A hét végén zajlott Besztercén az ökumenikus vallásolimpia, amelyen képviseltette magát a három kolozsvári felekezeti iskola. A legtöbb díjat a Református Kollégium diákjai nyerték. /Vallásolimpiák díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szakemberei 1992-ben útnak indították a számítástechnikai diáktábort. Évente egyszer tartják, eddig például Kommandón, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán szervezték meg. Idén Kolozsváron a sor. Sebestyén-Pál György, az EMT számítástechnika szakosztályának elnöke, a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora elmondta: ezen táborok keretében próbálják ötvözni a hagyományos informatikai elemeket a modernebbekkel. Az előadók között szerepel Kovács Lehel, a Sapientia – EMTE oktatója is. /Kiss Olivér: Számítástechnikai diáktábort szervez az EMT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Tíz év elteltével jelentkezett ismét alkotásaival Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában a marosvásárhelyi Fekete Zsolt festőművész. A művész a kiállítást az 500 évvel ezelőtt született Kálvin János emlékének szentelte. /(németh): Tavaszi zsongás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Vallomások címmel a csíkszeredai Csillag István grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás május 16-án Kolozsváron a Korunk Galériában. Csillag Istvánt elsősorban kortárs irodalmi képeskönyvek illusztrátoraként ismerheti a kolozsvári közönség. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent képeskönyvsorozatban többek között Kányádi Sándor, Sütő András, Kovács András Ferenc meséit illusztrálta. Meseillusztrációival és grafikáival tavaly a Bulgakov Galériában mutatkozott be a kolozsvári közönségnek. /Csillag István vallomásai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
A Magyar Szemle című magyarországi folyóiratot mutatták be annak szerkesztői május 16-án Kolozsváron. A rendezvényen Sebestyén Ilona és Gróh Gáspár, a Magyar Szemle folyóirat szerkesztői tartottak előadást Magyar Szemle – magyarság, Európa, nemzetstratégia címmel. Ezt követően Jeszenszky Géza szerző beszélt a kül- és nemzetpolitikáról, Metz Katalin pedig a 18. századi színházról, párhuzamot vonva a magyarországi és erdélyi színházkultúra között. Az 1926-ban Bethlen István által létrehozott Magyar Szemle múltját Gróh Gáspár ismertette. A lapot a német megszálláskor (1944) felfüggesztették és csak a rendszerváltás után, 1992-ben indult újra Antall József támogatásával. Céljai közé sorolható a magyar nyelv és a kultúra megőrzése, átörökítése. /Nagyi Orsolya: Bemutatkozott a Magyar Szemle Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 20.
Varga Andrea Vega, a Diakónia Alapítvány palliatív gondozói csoportjának vezetője látogatja a gyógyíthatatlan betegeket. A beteg nem a berendezéseket és az ingyenesen hozott gyógyszereket tartja a legnagyobb segítségnek, hanem a lelkieket, a mindennapos látogatást. Nagyon fontos a lelki felkészítés. „A családokat nagyon kimeríti és igénybe veszi egy-egy súlyos beteg ápolása. Sokszor az is nagy segítség, ha valaki a beteggel marad, beszélget vele, míg a hozzátartozó elmegy bevásárolni” – mesélte Varga Andrea. A Diakónia Alapítványnak szándékában áll egy kolozsvári hospice-t létrehozni, mert a kincses városban még nincsen ilyen létesítmény. Az alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerület hozta létre, de nem tesznek különbséget magyar és román, református vagy más vallású betegek között. /Gazda Árpád: Életet az utolsó napoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
A kolozsvári sajtósok egyik szakmai egyesülete, az APPC ellenzi a Kolozs Megyei Tanács azon elhatározását, miszerint az önkormányzat költségvetéséből elkülönített anyagi támogatást juttatna a helyi médiának. A visszautasítást az APPC az egységes auditálási kritériumok hiányával indokolja. /F. H. : Nem kell a lekenyerezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2009. május 20.
