A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának »lenini művészetéhez«. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2/
1997. június 10.
A kolozsvári lapok tájékoztatnak Magyarország művelődési és közoktatási miniszterének kolozsvári látogatásáról. Magyar Bálint és a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Andrei Marga négyszemközti megbeszélésen vitatták meg az egyetem keretében önállósuló magyar tagozat, illetve az egyetem esetleges szétválasztásának problémáját. A Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtóértekezleten a rektorral folytatott megbeszélésekre irányuló kérdések kapcsán a magyar miniszter elmondta, hogy semmiféle megállapodásra nem került sor. Elmondta, hogy a rektor ismertette álláspontját, miszerint igenis támogatja az egyetem keretében működő önálló magyar tagozat létrehozását, de mindkét fél számára károsnak tartja a BBTE kettéválasztását. Marga kijelentette, hogy az erdélyi magyarság körében sincs nézetazonosság az önálló felsőoktatási intézmény ügyében, majd hozzátette, hogy a kérdés különben a tanügyi törvény módosítási indítványainak a parlament általi elfogadásáig egyelőre lekerült az egyetem szenátusának napirendjéről. Magyar Bálint üdvözölte azon módosítások kormányszinten való elfogadását, melyek elhárítják a tanügyi törvénynek az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseit, illetve azt, hogy végre kimondatott a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőoktatási intézmény létrehozására. Ugyanakkor fontosnak tartja a BBTE keretében az önálló magyar tagozatnak a kialakulását – első lépésként. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar felsőoktatás jogát a tanügyi törvény módosítása rendezi. "A magyar kormány eddig sem és ezután sem óhajt a nemzetiségek feje fölött egyezkedni. A szakmai és politikai kérdések rendezésének felelőssége ebben az ügyben elsősorban az RMDSZ-t terheli." – majd hozzátette, hogy "amikor pedig a román törvényhozás a tanügyi törvény módosító indítványainak elfogadásakor hitet tesz amellett, hogy a magyar kisebbségnek joga van önálló felsőoktatási hálózatot kiépíteni, magának állít erkölcsi és szakmai mércét." Magyar Bálint kifejezte meggyőződését, hogy a magyar felsőoktatás kiteljesedése az egész romániai kultúra érdekeit szolgálja". A Stirea "Romániai magyar egyetem – "igen", magyarországi román egyetem – "nem" című cikke szerint Magyar Bálint kijelentette, hogy megbízatása a román-magyar ekvivalencia-egyezmény aláírására szólt, Virgil Petrescu miniszterrel pedig a magyar egyetem létesítésének vitatott kérdését tárgyalta meg. A lap szerint a magyar miniszter kijelentette, hogy román kollegájával megegyeztek, hogy a magyar egyetem első lépéseként a BBTE keretén belül két független, egy román és egy magyar egyetemet nyitnak. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy Magyar Bálint kijelentette, "noha kormánya egyetért egy magyar autonóm egyetem létesítésével, nem képviselhet nyilvános álláspontot ebben az ügyben, mivel a tanügyi törvény módosítása, mely erre a kérdésre vonatkozna, a román parlament hatáskörébe tartozik". A magyar művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy a magyar egyetem struktúráját, és jellegét az erdélyi magyarság kellene eldöntse. "Magyar Bálint sem többet, sem kevesebbet nem jelentett ki, mint, hogy a romániai magyar autonóm oktatás annak az érdekeit szolgálja" – írja a lap, mely szerint a miniszter kijelentette, hogy Magyarországon nem lehet felsőfokú román oktatásról beszélni, mivel az ottani románok tízezer lelket számlálnak és azok számára nem lehet teljes autonóm oktatást szervezni. A Ziua szerint a magyar minisztert meglepte a román-magyar ekvivalencia egyezmény gyors aláírása. Az Adevarul de Cluj kiemeli a Magyar Bálint sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy a magyar kormány támogatja a romániai magyar autonóm oktatás megvalósítását. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Magyar Bálint romániai látogatása alkalmából, részt vett egy erdélyi körúton. A lap szerint a miniszter kijelentette, hogy "támogatja egy magyar tagozat létesítését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve egyetért azzal, hogy a marosvásárhelyi Babes-Bolyai (!) líceumot magyar iskolává alakítsák." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 11., 108. sz./
1994. január 6.
