Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23898 találat lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 23881-23898
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. július 3.

Kolozsváron Dragoi Kolozs megyei vezértanfelügyelő júl. 2-án közölte, hogy nem helyeznek román osztályokat a három magyar középiskolába, másnap azonban megküldte az iskoláknak a beiskolázási tervet, ebben változatlanul szerepelnek a román osztályok. /Németh Júlia: Folytatódik a támadás iskoláink ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 3.

A New York Times júl. 3-i száma újra foglalkozott a romániai antiszemitizmussal. /Antiszemita beleszólás Wiesel úr romániai szónoklatába. = magyarul: Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

1991. július 4.

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke Bukarestben sajtóértekezleten ismertette a kolozsvári magyar iskolák helyzetét. Azért ellenzik a román osztályok indítását, mert a Ceausescu-rendszerben is a vegyes iskolák jelentették az eszközt a nemzetiségi oktatás fokozatos elsorvasztására. /MTI/

1991. július 4.

Nagyváradon hetedik napja folytatja éhségsztrájkját Bajgyik László szakszervezeti vezető, ezzel tiltakozva a kormány és a minisztérium közömbössége miatt, amivel az ország egészségügyét kezelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a kolozsvári Jordáky-könyvtár. Jordáky Lajos hatalmas magánkönyvtárát özvegye végrendeletében az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta, a lakással együtt. Az Egyesület nem tudja átvenni az örökséget, mert belügyi tisztek azt állítják, hogy ők kapták meg a lakást. /Beszélő (Budapest), júl. 27./

1991. július 5.

A tüntetések hatására a kolozsvári főtanfelügyelőség megváltoztatta döntését: a három líceum magyar marad, ezekben nem indítanak román osztályokat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1991. július 5.

Küzdelmes, nehéz volt az első éve Kolozsváron a Református Kollégiumnak. Gondot okozott a késői tanévkezdés, a tantermek és a tankönyvek kezdeti hiánya. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1991. július 5.

Iliescu elnök júl. 5-én hosszabb külföldi körútra indult, útvonala: Portugália, Marokkó, Venezuela és Costa Rica. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1991. július 6.

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. július 7.

Politikai párttá alakulásáról döntött a júl. 5-7-e között megtartó első kongresszusán a Polgári Szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A mintegy 120 ezer tagot számláló új párt az értelmiséget tömöríti. Támogatói között van a legnagyobb példányszámú ellenzéki napilap, a Romania Libera. /AFP/

1991. július 10.

A II. János Pál pápa magyarországi látogatására érkező zarándokoknak 20 000 liter gázolajat ajánlott fel térítésmentesen az ÁFOR. A gázolajutalványok szétosztásáról a gyulafehérvári püspöki hivatal gondoskodik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1991. július 10.

Alexandru Todea görög katolikus bíboros nyilatkozott a bukaresti Cuvintul 95. számában, júniusban. Elmondta, hogy bíborossá kinevezése után nem változtat eddigi munkásságán, tovább fog harcolni a nacionalizmus eszméje ellen. A pápától jóváhagyó válasz érkezett Todea meghívására. A pápa Romániába látogatása akkor volna lehetséges, ha megjavulna a légkör a katolikus egyház szerepének megítélésében. Todea többször elmondta, hogy a görög katolikusoknak vissza kell kapniuk az 1948-ban elvett templomaikat. Nem voltak árulók, hangoztatta az érsek, visszautasítva a rágalmakat. Õt magát hétszer tartóztatták le, egyszer azért, mert nem volt hajlandó utasítani a papságot, hogy kérjék a templomokban Maniu halálra ítélését. Todea arra emlékezett, hogy 12 évig ült börtönben, közben többször magyar püspökökkel. "Kiszabadulva mi is, ők is a tolerancia szellemét próbáltuk ápolni". Az érsek az 1990-es marosvásárhelyi véres pogromról ezt mondta: "kihallgatáson voltam az elnöknél és még az első napon arra kértem, hogy avatkozzon közbe. Azt mondta, nem lép közbe, csak később, a végén. Ezt a kifejezést használta." Teoctist ortodox pátriárka II. János Pál pápával szemben ellenségesen nyilatkozott. Nyilatkozatától elhatárolta magát Corneanu Bánát ortodox mitropolitája. Todea érsek hozzátette, hogy Teoctist pátriárka a legkompromittáltabb főpap, kiszolgálta a Ceausescu-rendszert. Amikor 1989 decemberében Temesváron annyi fiatal meghalt, akkor Teoctist hűségét kifejező táviratot küldött Ceausescuhoz. /Alexandru Todea nyilatkozatának magyar fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1991. július 11.

Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jún. 26-án levelet küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy támogatja a két nemzet megbékélését, a magyar fél készen áll a tárgyalások megkezdésére. A levélben ismételten kifejtette a magyar álláspontot a kolozsvári konzulátussal, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közös dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszlevelében Nastase őszinte meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak új irányt kell szabni. A román fél máj. 11-én elküldte a kétoldalú szerződés tervezetét és szakértői tanácskozást javasolt. /Jeszenszky-Nastase levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. július 13.

