Helytelen magyarságú és román nyelven is írt vulgáris szavakkal firkálták össze dec. 3-ra virradólag a marosvásárhelyi RMDSZ Dózsa György utcai székhelyén kifüggesztett közönségfogadó programot. A szervezet alelnöke panaszt tett a rendőrségen. A helyszínelő rendőrbiztosok elmondták, a nap folyamán nem tesznek fel kérdéseket a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) irodáiban dolgozó alkalmazottaiknak, erre valószínűleg a következő napokban kerül sor, amikor írásmintát is vesznek. A két párt irodái a marosvásárhelyi városi RMDSZ-szel egy folyosón, egymás szomszédságában működnek. Gál Éva elnök elmondta: a folyosó bejáratához csak az RMDSZ-nek, a PRM-nek és a PUNR-nek van kulcsa. /(antalfi): Szitkozódó firkálmányok a marosvásárhelyi RMDSZ- székház ajtaján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2003. december 4.
Marosvásárhely harcias polgármestere, Dorin Florea dec. 1. tiszteletére a főtéren kiállította - ideiglenesen - Mihai Viteazul szobrát. A prahovai Mihai Viteazul Alapítvány 27 szobormásolatot készített és abból ajándékozott a városnak. Dorin Florea bizonyítani akarta, hogy a városban ki az úr, hogy a magyar lakosság, a magyar politikusok véleményére fittyet hány. A másolat-szobor tehát most egy- két hétig ott ékeskedik. Éjjel-nappal polgárőrség veszi körül. Újságírói kérdésre, hogy miért e nonstop éberség, a városvezető azt mondta: vannak eszementek a városban, akik szeretnek szobrokat gyalázni. Az RMDSZ-frakció a városi tanácsülésen nem járult hozzá ahhoz, hogy a városi laktanya épülete mellett korábban felállított, Antonescunak szánt talapzatra kerüljön a Mihai-másolat. Szerettek volna ígéretet kapni arra, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékműve is lesz a városnak, hiszen őt éppen Marosvásárhelyen választották Erdély fejedelmévé. /(Máthé Éva): Közszemlén Vitéz Mihai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Dec. 3-án Marosvásárhelyen bemutatták dr. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök Gyülekezetépítés című könyvét. - Olyan szellemi munka ez a könyv, amely már évszázadok óta késik az Erdélyi Református Anyaszentegyház történetében, méltatta Fülöp Dénes nyugalmazott lelkipásztor. Megírója 48 évnyi szolgálat tapasztalatát gyűjtötte össze. Egy közösséghez szól, írója ezt a közösséget félti. A szerző elmondta, mi indította a könyv megírására. - Úgy gondolom, hogy kegyelmi időben élünk. Ez nem más, mint idő a felkészülésre, és amely időnek vége szakad. Magyarország számára hamarabb vége lesz, mint számunkra. Ahogy Magyarország belép az Egyesült Európába kisebb kisebbséggé válik, mint amilyenek mi vagyunk Erdélyben. Nem külső, hanem belső elnyomás vár rá: az uralkodó közszellem diktatúrája. Amerikában sok helyen karácsonykor nem szabad kitenni a betlehemi jászolt, mert az sérti a nem keresztény vallásúakat. Ausztráliában ugyanezért nem tartanak az iskolákban karácsonyi ünnepélyt, és még sorolhatnám. Egy lelkileg felfordult világba érkezünk majd. Magyarországon 1956 óta hatmillió abortuszt követtek el. Ha ez nem történt volna meg, az ország ma nem egy elöregedő nemzet országa lenne. Lakosságát 2020-ra hatmillióra becsülik, a statisztikai adatok alapján pedig 200 év múlva születik meg az utolsó magyar... Püspökként végiglátogatta a világ majdnem összes magyar református gyülekezetét. Mindenhol azt tapasztalta, hogy ahol jól megszervezett gyülekezet volt, ott erős magyar közösség maradt. A kisebbségi sors kibírásában az egyháznak jelentős szerepe van. Hangsúlyozta: Istenközeli, minőségi nemzetté kell válni. Az erdélyi református egyház nem tudott annyi reformátust megkeresni, ahányat a román népszámlálás. Nem szabad az egyháznak a napi politika mocskolódásaiba belemennie. És mindig meg kell mondani az igazat. Németországban megszüntették az iskolai vallásoktatást, és az egyház egy szót sem szólt. Csiha Kálmán ezt árulásnak tartja. /Nagy Botond: Egyházépítő könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2003. december 5.
