Sáromberkén aug. 30-án felavatták a Néprajzi-Falutörténeti Múzeumot. Vajda András és Orbán János megálmodták és megvalósították álmukat a református egyház által felajánlott egykori iskolaépületben, amelyet a helybéliek segítségével rendbehoztak. Dr. Keszegh Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár mondott beszédet. A megnyitót követően Lokális történelmek elnevezéssel konferenciára került sor a sáromberki kastély dísztermében. Itt számos kiváló előadás hangzott el Teleki Domokos levelezéséről (dr. Viczián István, Budapest), A sáromberki Teleki kriptáról (Orbán János, Sáromberke), A sáromberkiek részvételéről a szabadságharcokban (dr. Szabó Miklós, Marosvásárhely), Az 1868-as oktatási törvény hatásairól a helybeli felekezeti oktatásra (Berekméri István, Sáromberke), a helybéli Köblös Elek pártvezér vitatott egyéniségéről (Nagy Domokos, Sáromberke), A Maros menti harcokról 1944-ben (Berekméri Árpád Róbert, Marosvásárhely) valamint az első és második világháborús dokumentumok néprajzi vonatkozásairól (Vajda András, Sáromberke). Szeretnének a frissen létesült múzeumban egy régiós kutatóműhelyt létrehozni. /Korondi Kinga: Múzeumavatás és konferencia Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Aug. 27-29-e között első alkalommal szervezték meg a Nagysármási Napokat, vagyis a Mezőségi Hagyományok Fesztiválját. A népviseleti parádén zenészek kísérték a felvonulókat, a román és magyar népviseletet bemutató csoportokat. Fellépett a Nagysármási Tulipán Kulturális Csoport 12 táncosa is. /Antalfi Imola: Nagysármási Napok - első alkalommal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2003. szeptember 2.
Ha nem sikerül megegyezniük az RMDSZ belső és külső ellenzékével, akkor saját polgármester-jelöltet indítanak Marosvásárhelyen a szabaddemokraták - jelentette ki Kiss Kálmán, a Szabad Magyar Szövetség elnöke. Kiss szerint a Polgári Mozgalom túlértékelte erejét, jelentőségét. Arra a kérdésre, milyen valóságalapja van a Markó Béla által kifogásolt, állítólagos Tőkés-Kiss-féle "szörnyűséges szövetségnek", Kiss kitérő választ adott, a manővert az RMDSZ valós vagy potenciális ellenfeleinek lejáratására tett vérszegény kísérletként értékelte. /Sz. L.: A szabaddemokraták elégedetlenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Jakab Sámuel oroszlánrészt vállalt a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának felállításában, tíz esztendeje vezeti fáradhatatlanul a főiskolát, de közreműködött a marosvásárhelyi Sapientián tavaly beindult kertészeti szak megszervezésében is. Jakab professzor a romániai agrárium s benne az erdélyi magyar gazdatársadalom helyzetét kétségbeejtőnek látja. Az életképtelen törpegazdaságok sokasága, a korszerűtlen, sok esetben a középkorira emlékeztető gazdálkodási módszerek, a szövetkezeti hálózat kialakításának elmulasztása, pénzhiány, az ágazat jövőjével kapcsolatos összefüggő stratégia hiánya ezt erősíti meg. Szerinte változás nem lesz addig, amíg le nem lép a színről az a generáció, amelynek képviselői még a múlt rendszerben szocializálódtak s emiatt képtelenek a mentalitásváltásra. Egyelőre a különböző vezetői szinteken sokan vannak azok, akik a mostani állapotok konzerválásában érdekeltek. Ezt nem kell ölbe tett kezekkel várni. A gazdatársadalom felvilágosítása, képzése, korszerű ismeretekkel való ellátása, a szakmai utánpótlás nevelése kiemelt fontosságú. A főiskola, mely a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozataként működik, hiánypótló intézményként jött létre. Főiskolaként a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. A vállalkozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A végzettek mintegy 80 százaléka a szakmában vagy azzal rokon területen helyezkedett el. Durván számítva mintegy 200 szakemberrel gazdagították az erdélyi magyar gazdatársadalmat. A Sapientián induló kertészeti szak kapcsán felvetődött a kérdés, szükség van még a főiskolára? Jakab határozottan válaszolta: