Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2002. január 11.
Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. január 11.
A fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egylet (PSE) dec. 30-án vehetett egy házat az Illyés Közalapítvány segítségével, ez lesz a Magyar Ház. Fehéregyházán mintegy 820 magyar lakik. Hét szervezetbe (PSE, RMDSZ, Gazdakör, Telepes Birtokosok Szervezete, 1-es számú Szomszédság, 2-es számú Segélyegylet, Ifjúsági szervezet, Fúvószenekar Egylet) tömörülve végzik közösségépítő tevékenységüket. – Fehéregyházán sikerült felállítani az egész alakos Petőfi-szobrot, átrendezték a múzeumot. Az Illyés Közalapítványnak köszönhetően kijavíthatták az ispánkúti szobrot, számítógépet vásárolhatott a szervezet. A Magyar Házban egy közösségi termet, könyvtárt, internetklubot alakítanak ki, itt lesz a PSE székháza és a fúvószenekar is itt tárolhatja a zeneszerszámokat - mondja Szabó József, az egyesület alelnöke. Továbbra sem rendeződött bizonyos, itt korábban kiállított tárgyak sorsa. 1999-ben a segesvári tanács lemondott a múzeum adminisztrálásáról. Nem sokkal ezután a segesvári múzeum igazgatónője elvitte többek között a Nagy Pál festőművész által kiállított Petőfi-portrét, a korabeli fegyvereket és ágyúgolyókat. Azóta minden visszaszerzési próbálkozás kudarcba fulladt. Nagy Pál fia, Géza meg akarta vásárolni a képet, a PSE azt is elvállalta, hogy bérbe veszi a tárgyakat és vigyáz rájuk, de a múzeum illetékesei hajthatatlanok maradtak. /Vajda György: Székházat vásárolt a Petőfi Sándor Közművelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./
2002. január 11.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2002. január 11.
Késve, de megjelent a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ decemberi száma. Pataki László a szovátai Teleki Oktatási Központ új szárnyának felavatásáról, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége jubileumi ünnepségéről tudósított. Héjja Etelka beszámolt a dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokról. /(lokodi): Megjelent a Kis-Küküllő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./
2002. január 12.
A román kormány szakértői bizottságot állított fel a magyar kedvezménytörvény végrehajtásának ellenőrzésére. A testület a külügy- és a belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztérium döntéshozatali pozícióban lévő szakembereiből, feltehetőleg államtitkárokból áll majd. - A bizottság azt vizsgálja majd, hogy a törvény alkalmazásával kapcsolatos tevékenység összhangban van-e a román-magyar egyetértési nyilatkozattal és a jogszabály végrehajtási utasításaival. /Román ellenőrző bizottság alakul. A kedvezménytörvény alkalmazását figyelik. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2002. január 12.
Jan. 11-i telekonferenciáján Adrian Nastase kormányfő elsősorban a 2002-es évre vonatkozó prioritásokat ismertette. A kormány ez évi legfontosabb feladatai a Nato-csatlakozásra való összpontosítás, a reform további végrehajtása, a korrupció felszámolása, a földek és erdők visszaszolgáltatása, és az állami hivatalokban az ügyfélfogadás jelentős javítása. Adrian Nastase beszámolt arról, hogy 2001-ben a rendőrség több mint 8200 korrupcióval vádolt személyt azonosított. Nastase kijelentette a kedvezménytörvényről, hogy a prefektúrák nem segíthetik azoknak az irodáknak a létrehozását, amelyek igazolványok kiosztását célozzák. A kül- és belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztérium munkatársainak megkülönböztetett figyelemmel kell kísérniük a szóban forgó információs irodák működését. Kijelentette: nem szabad megengednünk, hogy a magyar munkáltatók etnikai alapon válasszák ki alkalmazottaikat. /Korondi Kinga: Telekonferencia. A tél még sok gondot okozhat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2002. január 12.
Martonyi János külügyminiszter szerint a decemberben aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat nem módosítja a kedvezménytörvényt, az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor úgy látja, a dokumentum nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek és az ügyben szemfényvesztés folyik. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága jan. 11-én rendkívüli ülésén meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját a magyar- román egyetértési nyilatkozatról és annak várható hatásairól. Molnár Gyula (MSZP) kijelentette: a törvény és a nyilatkozat szövege tételesen ellentétes egymással. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke az Országgyűlés januári rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta, hogy a kedvezménytörvényt - az SZDSZ indítványa alapján - még ebben a kormányzati ciklusban módosítani lehessen. - Az ellenzék egy része sikamlós, szélsőjobboldali talajra lépett és választási kampányt folytat azzal, hogy a vendégmunkások elleni nyilatkozatokat fogalmaz meg - hangoztatta Surján László (Fidesz), a bizottság alelnöke. /A magyar OGY külügyi bizottsága az egyetértési nyilatkozatról tárgyalt. Élesedő belpolitikai vita. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2002. január 12.