Kurkó István csíkszentdomokosi tanítót úgy emlegetik, mint a Kurutty mozgalom eszét és motorját. Ő álmodta meg 1998-ban, 11 évvel ezelőtt az általános műveltségi vetélkedőt kisiskolások számára. Csupa kreatív feladatból álló program a vetélkedő alapja. Négytagú, jeligés csapatok jelentkezhetnek. 2004-től a vetélkedő anyagának, összeállítását, a kapcsolattartást a Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság végzi. Május 15–17. között, a helyi és megyei szakaszokon átjutottakból tizenkét csapat jött el Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba. A csapatok sok ajándékot, oklevelet kaptak, többek között Kiss Judittól, a Magyar Közoktatás című új kolozsvári lap főszerkesztőjétől. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres erdélyi Kurutty vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Irsay József, a néhai kolozsvári 11-es Számú Líceum kémia és fizika tanára kiváló pedagógus volt. Lényegesnek tartotta és értékelte a mindennapi kitartó és lelkiismeretes tanulást. Amikor megtudta, hogy diákja, Fodor György rendszeresen jár templomba, az akkor szokásos fenyegetés helyett, négyszemközti beszélgetésen azt mondotta: „Tégy lelkiismereted és szeretteid meggyőződése szerint. ” Elhunyt a kiváló tanár, rá emlékezik volt tanítványa. /Fodor György: In memoriam Irsay József. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén mutatták be május 18-án Nagy Mihály Zoltán és Olti Ágoston fiatal történészek Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944–1953 /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című munkájukat. Egyed Ákos EME-elnök rámutatott, annak idején a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) érezhetően alakította a romániai magyar közvéleményt. Kezdetben az MNSZ reményeket fűzött a kiépülő új hatalomhoz, tárgyalási pozíciót keresett a hazai magyarság számára, aztán következett a leépülés, a többségi ígéretek be nem tartása. A kötet célja a valóság megismerése. Kiderült, hogy helyi szinten az MNSZ determináltabb volt, mint az országos vezetés. Az 1990 utáni román történetírás megfeledkezett a magyar kisebbségről, amelyhez legfeljebb azt a sémát csatlakoztatja, hogy a kommunizmust a magyarok és a zsidók hozták be az országba, és ezt még „megspékelik” a magyar irredentizmus nyomaival. Vitatható, hogy az MNSZ keretében milyen mértékben valósultak meg a Moszkvából és Bukarestből diktált pártérdekek. /Ö. I. B. : Érdekképviseletünk múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ „A Magyar Népi Szövetség története rendkívül összetett. Ebbe a bonyolult belső életbe nyújtanak betekintést a most nyilvánosságra hozott iratok” – jelezte Lönhárt Tamás egyetemi adjunktus az Érdekképviselet vagy pártpolitika? című forráskötetről. – Az MNSZ történetéből nemrég szintén könyvet író Lönhárt elmondta: tagadhatatlan, hogy a szövetségnek az illúziók és elvárások, illetve az elért eredmények közötti mérlege negatív. Az MNSZ az évek során, 1953-ban bekövetkezett megszűnéséig a Román Munkáspárt magyar tagozatává, azaz a kommunista hatalom magyar hivatalos szervévé vált. Olti Ágoston szavai szerint sokáig nem tudták, hogy az MNSZ iratanyaga egyáltalán megmaradt-e. „A véletlennek köszönhető, hogy ezek a források a birtokunkba kerültek, és arra törekedtünk, hogy a szervezet életét tükröző iratokat tegyük közzé” – mondta a Tismaneanu-jelentés összeállításában is tevékenykedő kutató. Nagy Mihály Zoltán elsősorban az EME-ének köszönte meg, hogy lehetővé tette a kutatást, és sajnálatát fejezte ki, hogy a mai „divat” a kutatóknak legfeljebb egy-másfél éves „projektek” keretében nyújt munkalehetőséget, holott „ennyi idő legfeljebb arra elegendő, hogy a kutató feltérképezze a keresett iratokat őrző levéltárakat és gyűjteményeket”. Elhangzott: az erdélyi magyar kutatók munkáit román nyelven is ki kell adni. /Benkő Levente: Tisztító források. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./ Megjegyzés: Lönhárt Tamás említett könyve: Uniunea Populara Maghiara in perioada instaurarii regimului comunist in Romania, Argonaut, Kolozsvár, 2008.
2009. május 21.
