Ellenzéki szervezetek, köztük az RMDSZ összefogásával létrejött Kolozsvárott aug. 6-án a Demokrata Antitotalitárius Fórum. Célkitűzéseiket a sajtóban közzétett Kiáltványban rögzítették: demokratizálás, kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, valódi pluralizmus. /Romániai Magyar Szó, aug. 12./
1990. augusztus 8.
Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a költő szülőhelyén, Sződemeteren ünnepélyesen felavatták az emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ Különösebb hírverés nélkül közel ezren gyűltek össze, a nagy tömeg miatt az ökumenikus istentiszteletet a szabad ég alatt tartották meg. A koszorúzáson megjelent a falu ortodox, református és katolikus papja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
1990. augusztus 13.
A romániai magyar egyházak képviselői tanácskozásra gyűltek össze aug. 13-án, Kolozsváron, a téma a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatos közös állásfoglalás volt. Az állásfoglalás alapja a magyar egyházak által jan. 22-én elfogadott szándéknyilatkozat és a jún. 4-én a püspökök tanácskozásán született dokumentum volt. /Mikó Lőrinc: Felekezetközi tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1990. augusztus 14.
A Romania Mare /Nagy-Románia/ újságot Ceausescu hűséges kiszolgálói szerkesztik /főszerkesztő: Corneliu Vadim Tudor, igazgató: Eugen Barbu/, annyi a változás, hogy a hajdani kapitalista, imperialista jelzők helyett most egyetlen van, a magyar. A magyar a bűnös. A 8-as számban ez olvasható: "A magyar szélsőségesek ma is meg akarják fordítani az idő kerekét. Ezer meg ezer román családot terrorizálnak, tanárokat, diákokat, tanulókat űznek el a közoktatási intézményekből és helységekből, vonatokat támadnak meg, sok évszázados ortodox templomokat gyújtanak föl, vagyis azt teszik, amihez a legjobban értenek." /Alexandru Iorga: Színtiszta vörös nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1990. augusztus 15.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete leszögezte, hogy a megyei prefektúra tagjaként kinevezett Tóthfalusi András nem tagja az RMDSZ-nek. Az RMDSZ kitart eredeti álláspontja mellett: nem vesz részt olyan testületben, amelyben csak formális képviseletet biztosítanak a szervezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
1990. augusztus 16.
Kolozsváron az Antitotalitárius Fórum aug. 16-án tiltakozó tüntetést szervezett a Ceausescu-rendszerben kompromittált személyeknek Kolozs megye és a város élére történt kinevezése ellen. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
1990. augusztus 16.
A kéthetente megjelenő Szamosmentében /Dés/ rendszeresen olvashatók helytörténeti írások. Máté Kálmán folytatásokban adja közre a Dési krónikát. Soós János beszámolt a Szék községben tartott egyhetes néptánc- és népzene tanfolyamról. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
1990. augusztus 18.
A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./
1990. augusztus 23.
Dr. Octavian Buracu válaszolt a személyét ért durva támadásokra: nem volt besúgó, apja nem volt legionárius, hanem parasztpárti képviselő, akit ezért 1949-ben bebörtönöztek. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
1990. augusztus 23.
A gagauzok első kongresszusán kikiáltották a Gagauz Köztársaságot és kérték, hogy ismerjék el a Szovjetunión belül őket önálló államnak. Moldávia Köztársaság alkotmányellenesnek és érvénytelennek nyilvánította a területén levő Gagauz Köztársaság kikiáltását. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
1990. augusztus 26.
A minisztériummal történt tárgyalás eredményeképpen szeptembertől megkezdheti tevékenységét Kolozsvárott a Református Líceum-Szeminárium. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1990. augusztus folyamán
Kéthavonta megjelenő kulturális folyóiratnak hirdeti magát a Szempont /Kolozsvár/ első száma /hónapot nem jelölt, augusztus körül jött ki/, főszerkesztője Jakabffy Tamás.
1990. szeptember 1.
