Izraelben turnézott nemrégiben a Kolozsvári Magyar Opera társulatának néhány tagja. A turnén a 200 tagú társulatból 22-en vettek részt. Simon Gábor, az opera leköszönt igazgatója elmondta, hogy Carol Eisenstein színházi szakember, a Bimot ügynökség vezetője már 1998-ban megkereste a Kolozsvári Magyar Operát, és kérte, hogy A denevér című nagyoperettel vendégszerepeljenek Izraelben. Előkészítettek mindent, az utolsó percben azonban kiderült, hogy technikai okok miatt már nem érvényes a meghívás. Izraelben nagy sikerük volt. /Ferencz Zsolt: Izraelben járt a Kolozsvári Magyar Opera társulata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2009. július 8.
Utcanév-változtatásról döntött a kolozsvári városi tanács. A Hajnal negyedi Dsida Jenő utcanév megváltoztatására érkezett lakossági kérés, ugyanis az ott lakók kényelmetlennek érezték az utcanevet. Úgy vélték, hogy a magyar költő neve nagyon hasonlít az AIDS román megnevezésére (Dsida–sida). A magyar tanácsosok azt javasolták a polgármesternek, hogy amennyiben a változásra sor kerül, az utca szintén magyar személyiség – ez esetben Szabédi László – nevét viselje. Jóllehet, Sorin Apostu elfogadta a kezdeményezést, utólag mégis elvetették a Szabédi névjavaslatot, és Pablo Picassoról nevezték el az utcát. Értesülések szerint a PD-L-s tanácsosok Apostu javaslatára cselekedtek így, mivel az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nem támogattak egy számára fontos határozattervezetet. /J. J. : Magyar utcanevet szavaztak le. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2009. július 8.
Tovább késhet a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítása, miután az illetékes hatóság elutasította a restaurálásra kiírt közbeszerzési eljárás eredményét kifogásoló óvást, melyet egy nagyszebeni cég képviselői nyújtottak be, kifogásolva, hogy a szobor felújításával megbízott, többnyire útépítésre és épületek felújítására szakosodott, szintén nagyszebeni Concefa Rt. nem rendelkezik a Fadrusz-alkotás rendbetételéhez elengedhetetlen szakmai felkészültséggel. Gyanússá teszi az ügyet az is, hogy miközben Sorin Apostu kolozsvári polgármester szerint a Concefával 900 ezer lejben állapodtak meg, a városháza által közölt dokumentumokban 1,6 millió lejes munkadíj szerepel. Kolozsi Tibor szobrászművész szerint városháza hibázott a pályázati kiírás összeállításában. A magyarországi Szobrászművészeti Szövetség is felháborodott azon, hogy egy útépítő vállalat nyerte el a Mátyás-szobor restaurálási jogát. /Gyergyai Csaba: Mátyás-szobor: elutasított óvás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2009. július 8.
Dr. Egyed Pétert filozófus, filozófiatörténész, író, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára aktív részvevője, építője volt annak a társadalompolitikai folyamatnak, amit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem jelképez. Ennek a 20. rendezvénye július 14-én kezdődik Tusnádfürdőn. Egyed Péter elmondta, először arra koncentráltak, hogy megteremtsék egy újfajta társadalmi és politikai gondolkodás uralkodó tematikáját, ami azt jelentette, hogy előadások hangzottak el a romániai, a magyarországi, a kelet-közép-európai helyzetről, a közép-európai gondolatiságról. Az egyik prominens személyisége a bálványosi táboroknak Gabriel Andreescu volt, aki mindig következetesen képviselte a demokratizmus ideáljait. A bálványosi szabadegyetem 1996-ig inkább előadássorozat volt, az intenzíven részt vevők száma nem haladta meg a kétszázat. Később Tusnádfürdőn kezdődött a lazább, koncertekkel megfejelt megarendezvény. De ennek a közéletisége fontos az erdélyi társadalomban, és a magyarországi társadalom is odafigyel rá. Tusványosnak megvan a maga közéleti szerepe, presztízse. Sokat tettek a román–magyar viszony oldásáért. Tusványoson sikerült megvalósítani a „normális” viszonyt a román–magyar kapcsolatokban, de ezt a társadalom nem vette át. Nagy probléma, hogy a román sajtóban a kisebbség helyzete továbbra sem a természetes együttélés kérdéseként, hanem a román államiságnak és a többség politikai szerepvállalásának a függvényében vetődik fel. A kezdeti nagy rendezők között elsősorban Németh Zsolt nevét kell említeni, és a MISZSZ-t. 2002-ig megőrizték a szabadegyetem formáját, majd megjelent benne a nyílt politikai szerepvállalás, főként a Markó–Tőkés találkozók és „nem találkozók”, vagy Orbán Viktor megszólalásai nyomán. Attól kezdve a nyílt politikai szerepvállalásnak egy második formája is kialakult: politizálni csak morális lényként lehet. /Pataky Lehel Zsolt: A bálványosi folyamat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./
2009. július 8.
