Folytatódott a tüntetés Bukarestben, az Egyetem téren. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
1991. június 14.
Megjelent - egy éves késéssel - a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ legújabb, 1990/1-es száma. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
1991. június 17.
Bukarest legnagyobb vállalata, a Faur június 6-a óta sztrájkoló munkásai a június 17-én a kormány székháza elé vonultak, ahol Petre Roman tárgyalt küldöttségükkel, és elfogadta korábban elutasított követelésüket, hogy a vállalat székhelyén tárgyaljon a dolgozókkal. Erre június 19-én kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
1991. június 18.
Jún. 18-án tárgyalta a képviselőház a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ törvénytervezetét, melynek 18. szakasza az államtitokkal foglalkozott. Ezzel kapcsolatban dr. Podhrádszky László interpellált, tiltakozva amiatt, hogy az államtitok fogalmát még most is a diktatúra idején hozott törvény rendezi, melynek értelmében minden kereskedelmi, ipari, statisztikai adatot államtitokként kezel. Végül az SRI vezetőjének áthidaló megoldását fogadták el, miszerint az államtitok meghatározását új törvény fogja előírni. /Dr. Podhrádszky László: Államtitok ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1991. június 19.
Nemzetközi történész szimpóziumot tartanak Kolozsváron "Város és falu Délkelet-Európában" címmel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
1991. június 20.
Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./
1991. június 21.
Péntek János tanszékvezető adott ismertetést: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékén három szakon biztosítják a képzést: magyar nyelv és irodalom /A szakon, első szakként/, magyar nyelv és irodalom /B szakon, második szakként, román nyelv irodalom vagy az egyik világnyelvhez társítva/, magyar néprajz /második szakként, magyar irodalomhoz társítva/. Magyar főszakon a helyek száma 50, magyar mellékszakon nincs külön beiskolázási szám. Szakmai szempontból már tanulmányaik kezdetén szakosodhatnak a hallgatók az irodalomtudomány, a nyelvtudomány vagy a néprajz iránti vonzódásuknak megfelelően. A három utolsó szemeszterben külön tanmenet szabályozza az újságíróképzést mint speciális képzési területet. /Péntek János: Filológia kar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
1991. június 21.
Dáné Tibor felelevenítette az RMDSZ II. kongresszusát, Pillich Lászlóval vitázva. Dáné Tibornak huszonegy ügyrendi pontnál volt megfogalmazásokat pontosító vagy tisztázó javaslata, ezeket a kongresszus elfogadta. Amikor a "Gézák párharca" folyt /Domokos Géza és Szőcs Géza között/, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek. A püspök ezt nem vállalta. /Dáné Tibor: Tavaszi szeplők vagy májfoltok? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1991. június 23.
A kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitására egy jó ideig nem kerülhet sor, jelentette ki Petre Roman Svájcban, Crans-Montanában, egy nemzetközi konferencián, amikor ott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettesével tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1991. június 24.
Moses Rosen főrabbi jún. 24-én bukaresti sajtóértekezletén kérte a Nagy-Románia Párt és szócsövének, a hatszázezres példányszámú Romania Mare hetilapnak a betiltását és a "nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust szító" lapok, így az Europa megjelenésének leállítását. Ugyancsak elítélte, hogy sok lap nemzeti hőssé magasztosította fel Antonescu fasiszta diktátort, akinek uralma alatt a korábbi 800 ezres zsidó közösség felét elpusztították. /Moses Rosen főrabbi a Romania Mare Párt betiltását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Moses Rosen főrabbi sajtóértekezletén elmondta, hogy Romániában a fasiszta pártok és publikációk fenyegetik a törékeny demokráciát és az országban élő zsidókat. Kijelentette: a Nagy-Románia Párt tipikus fasiszta szervezet. A főrabbi követelte a fasiszta propaganda betiltását. Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte Corneliu Vadim Tudort, a Romania Mare főszerkesztőjét, mi a véleménye Moses Rosen szavairól. Corneliu Vadim Tudor szerint a főrabbi túlzott, lapja nem a zsidókat támadja, csak azt a törekvésüket, hogy kezükbe tartsák az államvezetést. Szerinte a román állami intézmények vezetőinek 60 százaléka zsidó. C. V. Tudor szükségesnek tartja a kvóták bevezetését, vagyis meg kellene szabni, hogy az állami intézmények vezetőinek mekkora hányada lehet zsidó. /A Romania Mare vezetője a numerus clausus bevezetését szorgalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. június 25.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1991. június 26.
Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1991. június 27.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor, a szenátus titkára jún. 27-én Iliescu elnökkel és az oktatási miniszterrel tárgyaltak. Domokos Géza meglepetéssel értesült arról, hogy az oktatási rendelettervezet készült, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a nemzetiségi iskolákban a történelem és a földrajz román nyelvű oktatását. Domokos Géza arról is értesült, hogy Szatmár, Kolozs, Bihar és Szatmár megyékben a megyei prefektúrák az igényelt magyar helyeket egyharmadára csökkentették. Mindezek miatt felkeresték Iliescu elnököt. Domokos a megbeszélés során kitért a többi ügyre is, így a nemzetbiztonsági törvénynél a szeparatizmus meghatározására. Iliescu elnök azt válaszolta, hogy fölveszi a kapcsolatot a kormánnyal és az oktatási miniszterrel. A miniszter azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 magyar tannyelvű iskolának maradjon meg a status quoja, azokban ne indítsanak román osztályokat. Verestóy Attila, miután megtudta, hogy több megyei tanfelügyelő, így Victor Dragoiu kolozsvári tanfelügyelő megtagadta a rendelkezés végrehajtását, újból tárgyalt a miniszterrel. /Béres Katalin: Az RMDSZ magas szintű megbeszélés-sorozata iskolaügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1991. június 27.