Dec. 3-án megnyílt Nagy Dalma textilművész kiállítása Marosvásárhelyen. Nagy Dalma marosvásárhelyi textilművész tárlata a Bernády Művelődési Központban látható. Nagy Dalma munkáival több kiállításon is bemutatkozott Erdély nagyobb városaiban, továbbá Bukarestben, Budapesten, illetve Svédországban. /Antal Erika: Harminc évnyi álomutazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2003. december 6.
Ion Iliescu elnök dec. 5-én Isztambulba érkezett. Iliescu találkozott Recep Erdogan török kormányfővel, aki értékelte, hogy Iliescu Isztambulba is ellátogat, noha a robbantások miatt Törökországban elhalasztottak egy sor látogatást és értekezletet. /Iliescu Isztambulban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2003. december 6.
Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei munkatársa, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő szolgálat vezetője szerint ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. Toma nem gyanúsít konkrét politikai erőket, csak annyit mondott: a rendszer egészében van a hiba. Az MTI értesülései szerint a bántalmazott újságíró állapota a bűncselekmény után huszonnégy órával is súlyos volt, hiszen a harmincöt esztendős Ardelean koponyasérülést és agyrázkódást szenvedett. A temesvári újságírók tiltakozó menettel szolidarizáltak megtámadott kollégájukkal. /Tiltakoztak a temesvári újságírók. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2003. december 6.
Tófalvi Zoltán emlékezett Balogh Zoltánra, akinek a nagyváradi köztemetőben örök nyugalomra helyezték Ulmból hazahozott hamvait. Balogh Zoltánt az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnökeként, a Magyarok Világszövetsége Németországi Országos Tanácsának egykori vezetőjeként, az Etikai Bizottság tagjaként, az erdélyi magyarságért oly sokat tevékenykedő közéleti emberként ismerték. Az erdélyi magyarok egyik leghűségesebb, Nyugaton élő szószólójukat veszítették el, aki Nagyvárad szülötteként az Antall-kormány idején Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, a Horn-kormány idején magával a miniszterelnökkel, az akkori és jelenlegi külügyminiszterrel, Kovács Lászlóval perelt és levelezett, hogy a kárpátaljai, romániai, felvidéki magyarság számára a már ismert szövegnél jóval kedvezőbb változatban kössék meg az éppen soron következő alapszerződést. Konok küzdelmet folytatott a Duna Tv fennmaradásáért, anyagi támogatásáért. Tíz év távlatából is igaz, amit 1993. június 22-én Jeszenszky Géza akkori külügyminiszternek írt: "A Népköztársaság évtizedeiben nagy erővel folyt a magyarság egészséges nemzeti öntudatának megtörése, jogos szellemi önvédelmének csírájában való elfojtása. Az utódállamokban pedig a magyar kultúra megsemmisítését és az ősi területeikről való kiűzést célzó etnikai tisztogatást végzik ma is." Akkor még az érintettek válaszoltak leveleire, azután megkezdődött az a lassú, de következetes aknamunka, amelynek eredményeként Balogh Zoltán lemondott nemcsak az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnöki tisztségéről, hanem minden más megbízatásról is. Balogh Zoltán kiváló grafikus volt, Marosvásárhelyen, a Bernády Házban 1998 júliusában Tófalvi nyitotta meg gyűjteményes kiállítását. Ez a kiállítás bejárta a világnak azt a részét, ahol magyarok élnek. A marosvásárhelyi kiállítást megelőzte a nagysikerű nagyváradi, kolozsvári, majd követte a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai tárlat. Balogh Zoltán 1971-ben telepedett ki Németországba, mindvégig megmaradt Erdély, Várad szerelmesének. A világ orvosi egyetemein veszik kézbe Balogh Zoltán rajzaival illusztrált német nyelvű anatómiai atlaszt. Az anatómiai rajz készítése volt a mindennapi kenyere, harminc éven át az ulmi Természettudományi Egyetem grafikusaként dolgozott. Balogh Zoltánt 61 évesen vitte el a rák. /Tófalvi Zoltán: Megkésett Balogh Zoltán-sirató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 6.
