Csíkszereda és Marosvásárhely után ünnepélyes keretek között Kolozsváron is megnyitották az idei tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A Bocskai ház zsúfolásig megtelt. Szilágyi Pál rektor kifejtette: az egyetem legfontosabb feladatai közé tartozik az egyenlő oktatási esélyek megteremtése az erdélyi magyar diákoknak, akik román társaikhoz képest hátrányban vannak. Beszédében rámutatott, hogy az egyetem jelenleg pénzhiánnyal küszködik. A magyar kormány köszöntését tolmácsoló Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője felszólalásában az intézmény fontosságáról beszélt. Mócsy Ildikó, a Természettudományi Tanszék vezetője közölte, hogy megnövekedett a kutatási programokban résztvevő diákok száma. Xántus Gábor, a fotó-, filmművészet és médiaszak vezetője a jó szó és a biztatás szükségességét hangsúlyozta. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a médiaszakemberek nevelésének fontosságát, valamint a transszilván tudat újjáébresztésének jelentőségét emelte ki. A Béres Alapítvány 300 kiadványból álló könyvadományt adott át az egyetem vezetőségének. /Borbély Tamás: Megkezdődött az új tanév az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2003. október 7.
Járassa ingyen házhoz a neptunos komcsi ideológiát, csak épp a postaköltséget fizesse ki! - írta olvasói levelében Toducz Endre. Az Erdélyi Riport ugyanis az év végéig ingyenesen kínálja magát, megrendelői szelvényt a Romániai Magyar Szó közölt. A "romániai magyar és a magyarországi vörösök létrehozták az Erdélyi Napló polgári hetilap ellenében az Erdélyi Riportot, amelynek doktriner szerepkört jelölt ki az MSZP és itteni megfelelője, az RMDSZ. Az Erdélyi Riport az ördögnek sem kell. Marosvásárhelyen az egyik lapterjesztő 40 példányt kap belőle hetente, amiből 36-ot kénytelen visszaküldeni a kiadónak, mert nem veszi be a nép. Az Erdélyi Riportot az a Stanik István csinálja, aki egykor az Erdélyi Naplót főszerkesztette, egy romániai magyar sajtóügyeskedő, egyféle sajtós Mudura." Magyarországi adófizetők pénzéből kínálgatják ingyen a neptunos komcsi ideológiát Erdélyben. Ezt kellene bevallania Szent-Iványi Istvánnak a Országgyűlésben! - Iliescu Budapestre utaztában magával vitte Hajdu Győzőt és Borbély Lászlót. Hajdut 1989 decemberében halálra keresték a felszabaduló vásárhelyi magyarok, tizenvalahány év múltán már egyazon delegációban utazik véle Európába a választottjuk, az eremdéeszes Borbély. /Toducz Endre, Mikháza: Nem hagyhatom szó nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./ Szerkesztői megjegyzés áll az írás alatt: elhatárolódnak a laptársra és kollégákra tett minősítő megjegyzésektől, azt valóban furcsa, hogy az Erdélyi Riport ingyen megrendelhető. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének - mint szakmai és etikai szervezetnek - lehetne ehhez egy-két szava, nemkülönben azoknak a közalapítványoknak, amelyek működési, nem pedig konkurencia-letörő költségtámogatásban részesítették magyar és román közpénzekből nevezett periodikát és kiadóját. A júliusban 55. születésnapját betöltő Művelődés című folyóirat összevont 6-9. száma Közművelődés, de kinek? alcímmel látott napvilágot. Az 1995-1998-as évfolyamokból összeállított gyűjtemény előszavában Szabó Zsolt főszerkesztő ekképpen fogalmaz: "Antológiánk a majdnem félszáz megjelent lapszámból tallózik, ám keresztmetszetünk nem éri el a tíz százalékot, s természetesen csak egyik megközelítése marad a Művelődés-jelenségnek. (...) Összeállításunk fő rendezőelve az volt, hogy lehetőleg a lap hagyományos szerkezetét követve a közművelődéssel foglalkozó írások állnak az élen, elsősorban erdélyi, de magyarországi és felföldi szerzők is szerepelnek." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./
2003. október 7.