Debrecenben zajlik a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. /Szabó Piroska: Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. Debrecen, 1991. június 21-30. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
1991. június 28.
Király Károly, a Szenátus alelnöke és Demény Lajos történész, szenátor jún. 28-án levelet küldött a július elsejével kezdődő, kisebbségi kérdéssel foglalkozó genfi szakértői tanácskozás résztvevőinek. Három javaslatot tettek a nemzeti kisebbségi jogok védelmére /hozzanak létre: minden kisebbséggel rendelkező országban a kisebbségek védelmével megbízott szerveket, a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot, továbbá egy ENSZ különbizottságot/. /Három javaslat a nemzeti kisebbségi jogok védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1991. június 28.
Kolozsváron jún. 28-án Pillich László parlamenti képviselő tárgyalt az alprefektusokkal, Talpeanu polgármesterrel és Dragoi főtanfelügyelővel a magyar líceumok helyzetéről. Pillich elmondta, hogy a tanügyminiszterrel tárgyalt, aki elfogadta a magyar líceumok kérését, hogy ne helyezzenek oda román osztályokat. Dragoi azonban nem változtatott álláspontján, ezért újabb tárgyalást tartanak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1991. június 29.
A történelmi magyar egyházak közös felhívásukban tiltakoztak a kolozsvári magyar iskolákban létesítendő román osztályok ellen. /A romániai történelmi magyar egyházak közös felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Ugyanilyen tiltakozást tett közzé a Kolozsvári Antitotalitárius Fórum. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1991. június 29.
Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége jún. 29-én tárgyalt a megye vezetőségével annak érdekében, hogy Kolozsvár három magyar középiskolájába ne helyezzenek román osztályokat. A tárgyalás eredménytelenül végződött, ezért az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felhívást tett közzé: júl. 2-án a három iskolában /Apáczai, Báthory, Brassai/ tiltakozó nagygyűlést szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1991. június 29.
Újraindult az 1947-ben megszakadt kiadványsorozat, az Erdélyi Tudományos Füzetek, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa. A folytonosságot a kötet sorszáma is jelzi /209./. Címe: Benkő Samu: Nagy Géza a literátor és művelődésünk mindenese. /Kolozsvár, 1991/. /Kozma Dezső: Művelődésünk mindenese. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./
1991. június folyamán
Helyi egyházi kiadvány a Létezünk, a Kolozsvár-Kerekdombi Ref. Egyházközség gyülekezeti lapja. /Létezünk (Kolozsvár), jún. - 1 sz./
1991. június folyamán
Megjelent Kolozsváron az Imitatio Christi Kollokvium, alcíme szerint: Hitvalló értelmiségiek kerekasztal-beszélgetései.
1991. június folyamán
Folytatás nélkül maradt a MISZSZ Média (Kolozsvár) júniusban megjelent száma, amely a MISZSZ tájékoztatója akart lenni. MISZSZ = Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége
1991. július 2.
Jún. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége tárgyalt Kolozs megye vezetőségével annak érdekében, hogy a három magyar iskolába önkényesen behelyezett román tannyelvű osztályokat töröljék a beiskolázási tervből. A tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az RMDSZ megyei vezetősége elhatározta, hogy folytatja a három középiskola őrzését, júl. 2-án pedig mindhárom iskolában /Apáczai, Báthory és Brassai/ tiltakozó gyűlést szerveznek. Kérnek mindenkit, hogy tartson velük. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Júl. 2-án Kolozsváron többezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. /Méltóságteljes tüntetés iskoláinkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3., Tömeggyűlések Kolozsváron a magyar iskolákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
1991. július 2.
Júl. 1-jén a Kolozs megyei tanfelügyelőségre rendelték a magyar iskolák igazgatóit, fenyegető hangnemben felszólították őket, állítsák le a tiltakozó gyűlést. Az igazgatók ezt a követelést visszautasították. A tiltakozó gyűlés megvolt, végül a tanfelügyelőség engedett: nem indítanak magyar osztályokat a három magyar középiskolában. /Németh Júlia: Visszakozás iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1991. július 2.
A történelmi magyar egyházak vezetői Ion Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy Kolozsváron a magyar középiskolákban Victor Dragoi tanfelügyelő utasítására román osztályokat akarnak indítani, mert ezzel megsértették a kisebbségi oktatás normáit. Mivel más megyékben is előfordultak hasonló esetek, az egyházi vezetők kérték Iliescu elnök közbenjárását a törvénytelenség megfékezésére. Az egyházi vezetők egyúttal a legfontosabb vallásügyi fórumokat is tájékoztatják minderről, kérvén e fórumok közbenjárását az Európa Tanácsnál. /"Kénytelenek vagyunk tájékoztatni Önt?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1991. július 2.
A Kolozsvári Antitotalitárius Fórum tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron román osztályokat hozzanak létre a magyar középiskolákban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1991. július 2.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott a nagy múltú kolozsvári magyar középiskolák elleni nacionalista intézkedés ellen, hogy újra vegyes nyelvűvé akarják változtatni azokat. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1991. július 2.
Tordaszentlászlón jún. 29-én másodszor szervezték meg a dalostalálkozót, melyen idén Kolozs, Fehér és Szilágy megyéből húsz kórus vett részt. Boldizsár Zeyk Imre tanárral az élen a helybeliek szervezték meg ez a szép találkozót. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1991. július 2.
A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1991. július 2.
Júl. 2-án Kolozsváron, a Dónát úton összegyűltek a katolikus hívek, Czirják Árpád kanonok ünnepélyesen elhelyezték a Szent István király tiszteletére építendő templom alapkövét. /Román János: Szent István templom - Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