Cseke Péter kutatásai az erdélyi magyar irodalom és szellemi élet "csomópontjaira" irányulnak: a Tizenegyek 1923-as fellépésére, az Erdélyi Fiatalok által felállított modellre, vagyis 1929 nemzedékére és az 1937-es Nem lehet-vitára. Emellett a népiség, erdélyiség és európaiság eszméjét követi az erdélyi magyar kisebbség irodalmában, s kiterjeszti vizsgálódásai körét az 1942-44 között Kolozsvárt kiadott Termés című folyóiratra mint műhelyre és fórumra, valamint alkotóira is. Felelős erdélyi magyar írástudóhoz illő vállalás tehát a Cseke Péteré, akinek új tanulmánykötete /Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések, Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003/ összegzését szemlélteti kutatói pályának. A legkorábbi tanulmányt 1980-81 fordulójáról, a legújabbat pedig 2003 március-áprilisából keltezi a szerző.A szerző fontos kötetei: Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Válogatta Cseke Péter és Molnár Gusztáv, az előszót írta Cseke Péter. Budapest, Héttorony Könyvkiadó, 1989.; Erdélyi Fiatalok - dokumentumok, viták (1930-1940). A kötetet összeállította Cseke Péter és dr. László Ferenc, az előszót írta Cseke Péter. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1986/1990.; Lehet - nem lehet? Kisebbségi létértelmezések (1937-1987). Sajtó alá rendezte és az előszót írta Cseke Péter. Marosvásárhely, Mentor Könyvkiadó, 1995.; A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003). Közzétette és az előszót írta Cseke Péter. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003.Ezen kötetek anyagából Cseke Péter által leszűrt "esszencia" a mostani könyv. /Borcsa János: Csomópontok és tendenciák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 6.
Adamovits Sándor új kiadványait mutatták be Marosvásárhelyen, a Diakóniai Otthon Bocskai termében, dec. 4-én. A szerző Kapuk, kopják, haranglábak című albumát a budapesti Közdok Kiadó igazgatója, Nagy Zoltán ismertette. Az esten Adamovits János Kemény Jánosról szóló kötetét is bemutatták. A Helikon gazdája című könyv a Kemény-leszármazottak anyagi támogatásával jelenhetett meg. A rendezvényen Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője beszélt arról a CD-ről is, amely Adamovits Sándornak a hetilapban megjelent ötvenöt helikonista íróról, költőről készített sorozatát tartalmazza. A bemutató végén a résztvevők Csutak H. Leventének a helikonistákról készült grafikáit tekinthették meg. /Bakó Zoltán: Helikonisták CD-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 8.
Dec. 6-án tartotta első konferenciáját a Romániai Magyar Nők Fóruma. Dudás Annamária társelnök megnyitó szavait követően Frunda György szenátor üdvözölte a konferenciát. Böndi Gyöngyike képviselő ismertette a nők, anyák, kismamák, családok jogait szavatoló legújabb törvényeket, majd elfogadták a szervezet alapszabályzatát és programját. Úgy döntöttek, hogy ezentúl a szervezet neve Romániai Magyar Nők Szövetsége lesz, és az RMDSZ-en belül fognak tevékenykedni. Elsősorban a helyhatóságokban kívánnak szerepet vállalni, és azt próbálják elérni, hogy az RMDSZ kongresszusi határozata értelmében a nők 15%-ban képviseltessék magukat a szövetség vezető döntéshozó testületeiben. Nem szerepelt a konferencia napirendjén és a napirend elfogadásakor sem született ilyenszerű javaslat, a nagybányai küldöttség hirtelen tisztújítást követelt. Az eredmény: leváltották Dudás Annamáriát, aki addig Böndi Gyöngyikével közösen töltötte be a társelnöki szerepet, s az elnökséget az addigi társelnök képviselőnő, Böndi Gyöngyike szerezte meg. /(mózes): Első konferenciáját tartotta a Romániai Magyar Nők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Botránnyá fajult a Romániai Magyar Nők Fórumának az ülése. Az ülésen alapszabályt változtattak, és menesztették a két elnöknő egyikét. A menesztett elnök úgy véli, a nagybányai tagok puccsot hajtottak végre. Országos szervezetté alakult át a legutóbbi közgyűlésen a Romániai Magyar Nők Fóruma, amely egyben felvette a "szövetség" elnevezést. Dudás Annamária szerint a közgyűlés teljesen törvénytelen volt. Elmondása szerint a rendezvényt konferenciaként szervezték meg. Szavazásról szó sem volt, hiszen alapszabály-változtatás vagy választások csak közgyűlésen kerülhetnek terítékre. "Puccsszerűen, a nagybányaiak javaslatára módosították az alapszabályt és kinevezték Böndi Gyöngyikét elnöknek. Még olyanokat is szavazásra buzdítottak, akik nem is voltak nőszövetségi tagok" - magyarázza a volt elnöknő. "Ezt a szervezetet én alapítottam két társammal, a képviselő asszony mindössze az én jóindulatomnak köszönhetően lett kinevezett elnök, ugyanis két hónapja kértem fel, hogy vállaljon szerepet a szervezet vezetésében" - tette hozzá felháborodva Dudás Annamária. "Mivel a határozatokat törvénytelenül javasolták és fogadtatták el, én továbbra is a Romániai Magyar Nők Fóruma elnökének tekintem magam, Böndi Gyöngyike pedig felőlem lehet akármilyen szövetség elnöke" - mondta el Dudás Annamária, hozzátéve, hogy sérelmeit nem hagyja orvoslás nélkül. /Lázár Lehel: Puccs történt a nőszövetségben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 8.