1990-ben negyven főt vettek fel Kolozsváron az egyetemen a magyar szakra, idén ötven helyre hirdettek felvételit /beleértve a néprajzos másodszakot is/. - Hargita megye magyartanárai új szakmai folyóiratot adtak ki: NYIT /Nyelv-Irodalom-Tanítás/ címmel Csíkszeredán. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

1991. július 14.

Az erdélyi ferencesek Szent Istvánról elnevezett rendtartománya ápr. 24-26-a között Csíksomlyóban, az anyakolostorban tartotta meg káptalanját, vagyis rendi nagygyűlését. Dr. Harmath Károly /Újvidék/, a három magyar nyelvű ferences rendtartomány /két magyarországi és egy erdélyi/ vizitátor generálisa, egyben az újvidéki Hitélet főszerkesztője elnökölt a gyűlésen. A feloszlatás előtt, 1948-ban 217-en voltak ferences szerzetesek, jelenleg 36-an vannak. Vannak már papnak készülő erdélyi ferences klerikusok, mégpedig tízen, képzésüket magyarországi ferencesek vállalták. Nyolc laikus jelentkezőjük is van. A nagygyűlésen megválasztották az elöljáróságot, Benedek András P. Domokos dévai házfőnök lett a tartományfőnök, helyettese Papp Károly P. Leonárd kolozsvári házfőnök. - A második világháború után az akkori tartományfőnök, dr. Boros Fortunát körlevelében azt írta, hogy itt, Erdélyben átlag minden 50 esztendőben megismétlődik egy nagy tragédia. Ezért építeni kell magunkban és a nép lelkében, hangsúlyozta. Boros Fortunátot a kommunista hatóságok elhurcolták, a Duna csatornában halt vértanúhalált. A ferences megújulás keretében 1990. dec. 1-2-án Désen újjáalakult Szent Ferenc III. rendje, új nevén a Ferences Világi Rend. Ez független közösség a maga választotta vezetőség irányítása alatt. Reményük van arra, hogy a klarissza apácák rendje újra meggyökeresedik majd Erdélyben. /Daczó Árpád: Ferences megújulás Erdélyben. = Keresztény Szó (Kolozsvár), júl. 14./

1991. július 18.

Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői az alkotmánytervezetről, tíz cikkely esetében javasoltak módosítást. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

1991. július 19.

Júl. 19-én elfogadták Genfben a nemzeti kisebbségi konferencia záródokumentumát, amely jelentős előrelépés a nemzeti kisebbségek fokozottabb védelmét illetően. A dokumentum szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez. Meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvi oktatáshoz. A zárónyilatkozat elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

1991. július 19.

Elképesztő vezércikk jelent meg a Crisana című nagyváradi napilap júl. 11-i számában. Aláírása: a nagyváradi helyőrség tisztjeiből verbuválódott csoport. Durva kirohanást tartalmaz az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ igazgatói hármasa ellen, alig burkolt fenyegetést Bihar megye és Románia minden magyarja ellen, minden nem román "nemzetáruló" ellen. Szeparatizmussal vádolják a líceumot. Torkig vannak a magyar pedagógusok, tanulók, szülők elbizakodottságával: ne átallnak önálló magyar iskoláért ágálni. Ezen az ősi román földön nem akarják a földrajzot és történelmet románul tanítani. A cikkben figyelmezettek: minden magyar fiatalnak ismerni kell az állam hivatalos nyelvét, különben jaj nekik! /A kolozsvári RMDSZ-tanácskozáson parlamenti képviselők elmondták: jelzéseket kaptak arról, hogy egyes tisztek embertelen bánásmódban részesítik a nemzetiségi katonákat./ Választ kell arra adni, hangsúlyozta Dénes László, miféle szélsőséges politikai csoportok működnek a váradi kaszárnyában? Melyik katonai parancsnok jóváhagyásával történik a katonai diktatúra kísérlete? Hogy merészeli "tisztek egy csoportja" fegyveres megtorlással fenyegetni a jogaik tiszteletben tartását követelő polgárokat? /Dénes László: A katonai diktatúra kísértete. Legközelebb már lőnek is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

1991. július 19.

Az 1990-es marosvásárhelyi tragédiát megszenvedett Sütő András hosszú kényszerpihenő után térhetett vissza dolgozószobájába. A Magyar Nemzet munkatársának megemlítette az 1987 tavaszán, majd a 1988. januárjában, a Hitel 2. számában megjelent dokumentumot: Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. Ez a romániai magyarokhoz, az azok harcával szolidarizáló románokhoz, az egyetemes magyarsághoz, és az ENSZ tagállamaihoz intézett, négy évvel ezelőtt Sütő András által megfogalmazott segélykiáltás jelenleg ismét időszerűvé kezd válni. Elég a kolozsvári iskolaügyre gondolni, amit Sütő András provokációnak minősített, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum helyzete még mindig nem tisztázódott. Az író szóvátette az RMDSZ-nek a megengedhetőt túllépő kompromisszumkészségét. /Kiss Zsuzsa: Látogatóban Sütő Andrásnál. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 20.

