Novemberben Bukarestben Demény Lajos történész mutatta be Magyari Andrásnak a Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2003/ című könyvét. Magyari András szinte egy életen át kutatta ezt a történelmi korszakot. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban került a mozgalom élére. Huszonnégy éves, amikor 1704-ben a gyulafehérvári országgyűlésen Erdély fejedelmévé választják, de a hivatalos beiktatásra csak az 1707-es marosvásárhelyi országgyűlés alkalmával került sor a ma is létező Vártemplomban. A hadköteles férfiakat összeírták, a fennmaradt listákat Magyari András megtalálta a budapesti Országos Levéltárban és egy korábbi könyvében közölte az erdélyi hadsereget alkotó mintegy 16 000 ember névsorát. Magyari András könyve egyedülálló, mivel a szabadságharcot Erdély szemszögéből, az erdélyi eseményekre összpontosítva mutatta be. /Gáspár Hajnal: Könyvbemutató a bukaresti Magyar Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2003. december 19.
Markó Béla szövetségi elnök dec. 17-i, bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy tárgyalt Adrian Nastase kormányfővel az aradi Szabadság-szoborról, amelynek ügyében "megoldás körvonalazódik" 2004-re. - Remélem, hogy januárra világos álláspont alakul ki - nyilatkozta Markó anélkül, hogy részletekről beszélt volna. Hangsúlyozta: a szövetség és az SZDP viszonyában válságot eredményező szobor-probléma a 2003-ra kötött együttműködési megállapodás egyik megvalósulatlan pontja. Egy másik megvalósulatlan kitétele a két magyar kar létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ januárban pedig elemezni fogja a 2003-as protokollumot és dönt arról, hogy 2004-ben köt-e vagy sem megállapodást a kormánypárttal. A szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ-nek 2004-ben két "abszolút prioritása" lesz: a helyhatósági, illetve a parlamenti választások, mivel a szövetség "erős képviseletet" akar az önkormányzatokban és a parlamentben. Markó kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az állami hatóságok vizsgálatot indítsanak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen, szerinte az EMNT ellen politikai eszközökkel kell harcolni. - Ioan Rus miniszter úrral is tárgyaltam a kérdésről, és rámutattam, hogy itt a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó. Ha valaki kifejti politikai véleményét, ellene csak politikai eszközökkel kell harcolni, akkor is, ha többségünk nem ért vele egyet. Elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a véleményszabadság elnyomására irányul - fogalmazott Markó sajtótájékoztatón. A szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ nem ért egyet az EMNT-hez hasonló tanácsok működésével, amely nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányul. "Nekünk okunk van elítélni ezeket az akciókat, de csak politikai eszközökkel", fűzte hozzá. Markó Béla szerint bizonyos miniszterek "fenyegetései" az EMNT ellen felerősítik a tanács fontosságát és az ultranacionalista retorikát, továbbá szavazatokat szereznek a Nagy-Románia Pártnak. "A tanácsokat létrehozó kollégák a figyelem középpontjában kívánnak lenni", fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó-Nastase egyeztetés az aradi szoborról. Az RMDSZ januárban dönt a protokollum megújításáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ Úgy tűnik, a román fél most már elfogadja, hogy az aradi Szabadság- emlékművet teljes egészében köztérre helyezzék - mondta Markó Béla, aki Adrian Nastase miniszter-elnökkel beszélt erről a kérdésről. A tárgyalópartnerek megegyeztek abban, hogy a közeljövőben visszaállítják az 1925-ben lebontott szoborcsoportot. A helyszínnel kapcsolatban komoly véleménykülönbség van a felek között. /Araszol a Szabadság-szobor ügye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
2003. december 19.
Hivatalból indít eljárást a legfőbb ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai ellen, mert a választásokra készülődő kormánypárt is hevesen kirohant a "magyar irredentizmus megnyilvánulása" ellen. A román politikai elit továbbra sem képes megszabadulni nacionalista beidegződéseitől. A saját választóinak szóló "mi vagyunk itt az urak" üzenet mellett sikerül az oszd meg és uralkodj elvét is alkalmaznia. A Népújság szerint az RMDSZ belső vitái a magyarországi hatalmi váltás után váltak krónikussá, s a kormányzati hatalmától megfosztott Fidesz radikalizálódásával függenek össze. A lap szerint a csupán személyes ambíciók keltette nézeteltérések feloldhatóak. Az erdélyi magyarság önrendelkezését annyira hirdető magyar ellenzék próbálja akaratát minden eszközzel érvényesíteni a határokon túl is. /(-bor): Oszd meg és uralkodj! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
2003. december 19.
