katalin A Virágárus Bácsi című verseskötetét, közölte Szikszai Attila, az Ábel Kiadó kereskedelmi igazgatója. A kiadó weboldaláról is megrendelhetők a kiadványaik. A kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó a tehetségkutatásra és a fiatal szerzőkre koncentrál. Az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatában már több mint ötven könyv jelent meg, itt debütált a fiatal erdélyi magyar írók jó része. „Nálunk teljes szólásszabadság van, és a nyomdafesték is bármit megtűr, ha úgy véljük, ez érdekelni fogja az olvasóközönségünk java részét kitevő diákságot” – mondta Orbán János Dénes, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. „Két átütő tehetségű debütánsunk volt, Jancsó Noémi és Varga Borbála. Piros autó lábnyomai a hóban címmel pompás gyerekkönyvet publikált Fekete Vince, Papp Attila Zsolt pedig második verseskönyvével, a Fogadó a senkiföldjénnel váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – összegzett az igazgató. Az idei év egyik fontos irodalmi eseménye Nagy Kálmán A csodaszampó című könyvének megjelenése lesz. Ez a gyerekeknek szóló Kalevala-átdolgozás egykor ifj. Szervátiusz Tibor illusztrációival a Jóbarátban jelent meg sorozatban. Megjelenik László Noémi kézirata, Farkas Wellmann Endre válogatott és új versei, és Ármos Lóránd is beküldte második kötetét, a Helyőrség-sorozatban pedig Dobai Bálint, Pethő Lorand és Varga Melinda kötetei készülnek. „Egyedülálló talán az is, hogy több nyelven jelennek meg könyveink, mindeddig magyarul, románul, angolul, franciául, németül, szerbül, bolgárul, albánul” – tájékoztatott Visky András, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója. Az igazgató jelentős megvalósításként könyvelte el a fiatal román drámaírók antológiáját, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen jegyzett Kovács Ildikó-emlékkönyvet, Láng Zsolt provokatív Tója vagy tottja? című könyvét. Jelentősek a Koinónia gyermekkönyvei is: a Kincses Könyvek sorozatának újabb darabjában Marosvásárhely történetéről olvashatnak, és Zágoni Balázs Barni-mesék sorozatának második kötete is megjelent karácsonykor Barni Berlinben címmel. „2009-ben egy tehetséges induló prózaírót mutatunk be, Máté Angit, akinek a Mamó című kisregénye minden bizonnyal az év egyik irodalmi eseménye lesz. Jön Selyem Zsuzsa Erdei politika című könyve, de Vida Gábor mesekönyve is megjelenik Noé, az indián meg a dinók címmel. Megjelenik magyarul Mihail Sebastian Napló 1935–1944 című fantasztikus könyve Vallasek Júlia fordításában. A színházi művek között Upor László kitűnő Stoppard-monográfiája jelenik meg, valamint a francia Miriam Bloedé könyve Nagy József színházművészetéről. „A megjelentetett címek számát tekintve elmaradtunk a korábbi esztendőktől. Viszont az év végére sikerült néhány nagyon fontos könyvet kiadnunk. Gondolok itt Brandolini kétnyelvű Dialogusára, Murádin Jenő A megsebzett szobor című kötetére, a három versantológiára: 101 vers Európáról, 123 vers Nagyenyedről és 101 vers Brassóról, Biró József gyűjteményes kötetére, az Erdély beszélő köveire, vagy Balázs Sándor nagy ívű vállalkozásának első kötetére: Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében. Idén reményeink szerint tanulmánykötetet adunk ki Kelemen Lajos összegyűjtött írásaiból, Csetri Elektől, Balázs Sándortól. Két képzőművészeti tárgyú kötetet tervezünk két jeles kolozsvári festőművészről: csakhogy míg a Miklóssy