Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23898 találat lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 23881-23898
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. november 27.

Ágoston Vilmos, Budapestre áttelepült erdélyi publicista megtámadta Tőkés László püspököt, ha nem is olyan durván, mint a Magyar Narancs cikkírója. Tőkés László a Magyarok Világtalálkozóján ellenezte, hogy Duray Miklós magyar kisebbségi autonómiát követelő indítványát elfogadják. Eltelt néhány hónap "és most éppen Tőkés László javasolta az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlésén, hogy fogadják el a belső autonómia követelését. Meg is szavazták." Tőkés László szeretné, ha a "tényeket meg nem hamisító közszolgálati média legyen Romániában, ugyanakkor Magyarországon kormánypárti tévét és rádiót követel." /Köztársaság (Budapest), nov. 27. 104. p./

1992. november 27.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester írásbeli meghívót küldött az RMDSZ-nek, hogy nov. 25-én jelenjenek meg a polgármesteri hivatalban. Először azt rótta fel, hogy a Brassai Líceumban akarják megrendezni a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését, majd elmondta, hogy visszaállítják a Mátyás szobor talapzatára a Iorga idézetet tartalmazó feliratot. - A BBC nov. 27-i román nyelvű adásában Funar azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja kiáltani Erdély területi autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./ A polgármesteri hivatal képviselői helytelenítették, hogy az RMDSZ Szabadelvű Köre magyarországi vendégeket hívott meg, holott erre csak a külügyminisztériumi illetékeseknek van joguk. Kifogásolták, hogy az RMDSZ reklamált a Mátyás-szobor ügyében, mert a szobor nem az RMDSZ-é. /Nits Árpád: Kihallgatás a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), nov 27./

1992. november 27.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megtiltotta a helyi magyar lapoknak és a magyar területi tévéstúdiónak a helységnevek magyar megfelelőjének használatát, ugyanúgy, mint néhány évvel korábban Ceausescu, ezenkívül bizottságot hozott lére a magyar utcanevek megváltoztatására. /Magyar Hírlap, nov. 27./

1992. november 26.

Kolozsváron a lakásgazdálkodási szervezet felszólította a MADISZ-t, hogy költözzön el jelenlegi helységéből, és tevékenységét törvényes keretek között folytassa. A MADISZ-nak érvényes szerződése van, ez tehát újból egy magyar szervezet zaklatását jelenti. /Ismét terítéken a MADISZ-székház. = Szabadság (Kolozsvár), nov 26./

1992. november 24.

Ion Popa, a Puntea főszerkesztő-helyettese értelmezte az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. Ez nem jelenti a magyar szervezet radikalizálódását, hanem tökéletesen beilleszkedik az RMDSZ eredeti programjába. - A közösségi önkormányzat nem román államtól független formáció, hanem a nemzeti jelleget kifejező megnyilvánulások közösségi összehangolása. "Alapjában véve a szöveg támadhatatlan, hiszen beleilleszthető az Alkotmány és a román állam törvényeinek keretébe" - szögezte le Popa. Azonban szükség lett volna egy előzetes tanulmányra, széles körű vitára, azonkívül részletes magyarázatra. - A jövőben a siker garanciája egy erős és aktív RMDSZ fenntartása - olvashatjuk Ion Popa tollából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1992. november 24.

Tom Lantos amerikai szenátor nov. 27-én Romániába érkezik. Erről értesülve Funar, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke ellenségesen nyilatkozott, mondván, Tom Lantos "potyautasként" sétál majd az országban. Amennyiben eljut Kolozsvárra, Funar tárgyalna vele. /Új Magyarország, nov. 25./

1992. november 21.

A Curierul National bukaresti lap interjút közöl az új oktatási miniszterrel, Liviu Maiorral, a kolozsvári történésszel. A kisebbségi oktatásról kijelentette: "Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Románia állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a román állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell, hogy vesse magát egyazon törvényeknek." /MTI, nov. 21./

1992. november 20.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 20-án ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a kongresszus előkészületei a terveknek megfelelően folynak, a program- és alapszabályzat-tervezet rövid időn belül eljut a tagszervezetekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1992. november 19.

Cs. Gyimesi Éva hevesen bírálta az RMDSZ vezetőségét: nem veszik figyelembe, hogy a romániai magyarság nem arctalan tömeg, egyoldalú a valóságképük, nemzethalálra gondolnak, egy csoportjuknak "súlyos politikai küldetéstudata", "hősi elszántsága" van és keresi a maga patetikus önigazolását. - A románokat meg kellene nyerni céljainknak. ? Szerinte az RMDSZ vezetése voluntarista. /Cs. Gyimesi Éva: Új kollektivizmus avagy: a nemzet iránti szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1992. november 19.