mindkettőre szükség van, Nyárádszeredában a gyakorlati képzésre fektetik a hangsúlyt, a Sapientián pedig elitképzés folyik. Ez utóbbi különlegesen fontos, mert 1959 óta, az egyetemegyesítés óta szünetel a magyar nyelvű agrárszakember-képzés. - A politikum nem viseli szívén az agrárium sorsát. Sajnos az RMDSZ teljesítménye is igen sokban kifogásolható. A nyárádszeredai főiskolai oktatás beindítását nem támogatta, igaz, nem is akadályozta. Azt viszont be kell ismernünk: érdekérvényesítő potenciálja igencsak korlátozott. /Szentgyörgyi László: A mellényt újra kell gombolni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Magyarsároson első alkalommal rendezték meg a kulturális napokat Kozma Albert unitárius lelkész szervezésében. Szerepeltek a kórusok, a helyi táncosok, Kilyén Ilka színművésznő nótaestje után másnap Dancs Annamari könnyűzenei koncertje zárta a rendezvényt. A művelődési napok keretében díszoklevéllel és emléklappal jutalmazták azokat is, akik hozzájárultak a falu fejlődéséhez. Tóth Katalin tanítónő számolt be Magyarsáros eredetéről, az unitárius egyház és a műemlék harangláb történetéről. /(bodolai): Kulturális napok Magyarsároson. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Aug. 22-én tartotta második nagy összejövetelét a Seprődi János Kórusszövetség a Szeged melletti Mórahalom. Másnap a Kárpát-medencei zenei együttesek, kórusok találkoztak Ópusztaszeren. Hat országból közel ötven kórus vett részt, több mint 1500 dalos lépett fel. Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség régi-új elnöke beszámolt arról, hogy a kongresszus legfontosabb döntése: a szövetség Erdélyből "átköltözött" Magyarországra, pontosabban Törökbálint önkormányzata vállalta az anyagi feltételek biztosítását. Az ott bejegyzett tagozat végzi a nemzetközi adminisztratív munkát is. A vezetőség összetétele megváltozott. Az elnökség tagjai főleg magyarországiak, de minden ország egy-egy képviselője részt vesz az elnökség munkájában. Az erdélyi tagozat vezetői: Orosz Pál József, Márton Zsolt, Csíky Csaba és Balázs Győző. A kórusszövetség négy régió szerint tagolódik, északkeleti, északnyugati, délkeleti és délnyugati (Nyíregyháza, Sopron, Siófok, Szeged) központokkal. A határon túli kórusok is ezekhez fognak tartozni. A régiók vezetősége önállóan dolgozik, az elnökség inkább az információs bázist működteti, és összehangolja a munkát. /B. D.: "Repatriált" a Seprődi Kórusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Szabó Éva, a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítőképző Főiskola népdal- és népművészeti szakkörének vezetője Szent István király ünnepe alkalmával részesült kitüntetésben. Budapesten vehette át a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Életfa-díjat. Bensőséges ünnepség volt, melyen Petrás Mária énekelte a Csángó imádságot, István király imádságát. Száznyolcvanan részesültek a díjban, ebből Erdélyből öten. /Járay Fekete Katalin: Lelkiismeretem, szívem szavára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2003. szeptember 3.
Vége a pótkisérettséginek, az összesített eredmények szerint 767 (húszas létszámmal számolva 38 osztályra való) magyar tagozaton végzett gyerek maradt képességvizsga nélkül. Számuk tavaly is hasonlóan magas volt, s ez az arány állandósulni látszik. Maros megyében a nyolcadik osztályt magyar tagozaton járt 2355 gyermek közül mindössze 1568-nak sikerült a képességvizsgája. A legtöbben románból véreztek el, elsősorban azokon a vidéki településeken, ahol kevés román szót hallanak. És nem voltak túl jók az eredmények Románia földrajzából vagy történelméből sem, amely tantárgyakat szintén román nyelven tanulták. Román irodalomból a magyar gyermekeknek ugyanazt a tételt kell megoldaniok, mint román társaiknak. Az RMDSZ-nek, valamint a pedagógusszövetségnek megoldást kell találnia a nyolcadik osztályt végzők gondjára. /(b. gy.): Így is késő! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2003. szeptember 3.