Kolozsvári magyar értelmiségiek kezdeményezésére a hat évvel ezelőtt alakult Kolozsvár Társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a város jelentős történelmi múltjához méltó állampolgári tudatot alakítson ki. A Funar-korszak visszavetette a várost gazdaságilag és az intézmények normális működése tekintetében. Emil Boc polgármesterré választása után a pozitív változás jeleit tapasztalhatták. Azonban éppen a Boc-kormány első évében Kolozsvár új polgármestere etnikai feszültséget keltő intézkedése, majd ezt követő magyarázata az Európa-idegen szellemet látszik feltámasztani. Letagadhatatlan, hogy Kolozsvár számos, nemzetközileg ismert műemléke a magyar kultúra, az épített örökség része, az itt lakó 60 000 kolozsvári magyar és az itt tanuló, tízezernél jóval több romániai magyar diák számára megbecsült érték. A város műemlékeit megjelölő tervezett táblácskákról a magyar és a német nyelv kihagyása sértő szándék –fölöslegesen kelt újra feszültséget. /Városunk lakosaihoz. A Kolozsvár Társaság nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
A határon túli magyar közösségek támogatási rendszere, a státusztörvény nem lezárt téma. Ezeket mind tovább fogják gondolni, a magyarországi pártok között is egyre erősödik a konszenzus ilyen vonatkozásban – nyugtatta meg a Hunyad megyei magyar közösségek képviselőit Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul, aki Barabás János konzul társaságában látogatott Hunyad megyébe. A főkonzul elsőként Böjte Csaba atyával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével találkozott, majd a Téglás Gábor Iskolaközpontot látogatta meg. Varga Károly, a magyar iskolaközpontot megépítő Geszty Ferenc Társaság elnöke szóvá tette: a magyarországi támogatási rendszer kevésbé figyel oda a valóban komoly anyaországi támogatással megépült tanintézmények, szórványkollégiumok fenntartására. – Oda jutottunk, hogy tavaly menesztenünk kellett az összes alkalmazottunkat, akik mind az iskolában dolgoztak és a nehezen megvásárolt iskolabuszaink közül is egyet már el kellett adnunk, mert egyszerűen nincs miből fenntartani ezeket – fogalmazott Varga Károly. Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő a magyar szakképzett tanerők hiányát tette szóvá. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, végigjárta a Mezőséget, az Aranyos völgyét, látta, hogy Erdélyben számos apró közösség megszűnőben van. A szórványbeli oktatási központokat viszont erősíteni kell és ehhez meg kell találni az anyagi forrásokat is – hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan Erdélyben meg kell születnie egy hosszú távú magyar oktatási stratégiának, amely nagyon alapos demográfiai, szociális és gazdasági felmérésre épül. A felsőoktatás terén pedig szintén újra kellene gondolni, hogy melyek azok a szakmák, amelyek az erdélyi magyar fiataloknak hosszú távon megélhetést biztosítanak, ugyanakkor a közösségek fennmaradását is szolgálják – kerekedett ki a Téglás Gáborban folytatott beszélgetésből. A kolozsvári főkonzulátus két képviselője az RMDSZ dévai székházában találkozott a Hunyad megyei magyar civilszervezetek vezetőivel, vidéki tanintézmények képviselőivel is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyében a kolozsvári magyar főkonzul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 21.
Sepsiszentgyörgy az utóbbi másfél évtizedben egyetemi várossá nőtte ki magát. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő, állami akkreditációval rendelkező felsőfokú oktatási intézmény kapott hideget-meleget. Egyesek szerint ezzel az önálló állami magyar egyetem létét torpedózták meg. Fazakas József főigazgató védelmezi az általa vezetett intézményt. Jelenleg 1200 hallgatójuk van, a múlt évben négyszázan szereztek ezen az egyetemen oklevelet. Fazakas rámutatott: anyanyelvükön tanulhatnak a fiatalok. Az itt végzetteknek kell ezt a térséget fejleszteniük, fellendíteniük. Jó a kapcsolatuk a veszprémi egyetemmel: tanárcsere, hallgatói csere... Tavaly nyáron tőlük kaptak egy tizenkétezer tételből álló könyvadományt. A világ legrangosabb vegyipari szakirodalmáról s az ehhez kapcsolódó tudományágakról van szó. Akkreditáltattak négy gazdasági szakot. Ezek: vállalati gazdaságtan, turizmus–szolgáltatás és a kereskedelem gazdaságtana, környezet- és agrártudomány-gazdaságtan és menedzsment. Ezenkívül létezik három mesterképzési szak. Működik a közigazgatástan szak. A két új szak: a környezettudomány területén a környezettudományi mérnöki szak és a biológia területén az ipari biotechnika. Terveink szerint beindul a doktori képzés is. – Most épül a városban és Erdély egyik legkorszerűbb egyetemi épülete lesz. Ősztől szeretnének beköltözni az épület felébe. /Sylvester Lajos: Sepsiszentgyörgy – egyetemi város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./
2009. május 21.
