Mádl Ferenc köztársasági elnök aug. 20-a alkalmával állami kitüntetéseket adott át, többek között Csató Béla marosvásárhelyi főesperesnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést a Deus Providebit tanulmányi központ létrehozásáért, az erdélyi magyarság nemzeti és hitbéli önazonosságának megőrzéséért. /Aug. 20-a alkalmából kitüntették Csató Béla marosvásárhelyi főesperest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2003. augusztus 21.
A Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) etnikai szervezetként akar részt venni a jövő évi helyhatósági választásokon és saját polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen, a jelöltek személyére vonatkozó javaslatokat azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy az RMDSZ ne gyakorolhasson nyomást rájuk, közölte Kiss Kálmán, a szervezet vezetője. A parlamenti választásokon az RMSZSZ bejegyzett politikai pártként vesz részt, a regisztrációhoz szükséges 25.000 támogató aláírásból 20.000 összegyűlt - jelentette ki Kiss. /Újabb próbálkozás a marosvásárhelyi magyarság megosztására. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./Eddig Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt néven adtak hírt magukról.
2003. augusztus 21.
A Seprődi János Kórusszövetség, a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesülete aug. 22-23-án nemzetközi kongresszust és kórustalálkozót tart a magyarországi Mórahalmon és Ópusztaszeren. Marosvásárhelyi meghívottjai ennek a rangos eseménynek a Bernády György Kamarakórus (Csiki Ágnes) és a Palestrina-díjas Musica Humana női kamarakórus (Csíky Csaba). /Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2003. augusztus 22.
Elfogadhatatlan, hogy Bukarestből próbálják meghiúsítani a helyi szinten megvalósuló román-magyar megbékélést és egyetértést - jelentette ki aug. 21-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a román-magyar megbékélés, a nehezen létrejövő kölcsönös megértés rendkívül fontos példájának és gesztusának nevezte azt, hogy Aradon a helyi magyarság és románság, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ helyi szervezete egyetértett a Szabadság-emlékmű köztéren való helyreállításában. Markó a kérdést az RMDSZ felveti az SZDP képviselőivel jövő hétre tervezett találkozón, amelyen a kormánypárt és a szövetség idei parlamenti együttműködési megállapodásának eddigi végrehajtását tekintik majd át. - Az RMDSZ elvárja, hogy ebben a kérdésben az SZDP tartsa magát kettejük korábbi megegyezéséhez - hangsúlyozta. Markó közölte: a találkozón az RMDSZ azt a néhány hónappal ezelőtt hivatalosan előterjesztett kérését is felveti, hogy az önkormányzatokról szóló törvény előírásaival összhangban az érintett településeken a pályaudvarok és vasútállomások nevét az ott élő nemzeti kisebbség anyanyelvén is feltüntessék. Az együttműködési megállapodás eddigi teljesítését illetően Markó Béla komoly lemaradást az oktatás, elsősorban a felsőoktatás területén lát. Példaként említette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tervezett magyar karok elhúzódó ügyét, valamint azt, hogy még mindig nem sikerült rögzíteni a magyar nemzetiségű hallgatók létszámát a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Markó Béla elmondta, hogy a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak munkájában az RMDSZ az alkotmány módosítását, a költségvetést és a választási törvény módosításának ügyét tekinti prioritásnak. Az RMDSZ fenntartja a nemzetállami meghatározás, valamint a nemzeti kisebbségek státusának alkotmányos szabályozásával kapcsolatos eddigi javaslatait. /Jövő héten egyeztetnek a Szabadság-emlékműről. Bukarest meghiúsítani próbálja a helyi román-magyar megbékélést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2003. augusztus 22.
