Okt. 11-én Marosvásárhelyen sokan megjelentek a Nagy Pál-emlékkiállítás megnyitóján, amely a festő, művészpedagógus, művészeti író sokoldalú egyéniségét, gazdag életművét idézte fel. A tárlaton Nagy Pál festményei mellett grafikáiból, plakátterveiből, vázlataiból is bőséges válogatást láthatnak az érdeklődők. /(nk): Telt ház a Kultúrpalota galériáiban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
2003. október 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezték: nem támogatják a székely vagy magyar nemzeti tanácsok megalakulását, továbbá az RMDSZ helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, s azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. A döntésről az RMDSZ belső ellenzéke, Szilágyi Zsolt képviselő kijelentette: az SZKT döntését az RMDSZ történetének egyik legszégyenteljesebb határozatának tartja. Ugyanis az autonómiáért folyó küzdelem olyan nemzetpolitikai cél, amelynek minden magyart össze kellene kötnie. A román karhatalom megfélemlítő akciója mellett most már az RMDSZ vezetősége is meg kívánja félemlíteni azokat, akik az autonómiáért tenni is kívánnak valamit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) éppen azt az autonómia-elképzelést vállalja fel, amely már 1990-től szerepel az RMDSZ programjában is. Szilágyi nem tartja kizártnak annak a lehetőségét sem, hogy a szóban forgó döntést valamilyen kormánypárti sugallatra hozták volna. Az EMNT és az SZNT nem fog indulni a választásokon, ezt Szilágyi elmondta az SZKT-n is. A tanács azért jön létre, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét megjelenítse. A különböző polgári egyesületek és szervezetek viszont részt vennének a választásokon. Szándékos, hogy egyesek összekeverik a polgári egyesületeket, szövetségeket, illetve a Reform Mozgalmat (RM) az EMNT-vel. Az EMNT végül is összefogó ernyője kell hogy legyen az erdélyi magyar autonómiát támogató politikusoknak. Első lépésként az autonómia megvalósítására vonatkozó törvénytervezetet kell kidolgozni és benyújtani a román parlamenthez. A totalitárius államra jellemző eszközökkel figyelik és próbálják megfélemlíteni azokat az embereket, magyarokat, akik az RMDSZ hivatalos csúcsvezetésének politikájától eltérően az autonómiáért akarnak tenni is valamit. A székelyudvarhelyi fórum alkalmával maga Adrian Nastase miniszterelnök fenyegetett főügyészi eljárással, de végül is ez nem következett be. Az EMNT a szilágysági fórumon felhívást fogadott el az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a nemzetállami megfogalmazás nem került ki az alkotmányból, az új alaptörvény az erdélyi magyarokat nem ismeri el államalkotó tényezőnek, továbbá nem ismeri el az autonómiához való jogot és a regionalizmust, mint szervező elvet, ezért a felhívásban azt tanácsolják: a magyarok menjenek el és szavazzanak az alkotmánymódosítás ellen. /Papp Annamária: Szilágyi: Szégyenteljes az SZKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
Az ügyészség fenyegeti, a Pro Európa Liga védi a plakátragasztókat. Az alkotmány első cikkelyének idézésével próbálta a települési székely tanácsok megalakulásának törvényellenességét bizonyítani Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. A marosvásárhelyi főügyész 5-15 éves börtönt helyezett kilátásba a plakátragasztóknak, a Pro Europa Liga viszont a hatóságok politikai terrorizmusa ellen tiltakozott. Ellentétesnek érzi az európai szellemmel a székely tanácsok megalakulását Gabriel Oprea, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter. "Románia az alkotmány meghatározása szerint független, szuverén, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ha területén úgynevezett székely vagy nemzeti tanácsokat hoznak létre, és ez nem a törvényes feltételek között történik, akkor ezeknek a tanácsoknak nincsen jogi alapjuk" - jelentette ki a miniszter. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus egyenesen aberrációnak titulálta a "Székelyföld autonómiájának a kikiáltására irányuló" terveket. A prefektus szerint Romániában a kisebbségi kérdést az európai standardok szerint sikerült megoldani, és a decentralizálási politika érdekében állandó párbeszéd zajlik a felek között annak érdekében, hogy "a román állampolgárok valamennyi csoportjának a vágyai teljesüljenek". /Beindult a nyilatkozatháború. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