A kolozsvári sajtóban folyó Főtér-vitában a legnyomasztóbb a hiábavalóság gondolata, a vita akkor robbant ki, amikor már a földet túrták. A román demokrácia ezúttal is figyelmen kívül hagyta a többségi döntés elvét. Célszerű lett volna előtte legalább egy átfogó közvélemény-kutatás. A vitában zavaró az a hév, amellyel az idősebbeket, a megszokott régi, patinás térhez ragaszkodókat igyekeztek elhallgattatni. „Szakrális jellege nekünk minden, nekik semmi, hiszen ők a szakrális jelleg mibenlétét egyszerűen nem értik” – érvelt az újságíró. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A Főtér-vita margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2009. július 8.
Rácz Emese, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, a nagyenyedi Bethlen-könyvtár alkalmazottjaként, négy éves kitartó munka eredményeképpen felleltározta és tanulmányozta az intézmény minorita könyvtárának állományát. A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei sorozat 3. köteteként napvilágot látott Az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya /Országos Széchényi Könyvtár, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Budapest-Kolozsvár, 2009/ címen. A könyv előszavában a szerző bemutatta a minoriták nagyenyedi letelepedésének történetét, felsorolta az ott szolgáló 172 házfőnök és plébános nevét 1332-től 1985-ig, a rend megszűnéséig, feltüntetve enyedi szolgálatuk idejét is. Ezután a rendház könyvtárának anyagáról, történetéről szólva kiemelte a gyűjtemény legértékesebb darabjait, fennmaradt katalógusait (1729-től 1980-ig). Az értékes gyűjtemény egy részét 1948-ban a román állam lefoglalta, és az ugyanakkor államosított, később a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár fiókkönyvtáraként működő nagyenyedi Bethlen-könyvtárban helyezték el. Itt őrizték a mindenkori könyvtárosok az állományt 2005-ig, amikor az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta az értékes egykori református kollégiumi könyvtárat. Az 1948 után beleltározott könyvek azonban, így a minorita könyvtár anyaga is a Központi Egyetemi Könyvtár tulajdonában maradtak, és Kolozsvárra szállították azokat. A kiadvány 836 könyv részletes leírását tartalmazza. /Józsa Miklós: Az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2009. július 9.
Az EU-tábor július 8-án tartott megnyitóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke Erdély Európában című előadásában kifejtette: a régió polgárainak, vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, milyen szerepet látnak az erdélyi magyarságnak az Európai Unióban. Szerinte a magyar tisztségviselők leváltása bizonyíték arra, hogy a történelem nem megismételhetetlen. Legalább annyira aggasztó, ami jelenleg Szlovákiában zajlik. Módosították a létező nyelvtörvényt: 100 eurótól 5 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújthatnak valakit a szlovák nyelv nem megfelelő használata miatt. Európa-szerte előretörőben a nacionalizmus. Erdély a többnyelvűség, a nemzetek együttélése terén Európa számára is tud válaszokat adni. Markó úgy látja, a romániai magyar politikában három irányvonal lesz meghatározó az elkövetkező időszakban: a decentralizáció, az erdélyi magyarság helyzetének rendezése és az európai építkezés. Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja kifejtette: a diákrendezvényen válnak igazán közösséggé az itt szakmai gyakorlaton levő hallgatók. /Kiss Olivér: Markó: az autonómia után a föderalizációról is beszélnünk kell. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2009. július 9.