Bár Marosvásárhelyen már mindenki arról beszél, hogy dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke, parlamenti képviselő lesz a szövetség marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, az RMDSZ bújócskát játszik a sajtóval. A hét elején a Körzeti Elnökök Konzultatív Tanácsa összeült, és tagjai közölték egymással, hogy kit jelöltek kerületenként. A helyi RMDSZ folyton zárt üléseket tart, így a lap csak azt írhatja, hogy "meg nem erősített hírek szerint" 12 körzet Kelemen Atillát jelölte, s csak egy körzet volt renitens, de hírforrásunk azt nem árulta el, hogy ki volt az ellenjelölt. Dec. 18-án a városi szervezet bővített választmányi ülésén /szintén zárt ülés volt/, csak arról döntöttek, hogy majd dec. 19-én, a Területi Képviselők Tanácsának ülésén lesz végleges határozat. /(Máthé Éva): Jelölt-bújócska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2003. december 19.
A Krónika információi szerint az Erdélyi Református Egyházkerület visszahelyezi igazgatói tisztségébe a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ korábban menesztett igazgatóját. A Nagy Gábor intézményvezető által indított munkaügyi pert dec. 19-én tárgyalják a marosvásárhelyi bíróságon. Nagy Gábort néhány héttel ezelőtt távolította el tisztségéből a püspökség. A volt igazgatóval Kató Béla telefonon közölte az egyházfők azonnali hatállyal érvénybe lépő döntését. Nagy Gábor ezért munkaügyi pert indított a püspökség ellen. Pap Géza püspök minden információ közlésétől elzárkózott. /Szucher Ervin: Az egyházfők hallgatnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2003. december 20.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) dec. 17-i budapesti szakértői ülése informatív jellegű találkozó volt, ezért jó szándékú félreértés áttörésről beszélni a kettős állampolgárság ügyében - jelentette ki Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő. Tóth Tamás a Magyar Szó című újvidéki napilap dec. 18-i cikkére reagált, amely szerint a kettős állampolgárságról szóló tárgyalásokon a Külügyminisztérium jogi szakértői bizottságát vezető diplomata a tanácskozáson azt mondta, sem a magyar belső jogrend, sem az európai jogrend nem akadályozza meg a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megadását, magyarországi belső törvénymódosítással. Tóth Tamás hangsúlyozta: a magyar kormány részéről sem állásfoglalás, sem pedig nyilatkozattétel nem hangzott el. - Áttörésről a diplomáciában akkor beszélünk, amikor egy ügy megoldódott - szögezte le Tóth Tamás. Tóth Tamás szerint azt is meg kell vizsgálni, milyen hatással lesz a magyar költségvetésre, illetve Magyarország állampolgáraira a kettős állampolgárság esetleges bevezetése. /Nincs áttörés a kettős állampolgárság kérdésében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2003. december 20.
Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2003. december 20.
Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete bírálta a sajtószabadság romániai megsértését, és kérte a kormányt, valamint a pártokat, hogy politikailag támogassák az újságírók elleni támadások mihamarabbi kivizsgálását. Michael Guest elítélte az Ino Ardelean független újságíró ellen elkövetett támadást és más olyan eseteket is, amelyekben megfélemlítési szándékkal kárt tettek újságírók birtokában lévő tárgyakban. Ardeleant dec. 3-án Temesváron támadták meg ismeretlenek, és agyba- főbe verték. A bántalmazás következtében az újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, két helyen eltört az állkapcsa. Ardelean - aki az Evenimentul Zilei független napilap újságírója - az esetet megelőzően cikkeiben korrupcióval vádolt több helyi párt- és közigazgatási vezetőt. Újságíró-szervezetek szerint ebben az évben ő a 14. újságíró, akit fizikailag bántalmaztak az országban. Ion Iliescu államfő elítélte az újságírókat ért támadásokat, a kormány viszont közönséges bűncselekménynek nevezte Ardelean megverését. /Az USA figyel a sajtószabadság alakulására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2003. december 20.
Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2003. december 20.
Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2003. december 20.