Az Evenimentul Zilei napilap hasábjain látott nyomdafestéket a rendőrségre bekísért plakátolók ügyével kapcsolatos első hatósági vélemény. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész elmondta, Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést róhat ki ellenük a bíróság. "Régóta figyeljük ezeket a személyeket, mert olyan információink vannak, hogy törvényellenes tevékenységet folytatnak. Egyelőre még nem tartóztatjuk le őket, de a vizsgálatot folytatjuk" - jelentette ki a főügyész. Határozottan állt ki a meghurcoltak és a jogállamiság mellett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke. "Románia demokratikus állam, és a demokratikus intézményeinek nem áll jogukban etnikai vagy politikai alapon hátrányos megkülönböztetésben részesíteni az állampolgárokat" - hangsúlyozta. Bármilyen plakát kiragasztásához a helyi polgármesteri hivatal adhat jóváhagyást, aminek fejében az illető magánszemély vagy csoport egy adott pénzösszeget köteles fizetni. A plakátok kiragasztását csakis a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat ellenőrizheti, abba a rendőrségnek vagy az ügyészségnek nincs beleszólása. Smaranda Enache úgy vélte, Fodor Imre etnikai meghurcoltatás áldozata lett. "Az a diszkrimináció, ami az alpolgármestert, illetve a többi személyt érte Európa-ellenes, szélsőséges, szekus, kommunista, a román- magyar viszonyt aláásó cselekedet" - hangsúlyozta Samaranda Enache, aki azt is elmondta, a PEL, akárcsak más civil szervezetek, nemzetközi fórumokhoz fordul az esettel, hiszen politikai terrorizmusról van szó, ami ellen határozottan tiltakozni kell. /PEL: politikai terrorizmus. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 14.
Okt. 9-én a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SZNT KT) tagját, Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert zaklatták a hatóságok. Fodor Imre a megyei hatóságok és a televíziós stábok erdőszentgyörgyi gyors megjelenését, a lefolytatott eljárást indokolatlan zaklatásnak, megfélemlítésnek tekinti. Az SZNT KT tiltakozik Fodor Imre zaklatása ellen, bármiféle cselekedet ellen, amely a Székelyföld polgárai demokratikus önszerveződésének megakadályozására irányul. Az okt. 9-én kelt tiltakozást dr. Csapó I. József, az SZNT KT szóvivője és dr. Farkas Csaba az SZNT KT soros ügyvivője írta alá. /Tiltakozás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./
2003. október 14.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere újra az RMDSZ-tanácsosoknak üzengetett. Kijelentette, hogy az új közigazgatási törvényben büntetéseket kellene kilátásba helyezni azon képviselők ellen, akik a város költségvetési előírásainak teljesítésével kapcsolatos határozattervezeteket visszautasítanak. A Marosvásárhelyen és környékén történt incidensekkel kapcsolatosban hangoztatta: "hosszan tartó hányingere van azoktól a bizonyos plakátoktól...", majd úgy vélekedett, hogy a mindennapi valóságra és nem az elmúlt korokra kell gondolni. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményezői Testületéről szólva pedig megjegyezte, hogy ha ki akarnak tűnni, "egy szemeteskukára kellene álljanak, és ott verjék a hátsó felüket." Fodor Imrével kapcsolatosan kijelentette, "az alpolgármester nem foglalkozik a város dolgaival, csak ül az irodájában, és azonkívül, hogy hergeli az RMDSZ-tanácsosokat, nem csinál semmit". /(b.): Üzenget a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./
2003. október 15.