Az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása ellen hozott művelődésügyi és kultuszminisztériumi döntés miatt kereste fel aug. 21-én Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke Razvan Theodorescu tárcavezetőt. Vekov kérdésére, hogy a helyi román és magyar politikusok döntésébe beleszólhat-e a főhatóság, Theodorescu azt mondta: természetesen a bizottságnak jogában áll beleszólni, akár meg is akadályozni a szobor elhelyezését függetlenül attól, hogy a helyi hatóságok, a helyi lakosok többségének a véleményét tükröző helyi döntés és intézmények határozata miképpen szól. A bizottság véleményét tükrözi az az indoklásnak (argument) nevezett irat, amelyet a miniszter átadott Vekovnak. Az indoklás szerint a szobor elavult a jelenlegi szobrászművészet szempontjából. Vekov közbevetette, hogy az alkotás a brüsszeli világkiállításon díjat nyert. A miniszter kifejtette, az egész szoborállítást provokációnak értelmezi, mi több, Marosvásárhely-szerű eseményektől is fél, ha a szobrot felállítanák. Vekov továbbá azzal érvelt, hogy a helyi egyezségek, de még az országos SZDP-RMDSZ protokollum is egyértelműen kárt szenved. Ennek ellenére a miniszter kijelentette, hogy október 6-án nem lehet fölállítani a szobrot. A miniszter a következő kijelentést tette: ha nem értenek egyet ezzel az állásfoglalással, pereljék be a minisztériumot. Mindez mutatja, hogy az aláírt protokollumnak nincsen értelme, állapíthatta meg Vekov. Romániában a kisebbségekkel szembeni politikában lényegében nem történt változás. Ezek a döntések, akárcsak a kolozsvári gödör-kérdések, azt tanúsítják, hogy többet nyom a latban egy nacionalista indíttatású érvrendszer, mint bármi más, tehát nem lehet új, modellértékű román kisebbségpolitikáról beszélni. /Köllő Katalin: Vekov: Látszólagosak az esztétikai indoklások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2003. augusztus 22.
Aug. 22-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban a szatmári filharmonikusok előadásában, a marosvásárhelyi orgonaművész, Molnár Tünde közreműködésével Terényi Ede orgonára írt Requiemje hangzik el. Molnár Tünde orgonaművész 1978-ban kezdte pályafutását a brassói Fekete-templomban történő bemutatkozásával. Később felkerült Bukarestbe, a Ciprian Porumbescu Zeneakadémiára, ahol folytathatta orgonatanulmányait, majd Magyarországon Ella István, Lehotka Gábor, Gergely Ferenc tanította meg koncertszervezésre. Az egyetemi diploma megszerzése után két Csíkszereda melletti faluban volt zenetanár 1982-ig. Később Marosvásárhelyen lehetősége volt együtt dolgozni olyan nagy egyéniségekkel mint Csíky Boldizsár és más hasonló zeneszerzők és karmesterek. Molnár Tünde vallja, hogy az orgona egy művészi alkotás is, nagyon sok mű eljátszása és megértése az orgonakészítéstől függ. Misztótfaluban született, gyerekkorában sokat járt az orgonaépítő nagyapjánál. /Elek György: "Nekem a véremben van a hangszer szeretete és a zene". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
2003. augusztus 22.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének felkérésére Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdte meg működését a magyar tudományosság nyugati támogatására és fejlesztésére; a testület tagja Teller Ede atomfizikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukacs történész. A május 6-i közgyűlés szavazatával jóváhagyott testület az MTA tiszteleti, külső és köztestületi tagjaiból, valamint a magyar tudományosság iránt elkötelezett nyugati magyar szakemberekből áll - közölték. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács ügyvezető elnöke a Svédországban élő Gulyás Balázs, az MTA külső tagja. A testület általános működését az MTA szervezi, a gyakorlati feladatok koordinálásával, valamint a titkári teendők ellátásával az MTA elnöke Hámos Lászlót, a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnökét bízta meg, aki az alapítvány budapesti és New York-i irodáin keresztül látja el feladatát. /Megalakult a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./
2003. augusztus 23.
Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2003. augusztus 23.
Az RMDSZ újjáalakult Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) június 30-i, Marosvásárhelyen megtartott ülésén az RMDSZ Oktatás- és Egyházügyi Főosztályának vezetőjévé választották dr. Kötő Józsefet. A vele készített interjúban nyilatkozott. Az egyházi kérdések eddig a művelődési főosztályhoz tartoztak. Az oktatásban elérkezett a nagy lehetőség arra, hogy az RMDSZ politikai tárgyalásai nyomán megszülessék az önálló magyar tagozat a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. További feladat: tovább építeni éppen ennek az önálló iskolarendszernek a jegyében azt a hálózatot, ahol önálló magyar iskolákként működhetnek az oktatási egységeik, abban a sorban, ami elkezdődött Nagybányán, folytatódott Aradon, vagy Máramarosszigeten, és reméli, hogy következik az Áprily Lajos Líceum Brassóban. Rendkívül fontos az új iskolatérkép elkészítése: ét. új körzetesítések következnek be, figyelni kell arra, hogy ne maradjon magyarlakta település oktatási intézmény nélkül. Ugyancsak kiemelt feladat a szórványoktatás megszervezése, létre kell hozni a háttérintézményeket, kollégiumokat, bentlakásokat, megteremteni az ingázási feltételeket stb. Kiemelt feladat az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása. Meg kell vizsgálni, hogyan tudnának operatívan közbeavatkozni, hogy a polgármesterek gyorsabban bocsássák ki a hiányzó iratokat (telekkönyvi kivonatok és egyéb bizonylatok), hiszen ez a leggyakoribb probléma. Tervezik az egyházvezetők meglátogatását. Kötő szerint olyan intézkedéseket kell hozni, hogy majd ha autonómiát elérik, legyenek, akik megkapják. /Köllő Katalin: Végezd el a mai feladatot, hogy legyen kinek a holnapot megváltani. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2003. augusztus 23.