Járassa ingyen házhoz a neptunos komcsi ideológiát, csak épp a postaköltséget fizesse ki! - írta olvasói levelében Toducz Endre. Az Erdélyi Riport ugyanis az év végéig ingyenesen kínálja magát, megrendelői szelvényt a Romániai Magyar Szó közölt. A "romániai magyar és a magyarországi vörösök létrehozták az Erdélyi Napló polgári hetilap ellenében az Erdélyi Riportot, amelynek doktriner szerepkört jelölt ki az MSZP és itteni megfelelője, az RMDSZ. Az Erdélyi Riport az ördögnek sem kell. Marosvásárhelyen az egyik lapterjesztő 40 példányt kap belőle hetente, amiből 36-ot kénytelen visszaküldeni a kiadónak, mert nem veszi be a nép. Az Erdélyi Riportot az a Stanik István csinálja, aki egykor az Erdélyi Naplót főszerkesztette, egy romániai magyar sajtóügyeskedő, egyféle sajtós Mudura." Magyarországi adófizetők pénzéből kínálgatják ingyen a neptunos komcsi ideológiát Erdélyben. Ezt kellene bevallania Szent-Iványi Istvánnak a Országgyűlésben! - Iliescu Budapestre utaztában magával vitte Hajdu Győzőt és Borbély Lászlót. Hajdut 1989 decemberében halálra keresték a felszabaduló vásárhelyi magyarok, tizenvalahány év múltán már egyazon delegációban utazik véle Európába a választottjuk, az eremdéeszes Borbély. /Toducz Endre, Mikháza: Nem hagyhatom szó nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./ Szerkesztői megjegyzés áll az írás alatt: elhatárolódnak a laptársra és kollégákra tett minősítő megjegyzésektől, azt valóban furcsa, hogy az Erdélyi Riport ingyen megrendelhető. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének - mint szakmai és etikai szervezetnek - lehetne ehhez egy-két szava, nemkülönben azoknak a közalapítványoknak, amelyek működési, nem pedig konkurencia-letörő költségtámogatásban részesítették magyar és román közpénzekből nevezett periodikát és kiadóját. A júliusban 55. születésnapját betöltő Művelődés című folyóirat összevont 6-9. száma Közművelődés, de kinek? alcímmel látott napvilágot. Az 1995-1998-as évfolyamokból összeállított gyűjtemény előszavában Szabó Zsolt főszerkesztő ekképpen fogalmaz: "Antológiánk a majdnem félszáz megjelent lapszámból tallózik, ám keresztmetszetünk nem éri el a tíz százalékot, s természetesen csak egyik megközelítése marad a Művelődés-jelenségnek. (...) Összeállításunk fő rendezőelve az volt, hogy lehetőleg a lap hagyományos szerkezetét követve a közművelődéssel foglalkozó írások állnak az élen, elsősorban erdélyi, de magyarországi és felföldi szerzők is szerepelnek." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./
2003. október 8.
Több mint hetvennégyezer, Nyugat-Európába utazni vágyó román állampolgárt tartóztatott fel az elmúlt tíz napban a román határrendőrség. A román hatóságok azután szigorították meg a kiutazók ellenőrzését, hogy több ezer román állampolgárt utasítottak ki Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból. Többségük illegálisan tartózkodott az említett országok területén, illetve különböző bűncselekményeket követett el ott. A román törvények értelmében a kiutasítottaktól 3-5 évre megtagadható a külföldre utazás. Ernst Strasser osztrák belügyminiszter már szeptember végén arra figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy jelentősen megnövekedett a két ország állampolgárai által Ausztriában elkövetett bűncselekmények száma, és ha ez így megy tovább, annak következményei lesznek. /Kiutazók szigorított ellenőrzése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
2003. október 8.
Okt. 4-én megnyílt a marosszentgyörgyi fiatal grafikus, Újfalvi Huba kiállítás a Műkedvelő Képzőművészek Maros Megyei Egyesülete rendezésében. A marosszentgyörgyi Mini Jubilate együttes Simon Kinga irányításával szép énekműsorral tették teljesebbé, emlékezetesebbé a látványélményt. /Járay: Fiatal grafikus tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
2003. október 8.
Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták Sepsi Dezső Helyettem című verseskötetét. Eddig elsősorban úgy ismerték őt, mint profi zenészt és táncházzenészt. /Nagy Botond: Könyvbemutató és táncházmuzsika. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
2003. október 9.