Új és lényegesen bővített szerkesztésben jelent meg Sütő András Fülesek és fejszések című könyve a csíkszeredai Neptun Könyvkiadónál. Sütő András a bővítéssel kapcsolatban két krónikás barátját említette. Néhai dr. Kerek Istvánt, aki orvosként töltött az író mellett 15 órát 1990. márc. 19-én és 20-án, amikor őt súlyos sebesültként a bukaresti Katonai Kórházba szállították. Egy másik krónikás az akkori bukaresti magyar nagykövet, Szűts Pál, akinek Bukaresti napló 1985-1990 című emlékiratában izgalmas fejezetek olvashatók a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról is. A száműzött könyvek kifejezéssel arra utalt, hogy a Fülesek és fejszések című könyve szövegének nagyobb részét az 1989-es fordulat előtt írta és menekítette Budapestre, nehogy házkutató szekusok kezére kerüljön. Itthoni kiadása tehát a száműzöttségből való hazatérés is egyben. 1981-90 között Sütő könyvei csak Magyarországon láttak napvilágot, itthoni kiadásuk tervének megvalósítását reméli a Neptun Könyvkiadóval kötött egyezség alapján. /Borbély László: Fülesek és száműzött könyvek. Röpke beszélgetés Sütő Andrással. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2003. december 20.
Az irodalomtörténet elsőrendű fontosságú dokumentumai a levelek. Sorra jelentek meg Erdélyben is ilyen jellegű kiadványok: Benedek Elek irodalmi levelezésének negyedik kötetét a Kriterion adta ki (Szabó Zsolt gondozásában); Molter Károly levelezéséből eddig két kötet látott napvilágot az Argumentum-Polis kiadásában (sajtó alá rendezte Marosi Ildikó); elkészült Reményik Sándor és Olosz Lajos levelezésének gyűjteménye - s olykor a folyóiratok is helyet szorítanak hasábjaikon levélközléseknek. Nagy Pál a Tamási-levelezés anyagának felkutatásával foglalkozik, a budapesti Tamási Áron Alapítvány megbízásából. Tamási irodalmi levelezéséből nem egy kisebb-nagyobb válogatás látott már napvilágot erdélyi és magyarországi lapokban, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, de mindez csak kis töredéke a hagyaték rendkívül gazdag állagának. Idővel elkészül esszéinek, cikkeinek, interjúinak mostanában megjelent vaskos három kötete /a Gondolat és árvaság, a Szellemi őrség, az Emberi szavak/ mellé Tamási Áron leveleskönyve is - úgy, ahogy Németh László, Szabó Lőrinc, Féja Géza leveleskönyvei már eljutottak az irodalombarátok asztalára. /Nagy Pál: Tamási-levelek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2003. december 22.
Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2003. december 22.
Ion Iliescu államfő dec. 20-án Temesváron részt vett azokon az évfordulós rendezvényeken, amelyeken megemlékeztek arról, hogy 1989 december 20-án a forradalom helyi győzelmének jelképeként "kommunizmusmentes várossá" nyilvánították a Bánság legjelentősebb települését. Az államfő néhány órás villámlátogatását követően Tőkés László református püspök sajtóértekezletet tartott Temesváron, és ökumenikus istentiszteleten vett részt, ahol immár hagyományosan megjelentek valamennyi temesvári egyház és felekezet legmagasabb rangú képviselői. Ion Iliescu elnök az egykori forradalmárok egy csoportjával megjelent a temesvári opera erkélyén, ahonnan 1989. december 20-án kihirdették a város kommunizmusmentességét. Iliescu beszédében méltatta a nap történelmi jelentőségét. Tőkés László kijelentette: "1989 nem befejezett múlt", mert a kommunista önkényuralmi rendszer bukása "nem egyszeri és végleges szabadulást, csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának kezdetét jelentette". A nyilatkozat szerint az akkori erőszakos cselekmények áldozatai ügyében még mindig nem szolgáltattak igazságot, a kisebbségpolitikában sem történt még meg a tényleges rendszerváltozás, a román politikában még mindig jelen van a magyarellenesség. /(nagy a.): A forradalomra emlékeztek. Iliescu és Tőkés Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2003. december 22.