Funar polgármester javasolta: legyen kötelező román feliratozás a tévé magyar adásainál, a helységneveket ne lehessen a tévében vagy a rádióban magyarul kimondani, továbbá a kolozsvári magyar tévéadás neve ne Kolozsvári Stúdió legyen, hanem Studioul TVR. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1992. november 19.

Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ igazgatója Latkóczy Emese kíséretében Kolozsvárra látogatott. Vizsgálták a megye börötnvizsonyait, találkoztak különböző hatósági vezetőkkel. /B. Á.: "Szokják meg, hogy rájuk kérdeznek." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1992. november 19.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 42 éves szünet után 1990. febr. 14-én Kolozsváron harmadszor alakult meg /először 1891. máj. 12-én, másodszor 1929-ben/. Hivatalos bejegyzése a 123/1991. október 4. számon történt. Az EKÉ-nek több vidéki osztálya van. Az EKE közlönye a Gyopár, 1992-től Erdélyi Gyopár, eddig tíz száma jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1992. november 17.

Domokos Géza kifejtette: aggódik amiatt, hogy Liviu Maior kolozsváru egyetemi tanárt kaarják kinevezni oktatási miniszeternek. Maior a Vatra szélsőséges köreihez közel álló történész. /Kétséges a Vacaroiu-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1992. november 14.

Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ főszerkesztője ismertette helyzetüket: befagyasztották a folyóirat költségvetését, nem folyósítják a fizetéseket. A Művelődés csak akkor tudja működését folytatni, ha a minisztériumtól támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1992. november 13.

Kolozsváron tanácskoztak a neokommunista, fasiszta irányultságú vagy ezen eszmékkel szimpatizáló pártok /Román Nemzeti Egységpárt, Nagy-Románia Párt, agrárpárt, a szociáldemokraták, a kormánypárt egyes képviselői. Gyűlésükön hevesen támadták az RMDSZ okt. 25-i kolozsvári nyilatkozatát. A tanácskozáson a kormánypárt képviselői voltak a leghangosabbak. /(makkay): Nem csitulnak a szélsőséges indulatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1992. november 12.

A református egyház hároméves, posztliceális magyar nyelvű asszisztensképzőt indít Kolozsváron. /Székely Kriszta: Magyar asszisztensképzés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1992. november 11.

Fey László szerint az RMDSZ által használt fogalmaknak /autonómia, társnemzet, államalkotó tényező/ nincs kellő meghatározása, ezért ezek használata bizalmatlanságot kelt. /Fay László: Politika - tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

1992. november 7.

Zanc Kolozs megyei prefektus vizsgálatot rendelt el Funar polgármester ellen. Funar megszegte az előírásokat, a megengedettnél 40 fővel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Egyes hónapokban Funar 100 ezer lejjel nagyobb fizetést kapott. Elképzelhető, hogy menesztik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1992. november 6.

Kötő József, az RMDSZ társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt az RMDSZ legújabb dokumentumára, a Kolozsvári Nyilatkozatra, azonban már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. /Brassói Lapok, nov. 6./

1992. november 6.

Erdélyben is megalakult a Pax Romana katolikus mozgalom, okt. 2-3-án megtartották első találkozójukat Kalotaszeg egyetlen színkatolikus falujában, Jegenyén. Előadást tartott Magyarországról Kamarás István, majd a kolozsvári Jakabffy Tamás beszélt. Tempfli József nagyváradi püspök tartotta a szentmisét, számolt be a találkozóról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1992. november 4.

A Bolyai Társaság tevékenységéről adott képet dr. Balázs Sándor elnök az okt. 17-i tisztújító közgyűlésen, beszámolójából olvashatunk részleteket a lapban. Megalapozták a Bolyai Alapítványt, számítógép-parkot hoztak létre, számítógépekkel segítették az iskolákat. Továbbra is cél a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Kiállnak amellett, hogy adófizetői állampolgári jog az állami támogatással működő felsőfokú oktatási hálózat fenntartása. A Bolyai Társaság szerint anyanyelvi képzés szükséges a létrehozandó felsőfokú intézetekben. Az orvosi és színészképzésre Marosvásárhelyen adottak a feltételek, a többi kar működtetésére pedig Kolozsváron, kivéve a mezőgazdasági képzést, amelyet Székelyföldön lenne célszerű megszervezni. Balázs Sándor védekezett azon vádak ellen, hogy túlságosan sok fiatalt küldtek Magyarországra továbbtanulni, illetve részrehajló volt a válogatás. A külföldi képzés csődöt mondott, mert a végzettek nem jönnek haza. - A Bolyai Társaság kiadványa /A romániai magyar főiskolai oktatás/ hosszabb és rövidebb angol nyelvű változattal eljutott a különböző európai egyetemekre. Öt felhívásukat ugyancsak angol nyelven terjesztették. - A Bolyai Alapítvány kezelésére kuratóriumot hoztak létre, a védnökségi tagok között van Habsburg Ottó, Tom Lantos, Hámos László és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1992. december 1.

