Az RMDSZ Országos Elnöksége szept. 29-én Kolozsváron ülésezett. Megelégedéssel vette tudomásul a nagyarányú részvételt a választáson, amely biztosította az RMDSZ sikeres szereplését és a demokratikus erők előretörését. Elhatározták, hogy a politikai alakulatokkal, elsősorban a Demokratikus Konvencióval folytatandó tárgyalásokra bizottságot hoz létre a következő elnökségi tagok részvételével: Tőkés László, Szőcs Géza, Csapó József, Tokay György és Takács Csaba. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
1992. szeptember folyamán
Az erdélyi magyar sajtóban eddig ismeretlen, szokatlanul durva hangon támadta Bréda Ferenc Magyari Lajos költőt: "Az erdélyi - s általában: a - kultúrának - nem kacsósándorokra s egyéb nullitásokra van szüksége, hanem minimum Platónra, s ez érvényes mind könyvkiadásunk pórias és korlátoltan népnemzetinél is szabolcskamihályosabb voltára, mind pedig egyetemi és iskolai tankönyveink - s nemkülönben a politikai élet - magyarilajosaira." Bréda Ferenc fölsorolta a "transzilván szellem" nagyjait, köztük Tamás Gáspár Miklóst, akiknek haza kellene térniük. /Korunk (Kolozsvár), 1992/9. sz./
1992. szeptember folyamán
Megjelent az Arménia, alcíme szerint: Magyarörmény időszaki szemle. Sok évtizednyi szünet után újraindul az Arménia, az erdélyi örménység fóruma. A pápa idén márc. 1-jén beiktatta az erdélyi katolikus örmények apostoli kormányzóját Jakubinyi György segédpüspök személyében. - A kiadvány szerkesztője Keresztes Zoltán (Kolozsvár). /Arménia (Kolozsvár), szept./ Keresztes Zoltán a lap mindenese, elkezdte az erdélyi örmények történetét közölni, melyet folytatni fog. Antikváriusként ismert volt a diktatúra idején. Az 1989-es fordulat után keresztrejtvény-újságot adott ki - 1991-ben - Keresztes Zoltán Keresztrejtvényei címmel.
1992. október 1.
Jakó Zsigmond professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke ismertette az EME tevékenységét. Az EME öt szakosztályában rendszeres munka folyik, jelenleg 1300 felett van a taglétszám. A kiadványoknál némi lemaradás van. Folynak az Erdélyi Helytörténeti Lexikon előkészítő kutatásai. A román tannyelvűvé vált kolozsvári egyetem igyekszik beolvasztani az EME értékes két-háromszázezres könyvtárát azzal, hogy leszedik az ex libriseket a könyvekről, és kicserélik a sajátjukkal. /Új Magyarország, okt. 1./
1992. október 3.
Okt. 3-án váratlanul gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt vezetősége és leváltotta Radu Ceontea elnököt, a helyébe Gheorghe Funar lépett, Petru Burca elnökhelyettes pedig lemondott, utóda Bucur Coriolan, marosvásárhelyi RNEP-elnök. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1992. október 4.
Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek jelenleg 1700 magyar hallgatója van és 170 magyar oktatója. Az ünnepélyes tanévnyitón Cs. Gyimesi Éva, a magyar tanszék irodalomelméletet előadó tanár magyarul mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1992. október 6.
Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1992. október 6.
Okt. 6-án és 7-én Nagyváradon az Állami Egyetem részére le akarták foglalni a Református Egyházkerület püspöki székházát, ahol az államilag engedélyezett Sulyok István Református Főiskola előadásait akarták megkezdeni. Tőkés László püspök tiltakozott az eljárás ellen, követelve az állami tulajdonba vett egyházi ingatlanok visszaadását. Súlyos méltánytalanság, diszkrimináció, hangsúlyozta, hogy csak a görög katolikus egyház kapta vissza ingatlanait, a többi kisebbségi egyházat viszont továbbra is megfosztják épületeitől. /Pesti Hírlap, okt. 8., Tőkés László tiltakozó felhívása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Tőkés László püspök Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott az eljárás ellen, kérve a kormányfő intézkedését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1992. október 6.
A román történetírás egyoldalúan ítéli meg az 1848-as szabadságharcot, ez a szemlélet 1989 óta növekedett. A romániai sajtó a szabadságharc emléknapjain rendszeresen arról ír, hogy lemészároltak 40 ezer románt, fejtette ki Egyed Ákos /Kolozsvár/ történész. Valójában a román polgári áldozatok száma mintegy hatezer lehetett, ugyanakkor a magyar polgári áldozatok legalább tízezres lélekszámáról nem vesz tudomást a román történetírás. Már a gyermekek is a militáns történészek nézeteit ismerhetik meg az iskolában. /Magyar Hírlap, okt. 6./
1992. október 9.
