Megnyílt Heim András kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A művész a geometriát használja képarchitektúrája kizárólagos építőelemeként. Ne keressetek figurativitást a műveimben – hangoztatja a művész – ezek absztrakt munkák, annak készültek és azok is maradnak. /Heim András kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2009. február 16.
Kolozsváron a szavazati joggal rendelkezőknek csak a 29,94 százaléka ment el szavazni a polgármester-választáson. A városban a magyarság számaránya mintegy 19 százalék. Két magyar jelölt is volt, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben induló Gergely Balázs és a Zöld Párt jelöltje, László Csaba mérnök. /Alacsony részvétel a kolozsvári időközi polgármester-választáson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2009. február 16.
Kilencedik alkalommal szervezték meg február 14-én a Kolozsvári Magyar Üzletemberek estjét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) kezdeményezésére. /Magyar üzletemberek estje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2009. február 16.
Az eltüntetett szobrok, műemlékek számát illetően talán sehol sem jártak el oly keményen a múlt tárgyi emlékeinek az elfeledtetésében, mint a határvárossá vált Aradon. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely sem járt jobban. Murádin Jenő jeles kolozsvári művészettörténész A megsebzett szobor című munkája (Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2008) erről szól, könyve tárgyilagos repertóriuma az erdélyi műemlékrombolások egyik fontos szegmensének: a köztéri szobrokat ért atrocitásoknak. Erre a feladatra eddig még nem vállalkoztak. Murádin nemcsak kataszterét állította össze a ledöntött, szétfűrészelt, esetenként beolvasztott köztéri szobroknak, hanem felvázolta azt a történelmi, politikai hátteret, de főleg a társadalmi lélektant, amely e pusztítások motivációjául szolgált és azt, ahogyan ezt az erdélyi magyarság megélte. Az aradiak még szerencséseknek mondhatják magukat, hiszen megmaradt a szobor és hosszú, áldozatos harcok árán sikerült kiszabadítani rabságából, restaurálni és újraállítani. Nem úgy, mint a zilahi Wesselényi-szobrot, amelyet 1935 márciusában az éjszaka leple alatt döntötték porba és kőtalapzatát szétverték. A bécsi döntés után visszakerült a helyére, de 1950 után hosszú ideig bedeszkázva állt, 1990 után pedig több sérülés érte. Murádin 123 ilyen „sértett” szobor főbb adatait gyűjtötte kötetbe. – Az aradi lajstrom nyolc szobrot tartalmaz, majdhogynem teljes. /Puskel Péter: Erdélyi műemlékrombolások repertóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./
2009. február 17.
Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 17.
Győzött, Boc „embere” a kolozsvári polgármester-választáson. A szavazók abban reménykednek, hogy már jövő héttől kormánypénzek árasztják el Kolozsvárt. Az MPP-jelöltje 3,53 százalékot ért el. A körülbelül 48 000-re tehető, szavazati joggal rendelkező magyar anyanyelvű lakosból csupán 2872-en szavaztak az MPP jelöltjére, Gergely Balázsra. A júniusi választások alkalmával az MPP 1600 körüli szavazatot kapott, ez a mostani szinte a duplája. Más kérdés, hogy hol „kereshetjük” a többi magyar szavazatot. /Köllő Katalin: Vízreszállás előtt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 17.
„A vasárnapi választások egyik legfőbb eredménye, hogy sikerült lehetőséget biztosítanunk a magyar szavazóknak, hogy magyar érdekeket képviselő jelöltre adhassák le a voksukat” – nyilatkozta Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje. Elmondta: figyelembe véve, hogy az MPP frissen alakult politikai alakulat, ráadásul a kampány időszaka is nagyon rövid volt és meglehetősen szerény anyagi háttérrel rendelkeztek, az elért eredmény összességében sikeresnek mondható. „A tavaszi helyhatósági választásokhoz képest most megdupláztuk a támogatottságunkat” – vélekedett Gergely Balázs, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Kolozsvár lakosságának mintegy 70 százaléka távol maradt az urnáktól. „Ezúttal felkérem az RMDSZ megyei szervezetét, hozzuk létre a megyei egyeztető tanácsot, és alakítsuk ki azokat a politikai struktúrákat, amelyek valós érdekképviseletként működnének a jövőben. ” – javasolta Gergely Balázs. /(pam): Gergely Balázs: megdupláztuk a támogatottságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 17.