A Kis-Küküllő Térségi Társulás (KTT) az elmúlt hónapban három nagyszabású rendezvény megszervezésében vett részt vett, melyek célja a helyi közösség fejlesztése volt. A történtekről Borbély Emma, a társulás ügyvezető elnöke számolt be. Kibéden nemrégiben vendégül látták a Magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületének 26 tagját és a helybéliekkel, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének térségmenedzsereivel, valamint Kibéd elöljáróival stratégiaalkotás témakörben tapasztalatcserére került sor. A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének (SZEKE), a Kistérségi Társulás támogatásával megszervezett tábor Gyulakután volt. A SZEKE vezetője, Balla Zoltán közölte, a tábor célja, hogy a helyi fejlesztésben szerepet vállalni akaró fiatalok bevezetést nyerjenek a közösségfejlesztésbe. A hét folyamán előadások hangzanak el elméleti és gyakorlati pályázatírási tudnivalókról. Borbély Emma beszélt arról is, hogy a tél folyamán újra el szeretnének látogatni a térség minden településére. /Korondi Kinga: Hármas rendezvénysorozat a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2003. szeptember 4.
Szept. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy az alkotmány módosításával bizonyos területeken pozitív változások történtek, az RMDSZ ezért döntött úgy, megszavazza az alaptörvény módosítását. Az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére, ugyanakkor jelentősen kibővült a kisebbségek anyanyelv-használatának joga a közigazgatási hatóságokkal, és a helyi intézményekkel való kapcsolattartásban, valamint az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás esetében tulajdonképpen kompromisszumos megoldás útján sikerült bevezetni az anyanyelvhasználat jogát. Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodásnak teljesítetlen pontjai is vannak, ezek közül a legfontosabbak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának kérdése, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében létrehozandó két magyar kar problémája. /Továbbra is támogatják a kormánypártot. Markó Béla beismerte, vannak teljesítetlen ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2003. szeptember 4.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közleményeinek a lényege az, hogy a magyar karokat ne hozzák létre. Állapíttta meg Kása Zoltán professzor, a BBTE prorektora a vele készült beszélgetésben. A minisztérium írásban jelezte, vállalja a két magyar kar létesítését és anyagi fedezetét. Markó Béla RMDSZ-elnök ekkor nyilatkozott a Romania Libera c. lapnak, amit sokan félreértettek. Markó ugyanis kijelentette, hogy Marosvásárhelyen többet értek el, mint Kolozsváron. Nyilvánvaló, ez a protokollum szövegére vonatkozik. E kijelentésre az egyetem rektora és helyettesei úgy gondolták, ez az egyetem elleni támadás. A másik kifogás az volt, hogy Markó hangoztatta, a tanügyi tárca a szenátus döntése ellenére hozott kormányhatározatot a két karra vonatkozólag. Erről azt mondták, hogy ez sérti az egyetem autonómiáját, annak ellenére, hogy az egyetem rektora Andrei Marga is úgy nyilatkozott, hogy lévén állami egyetem a miniszternek joga van dönteni e dologban. Most viszont úgy tett, mintha nem nyilatkozott volna ekképpen. Etnikai feszültségről beszélnek, a könyvtárak felosztásáról. Mindenki tudja, hogy a könyvtárat nem osztják föl. Az egyetemen az utóbbi 13 évben legalább 14 új kart hoztunk létre, és soha nem volt probléma, hol lesz, milyen tanteremben, milyen épületben. Kása hangsúlyozta, hogy az egyetem jelenleg nem multikulturális, csupán több nyelvű. /(Csomafáy Ferenc): Mi lesz veled, Babes-Bolyai? A magyar karok követelése jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2003. szeptember 4.
