A sajtóban különféleképpen írják a moldvai csángó falvak nevét, Külsőrekecsint például Külsőrekecsinynek, Külsőrekecsénynek stb. Az Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének munkaközössége Szabó T. Attila egyetemi tanár irányításával 1949 és 1951 között összegyűjtötte a moldvai csángók nyelvtérképének anyagát és rögzítették helységnevek magyar alakját. Bartha János javasolta, hogy ezt használják a megnevezésnél. /Bartha János: Szabófalvától Ploskucénig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1991. szeptember 4.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy a történelmet és a földrajzot románul kell tanítani. Az RMDSZ azt javasolja a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1991. szeptember 4.
Az egyik jeruzsálemi napilap szept. 4-i száma beszámolt arról, hogy Aradon a román-izraeli labdarúgó mérkőzésen antiszemita megnyilvánulások történtek. Sértegették és megtámadták az izraeli küldöttséget és a játékosokat, 200 rendőrnek kellett közbelépni a rend helyreállítása érdekében. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatban tiltakozott az aradi antiszemita megnyilvánulások ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6. /
1991. szeptember 4.
Az unitárius egyház megújulási lehetőségeiről tanácskozott Kolozsváron aug. 3-4-én az unitárius lelkészi konferencia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1991. szeptember 5.
A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/
1991. szeptember 5.
Mihnea Constantinescu kormányszóvivő szept. 5-i sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Adrian Severin államminiszter a nemzi kisebbségek szövetségeivel tárgyalt a kisebbségek panaszairól. A kormány 237 köztisztviselőt váltott le, mert államigazgatási tevékenységük összeegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel, köztük egy prefektust /Pataki Imrét, Hargita megye/, 26 alprefektust, 62 polgármestert, 34 alpolgármestert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1991. szeptember 6.
Szept. 6-án kormányellenes tüntetés volt Bukaresten. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1991. szeptember 7.
Kolozsváron megalakult az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ keretében működő Politikai Testület. Kiadott közleményük hangsúlyozza, hogy autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet is. A választás tisztaságát veszélyezteti az államhatalom monopóliuma a televízió felett. Szükség van Nemzetiségi Minisztériumra, vissza kell állítani a Bolyai Tudományegyetemet. Ügyészi vizsgálatot kérnek a Vatra Romaneasca tevékenységének tisztázására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1991. szeptember 7.
A Kriterion Kiadó 150 címet szerepeltetett 1990. évi kiadói tervében, azonban csak 46 cím jelent meg, összesen 655 ezer példányban, ezzel a kiadó 21 éves múltjának legszegényebb esztendejét zárta. A rengeteg megjelenő újság elhasználta a kiadónak szánt papírmennyiséget. A napvilágot látott könyvek felsorolása a Művelődés (Kolozsvár) összevont, 2-3-as számában található. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
1991. szeptember 7.
A Bethlen Gábor Kollégium Baráti Társasága közgyűlésre hívta össze szept. 7-re az iskola volt diákjait. Az iskolát és diákjait szeretnék támogatni az általuk létrehozott alapítvánnyal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
1991. szeptember 7.
Misztótfalun ünnepélyesen átadták a Misztótfalusi Kis Miklós Gyűjteményt, melynek egy része a Münchenben élő Molnár József adománya. Jelen volt Tőkés László püspök, erdélyi írók és költők is eljöttek, Molnár József, Sütő András, Bálint Tibor, Jakó Zsigmond és Szántó Tibor mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12., szept. 18./ Molnár József elmondta, hogyan született meg benne a múzeum gondolata, melyet szeretne továbbfejleszteni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1991. szeptember 7.
Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1991. szeptember 10.
A parlament jóváhagyta az alkotmánytervezet első szakaszát, hogy Románia nemzeti állam. Ez ellen szavaztak 45-en, az RMDSZ és a KDNPP /Parasztpárt/ képviselői, 35-en pedig tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1991. szeptember 11.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1991. szeptember 12.
A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban még osztályterem-hiányban szenvednek, tájékoztatott Bálint Attila igazgató, két első osztályt indítanak. Még mindig fennáll a veszély, hogy román osztályt indítanak. A kolozsvári Református Kollégiumnak még mindig nincs önálló épülete, a régi épületet a tanfelügyelőség nem adta vissza. Tőkés Elek tanfelügyelő elmondta, hogy az állam nem szándékozik visszaadni az egyházi iskolák épületeit. Erdélyben hatalmas méterű a tanárhiány, Kolozs megyében 64 tanító és 30 óvónő hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./
1991. szeptember 12.
Király Károly szenátor többé nem vesz részt az Alkotmányozó Gyűlésen. Nyolc módosító indítványa lett volna, de az első napon egyszerűen lehurrogták, a következő napon pedig nem kapott szót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
1991. szeptember 13.