Több fenyegető telefonhívást is kapott a szlovákiai Takács-család azóta, hogy jan. 10-én Mádl Ferenc köztársasági elnöktől átvehette az első magyarigazolványt. Az MTI úgy tudja: a Szencen élő Takács Róbert azt mérlegeli, hogy rendőrségi feljelentést tesz ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen. /Fenyegetik az első magyar igazolvány tulajdonosát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./ A Magyar Igazság és Élet Pártja aláírási akciót kezdeményezett a Népszava ellen, miután a lap jan. 11-i számában szlováknak nevezte az első magyarigazolvány-tulajdonost. A Kárpát-medencében más államok polgáraiként több millió magyar él, hangsúlyozta Csurka István, aki szerint "a bal-liberális" lap meghatározása sértő, aljas indokú, romboló provokáció, amely határozott visszautasítást érdemel. /Magyarellenes magyar újság? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2002. január 12.
Szabó Gyula Képek a kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című önéletírásának első két kötete nemrég jelent meg a (két következő kötete előkészületben). Fontos kordokumentum, mert az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar irodalmában Szabó Gyula az első, aki kitört a kor irodalmi "típusainak" sematizmusából. A kiadó a könyv sikerét elsősorban kordokumentum jellegének, a tényszerű, írásos dokumentumokkal és részletekkel alátámasztott ábrázolásnak tulajdonítja. /Kozma Mária: "Műhelytitkok". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2002. január 12.
Az Olvasás éve rendezvénysorozatról beszélt Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A kulturális tárca, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MKKE közös akciója /"Ajándékozzunk könyvet, hogy mások is olvashassanak!"/ eredményeként 50 ezret is meghaladta a felajánlott kötetek száma, értékük több száz millió forint. Az adományokból összeállított könyvcsomagokkal több száz kisiskolát, oktatási intézményt, hátrányos helyzetű családot ajándékozhattak meg karácsony előtt. Százmillió forintra tehető az a könyvállomány, amelyet határon túli egyetemek, főiskolák és líceumok kapnak majd meg. /Félidőben az Olvasás éve. Erdélyben is sikeres. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./
2002. január 14.
Marosvásárhelyen jan. 11-én a Tompa Miklós Társulat bemutatta Spiró György Csirkefej című tragikomédiáját a budapesti szerző jelenlétében. A szerző, mint nyilatkozta, színművének immár mintegy harmincadik színpadi változatát látta és nagyon elégedett volt a produkcióval és vásárhelyi fogadtatásával. Az előadáson nem volt telt ház, sok szék üresen maradt. /N.M.K.: Emlékezetes marosvásárhelyi Csirkefej. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./
2002. január 14.
Marosvásárhelyen jan. 11-én a Tompa Miklós Társulat bemutatta Spiró György Csirkefej című tragikomédiáját a budapesti szerző jelenlétében. A szerző, mint nyilatkozta, színművének immár mintegy harmincadik színpadi változatát látta és nagyon elégedett volt a produkcióval és vásárhelyi fogadtatásával. Az előadáson nem volt telt ház, sok szék üresen maradt. /N.M.K.: Emlékezetes marosvásárhelyi Csirkefej. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./
2002. január 15.
Az Erdélyi Kórus tavaly decemberi száma beszámolt arról, hogy megalakult a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség. A szövetséghez tartozónak vallja magát 161 erdélyi, 59 magyarországi, 6 szlavóniai, 7 kárpátaljai, 6 szlovákiai, 8 vajdasági kórus és zenekar, tiszteletbeli tagként tartanak nyilván 32 erdélyi, 43 magyarországi, 2 kárpátaljai, 9 szlovákiai, 7 vajdasági, 1 svédországi, 1 németországi, 1 kanadai kórust és zenekart. Mindezekkel együtt 20.000 fölé nőtt a tagok száma. Az Erdélyi Kórus közölte Szabó Csaba, Csíky Boldizsár és Selmeczi György egy-egy kórusművének kottáját is. /b.d. [Bölöni Domokos]: Erdélyi Kórus. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
2002. január 15.