Medgyessy Péter miniszterelnök az aradi Szabadság-szobrot illetőn erélyesebben állt ki, mondván, a román féltől nem vár el egyebet, mint azt, hogy betartsa két évvel ezelőtti ígéretét, azt, hogy a szobrot az idén ismét felállítsák. Ez, továbbá a tavaly decemberi elseji, Kempinsky szállodabeli koccintgatás és a kacsavadászat azonban nem hatotta meg a román miniszterelnököt, aki a szobor felállítását közös emlékparkban tartja elképzelhetőnek. "Mi, akik itt élünk, tudjuk, mi áll e mögött." - írta Asztalos Lajos. "A román vezetéstől csöppet sem idegen az ígéret, a vállalt kötelezettség be nem tartása. Ez történt az 1918. évi Gyulafehérvári Nyilatkozattal, az utána a kisebbségek jogait illető szerződéssel, szerződésekkel, ez a második világháborút, majd az 1989. évi fordulatot követőn (a kisebbségekkel kapcsolatos nyilatkozat, a magyar egyetemről, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló ígérgetések stb.)." A mindenkori román vezetés célja az egységes nemzetállam. "A jelenlegi magyar kormánynak nincs határozott nemzetpolitikája (pl. státustörvény kiherélése). Mint ahogy az azelőtti MSZP-SZDSZ kormánynak sem volt (lásd az 1996-ban megkötött alapszerződés kizsigerelése: közösségi jogok, egyházi ingatlanok visszajuttatása). Ezt a jobb híján magatartásnak nevezhető mifélét a kádári időkig vezethetjük vissza." "Kádár János 1958-ban Marosvásárhelyt és Kolozsvárt tett látogatásán többek között kijelentette, Magyarországnak nincs területi igénye Romániával szemben, a román elvtársak a nemzetiségi kérdést példásan megoldották." Az MSZP és az SZDSZ most a szomszédok "érzékenységét" tartja szem előtt, "nehogy valamivel is sértse (korona levétele a magyar igazolványról, magyar igazolvány alakjának megváltoztatása, a magyar vagy a külhoni állampolgárság igényének teljesítésétől való beteges elzárkózás, miközben Románia ezerszámra osztogatja állampolgárságát a moldovánoknak stb.)." /Asztalos Lajos: Ismét kibújt a szög a zsákból... avagy kit vert át Nastase? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
Dorin Florea polgármester okt. 6-i sajtótájékoztatóján került nyilvánosságra, hogy létezik a prefektúrának egy olyan írásbeli értesítése, amelyben törvénytelennek nyilvánítja Marosvásárhely városi tanácsának határozatát, amely szerint a Calarasilor utca újra visszakapja régi nevét. Borbély László parlamenti képviselő szerint a prefektusnak nem a különféle bizottságok háta mögé kellene bújnia, hanem tisztán ki kellene mondania véleményét, hogy azért nem lehet elnevezni egy utcát egy magyar személyiségről, mert ez politikai kérdést jelent. Benedek István tanácsos figyelmeztette a polgármestert, hogy a szóban forgó határozatot életbe kellene léptetni, és ki kell tenni a Kossuth névtáblákat az utcában. /(bodolai): A prefektúra írásban tiltakozik a Kossuth név ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2003. október 9.
Vezetőtanácstag maradt a marosvásárhelyi és megyei önkormányzat RMDSZ-es képviselőinek többsége. A korrupcióellenes törvény értelmében előbb lemondtak eredeti tisztségükről, majd a városi tanácsosok a megyei önkormányzat fennhatósága alatt álló vállalatok vezetőségében kaptak helyet, míg a megyei tanácsosokat a városi intézmények élére helyezték. "A megoldás, ha furcsa is, de törvényes" - jelentette ki Cornel Briscaru jogász, Ovidiu Natea prefektus kabinetfőnöke. Tisztségcserével a vásárhelyi tanácsosok közül Kolozsváry Zoltán frakcióvezető-helyettes, Dávid Csaba RMDSZ-elnök és Törzsök Sándor őrizhette meg vezetőségi pozícióját. A megyei tanácsosok közül Csomoss Benedek, Balogh József, Szalkay Ferenc és Benedek Imre került ismét vezetőségi tisztségbe. /Sz. E.: Kijátszották a törvényt? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
Vezetőtanácstag maradt a marosvásárhelyi és megyei önkormányzat RMDSZ-es képviselőinek többsége. A korrupcióellenes törvény értelmében előbb lemondtak eredeti tisztségükről, majd a városi tanácsosok a megyei önkormányzat fennhatósága alatt álló vállalatok vezetőségében kaptak helyet, míg a megyei tanácsosokat a városi intézmények élére helyezték. "A megoldás, ha furcsa is, de törvényes" - jelentette ki Cornel Briscaru jogász, Ovidiu Natea prefektus kabinetfőnöke. Tisztségcserével a vásárhelyi tanácsosok közül Kolozsváry Zoltán frakcióvezető-helyettes, Dávid Csaba RMDSZ-elnök és Törzsök Sándor őrizhette meg vezetőségi pozícióját. A megyei tanácsosok közül Csomoss Benedek, Balogh József, Szalkay Ferenc és Benedek Imre került ismét vezetőségi tisztségbe. /Sz. E.: Kijátszották a törvényt? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2003. október 9.