Május 23-án lesz a kolozsvári Állami Magyar Színházban Georg Büchner Danton halála című művének bemutatójára, Mihai Maniutiu rendezésében. /Büchner-bemutató a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
A kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában megjelent köteteket mutattak be május 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. Berszán István, az Irodalomtudományi Tanszék tanára jelezte: a három könyv közül kettő doktori disszertáció továbbfejlesztése, a harmadik pedig az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából a Gyulafehérvári Caritas, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és a Német Nyelv és Irodalom Tanszék által a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban 2007 novemberében megrendezett kétnapos konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. Az est folyamán elsőként Angi István zeneakadémiai professzor ismertette Bodó Márta teológus és filológus Iskola és színház. Az iskoladráma neveléstörténeti és pedagógiai szerepe című kötetét. Farmati Anna, a Vasárnap című hetilap főszerkesztőjének Más régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere című kötetét egykori tanítványa, Korondi Ágnes ismertette. A 2007-es emlékünnepség kapcsán kiadott, Gábor Csilla, Knecht Tamás és Tar Gabriella-Nóra által szerkesztett Árpád-házi Szent Erzsébet. Magyar–német kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában című tanulmánykötetet Luffy Katalin mutatta be. /F. Zs. : Hármas könyvbemutató a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 22.
A romániai intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek elbocsátása ellen emelte fel szavát május 21-én Kolozsváron tartott közös sajtóértekezletén Orbán Viktor és Tőkés László. A két politikusszóvá tette a kolozsvári magyar feliratok ügyét is: Tőkés László szerint tűrhetetlen az, hogy éppen Erdély fővárosában ne szerepeljenek magyar feliratok a műemlékeken. A Fidesz elnöke azért érkezett Erdélybe, hogy elkísérje Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Magyar Összefogás listájának vezetőjét az európai parlamenti választási kampányára. A korteskörút négy állomást érintett, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy után május 21-én Illyefalvára és Kolozsvárra érkeztek, majd Szatmárnémetiben zárták a programot. Orbán Viktort elkísérte erdélyi útjára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Orbán Viktor kifejtette: kettős minőségében vesz részt a kampánykörúton, egyrészt, mint a legerősebb magyarországi párt elnöke, másrészt az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként. „Mindez nagyon jól bizonyítja az állítást, miszerint az EU-n belül nincsenek külügyek és belügyek, hanem csak közös ügyek” – szögezte le. A Fidesz elnöke köszönetet mondott Tőkés Lászlónak az EP-ben végzett másfél éves munkájáért, de főleg az általa tanúsított kitartásért. „Mindannyian tudjuk, hogy Tőkés Lászlót tárt karokkal várta és várja az Európai Néppárt, de mivel függetlenként jutott be az Európai Parlamentbe, a román delegáció megvétózta a csoporthoz való csatlakozását” – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a vétó ugyan jogszerű volt, de rövidlátó, eredménytelen és ostoba, s egyáltalán nem tett jót a román–magyar pártkapcsolatoknak sem. A magyarországi politikus gratulált mind az RMDSZ-nek, mind pedig az EMNT-nek az erdélyi magyarságon belül létrejött összefogáshoz. „Természetesen nem vagyok naiv, és a fiatalkori romantikus korszakomat is magam mögött hagytam már, ezért pontosan tudom, hogy ellentétek továbbra is vannak. Ez ténykérdés, és ostobaság lenne eltakarni, de mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje a vitáknak és a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak is” – mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint két dologban van most egyetértés az erdélyi magyarságon belül: az egyik az autonómia kiépítésére vonatkozó program, a másik pedig a minél erősebb magyar érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Orbán Viktor kifejtette: meg kellett tapasztalnia, hogy továbbra is erős ellenállás van az autonómia gondolatával szemben, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az utóbbi időben többen is megkeresték a kolozsvári magyar feliratok ügyében. Magyarország volt miniszterelnöke a magyar nemzetiségű tisztségviselők elbocsátása ellen is tiltakozását fejezte ki, hangsúlyozva egyben, hogy mindez összeegyeztethetetlen az uniós elvekkel. „Azt hittem, hogy az ilyen fajta etnikai és politikai tisztogatás a huszonegyedik században már kiment divatból, de ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem az Európai Unió területén lennénk” – mondta. Tőkés László emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt függetlenként jutott be az EP-be, rajta kívül mandátumot szerzett az RMDSZ két képviselője is. „Akkor a demokratikus verseny eredményes volt, hiszen hárman jutottunk be az erdélyi magyarok részéről, most viszont a Magyar Összefogás Listáján indulunk egyesített erővel. Remélem, éppen olyan eredményes lesz ez a választás is, hiszen most összeadódik az erő nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért is korteskedünk együtt Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken” – fogalmazott a református püspök. Az EMNT elnöke beszámolt arról is, hogy kortesútjaik során mindenfelé, ahol megfordultak, azt tapasztalták: az összefogás valós a magyarok között, és ez egyre jobban szélesedik, az RMDSZ és az MPP helyi vezetői szinte mindenütt leültek velük egy asztalhoz a fórumok alkalmával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás egyértelműen alátámasztja, hogy miért van szükség autonómiára. Elmondta: május 22-én Csíkszeredában maga is részt vesz azon a tüntetésen, amelyet az etnikai tisztogatások elleni tiltakozásként szerveznek. Tőkés László hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy éppen Erdély fővárosában, amely Erdélyi fejedelemség volt évszázadokon keresztül ne szerepeljenek magyar feliratok. Mint fogalmazott, Romániában közel kilencven év óta asszimilációs és homogenizációs politika folyik, mely vértelen etnikai tisztogatásba torkollott. Míg 1920-ban Erdély lakosságának 45 százaléka tartózott valamely kisebbséghez, ez most 20 százalék alá esett. Újságírói kérdésre, miszerint Románia jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megadásának feltételeit a határon túli románoknak, Orbán Viktor kifejtette: a román politika jól ismerte fel az előttünk kibontakozó jövő egyik fontos fejleményét, amikor a román nemzethez tartozóknak megadja az anyaország támogatását, beleértve az állampolgárságot is. /P. A. M. : Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Transindex képviselői május 21-én átadták Sorin Apostunak azt a 22 500 aláírást tartalmazó ívet, amelyet a magyar feliratok műemlékeken való elhelyezésének ügyében gyűjtöttek össze. A kolozsvári polgármester átvette a petíciót annak ellenére, hogy előző nap kijelentette: nem áll szándékában ezt megtenni. Amikor Horvát Ádám, a Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke átadta a dokumentumokat, a városvezető azt ígérte, megtárgyalják az ügyet a helyi tanácsban és a kulturális minisztériummal is egyeztet. /J. J. : Átadták Apostunak az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Az erdélyi magyar civil szerveteknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy sikeresen pályázhassanak az uniós pénzekre – ez volt az egyik konklúziója annak a marosvásárhelyi tanácskozásnak, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZSZ) szervezett május 20-án Marosvásárhelyen. Bodó Barna elnök közölte, országos „turné” keretében tájékozódik a civilek gondjairól. Eddig Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron szólították meg a szervezeteket, hogy az erdélyi civilek közösen döntsék el: kérjék-e a magyar kormánytól azt, hogy a határon túli szervezetek is képviseltessék magukat az anyaországi támogatásokat szétosztó alapítványok kuratóriumaiban. A jelenlevők szerint szükség van arra, hogy az érintettek részvételével szülessenek meg Magyarországon az anyagi támogatásra vonatkozó döntések. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte a jelenlegi, baloldali kormánytól nem érdemes kérni, és nem kell elfogadni tőle semmit. Úgy vélte, az erdélyi magyar civil szervezeteknek meg kell várniuk a jövőre esedékes kormányváltást. A többi jelenlévő azonban úgy gondolta, minél hamarabb be kell indítani a folyamatot. A marosvásárhelyi Biokertész Csoport vezetője, Boross Csaba úgy vélte, az uniós és magyarországi pályázás terén olyan klikk alakult ki, amely nem engedi támogatáshoz jutni a kisebb, újonnan bejegyzett szervezeteket. /Máthé Éva: Titkolózás helyett összefogást! = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Május 14-én a kolozsvári Puck Bábszínházban teltháznak játszott Pályi János magyarországi bábjátékos, Órajáték című előadásával. Az előadás Kovács Ildikó bábrendező emlékére szervezett erdélyi emlékturné része, amelynek színhelyei Kolozsvár mellett Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti voltak. Kovács Ildikó Kelet-Európa legnagyobb bábrendezői közé sorolható, nevet és rangot adott a kolozsvári bábjátszásnak. „Valamennyien az ő köpönyege alól bújtunk ki” – fogalmazta meg Rumi László bábrendező, a kecskeméti bábos iskola egyik tehetséges tagja. Pályi János kiváló bábszínészként, de rendezőként, valamint bábos képzések szervezőjeként, oktatójaként is jelen volt a kolozsvári bábos életben. /Sándor-Patka Ildikó: Láthatatlan nyomok… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Kolozsváron Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmával előadóesttel emlékeztek a kiemelkedő személyiségre. Kovács Sándor katolikus főesperes így vélekedett: „Ősök és hősök szent hitére épül a jövő” – majd megáldotta a Szent Mihály egyházközség azon szalagját, amelyet ezt követően a Balaton melletti Zamárdiból származó, feltámadási menet jelvényére (egy Árpád kori szárnyas keresztre) kötöttek fel. A szárnyaskereszt Tordatúrra és Tordára is elérkezett, s a pünkösdszombati búcsúra Csíksomlyóra viszik. Vizi Ildikó, a BBTE megbízott adjunktusa tartott előadást. Megemlítette, hogy édesapja, Debreczy Sándor irodalomtörténész, oldalági leszármazottja volt Kőrösi Csoma Sándornak, s 1938-ban, illetve 1942-ben Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete címmel könyvet is megjelentetett. Vizi Ildikó tagja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, s előadásaival minden évben jelen van az egyesület konferenciáin. Vizi Ildikó kitért arra is, hogy ma nem divatos az, aki a múlt után kutat és tiszteli azt, szerinte azonban a múltat ismerni kötelesség. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói közül szép számmal vannak olyanok, akik rendszeresen megjelennek a kovásznai Kőrösi-ünnepségeken. /N. -H. D. : Képzeletbeli utazás egy Kőrösi-leszármazottal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Május 21-én átadták a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának 2008-as évi díjait. A kisebbségi irodalmi díjat (Clujul literar minoritati) Cseke Péter egyetemi tanár kapta, a budapesti Magyar Napló Kiadó által megjelentetett A magyar szociográfia erdélyi műhelyei című kötetéért. A 2008-as év Kisebbségi Könyve díjat (Cartea anului Minoritati) Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese kapta Mihai Maniutiu A sintér emlékiratai. Scardanelli (Spune Scardanelli) és Filip Florian Kis ujjak (Degete mici) című műveinek fordításáért. Az első műfordítás a pozsonyi AB-ART, a második pedig a budapesti Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. /Írószövetségi díjak 2008. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Kolozsváron a Bánffy-palotában megrendezett fotókiállítás megnyitójával kezdődtek el május 19-én az V. Barokk Napok. „A Barokk Bonyodalom című fotópályázatra beérkezett képeket egy szakemberekből álló zsűri bírálta el, a díjazásra viszont vasárnap kerül majd sor” – nyilatkozta Fekete András főszervező, a Katolikus Egyetemi Lelkészségtől. A fényképezés, azaz a pillanat megragadásának művészetéről Pethő Ágnes zsűritag, a Sapientia Egyetem oktatója értekezett. /N. -H. D. : Elkezdődtek a Barokk Napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Horváth István magyarózdi születésű író, költő 100. születésnapja alkalmából emléktáblát avattak május 21-én Kolozsváron, a Görögtemplom utcai családi háznál. Az avatáson Dávid Gyula irodalomtörténész a költő verseivel tarkította ünnepi beszédét. „A népi életsors és élettapasztalat legmélyéről bocsátotta fel őket valami titokzatos erő, hogy megszólaltatói legyenek eltemetett, s most újra feltalált kincsekből felragyogó szépségeknek, évszázadokon át lefojtott reményeknek, akarásoknak” –, mondta Dávid Gyula. Az avatás befejezéseképpen Vetési László szórványlelkész megáldotta az emléktáblát. /J. J. : Emléktábla avatás Horváth István századik születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Május 21-én kezdődött a Francia Kulturális Központ által Kolozsváron, a Mátyás-ház előtti téren szervezett tavaszi könyvvásár. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Koinónia és a Korunk Komp-Press képviselteti magát. A Komp-Press esetében újdonságnak számít, hogy az ő standjuknál Ajtay Ferenc Kolozsvár környékének kirándulóhelyei című kötetének nemrégiben kiadott változata is megtalálható. /(F. Zs.): Tavaszi könyvvásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Tófalvi Zoltán /sz. 1944. márc. 24./ marosvásárhelyi író, történész Korondról származik, behatóan tanulmányozta a fazekasok életét, munkáját. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakon szerzett képesítést, majd a Kolozsvári BBTE történelem–filozófia szakán tanult. Később A Hét és az Erdélyi Napló hetilapok és a Román Televízió magyar szerkesztőségének munkatársaként dolgozott. Számos riport- és tanulmánykötete jelent meg. Kutatási területe a korondi népi fazekasság, valamint az 1956-os események és azok következményei. 1982. október 30-án tartották nála az első házkutatást. Az irodalmi alkotásnál is súlyosabb bűnnek számított néprajzzal foglalkozni Tófalvi tanulmányt ír a beszervezés „menetrendjéről”. A kiszemelt ügynöknek saját kezűleg kellett megírnia a beszervezési kötelezvényt, azt utána le is gépelték, amit az ügynöknek szintén alá kellett írnia. A jelentések zömét az információk alapján ugyan a tartótiszt – a „forrás” fedőnevét is feltüntetve – összegezte, de a Szekuritáté gondoskodott arról, hogy a dossziéban a saját kézzel írt jelentések is legyenek. Tófalvi úgy érzi, a kommunista diktatúra ellen lázadók történetének megírása, a periratok közzététele a legsürgősebb feladatok közé tartozik. A román történetíráshoz viszonyítva nagy a lemaradás. Eddig több százezer oldal periratot, az 1956 utáni hazai perekhez kapcsolódó dokumentációt olvasott át, fordított románról magyarra. Ezekből látja, milyen meghatározó, központi személyiség volt Márton Áron püspök. Abszolút tekintélynek számított. Dobai István nemzetközi jogász háromszor járt Márton Áron irodájában, hogy kikérje a tanácsát az általa összeállított ENSZ-memorandumról, annak ellenére, hogy református főgondnok volt. A később kivégzett Szoboszlai Aladár plébános is Márton Áronnak akarta megmutatni a Keresztény Dolgozók Pártjának programját, a román–magyar konföderációt meghirdető elképzeléseit. Márton Áron a huszadik század egyik legjelentősebb magyarja volt. Tisztán látta az eseményeket, összefüggéseket. Tófalvi tízkötetesre tervezi az 1956-os eseményekhez kapcsolódó sorozatot, és ebből három jelent meg. A következők: a hazaárulási perekről négy kötet szól: az első a Szoboszlai-, a második az érmihályfalvi, a harmadik a Dobai-csoport, a negyedik a Fodor Pál és Csiha Kálmán és három Ferenc-rendi szerzetes pere, és lesz egy ötödik kötet, amelyben a túlélőket szembesíti a dokumentumokkal. Előkészületben van a negyedik és ötödik kötet. Ez lesz az első sorozat. A második sorozatban a Bolyai Tudományegyetem