A Mezőség központjaként számon tartott Nagysármás várossá nyilvánítás alkalmából szervezett ünnepségre dec. 6-án került sor. A rendezvényeket a megye vezetése, parlamenti képviselők és szenátorok, közintézmények vezetői, polgármesterek tisztelték meg. Az RMDSZ hivatalosan nem képviseltette magát. A városi parkban a polgármester és a főispán leleplezte a "Szimbolikus nőalak" elnevezésű szobrot, Ion Vlasiu alkotását, amely a "horthysta rezsim 1944-es mártírjainak" emlékére készült. A politikai pártok képviselői koszorúztak, felszólalások hangzottak el, kivéve az RMDSZ-t, amely nem helyezett el koszorút a szobornál. Megjelentek Nagysármás város polgármesteri hivatala illetve helyi tanácsa feliratozású, kizárólag román nyelvű táblák. A község 24,13 százalékos magyar ajkú lakosságára való tekintettel a lap munkatársa megkérdezte a polgármestert és az alpolgármestert, miért nem készültek el a magyar feliratú táblák. A válaszokból kiderült, hogy a közeljövőben elkészülnek ezek is. A hivatal épületén eddig sem volt kétnyelvű feliratozás, a város bejárataihoz tavaly kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblák magyar feliratát rövid időn belül lefestették. /Antalfi Imola: Város lett Nagysármás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2003. december 8.
Hetedik alkalommal szervezték meg dec. 7-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót, melyen tíz Maros megyei néptáncegyüttes mutatkozott be. Az előző évek Gyöngykoszorú találkozóihoz viszonyítva az idén kevés volt az érdeklődő./Orbán Zsolt: Gyér érdeklődés a Gyöngykoszorún. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2003. december 8.
Tavaly, karácsony előtt került sor először arra a Maros és Fehér megyében lefolytatott ökumenikus gyűjtőakcióra, melyet a római és görög katolikus, az ortodox és az evangélikus egyház szervezett. Az akció célja: a lakossági adakozásból ajándékcsomagokat készíteni, és azokat eljuttatni a sokgyermekes, szegény családokhoz. A Caritas marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője, Ludescher László elmondta: tavaly csak Marosvásárhely területén 450 csomagot osztottak szét, de az idén csak 300, élelmiszereket tartalmazó csomagot állítanak össze, most ennyire futja az adakozásból. /(Máthé Éva): Gyűjtés - a szegényeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2003. december 9.
Mit jelent a módosított alkotmányban is benne hagyott cikkely, mely szerint Románia egységes nemzetállam? Ezt a művelődési minisztere kb. így fogalmazta meg: Romániában csak olyan szobrok kerülhetnek közterekre, amelyek a román nép történetéből ihletődtek. Az aradi Szabadság-szobrot nem lehetett újra felállítani a város egyetlen közterén sem. Merthogy nem a román nép történetéből ihletődött. Szamosújváron hatósági felszólítás, utasítás, sőt miniszteri tiltás ellenére, minden szükséges engedély hiányában, ráadásul az egyház tulajdonán, emlékművet lehet építeni. Marosvásárhelynek nem jár Kossuth Lajos utca, nem dukál egy Rákóczi-mellszobor. Az ortodox egyház milliárdokat kap arra, hogy kellő mértékben terjeszkedhessék a Székelyföldön. Egy alapítván ingyen eladományoz Mihai Viteazul-szobrokat az erdélyi városoknak. Eddig már tizenhét ajándék-szobor került köztérre. /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok 30. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2003. december 9.