Legalább két magyar jelölt indul jövőre a marosvásárhelyi polgármesteri székért, ugyanis Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt mellett a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség is saját jelöltet indít. Kelemen úgy véli, a 2000-es választásokon RMSZDP néven induló "zugpárt" vezetője, Kiss Kálmán Dorin Florea polgármester elkötelezettje. Kiss Kálmán pártja nevét átkeresztelte, Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból (RMSZDP) a nyáron Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség (RMSZSZ) lett. "Nem hiszem, hogy Kelemen Atilla a megfelelő jelölt a polgármesteri tisztségre - magyarázta Kiss Kálmán -, ezért döntöttünk saját jelölt állítása mellett." A polgármester-jelölt nevét azonban - mint mondta - mindössze "az utolsó száz méteren" hozzák nyilvánosságra. Kelemen Atilla képviselőt nem érte meglepetésként a hír. "Miután Kiss Kálmánék legutóbb, a 2000-es önkormányzati választásokon is jelöltet állítottak, aki elvitte a Fodor Imre polgármesterségéhez szükséges szavazatok egy részét, és miután a polgármester a városi kertészetnél alkalmazta Kiss Kálmánt, tehát a mindennapi fizetése függ Dorin Florea polgármestertől, nem is képzeltem másképp" - jelentette ki a Krónikának Kelemen. Az RMSZDP a kilencvenes évek elején alakult, és eddig csak a választások idején hallatott magáról: az RMDSZ szavazóinak elhódítását fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. Eddigi legkomolyabb eredménye az volt, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon a szerzett nem egészen 800 szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy a városnak ne legyen ismét magyar polgármestere. /Lázár Lehel: Magyar ellenfél Kelemennek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2003. december 22.
Születésének 120. évfordulóján Kós Károlyra emlékeztek Marosvásárhelyen. A több mint tíz éve megalakult Kós Károly Alapítvány művelődési vetélkedőt, irodalmi estet és könyvbemutatót szervezett a névadó tiszteletére. A rendezvénysorozat az Áll még a Varjúvár című Kárpát-medencei vetélkedő erdélyi szakaszának rendezvényével kezdődött. Ezután bemutatták a Mentor Kiadónál megjelent Kós Károly-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/, amelyet Kuszálik Péter állított össze. Végül Kozsik József színművész részletet mutatott be Orbán Márton Bernády című monodrámájából. A Kiáltó szó időszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2003. december 22.
Harmincharmadik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat dec. 20-án Budapesten, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága - évente négy alkalommal - állampolgári javaslatok alapján hozza meg döntését. A testület a Magyar Örökség részévé nyilvánította Maczkó Mária "magyar lélekből fakadó énekművészetét." A közelmúltban 70. életévét betöltött, a Károli Gáspár Egyetemen tanító Pozsgay Imre "példamutató politikai szerepvállalásáért" részesült elismerésben. Gyulai István újságíró, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára sportdiplomáciai tevékenységéért vehette át a díjat tanúsító oklevelet. Az erdélyi Haáz-család és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia szintén díjat kapott, nevüket bevezették az Aranykönyvbe. Díjjal ismerték el Magyary Zoltán (1888-1945) jogászprofesszor "közigazgatási és tudománypolitikai munkásságát" is. Magyar Örökség lett Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrász művészete. Kerényi Károly (1897-1973) klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, szerkesztő "nemzet-közi klasszika filológiát gazdagító életművét" szintén Magyar Örökség-díjjal ismerték el. /Magyar Örökség-díjas a Haáz család. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2003. december 22.
Megjelent Benkő Samu Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2003/ című könyve. Előzőleg Benkő Samu szerkesztésében 1968-ban jelent meg egy monográfia, Bolyai János vallomásai címmel. Benkő Samu munkája a Bolyai János enciklopédiának tervezett üdvtanának írásait, a hagyaték befejezett, valamint befejezettnek tekinthető fejezeteit tartalmazza. A szerző ezúttal nem vállalkozott a kéziratok értelmezésére. Vallomása szerint a mű mikrofilológiai munkára jellemző alapossággal készült. /Szima Attila: Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2003. december 23.