Néhány hete a Partiumi Keresztény Egyetem illetékesei Nagyváradon közölték szándékukat, miszerint a következő tanévtől magyar nyelv és irodalom képzést indítanak egy új tanszék létrehozásával. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyes vezetői, illetve magyar tanszékének oktatói bírálták a kezdeményezést. Egyik fél részéről sem szerencsés, az a másikkal szembeni előítéletek létezése. Vitatható, hogy a párhuzamos képzés valóban túlkínálatot jelent-e majd. Több megyében is hiány mutatkozik magyar nyelv és irodalom szakos tanárokból, ebből arra kell következtetni, hogy a frissen diplomázók jelentős része a tanügyön kívül képzeli el karrierje indítását. Az új szak elindul, az eredmény lehet siker is, lehet kudarc is. Azonban ha a próbálkozást még elindulása előtt megtorpedózzák, soha nem lehet majd megtudni, milyen hatással lett volna az intézményre, a városra, a felsőoktatási intézményrendszerre. /Szűcs László: Jár-e nekünk a tévedés joga? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2009. július 9.
Elhunyt Király Béla /Kaposvár, 1912. ápr. 14. – Budapest, 2009. júl. 4./, az 1956-os forradalom egyik vezetője, örökségének képviselője. 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén ő mondta az egyik beszédet. 1935-ben a Ludovika Akadémián avatták fel hivatásos tisztnek. Élete legszebb napjai közé sorolta az észak-erdélyi bevonulást. A vezérkari akadémia 1942-ben kitüntettet végzettje volt. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka lett 1950-ben. Egy évre rá letartóztatták, a tábornokok perében halálra ítélték, majd ítéletét életfogytiglanra változtatták, 1956-ban a forradalom idején szabadították ki. Király Béla lett a Nemzetőrség parancsnoka, majd a Forradalmi Karhatalmi Bizottság vezetője. 1956. november 4-én megindultak a szovjet csapatok, Király Béla a fegyveres ellenállást választotta, majd az emigrációt. Az emigrációban elsőrendű feladatának tekintette, hogy a megtorlás és elnyomatás körülményeit tolmácsolja a világnak. Király Béla Brüsszeltől Tokióig járta a világot. Egyetemi katedrához jutva nemcsak a hadtörténetet tanította az amerikai diákoknak a Columbia Egyetemen, hanem a magyarság sorsát is. Szorgalmazta, hogy a nemzeti ereklyét, a Szent Koronát visszaadják Magyarországnak. A hetvenes években Erdélybe látogatott. Barátság fűzte a kolozsvári Péterffy István egyetemi professzorhoz. Gondoskodott arról is, hogy kiadója, az Atlantic Research and Publications termékei eljussanak Erdélybe. A kiadó legimpozánsabb darabja volt Erdély története három kötetének angol fordítása. Bekapcsolódott a hazai közéletbe, az Orbán-kormány idején katonai tanácsadói feladatkör ellátását is felvállalta – idős kora ellenére. /Csucsuja István: Király Béla (1912–2009). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2009. július 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) megalapításának 150. évfordulóját köszöntő kiadványsorozat első kötetét mutatták be Kolozsváron, az egyesület székhelyén: Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Összeállította Egyed Ákos történész, az EME elnöke. Dávid Gyula irodalomtörténész kiemelte, hogy Mikó Imre életművének értékelése Egyed Ákos munkásságának egyik célkitűzése. /Ördög I. Béla: Erdély Széchenyijéről, háromszáznegyvenöt oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2009. július 10.
Akár a jövő héten elkezdődhetnek a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatai – nyilatkozta László Attila kolozsvári alpolgármester. Az Országos Közbeszerzési Hatóság elutasította az egyik vesztes pályázó fellebbezését, így a városháza aláírhatja a szerződést a nyertessel, a nagyszebeni Concefával. Eközben javában zajlanak a Főtér átalakítási munkálatai. Újból régészeti ásatásokat folytatnak a téren, tervek szerint mintegy 2 méteres mélységben ásnak le a munkások, várhatóan újabb római-kori leletek kerülnek felszínre. Felemás volt a vélemény arról, hogy a restaurálást sikerül-e befejeznie a nyertesnek az idei, őszi román–magyar kormányülésig, ahogyan azt korábban szerették volna. László Attila optimistán nyilatkozott, Csoma Botond kételyeit viszont az is alátámasztja, hogy a cég 12 hónapot ajánlott a pályázatban. /Szerdán ténylegesen elkezdődhet a Mátyás-szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2009. július 10.
