Marosszentimrén kezdődött, s most már hetedik alkalommal ünnepli augusztus 20-át a Fehér megyei szórványmagyarság valamelyik elhagyatott, vagy néhány hívével csaknem gazdátlanul maradt templomában. Jelképes gesztus ez a legyilkolt hegyaljai magyarság emlékére, egyben útkeresés is az itt maradt utódoknak. 200–250 ember gyűlt össze Sárdon a szépen rendbe hozott templomban és a várudvaron. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke zarándoklatnak nevezte a szép magyar templomok meglátogatását, ahonnan kivesztek a magyar emberek, a történelem viharában eltűnt a gyülekezet vagy csak maradéka van meg. Bárócz Huba nagyenyedi református esperes a felelősségről és a ma terjedő szabadelvű élet felelőtlen filozófiájáról beszélt, amellyel saját felekezetüket ítélik halálra. Igét hirdetett még Horváth István római katolikus plébános és Sándor Botond unitárius lelkész. Nagy Csaba tárogató művész jóvoltából a zsúfolásig telt templomban az alkalmi, ünnepi gyülekezet zenei háttérrel énekelhette a Himnuszt. Az ünneplőket Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is üdvözölte, aki úgy vélekedett, hogy ha későn is, de ittlétükkel adósságot törlesztenek a vidék hűséges magyar közösségeivel szemben. Szép Sándor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a 150 évvel ezelőtti események, a vérengzések miatt ezen a vidéken szerveződnek újra a legnehezebben a magyar közösségek. Gudor Botond sárdi-magyarigeni református lelkész, a Bod Péterről nemrég megírt könyv szerzője kutatásaival a helyére tette a sárdi és általában a hegyaljai történelmet. E vidéken már a honfoglaláskor megvetettük a lábunkat, de Sárd 1231-ben szász telepítés révén keletkezett, hadiutak kereszteződésében. Itt tevékenykedett Teleki Sámuel, Erdély egyik nagy tudósa, könyvszerető embere. A sárdi gyülekezet az 1848 előtti időkben Hegyalja legerősebb református gyülekezete volt, ahol zsinatot is tartottak. Ezt szakította meg 1849-ben a sárdi magyar lakosok lemészárlása. Szó esett Horváth Ákos anyaországi református lelkész, az Ágoston Alapítvány elnöke és társainak önfeláldozó munkájáról, amivel helyreállították a sárdi templomot. 2003 őszén döntöttek úgy, visszatérnek és dolgoznak. Azóta Zalatnán és Borbereken is hasonló munkálatokat végeztek. Amennyiben nem történik meg a 19. századi etnikai tisztogatás, az ő munkájukra, nem lett volna szükség. A templomban felavatták és megkoszorúzták a bejárat melletti falon elhelyezett, a 63 sárdi polgári magyar áldozat tiszteletére készített emléktáblát. A részvevők megválaszolhatatlan kérdésekkel távoztak. Mi lesz a szórványmagyarság jövője ezen a tájon? Mi lesz az anyanyelv sorsa? /Bakó Botond: Augusztus 20-a Sárdon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. augusztus 26.
Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2009. augusztus 26.
Megrázó riportot készített a kolozsvári pataréti romatelepről a BBC forgatócsoportja, amelyet internetes kiadásban tettek közzé. A közel százfőnyi roma közösség nyomorúságos életéről készült dokumentumfilm a város széli telepen több mint két nemzedék óta tengődő szerencsétlen sorsú családok mindennapjait tárja fel. Az itt élők számára Kolozsvár szemétdombja nem csak otthon, hanem „jövedelmük” fő forrása is: az itt összegyűjtött fém- és műanyaghulladék értékesítéséből tesznek szert valamennyi pénzre, de ugyancsak innen származik a napi betevő falat kicsiknek, nagyoknak. A kolozsvári önkormányzat teljes közömbösséggel kezeli a kérdést. Mivel az ott élők többségének nincs személyazonossági igazolványa, esélyük sincs arra, hogy bármiféle szociális segélyben, orvosi ellátásban részesüljenek. Az egyedüli segítség egy holland alapítványtól származik. /BBC-film a pataréti romák helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. augusztus 27.