Külön épületben kezdi a tanévet Brassóban a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium és a román 6-os Számú Általános Iskola - erősítették meg a érintett két tanintézet vezetői. Ezzel lezárult a két iskola között tizenhárom éve zajló vita. A román tannyelvű általános iskola saját, új otthonának elkészültéig marad "vendégségben" a magyar iskola udvarán levő B épületben. Az Áprily Lajos Gimnáziumnak otthont adó épületegyüttesben működött egykoron a Római Katolikus Főgimnázium, amelyet a kommunisták 1948-ban államosítottak, majd 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték. Azóta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola osztályai közösen használtak négy iskolaépületet a város különböző pontjain. A brassói magyarság 1990 elején kérte, az oktatási tárca pedig jóváhagyta az önálló magyar gimnázium újbóli létrehozását, a döntést azonban nem sikerült kivitelezni. A kormányzópárt, a PSD és az RMDSZ közötti egyezményben külön tételként szerepel az Áprily Lajos Gimnázium önállósulása. Ősztől több mint 700 tanulója lesz a magyar gimnázium 1-12. osztályának, valamint a két posztliceális osztálynak. /Benkő Levente: Otthon az Áprily Lajos Gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./ Megoldódott a brassói magyarok egyik legégetőbb gondja, végre ismét önálló gimnáziuma lehet a város és a környék magyarságának. Egy melléképületen és az iskolaudvaron egyelőre továbbra is osztozkodnia kell a magyar és a kiköltöző román tanintézetnek, mivel a román osztályok befogadására épített vadonatúj iskola még nem készült el. Miért csak most, tizenhárom évvel a rendszerváltás után sikerült mindezt elérni? A marosvásárhelyi Bolyai és a brassói Áprily Gimnázium esete egyaránt jól példázza, hogy bizonyos román nacionalista körök képtelenek elviselni a már megszerzett területek "feladását". Ezért szerveztek tüntetéseket mindkét tanintézetben, álságos módon az "etnikai szegregáció" fölöttébb káros mivoltát hangoztatva. Hasonló a helyzet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ellenzőinek érvei mögött is. A magyarellenes román értelmiségi körök meghátrálásként értékelik a magyaroknak tett engedményeket. /Balogh Levente: Érdekek és ellendrukkerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2003. szeptember 4.
A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./
2003. szeptember 5.
Adrian Nastase miniszterelnök szept. 4-én megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A találkozón áttekintették a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ megállapodásába foglalt célkitűzéseket és a következő időszak prioritásait. A politikusok az aradi vértanúk emlékét megörökítő Szabadság-szobor köztéri visszaállításáról is tárgyaltak. Egyetértettek abban, hogy mielőbb ki kell alakítani a megfelelő megoldást. Addig is folytatódnak a Szabadság-szobor köztéri felállításának előkészületei - mondta Markó Béla. /Nastase-Markó megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2003. szeptember 5.
Az Európai Unió és a NATO bővítéséről, az iraki helyzetről és az ENSZ reformjának szükségességéről tárgyaltak szept. 3-án Krakkóban Lengyelország, Horvátország, Macedónia és Románia államfői. A házigazda, Aleksander Kwasniewski úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint "a megfelelő időben" mind a négy ország részévé válik az EU-nak. Stipe Mesic horvát, Borisz Trajkovszki macedón és Ion Iliescu román elnök megtekintették a krakkói Jagelló Egyetem Collegium Maius épületét. Az államfők szept. 4-én részt vettek a XIII. Gazdasági Fórumon Krynicában, amely a kelet-közép- és kelet-európai országok politikusainak, üzletembereinek és újságíróinak egyik legfontosabb találkozója. Idén 35 országból 1300-an jelezték részvételüket a fórumon. Ion Iliescu Krynicában, a román esten bemutatta Integráció és globalizáció. A román elképzelés című kötetének lengyel fordítását. /Iliescu négyes államfői találkozón Krakkóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2003. szeptember 5.
Szept. 4-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa marosvásárhelyi ülésén Borbély Lászlót választotta meg elnöknek, a két új alelnök Benedek István marosvásárhelyi tanácsos és Péter István, Szováta polgármestere lett. /Új vezetősége van a TEKT-nek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2003. szeptember 5.