A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2009. július 10.
Az egyetemi iratkozás előtt több felsőoktatási intézményben a tandíjak emelését jelentették be. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szakok szerint változik az emelés mértéke. A matematika-informatika szak hallgatói 2500 lej helyett 3000-et fizetnek ezentúl, míg a bölcsészkaron 400 lejjel emelik a korábban 2000 lejben megállapított hozzájárulást. /Több felsőoktatási intézményben megemelték a tandíjat. = Erdély. Ma, júl. 9./
2009. július 10.
Július 13-án kezdődnek a beiratkozások a Babes–Bolyai Tudományegyetem huszonegy karán. Az érdeklődők nem csak Kolozsváron, hanem további öt városban – Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Besztercén és Zilahon – is jelentkezhetnek, befizethetik a felvételi illetéket. Nappali tagozaton összesen 16 202 helyet hirdettek meg, ebből 4913 ingyenes, 11 289 pedig fizetéses. A távoktatáson összesen 4700 hely van, s ehhez még hozzáadódik 50 hely a látogatásnélküli tagozaton. 10 karon 14 új szak indul, ebből nyolc magyar nyelven is. Ezek a következők: kulturális tanulmányok, kulturális menedzsment, muzeológus, városi tanulmányok és társadalom-marketing, keresztyén diakónia és vallástörténeti tanulmányok. /Kezdődik a beiratkozás a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2009. július 10.
A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok nem kívánják megszavazni a főtéri föld alatti parkolók létesítését célzó határozattervezetet, amelyet Dorin Florea polgármester készített elő. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ helyi elnöke szerinte mély-, illetve emeletes garázsokat másként is lehet létesíteni a város központi övezetében. Példaként a Kultúrpalota mögötti telket hozta fel, továbbá a Színház tér mögötti telket, valamint a volt Szentgyörgy téri parkot említette. Az mese, amit az előtanulmányban egy kolozsvári cég állít, hogy egy-két éven belül meg lehetne építeni a főtér alatti parkolót. Gondoljunk csak bele, amennyiben az ásatások archeológiai leletekre bukkannak, mennyi ideig tart azok feltárása. Arról nem is beszélve, hogy mekkora költségbe vernénk a várost” – érvelt Benedek István. Az elmúlt hetekben több magyar politikus és közéleti személyiség is szót emelt a főtér feltúrása ellen, úgy vélték, hogy annak burkolt célja a városközpont arculatának a megváltoztatása lenne. Dorin Florea polgármester kijelentette: amennyiben valaki a város fejlődését célzó terv ellen szavaz, annak személyesen is felelnie kell a lakosság előtt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ ellenzi Marosvásárhely főterének feltúrását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2009. július 11.
Az idei közös magyar–román kormányülés napirendjének előkészítésében a két országban élő nemzeti kisebbségek képviselőinek is részt kell venniük – mondta Bukarestben Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár, hangsúlyozva: az RMDSZ megkerülhetetlen tényező a két ország kapcsolatában. A kormányülés helyszínével kapcsolatban felmerült az a lehetőség, hogy az együttes ülésre Kolozsváron kerüljön sor. Szabó Vilmos bukaresti hivatalos tárgyalásai előtt az RMDSZ székházában tanácskozott Markó Bélával, a szövetség elnökével, aki megkérte az államtitkárt: vesse föl a romániai magyarságot érintő problémákat a román külügyminisztériumban folytatandó tárgyalásain, elsősorban azt, hogy az utóbbi időben tömegesen távolítják el a magyar szakembereket a különböző intézmények éléről. /Kolozsváron lesz a közös kormányülés? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2009. július 11.