Dec. 19-én mutatta be "hivatalosan" a megyei vezetés az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Kelemen Attilát, az RMDSZ Maros megyei elnökét, az RMDSZ képviselőházi csoportjának a vezetőjét, a mezőgazdasági szakbizottság alelnökét. Kelemen Attila leszögezte: Marosvásárhelynek van stratégiája. Ezt a stratégiát Marosvásárhely múltját, jelenét ismerve kell megtervezni. Kiemelte, hogy mindig a marosvásárhelyiek szemszögéből közelít meg minden kérdést. Kelemen sajnálja, hogy Csegzi Sándor alpolgármester csalódott, mert számított arra, hogy ő lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje. Kelemen Attila szerint Csegzinek alkalma lett volna úgy megmutatnia magát, hogy őt jelöljék. Kelemen megbízik Csegzi Sándorban. Kelemen Attila emlékeztetett: 1998 februárjától a képviselőházi frakció mindig újraválasztott vezetője, tehát megbíztak benne a kollégák. Megtiszteltetésnek vette, hogy őt jelölték. Abban kell gondolkodni, hogy újra magyar vezetése lesz Marosvásárhelynek, fejezte be a képviselő. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Abban kell gondolkodni, hogy újra magyar vezetése lesz Marosvásárhelynek! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./
2003. december 23.
Bukaresti megalakulásának tizennegyedik évfordulóján ünnepelte az RMDSZ Marosvásárhelyen. Ez alkalommal került sor az Ezüstfenyő-díjak átadására is, amelyet tavaly óta azoknak a személyeknek adományoznak, akik "kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzés, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében". Az RMDSZ elnöke, Markó Béla ezúttal is keményen bírálta azokat, akik "más utat választottak", mondván: "gyáva, aki küzdelem helyett kinyilatkoztatásokat tesz". A kitüntetettek között van az a Nagy Benedek csíki exképviselő is, akit néhány éve az akkor még tiszteletbeli elnök Tőkés László elleni áskálódásai miatt kizártak az RMDSZ-ből, s akit nyilvánosan a mai napig nem rehabilitáltak. /Sz. L.: Kitüntet a párt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./
2003. december 24.
Markó Béla szövetségi elnök dec. 23-án találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A megbeszélésen áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodásba foglalt még megoldatlan kérdéseket. Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatosan egyetértettek abban, hogy 2004 március végéig a szobrot eredeti formájában felállítsák, és ugyanazon a helyen egy másik, a történelmi múltat idéző emlékművet is elhelyezzenek. Ennek az emlékműnek az előzetes tervét román művészek már elkészítették. Egyelőre nincsen megegyezés a helyszínről, az RMDSZ továbbra is ragaszkodik a Tűzoltó térhez, a kormánypárt más helyszínt javasol. A miniszterelnök és az RMDSZ elnöke megállapodtak abban, hogy január elején találkozik a két szervezet küldöttsége Aradon, és megpróbálnak közös álláspontra jutni a helyszínnel kapcsolatosan. A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ vezetősége január második felében közösen elemzi a 2003-as megállapodás teljesítését és akkor döntenek a 2004-es együttműködésről. /Markó-Nastase találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2003. december 24.
Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a határon túli magyarság informatikai programjainak támogatására a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Az IHM még az idén 200 millió forinttal támogatja e célok megvalósítását, amit a határon túli magyar célok támogatását szolgáló éves kormányzati pénzügyi keret felett biztosít. Az együttműködés a "Nagyváradi célok" című nyilatkozat nyomán született, amelyet a "Magyarság az Információs Társadalomban" című konferencián fogadtak el idén ősszel Nagyváradon. A nyilatkozat kiemelte: "... az info-kommunikáció eszközei, az elektronikus világban való megjelenítés jelentős mértékben hozzájárulnak a szomszédos államokban és a világ más részein élő magyarság szülőföldön való boldogulásához, fejlődéséhez, az egymással és az anyaországgal való kapcsolatainak fenntartásához és a magyar kulturális örökséghez való kötődéséhez". A dec. 22-én aláírt együttműködési megállapodás értelmében Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke gondoskodtak arról, hogy a határon túli magyar szervezetekkel kötendő informatikai fejlesztésekre vonatkozó támogatási szerződések még idén decemberben megszülessenek. A támogatások az adott országban meghirdetett pályázat útján nyerhetők el. /Informatikai támogatás a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2003. december 27.