Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Szept. 7-én Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában öt új taggal gyarapodott a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány által díjazottak "családja". Az elismerő oklevelet dr. Verrasztó Zoltán, a kuratórium elnöke valamint Aszalós János alapító látott el kézjegyével. A díjazottak: Buzsa Mária matematika szakos tanár /Marosvásárhely/, akit sokszor elgáncsoltak, de minden vereség után talpra állt és folytatta munkáját, Hunyadi Irén nyugalmazott tanítónő Gyergyóalfaluból, aki a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület eszmei megálmodója, Littasi Csilla Mária tanár /Székelyudvarhely/ , aki vagont vámoltat, áraz, számlákat fizet, köszönőleveleket fordít, árva gyerekek gyámságát vállalja fel, tanít, nevel, Serfőző Levente újságíró, aki a szórványmagyarság számára fogott lapszerkesztésbe Nagyszebenben, 2002 őszén magyar nyelvű újságot (Szebeni Újság) indított, végül a 75 esztendős nyugdíjas Wielland Ferenc, aki Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat önkéntese. /Járay Fekete Katalin: Elismerés a szolgálatvállalóknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Az erdélyi magyar történelmi családok nemrég tartott gernyeszegi találkozóján az egyik előadás címe így szólt: A magyar nemesség elmúlt másfél évtizede. A lap munkatársa megkérdezett néhány résztvevőt, milyen erkölcsi és anyagi rehabilitációt hozott az 1989-es fordulat óta eltelt időszak az 1949-ben teljes vagyonvesztéssel sújtott történelmi rétegnek, a kényszerlakhelyre hurcolt birtokos nemességnek, illetve leszármazottaiknak? Bethlen Anikó (Marosvásárhely) szerint családja esetében (is) csak fordulatról lehet beszélni, ugyanis nem nevezhető igazi rendszerváltozásnak a szó komoly értelmében, ami Romániában történt 1989 óta. Folyik a jól ismert porhintés Nyugat felé a hatalom részéről. Két súlyos megalázás érte a történelmi elitet: az egyik a teljes vagyonelkobzás és az azzal járó hátrányos megkülönböztetés volt évtizedeken át. A másik ma zajlik: végignézhetik, miként gazdagodnak egykori kifosztóik vagy azok hozzátartozói. Kerekes József (Kolozsvár) szerint egyes megemlékezéseken a leszármazottak jelen lehetnek, ez a változás. Klebelsberg Éva (Budapest): Magyarországon az arisztokráciával szemben megnyilvánuló ellenséges magatartás szépen kibontakozott a tavalyi választások óta. Ilyen felemás helyzetben a leszármazottak nem hajlandók politikai, közéleti szerepet vállalni. Tisza Kálmán (Marosvásárhely): 1949-ben egy tollvonással és tíz perc alatt elintézték ingó és ingatlan vagyonok elkobzását, a fordulat után másfél évtizednyi idő sem volt elég a vagyontöredék, a morzsák visszaszolgáltatására. A bírósági úton visszaszerzett kastélyok vagy udvarházak java része gyatra állapotban van. 1989 után egyetlen kormány vagy politikai párt sem ítélte el a 83/1949-es kitelepítési rendeletet. Ugron Ferenc (Marosvásárhely):. Sajnos a polgári oldal sem érzi igazán, mit jelentett a történelmi Magyarország és benne a történelmi családok szerepe. /Komoróczy György: Részt vehetünk évfordulókon, megemlékezéseken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2003. szeptember 11.
Roman Doina 1992-ben került az erdőszentgyörgyi könyvtárba. Nincs pénz a könyvtár állományának bővítésére. Legutóbb a svájci testvértelepülés adományozott könyvet az intézménynek. Jelenleg a könyvtárban 13300 magyar, 10200 román és 100 francia, német valamint angol nyelvű kiadvány kölcsönözhető. /kk: Könyvre nem jut pénz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2003. szeptember 12.