Gábor munkássága viszonylag jól ismert, addig a Kolozsvárról indult Corini Margitról, csak a szűk szakma tud valamit. Készítjük John Paget Magyarországról és Erdélyről szóló nagy munkájának bővített újrakiadását és Szalárdi János krónikájának szemelvényes kiadását a Téka-sorozatban” – adott képet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó 2008-ban 43 új kötet adott ki. „Nagyon sok közülük míves, igen sok munkát igénylő, úgynevezett nehéz könyv volt” – nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor és Líra kiadók igazgatója. 2009-ben körülbelül 35 könyvet adnak ki. „Nagyon jó évet zártunk, 2008-ban 61 címet adtunk ki” – vont gyors mérleget Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A szépirodalom az elsődleges, de nagy hangsúlyt helyeznek a képzőművészeti és turisztikai kiadványokra is. A Műterem-sorozat köteteiben az 50 évesnél idősebb művészek munkásságát mutatták be. Életjel címmel új sorozatot indítanak, amelyben a hetvenévesnél idősebb művészek életművét ismertetik. Az első kötet Gaál András festőművész munkásságáról szól, majd Kákonyi Csilla és Márton Árpád következik. Január 6-án különleges eseménnyel ünnepelt a kiadó: egy tárlatnyitó keretében Tőzsér József a könyvműhely 500. kötetének első példányát bemutatta: Pomogáts Béla Magyar Irodalom Erdélyben című sorozatának az első két, összevont kötetét, amely az 1909–1944 közötti időszakot öleli fel. A sikerek mellett két kolléga távozása miatt veszteségeket is megért tavaly a kolozsvári Polis Kiadó – közölte Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója Újabb kötettel gyarapították a Balassi Kiadóval közösen útjára indított Bánffy Miklós-életműsorozatot: karácsonyra megjelent a harmadik, az író összes novelláit tartalmazó kötet, és előkészületben van a negyedik is: Bánffy Miklós drámái. Fontos kiadványukként említette Benkő Levente Az őszinteség két napja című dokumentumkötetét a romániai magyar írók 1956-os kiállásáról, valamint a Kriterion gyergyószárhegyi írótáborainak dokumentumait tartalmazó Szekértábor a Szármány-hegy alatt című könyvüket. „Sikerkönyvként” az igazgató Murádin Jenő a kolozsvári Mátyás-szoborról és alkotójáról, Fadrusz Jánosról írott, 2002-ben megjelent könyvét említette, amelyet az Unipan Helga könyvtervező által újragondolt kivitelben, a korábbinál sokkal gazdagabb képanyaggal tavaly újra kiadtak. A Polis hozza majd a minden eddiginél teljesebb Dsida-összest, amelyet Láng Gusztáv ajánlott fel a kiadónak. Ott van még a Molter-levelezés 1938–1944-es évek izgalmas írói leveleit tartalmazó negyedik kötete. Az 1992-ben alakult csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó elsődleges céljának a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kiadványok megjelentetését tekinti. Magyarhermány kronológiája rekordidő alatt fogyott el, a Sztálin és a székelyek című könyvükből sem sok maradt. A marosvásárhelyi könyvvásár legszebb könyv- versenyében tavaly a Pro-Print kapta az első és a második díjat is a Székelyföldi vízkerekek, valamint a Szép és kies kertek című kiadványaiért, összegzett Burus Endre, a Pro-Print Könyvkiadó igazgatója, aki a már meglévő sorozatok, a Magyar kisebbség könyvtára, Források a romániai magyarság történetéhez, valamint az Ignácz Róza-életmű bővítését és több más kiadványt is tervez a 2009-es esztendőre. /Új könyvek 2009-ben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2009. január 7.