Az elmúlt évben nov. 30-án, a parlament két házának együttes ülésén a Román Nemzeti Egységpárt képviselője Nagy-Romániát emlegette, amelynek határai a Dnyesztertől a Tiszáig érnek. Ekkor Rudas Ernő nagykövet elhagyta az üléstermet. Amennyiben bent maradt volna, hallhatta volna az egyik román képviselőt, aki szerint a Balatonig kellene masírozniuk a román katonáknak, hogy ott helyezzék el a magyar-román határkövet. /Máthé Éva, Marosvásárhely: A Balatonig kellene masírozni. = Magyar Fórum, jan. 6./
1994. január 6.
Romániában hivatalosan bejegyezték a Nemzeti Jobb nevű alakulatot, melynek alapszabályzata nyíltan átvette a Vasgárda alapgondolatait, szervezeti felépítését, harcias modorát. A párt elnöke, Radu Sorescu a Nemzeti Jobb parancsnokának nevezi magát. Ebbe a pártba kizárólag román nemzetiségűek léphetnek be. Egyenruhájuk a legionáriusokét utánozza. /M. É., Marosvásárhely: A Nemzeti Jobb tízparancsolata. = Magyar Fórum, jan. 6./
1994. január 15.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöki kifejtette, hogy a Kisebbségi Tanácsot a kormány hozta létre, vezetője a kormány főtitkára, ez csak látszatintézmény. Ehelyett – vagy ennek ellensúlyozására - létre kellene hozni a Kisebbségek Civil Tanácsát, amelyben a kisebbség és többség képviselői megvitathatnák a legfontosabb kérdéseket. Ezt a tanácsot civil kezdeményezéssel kellene megalakítani. A hatalom biztosan nem nézné jó szemmel, mint ahogy az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet vagy a marosvásárhelyi Pro Europa Ligát sem nézi jó szemmel. /Gáspár Sándor. Erdélyi Tanács - civil kezdeményezésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1997. október 1.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete szept. 27-én tiltakozó nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, hogy szept. 21-én Marosvásárhelyen az ortodox templom felszentelésekor szélsőséges nacionalisták beszédeiben magyarellenes kirohanások hangzottak el. Az RMDSZ tiltakozik a Teleki Téka nevének önkényes megváltoztatása és a kétnyelvű helynévtáblák befestése ellen. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
1997. október 1.
Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
1997. október 2.
Az okt. 3-án kezdődő RMDSZ-kongresszuson 473 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt, ehhez jönnek a meghívottak és a sajtó képviselői, összesen mintegy nyolcszázan lesznek jelen. Ennyi ember fogadására nem volt más hely Marosvásárhelyen, mint a sportcsarnok, tájékoztatott Bulyovszky Lóránd. /Népújság (Marosvásárhely), ok. 2./
1997. október 2.
Az RMDSZ V. Kongresszusa Marosvásárhelyen, a Sportcsarnokban okt. 3-án reggel 9 órakor kezdődik. A kongresszus napirendje szerint az első napon a küldöttek meghallgatják Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját, továbbá az ügyvezető elnök, a tiszteletbeli elnök, a SZET, az SZKT és az OÖT elnökének beszámolóit, valamint a szenátusi és képviselőházi frakciók elnökeinek beszámolóit. A délutáni ülésen a Szövetségi Etikai Bizottság, a Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság jelentései hangzanak el, majd a küldöttek megvitatják és elfogadják az Alapszabályzat módosításait. A második napon, szombaton, okt. 4-én kerül sor az RMDSZ Programjának vitájára és elfogadására, továbbá a kongresszus többi dokumentumának elfogadására. - A kongresszuson 473 küldött, több mint 100 meghívott és ugyancsak több mint 100 újságíró vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 1125. sz./
1997. október 2.
Okt. 2-án újra befestették Marosvásárhelyen a kétnyelvű helynévtáblákat. A helynévtáblát őrző két rendőr jelentette: nem tudták megakadályozni, hogy mintegy ötven személy körbevegye a táblát és bemázolja a kétnyelvű tábla magyar feliratát. Mindez az RMDSZ-kongresszus előestéjén történt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
1997. október 2.