A reformpedagógia elemeinek felhasználása a pedagógusi munkában címmel szervezett továbbképzést július 6–10-e között a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), együttműködésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karával. Az Erdély különböző pontjairól érkező óvodapedagógusok, tanítók, középiskolai és egyetemi tanárok előadásokat hallgathattak, kerekasztal-beszélgetéseken, egyéni- és csoportmunkákban vehettek részt. Azokban a megyékben, ahol a magyarság számaránya számottevően magas, a tanfelügyelőségek magyarul is szerveztek továbbképzéseket már az elmúlt tíz évben is, a szórványmegyékben azonban az első ilyen jellegű rendezvényre 2007-ben, a KMEI szervezésében került sor. A képzés kapcsán a legnagyobb probléma jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által Budapesten kiadott diplomának Bukarestben való honosítása. Ehhez hatalmas dokumentáció szükséges. Romániában eddig nem volt olyan magyar nyelvű szakképzés, amely akkreditált lett volna. /Ferencz Zsolt: Elmélet és gyakorlat a reformpedagógiáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2009. július 11.
Jelentős évfordulót ünnepel az erdélyi magyar képzőművészeti élet. Július 13-án lenne 75 éves Cseh Gusztáv, a kiváló kolozsvári grafikusművész, aki már az 1960-as években megújította az erdélyi művészeti életben a grafika, a rézkarc szellemiségét. Jakobovits Miklós festőművész javasolta, hogy Alsócsernátonban vagy máshol egy emlékmúzeumot kellene berendezni Cseh Gusztáv emlékére. /Jakobovits Miklós, festőművész: Cseh Gusztávra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2009. július 11.
Csíkszépvízen Szent László szobra már beilleszkedett a tájba. A lovag király ott áll őrzőn a kőtalapzatán. Az alkotónak, Bocskay Vince szovátai szobrászművésznek ez jó éve: néhány hónappal ezelőtt avatták a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál másik monumentális művét, Márton Áron püspök egész alakos bronzmását. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagy méretű szobrot, annak ellenére, hogy Csíkszépvíznek alig másfélezer fős a lakossága. /N. M. K. : Szent László Csíkszépvízen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2009. július 13.
Dr. Hollanda Dénes professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja arra számít, hogy idén is meg fognak telni a meghirdetett helyek. Az ország egyetlen olyan intézménye, ahol a magyar gyerekek anyanyelvükön szerezhetnek műszaki mérnöki tudást. Marosvásárhelyen már öt akkreditált szak van. A végzetteket kitűnő osztályzatokkal értékelték a bukaresti, brassói, temesvári vagy kolozsvári egyetemi bizottságok. A nagy intézményeknek a kutatás kiépítésére több száz év állt rendelkezésükre. A Sapientiának erre még tíz év sem jutott, de már itt, Marosvásárhelyen komoly alapokra sikerült helyezni a kutatást. A Temesvári Műszaki Tudományos Diákköri Konferencián idén is a sapientiás hallgató hozta el a nagydíjat. Tavaly ősszel sikerült elindítani a fordító és tolmács szakot, ennek keretében angol–magyar, német–magyar vagy román–magyar szakfordítói oklevelet szerezhetnek az itt tanulók. Most kaptak engedélyt két új mérnöki szak indítására, így a Távközlés valamint a Számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás szakkal bővül a műszaki mérnöki képzéskínálat. /”Egyetemet csak együtt tudunk építeni” Új szakok indulnak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./
2009. július 13.
Az első és második világháború áldozataira emlékeztek július 13-án, vasárnap a Torda melletti Bágyonban. Az ökumenikus istentisztelet után többek között László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Barabás János, kolozsvári magyar konzul és Pataki József, a tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke mondott beszédet, majd leleplezték az emlékművet. /Ferencz Zsolt: Elődeikre emlékeztek Bágyonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2009. július 14.