Az Illyés Közalapítvány 27 romániai magyar iskolának juttat fénymásolót. Az Iskola Alapítvány nemcsak ezeknek a beszerzését, hanem az iskolákhoz való kiszállítását is felvállalta. /Fénymásológépek a magyar iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./
2003. szeptember 13.
Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2003. szeptember 15.
Adrian Nastase miniszterelnök szept. 12-én válaszolt Medgyessy Péter kormányfőnek az aradi Szabadság-szobor problémájáról szóló levelére. Nastase megismételte az aradi megbékélési parkra vonatkozó javaslatát, készséget várva a magyar féltől is a Gozsdu Alapítvány ügyében Nastase tegeződő formában írt válaszlevelében megértését fejezte ki, hogy a magyar kormányfőt aggasztja az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos probléma. "Sokat olvastam erről az emlékműről, amelynek vitathatatlan a művészi értéke, arról is olvastam, hogy mit jelent ez az emlékmű" - írta a román kormányfő. Nastase hozzáfűzte: a román közvéleményben nagyfokú érzékenység tapasztalható azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet ez az emlékmű hordoz, ez pedig a múltra és nem a jövőre vonatkozik. "Az a tény, hogy közösen találhatunk megoldást, annak köszönhető, hogy jó kommunikáció van köztünk, szoros és megkülönböztetett személyes kapcsolatot ápolunk egymással" - írta a román kormányfő, aki "kompromisszumos megoldásnak" tartja az aradi megbékélési parkról szóló javaslatát. Nastase úgy fogalmazott: ha a magyar miniszterelnök esetleg megfelelőbbnek tartana másfajta megoldást, úgy azt megvitathatnák. A Gozsdu Alapítványról kifejtette: Azt szeretnénk, ha a közösen kezelt alapítvány, a Román-Magyar Partnerségi Intézet, a kétnyelvű iskola, az Emanuil Gozsdu Emlékmúzeum és könyvtár a Gozsdu-udvarban kerülne elhelyezésre - írta levelében Adrian Nastase. /Jönnek, mennek a levelek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Ragács Imrével, a Magyar Televízió elnökével, Belényessy Csabával, az MTV határon túli műsorok szerkesztőségének vezetőjével, a közszolgálati médium kuratóriumának tagjaival, Kozma Huba alelnökkel, Bakó Lajossal, Kozák Mártonnal, valamint Peták Istvánnal. A megbeszélésen még jelen volt Gálfalvi Zsolt, a román közszolgálati televízió igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, a Román Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal vezetője is. Ragács Imre elmondta, a magyarországi televíziók erdélyi nézettségére vonatkozó felmérés, amelynek értelmében az MTV kettes műsora vezető helyet szerzett magának Erdélyben, arról győzte meg a közszolgálati médiumot, hogy folytassák és bővítsék a határon túli magyaroknak szánt műsorokat. Markó Béla szövetségi elnök megerősítette: az RMDSZ a továbbiakban is határozottan kiáll az MTV határon túli műsorainak megtartása mellett. Markó elmondta, az erdélyi magyar televíziós műhelyek számára nem csak szakmai, hanem egzisztenciális kérdés is a magyarországi televíziókkal való együttműködés. Markó Béla szólt arról, hogy a marosvásárhelyi tévéstúdió létrehozása igen jelentős az erdélyi magyar közösség számára, ez szerves részét alkotja a tervezett országos, egész napos magyar nyelvű tévéműsor megteremtésének is. /Markó Béla Marosvásárhelyen találkozott az MTV elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2003. szeptember 15.
Désfalván első alkalommal szerveztek gyermektábort a helybeli református templomban és a művelődési otthonban. A 60 helybeli, abosfalvi és küküllőszéplaki gyermek a játékos módszerekkel előadott bibliai történeteket sajátíthatta el. Désfalván 380 református, 400 unitárius és 100 ortodox él. A nagyszámú magyar anyanyelvű lakos ellenére román igazgatót és aligazgatót neveztek ki a helybéli általános iskola élére. A tanintézetben összevont osztályok működnek. Apadó település, hiszen a tavaly a 10 temetéssel szemben mindössze két újszülöttet kereszteltek. A désfalvi gyülekezethez tartozik az abosfalvi leányegyházközség, 50 lélekkel. A fogyatkozó gyülekezet összekovácsolása céljából alakult a 20 fős ifjúsági csoport. /Nagy Annamária: Gyereknapok Désfalván. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2003. szeptember 16.
Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Az aradi Szabadság-szobor újrafelállítását körüllengő, felszíni román-magyar mosolydiplomáciával körített bizonytalanság nem biztat pozitív kifejlettel. Az RMDSZ ragaszkodhat a minden törvényi feltételt teljesítő szoborfelállításhoz. Szept. 16-án összeül az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, 17-én pedig az RMDSZ Operatív Tanácsa. Valószínűnek látszik, hogy a "szoborüggyel" befellegzik a protokollum-politikának, hiszen az együttműködés csak a kölcsönös bizalomra és a megbízhatóságra épülhet. Főleg helyi szinten akadozott, stagnált, vagy egyáltalán nem is létezett együttműködés. /Kenyértörésre készül az RMDSZ? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Aleksandra Joksimovic szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár cáfolta, hogy a Belgrád ellenezné a vajdasági magyarok kettős állampolgársághoz való hozzájutását. "E kérdés elsősorban a magyar államra tartozik. Ez azt jeleni, hogy amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek semmilyen akadályt" - közölte Joksimovic asszony. Bársony András politikai államtitkár a minap a Beta belgrádi hírügynökségnek a szerbia-montenegrói külügyminisztériumból származó információkra hivatkozva azt mondta: Belgrádnak az a hivatalos álláspontja, hogy a kettős állampolgárságot nem lehet odaítélni etnikai alapon, s csakis kétoldalú tárgyalások után kötendő kétoldalú megállapodás alapján tekinti ezt elfogadhatónak. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zivkovics szerb kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zivkovics nemrégiben ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beleavatkozzon ebbe a folyamatba. Bársony András a szerb miniszterelnök nyilatkozatáról azt mondta, hogy azt "nagyon komolyan kell venni", jóllehet a nyilatkozat nem "jogi forrás", mert nem tartalmazza a kettős állampolgárság igénylésének feltételeit. Josip Ivanovic, a szerbia-montenegrói Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy a vajdasági horvátok tizenkét éve igényelhetnek horvát állampolgárságot, Zágráb etnikai alapon ítéli oda az állampolgárságot. /Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 15-én Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadta Michael Guestet, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetét. A diplomata az RMDSZ prioritásairól érdeklődött az elkövetkező parlamenti ülésszakra vonatkozóan. Markó Béla az őszi időszak prioritásaiként az alkotmánymódosítás véglegesítését, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két magyar kar létrehozását, valamint az egyházi ingatlanok visszajuttatásának minél gyorsabb ütemű megoldását jelölte meg. Az RMDSZ elnöke elmondta: a jelenlegi időszak legsúlyosabb problémájának az aradi Szabadság-szobor helyzetének megoldását tekinti, ezzel kapcsolatosan részletesen beszámolt a nagykövetnek. A találkozó során Michael Guest amerikai nagykövet, valamint Markó Béla szövetségi elnök részletesen tárgyaltak az Észak-Erdélyt átszelő autópálya építésének előkészületeiről. Az RMDSZ elnöke az elkövetkező időszak legfontosabb romániai gazdasági célkitűzésének nevezte az autópálya ügyét. A nagykövet kijelentette, véleménye szerint az autópálya megépítése gazdasági fejlődést eredményez az országban. /Michael Guest amerikai nagykövetet fogadta Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Ünnepélyes tanévnyitóval vette kezdetét az új tanév az 1127 diákot számláló Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, Marosvásárhelyen. Bálint István igazgató kiemelte a jó hírt, hogy a 2003-as tanévtől a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban első és ötödik osztály is indulhatott. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója hangsúlyozta: a diákoknak ragaszkodniuk kell a nemzethez s az igazi értékekhez. /Simon Virág: Bővült a bolyaisok nagy családja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
Szept. 13-án Magyarrégenben a református temetőben felszentelték az új temetői kápolnát és ravatalozót, melyet a hívek közadakozásból építettek. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Az istentiszteletet ünnepi műsor és köszöntők hosszú sora zárta, melyeken többek között felszólalt Nemes Árpád, a gyülekezet lelkésze, aki megköszönte Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek azt a kétmillió forint támogatást, amellyel hozzájárult a kápolnaépítéshez. /Nagy Botond: Kápolna- és ravatalozószentelés Magyarrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 16.