Az APADOR-CH emberjogi szervezet nemzeti kisebbségi ügyekért felelős szakértője, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott észrevételeiben felszólítja a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a "belső önrendelkezéshez", ami nem azonos a puszta "önrendelkezéssel", hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu arra is kitér, hogy a romániai magyarság belső önrendelkezésének a megvalósítása az RMDSZ programjában is szerepel, tehát a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság pusztán a politikai taktika szempontjából akar mást. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadnak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, ami a szabad egyesülés tárgykörbe tartozik. Fodor Imre zaklatását etnikai alapon történő zaklatásnak, hátrányos megkülönböztetésnek minősítette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásához hasonló székelyföldi román kezdeményezéseket nagy tiszteletben tartja Románia elnöke és kormánya. /(Máthé Éva): Gabriel Andreescu megtette észrevételeit... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Dan Petru táblabírósági főügyész okt. 14-én cáfolta, hogy a Táblabírósági Ügyészség bűnügyi eljárást indított volna Fodor Imre alpolgármester, valamint a csendőrség és rendőrség által plakátügyben meghurcolt többi személy ellen, azt viszont nem tudta megmondani, hogy a főügyészségen bűnügyi vagy felülvizsgálati dossziét nyitottak-e a székelyföldi kezdeményezés előmozdítóiról. Nem kezdeményeztek semmiféle eljárást, ez ugyanis a főügyészség hatáskörébe tartozik. Dan Petrut arról tájékoztattak, hogy Fodor Imrét azonosították az erdőszentgyörgyi rendőrőrsön, ezért Stefanescu Marius ügyészt a helyszínre küldte, aki jegyzőkönyvet készített a történtekről, anélkül, hogy nyilatkozatot kért volna Fodor Imrétől. Mindezt jelentették a főügyészségnek, és a plakátokból is felküldtek egy példányt. A táblabírósági főügyész cáfolta, hogy bármilyen utasítást adott volna arra vonatkozóan, hogy Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot már a tavasz óta megfigyeljék, azt viszont nem tagadta, hogy a székelyföldi kezdeményezéssel kapcsolatosan nagyon sok "értesítést" kapott mind a helyi, mind pedig a főügyészség. /(b. gy.): Cáfol a főügyész. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
Borbély László RMDSZ-képviselő okt. 7-én beadványban kérte az Országos Audiovizuális Tanácstól (OAT), valamint a Realitatea TV csatornától Adrian Paunescu kormánypárti szenátor adásainak felfüggesztését, mivel ezek véleménye szerint rossz szolgálatot tesznek a román- magyar kapcsolatoknak. Az OAT okt. 14-én a képviselő beadványát jogosnak ítélte, ennek következményeképpen nyilvános megrovásban, figyelmeztetésben részesítette az említett tévécsatornát egyoldalú tájékoztatás és feszültségkeltés vétségével. /Figyelmeztetés a Realitatea TV-nek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 15.
Marosvásárhely két állomásépületére végre kikerült a román mellé a magyar nyelvű felirat. A nagyállomáson a kétnyelvű felirat fölé Románia címerét is elhelyezték, és a két nemzeti színű lobogó is újdonság. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2003. október 15.
Okt. 12-én megnyílt Dicsőszentmártonban a Szórvány-magyar Kulturális Központ, a szórványház, a volt zsinagóga épületében. A fűtés bevezetésére nem futotta a támogatásból, jelentette be dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke /egyben a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok lelke, mentora/. A Kis-Küküllő Galéria is a zsinagógában talált otthonra, mely Bartha Béla festészeti tárlatával nyílt meg. Bartha Béla gondolkodott, hogy festő, költő vagy színész legyen-e, hiszen mindhárom művészet erősen vonzotta, és ki is próbálta mindet, egykor színjátszott, nemrég kötete jelent meg, képeivel rendszeresen szerepel tárlatokon. A szórványház felújítva, színpaddal várta az előadókat és a közönséget. Kétéves munka eredményeképpen - egyelőre inkább az enyhébb évszakok idején - rangos művelődési események színhelye lehet a zsinagóga, melyet haszonbérbe adott a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége. A Pro Urbe kitüntetést idén Adorjáni Károly nyugalmazott unitárius lelkipásztor és Szlovácsek Ida tanárnő kapta. Az idős lelkész a térség néprajzi feltérképezésében szerzett érdemeket. Szlovácsek Ida tanárnő nyugdíjasként is tanít még, a Kis-Küküllő című lapot máig önzetlenül és "bérmentesen" szerkeszti-szervezi, terjeszti. /Bölöni Domokos: Szórványházat avattak Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2003. október 16.