Gyergyószentmiklóson folynak a Kisebbségi Színházak Kollokviuma előadásai. Fellépett a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház Adjátok vissza Pinochiót c. előadással. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Vénusz Tornyát mutatta be, András Lóránt rendezésében, Thomas Mann Mario és a varázsló c. novellája alapján. Este a budapesti Kaláka együttes hangversenyén zsúfolásig megtelt a terem. /(Gál Éva Emese): Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2003. szeptember 6.
Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek szept. 5-6-i konferenciáján. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban még számos tennivaló van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. Markó az alkotmánymódosításról szólva kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot. Megjelent és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek. Demeter János, Országos Önkormányzati Tanács elnöke az önkormányzatok tízéves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet. Közösen kell megtanulnunk élni az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó. Eckstein Kovács Péter szenátor az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott előadást. Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő európa uniós csatlakozás tükrében. /Partiumi Önkormányzati Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Első sajtótájékoztatóját tartotta meg szept. 5-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem új vezetősége. Szilágyi Pál, az egyetem újonnan megválasztott rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszámoltak az egyetem terveiről és nehézségeiről. A kurátorok kérésére a közeljövőben elfogadandó három dokumentumban kiértékelik az alapítvány elmúlt három évi tevékenységét, újrafogalmazzák az egyetem működési alapelveit és célkitűzéseit, illetve vázolják az alapítvány és az egyetem pénzügyi rendszerét. A kurátorok és az egyházfők egyben közösen lépnek fel a 2 milliárd forint nagyságú évi költségvetés bővítéséért. Utóbbi javaslatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke fogalmazta meg. A személyi döntésekkel Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is egyetértett. Az egyetem vezetői reménykednek, hogy a magyar kormány növelni fogja az évi 2 milliárd forint nagyságú költségvetést. Az egyetemnek évről-évre bővített költségvetésre van szüksége azért, hogy intézmény fennakadások nélkül működhessen, illetve a tervezett beruházások megvalósuljanak. A tervek szerint ezért az egyetemnek a nemsokára kezdődő tanévben 2,5 milliárd forint, a 2004-2005-ös tanévben 3,1 milliárd forint, és a 2005-2006-os tanévben 3,6 milliárd forint nagyságot elérő költségvetésre lenne szüksége. Az egyetem új vezetősége Kolozsváron egy új épület megvásárlását tervezi, mivel az adminisztrációs központként használt Bocskai-házban a kincses városban jelenleg működő két szak szűkösen fér el. Az egyetem csíkszeredai kara is helygondokkal küszködik, ezért a székelyföldi városban is az intézmény tulajdonában lévő épületen kívül a Sapientia más termek bérlésére kényszerül. Szilágyi Pál rektor szerint a legnehezebb helyzet Marosvásárhelyen van, ahol elkezdődtek a város határába tervezett campus építkezési munkálatai. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma által egyhangúlag elfogadott szerződés szerint az építkezés költsége 6,08 millió euró. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma idénre és jövőre 600-600 millió forintot hagyott jóvá a marosvásárhelyi beruházás megvalósítására, ami összesen 4,8 millió euró. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, hogy az 1,2-1,5 millió euró értékű hiányt megpróbálják gyűjtésekből előteremteni. Közölte, hogy a soproni Orbán Balázs Alapítvány 100 ezer forinttal támogatta a campus építését. A budapesti székhelyű Bolyai Alapítvány is gyűjtést kezdeményezett, emellett az intézmény nyugat-európai magyar közösségek segítségét is kérte. /Borbély Tamás: A Sapientia a támogatás növelésében reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
A romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében kíván fellépni a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete - derült ki a szervezet szept. 5-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. A hét alapító tagból álló egyesület a romániai magyar napilappiacnak máris mintegy 90 százalékát képviseli, a mintegy 84 ezres összpéldányszám körülbelül 313 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az egyesület alapító tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az aradi Nyugati Jelen napilapok, de új tagok belépését is várják. Közös probléma a vásárlóerő folyamatos csökkenése, a kiadási és terjesztői gondok, valamint az erdélyi magyarság fogyása, kivándorlása és asszimilációja. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületét ez év júniusában jegyezték be a nagyváradi bíróságon, politikailag független, nonprofit szervezet - mondta Rais Wallner István, az egyesület elnöke, a Bihari Napló napilap főszerkesztője. A szervezet meg szeretné erősíteni a romániai magyar napilapok közötti együttműködést, az információ- és fényképcserét, továbbá a támogatások hatékonyabb megszerzése érdekében közös reklám- és marketingstratégiát kíván kidolgozni. Balló Áron, az egyesület alelnöke, a Szabadság napilap főszerkesztője elmondta: a szervezet hiányt pótol ezen a területen, a román lapkiadóknak létezik egy szervezete, csak az nem működik megfelelően. A magyar napilapok tulajdonviszonya eltérő - egyesek a szerkesztőségi tagok birtokát képezik, míg másoknak, mint a nagyváradi Bihari Naplónak, külföldi tulajdonosa van - viszont szinte mind magántulajdonban találhatók. /Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 8.
Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. A megállapodást szept. 23-án, Bukarestben írja alá Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő. A nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kaphatnak magyarigazolványt és nem élhetnek a kedvezménytörvényben biztosított jogokkal, áll a jogszabály alkalmazásáról szóló megállapodás tervezetében. A megállapodás nyomán érvénytelenné válik a kedvezménytörvénynek az az előírása, miszerint a nem magyar nemzetiségű családtagok is igénybe vehetik a kedvezményeket. A tervez szerint a magyarigazolvány kibocsátásának minden szakasza Magyarország területén zajlik. A magyar diplomáciai képviseletek nem bocsáthatnak ki igazolványokat, csupán összegyűjthetik az igényléseket. A romániai nem kormányzati szervezetek nem bocsáthatnak ki ajánlásokat a magyarigazolványt kérelmezők etnikai hovatartozásával kapcsolatban. A csak Magyarország területén igénybe vehető kulturális kedvezmények biztosítottak minden olyan diák, egyetemi hallgató és tanár számára, akik magyar tannyelvű romániai oktatási intézményekben tanulnak vagy oktatnak, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kedvezmények pusztán a romániai diák, egyetemista vagy tanári státus alapján, nem a magyar oktatási szaktárca által kiadott igazolvány alapján vehetők igénybe. Az oktatási támogatások Románia területén csak oktatási intézmények által vehetők igénybe, pályázat útján, amelyet egy román jogi személyiséggel rendelkező alapítvány bonyolít le. Magánszemélyek Románia területén csak ösztöndíjak formájában, pályázati úton igényelhetnek oktatási támogatást, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A magyar fél vállalja, hogy megteszi a magyarigazolvány módosítását célzó lépéseket, az Európai Bizottság 2002 decemberi ajánlásainak megfelelően, amelyek szerint az igazolványból törölni kell az olyan elemeket, amelyek politikai kapcsolatot teremthetnek a magyar állam és a határon túli kisebbségek között (a fedőlapon látható Szent Korona, nemzeti szimbolikával rendelkező idézetek, útlevélhez hasonló külalak stb). A megállapodás tervezete egy kölcsönösségi kitételt is tartalmaz, miszerint a magyarországi román kisebbség tagjai ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a romániai magyarok. (Mediafax) /Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 8.
Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /SZNT KT/. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el az SZNT KT ülésén. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az autonómia Európai Uniós elvárás. Az ülésen megerősítették: munkadokumentumként fogadják el Csapó József volt RMDSZ-szenátor Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Csapó József a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellenvetéseinek "kivédésében".Az említett határozat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illetve hatásköröket adjanak a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére. A volt szenátor hozzátette, a szubszidiaritás elve alapján az állami költségvetésnek is segítenie kellene a térséget, amíg megteremtődnek a teljes anyagi önállósulás feltételei. A volt szenátor hozzátette: a létrehozandó testületek nem veszélyeztetnék a már létező politikai alakulatok esélyeit a választásokon, hiszen a létrehozandó tanácsok nem lesznek önálló jogi személyek, így nem indíthatnak önálló jelölteket a helyhatósági választásokon. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete és az RMDSZ viszonyával kapcsolatban Csapó kijelentette: "Az RMDSZ programjában mind a háromféle autonómiatörekvés benne van, így - remélhetőleg - a Szövetség támogatja a székelyföldi kezdeményezést." /Bakó Zoltán: A régióautonómia EU-s elvárás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ A zárt ajtók mögött folyó tanácskozásról Izsák Balázs soros szóvivő és Csapó József, a Székelyföld autonómia-statútumának kidolgozója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Csapó József elmondta, a cél, a Terra Siculorum eurórégióként való elismertetése. A román törvényhozás esetleges elutasító határozata esetén az európai fórumokhoz lehet majd fordulni, de mindezt csak azután, ha maga a Székelyföld lakossága is kifejezte autonómiaigényét. /Sz. L.: Decemberre véglegesítik a Székelyföld autonómiájának statútumát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./
2003. szeptember 8.