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel Gyarmath János készített interjút. Markó Béla rámutatott, a 2003-as év volt a harmadik esztendő, amelynek során a szövetség együttműködött a kormánypárttal. A megkötött egyezmények alapján rendszeresen egyeztettek, elsősorban a magyarságot érintő kérdésekben. Markó úgy látja, az együttműködésről eredményes is lett volna, ha nem áll elő a válságos helyzet a Szabadságszobor felállítása kapcsán. Akkor kiderült: az RMDSZ és a román pártok közötti együttműködést, még nagyon törékeny. Markó szerint ennek ellenére a 2003-as év az előzőekhez képest kiemelkedő eredményeket hozott. A legfontosabb az alkotmány módosítása, sikerült az alkotmányos garancia szintjére emelni anyanyelvhasználati jogokat /az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban/. A föld- és erdőtulajdon visszajuttatása idén nagyjából befejeződött. Székelyföldön több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdő került vissza egykori tulajdonosaihoz. Megkezdődött az egyházi ingatlanok visszajuttatása is. Rendeződik a brassói Áprily Lajos, a szatmárnémeti Hám János Líceum helyzete, ugyanakkor a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végre a magyar szakok esetében stabilitás alakulhat ki a kötelező beiskolázási számokkal. A vasúti állomásokra is felkerülhettek a román mellé a magyar feliratok. Markó közölte, az észak-erdélyi autópálya megépítésével kapcsolatos kormányhatározat meghozatalában az RMDSZ-nek kiemelkedő szerepe volt. Markó szerint a román sajtó örömmel üdvözölte a különböző nemzeti tanácsok megalakulását. /!/ Hangsúlyozta, vannak olyan magyar politikusok, akik egyebet nem tesznek, mint áskálódnak, az egység megbontásán fáradoznak. /Gyarmath János: Sorsunk alakítását nem engedhetjük ki kezünkből. Esztendőfordulói interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2003. december 30.
Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta azokat a magyarországi jobboldaliakat, akik Erdélyben megszólaltak. Mindegyiknek hozta előéletét, régi munkahelyét. 1. Bayer Zsolt, Orbán Viktor volt magyar kormányfő barátja és tanácsadója, a Duna Televíziónak a Fidesz által kinevezett egykori kulturális igazgatóhelyettese, volt Népszabadság-munkatárs, jelenlegi Magyar Nemzet-cikkíró, május 31-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi lakossági fórumán azt sürgette, hogy az erdélyi magyarok ezrei lépjenek fel "Bizánc", "az idióta román sovinizmus", "a helyi hülye román rendőr" ellen. "El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még? Egyszer egy ír ismerősömmel beszélgettünk az erdélyi helyzetről, és megkérdezte: hányan vagytok ti ott magyarok? Mondtam, sajnos már csak úgy másfél millióan. Az ír megdöbbent: másfél millióan? Akkor hogy létezik, hogy nem rólatok szól az egész világsajtó? Hát igen. Nem rólunk szól, mert tűrünk, gyáván és önfeladóan." 2. Kövér László magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának elnöke, aki a nyolcvanas évek végén, egyetemi tanulmányai után a még Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. Kövér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 13-i kolozsvári alakuló ülésén kijelentette: "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" Kövér hozzátette: "Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy a nemlét kérdése. Aki ezt szűklátókörűség okán nem képes, vagy önös érdekektől vezettetve nem akarja felismerni, illetve elismerni, az alkalmatlan illetve méltatlan arra, hogy a magyarságot bármely fórumon képviselje." Ezután következtek Tibori Szabó Zoltán megjegyzései: "Ezek az urak csak a pofánkba vágták, hogy bezzeg az írek, a baszkok és mások nem tűrnék..." stb. Maga Tőkés László református püspök egyetlen alkalommal sem utasította rendre az erőszakra biztatókat. /Tibori Szabó Zoltán: Vérünkre megy a játék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tibori Szabó Zoltánhoz hasonlóan Kolozsváry Zoltán is elítélte a magyarországi politikusokat,akik autonómia ürügyén fegyveres harcot javasolnak az erdélyieknek "néhány önnön nagyságától és határtalan hatalomvágyától elvakult politikusunk segítségével". Ezek a magyarországi politikusok elfelejtik, "hogy a történelem e két nemzetet, a magyart és a románt arra ítélte, hogy együtt éljenek és próbáljanak egy európaibb, biztosabb jövőt kikínlódni." Kolozsváry megmagyarázta: "Az autonómia tényleg létkérdés, de ezt csak a többségi nemzettel lehet megalkotni és nem ellenében." /Kolozsváry Zoltán: Lármafa avagy nyílt levél magyarországi politikusoknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2003. december 30.