Megjelent Mátyus András székelyudvarhelyi orvos Hittel, tollal, szívvel című könyve, a Kis-Küküllő völgye sorozat újabb kötete. A könyv a 92 éves pap-tanár, monográfus Péterfy Lászlóról szól, akiről Egyed Ákos azt írta, hogy "egyház-, falutörténet sajátos ötvözetében mutatja be sikeresen Balavásár, Bonyha, Héderfája, Gyulakuta, Kend, Kibéd, Nyárádselye, Siklód történeti múltját." Péterfy László élete tartalmas és gazdag, életútja a nyárádselyei parókiától Nagyenyed, Marosvásárhely kollégiumai és a kolozsvári református teológia, az egyetem bölcsészkara után falvak és gyülekezetek során át vezet a mai kiskendi házig, íróasztaláig, amely mellett 1974-es nyugdíjaztatásától is még oly sok munkás órát töltött - munkáinak megjelenése, kiadása legcsekélyebb reménye nélkül. Ugyanis csak 1989 után nyílt lehetőség monográfiáinak kinyomtatására. Péterfy László egyik fia, László jó nevű szobrász Budapesten. A szobrász Péterfy László Jékely-lányt vett feleségül. Jékely Zoltán Áprily Lajos fia volt. Az ő felesége (özvegye) nem más, mint Jancsó Adrienne szavalóművész. /B.D. [Bölöni Domokos]: Jékely Zoltán apatársa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
2002. január 16.
Marosvásárhelyen Kultúrpalota megérdemelné, hogy büszkén viselje Bernády György nevét, mert a palota megálmodója és építtetője Bernády György volt. Dr. Dorin Florea polgármester hevesen ellenezte a megyei tanács művelődési bizottsága indítványát, s célja érdekében történelmet hamisított. A megyei tanácshoz címzett hivatalos átiratban azt állította, hogy "az osztrák-magyar monarchia idején, a budapesti parlament olyan törvényt hozott, mely előírta, az állam egysége ellen harcoló, más nemzetiségű és vallású császári alattvalók kirekesztésével, a magyar kulturális erőket koncentrálni hivatott kultúrpaloták építését a birodalom peremén azért, mert szükség van (volt?) egy olyan eszközre, mely a kultúrával asszimilálja az államot alkotó összes társadalmi osztályokat és rétegeket". Továbbá "ami a volt polgármester, Bernády György emlékét illeti - aki csak politikusként, városgazdaként meg szakmailag gyógyszerészként szerzett némi érdemeket" - azt Marosvásárhelyen már így is fölöttébb sok minden tiszteli. A doktor úr felsorolásában ez a "sok": a Bernády szobor (nem a szintén általa épített Városháza előtt, ahol jogos helyét a latinitás szobra bitorolja), a Bernády utca (épp a polgármester ne tudná, hogy az nem utca, hanem tér, ahol a szobor áll), a Bernády Alapítvány meg a Bernády Ház (ezek a vásárhelyi "magyar ház" és az azt működtető alapítvány) és a Kultúrpalotában a Bernády mellszobor. /Bögözi Attila: Történelmi sebészszike. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2002. január 16.
Marosvásárhelyen Kultúrpalota megérdemelné, hogy büszkén viselje Bernády György nevét, mert a palota megálmodója és építtetője Bernády György volt. Dr. Dorin Florea polgármester hevesen ellenezte a megyei tanács művelődési bizottsága indítványát, s célja érdekében történelmet hamisított. A megyei tanácshoz címzett hivatalos átiratban azt állította, hogy "az osztrák-magyar monarchia idején, a budapesti parlament olyan törvényt hozott, mely előírta, az állam egysége ellen harcoló, más nemzetiségű és vallású császári alattvalók kirekesztésével, a magyar kulturális erőket koncentrálni hivatott kultúrpaloták építését a birodalom peremén azért, mert szükség van (volt?) egy olyan eszközre, mely a kultúrával asszimilálja az államot alkotó összes társadalmi osztályokat és rétegeket". Továbbá "ami a volt polgármester, Bernády György emlékét illeti - aki csak politikusként, városgazdaként meg szakmailag gyógyszerészként szerzett némi érdemeket" - azt Marosvásárhelyen már így is fölöttébb sok minden tiszteli. A doktor úr felsorolásában ez a "sok": a Bernády szobor (nem a szintén általa épített Városháza előtt, ahol jogos helyét a latinitás szobra bitorolja), a Bernády utca (épp a polgármester ne tudná, hogy az nem utca, hanem tér, ahol a szobor áll), a Bernády Alapítvány meg a Bernády Ház (ezek a vásárhelyi "magyar ház" és az azt működtető alapítvány) és a Kultúrpalotában a Bernády mellszobor. /Bögözi Attila: Történelmi sebészszike. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2002. január 16.