A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2003. augusztus 23.
Marosszentgyörgyön a nyugalomba vonuló Adorjáni László református lelkipásztor aug. 24-én istentisztelet keretében búcsúzik híveitől. Első szolgálati helye a százlelkes Nagyercse volt, ahol a reformátusok szétszórtan éltek a nagy román községben. A következő állomás Toldalag volt. Húsz kilométert gyalogoltak a legközelebbi autóbuszmegállóig. Marosszentgyörgyön 28 lelkész. Mindhárom szolgálati helyén vállalta a külső építkezést is. Nagyercsében és Toldalagon a romos templomot tették rendbe, Marosszentgyörgyön a gyülekezet és a hollandok segítségével kibővítették az egyházi épületeket. /Simon Virág: Szeretni kell az embereket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2003. augusztus 23.
Egyesítik Erdőszentgyörgyön a líceumot és az általános iskolát. Szeptember elsejétől egyazon iskolaközponthoz fog tartozni az előbb említett két oktatási intézmény és a bözödi általános iskola is. Az egyesítés előnye, hogy csökkennek a könyveléssel és titkársági teendőkkel járó költségek. Az általános iskolába kinevezett tanárok gond nélkül líceumba kinevezett tanárokká válnak és taníthatnak felsőbb osztályokban is. A több mint 100 személyt meghaladó alkalmazotti közösség gondjára idéntől 1200 tanulót bíznak. Be kell fejezni az építkezést. Az iskolaközpont szerződést kötött a tanfelügyelőséggel a központi fűtés bevezetésére szolgáló támogatásról. Fel kell újítani a bözödi iskolában is a csempekályhákat, és oda a vizet is be kell vezetni. Az új iskolaközpontban két váltásban folyik majd a tanítás. Erdőszentgyörgyön a megyei átlagos eredménynél rosszabb volt a sikeresen leérettségizők aránya. Ez alkalommal is a matematikával, valamint a román nyelvvel és irodalommal voltak gondok. A bukaresti francia nagykövetség által támogatott romániai program keretében Maros megyében 12 iskolában alakítanak ki dokumentációs központot. Egyik közülük éppen Erdőszentgyörgyön lesz. Ez azt jelenti, hogy az iskolában kialakítanak egy a jelenlegi könyvtárnál szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó központot, ahol a számítógép, fénymásoló és internet-hozzáférés biztosított. /Korondi Kinga: Iskolaközpont alakul Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2003. augusztus 23.
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ azzal vádolja a megyei tanácsot, hogy megszegte a tácsi magyar közösség múzeumának létrehozásával kapcsolatos ígéretét -, közölte Szilágyi János, a szövetség megyei szervezetének elnöke. A múzeum máig sem létezik, noha a tanács több mint egy éve jóváhagyta az intézmény létrehozását, sőt, átadta az ügyet a besztercei múzeumkomplexumnak, amely 49 évre haszonbérbe adta a régi parókia épületét, amelyben a múzeumnak működnie kellene. /Késleltetik a tácsi múzeum létrehozását. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2003. augusztus 25.