Tőkés László püspök nyilatkozott a genfi konferenciáról. Az emberjogi konferencia román küldöttségében nem vehetett rész egyetlen magyar, egyetlen kisebbségi sem. Genfben párhuzamos rendezvények is voltak, erre volt hivatalos Tőkés László, Borbély Imre, Eckstein-Kovács Péter és Smaranda Enache. A hivatalos genfi konferenciát az óvatosság jellemezte. Tőkés László püspök úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés terén nem érzékelhető nyitás az európai politikában, a világpolitikában, inkább óvatosság, kivárás érzékelhető. Genfben is mutatkozott az érdektelenség. Júl. 11-én a svájci Helsinki-bizottság tartott kisebbségi konferenciát, ezen vett részt és tartott előadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Előadásáról pozitív szellemű beszámoló jelent meg a Neue Züricher Zeitungban. Ugyanakkor a Rompres hírügynökség gyalázkodó értékelést tett közzé a magyar felszólalásokról. Tőkés László megjegyezte, hogy Stetiu kolozsvári egyetemi tanár a román küldöttség tagja a Vatra Romaneasca híve, a Bolyai Egyetem visszaállításának egyik ellenzője. Mit lehet várni egy ilyen küldöttségtől? - tette fel a kérdést. Tőkés Lászlóval több lap készített interjút Svájcban. A püspök Mihály volt román királlyal is találkozott. /Szilágyi Aladár: Tőkés László a genfi konferenciáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1991. július 24.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1991. július 24.

Az államelnöki hivatal szócsöve, a Dimineata egy idő óta naponta közöl magyarellenes és antiszemita cikkeket. Bizarr helyzet című cikkében azt állapította meg, hogy az 1946-ban életbe léptetett Vladescu-Racoasa nemzetiségi törvény értelmében Romániában nem létezik zsidó nemzetiség. Ezt maguk "a kommunista zsidók kérték, akik akkortájt érkeztek az országba /mint proletár internacionalisták/ és akik románnak minősítették magukat, legtöbben közülük nevüket is megváltoztatták". A lap következtetése: Romániában nincsenek zsidók. Hogyan létezhetnek akkor antiszemiták? Ha Moses Rosen antiszemitákat akar produkálni, olvasható a Dimieatában, ehhez az szükséges, hogy a vezetése alatt álló 20 ezres közösség etnikumnak vallja magát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1991. július 24.

Adrian Nastase külügyminiszter Loncsar külügyminiszter meghívására júl. 24-én Belgrádba érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ A román külügyminiszter nyilatkozott a román rádiónak: reméli, hogy nőni fog az együttműködés Románia és Szerbia között. /Román rádió, MTI/

1991. július 25.

Adrian Nastase külügyminiszter júl. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Albániába érkezett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ Nastase tárgyalt Muhamed Kapllani albán külügyminiszterrel. Nastase Albániában megállapodott abban, hogy szeptemberben összeül a gazdasági együttműködési vegyes bizottság. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1991. július 26.

Az amerikai szenátus elfogadta a következő két évre szóló külföldi segélyezési törvénytervezetet, amelynek egyik kiegészítésében elítélik a Romániában tapasztalható antiszemitizmust, a szélsőséges szervezeteket, az etnikai ellenségeskedés újjáéledését, felhívják Románia kormányát, hogy ítélje el egyértelműen az ezeket a szélsőséges szervezeteket, amelyek az antiszemitizmust, a magyar, cigány és más kisebbségek elleni ellenséges érzületet hirdetik és használjon fel minden törvényes eszközt ezen visszataszító szervezetek megfékezésére, biztosítsa az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait is. /MTI, a határozat szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

1991. július 27.

Jelentős népköltészeti könyv jelent meg: A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosvidéken /Kriterion Kiadó, Bukarest, 1991/, szerzője Pozsony Ferenc volt tordai magyar szakos tanár, jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen a Magyar Tanszék néprajz szakos adjunktusa. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

1991. július 28.

A negyvenéves kényszerszünet után újraalakult Ifjúsági Keresztyén Egyesületek /IKE/ négynapos tanácskozást rendeztek Szászrégenben, július 25-28-a között, 220 fiatal részvételével. Előadást tartott - többek között - Horváth Levente, a kolozsvári református gimnázium tanára, az IKE elnöke. /(szucher): IKE találkozó Népújság Szászrégenben. = (Marosvásárhely), júl. 31./

1991. július 29.

Petre Roman miniszterelnök júl. 29-én sajtóértekezleten ismertette a bákói árvíz következményeit, elmondta még, hogy 5 milliárd lejt fordítanak 14 alaptermék szubvencionálására. Háromhavonként indexelni fogják a béreket és a nyugdíjakat. A minimális nyugdíjat 75 %-kal emelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1991. július 31.

A Dicsőszentmártonban működő Sipos Domokos Irodalmi Körben Balázs Ferencről tartottak előadást Író, faluszervező, lelkész címen, születésének kilencvenedik évfordulóján. Balázs Ferenc rövid, alig 36 évre terjedő élete során maradandó életművet hagyott hátra. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./


lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 23881-23898




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998