Pillich László is megírta, mit vár az RMDSZ kongresszusától. Elolvasta az előzetes vélekedéseket, de szegényesnek ítéli meg a "menüt". Csak ennyien voltak, akik véleményt nyilvánítottak? Lassan nem veszik észre, hogy a szakadás veszélyével riogatók végzik az RMDSZ-ben a "folyamatos tisztogatást". Közben új magyar oligarchia körvonalazódik. Pillich azt sem ért, miért volt szükségszerű, hogy az 1989 decemberében a magyar szellemi élet akkori leghitelesebb képviselőiből alakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsra rátelepedjen a népiszövetségi, frontbarát bukaresti RMDSZ-kezdemény? Pillich rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek két szándéknyilatkozata van. Az egyiket a küldöttgyűlés jóváhagyásával Horváth Andor, Kántor Lajos és Pillich László rendezte sajtó alá, a Szabadság közölte. A másik, "elnökileg átdolgozott pedig néhány nap múlva" jelent meg a Romániai Magyar Szóban. Érdemes összehasonlítani a két szöveget. Pillich megállapította, hogy nagy kárt okozott hét év alatt a "totális szerkezetben gondolkodás", ehhez jött a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely közötti "hegemónia"-küzdelem. - Pillich emlékezetett arra, hogy a közösség vállára emelte Frunda Györgyöt /nem írta ki a nevét/, aki az első szabad választások idején "az RMDSZ ellenében létrehozott. diverziós Független Magyar Párt képviselőjelöltjeként" indult. - Az RMDSZ-nek egyetlen esélye az lehet, ha elfogadja a növekvő polgári kontrollt. A létező civil intézményi rendszer hitelessé vált személyiségeinek kell összefogni, hogy az RMDSZ-szel szembeni elvárások rendszerét kidolgozzák. /Pillich László: Mit várok önmagunktól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
1997. október 3.
Okt. 3-án megkezdődött az RMDSZ V. kongresszusa Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4-5./
1997. október 3.
Halász Anna azt javasolta, hogy az RMDSZ becsülje meg az átlagon felüli nagy embereit, karizmatikus egyéniségeit. Kiálltak-e Sütő András mellett: a világba kiáltották, hogy majdnem meggyilkolták? Nem, felelte Halász Anna, "hagytuk, hogy hét éve úgy hordják körbe az italtól elhülyült Cofariut, mint a magyar kegyetlenség mártírját." A marosvásárhelyi RMDSZ éléről is kimarták Sütő Andrást, "következett Domokos Géza, akit nem először nevezek titkos erdélyi fejedelmünknek Kós Károly után..." Tőkés László nagy ember, az 1989-es forradalom katalizátora, "akit az egész románság automatikusan von egy kalap alá Funarral. Szégyen, hogy ezt nem verjük vissza naponta a sajtóban, tévében, parlamentben." Tőkés László nagy érték, akit - Halász Anna szerint - óvni kell a politikai harc élvonalától. Azonban éppen Tőkés László mondja ki az igazat. "Sajnos, mindig igaza volt. Csak a módszerben nem." Tőkés Lászlót nemzeti ombudsmannak, népe szószólójának látja. - Nem szabad kiemelkedő személyiségeinket elveszíteni, figyelmeztetett Halász Anna. A kongresszus kezdődik. Halász Anna elsősorban Tőkés Lászlót kéri: ne tekintse az RMDSZ jelenlegi vezetőit legyőzendő ellenfélnek. /Halász Anna: Visszavonás tüze közt megállni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., folyt.: okt. 3./
1997. október 4.
Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
1997. október 7.
Mezősámsondon megünnepelték a 150 éves református templom felújítását, egyúttal bemutatták a helyi értelmiségiek /Baloghné Rácz Éva, Csibi Szabolcs, Fekete Gyula, Nagy Rózsa, Pánczél János, Pánczél Vilmos, Szász Mária/ szerkesztésében, Nagy Pál irodalomkritikus segítségével megjelent falumonográfiát: Mezősámsond - múlt és jelen /Impress Kiadó, Marosvásárhely/. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
1997. október 9.