Szept. 6-án a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány kezdeményezésére több helyszínen emlékeztek Kemény János író, irodalomszervező, mecénás életművére, születése századik évfordulója alkalmából. A Teleki Tékában nyílt centenáriumi kiállítás. Kemény János örökségét könyvei, fényképek és jellegzetes dokumentumok tükrében mérhették fel az érdeklődők. Marosvécsen a Budapestről érkezett Kemény unokák, a többi vendég /köztük Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke/ csatlakozott a népviseletbe öltözött vécsiek hosszú menetéhez, akik református papjukkal az élen vonultak koszorúzni. Nagy Miklós Kund, a Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriumának alelnöke idézte meg Kemény Jánost, író barátainak szavaival jellemezve: "Az igazi ember volt, az igazi helyen" (Tamási), akinek "elévülhetetlen és legnagyobb alkotása a Helikon" (Molter), de megannyi más maradandót is köszönhetünk neki. Pomogáts Béla megemlékezésének A fejedelem címet adta. Az, akit most megidézünk, "fejedelmek utóda - mondotta. - Kettős értelemben is: Kemény Jánosé, a tragikus sorsú erdélyi fejedelemé és Kemény Zsigmondé, a magyar irodalom egyik fejedelméé. Maga is fejedelem, azaz szuverén úr, de ő már a kultúra és az erkölcsiség világában." Végül a Helikon- Kemény János Alapítvány, a Magyar Írószövetség, a szászrégeni Kemény János Közművelődési Egyesület, illetve a városi RMDSZ szervezet, a maroshévízi Kemény János Líceum és Alapítvány és mások koszorúi, virágai lepték be a sírt. Délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban nyílt kiállítás, Hunyadi László plakettjei kerültek a közönség elé, 34 író és szellemi kiválóság arcmása domborműként tekint le a falakról. Hunyadi László arra vállalkozott, hogy megmintázza mind az 55 egykori helikoni író arcképét. A művész novemberben tölti 70. életévét, alkotóereje teljében van, keményen, rendszeresen dolgozik, nagy, köztéri feladatai mellett a portrékat is készíti. A Kultúrpalotában ünnepi műsor következett. A Kilyén Ilka színművésznő vezette műsorban Adamovits Sándor kuratóriumi elnök beszélt a Helikon-Kemény János Alapítvány eddigi megvalósításairól, Pomogáts Béla felidézte az íróval lezajlott két személyes találkozásának élményét. Sütő András, a Helikon-Kemény János Alapítvány tiszteletbeli elnöke hosszabb eszmefuttatásban mondotta el, mit jelentett számára egykor és ma az a kitűnő ember, akit most ünnepelnek. Színvonalas művészi műsorral ért véget az emlékezés. /N. M. K.: Centenáriumi ünnepségsorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 8.
Huszonegyedik alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. A tánc- és népviselet-fesztivál mára már módosult oly módon, hogy nem csak az idősebb generáció, de egészen fiatalok is részt vesznek rajta. A cél éppen a hagyományok átadása és megörökítése. A rendezvényen 15 tánccsoport vett részt, többnyire román táncokkal, de volt 3 magyar, egy német és egy roma csoport is. /(korondi): Öregek tánca huszonegyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 8.