A kolozsvári Erdélyi Gazda december/2009. januári száma vezércikkét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke írta Ismét gyászolnak a csombordiak, az elmúlt év őszén Magyarországon meghalt a széki születésű Csorba István agrármérnök, az egykori nagyhírű csombordi mezőgazdasági iskola szaktanára, az úgynevezett aranycsapat tagja. Könyvismertetés is helyet kapott a lapban, bemutatták Harag Ágnes Szép és kies kertek című könyvét. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. január 7.

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Tulogdi József Házsongárdi séták című könyvét, a szerző jelenlétében. Könyvében 119 személyről írt, a „legnagyobbakról”. Már dolgozik a második köteten. /Ferencz Zsolt: Házsongárdi séták Tulogdi Józseffel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. január 8.

Több mint háromszáz nyugdíjas pedagógus oktat Kolozs megyében, akiknek a Boc-kormány rendelete miatt – miszerint nyugdíjas személy nem dolgozhat közintézményben – választaniuk kell nyugdíjuk és a tanári fizetés között. Nem lehet tudni, hogy lesz-e elég szakképzett oktató azon állások betöltésére, amely a nyugállományban levő pedagógusok lemondásával üresen maradhat. Az oktatás minősége sínylené meg, ha szakképzetlen oktatókat kellene helyettük foglalkoztatni, nyilatkozta Marinela Marc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. László Attila kolozsvári alpolgármester elmondta, komoly gondot a házi gondozók jelentik, Kolozsváron körülbelül 700 otthoni gondozót érint a Boc-kormány azon sürgősségi rendelete, amely szerint nyugdíjas személy közintézménytől nem juthat jövedelemhez. Nem zárható ki, hogy a kormány hamarosan felülbírálja elhamarkodott döntését. A tanárokon kívül a színészek nagy része is érintett ebben az ügyben. A bukaresti művészek az elmúlt napokban több fórumon is tiltakoztak az intézkedés ellen. /N. -H. D., K. O. : Szakképzetlen oktatók nyugdíjas pedagógusok helyett? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2009. január 8.

Napok, esetleg hetek kérdése, László Attila alpolgármester elmondása szerint, amíg a városvezetés érvényt szerez annak a néhány évvel ezelőtt elfogadott és érvényben levő városi tanácsi határozatnak, amely szerint Kolozsvár bejáratainál négynyelvű helységnévtáblát helyeznek el. /Négynyelvű helységnévtábla Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2009. január 8.

A médiát sem hagyja érintetlenül a pénzügyi válság. A lapok elsőoldalas reklámozásra kényszerülnek, több sajtóorgánum pedig bezárja kapuit. Két lap – a kolozsvári Agenda Clujeana hetilap, valamint a jászvásári Jurnalul de Est napilap – vezetősége váratlanul közölte munkatársaival, hogy a továbbiakban nem jelennek meg, utolsó fizetésüket hónap végén megkapják. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elmondta, a válság kapcsán differenciáltan kell kezelni a többségi, illetve a kisebbségi sajtót. A nyomdák, a terjesztőkre szintén emelik áraikat, ami lapár emelkedést von maga után. /Fleischer Hilda: A sajtóromantika válsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2009. január 8.

Sz. Kovács Géza Segesváron élő képzőművész közel ötven festményéből és grafikájából nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády-házban. A tárlatnyitón a művészt bemutató, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Műterem-sorozatában megjelent kiadványt is megismerhették az érdeklődők, melyet a Magyarországon élő, erdélyi származású Banner Zoltán művészettörténész írt, aki a művészt a székely festőiskola egyik késői nemzedékéhez sorolta. Sz. Kovács Géza nyolcgyermekes, szegény családból származik Székelyszentkirályról, szülőfalujára utal a nevéhez toldott Sz betű. Ötven évvel ezelőtt végzett a marosvásárhelyi művészeti iskola festészeti szakán, majd Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát grafika szakon. Segesváron több évtizede él, és tanít. Körülbelül 1990-ig a művész inkább grafikákat készített, majd festeni kezdett. Grafikáira az aprólékos megmunkáltság, a díszítő elemek sokasága jellemző. Sz. Kovács Géza a tárlatnyitón elmondta, hogy elsősorban az erdélyi falvak ezeréves múltját szeretné megörökíteni. „Minden paraszti porta olyan, mint egy műalkotás. Minden generáció valamit elvesz belőle, és valamit hozzáad. Ez a világ valóban el fog tűnni. Tehát jó, ha nyomuk marad a kultúrában, amikor a globalizáció végképp bedarálja e falvakat” – magyarázta. /Máthé Éva: Hagyománymentés a művész vásznán. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2009. január 8.