Nyárádszeredán a kertészmérnöki oktatás 10 éves múltja alkalmából szerveztek ünnepséget.Nagy reményekkel, a jó ügy szolgálatának tudatában szorgalmazta pár ember tíz évvel ezelőtt, hogy itt kertészmérnöki oktatás induljon, anyanyelven, magyarul. Halász Péterné, a magyarországi Kertészeti és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának vezetője tekintett vissza az elmúlt tíz év fontosabb történéseire. Dr. Jakab Sámuel, a Szent István Egyetem Nyárádszeredai Konzultációs Központjának tagozatvezetője rámutatott: "Az évfolyamok szaporodásával nőttek gondjaink, nehézségeink. Volt részünk meg nem értésben, értetlenkedésben, gáncsoskodásban, vádaskodásban. Túléltük. A nehézségek ellenére sok örömben, megelégedésben is volt, van részünk... Nem kis öröm látni azt, hogy diákjaink nem sajnálják olykor sok pénzt költeni drága szakkönyvek megszerzésére. Ők lehetnek - legalábbis részben - a jelenlegi kiöregedett szakírói gárda felváltói". Az eddigi hét évfolyamon összesen 203 diák szerzett diplomát, összesen 184-en maradtak szülőföldjükön, közülük 144-en dolgoznak a szakmában, hatan folytatják tanulmányaikat, 18-an Magyarországra települtek. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnök-képzés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2003. augusztus 25.
A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2003. augusztus 25.
Somosd Marosvásárhely tőszomszédságában levő tiszta magyar település, hol immár harmadik éve egyhetes zenei tábort szerveznek kisiskolás gyerekek számára. A tábor lelkes szervezője a helybéli református lelkészházaspár; idén közel száz gyerek vett részt a napokban zárult táborban, melynek irányítását ezúttal is Gáspár Attila zilahi zenetanár vállalta fel. A távolabbról érkezetteket a holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban szállásolták el. A résztvevők gitáron, furulyán és szájharmonikán tanultak muzsikálni. /Hol gyerekek énekelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
2003. augusztus 25.
A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./
2003. augusztus 26.
Örült a díjnak /a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés/, egyetlen romániai magyar kitüntetettként viszont arra gondolt, hogy még sokaknak ott lenne mellettem a helye, hangsúlyozta Csató Béla főesperes. Nyárádtőre helyezték először önálló parókiára, ahol plébániát, lakást kellett megteremteni, valamint a hozzá tartozó falvakban az istentiszteleti helyiségeket. Később Sepsiszentgyörgyre helyezték, itt rendbe hoztai a templomot, kápolnát létesített a különféle filiákban. Csató most azt vallja, hogy a román államtól igenis követelnünk kell mindazt az infrastruktúrát, amit elvettek, de értékes éveket veszítenek, ha csak erre várnak. Munkálkodása eredményeképpen felépült a Deus Providebit Ház. Ha ez a ház történetesen nem lett volna készen 2000-re, akkor Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem volna létezési lehetősége. Most sürgős az egyetemisták bentlakásáról, kollégiumáról gondoskodni, azért lenne olyan fontos a lábasház restaurálását folytatni és befejezni. A jogrend semmibe vétele, a törvénykezés arcul verését jelenti, egy évvel azután, hogy a román állam kinyilvánította az 1948-as államosítás törvénytelenségét, egy igazságtalan bírói határozattal újraállamosítsák a volt katolikus iskola és zárda épületét, (ahol a művészeti líceum működik), amely az 1948-as államosításból kimaradt. Csató Béla nem is kommentálta azt, hogy nem engedélyezték a katolikus osztály beindítását Marosvásárhelyen. /Bodolai Gyöngyi: Épített üzenetek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2003. augusztus 27.
Tovább folyik a huzavona a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása körül. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között megkötött együttműködési megállapodást felülvizsgáló bizottság aug. 25-i ülésén a szövetség és a román kormánypárt képviselői egyetértettek abban, hogy az RMDSZ által kért két magyar fakultást kormányhatározattal hozzák létre, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa véleményezi a kérdést. Az egyetem rektora, Andrei Marga azonban Alexandru Athanasiu oktatási miniszternek néhány nappal ezelőtt küldött válaszlevelében úgy fogalmazott, "a magyar karok létrehozásának kérdésében a szenátus jún.0-i döntése továbbra is érvényes". A testület akkori határozatát Ecaterina Andronescu volt tárcavezető és Radu Damian államtitkár levelei váltották ki.Ezekben a kormány képviselői kérték a BBTE vezetőségét, az egyetem magyar tanárai által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Az új miniszter aug. 11-i levelében ismételten kérte a rektort, tűzze a kérdést a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. Athanasiu levelét azzal zárja: a szaktárca kész anyagilag is támogatni a kezdeményezést. Andrei Marga rektor válaszlevelében megismételte a BBTE vezetőségének két hónappal korábbi álláspontját: "Amennyiben a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt annak lehetőségéről, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének".Markó Béla úgy vélte, pozitívabb Alexandru Athanasiu miniszter hozzáállása a magyar karok létrehozásának kérdéséhez, mint elődjéé, Ecaterina Andronescué volt. Markó ugyanakkor elismerte, az idei tanév már "elúszott" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számainak megállapítása tekintetében. /Salamon Márton László: Babes-Bolyai: meddő levélváltás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2003. augusztus 27.
Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2003. augusztus 28.
Lassan halad Marosvásárhely a campus építése, tájékoztatott dr.Hollanda Dénes professzor, Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja. A magyar állam által e célra megígért összegből (egyelőre 6,08 millió eurót ígértek, amiből 514 ezer érkezett meg) nekifogtak a tereprendezésnek. /(Máthé Éva): Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Lassan halad a campus építése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2003. augusztus 28.
Északmezőségi egyházkerületeket és falvakat látogatnak meg idei táboruk során a Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola diákjai. Az intézmény minden nyáron megszervezi diákjai számára az egyházszolgálati és népismereti mozgótábort. A tíznapos tábor során különböző erdélyi néprajzi és szórványvidékekre látogatnak el, olyan helyekre, ahol az intézmény diákjai elhelyezkedhetnek a főiskola befejezése után. A tábort Barabás László, a főiskola tanárigazgatója kezdeményezte. Ő kíséri el a diákokat. Az idei táborozás során Szamosújvár, Dés, Bethlen és Beszterce városok környéki falvakat keresik fel. Templomokat, parókiákat, kultúrotthonokat látogatnak meg, gyűjtőmunkát végeznek a falvakban. Voltak Vicében, Apanagyfaluban, Várkuduban, Magyarborzáson, még Cegő, Feketelak és Mezőveresegyháza szerepel az úticélok között. Kiadványban szeretnék megjelentetni a gyűjtött anyagot. /Valkai Krisztina: Járják az országot a leendő kántortanítók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2003. augusztus 28.
Marosvásárhelyre költözött az Erdélyi Magyar Könyvklub. Balogh Zoltán megbízott igazgató elmondta, az új székhely választásánál Marosvásárhely szellemisége, illetve az Erdélyben elfoglalt központi helye volt a mérvadó. Az Erdélyi Magyar Könyvklub néhány évvel ezelőtt 2500 klubtaggal indult, mára e létszám megközelíti a 30 ezret. A tervek között szerepel - a könyvek mellett - hanganyagok kínálata is. "A magyarországi termékek, zenei CD-k, mesealbumok ára túl magas volt, klubtagjainknak csak egy része vásárolhatta meg ezeket. A közelmúltban felvettük a kapcsolatot egy hazai kiadóval, így mostantól az erdélyi zsebhez szabott áron tudjuk ajánlani a zeneanyagot és gyerekmeséket" - mondta el Balogh. Mivel az erdélyi magyar könyvterjesztés egyik gondja, hogy a különböző városokban működő könyvkiadók termékei nem vagy csak véletlenszerűen jutnak el egyik városból a másikba, az EMKK megpróbálja a kapocs szerepét is vállalni a jövőben, hiszen nemcsak a negyedévente megjelenő katalógusban kínálja az erdélyi kiadók legfrissebb kiadványait, de a marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban is. /Antal Erika: A kapocs szerepét vállalnák. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2003. augusztus 28.
Csíky Boldizsár zeneszerző ötnapos, bárki számára nyitott népzeneoktató kurzusra hívta meg Almási Istvánt, a kolozsvári folklórintézet főkutatóját Marosvásárhelyre. Almási elmondta, hogy a kolozsvári konzervatóriumban az oktatás román nyelven folyik, és a folklór területén is túlnyomórészt a román népzenét tanítják. A leendő zenészeknek az akadémián nincs sok lehetőségük a magyar népzenét megismerni. Egyedül Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen lehet magyar nyelvű tanfolyamokon a magyar népdallal foglalkozni, ott egyéves anyag a magyar népzene és a féléves román folklóranyagot is magyar nyelven sajátítják el a diákok. Ezért sokszor hiányosak a leendő zenészek magyar népzenei ismeretei, és ezt a hiányt igyekeznek pótolni. /Nagy Botond: Népzeneoktató kurzus a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2003. augusztus 28.