A Romániai Magyar Újságírók Egyesületének kezdeményezésére szept. 1-jén Sepsiszentgyörgyön találkoztak a romániai magyar hírközlő szervek képviselői az RMDSZ vezetőivel. A cél közös, állapították meg: a romániai magyarság érdekvédelme. A sajtó munkatársai igényelték, hogy az RMDSZ adjon bővebb tájékoztatást cselekedeteiről. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
1990. szeptember 2.
Vita Zsigmond emlékezett a moldvai csángók magyar iskoláira, amelyek 1947-ben nyíltak meg, Bákóban pedig magyar tanítóképző létesült. 1947 nyarán Czikó Lőrinc parlamenti képviselő és Antal Árpád moldvai útjuk után arról számoltak be, hogy "Bákó megyében ma mintegy 60 000 csángó él, ezen kívül kisebb-nagyobb települések vannak a környező megyékben." /Népi Egység, 1947. szept. 12./ A Groza-kormány támogatásával "1947 őszén megnyíltak az első állami magyar iskolák Moldvában. Először a történelem folyamán" írta Beke György /Magyar gondok Erdélyben, Budapest, 1990/. A csángómagyar falvak lakói hozzáláttak az új iskolák berendezéséhez. A lészpedi szülők új épületet emeltek a magyar iskolának. Egyes idehelyezett tanítók igyekeztek elkerülni a szegény falvakból, emlékezett Beke György Régi erdélyi skólák /Budapest, 1988/ című könyvében. A moldvai magyarság nemcsak Bákó megyében őrizte meg nyelvét, hanem a Szabófalva környékén is, sőt kirajzottak egészen a Dnyeszterig, Csöbörcsökig. Ezt tanúsíthatták az ötvenes években a falvakba kiszálló kolozsvári nyelvészek és néprajzosok /köztük dr. Kós Károly, Nagy Jenő, Nagy Olga, Faragó József és Almási István/munkái a moldvai csángó népművészetről, továbbá a népdal és népballada gyűjtemények. /Vita Zsigmond: Kitekintés a moldvai csángók iskoláira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1990. szeptember 3.
Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Belgrádba utazott. Nagy megelégedéssel nyilatkozott Ante Markovics kormányfővel folytatott megbeszéléséről. Mindkét fél megállapította, hogy közös érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
1990. szeptember 5.
Félévszázados szünet után újraalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/, központja Csíkszeredában van, adott ismertetőt létezésükről Kovács Nemere, az RMCSSZ alelnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
1990. szeptember 6.
Sok levél, értesítés érkezik a Bolyai Társasághoz. Legutóbb Torontóból jött levél. Júl. 8-14-e között tartották meg a Torontói Egyetemen a második szerves kémiai világkongresszust. A megjelent tudósok a következő petíciót írták alá. "Alulírott tudósok, akik részt vettünk az Elméleti Szerves Kémikusok Világszervezete /WATOC/ II. Világkongresszusán kifejezzük méltatlankodásunkat az emberi jogok szüntelen megsértéséért a jelenlegi romániai rendszerben. Az 1989. évi emberi áldozatok ellenére az elnyomás tovább tart. Gyakran erőszakos formában, mind a román többség, mind a magyar, német és más kisebbségek ellen." Továbbra is akadályozzák a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítását, melyet 1959-bn Ceuasescu utasítására tönkretettek. Ugyancsak Kanadából, Torontóból jött levél, melyet a Torontói Egyetem elnöke, J. Robert S. Prichard küldött júl. 20-án Petre Roman miniszterelnöknek, a másolatot juttatta el a Bolyai Társasághoz. A professzor levelében leszögezet, hogy Kanadában számos francia nyelvű egyetem létezik. A romániai magyar diákok kérték a kolozsvári Bolyai Egyetem és a többi magyar felsőfokú intézet visszaállítását. Az emberi jogok szerint ilyen nagyszámú nyelvi kisebbség megkívánja az oktatási szükségletek kielégítését. /Balázs Sándor: Levélbontás Bolyai-ügyben. = A Hét (Bukarest), szept. 6./
1990. szeptember 7.