A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./
2003. szeptember 17.
Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
2003. szeptember 17.
Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
2003. szeptember 18.
Szept. 17-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét elemezve Markó Béla elmondta, a kormány első olvasatban elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a beiskolázási számot lebontják román, illetve magyar helyekre. Előzőleg a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa az aradi Szabadság-szobor ügyét vitatta meg. A területi elnökök véleménye szerint a megbékélési park tervét elvben el lehet fogadni, de olyan megoldást kell kialakítani, hogy a szobrot záros határidőn belül fel lehessen állítani. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa üléséről közleményt adott ki. Eszerint a történelmi megbékélés újabb fontos lépésének tekintették azt a megállapodást a kormánypárttal, hogy a Szabadság-szobrot hosszú évtizedek után ismét felállítják Aradon. Megdöbbenéssel látták, hogy a megállapodást megszegve, a központi hatóságok a szobor visszaállítási munkálatait leállították, és ezáltal olyan politikai feszültséget gerjesztettek, amely további együttműködést veszélyezteti. Az Operatív Tanács figyelmeztette partnereit felelősségükre. A Megbékélési Park gondolata elfogadható, amennyiben ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen, a Szabadság-szobor mellett, a jövőben más, a közös történelmet jelképező szobrokat vagy emlékműveket is felállítanak. Abban az esetben értenek egyet ezzel az elképzeléssel, ha művészeti szempontból is megfelelő koncepción alapul, és ha lehetővé teszi, hogy a Szabadság-szobor záros határidőn belül a helyére kerüljön. Az RMDSZ még ezen a héten javaslatot tesz a tervezőbizottságban részt vevő három művész személyére. Elengedhetetlennek tartják, hogy szeptember végéig haladéktalanul elkészüljön a terv, és meg lehessen állapodni a szobor visszaállításának pontos időpontjáról és körülményeiről. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Segesváron a Mircea Eliade Elméleti Líceumban az új tanévet 8 magyar és 13 román- osztállyal kezdik, adott tájékoztatást Tóth Tivadar matematika-informatika tanár, a líceum aligazgatója. A magyar osztályoknál matematika-informatika és humán tagozatot indítottak, utóbbit intenzív németnyelv-oktatással. Helyhiány miatt 9 osztály az Aurel Mosora Gimnáziumban kénytelen működni. Ezen a nyáron egyetlen osztályt sem meszeltek, festettek. A pénzt kizárólag az építkezésre kapták. Segesváron fogy a magyar lakosság. A városban 2231 lélekszámú református gyülekezet van, az utolsó felmérések szerint. Biró István tiszteletes elmondta, hogy folyik egy felmérés eredményeinek feldolgozása, amit 5 teológussal végeztek a nyáron. Az apadó lélekszám okai közt a kivándorlás és a vegyes házasságok a leggyakoribbak. Tizennégy idén megkötött házasság közül 6 vegyes. 1989-ben 40 keresztelőt tartottak, idén csak 7-et. A parókia és a felekezeti iskola 1948-ban államosított épületeit nem sikerült visszaszerezniük. Az "Egy tál meleg étel" programot a Gaudeamus-házzal közösen próbálják a jövőben Segesváron is beindítani, és a tervek egy kis könyvtár kialakításáról is szólnak. A Mircea Eliade Líceum magyar diákjai a helyi Gaudeamus-házban jutottak bentlakáshoz. A bentlakásban 45 diák kapott elhelyezést. Az étterem teljes kapacitással működik, egyelőre állami támogatás nélkül. /Antalfi Imola: Idén egyetlen osztálytermet sem meszeltek ki. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2003. szeptember 18.