Jan. 14-én Segesváron Frunda György szenátor és Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke találkozott a város és a környék RMDSZ-tanácsosaival, egyházi és civil szervezetek vezetőivel, tanárokkal, RMDSZ-tisztségviselőkkel. A szenátor a kormánypárttal való új protokollum előkészítési folyamatáról tájékoztatta a jelenlevőket. Ezenkívül ismertette a kedvezménytörvény létrejöttének körülményeit. Szó esett még a román, illetve a magyar kormányfők által aláírt egyezményről, valamint a státustörvénnyel kapcsolatos gyakorlati teendőkről. Frunda György szenátor elmondta, azért jött Segesvárra, "mert számunkra ugyanannyira fontos a szórvány, mint a tömbmagyarság. Mi szenátorok, képviselők, RMDSZ- tisztségviselők mindannyiukért felelősök vagyunk." Frunda támogatja azt a tervet, miszerint Petőfi Sándor mellszobrát egy, a költőről elnevezett, sok szempontból előnyösebb helyre költöztessék. A szórványvidékiek, a segesváriak ebben csapdát látnak, attól tartanak, hogy az elköltöztetés leple alatt talán a város hivatalosságai el is tüntetik a szobrot. Hasonló ügy a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezése is: lehet követelni a szabály betartását. A Drakula parkkal kapcsolatosan Frunda kifejtette, hogy n a gazdasági hasznát kell figyelembe venni és az itt élő magyarság javára fordítani. /Vajda György: Civil fórum Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2002. január 17.
Jan. 16-án újra tanácskozott az RMDSZ és az SZDP tárgyalóbizottsága a meghosszabbítandó együttműködési szerződés előkészítéséről. Megegyeztek: 5–5 tagú felügyelő bizottságot hoznak létre, amelyik hetente elemzi a szerződésben foglaltak tiszteletben tartását. A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a sajtónak nyilatkozva elmondták: kidolgozták az együttműködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, felvázolták az idei együttműködési szerződés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit. Ezek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttműködése, a kormány támogatása az idei célkitűzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttműködés, valamint a szerződés monitorizálási rendszerének kidolgozása. Markó Béla kifejtette: a protokollum tartalmazni fogja a 2001-es együttműködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül az állami magyar nyelvű felsőoktatás bővítésére. A tárgyaláson szó esett két független intézmény létrehozásáról. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke szerint az új együttműködési megállapodásban az RMDSZ a többi között vállalja: közbenjár a külföldi magyar közösségeknél azért, hogy támogassák Románia meghívását a NATO-ba. Ezzel szemben az SZDP egyebek között vállalja, hogy az év végéig véglegesítik a vissza nem szolgáltatható ingatlanokért járó kárpótlásról és az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat. /(Ú. I.): Körvonalazódik az RMDSZ–SZDP együttműködés. Intézmények kisebbségkutatásra és a diszkrimináció visszaszorítására. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Toró T. Tibor képviselő szerint a protokollumnak tartalmaznia kellene a közösségi autonómiát, a párbeszéd megkezdését a kulturális önrendelkezésről. Az ezzel kapcsolatos ütemterv elmulasztása kizáró jellegű is lehetne – vélte a Reform Tömörülés elnöke. Szintén kizárólagos tényezőként sorolta Toró a csángók anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Prioritások között említette az egyházi ingatlanok kérdését, valamint a települések önkormányzati autonómiájának szavatolását. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban a tavalyi "restanciákat" kell tartalmaznia a megállapodásnak, ezúttal meghatározott határidőkkel. A szenátor prioritásként jelölte meg a kolozsvári Babes–Bolyai-egyetem magyar vonalának megerősítését, az elfogadott törvények maradéktalan alkalmazását, keretmegállapodás aláírását az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a kisebbségkutató intézet működtetését, vezető beosztásokat az állam fontos intézményeiben. Vekov Károly képviselő jónak látná, ha a "sokszínű RMDSZ-t sokszínű tárgyalóbizottság" képviselné. A képviselő prioritásai között szerepel az egyházi és közösségi tulajdon visszaszolgáltatása, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem magyar vonalának a bővítése, a kolozsvári Zeneakadémia magyar tagozatának létrejötte, a magyar tanerők alkalmazása a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán. Székely Ervin képviselő fontosnak vélte, hogy a kormánypárt egyeztessen törvényhozási terveiről a szövetséggel. /Elvárások, vélemények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2002. január 18.