A Kárpát-medence legnagyobb magyar pedagógus-továbbképző fóruma nyílt meg július 13-án Erdélyben: a Bolyai Nyári Akadémián vajdasági, felvidéki, valamint erdélyi magyar tanárok vesznek részt. Az óvónők és a tanítók számára korábban már megtartották a szervezett képzést. Idén a műszaki tárgyakat oktató tanárok Sepsiszentgyörgyön, a művészpedagógusok Székelyudvarhelyen, a katolikus vallástanárok Gyulafehérváron, a református vallástanárok Kolozsvárott, a népzenével foglalkozó pedagógusok Válaszúton kapnak továbbképzést, a módszertani képzések Csíkszeredában zajlanak, a tehetséggondozás pedig Szovátán. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség 1993 óta minden évben megszervezi a képzést. A román tanügyi tárca az akadémia tanfolyamainak többségét hivatalosan nem ismeri el, de az előadások magas szakmai színvonala továbbra is vonzza a pedagógusokat: idén közel ötszázan iratkoztak be. Az akadémia szervezését a magyar oktatási tárca támogatja. /Bolyai Nyári Akadémia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2009. július 14.
Tizennegyedik alkalommal tartották meg Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medence református középiskoláinak találkozóját. Százharmincan, gimnáziumok és kollégiumok vezetői, lelkészei és a diákság képviselői jöttek el. A zárónyilatkozatban fogalmazták meg azokat az elveket, amelyek az egész református magyarságra vonatkozó oktatási és egyház-politikai szempontból fontosak. A nyitó istentiszteleten Kató Béla egyházkerületi főjegyző hirdetett igét. Július 10-11-én honismereti túrákon ismerkedtek a vendégek a környék értékeivel (csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Zágon és Csomakőrös emlékházai, a szászhermányi és a brassói Fekete-templom). A Nyergestetőn Kozák Albert nyugalmazott történelemtanár beszélt a háromszéki önvédelmi harc utolsó tragikus momentumáról. /Kisgyörgy Zoltán: Együtt a Kárpát-medencében (Református középiskolák találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./ A Kárpát-medence magyar református középiskoláinak küldöttei zárónyilatkozatuk szerint hálával fogadták a kárpát-medencei református egyházak egységének kimondását. Az erdélyiek és kárpátaljaiak köszönetüket fejezték ki a Magyarországi Református Egyháztól és annak intézményeitől kapott eddigi támogatásokért, örömmel üdvözölték a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap létrehozását. Felkérték a budapesti és a kolozsvári székhelyű Romániai Református Pedagógiai Intézetet, hogy évente mérjék fel, és tanácsaikkal segítsék a határon átnyúló testvériskolai és szakmai kapcsolatokat. A református oktatás színvonalas intézményeket jelent, a Kárpát-medencében közel 200 feladatellátási helyen. Ukrajnában Kárpátalján nem látják biztosítottnak a szaktárgyak anyanyelven történő érettségi vizsgájának feltételeit. Romániában Erdélyben az ingatlanviszonyok rendezetlensége, valamint az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer megfelelő fejlesztését. Szlovákiában Felvidéken a most elfogadott nyelvtörvény veszélyezteti a magyar közösségeket, köztük az egyházi iskolákat is. /A kárpát-medencei magyar református középiskolák XIV. találkozója Sepsiszentgyörgy, 2009. júl. 9-12. Zárónyilatkozat. = Harangszó (Nagyvárad), júl. 13./
2009. július 14.