Noha több szakon túljelentkezés volt, néhány szakon az őszi felvételi után is maradtak üres helyek a Sapientia - EMTE marosvásárhelyi karán. Mindössze tizennyolcan vizsgáztak sikeresen az őszi pótfelvételin a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán, a mérnöki szakokon üresen maradt helyekre, jelezte Hollanda Dénes dékán. A júliusi felvételit követően a négy mérnöki szakon 66 betöltendő hely maradt, és összesen 47-en jelentkeztek a számítástechnika, informatika, mechatronika, automatizálás szakokra. Hollanda Dénes kifejtette, az üresen maradt helyek befolyásolják az idei költségvetést: "Kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, de nem veszünk föl gyenge képességű diákokat. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a végzős diákok ötvenöt százaléka átmenőjegyet érjen el az államvizsgán, hiszen csak akkor akkreditálják az egyetemet." Az idén ősztől beindul a harmadik évfolyam is, az egyetem a megnövekedett diáklétszám miatt a Szakszervezetek Házában bérelt négy laboratóriumot, illetve tantermeket. /Orbán Zsolt: Téglajegyek campusépítésért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 18.
A Magyar Állatorvosok Világszervezete szept. 12-14. között tartotta tisztújító közgyűlését Szlovákiában, Nyitra városában. A közgyűlésen több mint 360 magyar állatorvos vett részt, Erdélyből voltunk a legtöbben. A védnök Németh Imre, a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt. Az erdélyi régió elnökévé újraválasztották dr. Gámentzy Zoltánt, dr. Sziberti Istvánt pedig a világszervezet elnökévé választották újra. /Dr. Gál Lajos: Üléseztek az állatorvosok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2003. szeptember 19.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között májusban létrejött megegyezés keretében tervezett programok ütemét tekintette át szept. 18-án a Kolozsvárra látogató Csepeli György, a minisztérium politikai államtitkára Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnökével. Az államtitkár közölte, hogy november közepén Nagyváradon kerül sor az első Kárpát-medencei magyar IT-konferenciára, amelyet megelőzően gazdasági, civilfejlesztési, tartalomfejlesztési és hálózatfejlesztési szakbizottságokat hoznak létre. A Sulinet multimédiás program szolgáltatásait mintegy 300 határon túli tanintézménybe tervezik eljuttatni, emellett a Sulinet romániai megfelelőjét kapcsolni tervezik a magyarországi programhoz. Az E-Magyarország nyári táborok kiterjesztéséről is szó esett a találkozón. A román és a magyar szakminisztériumok együttműködése keretében egyebek között három - magyar-román-angol - nyelvű, kormányzati, idegenforgalmi, gazdasági, üzleti aloldalakkal rendelkező portál készül, emellett ősszel román-magyar üzletember-találkozóra kerül sor. Az államtitkár Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, és Csíkszeredába is ellátogat. /Borbély Tamás: Román-magyar informatikai együttműködés. Sulinet programok erdélyi iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Szept. 17-én Marosvásárhelyen Tolnai Lajosra (1837-1902) emlékeztek a Deus Providebit Ház előadótermében. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tartott előadást a magyar irodalom egyik legbotrányosabb életű, mára méltatlanul elfeledett írójáról, Tolnai Lajosról. Tolnai Marosvásárhelyen tizenhat évig volt a Vártemplom lelkésze. Vásárhelyt sötét világnak nevezte, önéletrajzi regényének is ezt a címet adta. /Nagy Botond: Tolnai-emlékest évforduló nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Szept. 17-én Marosvásárhelyen Tolnai Lajosra (1837-1902) emlékeztek a Deus Providebit Ház előadótermében. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tartott előadást a magyar irodalom egyik legbotrányosabb életű, mára méltatlanul elfeledett írójáról, Tolnai Lajosról. Tolnai Marosvásárhelyen tizenhat évig volt a Vártemplom lelkésze. Vásárhelyt sötét világnak nevezte, önéletrajzi regényének is ezt a címet adta. /Nagy Botond: Tolnai-emlékest évforduló nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 19.