Megjelent a kolozsvári Unitárius Kollégium 2007/2008-as évkönyve, felépítésében követi az előző évkönyvek hagyományát. A Felházi Ágnes képzőművész tervezte fedőlap és az első oldalon olvasható Ajánlás ünnepélyessé teszi ezt a kiadványt, ugyanis az iskola fennállásának 450. évfordulójára készült. A kollégium munkaközössége elismerése jeléül dr. Szabó Árpád püspöknek ajánlotta a kötetet, nyugdíjba vonulása alkalmából. Az évkönyvben megtalálhatók az osztálynevelői, tanítói, tanári beszámolók, valamint a Balázs Ferenc Oktatási Tanácsadó Központ munkatársainak beszámolója is. Az évkönyv utolsó fejezete a tanárok és a diákok írásaiból közöl válogatást, amelyek már megjelentek az iskola diáklapjában, a Cipóban, a Szabadság mellékletében, a Bonifáczban vagy a szülők hírlapjában, a Kenyérben. /Máthé Ildikó, magyartanár: Megjelent a János Zsigmond Unitárius Kollégium Évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2009. január 9.

Kolozs megye nemzeti liberális párti polgármestereivel egyeztetve úgy döntöttünk, a határidő törvénytelen volta miatt nem fogjuk visszafizetni a tavalyi évre kiutalt, de fel nem használt pénzeket – jelentette be Horea Uioreanu, a PNL képviselője. A december 30-án elfogadott, de csak néhány napja ismertté vált kormányrendeletet szerint a helyi önkormányzatoknak vissza kell fizetniük a 2008-as évről megmaradt összegeket. Uioreanu elmondta: a pénzeket a települések a különböző problémák megoldására kapták, az elkezdett munkákat legtöbb esetben ezután fejezik be, következésképpen csak az elkövetkező időszakban kell kifizetniük az önkormányzatoknak azok ellenértékét. Szerinte kizárólag Gheorghe Pogea pénzügyminiszter és Emil Boc kormányfő vonható felelősségre a kormányrendelet miatt. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Szabadságnak elmondta: eddig mindig az volt a szokás, hogy ilyen esetekben az adott összeg átkerült a következő évi költségvetésbe. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sem ért egyet a rendelettel. /Ferencz Zsolt: Nem fizetik vissza a kiutalt pénzeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2009. január 9.

A Kolozsvári Magyar Opera előterében állították ki a 2008-as Zsoboki Művésztábor anyagát. A 13. alkalommal megrendezett tábor folytatta Kalotaszeg feltérképezésé, ezúttal a képzőművészek mellett a Sapientia Egyetem Fotó, Film és Média szakának hallgatói is közreműködtek. Művészi dokumentumok készültek, céljuk egy tájegység értékeinek az átmentése. /Józsa István: A Zsoboki Művésztábor képei a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2009. január 9.

Széles Gábor magyarországi üzletember, a Magyar Hírlap, és az Echo Tv tulajdonosa sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta azt a sajtóinformációt, miszerint már több hónapja érdeklődik a Krónika iránt, és ő tekinthető a kolozsvári szerkesztésű napilap új befektetőjének. Széles Gábor éppen most 700 millió forintos tőkeinjekcióval segítette a Magyar Hírlap napilapot. A tőkeinjekció a Krónikára is ráférne, ugyanis – a Transindex információi szerint – a magyarországi tulajdonosi kör azt közölte a kolozsvári kiadóvezetőséggel: a napilap működését nem tudják tovább finanszírozni, fenntartásához új befektetőket keresnek. A Krónika kiadójának ötven százalékát 2006-ban felvásároló magyarországi Inforg Rt. volt igazgatótanácsi tagja, Zsigmond Barna nem kívánta ezt a hírt kommentálni. Fall Sándor megbízott felelős szerkesztő tavalyi lemondása után a Krónika szerkesztőségét jelenleg Rostás Szabolcs vezető szerkesztő koordinálja, aki elmondta, a fennálló bizonytalanság ellenére úgy dolgozik, mint eddig. /Gazdátlan a Krónika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2009. január 10.