Kolozsvár elkényelmesedett. Erdély fővárosának lakossága – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – hosszú időre Emil Boc és demokrata-liberálisai kezébe helyezte sorsát. A szavazópolgárok 70 százaléka nem ment el szavazni. Hatványozottan tetten érhető ugyanez az apátia a kincses város 60 ezres magyar közössége esetében, amelynek kevesebb mint öt százaléka ütötte a pecsétet a két magyar polgármesterjelölt valamelyikének neve mellé. Az RMDSZ és az MPP, a két magyar politikai alakulat közös érdeke, hogy visszaszerezze a közösség bizalmát, amelynek többsége számára jelenleg egyik sem képes hiteles, vonzó programot felmutatni. /Rostás Szabolcs: Kincs, ami nincs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 17.
Február 15-én, vasárnap Kolozsváron a Bánffy-palotában az áriaesten két kiváló, fiatal művész lépett fel: György Katalin (szoprán) és Nagy Zoltán (basszus). Kolcsár Péter zongoraművész kettős minőségben szerepelt: egyrészt szólistaként, másrészt pedig ő kísérte a fellépő művészeket. György Katalin a sepsiszentgyörgyi református kollégiumban érettségizett (2001), majd a kolozsvári zeneakadémián énekszakot végzett, jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera énekkarának tagja. Nagy Zoltán a kolozsvári zeneakadémián végzett. Több énekversenyen vett részt. Nagy Zoltán mesteri tanulmányait Salzburgban kezdte, majd felkérésre részt vett egy meghallgatáson a bécsi Staatsoperben. Ennek eredményeképpen azonnal kétéves szerződést írt alá vele a rangos operaház vezetősége. /N. -H. D. : Fiatal művészek áriaestje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 17.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum szülői közössége által alapított Encyclopaedia Egyesület vezetősége néhai dr. Wolf Rudolf (1951–2008) történelemtanár és igazgató tiszteletére róla elnevezett díj alapítását határozta el. A díjat az iskola egyik tanára vagy volt tanára kapja, aki a líceum korán elhunyt igazgatójának szellemiségét ápolja, nevelési elveit követve eredményesen munkálkodik az „apáczais szellemiség” kialakítása érdekében. Az Encyclopaedia Egyesület ugyanakkor iskolamonográfiát szándékozik kiadni az iskola fennállásának 90. évfordulójára. /(Kelemen Csongor, véndiák): Wolf Rudolf díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 17.
Kolozsvár új fotóklubja a nemrégiben bejegyzett Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE), vezetője Soós Attila fotóművész, aki majdnem két évtizednyi magyarországi képzést és munkatapasztalatot követően hazatért szülővárosába. „Hetente tartunk fotósműhelyt, és nagy a lelkesedés” – tájékoztatott az elnök, akinek távolabbi tervei között a havi rendszerességgel megrendezett kiállítások és különböző, például tárgy- vagy divatfotózással, de akár a szakmai tevékenység jogi vonzataival kapcsolatos tematikus képzések is szerepelnek. . /R. Kiss Kornélia: Közösség a mai képírókért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2009. február 18.
Hivatalosan január 28-án kezdődött a beiratkozás az első osztályokba. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által összeállított beiskolázási terv szerint húsz magyar tannyelvű első osztály indulna Kolozs megye városaiban, vidéken pedig hét. Folytatódik az a szokás, miszerint a szülők többsége a belvárosi iskolákat részesíti előnybe. Ez gyakran a lakónegyedi iskolákat hozza hátrányos helyzetbe, mi több, az ott működő magyar tagozat létét veszélyezteti. A nyilvántartás szerint Kolozsváron jelenleg 253 hat-hétéves és 274 öt-hatéves magyar gyermek szerepel. Megyei szinten: 6–7 éves gyermekek 574-en, míg 5–6 évesek 639-en vannak. /Javában zajlanak a beiratkozások az első osztályba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2009. február 18.
Június elejétől új magyar nyelvű helyi televízió kezdi meg működését Kolozsváron. „Jövedelmező lesz, mert ez teljesen szabad tér, a városnak ugyanis, meghökkentő módon, nincs magyar tévéje. Amit a Román Televízió közvetít, egyáltalán nem elég” – nyilatkozta Bogdan Eduard, aki az új adó mellett a csíkszeredai Székely Tévé tulajdonosa is. A kolozsvári kábelszolgáltató jelenleg a Duna Televízión és az M2-n kívül semmi mást nem biztosít. A műsorrácsot egyelőre száz százalékosan magyarra tervezik. „A magyar műsorokat egyszerűbb megvalósítani, mert van hozzá csapat” – mondta Eduard. „Ennek a csapatnak a felét szeretném átvinni Sepsiszentgyörgyre, mert ugyancsak ma engedélyt kaptam egy ottani tévé, az Aktív átvételére. Az is Székely Tévé néven indulna egy hónap múlva, és elképzelésem szerint a három részadó egyként működne” – magyarázta a tulajdonos. 2008 nyarán a Csíkszereda székhelyű Székely Televízió tizenhárom munkatársa mondott fel, emiatt az adó több mint három hónapig csak archív anyagokat sugárzott. A tömeges felmondás oka a fizetések drasztikus csökkentése, valamint a tulajdonos által kinevezett új igazgatóval való összeférhetetlenség volt. /Fleischer Hilda, Horváth István: Indulhat a Kolozsvár tévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
2009. február 18.
Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában megnyílt a Belényesen élő Miklós János kiállítása. A 60. életévét idén töltő Miklós János festőművészként, grafikusművészként, szobrászként és tanárként egyaránt tevékenykedő alkotó, az elmúlt húsz évből pedig számtalan egyéni és csoportos kiállítás fűződik a nevéhez. A megnyitón szó esett Németh Júlia frissen megjelent Kolozsvár Mű-hely-szín című kötetéről, amely a műkritikusnak az elmúlt nyolc év során publikált, művészetekkel kapcsolatos írásainak gyűjteménye. A szerző elmondta: hármas évforduló kapcsán született a kötet: 110 éve alakult meg az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság, 80 esztendővel ezelőtt jött létre és 15 éve alakult újjá a Barabás Miklós Céh. /Ferencz Zsolt: Életöröm és tavasz a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2009. február 19.
Kolozsvárra érkezett február 17-én az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében Erdélyt körbejáró mesejáték turné. A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház által előadott mesejáték Wass Albert Erdők könyve című írása alapján készült. A vándorló mesejáték a napokban Székelyföldet is bejárja, majd folytatja Kárpát-medence körüli barangolását. /Braica Tünde: Erdők meséje – mesejáték turné. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2009. február 20.
Továbbra is várnak beiratkozókat a nagyvárad-velencei Agnulli Dei Szociális Központ épületében tavaly ősszel indított első magyar nyelvű bölcsődei csoportba – tájékoztatott Farkas Antal parókus lelkész. Kapcsolatba lépett Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármesterrel, aki felkarolta a kezdeményezést, így ősz óta hat alkalmazott foglalkozik a gyermekekkel. Eközben Kolozsváron javában zajlik az Életfa Családsegítő Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtés magyar nyelvű bölcsődék kialakítása érdekében. /Bálint Eszter, Fried Noémi: Magyar bölcsőde: várják a gyerekeket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2009. február 20.
Marosvásárhely zajlottak a IV. Bod Péter Napok rendezvényei. Jakab István, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ menedzsere elmondta, az ötnaposra nőtt esemény során igyekeztek minden korosztályt megszólítani: az óvodásokat mesével és tánccal, az érettebb közönséget az intézmény névadójáról, illetve az 500 éve született Kálvin Jánosról szóló előadással. Az egyik napon a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai mezőségi dallamokra ropták a táncot. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Ősz Sándor Előd kolozsvári lelkész a kálvinizmus és a kisebbségi lét összefonódásáról beszélt. Sikeres volt Bálint Zsigmond fotóművész kiállítása, ahol 40 Maros megyei templom képe sorakozott. /Nagy Székely Ildikó: „Létünkre letekintve” IV. Bod Péter Napok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
2009. február 20.
Felméri Cecília, a Sapinetia EMTE doktorandusa sokak szerint a legígéretesebb fiatal erdélyi filmes. Kolozsváron született /1978. nov. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi szakát végezte, majd a Sapientia EMTE Fotó-film-média szakát, idéntől doktorátus. A jogi egyetem alatt felvételizett a Kolozsvári Bábszínház magyar tagozatára bábszínésznek. Egyik animációs filmje, a Bárányok halála elég sok díjat kapott. Az Argó Audiovizuális Egyesület jóvoltából Felméri Cecília megismerkedett a kisjátékfilm rendezéssel. Az Argo vezetősége, Lakatos Róbert és Szántai János jóvoltából megrendezhetett diplomafilmként egy forgatókönyvet. Felméri Cecília eddig összesen 14 díjat kapott, számára a legkedvesebb díjat a kolozsvári FFeST-en kapta. Eddigi legkiemelkedőbb alkotása a Kakukk című kisjátékfilm. Erdélyben szeretne maradni. /Potozky László: „Miért ne lehetne sikeres az erdélyi film?” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2009. február 20.