A díjkiosztó gálával és az azt követő Bozsik Yvette Társulat Lakodalom című táncszínházi előadásával ért véget szept. 7-én Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A Kollokvium Nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A csoda című előadása nyerte el. Előadásdíjat kapott a kolozsvári Állami Magyar Színház Slawomir Mrozek Károly című produkciója, az ebben szereplő Bíró József pedig elnyerte a legjobb férfialakítási díjat. A Muskátli Vendéglő által felajánlott különdíjat a kiemelkedő együttes játékért a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Két nő közt című előadása kapta. A legjobb női alakítás díját Márkó Eszter tudhatja magáénak, és Életműdíjjal tüntették ki Kovács Ildikó rendezőnőt. /Köllő Katalin: A kolozsváriak nyerték a Kollokvium Előadásdíját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 9.
A Korunk szerkesztősége elhatározta, hogy kötetbe foglalja és az idei őszi könyvhétre kiadja néhány jeles erdélyi magyar főnemesi család történetét. A kézirat megírására, illetve összeállítására a szerkesztők a családok leszármazottait kérték fel. A Tisza család 1867 és 1918 között két miniszterelnököt adott a nemzetnek: Tisza Kálmánt és Tisza Istvánt. A Tisza család krónikája című írás tiszta képet fest a két miniszterelnökről, ugyanis eddig számos ellentmondásos vélemény látott napvilágot róluk. A jó íráskészséggel megáldott, Marosvásárhelyen élő szerző, Tisza Kálmán megbízható források, korabeli feljegyzések és családi hagyományok alapján jegyezte le családja történetét a kezdetektől napjainkig. Tisza Kálmánról olvasható: "A XIX. század második feléből Deákon kívül neki volt a legnagyobb befolyása nemzete sorsára, hazája történelmére... Közéleti pályája az ország fénykorának és fejlődésének visszatükrözője." 1914-ben Tisza István minden erejével a háború elhárításán dolgozott. Tisza békés javaslatát azonban leszavazták. /Komoróczy György: A Tisza család krónikája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./
2003. szeptember 10.
Romániának politikai és gazdasági vonalon is lépnie kell franciaországi megítélésének javítása érdekében, hogy a francia közvélemény valós és kiegyensúlyozott képet alakítson ki a romániai társadalomról, nyilatkozta Adrian Nastase kormányfő szept. 8-án Párizsban. A kormányfő rámutatott, a Romániával kapcsolatos információk legtöbbször negatív formában kerülnek a francia közvélemény elé. Nastase szerint a két ország között korábban kialakult feszült politikai kapcsolat rendeződött. /A kormányfő kedvezőbb francia megítélést remél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./
2003. szeptember 10.
Mind nagyobb számban szereltetnek egyéni kazánt a tömbházlakók
Bár nem kis összegbe kerül a beszerelés, egyre többen szereltetnek egyéni hőközpontot tömbházlakásukba. A távhőszolgáltató cégek lassan megszűnésre ítéltetnek. Szatmárnémetiben idén teljesen megszűnt a távhőszolgáltatás, Kézdivásárhely lakói már évek óta saját maguk gondoskodnak a téli melegről lakásaikban, és ha a kormány nem talál sürgősen megfelelő megoldást, hasonló sorsra juthatnak a gyergyószentmiklósiak is. Mivel a távfűtés évről évre egyre drágább, a tömbházlakók országszerte mind nagyobb számban kérvényezték a rendszerről való leválást. Kolozsváron mintegy 15 ezren váltak eddig le a távfűtési rendszerről, ez a fogyasztók körülbelül 17 százalékát jelenti. Marosvásárhelyen a lakók 18,7 százaléka választotta az alternatív fűtési rendszert vagy a fagyoskodást. Sepsiszentgyörgyön a leválók aránya elérte a 60 százalékot. /Halálra ítélt távhőszolgáltatók. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./
2003. szeptember 10.
Szept. 9-én Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be. Nagy Edit kifejtette, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretné pótolni. Folytatják a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítőket és a menedzsertanfolyamokat iskolavezetőknek. /(mezey): Korszerű pedagógus-továbbképzést szorgalmaznak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./
2003. szeptember 11.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