Németh Júlia műkritikus több évtizede figyelemmel kíséri a Kolozs megyei tárlatokat. Az éves termést bemutató mostani minden eddigit felülmúl, bizonyítva: Kolozsvár megtartotta nagy mestereinek köszönhető hírnevét, művészeti központ jellegét. A Szentegyház utcai galéria elvesztésével néhány művész, többek között Feszt László munkái idén hiányoznak. A tárlaton látható többek között Gally Katalinnak a kultikus népi faragóművészetből ihletődött munkája, Tosa Szilágyi Katalin látványos kompozíciója, Kováts Ildikó angyala, Kocsis Edit és Lini Enikő festménye, ifj. Starmüller Géza modern Piramisa. Felházi Ágnes Szubjektív táj című festménye egyfajta vallomás is. Sipos László kakasa különleges alkotás, a művész számtalan variációban megfestett szárnyasáról van szó. Szarkasztikusabb hangvétel jellemzi Kőmíves Andor alkotását, Gedeon Zoltán hangulatainak világával lep meg, Nagy Endre míves színvilágával. Ugyanígy színgazdag Dobribán Emil, Tompos Opra Ágota és Lukács Éva. A szobrász Kolozsi Tibor minden évre tartogat egy-egy meglepetést, Visszhang című bronzszobra ezt igazolja. Lőrincz Lehel szintén bronzba fogalmazza művészi elképzeléseit. Különleges hangvételű munka Gergely Zoltán Királyfeje. A grafika, kerámia és textil részleg hasonlóképpen gazdag, így Soó Zöld Margit munkája, Horváth Gyöngyvér a kollográfia műfajában csillogtatta meg tehetségét, míg Székely Géza rézkarcban jeleskedett. Táj a tájban megoldással készült Bordy Margit újszerű táj-képe, a szokásosan biztos teljesítményt nyújtotta Valovits László. Száz művész száznyolcvan alkotása tekinthető meg a hagyományos seregszemlén. /Németh Júlia: Képzőművészeti szalon a minőség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2009. január 12.

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2009. január 12.

Az egyelőre félmillió, de a nagyra törő városfejlesztés szerint millió lakos felé haladó Kolozsvár és a mintegy nyolcmilliós Erdély súlya növekvőben van. Magyar vagy román, román vagy magyar nemzetiségű a vezető? – ez változatlanul központi kérdés a média (és jórészt a lakosság) számára. Most éppen Emil Boc kormányfővé avanzsálása és Bukarestbe távozása után, az új polgármester-választást megelőző intervallumban vált ez disputa tárgyává. A másik alpolgármester, a román (PD-L-s) Apostu szabadságon van, maradt az egyetlen törvényes lehetőség: László Attila (RMDSZ) irányítja pár napig a várost. Erre megszülettek a kommentárok, hogy 65 éve nem volt magyar polgármestere Kolozsvárnak. A Financiarul megnevezte a negyvenes évek első felének, így az 1940–1944 közti szakasznak a (magyar) polgármestereit, hozzájuk adva Demeter Jánost is – aki alpolgármester volt a változás után. – A volt szenátor Eckstein-Kovács Péter kinevezése államelnöki tanácsossá kisebb csodának mondható, mert az eddigi román elnökök legfeljebb ígérgették egy ilyen RMDSZ-es igény kielégítését, most viszont Traian Basescu váratlanul tett egy gesztust a kormányzásból kimaradt romániai magyarok, illetve az RMDSZ irányába. A csodák közé sorolható: a romániai magyar bal és jobb egyaránt pozitívan értékelte, hogy Eckstein-Kovács Péter személyében lesz egy hozzáértő ember az elnök közelében. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2009. január 12.