Aug. 25-én kezdődött a Bolyai Alkotótábor szervezte szimpózium, a centrum és periféria, kortárs művészet kisebbségben, művész- művészeti migráció témakörét járták körül. A meghívottak (Beke László művészettörténész, Bíró Béla író, publicista, Sebők Zoltán esztéta, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó egyetemi adjunktusok, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, Tordai S. Attila szerkesztő, kurátor) a legkülönfélébb megközelítésekről beszéltek. Bíró Béla hangsúlyozta: mindig a periféria szüli az újdonságokat, ezeket a centrum bizonyos idő elteltével kanonizálja, és ezzel meg is merevíti. /Nagy Botond: Centrum, centrum, mondd meg nékem... = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2003. augusztus 29.
A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a vajdasági magyarok által felvetett kettős állampolgárság kérdését a magyarországi politikai körökben, a kormányoldalon és az ellenzékben egyaránt mindenki egyfajta nemzeti ügyként kezelje - jelentette ki aug. 28-án Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután Szabadkán tárgyalt Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével. Szabó szerint a megbeszélésen egyetértés volt a kettős állampolgárság kérdésének kezelését illetően: rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az öt vajdasági magyar párttal. Kasza megelégedésének adott hangot afölött, hogy a kormányzat "hajlandóságot mutatott a tárgyalások megkezdésére". A pártelnök szerint a megbeszélések sokszintűek lesznek. /Szabó Vilmos Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2003. augusztus 29.
A lassan évszázada zajló román asszimilációs politika különböző formákban érvényesült Trianon óta. A magyar apájú vegyes házasságok gyermekei zömükben mind románok lesznek, s ha nem ők, az unokák minden bizonnyal. A román média híradásaira figyelő olvasóinknak gyakran feltűnhetett: igazi magyar családnevű, országszerte közismert emberek szót sem tudnak magyarul, zömük felháborodottan tagadja, hogy bármi köze is lenne a magyarsághoz. Bukarest egyetlen magyar középiskolájában, az Ady Endre Líceumban a szünetekben alig hallani magyar szót. A többségiek ellenzik például az iskolai "szeparatizmust", hogy az autonómia formáit most ne is emlegessük. /Ferencz L. Imre: Vegyesen is... apadunk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2003. augusztus 29.
Az idős, 83 éves Létay Lajos számára élmény volt az erdélyi magyar írók Zetelakán rendezett találkozója. Egy sokat ígérő új írónemzedék nő fel, hangsúlyozta, már "Serény Múmia"-ként növesztgetik az oroszlánkörmöket. Az új nemzedék visszahódítja a könyvnek, az irodalomnak az embereket. Létay sajnálja, hogy az öregebb írók távol maradtak. Marosvásárhelyről egyetlen tollforgató sem jött el. /Létay Lajos: Érzékeny, érzelmes sorok Zetelaka után. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2003. augusztus 30.
Az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításának üteméről, az alkotmánymódosítás szenátusi vitájáról, a kettős állampolgárság kérdéséről és az Ügyvezető Elnökség legutóbbi üléséről, tájékoztatta a sajtó képviselőit aug. 29-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Sikerült megállapodniuk abban, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül kormányhatározattal hozzák létre a szövetség által kért két magyar fakultást, miután megkapták az egyetem szenátusa erre vonatkozó véleményezését. Hasonlóképpen járnának el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának ügyében is. Idén is - mint minden évben - gondot jelent a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, az RMDSZ a lehetőségekhez mérten mindent megtesz a probléma orvoslása érdekében. A kettős állampolgárságról Markó Béla elmondta: szakértőkből - jogászokból és politikusokból - álló bizottságot hoznak létre az elkövetkezőkben, amelynek feladata a kérdés körül kialakult helyzet elemzése lesz. /P. A. M.: Szakértők elemzik a kettős állampolgárság kérdését. Markó Béla és Takács Csaba kolozsvári sajtótájékoztatón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Szabó Gyula A Sátán labdái című történelmi könyvsorozatát a hetvenes években kezdte írni. Az első négy kötet sorra megjelent: Függőleges veszedelmek /1978/, A romlás útjain /1979/, Órás fejedelem /1980/ és Rozsda a kardon /1981/. A következő kötetet megakadályozta a négy szívinfarktus. Azután megírta a kötetet, de 1987 végén visszakerült a kiadótól a szerzőhöz, nem engedélyezték a kiadását. Nagysokára megjelent az ötödik kötet is /Bethlen Kata kora/./ Szabó Gyula történelmi tudósítása az 1657 és 1664 közötti évekről szólt. /Szabó Gyula: A Sátán labdái. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