1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1991. szeptember 16.
Szept. 16-án volt az ünnepélyes tanévnyitó. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban Szilágyi Júlia igazgatónő, a Báthory István Líceumban Lázár Irén igazgatónő, a Brassai Sámuel Líceumban Bálint Kelemen Attila igazgató mondott beszédet, a Református Kollégium a Farkas utcai református templomban tartotta a tanévnyitót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1991. szeptember 16.
Okt. 16-án az 1989-es vérengzés temesvári vádlottai közül 11 számára kegyelmet kért a katonai ügyész az amnesztiára hivatkozva. /Szabadság (Kolozsvár), szept- 17./
1991. szeptember 16.
Szept. 16-án ült össze az a munkacsoport, amelyet a kommunizmus törvény elé állítására alakítottak. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége mellett jelen voltak az ügyészség és az emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
1991. szeptember 17.
Válságban a hazai magyar sajtó címmel foglalta össze a jelenlegi nehéz helyzetet Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. A Bihari Naplót (Nagyvárad) államosították, utána jött a Jelen (Arad) napilap, jelenleg a temesvári Új Szó került nehéz helyzetbe: a megnövekedett papír- és nyomdaárak miatt fizetést sem tudtak biztosítani a szerkesztőség tagjainak. Segíteni kell, az olvasók ne hagyják cserbe a lapokat. A főszerkesztő szerint az egyházak nem segítenek, templomokat építenek és "márványlépcsős papi luxuslakosztályokat". A magyar kormány segítségére hiába várnak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1991. szeptember 18.
A Temesvári Új Szó szerkesztősége felhívásban tudósított nehéz helyzetükről. Előzőleg egész sor mentési eszközhöz folyamodtak: felére csökkentették a munkatársak számát, lemondtak a telexszolgáltatásról, a színes nyomtatásról, új kiadványokat indítottak, mint a Bagoly regényújságot és annak román változatát (Bufnita), ennek ellenére csökkent a lap példányszáma. A minisztériumtól kértek segítséget, de azt a választ kapták, hogy a lapot tartsák el a magyarok. Támogatást kaptak a szegedi Délvilág és a pécsi Új Dunántúli Napló szerkesztőségétől. Adósságállományuk félmillió lejre növekedett. Segítséget kérnek az olvasóktól. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
1991. szeptember 19.
Az alkotmány múlt héten megszavazott 6. cikkelyéből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások. Ezt a szakaszt egyes RMDSZ-törvényhozók, köztük Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György megszavazták, az RMDSZ Kolozs megyei választmánya ezért nemtetszését fejezte ki. A Kolozs megyei RMDSZ-képviselők a jelzett cikkely ellen szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1991. szeptember 20.
A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/
1991. szeptember 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1991. szeptember 20.
Halász Anna Moses Rosen főrabbihoz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy elhallgatják a második világháború idején történt román zsidóüldözés tényeit, ehhez hallgatásával Moses Rosen is hozzájárul. /Expres (Bukarest), aug. 27.-szept. 2., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
1991. szeptember 20.
Pécsen megjelent a Barátság - Prientie címen a Magyar-Román Baráti Társaság folyóirata. A magyarországi helységek közül Pécs volt ez első, amelyik testvérvárosi kapcsolatot létesített romániai várossal, Kolozsvárral. Májusban Kolozsvár népes küldöttséggel látogatott Pécsre, júniusban Mircea Dinescu írószövetségi elnök tartott irodalmi estet a városban. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
1991. szeptember 21.
Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban tartotta szept. 21-én országos munkaülését az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhellyel létesítendő kereskedelmi vállalat, a Gazda Kft, valamint Szász Pál néven országos RMGE-alapítvány létrehozását. Székelyföld különböző városaiban magyar nyelvű mezőgazdasági főiskolát hoznak létre, a Gödöllői és Debreceni Agrártudományi Egyetemek kihelyezett fakultásaiként. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1991. szeptember 22.
Szept. 22-én, Mészkőn, születésének kilencvenedik évfordulóján felavatták Balázs Ferenc /1901-1937/ sírján a Szombathelyi József által készített kopjafát, majd a megemlékezés keretében bejelentették a Balázs Ferenc Vidékfejlesztő Társaság megalakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1991. szeptember 24.
Az Alkotmányozó Gyűlés szept. 24-i vitájában arról volt szó, hogy működhetnek-e etnikai pártok. Többen hevesen kikeltek az etnikai pártok engedélyezése ellen /Petre Turlea /Front/, Gheorghe Dumitrascu /Front/, Ioan Gavra /RNEP/, Radu Ceontea /RNEP/, végül azonban megszavazták az etnikai pártok engedélyezését. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