Sikeresen zajlik az RMDSZ kétközpontúvá válása, nyilatkozta Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Kolozsvár szellemi háttere ezt biztosította. Király Károlynak joga van nézeteit kifejteni, joga van létrehozni a Nemzetiségi Ligát. A Nemzetiségi Ligát azonban nem lehet úgy felfogni, hogy ez az egyetlen szervezési forma. Az újságíró elmondta, hogy az eddigi interjúkból kitűnt az alapvető különbség: Király Károly inkább a Megmentési Fronthoz közeledő politikát folytat, szerinte részt kell venni az államvezetésben, az RMDSZ pedig olyan körülmények között, melyet a Front kialakított, ebben nem kíván részt venni. Szőcs Géza elismerte, valóban van ilyen különbség. Úgy hiszi, Király Károly rájött arra, hogy nézetével kisebbségben maradt. /Szamosközi István: Pártpatvar? Csak az egyik szólam. Beszélgetés Szőcs Géza szenátorral, az RMDSZ alelnökével. = Valóság (Bukarest), szept. 7./
1990. szeptember 9.
Göncz Árpád köztársasági elnököt támadta a bukaresti tévében júl. 9-én Raoul Sorban, bemutatva Bajcsy-Zsilinszky Endre Erdély múltja és jelene című, 1944-ben Svájcban angol nyelven megjelent könyvét, amely Göncz Árpád fordításában idén magyarul napvilágot látott a budapesti Tinódi Kiadónál. Sorban nem szólt arról, hogy egy történelmi dokumentumokat bemutató sorozat egyik darabjáról van szó, nem ismertette Bajcsy-Zsilinszky személyiségét, életét, csak azt közölte, hogy a román érdekeket sértő könyv jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1990. szeptember 11.
Adrian Nastase külügyminiszter szept. 10-11-én hivatalos látogatást tett Törökországban, fogadta az elnök is. A török külügyminiszter bejelentette, hogy a török kormány kétmilliárd török líra értékű élelmiszersegélyt nyújt Romániának. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1990. szeptember 11.
Várfalván kórustalálkozó volt, ezt megelőzően Tordaszentlászlón rendeztek hasonló találkozót. Várfalván 1927-ben alapították meg a vegyeskórust, a találkozón erre is emlékeztek, a kórus zászlóavatásával. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1990. szeptember 12.
Szept. 12-én Bukarestben megkezdődött a balkáni országok magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőinek találkozója. Ez az első balkáni találkozó a kelet-európai változások óta. Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Törökország és Románia képviselői felmérik az athéni jegyzőkönyvben rögzített kooperációs akciók megvalósításának helyzetét, kijelölik a további tennivalókat. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1990. szeptember 12.
Minzatu, a marosvásárhelyi eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság elnöke a Viitorul Romanesc hetilapnak nyilatkozott azután, hogy jelentésük nyilvánosságra került. A jelentés nem mond el mindent, mert "abban az időben, amikor összeállítódott, nem lehetett csak egy részüket elmondani." Nem szerepel a jelentésben például, amit Minzatu most elismert: "Nem tagadjuk a román szélsőségesek meglétét, akik azt mondották, itt az ideje a magyar lakossággal való leszámolásnak, itt az ideje, hogy ezt a lakosságot eltávolítsák Romániából, és átküldjék Magyarországra." /Minzatu úr beismeri: "Ferde ítélet." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
1990. szeptember 15.
Dr. Péntek Árpád, a Protestáns Teológia rektora nyugalomba vonult, utódjának dr. Szabó Árpád professzort választották meg. Rektor-helyettes dr. Kozma Zsolt professzor lett. /Üzenet (Kolozsvár), Ezek történtek rovat, szept. 15./
1990. szeptember 17.