Sepsey Tamás magyarországi államtitkár okt. 9-én Kolozsváron sajtóértekezletet tartott, ismertette a magyar kárpótlási törvény romániai - egykori magyar állampolgárokat - érintő vonatkozásait. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1992. október 10.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1992. október 10.
Uscatescu professzor után Stafan Pascu történészt választották Kolozsvár díszpolgárának. Uscatescu vasgárdista volt, Pascu pedig Ceusescu udvari történésze. Az ellenzéki tanácsosok tiltakozását a többségi tanácsosok visszautasították. /Németh Júlia: Egy legionárius után egy cseausizsta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1992. október 10.
Értékes kiadvány látott napvilágot: Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz /Korunk, Kolozsvár, 1992/ címmel, benne szerepel Gaal György Kolozsvári séták című összefoglalója. Vincze Zoltán írta a bevezetőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1992. október 14.
Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./
1992. október 17.
Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1992. október 17.
Kolozsváron rendkívüli gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt, félreállították eddigi elnöküket, Radu Ceonteát, aki nem volt hajlandó a baloldali pártokkal való együttműködésre és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választották meg a párt országos elnökének. A párt alelnöke Gavra Ioan, titkára Suian Valer. Az RNEP székhelye Bukarestben lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17., Pesti Hírlap, okt. 19./
1992. október 22.
A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1992. október 25.
Kolozsvárott tanácskozott okt. 25-én az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ 307 tagja, beleértve a szervezet megválasztott szenátorait és képviselőit. A tanácskozáson szétosztották azt a negyven oldalas dokumentumot, amely az RMDSZ Hargita megyei képviselőlistájának összeállításával kapcsolatos vitát, a nyilatkozatháborút és levélváltást tartalmazza. Hargita megyében nem tudtak megegyezni az RMDSZ-jelöltek listájáról, végül Domokos Géza elnök döntött. Ezt szabályzatellenesnek tekintették az RMDSZ tizenkét tagú elnökségéből nyolcan, az etikai bizottságnál kezdeményeztek eljárást Domokos Géza ellen, majd Szőcs Géza levelében lemondásra szólította fel Domokos Géza elnököt. Domokos Géza szept. 30-i levelében elutasította a lemondást, kifejtve, hogy a következő kongresszuson végleg visszavonul. /MTI/
1992. október 25.
Okt. 25-én a román parlament magyar tagjai, az RMDSZ 12 szenátora és 27 képviselője a kolozsvári Szent Mihály templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc. Az istentiszteleten részt vettek: dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József katolikus, dr. Kovács Lajos unitárius püspökök és Kiss Béla evangélikus egyházi főjegyző. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Az eskütétel, a fogadalom szövege: "Én, ......., Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Az RMDSZ-szenátorok és képviselők hittétele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Később ez Kolozsvári Nyilatkozatként vonult be a köztudatba.
1992. október 31.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester sajtóértekezletét újabb magyarellenes támadásokra használta fel. A Bolyai Szabadegyetemet illegálisnak tartja, jelentette ki, azonkívül a Babes-Bolyai Egyetemnek más nevet /Dacia Egyetem/ kell adni, hogy össze ne tévesszék a szabadegyetemmel. Elítélte a magyar képviselők eskütételét is, szerinte az Magyarországra tette eskü volt. /Nits Árpád: Célzatos félreértések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
1992. október folyamán
Szőcs Gézával készült beszélgetést közölt a Korunk, ahol az RMDSZ alelnöke az erdélyi magyarság sajátos politikájáról szólt. Romániában a hatalmi viszonyok fenntartásában érdekeltek hányada sokkal jelentősebb, mint bármelyik kelet-európai államban. Amíg ez például Lengyelországban 3-5 %, addig Romániában 20 % körül van. Az 1989-es fordulat után az egykori hatalmi párt újra megkaparintotta a társadalom fölötti ellenőrzést. A kisebbségi lét folytonos háttérbe szorítottságot eredményez. "Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az erdélyi magyarság még mindig a közösségi és spirituális értékektől a leginkább áthatott magyar népcsoport." Ez a negatív helyzet belső tartást kölcsönöz "ennek a közösségnek; amely belső tartás igen sok más nemzeti közösségből hiányzik, még az anyaországi magyarságból is." Az RMDSZ volt az "egyetlen koherens, következetes és stabil politikai erő ebben a térségben". A "világ egyetlen pártja vagyunk, amely működik, és tisztában van azzal, hogy soha nem fog tudni kormánypárttá lenni." /Kónya Sándor-Szőcs Géza: Hatalom vagy szolgálat? = Korunk (Kolozsvár), 1992. 10. sz./
1992. október folyamán
Jakó Zsigmond köszöntötte a hetvenéves Kiss András kolozsvári történetkutató levéltárost, aki évtizedeken át végezte kutatásait a kolozsvári Állami Levéltárban, alaposan tanulmányozta az Erdélyi Múzeum Levéltárának ott őrzött állagát. Kiss Andrásnak kulcsszerepe volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezésében. /Kiss András köszöntése. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ 1949-től 1983-ig, nyugdíjazásáig főlevéltáros volt.