Nem esnek a diszkriminációellenes törvény hatálya alá székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítása és kiragasztása körüli incidensek. Ezt az Országos Diszkriminációellenes Tanács állapította meg azt követően, hogy a testület kéttagú bizottsága Maros megyében tájékozódott Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai ügyében. A testületnek a Marosvásárhelyi Táblabíróság főügyésze kijelentette, Fodor Imre védelmére küldte a helyszínre az alpolgármestert kihallgató ügyészt. A testület leszögezte, a belügyminisztériumnak és a főügyésznek is továbbították az ügy dossziéját. Asztalos Csaba, a tanács tagja a Krónika kérésére elmondta, személy szerint egy olyan szövegváltozatot tartott volna a legjobbnak, amelyikben a tanács arról nyilatkozik, hogy nem illetékes az ügy elbírálásában. Okt. 9-én több órán át faggatta a rendőrség és az ügyészség Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és Tőkés Andrást, a Maros megyei polgári mozgalom vezetőjét azért, mert a Székelyföld autonómiáját hirdető plakátokat találtak náluk. Andrássy Árpádot és Márton Lajost plakátolás közben szólították meg a rendőrök, és kísérték be az őrsre. Kihallgatásuk után Dan Petru táblabírósági főügyész az Evenimentul zilei napilapnak azt nyilatkozta, hogy az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják őket. Meghurcoltatásukat az emberjogi szervezetek etnikai alapú diszkriminációnak és a véleményszabadság súlyos megsértésének minősítették. /Gazda Árpád: Fodor Imrét "védte" a vallató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ A testület döntése értelmében nem diszkrimináció, hanem rendőrségi visszaélés történt Maros megyében, az ügyet tehát átadták a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek. Szilágyi Zsolt képviselő az említett határozattal elégedetlen, jogászszakértőkkel kívánják megvizsgálni, s a rendelkezésükre álló 15 nap alatt fellebbeznek, mert úgy érzik, a ODT célja épp az volt, hogy a diszkrimináció vádjából kimosdassák a Maros megyei rendőrséget és ügyészséget, s ez sikerült is. /(s): Nem diszkriminált, hanem visszaélt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2003. december 9.
Puskás Bálint RMDSZ-szenátor kifejtette, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) nincs politikai súlya, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy több magyar jelölt részvétele a helyhatósági választásokon kedvezőtlenül érintené a magyar közösséget. A szenátor a közelmúltban történt felmérésre hivatkozott: a választásokon a magyarok 91 százaléka az RMDSZ-re szavazna, csak 0,8 százalék támogatna más szervezeteket. A Székelyföldön, ahol az MPSZ is indít jelölteket, a magyarok 90 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 0,9 más szervezetekre, 1,6 százalék pedig független jelöltekre. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke ellentmondott Markó Béla RMDSZ-elnöknek, aki szerint káros következményekkel járhat, ha a 2004-es választásokon több magyar jelölt vesz részt. Puskás Bálint elmondta, hogy ha a szövetségnek nem lesz megfelelő politikai ereje a parlamentben, a régiók, illetve Románia közigazgatási-területi felosztásának problémája a magyarság megosztásához vezethet. /Puskás Bálint a Magyar Polgári Szövetségről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2003. december 9.
Forrai Tibor bejelentette, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ egyik legrégibb tagjaként kilép az RMDSZ-ből. Döntését keserű hangú nyilatkozattal indokolta. Az RMDSZ ugyanis kemény, diktatórikus párttá alakult. Amit a felső vezetés művel, teljesen elszakadva a tagságtól, kimeríti a boszorkányüldözés fogalmát. Aki nincs velük, az a kizárás, büntetés sorsára jut. Az RMDSZ nem vállalja Bardóczy Csabát, továbbá Tőkés László püspököt tiszteletbeli elnökként, megfosztotta dr. Farkas Csabát alelnöki funkciójától, indokolatlanul visszahívta Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselőket a különböző parlamenti bizottságokból, nem áll ki a bögözi Wass Albert-iskoláért, az RMDSZ szenátora, széki elnöke nem igényelt magyarigazolványt /Verestóy Attilára gondolt/, az RMDSZ képviselői a szocialista magyar miniszterelnökkel koccintottak a román nemzeti ünnepen , nem tűrték el az Udvarhelyért Polgári Egyesület másságát, csak Kincses Előd kettős állampolgársága esetében fordultak a román igazságszolgáltatáshoz, és elnézték a Nagy-Románia Párt színeiben induló moldovaiaknak ugyanezt, az RMDSZ elkeseredett harcot folytatott a tömbmagyarságban is a függetlenek ellen, feladva közben a marosvásárhelyi polgármesteri széket, nem vállalta fel a z aradi Szabadság-szobor ügyét, nem élt azzal a jogával, hogy beterjessze a több mint 500 ezer magyar aláírással támogatott tanügyi törvényt a román parlamentbe. Az RMDSZ nem vállalta fel saját, Szent Mihály-templomban tett esküjével megerősített programját a székelyföldi autonómia ügyében. /Forrai Tibor: Kilépési nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./
2003. december 9.