Sikeres volt Budapesten a Sapientia Hungariae Alapítvány és a Merjünk Nagyok Lenni Polgári Egyesület jótékonysági estje az Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. A budai Szent Imre Gimnázium dísztermében teltházas rendezvény keretében népszerűsíthették az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügyét a magyarországi közvélemény előtt. Az est bevételét - 1 M Ft körüli összeg - az Erdélyi Magyar Tudományegyetem céljainak megvalósítására fordítják. /Teltházas jótékonysági est a Sapientia - EMTE javára. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2003. október 9.
Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2003. október 10.
Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. október 10.
Magyarország és Románia a XXI. század elején címmel szervezett konferenciát okt. 7-én a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem történelem tanszéke. Az előadó dr. Alexandru Ghisa tudományos kutató, a budapesti román nagykövetség tanácsosa volt, ismertette a jelenlegi román-magyar viszony jellegzetességeit, történelmi és európai megközelítésből egyaránt. Elmondta, a két ország közötti viszony abszolút normális, a közös harcok, a részben közös történelem, a közös átmeneti időszak hasonló célokat, megoldásokat szült. A kapcsolat különösen aktívvá vált az utóbbi időszakban, miniszteri szinten is igen gyakran szerveznek találkozókat, megbeszéléseket. Jók a gazdasági, katonai kapcsolatok, sok közös projekt jött létre. A kisebbségi kérdések terén is együttműködik a két ország. Ghisa azt állította, Románia már megkezdte a történelem demitizálását /!/, Magyarországon ez még várat magára, ott erősödik a nacionalizmus. Fájlalta, hogy a Magyarországon élő román kisebbségnek nincsen parlamenti képviselete, nem élvezik ugyanazon jogokat, amelyeket az itteni magyarság. /Nagy Botond: Érdekes szemléletmód. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2003. október 10.
Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2003. október 10.
Gazdag programmal kezdték az új évadot a romániai magyar színházak, azonban a tervek megvalósítását az anyagi gondok gátolják. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetője emlékeztetett arra, hogy a színház költségvetését nem a román művelődésügyi minisztérium, hanem a Maros megyei tanács és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal biztosítja. A megyei hatóságok azonban még nem rendelkeznek a színházvezetéshez szükséges tapasztalattal, emellett a költségvetés egyötödének megfelelő, nemrégiben a helyi tanács által jóváhagyott támogatás folyósításával is gondok voltak. Magyarországi támogatások nélkül az utóbbi négy évben egyetlen darabot sem vihettek volna színre. A helyi költségvetés csak a fizetéseket és az épület állagának megőrzését képes biztosítani. "Nem tisztességes, hogy egy kéttagozatos - román és magyar - színház keretében a magyar társulat csak a magyarországi támogatásoknak köszönhetően létezhet, míg a román társulat költségeit teljes mértékben a helyi költségvetésből fedezik" - mondta a társulatvezető. A kolozsvári Magyar Opera legnagyobb gondját a nagymértékű kivándorlás jelenti, ami akár az intézmény megszűnésével is járhat. Simon Gábor igazgató szerint 1950-től kezdve több mint száz művész hagyta el a kolozsvári művészeti intézményeket. Ennek az a fő oka, hogy a művészek Kolozsváron rendkívül rosszul keresnek. A Csíki Játékszín éppen az anyagi gondok miatt főleg "befogadó" színházként működik, nincs annyi pénze, hogy csak önálló produkciókat készítsen. Így az idei évad három nagy előadásából egy, a három gyermekelőadásból pedig kettő vendégelőadás. A művészek bérét és a produkciós költségek egy részét a helyi önkormányzat biztosítja. Emellett a színház vezetése infrastruktúra-fejlesztésre, illetve egy-egy produkcióra szóló pályázat útján próbál pénzeket előteremteni. A pályázatok többségét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól nyerték. A Tomcsa Sándor Színház fenntartója Székelyudvarhely önkormányzata, költségeinek fedezéséhez azonban más anyagi támogatókra is rászorul. Itt is elsősorban a magyarországi források jelentik a mentőövet. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára is kevés a megyei tanács által adott pénz. A magyarországi támogatásból fedezhető a vendégrendezők honoráriuma, a díszlet- és jelmezköltségekhez szükséges összegekhez különböző pályázatok útján jutnak. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is csak "vegetálni" tudna a helyi önkormányzat pénzéből. Az idei ötvenedik évfordulóra azonban a megyei tanács külön keretet szavazott meg az intézmény számára. Ebből a színház szeretné felújítani a stúdióját, felújítani és bővíteni tervezi néhány helyiségét, így az öltözőt is. /Garzó Ferenc: Romániai magyar színházak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 10.
Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./
2003. október 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette a sajtó képviselőivel az okt. 11-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) fontosabb napirendi pontjait. Tájékoztatja kollegáit az elmúlt időszak politikai eseményeiről, különös figyelmet szentelve a kormánypárttal való együttműködés kérdésének, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult helyzet szemszögéből, amely miatt az SZDP és az RMDSZ közötti viszony megromlott. Ugyanakkor megvitatják a jövő évi helyhatósági választások kérdését, a jelöltállítás alapelveit, illetve kritériumait. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazásról szólva Markó kifejtette, az RMDSZ igyekszik minél hatékonyabb kampányt kifejteni a referendum kedvező kimenetele érdekében. A Szabadság-szoborról az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ez a probléma nem oldódott meg, emiatt romlik a kormánypárttal való viszony. A szobor-vita tulajdonképpen magyarellenes kampány része - fejtette ki az elnök, s az RMDSZ álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját egy olyan valaki irányítsa, mint Adrian Paunescu. Az aradi szobor ügye ártott a román-magyar viszonynak is. Markó Béla a miniszterelnökkel, kormánypárti kollégáival folytatott megbeszélései alkalmával több ízben is kérte azt, hogy Adrian Paunescut vagy állítsák félre, vagy korlátozzák szerepét a párt kultúrpolitikájában, azonban mindig kitérő választ kapott. Pete István szenátor arról mezőgazdasági kerettörvényről szólt, mely átláthatóan meghatározza a mezőgazdasági támogatási rendszerek törvényes kereteit. A Büntetőtörvénykönyv nem felel meg az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam követelményeinek, ezért új Büntetőtörvénykönyvet dolgoznak ki. /Szobor-vita és romló viszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Fodor Imre rendőrségre bekísérésével kapcsolatban Frunda György RMDSZ-szenátor nyilatkozott az egyik kereskedelmi televíziónak. Szerinte Fodor Imre lelkesedését, jóhiszeműségét kihasználják azok az erők, melyek fő célja az RMDSZ, az erdélyi magyarság egységének a megbontása. Másrészt politikailag erkölcstelennek tartja azt, hogy az RMDSZ-színekben alpolgármesterré lett Fodor egy erdélyi magyar alternatív szervezet létrehozásán fáradozik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva nevetségesnek tartotta, hogy a román rendőrség és ügyészség azzal foglalkozik, hogy a marosvásárhelyi alpolgármester milyen plakátokat szállít magával, s elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást. Marosvásárhelyen egyébként okt. 13-án kerül sor a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének az alakuló ülésére, tájékoztatta a lapot Fodor Imre alpolgármester. /(Máthé Éva): Fodor Imrét bekísérték! "Jól összehangolt megfélemlítési akcióról van szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 9-én este Marosvásárhelyen egy rendőrjárőr őrizetbe vette Andrássy Árpádot, a marosludasi RMDSZ elnökét, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagját és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi aktivistáját, akik Marosvásárhely főterén a település Székely Tanácsának okt. 12-i alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak. Elmondásuk szerint a rendőrjárőr egyik tagja megjegyezte, hogy ez az a plakát, amiről a tegnap a főnök beszélt. Andrássy Árpádot és Márton Lajost több mint egy órán át tartották a rendőrségen, tőlük nyilatkozatot kértek, de ők kijelentették, hogy ezt csak ügyvédjük jelenlétében írják meg, egyébként alapvető emberi jogaikat sértőnek találják a velük szemben alkalmazott eljárást. Jogi képviseletükre Kerekes Károly jogászt, parlamenti képviselőt kérték fel. Miután nem voltak hajlandók nyilatkozatot adni, felvették adataikat és Iacob Vasile rendőrfelügyelő azzal bocsátotta el őket, hogy az eljárást az ügyészség folytatja - olvasható a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának sajtóközleményében. Ugyanezen a napon délelőtt Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere Erdőszentgyörgyön vált hasonló incidens alanyává. Markó Béla a Székely Nemzeti Tanács létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről szólva megállapította: nem jó megtéveszteni a magyarságot egy olyan kezdeményezéssel, amelynek hangzatos neve ellenére semmi köze az autonómiához, hanem az RMDSZ-szel szembeni alternatív politikai szervezet létrehozására irányul. /Újabb rendőri zaklatás az SZNT KT plakátjai kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2003. október 11.
Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke közölte, a demokrata-liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSZ-re. "Ennek érdekében azonban az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon történő szétválasztásának gondolatát" - hangsúlyozta. /Rostás Szabolcs: Számít az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 2-4. között a magyarországi Csengeren Alma Napokat rendeztek, ahova tíz erdélyi megye (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Maros, Kolozs, Kovászna, Szilágy és Temes) gazdálkodóit és gazdaszervezeteinek képviselőit is meghívták. A legnépesebb küldöttség Marosvásárhely és Kolozsvár környékéről indult. A találkozón részt vett dr. Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a jelen és jövő mezőgazdaságáról szólt az EU-s követelmények tükrében. Dr. Solymosi József miniszteri főtanácsos a határon átnyúló agrárkapcsolatokról értekezett. A jelenlévők közül többen is elemezték a határon túli magyar és a magyarországi gazdasági kapcsolatok eddigi eredményeit, illetve hiányosságait. Elhangzott, hogy az EU-ba történő belépés során nagy segítséget jelenthet a magyar tapasztalatok átvétele, testvértelepülési kapcsolatok létesítése, és főleg azoknak gazdasági tartalommal történő feltöltése. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló almatermesztési együttműködés. A terveket valóra kellene váltani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 10-én Aradon, a Jelen Házban nagysikerű fellépéssel zárta a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat egész hetes Arad megyei körútját, amelynek során magyarlakta településeket kerestek fel a Kuli kuli kulimász című humoros, Mészely József és Kovács András Ferenc verseiből összeállított és Kozsik József által rendezett előadással, amelyet elsősorban óvodásoknak és elemistáknak mutattak be. /(Kiss): Kuli kuli kulimász. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2003. október 11.
Okt. 10-én Aradon a Jelen Házban megnyitották Szilágyi László fiatal marosvásárhelyi szobrászművész önálló tárlatát. A fiatal képzőművész kiállításának üvegszobrait Puskel Péter értékelte, a jelenlevőknek elárulva azt is, hogy Szilágyi egyike a Szabadság-szobor restaurátorainak. /Délelőtt tökéletes. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2003. október 13.
Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2003. október 13.