Tőkés László püspök RMDSZ-ből való kizárását helyezte kilátásba a szövetség etikai bizottsága. A püspök arra figyelmeztetett, tagságáról a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet dönthet. Kónya-Hamar Sándor viszont kiállt a szervezet tiszteletbeli elnöke mellett. Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSZ Szövetségi és Etikai Bizottsága, arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök ellen Lakatos Péter területi elnök tett panaszt, amiért tavaly nyilvánosság előtt kijelentette, a megyei RMDSZ nem harcolt az Antonescu utca névváltoztatásáért. Egy helyi román napilapra hivatkozva a püspök azt mondta, Kiss Sándor választmányi elnök és Szabó Ödön megyei tanácsos a Demokrata Párt vezetőinek kifejtette, az RMDSZ-nek nincs kifogása Antonescu ellen. "Fegyelmezés, szankcionálás, kiszorítás, fenyegetés, ezek a politikai tisztogatás eszköztárába tartoznak. Fájdalmas, hogy ide jutottunk" - nyilatkozta a püspök. Úgy vélte, politikai célzatosságra vall, hogy az ügyét júniusban tárgyalta a bizottság, de a határozatot csak most közölték. Megdöbbentőnek találta, hogy a marosvásárhelyi főügyész börtönbüntetéssel, az RMDSZ pedig a pártból való kizárással fenyegeti az autonómiáért fellépő Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit. Tőkés furcsállja, hogy tőle az RMDSZ bihari vezetői nyilatkozata visszavonását és a vezetők megkövetését várják, de nem kértek cáfolatot vagy helyreigazítást a cikk miatt melyre megnyilatkozását alapozta. A püspök kijelentette, semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, tendenciózusnak és megalapozatlannak tartja a fegyelmi határozatot. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke megerősítette, Tőkés László 2000-ben az egyik kolozsvári kerületi szervezetbe lépett be, mi több, ez év júniusában a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. "A Lakatos Péterék vagy Kiss Sándorék bosszúja számunkra nem mérvadó" - jelentette ki Kónya. Tőkés László ellen harmadik alkalommal folyik fegyelmi eljárás az RMDSZ-ben, az előző kettőt a szilágysági szervezet, illetve a szövetség ügyvezető elnöksége kezdeményezte. /Pengő Zoltán: Tőkés László nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 16.
Tanítás és szolgálat témával szervezett találkozót Szászrégenben, a református egyház DIO Házában az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Köre. A három éve alakult erdélyi kör éves találkozóin mindig aktuális témákat vitatnak meg szakemberek. A nemrég zajlott rendezvényen a tanítóképzők helyzetéről, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről, az érvényben levő tanügyi rendelkezésekről hangzottak el beszámolók, dr. Juhász Tamás teológiai professzor pedig Tonk Sándor szolgálatáról tartott előadást. Vetési László lelkipásztor Tanítók és tanítás Erdélyben című előadásában rámutatott, ma már többnyire ingázó tanítók, tanárok vannak, akik a tanórák után sietnek haza, hogy kis fizetésüket magánórák megtartásával pótolják. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a diáklétszám csökkenéséről, az érvényben levő tanügyi törvényekről, számolt be, majd Gagyi Béláné az 1948-1956 között működő szászrégeni tanítóképzőről mesélt az egybegyűlteknek. Ezután a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Intézet, a nagyenyedi és székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola képviselői számoltak be tapasztalataikról. Elhelyezkedési gondjaik főleg a székelyudvarhelyieknek voltak, Hargita megyében 17 tanítói állást hirdettek meg, s erre 86-an jelentkeztek. /Simon Virág: Tanítás és szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./
2003. október 16.
Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2003. október 17.