Roth Endre szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a társadalomtudományok konzultáns professzora az utóbbi két évben a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi részlegén szociológiát tanít. A közelmúltban két tudományos értekezletre kapott meghívást: a Német Szociológiai Társaság kelet-európai részlege által Prágában szervezettre, melynek célja a volt kommunista országok modernizációs stratégiájának a megvitatása; valamint a Stiftung Ettersberg Alapítvány által patronált, Weimarban megtartottra, melynek tematikája a volt diktatúrák és a diktatúra alól felszabadult országok jelen problémáinak a felmérése. A prágai konferencián a modernizáció, álmodernizáció és ellenmodernizáció Romániában volt Roth Endre előadásának címe, Weimarban pedig a jelenlegi Románia gazdasági elitjéről tartott előadást. Nyáron egy Németországban kiadott kötetben jelent meg a romániai politikai elitről szóló írása. Mostani prágai előadásának alapgondolat az volt, hogy a modernizációs folyamat Romániában 150 évvel ezelőtt kezdődött el, de a mai napig nem fejeződött be. Sokszor névleges, tessék-lássék modernizáció folyt. Átvettek bizonyos korszerű formákat, de nem alakították át a társadalmi struktúrákat. Ennek következtében Románia jelenlegi társadalmi rendszere még mindig nem modern. Egyes számítások szerint 50 évvel, mások szerint még többel van elmaradva a nyugati társadalmakétól. Ezt jelzi a városi és falusi lakosság, valamint a mezőgazdaság, ipar és szolgáltatások részaránya. A hatalmi elit nem az átmenet gyors befejezésében érdekelt, hanem ennek a meghosszabbításában. A Romániához hasonló jelenségek az összes kelet-európai országokban léteznek. Sehol sem eszményi a helyzet, mindenütt van korrupció és mindenütt a hatalmon levők felhasználják pozíciójukat a személyes meggazdagodásukra. Azonban Romániában ezek a negatív jelenségek nagyobb mértékben nyilvánulnak meg, mint másutt. A Ceausescu- rendszer semmiféle engedményt nem tett, sem a demokrácia, sem a piacgazdaság irányában. 1990 óta egyetlen román kormány sem vitte végbe a reformokat. A NATO-ba bekerülésnél is katonai, politikai meggondolások határoztak és nem az ország helyzete. A román elit, minden belső politikai ellentéte dacára, alapjában egységes a nacionalizmusban. Ez a nacionalizmus párosul a xenofóbiával. És mindez vonatkozik a fiatal politikai elitre is. A kisebbségben élőnek saját erejére kell támaszkodnia. Minél nagyobb a szellemi töltése, annál nagyobb az érvényesülési esélye. /Csomafáy Ferenc: Rozsdásodik a nacionalizmus fegyvere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2003. december 30.
Dec. 19-21. között szervezték Marosvásárhelyen az Irodalmi Kreativitás Verseny országos döntőjét. Az 1993-tól szervezett versenysorozatnak négy évvel ezelőtt váratlanul vége szakadt. A most felélesztett verseny megfelelt a korábbi színvonalnak. A versenynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont. Jakab Orsolya szervező közölte: A MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) minden évben szervez irodalmi vetélkedőt. Simon György magyartanár, az egykori versenyek motorja sokat segített. Volt helyi, megyei szakasz, végül az országosat is sikerült megszervezni, és a díjak sem voltak szegényesek. A Lyra Kiadó, a Corvin Kiadó, a Dr. Bernády György Alapítvány, Szabó Péter költő és a Transindex állta a jutalmakat, a versenyt az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és a Maros-mezőségi Esperesi Hivatal támogatta. /Nagy Botond: Írni csak szabadon, szépen... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2003. december 31.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete Marosvásárhelyen levő oktatási központjában dec. 20-án állandó jellegű nép- és iparművészeti kiállítást nyitottak. A bemutatóteremben az RMGE-tagok által - sásból, fából, háncsból, fűzfavesszőből - készített tárgyak kaptak helyet. A sáromberki gazdakör fonott kerti bútorokat, a mezőfeleiek gyékényből készült haszon- és dísztárgyakat, kalotaszegi varrottasokat állítottak ki. Megtekinthetők továbbá a szovátai László János és fia által készített fafaragások, címerek is. /(kilyén): Sásból, háncsból, fűzfavesszőből... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./
1995. február 11.
Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1996. augusztus 5.
A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./
1997. január 2.
A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának »lenini művészetéhez«. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2/