megszüntetéséhez kapcsolódó peranyagot dolgozza fel. Külön kötet tartalmazza majd Moyses Márton és Szokoly Elek, illetve a határon átszökött két fiatal perét. Tófalvi foglalkozik az unitárius egyház lefejezésével és az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének a perével is. A következő kötet a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének pere, 59 diákot, tanárt ítéltek el. Külön kötet foglalkozik majd a kolozsvári teológiai intézetben lezajlott eseményekkel. Lesz egy összefoglaló kötet a székelyföldi, szovátai, gyulakutai szervezkedésekről, amelyek közvetlenül a forradalom napjaiban, illetve utána zajlottak. 2006. december 17-én éjszaka betörtek Tófalvi lakásába. Feltűnő, hogy egy betörőt miért érdekelnek az 1956-os eseményekhez kapcsolódó levéltári dokumentumok? A megmaradt dokumentumokat, több tízezer oldalt szétszórtak a lakásban. Három hónapig tartott, amíg valamennyire rendszerezni tudta. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el. Most már azért beszél minderről, mert nem tartja otthon az anyagait. /Máthé Éva: Requiem a meghurcoltakért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Domokos Géza /1928-2007/, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke emlékére, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma Domokos Géza-díjat létesített. Az első Domokos Géza-díjat Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő vehette át május 11-én, a csíkszeredai Kriterion Házban. A műszaki könyvszerkesztő rendszerint ott szerepel megbújva valahol a hátsó oldalak egyikén. Barátai vallják, Bálint Lajoson nem fog az idő, pedig 1928-ban született Székelydályán, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, 1947-ben beiratkozott az akkor még Bolyai Egyetem magyar szakára, ahonnan az osztályharc a kulákgyermeket eltávolította, kolozsvári Világosság szerkesztőségében lett korrektor. Az egyetemet csupán a korszak enyhülésének időszakában, 1972-ben tudta befejezni, a Korunk szerkesztéséről írt államvizsga dolgozatával, de addig már korrektorként, műszaki szerkesztőként dolgozott több lapnál és könyvkiadónál. Domokos Géza fogalmazta meg: “Elsősorban Deák Ferencnek és Bálint Lajosnak köszönhetően, mindkét magyar szerkesztőségben, a bukarestiben és a kolozsváriban is, igazi kultusza alakult ki a betűnek és mindannak, ami az írással – az istenek találmányával – összefüggött. Bálint Lajos nyugodtan odaállhatott volna bármelyik nyomdagép mellé, a könyvnyomtatás minden csínja-bínja, minden módja és szakasza ismert volt előtte. ” Bálint Lajos már több mint ötezer könyvet tekinthetett saját gyermekének, 1992-es nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a szakmával: 1992-ben a református egyház kérte meg, hogy segítsen a Misztótfalusi Kis Miklós nevére keresztelt nyomdát létrehozni. /Székedi Ferenc: Aki a könyveknek él. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2009. május 22.
Május 20-án a Kolozsvár Társaság székházának vendége Závada Pál volt, a Magvető Kiadónál 1997-ben megjelent Jadviga párnája című regény szerzője. A Korunk Akadémia rendezvénysorozatának ez volt a harmadik estje, márciusban Szabó T. Anna költő és Dragomán György író, április végén pedig Oravecz Imre költő és műfordító jött el. /Ferencz Zsolt: Jadviga párnájától a Milotáig. Kolozsváron járt Závada Pál író. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 23.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2009. május 23.
A kolozsvári Apáczai Csere János Líceum elnyerte az Európai Iskola címet, amelyet az idén országszerte összesen 42 iskolának ítéltek oda. Az Apáczai az egyetlen magyar tannyelvű iskola a díjazottak sorában. Olyan tanintézetekről van szó, amelyek az elmúlt években kiemelkedő fontosságú európai uniós projekteket bonyolítottak le. A kitüntetéshez pénzjutalom is jár, amelyet a nyertes iskolák saját belátásuk szerint felszerelések beszerzésére fordíthatnak. /Európai Iskola cím az Apáczai-líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