Értékes kiadvány jelent meg magyarul és románul: A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája 1990-1995 címmel. Kiadta: Tg. Mures, Biblioteca judeteana Mures, 1997. Bibibiografii muresene 2. A bibliográfiát Fülöp Mária könyvtáros állította össze. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
1997. október 10.
Okt. 10-12. között rendezik meg az Erdélyi Magyar Nőszövetségek III. találkozóját, a helyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet szervezésében. Az első nőszövetségi találkozót két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen tartották, míg a tavaly Kolozsváron gyűltek össze a nőszervezetek. A mostani találkozóra 11 szövetség jelezte részvételi szándékát Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról és máshonnan. A találkozó során a nőegyletek képviselői meghallgatják egymás beszámolóit, eldöntik, hogy alakítsanak-e országos szövetséget, s ha igen, megvitatják ennek alapszabályzatát is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./
1997. október 11.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ hatodik alkalommal szervezi meg az Országos Szakmai Napokat, idén Félixfürdőn, okt. 17-19-e között. Az ülés fő témája: környezetbarát technológiák. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
1997. október 15.
Az RMDSZ 1990 óta rengeteg fórumon kérte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását, minden kongresszusán elhangzott ez a követelés. Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatásakor kijelentette: lesz Bolyai Tudományegyetem Kolozsváron. Hazatérése után a repülőtéren már arról beszélt, hogy támogatja a külön román és magyar tagozat felállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül. Egy hónappal később Emil Constantinescu elnök még egyértelműbben zárta ki az oktatási intézmény szétválasztási lehetőségét. - A NATO madridi döntése után újraindult magyarellenes kampányban újra és újra előkerül a Bolyai Tudományegyetem ügye. A kormányfő, az oktatási miniszter az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozza. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusa ismét szerepeltette programjában a Bolyai Tudományegyetem megteremtésének követelését, tudósított Marosvásárhelyről Bánhidi Emese. /Népszava, okt. 15./
1997. október 15.
A Maros megyei MADISZ szervezésében okt. 8-12. között került sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a szakmában már ismert és elismert ALTER-NATIVE nemzetközi rövidfilmfesztiválra. Az 1993 óta minden évben megrendezett filmfesztivál rangját jelzi, hogy az idén 29 országból mintegy 200 alkotás érkezett, amiből a zsűri választása alapján 50 került be a rendezvény hivatalos programjába. A zsűri elnöke és az idei rendezvény fővédnöke Ion Caramitru művelődésügyi miniszter volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./
1997. október 15.
Marosszentgyörgyön a helybeliek összefogásával felépült az unitárius templom, néhai dr. Erdő János unitárius püspök 1995. okt. 15-én szentelte fel az új templomot. Az idei évtől okt. 15-e az egyházközség ünnepe lesz, hogy Marosszentgyörgy gyülekezete emlékezzen a templomépítésre. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
1997. október 16.
Ismét kapható az Észbontó rejtvénylap, a Tabu Magazin (Marosvásárhely) melléklete. A lapot Hideg András vezetésével új szerkesztői gárda vette kézbe. Ez nem azonos a Black Eye Kft. és a Dobai házaspár által Új Észbontó néven kiadott és a gazdasági rendőrség által visszavont kalózkiadvánnyal. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./
1997. október 20.
Fontosnak tartok minden olyanfajta integrációt, amely egy erdélyi minőséget őriz és ezt többletként tudja kamatoztatni a magyarországi viszonyok között. Így értékelte a zalai MDF-szervezet erdélyi tagozatának megalakulását Tőkés László püspök az RMDSZ küldöttségének háromnapos zalai látogatása alkalmából. Elmondta: az MDF-fel jól megértik egymást, talán ez a tagozat és a fejlődő Zalaegerszeg-Marosvásárhely testvérkapcsolat is segít a "megcsökött nemzeti öntudat" felélesztésében. Az erdélyi tagozat egyik fő célja, hogy figyelmet fordítson az évtizedek során az anyaországba települt csaknem 150 ezer erdélyi magyar sorsára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1997. október 22.