Marosvásárhelyen, a Bay Zoltán Amerikai Könyvtár nagyszobájában idén is beindították a nagy sikerű angol játszóházat. A gyerekek játszva tanulhatnak angolul. Kádár Erzsébet, a könyvtár adminisztrátora kifejtette, hogy ez hetente kétszer egyórás foglalkozást jelent, ezalatt a szülők is itt vannak. Az egész rendezvény lelke és motorja a Washingtonban élő Győrffy Ilona, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, lakását díjmentesen használhatja a könyvtár, és most már játszóház is helyet kaphatott benne. /N. B.: Angol játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 19.
A Kárpát-medencében található út menti szakrális emlékek, keresztek, temetői emlékek történetéről, kutatásáról kezdődött nemzetközi néprajzi konferencia szept. 18-án Szombathelyen. A konferenciára a határon túli magyarok lakta területekről is érkeztek néprajzkutatók, művészettörténészek, levéltárosok. A Kárpát-medencei út menti szakrális emlékekkel kapcsolatban eddig csak szórványos kutatások készültek, s ez a konferencia is hozzájárulhat, hogy ezekről az emlékekről felmérés és tudományos igényű publikáció készüljön. /Út menti szakrális emlékek a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2003. szeptember 20.
A parlament mindkét háza szept. 18-án szentesítette az alkotmány új változatát, elfogadva az alkotmány-módosítási törvényjavaslattal kapcsolatos szövegegyeztető bizottsági jelentést. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáival együtt igennel szavaztak az e párttal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akárcsak az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) képviselői és szenátorai. Nemmel voksolt a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM), valamint a kormánypárt egyetlen szenátora, George Pruteanu. A módosítások általában megerősítették a bíróságok és a bírók szerepét a büntető-eljárásokban. A mindkét testület által elfogadott szövegváltozat egyebek között kimondja: az előzetes letartóztatást csak törvényszéki bíró rendelheti el, és csakis büntetőeljárás folyamán. Hasonlóképpen, a házkutatást is csak törvényszéki bíró rendelheti el a jogszabályban előírt feltételek mellett. Az új előírásokban leszögezik továbbá, hogy a parlamenti képviselők, illetve szenátorok ellen bármilyen büntetőjogi eljárás indítható, a honatyák perbe foghatók, de csak olyan esetek kapcsán, amelyeknek nincs közük a törvényhozó testületekben leadott szavazataikhoz és a mandátumuk keretében hangoztatott politikai véleményükhöz. Az alaptörvény új változata korlátozza a kormány mozgásterét a sürgősségi rendeletek kiadásában. A kormányok ugyanis eddig olykor vissza is éltek a rendeletek e formájával, jelentős mértékben csonkítva ezzel a parlament szerepét. Mostantól a társadalombiztosításhoz való jog (állami vagy magán) az alapvető emberi jogok közé tartozik. Biztosítja az állami oktatás ingyenességét, és ösztöndíjakat ír elő a rászoruló gyermekek, fiatalok számára. A nemzetiségi jogok tekintetében a módosított alkotmány az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket. Fontos új eleme az alkotmánynak, hogy Romániában élő európai uniós állampolgárok választójoggal rendelkeznek, és választhatók is a helyhatósági szervekbe. Az új alkotmány szövegét október folyamán bocsátják népszavazásra. /Népszavazás októberben. A parlament elfogadta az alkotmány-módosítást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2003. szeptember 20.
A Népújság visszatérően népszerűsíti a Szcientológia Egyházat. Nem írja ki ezt a nevet, hanem ennek az egyháznak az alapkönyvéből /L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya/ idéz részleteket. Úgy idéz, mintha tudománynépszerűsítésről lenne szó. A mostani írás: Csizmadia Mihály: Időnyom I.= Népújság (Marosvásárhely), szept. 20.