A vegyes tannyelvű iskolák diákképviseletére vonatkozó javaslataival egészítené ki a közvitára bocsátott oktatási törvénytervezetet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/. A tervezet elfogadja az iskolai, megyei és országos diáktanácsok létjogosultságát, de szól a kisebbségi diákok érdekképviseletéről a vegyes tannyelvű iskolák esetében. Borzási Sarolta, a Kolozsvári Magyar Diáktanács alelnöke elmondta: fontos kérvényezni a diáktanácsok konzultatív szervként való működését az Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztériumban. A kisebbségi diákképviselőket el kellene fogadni tagként a vezetőtanácsban. /Kisebbségi képviseletet akar a MAKOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Egyre több településen tartanak városnapokat, amelyet rövid idő múltán „hagyományosnak” kiáltanak ki. Kolozsváron a polgármester összehívott nemrég egy, természetesen döntési lehetőség nélküli tanácskozást, melyen fölmerült kolozsvári városnapok megrendezésének lehetősége. Kérdés az volt, melyik naphoz lehetne kötni az eseményt? Elhangzott az első javaslat: a legméltóbb augusztus 19-e lenne. Ugyanis Károly Róbert király 1316-ban ezen a napon városi jogokat biztosított Kolozsvár lakosainak. Ez nem megfelelő, hangzott el, hogy miért, az nem derült ki. Jól is néznénk ki, ha Kolozsvárnak a magyar király oklevelében biztosított jogaihoz kötnék a városnapot. A város lakóinak többsége soha nem hallott erről, mert nem mondták el nekik. A második javaslat: július 2-a. 1405-ben Zsigmond király ezen a napon szabad királyi város rangjára emelte, önálló törvényhatósággá tette Kolozsvárt. Erről szó sem lehet! Egyik magyar király után a másik? A két időpont ellen azt hozták fel, hogy a nyári szünidőre elutaztak a városból, az egyetemisták. Ezzel szemben a nyári városnapok föllendíthetnék a város idegenforgalmát, érvelt Asztalos Lajos, a város helytörténésze. /Asztalos Lajos: Kolozsvár napok… avagy mit akartok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Daradics Árpád grafikusművész és Sánta Csaba szobrászművész közös kiállítását nyitották meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A két művész együtt diplomázott Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1990-ben. A mostani kiállításon Sánta Csaba népművészeti ihletésű bronzalkotásai és Daradics Árpád fotoprint technikával készült művei láthatók. Daradics Árpád jelenleg Budapesten él, Sánta Csaba szülővárosában, Szovátán lakik, és Székelyudvarhelyen tanít. Sánta Csaba számos szoborral, domborművel gazdagította erdélyi köztereinket, mondta Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész. Sok más szobrász munkáit is Sánta öntötte bronzba, mivel Szovátán vállalkozásként öntőműhelyt működtet. /Máthé Éva: Kettős képzőművészeti tárlat nyílt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2009. augusztus 27.
Szatmárnémetiben a Partiumi Magyar Napoknak helyet adó Kossuth-kert régóta megérdemelné, hogy történetét feltárják. Ez a park kicsiben az egész város történelmét tükrözi. A Kossuth-kert érdekes történetét dolgozza fel Szilágyi Orsolya művészettörténész, „A szatmárnémeti Kossuth Kert” című könyvében, amelyet a kolozsvári Teleki Mihály Alapítvány jelentetett meg, a szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával. A könyvet augusztus 30-án mutatják be, Partiumi Magyar Napok keretében a Szent István Kör történelmi sátrában. A könyvbemutatót Sárándi Tamás történész, muzeológus „Magyarok és nemzetiségiek. A magyar kormány nemzetiségi politikája 1940–1944 között” című előadása követi. A Szent István Kör a 20. századi magyar történelem fordulópontjaival foglalkozó előadásokat szervez évek óta. 2007-ben a magyar identitás formáiról hangzott el előadás, 2008-ban a világháborúkat követő határmódosításokról és azok hatásáról. /Könyv a Kossuth-kertről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./
2009. augusztus 28.
Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora kijelentette, az elsőévesek száma a jövő hónapban kezdődő tanévben elérheti a 14 ezret. Több kar új épülettel bővülhet jövőre. „A nyári felvételi után 416 ingyenes hely maradt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) különböző karain. Biztos vagyok abban, hogy az őszi felvételi után minden hely betelik. A jelentkezők száma meghaladta a húszezret, a 2009/2010-es egyetemi évben pedig 14 000 gólyára számítunk” – mondta. „A mesterképzést illetően szeptemberben zajlik majd a felvételi: 11 000 helyet hirdettünk meg, ebből 2400 ingyenes, a többi fizetéses. ” Több mint tíz új szakot indítottak. A doktorátusi képzésben közel 300 ingyenes hely várja a jelentkezőket. /Nagy-Hintós Diana: Andrei Marga bírálta az oktatási tárca törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2009. augusztus 28.
Keresztes Gyula /sz. Marosvásárhely, 1921. aug. 7./ 1940-ben érettségizett, a második bécsi döntés után Budapestre ment, ahol 1944-ben fejezte be építészmérnöki tanulmányait. 1950-ben visszatért szülővárosába, később a város főépítésze lett. 1958-tól nyugdíjazásig a Magyar Autonóm Tartomány, majd Maros megye tervezőintézetének főtervezője volt. Keresztes Gyula könyveiből, tanulmányaiból kitűnik, hogy sokat foglalkozott Kós Károly munkásságával. Ugyanakkor felújította a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt és a székelykeresztúri római katolikus templomot. Kolozsváron most fog megjelenni Keresztes Gyula húsz éve készen álló kézirata, a Maros megyei középkori templomok leírását tartalmazza. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó fogja megjelentetni a Marosvásárhely grafikus ábrázolásai című kötetét. Keresztes Gyula korábbi kötetei: Erős várunk (1993), Kós Károly-emlékfüzet: Az építész Kós Károly (1993), Kós Károly egyetemessége (1995), Maros megyei kastélyok és udvarházak (1996), Vásárhelyen vásár tartatik (1996), Marosvásárhely régi épületei (1998). Emellett több mint 360 cikke jelent meg a műemlékvédelem és a művészetek tárgykörében. /Máthé Éva: Felleltározta az erdélyi műemlékeket. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2009. augusztus 29.
Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2009. augusztus 31.
Az Unitárius Nők Országos Szövetségének (UNOSZ) 18. közgyűlését augusztus 29-án tartották Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Asztalos Klára UNOSZ-elnök köszöntötte a résztvevőket, majd megállapította, hogy a 300 tagú közgyűlés határozatképes. Bálint-Benczédi Ferenc püspök beszédében a nőszövetség munkájának fontosságát hangsúlyozta: „Egyházi világunk színe-java van most jelen, amely a közért munkálkodik. ” A székelykeresztúri nőszövetség képviselője, Szombatfalvi Anna átadta a kolozsvári szervezet képviselőjének, Péterffy Enikőnek a vándorabroszt, amely egy évig lesz Kolozsváron. /”A nőszövetség az egyház szíve-lelke”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2009. augusztus 31.
Augusztus 29-30-án zajlottak a Kolozsvár melletti Szucságon a Györffy György Közösségi Napok. Az immár harmadik alkalommal megszervezett találkozót a falu híres szülöttjéről, Györffy György történészről nevezték el; a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1917-ben született Szucságon, és 2000-ben hunyt el. A Zúgóberek Kulturális Egyesület színvonalas programmal várta az érdeklődőket. Augusztus 29-én dr. Csetri Elek akadémikus Kelemen Benjaminról, a szucsági mintagazdáról tartott előadást. Az erdélyi mintagazda Wesselényi Miklós gazdatisztje és barátja volt. Megnyitották Kiss Ernő helyi képzőművész emlékkiállítását. Festményeit, szobrait és grafikáit Felházi Zsuzsanna képzőművész méltatta. A művész tanítói állást kapott Szucságon, majd iskolaigazgató lett. A kolozsvári Kalapos Jazz Band, a zenelíceumi diákokból álló együttes először lépett fel, megzenésített magyar verseket adtak elő. A Győri Rába Néptáncegyüttes szucsági, andrásházi, abaúji, rábaközi és küküllőmenti táncokat adott elő a Tarisznyás együttes közreműködésével. A közösségi napok augusztus 30-án istentisztelettel zárultak. /Jakab Judit: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2009. augusztus 31.