Február 28-án avatják fel Kolozsváron Márton Áron püspök szobrát. Ez alkalommal a főtéri Szent Mihály-templomban szerveztek ünnepséget. A Szent Mihály plébánia már 2001-ben kiírta a versenytárgyalást a szobor elkészítésére, amit Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyert meg. A felállításra vonatkozó építkezési engedélyt viszont csak az idén sikerült aláírnia László Attila alpolgármesternek. /Február 28-án avatják fel Márton Áron szobrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2009. február 20.
Kolozsvári római katolikus templomok befejezésére is juthat abból a fejenként 70 ezer eurós összegből, amelyet a kormánykoalíció honatyái kapnak a kormány által elkülönített keretből. Kolozsváron a Donát úti templom építésére – egy Hajnal negyedi templommal együtt – még a Petre Roman vezette kormány utalt ki rekordmennyiségű támogatást. A kedvezményezett Szent Mihály Plébánia és annak volt vezetője, Czirják Árpád azonban csak fél templommal tudna elszámolni. Tizenkilenc év alatt félig épült fel Kolozsváron a Donát úti templom. A cikk szerint nagy pénzösszeget és sok építőanyagot /Egymillió dollár, 39 vagon faanyag, 20 vagon cement, temérdek márvány, gépkocsik/ utalt ki a Petre Roman-kormány 1990-ben két római katolikus templom építésére, de ennek Kolozsváron nyoma veszett, jelenleg csak egy fél istenházával tudna elszámolni a kedvezményezett Szent Mihály plébánia és annak egykori vezetője, Czirják Árpád. Ha valóban nem valósult meg a szándék, amire a pénzt kiutaltuk, hát akkor eléggé csalódott vagyok, reagált az ÚMSZ megkeresésére Petre Roman egykori miniszterelnök. Czirják Árpád nem válaszolt a lap megkeresésére. A Kolozsvárra juttatott támogatásról Gyulafehérvár nem is értesült, jelezte Potyó Ferenc érseki helynök. /Mihály László: Perselybe zárt templomok. Az új kormánytámogatás lendíthet a 19 éve épülő két kolozsvári istenháza ügyén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2009. február 20.
Biró József művészettörténész folyóiratokban és különnyomatokban publikált munkáit tartalmazó Erdély beszélő kövei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetet ismertették Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. A kiadványt válogatta, sajtó alá rendezte és a kötet utószavát írta Sas Péter magyarországi művelődéstörténész, aki Sipos Gábor történésszel, az EME alelnökével jelen volt a bemutatón. Biró József művészettörténészt Erdély és a Partium barokk-kutatójaként ismerik a művészeti értékek iránt érdeklődők, Biró József tagja volt a nagybányai festőiskolának, sőt, szobrászként is dolgozott, művészettörténészi pályája elején pedig komolyan foglalkozott a levéltári adatokkal. Ekkor ismerte meg Kelemen Lajost, Erdély legendás levéltárosát, akinek a későbbiekben tanítványa lett. – A közeljövőben a két világháború közötti erdélyi művelődés történetét szeretném megírni, ebből pedig semmiképp nem maradhat ki Biró József és munkássága – mondta Sas Péter. /Ferencz Zsolt: Beszélő kövek, könyvformában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2009. február 21.
Az Irodalmi és Kreativitás Vetélkedő helyi szakaszát szervezte meg a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum február 16-án. Az IKV-t a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Maros Megyei Középiskolások Diákszervezete szervezi már évek óta. Rés Konrád, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum Diáktanácsának elnöke közölte, hogy az idei IKV tételeket Maros megyében állították össze, az iskolák diáktanácsai csupán a verseny lebonyolításáért felelnek. Az IKV megyei szakaszát jövő héten szervezi meg a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT). /Irodalmi és Kreativitás Vetélkedőt szervezett a DT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2009. február 21.