Lakatos Péter, a Partium platform nevében és az aradi Szabadság-szobor kapcsán mondotta, hogy a román nacionalisták nem várt segítséget kaptak attól az Erdélyi Nemzeti Tanács nevét lejárató, farizeus ügyvivő asztaltársaságától, mely a Medgyessy-Nastase találkozó előestéjén nyílt levelet írt. Kónya-Hamar Sándor így fogalmazott: a protokollum mindig azok között köttetik, akik nem hajlandók egymást vállalni. Ilyen vagy olyan megfogalmazások bekerülnek a papírba, melyekből megvalósul valami, aztán azt keservesen védeni is kell. A Székely Nemzeti Tanács plakát-ügyében, sokkal keményebben föl kellett volna lépni, nem elég rendőri túlkapásról beszélni. Borboly Csaba, az Új Erő Platform képviseletében kérdezett: azok, akik úgy hiszik, hogy nincs helyük a mostani RMDSZ-ben, megtagadják a szatmári kongresszus határozatait? Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata platform elnöke arról szólt, hogy az RMDSZ-ben egyesek szeretnének tulipán-bárók, tulipán-hercegek lenni. Évek óta folyik és sokan türelmesen tűrték azt a kettőséget és azoknak a kettőségét, akik belül úgy játszottak, mintha kívül lennének, kívül úgy, mintha belül lennének, és megint egy harmadik változatra gondoltak. A kérdés az, hogy a Nemzeti Tanács szervezők rendelkeznek-e olyan elszántsággal, mint annak idején a román memorandisták? Ha igen, a történelemben nincs megtiltva senkinek, hogy vértanúvá váljék. Verestóy Attila a Székelyföld platform nevében leszögezte: az egységbe nem lehet mindenkit belezsúfolni. Aki nincs ellenünk, az még velünk lehet, de fogjuk fel, hogy aki ellenünk van, az nincs velünk. Kelemen Atilla, Novum Forum platformvezető, aki szeptember első napjaiban részt vett az Európa Tanács ülésén, elmondta, hogy ott Nastase az első kérdést Eörsi Mátyás liberális képviselőtől kapta, s az ez volt: Miért nem állhat a Szabadság-szobor? Szerinte az RMDSZ ezt a kérdést is meg fogja oldani. Winkler Gyula, a Szórvány platform nevében úgy vélekedett, el kell érni, hogy a jövő évre is minél többet bevihessenek a költségvetésbe azokból az igényekből, melyeket a helyi önkormányzatok az RMDSZ felé megfogalmaztak. Takács Csaba ügyvezető elnök kérte: azokkal az RMDSZ tisztségviselőkkel szemben, akik kétkulacsos politikát folytatnak, a szövetség határozottan alkalmazza saját alapszabályzatát. Rengeteg hozzászóló volt.Nagy Benedek: Cinikus, piszkos játék folyik a Székelyföldön és a székelységgel, visszaélnek temperamentumával, politikai tájékozottsági szintjével. /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2003. október 13.
Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere után okt. 11-én Tőkés Andrást, az RMDSZ Maros megyei tanácsosát állította meg Szovátán, bekísérte és kihallgatta ki a rendőrség, miután a székely autonómiát népszerűsítő plakátokat találtak nála. A Magyar Demokrata Fórum, magyarországi ellenzéki párt felkérte a magyar külügyminisztert, mindenképpen hasson oda, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok jogbiztonsága ne csorbuljon. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke szerint "drámai hírek érkeztek Székelyföldről, amelyek arról szólnak, hogy szaporodnak a rendőri zaklatások, amelyek a Székely Nemzeti Tanács aktivistáit, vezetőit, köztük a marosvásárhelyi alpolgármestert és Tőkés Andrást érik". Lezsák szerint úgy tűnik, valamilyen összehangolt akciósorozatról van szó, kocsikat vizsgálnak át a rendőrök, a Székely Nemzeti Tanács plakátjait, szórólapjait vizsgálják át, és az azokat szállítókat bekísérik, kihallgatják őket. "Elfogadhatatlan, hogy egy magát demokratikusnak nevező országban, amely az Európai Unióhoz akar csatlakozni, és amely ország miniszterelnöke az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy Románia mintapéldája lehet az európai kisebbségek együttélésének, a szólásszabadságát ilyen mértékben megsértsék" - jelentette ki az MDF alelnöke. Lezsák Sándor szerint felelőssége van a Határon Túli Magyarok Hivatalának is, mert úgy véli "az ilyen folyamatokat, amelyek megindulni látszanak, még csírájában el kell fojtatni". Az MDF alelnöke közölte azt is, hogy az ügyről azonnali kérdést tesz fel okt. 13-án a parlamentben a külügyminiszternek. /Székelyföldi zaklatások - bekísérték Tőkés Andrást. Az MDF tiltakozik a szólásszabadság sértése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2003. október 13.
Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2003. október 13.
Magyarországról és Erdély különböző helységeiből több mint száz gyógyszerész vett részt a továbbképző okt. 10-i megnyitóján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Ez volt az első alkalom, amikor a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) Gyógyszerész Munkacsoportja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, illetve a Hargita Megyei Gyógyszerész Kollégium közösen szervezett ilyen jellegű szakmai rendezvényt. Előadást tartott többek között dr. Feszt György professzor és dr. Brassai Attila, illetve dr. Péter H. Mária Marosvásárhelyről. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbképzés, kapcsolatépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