Székely Géza festményei, grafikái kiállításával nyitotta meg az új évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ, mely alkalommal egy, a művészről szóló kötetet is bemutattak. Az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművészről szóló kötetet a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozza. A kötet szerzője Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár, ez a sorozat 29. kötete. A kiadó tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze. Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta. /Máthé Éva: Művészi utópia és erdélyi megoldások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2009. augusztus 31.
1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak – Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano – a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és Székelyföld. A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A magyar csapatok 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt. /Hatvankilenc évvel ezelőtt lett újra magyar terület Észak-Erdély. = Erdély. Ma, aug. 30./
2009. augusztus 31.
A Művelődés összevont számát Márton Áron püspök emlékének szentelték, akinek február 28-án szentelték fel Kolozsvár főterén, a Szent Mihály templom mellett egészalakos bronzszobrát. /Művelődés (Kolozsvár), július-augusztus/
2009. szeptember 1.
Tompa Andrea kolozsvári, de hosszú évek óta Budapesten él, ott tanult, szakmai pályafutása is oda kapcsolja. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának főállású oktatójaként újra kolozsvári lett. Elmondta, hogy az EU is kellett ahhoz, hogy az ilyen kettős életforma, mint az övé, Budapest és Kolozsvár között lehetővé váljon, Tompa Andrea már tanított, főleg külföldön, majd kedves volt tanára, Cs. Gyimesi Éva közölte: „Gyere haza, itt szükség van rád”. Tompa Andrea azzal szembesül, hogy Erdély meglehetősen konzervatív hely. Tanítása során az előítéleteket akarja lebontatni. Szerinte az a hazafi, ha ezt a szót még egyáltalán szabad használni, aki meri kritizálni a hazáját. Tompa Andrea (1971) színikritikus, irodalmár. A SZÍNHÁZ folyóirat szerkesztője, a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Kar adjunktusa. Kolozsvárról szóló regénye A hóhér háza címmel idén jelenik meg a Kalligram Kiadónál. /Köllő Katalin: Lehet-e a kritikai gondolkodást tanítani? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2009. szeptember 2.
Nyolcvanhat éves korában, szeptembert 1-jén elhunyt Lövith Egon szobrászművész. 1923. máj. 21-én született Kolozsváron, iskoláit a gimnáziumi fokozatig Mexikóban végezte, ahol apja vasútépítő mérnök volt. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1953). Ugyanitt megszakítatlanul, 1985-ig a szobrászati tanszéken tanított. A kolozsvári közönség utoljára május 21-én, a művész 86. születésnapján ünnepelhette Lövith Egont a Bánffy-palotában, a kiállításon a múzeum gyűjteményében őrzött, a nagyközönség számára azonban eddig be nem mutatott Lövith-szobrokat és -rajzokat is megcsodálhatták az érdeklődők. /Elhunyt Lövith Egon szobrászművész. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2009. szeptember 2.
A kolozsvári Művelődés folyóirat július–augusztusi összevont számának tartalmát foglalta össze Szabó Zsolt főszerkesztő Ünnepeink című bevezetőjében. Ez a szám a Márton Áron püspök emlékének szentelt gazdag összeállítás tartalmazza. /b. d. : Márton Áron emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2009. szeptember 2.
Megjelent a székelyudvarhelyi Erdélyi Művészet című folyóirat idei második száma. A tartalomból: Ama nemes harcot megharcoltam… – Szabó Vilmos képzőművész-pedagógus emlékére (Székely Géza); Megfestett lélek-emlékek – Finta Edit festményeiről (Szücs György); Figurativitás két és három dimenzióban – Az F-csoport kolozsvári kiállítása (Németh Júlia); Transzszilvanizmus a képzőművészetben – Pallos Sch. Jutta festészete kapcsán (Banner Zoltán); Erdélyi kastélyok XV. (Biró József). /b. d. : Erdélyi Művészet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2009. szeptember 3.