Mintegy tízezren vettek részt okt. 15-én Bukaresten a kormánypalota előtt lezajlott tiltakozó nagygyűlésen, amelyet három nagy országos szakszervezeti tömörülés szervezett. Az ország minden tájáról - köztük Székelyföldről - érkezett küldöttségek is részt vettek a tiltakozó megmozduláson. A tüntetők a közszolgáltatások díjszabásainak csökkentését, enyhébb adózási rendszer meghonosítását és 2004-től havi száz eurónak megfelelő lejértékű országos minimálbér bevezetését követelték a kormánytól. A tüntetők tojással dobálták meg a kormány székházát, de incidensek nem voltak. /A tüntetés lezajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2003. október 17.
Botrányba fulladt a Marosvásárhelyi Tanács okt. 16-i rendkívüli ülése. Ráduly Levente az ellen tiltakozott, hogy választott személyeket magyarságukért miatt üldöznek, bekísérnek, vallatnak, megrágalmaznak és fogva tartanak. A magyar lakosság nyugalmának megőrzése érdekében kérte, hogy a megyei és városi rendőrség adjon magyarázatot vagy kérjen bocsánatot és büntesse meg a vétkeseket a Fodor Imre alpolgármester és Tőkés András valamint Andrássy Árpád megyei tanácsosok ellen idított indokolatlan eljárássorozatért, ami etnikai és politikai diszkriminációt jelent, és sérti az emberi és kisebbségi jogokat. Válaszként Doru Opriscan a Liberális Párt nevében tiltakozott Fodor Imre alpolgármester szeparatistának és törvényellenesnek ítélt cselekedete ellen. A Liberális Párt nyilatkozata szerint az Európai Unió nem teszi lehetővé az etnikai alapú szeparatista törekvéseket, és véleményük szerint a központosítás lebontása csak gazdasági jellegű lehet. Mivel Fodor Imre és társai esküt tettek az ország törvényeinek betartására, Opriscan Fodor Imre alpolgármester, Fekete Attila és Ráduly Levente lemondását kérte. A Nagy-Románia Párt három képviselője, arra hivatkozva, hogy a tanácsülés nem politikai csatározások helye, kivonult a teremből. Ezután két benzintöltő állomás építésével kapcsolatos vita kezdődött, de egyesek távozása miatt nem volt meg a döntéshez a szükséges létszám. /(bodolai): Félbeszakadt a rendkívüli tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2003. október 17.
Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2003. október 17.
Okt. 16-án a csíksomlyói kegytemplomban adott hangversenyt a Magyar Rádió Énekkara. A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben, Bukarestben lépett fel első alkalommal Romániában, majd hosszú idő után tavaly, ezúttal Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Mostani turnéjuk központja Székelyudvarhely. /Székelyföldön a Magyar Rádió Énekkara. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2003. október 17.
Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián vehette át a Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díját Horváth Gabriella, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatóhelyettese. A kémia szakos tanár az első határon túli pedagógus, aki a kitüntetésben részesül. Az alapítvány 1999 óta évente négy pedagógus kiemelkedő munkáját jutalmazza a díjjal. Horváth Gabriella kilenc éve a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny erdélyi szakaszának irányítója, a Takács Csaba Kémiai Emlékverseny kezdeményezője, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló szakmai továbbképző szervezője. 1990-től négy szakkönyve jelent meg Erdélyben és Magyarországon. /Sz. E.: Díj a kémiaoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2003. október 18.
Aggasztó lendülettel siklott át a romániai közvélemény a székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítóit, kiragasztóit ért megfélemlítő akción. Az emberjogi ügyekben fáradhatatlan Smaranda Enache és Gabriel Andreescu állt ki. A marosvásárhelyi táblabírósági főügyész 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetést emlegetett, és megnyugtatásként csak annyit tett hozzá, hogy "egyelőre még nem tartóztatják le" Marosvásárhely alpolgármesterét. Az RMDSZ úgy tekintette, hogy a politikai riválisán segítene, ha határozottan és erőteljesen lépne fel. Volt, aki az SZKT ülésén fel is tette a retorikus kérdést: miért az RMDSZ-től várják el, hogy kihúzza a bajba jutottakat a pácból. Az RMDSZ érdekvédelmi közösségként határozza meg magát. Markó Béla elnök is a kormánypárttal való együttműködés szintjén próbálta rendezni az ügyet. A hatalom különösebb következmények nélkül megsértheti az emberi jogokat. Ez akár a diktatúra újbóli meghonosodásának is a melegágya lehet, állapította meg Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A belügyminiszter agarai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 18.
Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Székely Nemzeti Tanács rendőrségre bekísért kezdeményezőinek ügyében. Cristian Jura, a bukaresti intézmény vezetője javasolja, hogy egy kivizsgálócsoport a helyszínen tájékozódjék. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész a sajtónak kijelentette, Fodor Imrét, Tőkés Andrást, Andrássy Árpádot és társaikat az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rájuk a bíróság. /G. Á.: Hivatalból vizsgálódnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 18.
Megnyílt Keszeg Ágnes kiállítása Kolozsváron. A tordai születésű Keszeg Ágnes a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola II. éves textil-design szakos hallgatója. Fiatal kora ellenére számos kiállításon szerepeltek munkái: Temesvár, 1999 december; Kolozsvár, 2000 december; a Művészeti Líceum tanulóinak tárlata, Marosvásárhely, 2001 március; egyéni kiállítás, Torda, 2001 április. /Farkas Imola: Keszeg Ágnes egyéni kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 20.
Megyei ideiglenes adatok szerint a részvételi arány 51% körül volt Maros megyében. A többségükben magyarok lakta településeken 50-70 százalékban szavazott a lakosság. Ion Iliescu egyenesen azzal ijesztgette a választópolgárokat, hogy "az új alkotmány elutasítása az ország elszigetelődése melletti, a haladás és a szegénységből való kilábalás elleni szavazatot jelent." Nemzetellenes gesztusnak minősítette az alkotmánymódosítás elleni kampányt, és arra buzdította a lakosságot, hogy ne hallgasson az alaptörvény elleni szavazásra biztató felhívásokra. /Mózes Edith: Ráérős népszavazás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2003. október 20.
Elhalaszthatják a Marosvásárhelyen áthaladó Nagyvárad-Bukarest autópálya munkálatait, mivel a nemzetközi pénzügyi intézetek nem értenek egyet azzal, hogy Romániában egyszere két sztrádát finanszírozzanak - jelentette ki Miron Mitrea szállításügyi miniszter. /Elhalasztják az autópálya felépítését? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2003. október 20.
Gergely Annamária, az Érmelléki Református Egyházmegye diakónusa az ÉRDA Alapítvány segítségével 80 nyomorúságban élő nagy családot támogat. Holland és észak-ír támogatással 18 gyermek számára épült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmelléki Egyházmegyéjének első szociális intézményeként a Sámuel-ház Micskén, tájékoztatott Bertalan Csilla igazgatónő. A szociálisan nagyon lecsúszott nagycsaládok gyerekei közül választották ki azt a 8 elemista korú apróságot, akik elsőkként költözhettek a bentlakás elkészült szobáiba. Egyetemi tanár, rendőr, szociális munkás és még vagy 150 ember segítkezett Micskén esztendőkön át, hogy elkészülhessen a Sámuel-ház. Vetési László, szórványügyi előadó örömmel nyugtázta: Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely után három nap leforgása alatt a negyedik gyermekeknek készült egyházi intézmény avatóján lehet jelen. /Balla Tünde: Szociális bentlakást avattak Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2003. október 20.
Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2003. október 20.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet okt. 18-án, a csíkszeredai Milleniumi római katolikus templom felszentelési ünnepségén. A Makovecz Imre által tervezett új templomot mintegy kétezer hívő és számos egyházi méltóság jelenlétében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel. Az eseményen a román, illetve a magyar kormány képviseletében jelen volt és beszédet mondott Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke is. Az ünnepi szentmise keretében Jakubinyi György köszönetet mondott a két kormánynak, illetve az RMDSZ-nek a templom felépítésében nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Markó Béla úgy vélte, a templom felépítése az egyik legszebb székely hagyomány, a kaláka továbbélését bizonyítja. Székelyföld közösségeit mindig is a hit, a remény és mindenekelőtt az összefogás jellemezte. - Ha egy közösségnek van temploma, akkor otthona is van - szögezte le a szövetségi elnök. /Katolikus templomot szenteltek Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