Magyarországi mintára Erdélyben is létrehozzák az elsősorban tudományos diákkonferenciák megszervezésével foglalkozó Erdélyi Magyar Tudományos Diákköri Tanácsot. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a hét végén Kolozsváron hozta nyilvánosságra a romániai magyar egyetemista diákszervezeteket tömörítő Országos Magyar Diákszövetség. Az elképzelések szerint az Országos Magyar Tudományos Diákköri Tanáccsal együttműködő majdani testület a romániai magyar felsőoktatás hatékonyságának növelését segíti elő. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben üdvözölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát, s abban jelezte: a szorosabb együttműködés érdekében javaslatokat várnak a romániai tanács tagjaitól. Az idén 29 szekcióban 218 szerző összesen 173 dolgozatot mutatott be az ETDK két napja alatt. /Tudományos diákkonferencia Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2003. december 9.
A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2003. december 10.
Ion Iliescu elnök a közelmúltban tett törökországi látogatásán javasolta Necdet Sezer török államfőnek egy terroristaellenes szövetség létrehozását a balkáni és fekete-tengeri államok részvételével. Iliescu dec. 8-án, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének megnyitóján kijelentette, hogy a térségbeli államok terroristaellenes szövetsége elsősorban politikai projekt, ugyanakkor szoros együttműködést feltételez az államok és intézményeik között. A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés két államában, Törökországban és az Orosz Föderációban véres merényletek történtek az utóbbi napokban és hetekben - emlékeztetett Iliescu. /Iliescu terroristaellenes balkáni szövetséget javasol. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2003. december 10.
Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöke jelentést készít a nemzet, állampolgár, nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek meghatározásáról. A tanulmány részeként kérdőívet juttatnak el az ET 45 tagállamához, azért, hogy felmérjék, mi módon kezelik alkotmányos és jogi szinten a nemzeti, illetve kisebbségi problémákat. Frunda György szenátor elmondta, célja olyan átfogó tanulmány, hogy ezeket a terminológiákat próbálja egyformán értelmezni és alkalmazni az Európa Tanács 45 tagállama. A cél minimális standardok felállítása a kisebbségi jogok védelmére. Mindegyik ország a saját modelljét tekinti követendő példának, például a törökök vagy a franciák, akik nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét, és nem is írták alá a kisebbségi keretegyezményt, a saját megoldásaikat tekintik modellértékűnek. A franciáknak van a legnagyobb arab közösségük egész Európában. És ott vannak a bretonok, akik tiltakoznak az ellen, hogy őket franciáknak nevezzék. Ezt kell feltérképezni. A második lépés egy szakértői találkozó lesz, utána Frunda kidolgozza a tervezetet. Az európai alkotmány tervezetében nincs szó a nemzeti közösségekről. Ugyanakkor a magyar kormány kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, amely a kisebbségeknek biztosítaná a kollektív és egyéb jogokat. Azonban ezt a tagországok, de a jelöltek sem fogadták kellő megértéssel. Az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményében, mind az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatában elismeri mind a kollektív jogokat, mind az egyéni jogokat. Az Európai Unióban nem fogadják ezt el. /Mózes Edith: Röntgenkép az Európa Tanács tagállamairól. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2003. december 10.
Dec. 9-én az Oktatási és Egyházügyi Főosztály kezdeményezésére az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén sor került a felekezeti oktatás intézményesítéséről szóló találkozósorozat első ülésére. A meghívottakkal együtt, Kötő József ügyvezető alelnök, valamint a főosztály munkatársai felekezeti oktatási rendszer intézményes keretére vonatkozó, alkotmánymódosítás után szükségessé vált törvénymódosítások alapelveiről tárgyaltak. A résztvevők az intézményalapítás, finanszírozás, valamint a nyilvánossági jog biztosítására vonatkozó javaslatot fogalmaztak meg. A javaslatok alapján az RMDSZ oktatásügyi parlamenti képviseletével együtt, törvényjavaslatot fognak összeállítani. /Megbeszélés a felekezeti oktatás intézményesítéséről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2003. december 11.