Kölcsönösen ellenrendezvény-szervezéssel vádolják egymást a hétvégi székelyföldi önkormányzati nagygyűléseket összehívó szervezetek. Szász Jenő, a Székely Nemzeti Tanács által szeptember 5-re Székelyudvarhelyre meghirdetett esemény társszervezését felvállaló Magyar Polgári Párt elnöke történelmi bűnnek tartja, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy nappal korábban Csíkszeredában rendez hasonló nagygyűlést. Szász Jenő szerint a csíkszeredai rendezvény csökkenti a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés súlyát. Ezzel szemben Tőkés László az SZNT nagygyűlését tartja ellenrendezvénynek, mivel szerinte az EMNT és az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum „mindenkit megelőzve”, az SZNT ötletével és javaslatával százszázalékosan egyetértve hívta össze a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlést. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiájának megteremtése érdekében felhívásban sürgette a romániai magyar szervezetek együttműködését. „Az 1992-es kolozsvári nyilatkozat egyik kezdeményezőjeként és a 2003-as szatmárnémeti közgyűlés szervezőjeként én nem támogatója, hanem alanya vagyok a székelyföldi területi és az erdélyi magyar autonómiának. A Székelyföld magyarsága nem választható el az erdélyi magyarságtól, az egész romániai magyarság egyet akar: legyen személyi elvű autonómiája az erdélyi, területi autonómiája pedig a székelyföldi magyarságnak” – állapította meg Tőkés László. /Rostás Szabolcs: Áll a bál a székely nagygyűlések előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
2009. szeptember 3.
Erdélybe, az unitárius vallás kialakulásának helyszínére érkeztek az Amerikai Egyesült Államokban 1995-ben alapított, Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács tagjai. A 22 ország unitárius közösségeit tömörítő tanács szeptember 1–6-a között tartja idei közgyűlését Kolozsváron. A küldöttek Dévára, Dávid Ferenc egyházalapító püspök emlékcellájához zarándokoltak, Gyulafehérváron megtekintették János Zsigmond erdélyi fejedelem és édesanyja, Izabella szarkofágját, majd Vajdahunyadra és Mészkőre is ellátogattak. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron üléseznek a világ unitáriusai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2009. szeptember 3.
Továbbra is eltér a kolozsvári önkormányzat és a tervező, a kolozsvári Utilitas Kft. szakembereinek az elképzelése arról, hogyan kellene restaurálni a Mátyás-szoborcsoportot. A hírek szerint saját szakember hiányában, a Concefa Kft. Kolozsi Tibor szobrászművészt bízta meg a bronz rész restaurálásával. – Megkerestek, egyeztettünk, de szerződés még nem született – nyilatkozta Kolozsi Tibor. /Kiss Olivér: Kolozsi Tibor restaurálja a Mátyás-szobrot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2009. szeptember 3.
Kolozsváron a Magyar Opera az idei évadnyitót véglegesített igazgató nélkül kezdi. Simon Gábor a nyár elején idős korára hivatkozva lemondási szándékát jelezte, azóta folynak a papírmunkák az igazgató lemondását illetően. A megüresedő igazgatói állására nem hirdettek pályázati versenyvizsgát. Ideiglenesen az opera Szép Gyula aligazgatót bízná meg az igazgatói teendők ellátásával, közölte a lemondó igazgató. Demeter András, kulturális minisztériumi tanácsos szerint az új igazgató kinevezését egy jogi keret akadályozza: az általa elkészített menedzsment-törvénytervezet még nem lépett érvénybe. „A minisztérium nem kíván beavatkozni sem a megbízott igazgató sem pedig a kinevezett igazgató személyének megválasztásába” – nyilatkozta. A kolozsvári intézmény, az ország egyetlen magyar operája október elsején kezdi el az évadot Verdi Álarcosbál című operájával. /Sipos M. Zoltán: Igazgató nélküli évadnyitó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2009. szeptember 3.