Okt. 22-én a szövetség bukaresti székházában tanácskozott az RMDSZ-vezetés a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozás napirendjén két kérdés szerepelt: a szövetségi elnök kormányzati konzultatív testületének létrehozása a kongresszusi határozatoknak megfelelően és az Ügyvezető Elnökségen belül kormányzati feladatokkal megbízott főosztály és ügyvezető alelnöki tisztség létrehozása. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott alapszabályzat előírásainak megfelelően Markó Béla szövetségi elnök létrehozta az RMDSZ szövetségi elnökének konzultatív testületét, melynek tagjai az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. A szövetségi elnök konzultatív testülete az RMDSZ kormányzati munkájának operatív kérdéseiben tanácskozik heti rendszerességgel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 23., 1139. sz./
1997. október 22.
Okt. 22-én, szerdán tárgyalta a Legfelső Törvényszék a csereháti ügy áthelyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet az ARIS Rt. és a Szeplőtelen Szív kongregációja nyújtott be. Az ARIS Rt. ügyvédje többek között azzal indokolta az áthelyezési kérést, hogy a székelyudvarhelyi bírák magyarok és emiatt elfogultak az ügyben. Eckstein-Kovács Péter, a Székelyudvarhely tanácsának jogi képviselője perbeszédében kifejtette, ez diszkriminációt jelent a bírók között, azok etnikai hovatartozását figyelembe véve. Arra kérte a Legfelső Törvényszéket, hogy az ügy megoldásában végül arról döntsön: létezik-e tényleges egyenlőség állampolgárok és bírák között, vagy pedig megkülönböztetést alkalmaz Romániában a bírói hatalom is, s felvetődik e helyzetben a kérdés, hogy magyar bíró tárgyalhat-e egyáltalán olyan ügyet, melyben az egyik fél román s a másik magyar? A Legfelső Törvényszék úgy döntött, hogy az ügyet a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 1140. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1997. október 22.
Az emlékérmek átadásakor Göncz Árpád köztársasági elnök interjút adott. A romániai magyarság számarányához képest meglepően magas az 1956 utáni megtorlás aránya, hiszen itt nem is volt felkelés. "Ekkora megtorlás egyszerűen döbbenetes." - Göncz Árpád elmondta, hogy nemrég volt Snagovban a Nagy Imre-emlékmű avatásán. "És akkor voltam azon a feledhetetlen, életem csúcspontját jelentő marosvásárhelyi látogatáson, amelyet amíg élek, nem fogok elfelejteni." "Vásárhelyt négy órát vártak ránk, megkéstünk." Marosvásárhelyen "tépték a kezemet, és csókolták, és zokogtak négy óra várakozás és másfél órás eső után..." - Göncz Árpád ezután nyelvészeti kérdésről is tett megállapítást: "Mindenesetre a Kárpát-medence magyar töredékeinek a fejlődése 1920 óta nyelvileg is eltér egymástól. És ez a legnehezebb: megmondani valakinek, aki azt kérdezi tőlem, hogy mikor csatolják vissza Erdélyt, hogy erre ne számíts, édes..." - /Benkő Levente: Európa jövője: jelképes határok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
1997. október 23.
Páll László, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége udvarhelyszéki szervezetének elnöke emlékezett vissza börtönéveire. Az 1956-os forradalom hírére két osztálytársával Magyarországra akart átszökni, hogy segítsen a forradalmároknak. Ez a terve nem sikerült. 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetem önállóságát és megszüntették Marosvásárhelyen a tiszta magyar gimnáziumokat. Páll László ez ellen tiltakozó aláírásokat kezdett gyűjteni. Besúgók feljelentették, 1960. június 28-án fegyveres összeesküvés címén, hamis váddal letartóztatták. Tizenegy hónapig tartottak a kihallgatások a Securitatén, ezalatt idegileg és fizikailag kikészítették őket, a verés hatására képtelenségeket tartalmazó jegyzőkönyveket is aláírtak. A tárgyaláson 24 főt ítéltek el, hat évtől huszonöt évig terjedő börtönre. Nehéz munkát végeztettek velük, mindig éheztek, a börtönben a rabokat verték. Páll Lászlóz elvitték a Duna-deltába is. Az ottani lágerek főhadiszállása Peripravara volt. Páll László 1964-ben szabadult. Azután sem volt könnyű az élete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./
1997. október 25.
Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