1992. november 30.
Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1992. november 30.
Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát, ugyanúgy a még megmaradt néhány magyar utcanevet, a benzinilleték bevezetése újabb vasfüggöny mögé akarja rejteni az országot. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendeződés. "Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó" szögezte le Szőcs Géza. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Este - rendőri erősítéssel -, mégis elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: "Győztes a háborúban, csak Baia-n győzte le saját népe, amikor megpróbálta legyőzni a legyőzhetetlen Moldvát." /Pesti Hírlap, dec. 2./
1992. november 30.
Nov. 30-án reggel megjelentek Kolozsvár főterén, Mátyás király szobránál a munkások. Egyre több magyar fiatal sietett a térre, délután magyar teológus diákok élő lánccal vették körül a szobrot, később hazafias dalokat éneklő román tüntetők érkeztek a térre. Rendőrök vetettek véget a tüntetésnek és hátrább szorították a tömeget. A magyar tüntetők egyházi dalokat énekeltek. A rendőrparancsnok csitította a magyar fiatalokat, ekkor románok nacionalista dalokat kezdtek énekelni. /A Mátyás-szobor elleni merénylet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1., Magyar Nemzet, dec. 1., Népszabadság, dec. 1./
1992. november 28.
A Magyar Népi Szövetség száznál több magyar elemi iskolát indított a moldvai csángók körében, hogy magyarul tanulhassanak. Ezeket azután sorra megszüntették, 1960-ban szüntették meg az utolsó moldvai magyar iskolát Lészpeden. A Kolozsváron élő Gáll Ernőné visszaemlékezett ifjúkorára, akkor /1950-nem/ őt is kinevezték tanítónőnek, őt Luizikalagórba. Úgy látja, hiba volt, hogy zömmel székely tanítónőket neveztek ki, akik nem tudtak olyan jól románul. Sok szülő nem akarta magyar iskolába adni gyermekét, éppen a gyengén románul beszélő tanítók miatt. Nagyon nehéz helyzetben voltak a tanítónők, a papok ellenségesen kezelték őket. /(b. kovács): Becsengetés magyarórára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./
1992. november 29.
Tom Lantos Bukarestben összegezte kétnapos /nov. 27-29./ romániai látogatása tapasztalatait. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, az RMDSZ vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a kolozsvári konzulátus megnyitása, az ártatlanul bebörtönzöttek, így Cseresnyés Pál szabadon engedése. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 30./
1992. november 28.
Tőkés László püspököt az RMDSZ belső önrendelkezésről szóló kolozsvári nyilatkozatáról kérdezte az újságíró, mert annak elfogadásában nagy szerepe volt a püspöknek. Romániában hiányoznak a demokrácia alapismeretei. Az ellenzék elutasítása feltételes reflex, nem tehetik meg, hogy tapsoljanak az RMDSZ-nek. Nem fogadta el Cristoiu, az Evenimentul Zilei főszerkesztőjének a minősítését, hogy ő az RMDSZ radikálisainak a vezére, inkább módszertani radikalizmusról van szó. /Pesti Hírlap, nov. 28./
1992. november 28.
Magyar értelmiségiek tiltakozó nyilatkozatát közölte a Szabadság: tiltakoztak a bejelentett, Mátyás király szobrát fenyegető illetéktelen módosítás ellen. A kormány segítségét kérik, mert Funar polgármester intézkedései nyugtalanságot keltenek a lakosságban. A Iorga-szöveg elhelyezése a szobron azt jelenti, hogy ezzel kisajátítják Mátyás királyt, etnikumközi feszültséget teremtenek. Hetvennél többen írták alá, azok, akiket a szöveg megfogalmazása utáni órákban el lehetett érni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
1992. november 27.
Párizsban, a Magyar Intézetben nov. 27-én nemzetközi kerekasztal beszélgetést rendeztek abból az alkalomból, hogy az Akadémiai Kiadó megjelentette az Erdély története egykötetes változatát. A román történészek - Gheorghe Ciprianu és Ion Pop Kolozsvárról, Florin Constantiniu Bukarestből - a románság eredetére vonatkozó fejezeteket bírálták a legélesebben. Francia részről egyhangú volt a könyv pozitív értékelése. A vitát a világhírű középkorkutató, Jacques Le Goff professzor vezette. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 30., a vita rövidített szövege: Magyar Nemzet, dec. 10./