Asztalos Enikő magyar szakos tanár és néprajzkutató augusztusban ünnepelte 70. születésnapját. A marosvásárhelyi Népi Egyetem ma is tevékeny előadója 1993 óta vezeti a magyar néprajz és népművészet tanfolyamot. A 16 év alatt népi iparművészek, pedagógusok, lelkészek, diákok, egyetemi hallgatók számára tárta fel népi kultúránk üzenetét, jelrendszerét, hagyományait, díszítőelemeit, a népszokásokat, táncokat, viseletet stb. Tanítványait bevezette a szakszerű gyűjtőmunkába, amelynek eredményét díjak, elismerések egész sora jelzi. Magyarfodorházán a papilakban született, édesapja református lelkész, édesanyja kántortanító volt. Kényszerűségből tanárrá átképzett szülei Kalotaszegen, Mákófalván állapodtak meg. Asztalos Enikő Kolozsváron végezte a magyar nyelv és irodalom szakot. A Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után Szabédi László az ő évfolyamukon tartotta az utolsó elméleti óráját, mielőtt öngyilkos lett volna. Férjhez ment Kicsi Antalhoz, aki Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán lett tanár. Hat év után elváltak. Asztalos 28 évig volt tanár a városban. 1979-től tanítványaival néprajzi szakkört, majd néprajzi múzeumot hoztak létre. 1993-ban meghívást kapott a Népi Egyetemtől, hogy indítsa be a magyar néprajzi tanfolyamot, amelyen azóta évente két évfolyam végez. Az oktatás mellett részt vett a Budapesten meghirdetett önkéntes néprajzgyűjtőknek szóló pályázatokon, ezenkívül konferenciákon, kongresszusokon volt jelen. Hallgatói számára újdonság az őshazáról szóló elmélet ismertetése, a szakrális, vallásos néprajz. A hagyományok tiszteletében az értelmiségnek kell példát mutatnia, vallja Asztalos Enikő. 1990 óta tíz könyvet adott ki, kettő még kézirat formájában maradt. /Bodolai Gyöngyi: Orsót virágzó kancsók. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2009. szeptember 4.
Eseményekben gazdag nyarat tud maga mögött a Kolozsvári Állami Magyar Színház, hangzott el a szeptember 3-án tartott évadnyitó sajtótájékoztatón. Júliusban a társulat részt vett az Avignoni Fesztiválon a Visszaszületés című produkcióval. Tompa Gábor színházigazgató elmondta, ezt az előadást az újságírók megválasztották az off-program legjobb előadásának. Az avignoni turnét követően Gdanskban vendégszerepelt a társulat, a XIII. Shakespeare Fesztivál meghívottjaként, a III. Richárddal. Az előadást nagyon jól fogadták. A színház jövőre, de 2011-re is sok meghívást kapott. A Visszaszületést 2010-ben 14 francia színház szándékozik megvenni, sor kerül franciaországi turnéra. A gazdasági válság rányomja bélyegét a színház tevékenységére is, decemberre még a fizetésalap sincs biztosítva. Anyagi problémák miatt az őszre tervezett egyik nagyszínpadi bemutatót /Hanoch Levin Téli temetés című darabja/ elhalasztották 2010 márciusára. A Három nővér, III. Richárd, Danton halála és az Árva élet című produkciók részt vesznek a Vendégségben Budapesten és az Őszi fesztiválra szervezett vendégszereplésen, ahonnan Bukarestbe vezet az út, az országos fesztiválra, amelyre a Három nővér, a Danton halála és a Gianni Schicchi kapott meghívást, ez utóbbi előadás december elején Velencében is látható lesz. Belgrádba is ellátogatnak. Novemberre várható Dosztojevszkij Ördögök című regényadaptációjának a bemutatása a stúdióban. Ugyancsak itt mutatják be január elején az Andrei Serban rendezte Suttogások és sikolyokat, illetve májusban a Szeget szeggelt, Matthias Langhoff rendezésében. Október 11-én vendégül látják a budapesti Baltazár Színházat, a színtársulat értelmileg sérült színészekből áll. /Köllő Katalin: Évadnyitás a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Pénzügyi gondokkal indítja új évadát a Kolozsvári Magyar Állami Színház –jelezte Tompa Gábor igazgató, hozzátéve: „morális válsággal is szembe kell néznünk, az egyre erősödő szélsőjobboldali ideológiák elterjedése társadalmakat osztanak meg. ” /Sipos M. Zoltán: Anyagi gondok az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2009. szeptember 5.
Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház indulásra kész. Gergely László, az új színház vezetője és rendezője bemutatkozott. Budapesten született, 1984-ben végzett a Színművészeti Akadémia rendezői szakán. Több színházban rendezett, két évig a Budapesten a Nemzeti Színház rendezője volt. Azután több magyarországi és határon túli színháznál, főleg a Vajdaságban és Erdélyben dolgozott. Székelyudvarhelyen és Nagyváradon több éven át rendezett. Családi kötődések is ide fűzik, Martini Yvette díszlettervező, a felesége itt született. Kézdivásárhelyen egy évvel ezelőtt Rácz Károly polgármester kezdeményezte a hivatásos színházalapítást. A cél olyan projektszínház létesítése, amelyben az alapstábon kívül a színházi produkciókra színészeket szerződtetnek. Ez egyelőre Erdélyben és Romániában újdonságnak számít. A színház beindítása, sajátos arculatának kialakítása több évet fog igénybe venni. Első előadásuk az Ábel lesz. Ábel szerepére a Kolozsvárott végzett Bartos Csabát szerződték. Tamási Áron Pozsgay Zsolt által színpadra vitt darabját még nem mutatták be eddig erdélyi színpadon. A másik önálló nagy előadásunk a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című darab lesz. /Iochom István: Hamarosan indulnak a próbák – Interjú Gergely Lászlóval, a Kézdivásárhelyi Városi Színház rendezőjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2009. szeptember 5.
Augusztusban 14. alkalommal rendezték meg a nagyenyedi alkotótábort, 15 ország 35 művésze volt jelen. A táborban Hollósy Katalin tűzzománc és Szabán György keramikus művész rajzkészségét, illetve festői tudását csillogtatta meg. Balog István táborszervező álma az volt, hogy egy jó sokszorosító grafikaműhelyt is létesítsen. Ma már tízen használják a műhelyt, amit a kolozsvári Horváth Gyöngyvér vezet. /Horváth László: XIV. Nagyenyedi Inter-Art Nemzetközi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2009. szeptember 7.
Október 23-án tartja a legelső bemutatóját a most alakult, az erdélyi magyar színházak sorában a tizedik színház Kézdivásárhelyen. A repertoár összeállítását megelőzően egyeztettek a környező – a székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, és csíkszeredai – színházakkal, így jött létre a saját műsorterv. A bérletes előadásokkal párhuzamosan stúdióelőadásokat, alternatív mozgásszínházat is terveznek. Hamarosan megkezdheti a munkát az a csapat, amelynek tagjait – marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, többnyire szabadúszó színészeket és rendezőket – egyelőre egy-egy előadásra, illetve szerepre szerződtették, de akik fantáziát és lehetőséget látnak egy új társulat létrehozásában is. Az új intézmény a Kézdivásárhelyi Városi Színház nevet viseli. A társulat vezetője Csapó György színész. /Antal Erika: Új színház Erdélyben: Kézdivásárhely felzárkózott. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2009. szeptember 7.
Elhunyt Barcsay Zoltán zeneművész-tanár, súlyos betegség vitte el augusztus 30-án. Kolozsváron született 1929. május 24-én. Hegedülni a Zsizsmann-konzervatóriumban tanult. A Magyar Operában játszott, az opera egyik alapító tagjaként. Márkos Albert tanár javaslatára a hegedűt brácsára cserélte fel, és szólamvezetőként onnan is ment nyugdíjba. 1954-ben végezte a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumot, a következő évben már a zenelíceum tanára. Nyugdíjazása után (1992), már betegen, a balett-líceumban korrepetitor volt. Zeneszerzőként elsősorban hangszerelt, többek között Horváth Béla–Szinberger Sándor Kék Duna című operettjét, amely sokáig repertoárdarabja volt az operának. Vezényelt operetteket, Big-Band együttesével évekig koncertezett. Nyugdíjasként közösségi munkában vezette a heti egy összejövetelen az „Öreg fiúk” együttesét a Magányosok Klubjában. Párhuzamosan muzsikált az orvosok zenekarában is. Dalszerző munkásságáért Reményik-díjjal tüntették ki. /Laskay Adrienne: Búcsú Barcsay Zoltántól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