Tovább a vármegyés úton címmel tartott előadást január 10-én Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke, aki az elmúlt évek egyre erősödő magyar ellenállásáról beszélt Nagyváradon. Lokodi Ferenc, a HVIM alelnöke fontosnak nevezte az erdélyi körutat, nemcsak Nagyváradon, hanem Kolozsváron, Torockón, Bánffyhunyadon is tartottak sikeres előadást. A HVIM Trianon legitimitását nem ismeri el. A mozgalom a magyarság védelmében jött létre, szerintük a fejekben kíván rendet tenni, ott kell eltörölni a határokat. /Létai Tibor: Erősödik a nemzeti ellenállás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 12./

2009. január 12.

Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

2009. január 14.

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt volt szenátora indulni szeretne a kolozsvári polgármester-választáson. A volt kolozsvári polgármester ugyanakkor anyagi támogatást kért a szenátustól, mert jelenleg nincs állása. Elmondása szerint folytatni kívánja oktatói tevékenységét az Agrártudományi Egyetemen. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2009. január 14.

Az Erdélyi-Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, Pál-Antal Sándor elmondta, az EME hét, szakosztályoknak nevezett tudományos műhelyt foglal magába, melyek közül a legnagyobb létszámú orvosi és gyógyszerészettudományi, illetve az új, agrártudományi szakterület Marosvásárhelyen működik, a többi Kolozsváron. Az EMÉ-nek országszerte több fiókegyesülete létezik – többek között Nagyváradon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Zilahon és Gyergyószentmiklóson. A marosvásárhelyi EME legnagyobb problémája: nem tudják, hogy hányan vannak. 1997-ben, az induláskor 193 tag volt, nagyrészt egyetemisták, akiknek tudományos munkájához a könyvtár nyújtott segítséget. Ezek a fiatalok tanulmányaik elvégzése után megszakították a kapcsolatot az egyesülettel. Aktívan körülbelül 30-an vesznek részt az egyesület életében – többek között történészek, irodalomtörténészek, szociológusok, néprajzosok, természettudománnyal foglalkozók és matematikusok. A marosvásárhelyi fiókegyesületnek nincs saját székháza, a tudományos tevékenységet a tagok otthon művelik. A helyi EME- tagok évente háromszor, négyszer találkoznak, ilyenkor beszámolnak munkájukról, illetve megvitatják a tudományos élet újdonságait. Eddig évente kétszer tartottak tudományos ülésszakot, szeretnék, ha a jövőben ez gyakoribbá válna. Az EME a Communitastól kér anyagi támogatást, amennyiben ez nem sikerül, saját zsebből fizetik a kiadásokat. /Nagy Székely Ildikó: Megfogyatkozva is életerős a marosvásárhelyi EME. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2009. január 14.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium 22 végzős diákja egyetemlátogatáson volt Kolozsváron. /Tötszegi Orsolya: Egyetemlátogatás KMDSZ-módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2009. január 14.