A Főtér feldúlása kezdetén a polgármester bejelentette: a Kolozsvárra látogatók tájékoztatására román, angol, francia nyelvű feliratot készíttet a műemléképületekre. A kérdésre, a román mellett miért nem magyar és német feliratot, azt válaszolta, azért, mert a magyar nem nemzetközi nyelv, a német sem különösebben. A polgármester bejelentése felháborodást keltett. Egyrészt azért, mert a hatvanezer kolozsvári magyar és a mintegy tízezer itt tanuló magyar egyetemi hallgató is megérdemelné a magyar feliratot, másrészt azért, mert a városba látogató külföldiek megközelítőleg nyolcvan százaléka magyar. Egyik román történész is úgy vélte, a magyaroknak és a németeknek a város történetében betöltött szerepe miatt a magyar és a német nyelvű feliratok nélkülözhetetlenek. Az egyik polgári szervezet a magyar és német feliratokért aláírásgyűjtéshez látott a világhálón. Néhány nap alatt több mint 22 000-en írták alá, köztük sok román – bukaresti újságírók is –, de számtalan német, francia, amerikai és mások. A polgármester előbb elzárkózott, de végül átvette az íveket. Szabály szerint harminc napon belül válaszolnia kell a beadványra. Az önkormányzati ülésen az RMDSZ-es tanácsosok arra voltak kíváncsiak, mikor született tanácsi határozat a táblákról, mert erről nem tudnak. „Válaszában” a polgármester elismételte a sajtónak adott nyilatkozatát. Kolozsvár ezer évig magyar település volt, történetében a szászok néhány száz évig jelentősen kivették a részüket, a románok alig kétszáz éve építették föl kis templomukat. A polgármester kicsinyes, nem európai gondolkodásra valló cselekedete nem meglepő. Belesimul abba a „nagyszerű folytonosságba”, ami itt 1919 óta folyik. Amikor azzal kezdték, hogy ledöntötték, összetörték a szobrokat, leverték a magyar feliratokat, le a magyar utcaneveket, köztük több száz éveseket, betiltották a magyar beszédet. A második világháború után, szovjet nyomásra, enyhülés következett. Létrejött a Bolyai Tudományegyetem, állami magyar iskolák nyíltak, magyar feliratok jelentek meg az üzleteken, az utcanév-táblákon, magyarul lehetett beszélni a hivatalokban. De ez csak néhány évig tartott. A kommunisták mind sovénebb vezetősége visszakanyarodott a régi vonalhoz. Felszámolták a Bolyait, bezárták a magyar szakiskolákat, a gimnáziumokat „vegyesítéssel” sorvasztották, lecserélték a magyar utcaneveket, eltüntették a magyar feliratot. Visszakanyarodtak a bizonyíthatatlan dák–római mítoszhoz, mely szerint a magyarok rátelepedtek az Erdélyben őshonos románságra. Leporolták az egységes nemzetállam fogalmát. Az 1989-es változás után, a véres marosvásárhelyi március, a bányászjárások arra utaltak, hogy a demokrácia útja rögös lesz. – Az állami magyar egyetem máig sem jött létre. A magyar egyházak, a természetes személyek ingatlanjai csigalassúsággal kerülnek vissza jogos tulajdonosukhoz. A várost tizenkét évig bitorló polgármester is bizonyított. Az utána következő két városvezető finomabban, de ugyanazt a vonalat követi. A Kolozsvárról megjelenő kiadványokban nem a több mint hatszázötven éves Szent Mihály-templom szerepel fő helyen, hanem a valamivel több, mint hetvenöt éves görögkeleti. A Szent Mihály-templom esti kivilágítása gyertyafényes a görögkeleti székesegyházéhoz viszonyítva. Jósika Miklós és Wesselényi Miklós szobra a Nemzeti Színház homlokzatán állt 1919 novemberéig, amikor az új, román tulajdonos mindkettőt ledöntette. Most a magyar színház udvarán „őrzi” a „hálás” utókor. / Asztalos Lajos: „A magyar nem nemzetközi nyelv” = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2009. július 14.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Agrártudományi Szakbizottsága mezőgazdasági témájú konferenciát szervezett július 7-8-án. A konferencián jelen volt az MTA alelnöke, dr. Dudits Dénes, a KAB elnöke, dr. Péntek János, valamint az Agrártudományi Szakbizottság elnöke, dr. Tiboldi István is. A kétnapos értekezleten a KAB Agrártudományi Szakbizottságának tagjai a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Gazdasági Albizottsága által, a KMKF idei plenáris ülése elé terjesztett, „A mezőgazdaság fejlesztésének területén történő magyar–magyar együttműködés perspektívái” című dokumentumot javaslataikkal és észrevételeikkel egészítették ki, valamint áttekintették a határon túli magyarság agrárpolitikai érdekeit. /Mezőgazdasági konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2009. július 15.