Félórás beszélgetésen ismertették a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó elképzeléseiket a Székely Nemzeti Tanács vezetői Ioan Solcanuval, a Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetőjével. Ioan Solcanu a Krónikának elmondta, azt hitte, RMDSZ-küldöttséggel ül le tárgyalni. A megbeszélésen Csapó József elnök részletesen bemutatta az SZNT-t, ismertette felépítését, célkitűzéseit, átadta a tanács dokumentumainak és az autonómia-statútum tervezetének román nyelvű fordítását. "Ioan Solcanu nem fogadta ugyan el az SZNT szándékát, de tudomást szerzett róla - foglalta össze a találkozó tanulságait Ferencz Csaba. Ioan Solcanu kijelentette, nem sikerült még áttanulmányoznia a dokumentumokat, de véleménye megegyezik a pártja véleményével: elfogadhatatlannak tartják a székelyföldi területi autonómia tervét. Az SZNT állandó bizottsága a múlt heti marosvásárhelyi ülésén döntött arról, hogy levélben kérnek személyes találkozót a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől, az államelnököktől és miniszterelnököktől, hogy tájékoztassák őket az SZNT célkitűzéseiről. Elsőként és eddig egyedül Ioan Solcanu jelzett vissza, és dec. 10-én fogadta a Csapó József, Ferencz Csaba és Bán István alkotta SZNT-küldöttséget. /Farkas Réka, Gazda Árpád: Átadták az autonómiatervet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2003. december 11.
Tíz éve hunyt el Antall József, a rendszerváltozás első szabadon választott magyar kormányának miniszterelnöke. 1932. április 8-án született Budapesten. Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra menekült lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg. 1945 után újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel. A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult. Érettségi után, az 1950-es évek elején, az ELTE bölcsészettudományi karán, majd az állam- és jogtudományi karon folytatta tanulmányait, történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történettudomány tárgyköréből bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Néprajzi, művészettörténeti, antropológiai, iszlám művelődéstörténeti tanulmányai mellett közgazdaságtani tanulmányokat is folytatott. Egyetemi évei után, 1954-től az Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, az Eötvös József Gimnáziumban és a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, illetve felnőttoktatással is foglalkozott. 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos munkatársa, főmunkatársa, igazgatóhelyettese, majd 1974-1990 között főigazgatója volt. A politikai életbe 1956 októberében kapcsolódott be, amikor egyrészt az Eötvös Gimnázium forradalmi bizottsága elnökévé választották, másrészt részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában. Kapcsolatban állt a Nagy Imre-kormány több miniszterével (Tildy Zoltán, Kovács Béla, Bibó István, Farkas Ferenc). Az 1956-os forradalmat eltipró szovjet beavatkozás után részt vett a belpolitikai és külpolitikai vonatkozású tervezetek, memorandumok elkészítésében. Politikai tevékenységéért egy időre őrizetbe vették, a magyar rendőri szervek többször kihallgatták. Fegyelmivel a Toldy Gimnáziumba helyezték, és publikációs tilalom alá került. 1959-ben állásából felfüggesztették, a tanári pályától eltiltották. 1963-tól újra publikálhatott, ezután mintegy 350 könyve, tanulmánya, cikke jelent meg a politika, a művelődés- és orvostörténet tárgyköréből. 1967-től az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője, 1972-től a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, 1982-től elnöke, az MTA több bizottságának és albizottságának tagja, illetve elnöke, a Nemzetközi Orvostörténeti Akadémia, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagja, valamint a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak vezetőségi tagja volt. Közreműködött a kisgazdák és a kereszténydemokraták újjászervezésében, és 1988-ban a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) csatlakozott. 1989-ben az MDF egyik fő delegátusaként kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében és a Nemzeti Kerekasztal háromoldalú egyeztető tárgyalásain. 1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 1990 augusztusától az Európai Demokratikus Szövetség (EDU) elnökhelyettese volt haláláig. Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett szabad választásokon pártja, az MDF biztos győzelmet aratott, majd Antall József május 23-án megalakította - a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával - hárompárti koalíciós kormányát. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia politikai intézményrendszere, elindult a piacgazdasággá alakulás. Fő külpolitikai irányává vált az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás, a jószomszédi viszony a környező államokkal, és az ott élő magyarok támogatása. Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Magyar földről kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a Varsói Szerződés és a szocialista gazdasági együttműködési szervezete, a KGST. Kezdeményezője lett a "Visegrádi országok" együttműködésének. Kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött az alattomos kórral, a nyirokrendszer daganatos megbetegedésével, amely 1993. december 12-én legyőzte. Síremlékét, Melocco Miklós alkotását 1999 májusában avatták fel a Kerepesi temetőben. Antall József a modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. /Tíz éve hunyt el Antall József. Tizenötmillió magyar emlékezetében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2003. december 12.