Nagyenyeden és a felenyedi templomban emlékeztek az 1849-es magyarellenes vérengzésre. Török Ferenc akkori lelkész közvetítő szerepet vállalt a román támadók és a polgári lakosság képviselői között, de családjával együtt áldozatul esett a vérengzésnek. Megjelent Barabás János kolozsvári magyar konzul, aki rövid hozzászólásában a nemzettudat jelentőségét emelte ki, és azt hangsúlyozta, hogy a fiatal generációval is meg kell ismertetni a történteket. A hegyaljai magyar történelem igen jó ismerője, dr. Gudor Kund Botond szakavatott kalauzolásával a háromnapos emlékezés után autóbusszal járták végig Boroskrakkó, Borosbenedek, Sárd, Magyarigen elhagyott vagy igen kevés lélekszámú református templomait, és ugyancsak Magyarigenben a katolikus templom udvarán található, és az ompolygyepűi (Presaca), Lukács Béla által készített emlékművet (1899), majd a gyulafehérvári vár árkait tekintették meg. Mindenhol akad egy-egy nyom a jeltelen tömegsírokról, amelyről a legtöbb helyen tudják a mai helybeliek, hogy mit is rejtenek, és babonásan kerülik őket. Itt-ott a pincékről is tudni, ahová bezárták azokat a magyarokat, akiket azután kifüstöltek, majd lemészároltak. A román értelmiség hallgat, az ompolygyepűi polgármester nem érti, hogy miért is jönnek ide évente többször a magyarok. Nagyenyeden mellszobrot állítottak a vérengzést vezető Axente Sever emlékére és utcát neveztek el róla. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta, etnikai tisztogatás történt, nem fegyveresek álltak egymással szemben. Bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, az öldöklésről szóló dokumentumregényét. A könyv előszavában Margittai Gábor, a Magyar Nemzet újságírója leszögezte, ez a munka: „A megemlékezés és az együttélés botrányáról beszél, arról, hogy a rendszerváltozások után sem voltunk képesek megfogalmazni kínos és kínzó történelmi kérdéseinket a szomszédokkal szemben. Valóban felzaklató könyv ez, az emlékezés iróniája, a többség által értelmezhetetlen táblákkal, holttesteket rejtő dombokkal és betemetett kutakkal. Arról szól, hogy emlékezés nélkül felejtés sincs, a bűntudat nélküli embernek még megbocsátani sem lehet. Ezért nem szabad felejtenünk és minduntalan emlékeznünk kell, mert halottainknak és önmagunknak is tartozunk ennyivel. ”Dr. Egyed Ákos történész, akadémikus átfogó előadást tartott. A rendezvényen részt vett H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója, aki bemutatta Murádin Jenő Megsebzett szobor című könyvét. /Bakó Botond: Nagyenyed. Emlékezés nélkül felejtés sincs. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2009. január 14.

Január 12-én az Interkulturali-THÉ kutatócsoport, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által szervezett rendezvényen bemutattak három kötetet. A Jankovics József és Nyerges Judit által sajtó alá rendezett Gyöngyösi István-szövegközlés-sorozat a Balassi Kiadó /Budapest/ gondozásában megjelent hat kötet 1998 és 2005 között a Régi Magyar Könyvtár sorozatban látott napvilágot. Biró Annamária, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója az Universitas Könyvkiadónál 2008-ban megjelent Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch című kötetet ismertette. A Magyarországi Tudósok levelezése sorozat ötödik kiadványát Seidler Andrea rendezte sajtó alá. A kötetben szó esik az Ungrischen Magazin című folyóirat keletkezésének történetéről is. Hiánypótló színháztörténeti adattár és kortörténet Enyedi Sándor A Tragédia a színpadon /Madách Irodalmi Társaság, 2008/ című munkája. 1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatója, az ezt követő 125 év alatt pedig számtalan előadást tartottak a világ minden pontján. A tragédiát Bukaresttől Detroitig, New Yorktól Sepsiszentgyörgyig játszották ezalatt az idő alatt: mintegy 1151 teljes tételt nevesít a kötet, amely mögött rengeteg előadás van. Az ember tragédiája kolozsvári előadása legutóbb 1997-ben volt, Csiszár Imre rendezésében. /Hármas könyvbemutató a Mariánumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2009. január 14.