Szabad György házelnök szept. 17-én arról tájékoztatta a magyar Országgyűlés képviselőit, hogy a román törvényhozás aug. 29-én levélben fordult hozzá. Az üzenetre adott válaszában kitért arra, hogy a múlt fontos kérdéseit egymástól különbözően értékeljük, de ez nem akadályozhatja meg a két nép megbékélését. Szabad György üdvözölte a román parlamentnek azt a megállapítását, hogy a jövőben azonos jogokat kíván biztosítani mind a románoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1990. szeptember 17.
Kolozs megye magyartanárai szept. 17-i közös levelükben tiltakoztak Tőkés Elek szakfelügyelő minden indoklás nélküli leváltása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1990. szeptember 18.
Kétheti huzavona után engedélyezték, hogy Aradon magyar líceum induljon. Előzőleg Tokay György parlamenti képviselő éhségsztrájkot jelentett be, melyet szept. 17-étől kezdett meg, a magyar iskola megnyitása érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1990. szeptember 18.
Kezdődik az új tanév, de még nincs új oktatási törvény. Alig változott a magyar felsőoktatás helyzete a tavalyihoz képest. Igaz, negyvennel bővült Kolozsváron a magyar tanszéken a beiskolázási létszám. A többi tanárképző főiskolán viszont továbbra sincs magyar nyelvű képzés, így nehéz elképzelni, hogyan lehet pótolni a hiányzó magyar tanárokat, máris ezerrel kevesebb van a szükségesnél. /D. Bartha Margit: Furcsa következetesség az új tanév küszöbén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1990. szeptember 21.
Szept. 21-én hirdettek ítéletet Nicu Ceausescu /Ceuasescu fia/ perében, a bíróság összesen 25 év börtönbüntetést szabott ki. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
1990. szeptember 22.
Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Észak-Erdély zsidóságának tragédiájával foglalkozott, állapította meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egész magyar nép fasiszta volt, a román nép ellenben mentes maradt a fasiszta fertőzéstől. Valójában a pártlap, a Scinteia 1945. máj. 24-i és aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i és 1945. márc. 26-i számai megírták, mi is a valóság. A cernovici főrabbit megkínozták, majd agyonlőtték. Jegában 14 ezer, Toroinet és Radauti megyékben 15 ezer zsidót gyilkoltak meg. Transznisztriába, két megsemmisítő táborba deportáltak 108 ezer zsidót, ahol közülük 64 556-an meghaltak. Bukovinából 58 ezer zsidót vittek el, akik közül csak 12 ezren tértek vissza, Odesszában 30 ezer, Bagdanoviza táborában 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert öltek meg, Virjuleni és Marculesti táboraiban 24 ezren haltak éhen. Összesen tehát 323 000 zsidót öltek meg. Lustignak elkerülte a figyelmét az, hogy erről a tragédiáról Romániában háromkötetes Fekete könyvet állítottak össze 1946-ban. Igaz, hogy később zárolták ezt az összefoglalót. - Raoul Sorban a hetvenes években Kós Károly lefasisztázásával keltett feltűnést. Festő volt, művelődéstörténész, most pedig felcsapott történésznek, megjelent művében /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistaként szerepel Szabó T. Attila nyelvtudós, Herepei János, de Németh László, Sütő András és Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy könyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerző munkája függelékében adott egy felsorolást: "Erdélyről és a romániai magyarokról szóló revizionista és hungarista könyvek nem teljes listája". Sorban revizionistának kiáltotta ki Cseh Gusztáv metszeteit erdélyi személyiségekről, Kányádi Sándor verseit az év hónapjairól vagy Szabó T. Attilának a helynevekkel foglalkozó művét. A szerző a hungarizmust az összmagyarság, a mindenkori magyar állam vezéreszméjévé tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma áthatja a magyar politika minden munkatervét." Könyvében Klapka György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Kós Károly és mások egy-egy kijelentésük miatt hungaristrák lettek. /Balázs Sándor: Cérnára fűzött rögeszme. = A Hét (Bukarest), szept. 27./