Háromszék megyében működő közép- és szakközépiskolák magyar tagozatának képviselőivel tartott dec. 10-én megbeszélést Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, jelen volt Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is. A tanácskozás témáját a 2004-ben indítandó magyar tannyelvű osztályok száma és profilja képezte. Minden iskola megkapta a tanfelügyelőségtől azt az átiratot, amely rögzíti a magyar aligazgatók hatáskörét, akik a tagozat sajátos problémáiért felelősek, azonban egye iskolákban ezt nem közölték az érintettekkel. Egyes középiskolák román többségű vezetőtanácsa nem hagyta jóvá a magyar tagozaton oktató tanárok javaslatát olyan osztályok indítására, amikre az igények alapján valamint a magyar tagozat fenntartása érdekében szükség lenne. Dáné Károly a kormányzópárttal megkötött protokollum alapján akarja elérni, hogy olyan osztályok induljanak, amelyekre valóban igény van. Az iskolaközpontok továbbra is a szakközépiskolai osztályokat szeretnék visszakapni. Azokban az iskolákban, ahol az utóbbi évek során kiiktatták a magyar osztályokat, nagyon nehéz újralétesíteni a tagozatot. Másutt - például Segesváron -, érdeklődés hiányában nem is indulhatott magyar tannyelvű szakiskolai osztály. /(bodolai): Tanácskozás a középfokú oktatás jövő évi lehetőségeiről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2003. december 12.
Marosvásárhelyen dec. 10-én, a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat irodalmi estjén költő társalgott költővel: Nagy Attila Kovács András Ferencet, KAF-ot, faggatta kedvenceiről, Adventi beszélgetés cím alatt. A műfordításra is kitért az anekdotákkal tűzdelt beszélgetés a románból magyar nyelvre KAF által fordított versektől egészen a költő verseinek cseh fordításáig. /Nagy Botond: Adventi Messiás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2003. december 12.
Dec. 9-én Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban a II. Mezőmadarasi Alkotótábor részvevői bemutatták táborozásuk eredményeit. Szász Zoltán lelkész kifejtette: hagyománnyá szeretnék fejleszteni ezt a kiállítást. Remélhetően a Mezőmadaras Fejlesztési Egyesület és a helybeli családok ezután is összefognak, hogy nyaranta vendégül lássák az alkotókat. /(nk): Mezőmadarasi emlékképek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2003. december 12.
A marosvásárhelyi Ariel színházban dec. 12-én bemutatják a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínházzal közösen létrehozott Fagyöngyszüret című felnőttelőadás zenés történetet, amelynek forgatókönyve angol és skót balladákra, illetve Robert Burns ballada-feldolgozásaira épül. Az előadás rendezője Barabás Olga. /Fagyöngyszüret - bemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2003. december 13.
Dec. 13-án ülésezik Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az utóbbi időszak egyik legfontosabb tanácskozása lesz, hangsúlyozta a Népújság munkatársa, Mózes Edith, a jövő évi önkormányzati választások előkészítéséről fognak megtárgyalni. Felelőtlennek nevezhető a párhuzamos tanácskozás, "amelyet az úgynevezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervez" Kolozsváron, mondott ítéletet az újságíró. Szerinte csak látszólag szól arról, amit ismételgetnek, autonómiáról, az érdekvédelem megújításáról. Valójában az évek során az RMDSZ felsőbb meg alsóbb köreiből kiszorult tisztségviselők - fideszes mentoraik aktív támogatásával - az RMDSZ-szel egyenrangú szervezetként tüntetik fel magukat. Amit letesznek az asztalra: tervezeteknek nevezett elméleti konstrukciók, meg az RMDSZ-t lejáratni kívánó ócsárlás. /Mózes Edith: Párhuzamok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2003. december 13.
Nem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával foglalkozik szombati marosvásárhelyi ülésén a Szövetségi Képviselők Tanácsa - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem javasol az SZKT-nak semmiféle állásfoglalást az EMNT-vel kapcsolatosan. Az EMNT alakuló ülésének szervezői az RMDSZ vezérkarát is meghívták, a szövetség vezetősége azonban nem képviselteti magát a kolozsvári magyar színházban tartandó rendezvényen./Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