Honismereti tankönyv írását és sportesemények közös szervezését is felvették a tervek közé a múlt hét végi ojtozi találkozón, amelyen Kovászna és Hargita megye önkormányzati vezetői Székelyföld hálózati rendszerben történő fejlesztéséről döntöttek. A honismereti tankönyvben az ötletgazdák nemcsak helytörténettel foglalkoznának, hanem az Európai Unióban létező autonómiákat is bemutatnák. Egyed Ákos történészprofesszor jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Még nem hallott róla, de jónak tartja a Székelyföldről szóló honismereti tankönyv ötletét Egyed Ákos kolozsvári történész, ha felkérik, kész együttműködni annak elkészítésében. A kötet hiánypótló lenne, mert a fiatalok nagyon keveset tudnak saját történelmükről. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a Székelyföld múltját és jelenét bemutató tankönyvet a tervek szerint székelyföldi, kolozsvári szakemberek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával készítenék el. Az autonómiák bemutatásával kapcsolatban Egyed Ákos kifejtette: mellékletekben vagy jegyzetekben képzelné azt el, mert a könyvben elsősorban a székely autonómiamodelleket kellene bemutatni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Honismeret és kerékpárverseny. Alternatív tankönyvet terveznek Székelyföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2009. január 15.

Zsúfolásig telt népdalkedvelő fiatalokkal az úgynevezett folkkocsma, amely a kolozsvári Heltai táncházban nyitotta meg kapuit január 13-án, a Harmadik zenekar közreműködésével. Pillich Balázs elmondta, a fiatalok, a népzenét kedvelő emberek ezentúl minden kedden este „folkkocsmázhatnak”. Az egyetemi vizsgaidőszak után táncházakat is szerveznek. „Emellett szórakoztató jellegű játékokat, néphagyományok felelevenítését is tervezzük” – mondta Pillich. /Varga Melinda: Folkkocsma nyílt Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2009. január 15.

Az Érték és történelem /Pro Philosophia Kiadó/ című kötet tanulmányai az axiológia és a történelemtudomány kapcsolatát a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban és a média területén vizsgálják – mondta Kovács Barna doktorandusz a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által január 13-ém tartott könyvbemutatón Kolozsváron, az EME dísztermében. A kötetet szerkesztő Egyed Péter egyetemi tanár mellett a tanulmányok szerzői közül Keszeg Anna, Soós Amália-Mária, Rigán Loránd és Zuh Deodáth volt jelen. A mű létrejöttéhez hozzájáruló hét kutató (a jelenlévők mellett Nagy Erika és Petres László) kérdése az volt, hogy lehet-e értékekre való vonatkoztatás nélkül beszélni a történelemről, illetve, hogy milyen értékek ragadhatók meg a történelemben. A kiadvány a Sapientia Kutatási Programok Intézetén belül folytatott, Egyed Péter által irányított közös kutatómunka eredményeit tartalmazza. Keszeg Anna írása a Louis Marin francia filozófus műveiben megjelenő reprezentáció, elbeszélés és történetírás szerepét vizsgálja, Egyed Péter pedig arra világít rá, hogy értéksemleges társadalom- és történelemtudomány nem létezik. Nagy Erika kifejtette: a jogi értékrendszer nem függetlenedhet az erkölcsi értékektől, ennek ellenére lényeges a jog és az erkölcs közötti különbségtétel. Soós Amália-Mária a média elméletben megfogalmazott értékeinek (becsületesség, pártatlanság) gyakorlati megnyilvánulásaival (siker, pénz, agresszió és karrier hajszolása) foglalkozott, Rigán Loránd tanulmányának következtetése az volt, hogy a nietzschei nihilizmus kérdése nem oldódik fel a posztmodern korban. A megjelent szerzők is beszéltek. Soós Amália szerint több pozitív értéket hordoznak magukban a kisebbségi médiaintézmények, mint a többségiek. Az érték és történelem közötti kapcsolat megközelíthetőségének sokféleségét emelte ki a közönség soraiban ülő Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki a székelyek és a magyarok történelme közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A székely szervezett nép, létező belső törvényeit a gyakorlati életben is tudta érvényesíteni az idők folyamán – mondta. Hozzátette: a történelemírás csak akkor lehet objektív, ha a történész elismeri a források fontosságát. /Ferencz Zsolt: Filozófusok az axológia és a történelemtudomány viszonyáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./


lapozás: 1-30 ... 22591-22620 | 22621-22650 | 22651-22680 ... 23881-23898




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998