Az erdélyi kultúra mindössze egy középiskolára képes, és legyünk őszinték, ma sincs egyetem Romániában – mondta Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör február 9-i rendezvényén. A Szabadság utólag megkereste az írót, megkérve, fejtse ki bővebben véleményét a romániai egyetemi rendszerről. A ‘90-es évek elején a román állam és az egyetem is összeomlott, bizonyos ideig minden autoritás megszűnt. A tanárok többsége nem a tanítással volt elfoglalva abban az időszakban: egyesek a nyugdíjazásukat intézték, mások inkább azt próbálták pótolni, amitől a ‘80-as évek diktatúrája megfosztotta. 1990-ben, a diktatúra összeomlásával ismét lehetőség nyílt arra, hogy a magyar nyelvű humán kultúra teret kapjon. A bölcsészkaron, néhány embert meghívtak, hogy legyenek tanárok. Szakemberhiány volt, ezek a személyek pedig doktoráltak, mászták az egyetemi szamárlétrát, és tanítani próbálták azokat, akik éppen bekerültek a rendszerbe. Abban az időszakban az egyetemi oktatók száma ugrásszerűen megnőtt. A fiatalok később elindultak doktorálni Nyugatra, legtöbbjük sosem jött haza. Mi van akkor, ha a tankönyvek és a munkafüzetek tele vannak hibákkal? Hogyan értékelhető az, hogy a középiskolás tananyag háromnegyed része fölösleges információ, vagy olyan spekulatív tudás, amelyet az érintett korosztály semmire nem használhat? Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése. A mai egyetemi rendszer diplomagyár. A magyar nyelvű oktatásnak Erdélyben az volna a lényege, hogy elevenítse fel és vigye tovább a magyar iskola- és egyetemi hagyományt. Egy kis konzervativizmus nagyon jól lenne a sok elvetélt reform után. Egy magyar egyetemnek elsősorban szellemében kell autonómnak lennie. Be kellene fejezni a gyerekekkel való kísérletezést: az óvodában énekelni és mesét mondani kell, nem pedig angolul tanulni, az elemiben szép- és helyesírás, nem pedig informatika szükséges. Manapság az lenne az egyetem feladata, hogy megőrizze azt az alaptudást, amely nélkül nincs emberi kultúra, civilizáció. /Ferencz Zsolt: ”Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése. ” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2009. február 21.
Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában megnyílt Miklós János belényesi festő- és grafikusművész tárlata. A belényesi művész a nagyváros forgatagán kívül eső tájak, a vidék vonzásában él ugyan, de a kor szellemének megfelelő módon alkot. /Németh Júlia: Miklós János festészeti tárlata a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2009. február 21.
Február 19-én mutatták be Kolozsváron Váry Csaba, az Insomnia Kávéház pincére, első verseskötetét /Kávé, félkeserű/ a szerző munkahelyén, az Insomniában. /Ferencz Zsolt: Pincér és költő egy személyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2009. február 22.
Február 12-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban emlékeztek arra, hogy hetven évvel korábban ezen a napon Márton Áron korábbi plébánost ebben a templomban szentelték püspökké. Ebben az évben a templom is kerek évfordulóhoz érkezett: 660 évvel ezelőtt építették. Páll Leó ferences tartományfőnök vezetésével elkezdődött az ünnepi szentmise, amelybe az időközben a forgalmi dugóból sorra kiszabaduló egyházi méltóságok is bekapcsolódtak. Jakubinyi György érsek ünnepi homíliájában emlékezett elődje, Márton Áron életútjára, helytállásának ma is erőt adó megnyilvánulásaira. /Bodó Márta: Márton Áronra emlékezve. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./
2009. február 23.
A hét végén Kolozsvár belvárosában az egyik utcában „Halál a romákra”, a Mátyás szülőháza melletti utcában pedig a Halál a magyarokra” felirat jelent meg a házfalakon. /Halálos szimpátia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2009. február 23.
Erdélyi megyei szocdem vezetőkkel tanácskozott Brassópojánán Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Az egybegyűltek eldöntötték, hogy offenzívát indítanak Erdélyért, amelynek fő célja, hogy a közeljövőben a PSD Erdély és a Bánság megyéiben a legerősebb párttá váljék. Geoana rámutatott: a párt erdélyi újjáépítését Kolozsváron kell elkezdeniük. Az offenzívát az erdélyi városokban és nagyvárosokban folytatják, mert a pártelnök szerint a PSD soha nem válhat jelentős párttá Erdélyben, ha csupán vidéken erős és vonzó. /Offenzíva Erdélyért – PSD módra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2009. február 23.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2009. február 23.
Közel félezer temesvári és vidéki bálozó vett részt a frissen alakult Kohézió Egyesület jótékonysági farsangi mulatságán, amelyet február 21-én Temesváron az Ifjúsági Házban tartottak. A januárban bejegyzett Kohézió Egyesület célkitűzéseit Vetési Zoltán elnök ismertette: közösségépítés, ezen belül személyiség- és közösségfejlesztés, anyanyelv és kultúra ismeret, szabadidős programok szervezése és humanitárius tevékenység. A bálozók jegyük megváltásával hátrányos helyzetű magyar családok iskoláskorú gyermekeit segítették. Vetési Nándor a kolozsvári Színművészeti Főiskola végzős hallgatója. /Pataki Zoltán: Farsangi bállal mutatkozott be a Kohézió Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