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elkészítette a romániai kisebbségek kulturális intézményeinek adatbázisát. Az interneten elérhető adattár rálátást biztosít a kisebbségek szervezeti életére. Mindez kiegészíti a Transindex által készített, a romániai magyar kisebbségek kulturális intézményeit feltérképező adatbázist. A Romániában élő tizenkilenc kisebbség jogi keret nélkül működő intézményeit is felsorakoztatja – tájékoztatott Horváth István, az intézet elnöke. Az ősz folyamán több nemzetközi konferenciát is szerveznek, összefoglalják két évtized roma kutatásainak az eredményeit, illetve bemutatják a hazai román és magyar nemzetiségű fiatalok közti különbséget. A romániai kisebbségi intézmények adatbázisa folyamatosan bővül, jelenleg 692 név szerepel a nyilvántartásban (ez a szám nem vonatkozik a magyar intézményekre). A magyar után a legtöbb kisebbségi kulturális intézmény német (197), de sok szerb (115), zsidó (58) és roma (51) is van. Az adatbázis augusztustól lesz elérhető az intézet honlapján (www.ispmn.gov.ro). A sajtótájékoztatón bemutattak négy műhelytanulmányt is. Székely István Gergő a romániai kisebbségek politikai képviseletét és mozgását vizsgálta, kisebbségi szempontból elemezte az 1990 utáni és 2008 előtti parlamenti és helyi választásokat. A vizsgálat mind a tizenkilenc kisebbségre kiterjedt a parlamenti és a helyi vezetés szintjén. A magyarok esetében negatív, csökkenő trendet figyeltek meg. Kozák Gyula a romániai mozlimokról készült tanulmányát mutatta be, Gidó Attila tanulmányában az erdélyi zsidók helyzetét elemezte. Mohácsek Magdolna anyagi szempontból vizsgálta a kisebbségek helyzetét, az állami alapból a kisebbségeknek leosztott pénzek arányát vizsgálta. A legújabb trend a kis létszámú kisebbségek előnyhöz juttatása. A romániai kisebbség 90 százaléka magyar, ennek ellenére a nemzeti közösségeknek juttatott támogatások kis százalékát kapják csak meg: három lej jut egy magyarra, hat egy romára, 31 egy németre, 908 pedig egy albánra. /Jakab Judit: Elkészült a kisebbségek kulturális intézményeinek adatbázisa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2009. július 16.
Július 15-én elkészült a helyszínátadási jegyzőkönyv, így július 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal „átadja” a Mátyás-szoborcsoportot a nagyszebeni Concefa Kft.-nek felújításra. László Attila kolozsvári alpolgármester, a pályázati bírálóbizottság elnöke egyeztetett Benedek Zakariással, a Concefa Kft. műszaki igazgatójával. Benedek Zakariás hangsúlyozta, hogy rendelkeznek szakemberekkel. „Nagyon remélem, hogy október 22-én a közös kormányülésen részt vevő politikusoknak alkalmuk lesz valamit leleplezni” – mondta László Attila. Annak érdekében, hogy a szoborcsoport a megadott időpontra elkészüljön, a Fő téren zajló átalakítási munkálatokat lassítják. /Sipos M. Zoltán: Kezdődhet a Mátyás-szobor felújítása. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2009. július 16.
Szatmárnémetiben látható Hadnagy Gabriella és Kulcsár Erzsébet közös tárlata az Alkotóház Galériában. A két marosvásárhelyi művésznő részt vett a július elején rendezett első Hadadi Nemzetközi Alkotótáborban is. „Bárhova is megy az ember, a gyökerei itt maradnak” – fogalmazott a tárlatmegnyitón a jelenleg Budapesten élő festőnő, Hadnagy Gabriella, aki 1965-ben végzett a marosvásárhelyi főiskola építészmérnöki és városrendezési szakán, majd nyugdíjazásáig az ottani tervezőintézetben dolgozott. Kulcsár Erzsébet 1989-ig informatikusként dolgozott, később ruhatervezéssel foglalkozott. Jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves hallgatója. Bőrképeit olajjal és akrillal színezi. /Végh Balázs: Gyökerek a vásznon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2009. július 21.
A nyári vakációzások idején sem szünetel az aláírásgyűjtési akció, amelynek célja kiharcolni, hogy a kolozsvári köztéri feliratok három – román, magyar és német – nyelvűek legyenek. /Még mindig tart az aláírásgyűjtési akció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2009. július 21.
Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