Hivatalosan felavatták a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, a magyarokat sértő feliratot. Az RMDSZ kolozsvári szervezete tiltakozásul nem vett részt az ünnepségeken. A szobor előtt Gheorghe Funar beszédet mondott. Nagy volt Kolozsváron a rendőri készültség. /Sz. P.: Feszültség a városban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tőkés László levélben tiltakozott a "szobor- és nemzetgyalázás" miatt. /Magyar Nemzet, dec. 2. / Doina Cornea is magyarellenes provokációnak tartja, hogy hozzányúltak Fadrusz János szobrához. /Új Magyarország, dec. 2., Népszabadság, dec. 2./

1992. december 1.

Erdélyi magyar írókkal találkoztak az érdeklődők Párizsban, a Magyar Intézetben, ahol a romániai magyar irodalomról tartottak vitaestet, amelyet Pomogáts Béla vezetett. Hatalmas vérveszteség érte az erdélyi magyar irodalmat azzal, hogy az elmúlt évtizedben mintegy hatvan erdélyi író és költő áttelepült Magyarországra. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elmondta, hogy jelenleg Kolozsváron 65 magyar szakos hallgató tanul az egyetemen. /MTI/

1992. december 2.

Dec. 2-án Szőcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetőkkel, a Demokrata Konvenció vezetőivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfők is bekapcsolódtak a szobormentő akcióba, az RMDSZ képviselőivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tőkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt című röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékművet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1992. december 2.

Felhívás nyílt párbeszédre címen fogalmazta meg fenntartásait az RMDSZ vezetői egy részével szemben több aláíró, köztük Cs. Gyimesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Bányai Péter , Szilágyi N. Sándor és Fey László. Nincs áttekinthető irányvonaluk, döntéseiket a rögtönzés jellemzi, majd zűrzavart keltő döntéseiket utólag magyarázgatják, az RMDSZ-t "homályos politikai ambícióik" eszközévé akarják tenni... így sorakoznak a vádak. /Felhívás a nyílt párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A felhívás időzítése érthetetlen: a Mátyás-szobor miatti tüntetések ideje. ?

1992. december 3.

Dec. 2-án Kolozsváron mintegy háromszáz magyar körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. A tiltakozók bevonultak a Szent Mihály templomba. Tőkés László püspök megköszönte a jelenlevőknek a kiállást. Szőcs Géza elmondta, hogy Kenyérmezőn ismeretlenek eltüntették Hunyadi szobráról a buzogányt. /B. Á.: Nem dőlnek be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1992. december 3.

Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnöke /O. Buracu/, alelnöke /Kántor Erzsébet/ aláírásával tiltakozás jelent meg a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Tiltakoznak amiatt is, hogy Kolozsváron neves magyar személyiségekről elnevezett utcák nevét meg akarják változtatni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1992. december 4.

Tőkés László püspök és Szőcs Géza sajtóértekezleten ítélték el a Mátyás-szoborral kapcsolatban történteket. Szőcs Géza felszólította a jóérzésű románokat, erkölcsileg támogassák a magyarság igazságos harcát. /T. Sz. Z.: Sajtóértekezlet szobor-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1992. december 5.

Funar polgármester az RMDSZ kolozsvári vezetőit berendelte kihallgatásra amiatt, hogy dec. 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban. Ezt előzőleg kérvényezte az RMDSZ. Funar hibásnak találta a kérvényt, azt, hogy a pecséten magyar felirat is van. Szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ képviselőit, hogy beszélje le a város magyarságát az ökumenikus istentiszteletről. Dec. 6-án Szent Miklós napja van, hagyják a polgárokat békésen poharazgatni. A megbeszélésen Ion Gavra képviselő fenyegetően beszélt az egész romániai magyarságról. /Nits Árpád: Kihallgatás és bordal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 23881-23898




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998