Frunda György szenátor kifejtette, hogy az egy évvel ezelőtt megkötött protokollum alapján a kormánypárttal való együttműködés pozitív volt. Elfogadták a közigazgatási törvényt, amelynek az alkalmazási normái is megszülettek, így több mint ezer helységnek a neve magyarul is ki lesz írva, s ezekben a helységekben az utcanevek, helyi intézmények nevét is ki kell tenni magyarul. Ugyancsak pozitív eredmény a Sapientia Egyetem beindítása, az, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen több magyar csoport és több magyar fakultás indult be, mint bármikor 1959-től erre. Nem kevesebb mint 500 ezer hektár közbirtokossági erdőt juttattak vissza a tulajdonosoknak. Ebből az 500 ezer hektárból kb. 420 ezer Erdélyben, és ebből is 200 ezer hektár a három, többségében magyarlakta megyében, Hargita, Kovászna és Maros megyében található. Az új protokollumnak öt része lesz, tájékoztatott a szenátor. Az első a bevezető, egy politikai rész, amely megállapítja az együttműködés alapelveit, a második a parlamenti együttműködésről, a harmadik rész a kormánnyal való együttműködésről, a negyedik a helyi szinten való együttműködésről szól, és az ötödik rész egy ellenőrző mechanizmus létrehozását és működtetését szabja meg. Minden megyétől megkérték a legfontosabb problémák leírását, amelyek megoldását a helyi magyar közösség elvárja, és azokat is beviszik a protokollumba. Újdonság egy monitorizáló bizottság létrehozása, amely hetente fog találkozni, hogy felülvizsgálja, hogyan történik a protokollum alkalmazása, s direkt kapcsolat lesz RMDSZ-tisztségviselők és miniszterek között, hogy rövidre fogják a kérdések megoldását. Frunda kijelentette: a protokollum aláírása a hónap végén történik. Az aláírást megelőzően nem hívják össze a Szövetségi Képviselők Tanácsát. A múlt SZKT-n Markó Béla említette, hogy a döntést az operatív tanács hozza meg. Az RMDSZ alapszabályzata szerint az operatív tanács hivatott ilyen kérdésekben dönteni. Miután a szerződést megkötötték, utána tárgyalja azt az SZKT. /Mózes Edith: Frunda György: A protokollumot meg kell kötni, majd az SZKT mérlegeli. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
Az Amerikai Magyar Koalíció azt kéri Ronald Weisertől, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetétől, hogy emelje fel szavát a szlovák tisztségviselők részéről a szlovákiai magyarokkal szemben még ma is túl gyakran tapasztalható gyűlöletbeszéd és intolerancia ellen. Egyebek közt erről számolt be a Lauer Edith elnökasszony vezette Magyar Amerikai Koalíció (az Egyesült Államokban bejegyzett, országos nonprofit szerveződés) abban a tájékoztatójában, amelyből kitűnik, hogy a szervezet vezetői az elmúlt héten megbeszélést folytattak a téli szünet alatt Washingtonban tartózkodó, Jugoszláviában, Szlovákiában, illetve Romániában akkreditált amerikai nagykövettel. William Montgomery belgrádi nagykövet figyelmét a vajdasági autonómia helyreállítását célzó törekvésekre igyekeztek ráirányítani. Michael Guest bukaresti nagykövettel alaposan megvitatták az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit, és átadták a nagykövetnek 1632 elkobzott egyházi vagyon listáját. Kérték Michael Guestet, adjon hangot annak, hogy ellenzi a román kormányzati tisztségviselők körében növekvő magyarellenes retorikát. /Magyar amerikaiak intolerancia-ellenes fellépése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, valamint a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közös szervezésében jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Központjában zajló továbbképzőn dr. Faragó József egyetemi tanár, etnográfus és nyelvész /Kolozsvár/ Magyar népballadáink keleti öröksége, dr. Csapó József /Nagyvárad/ volt szenátor pedig Az önkormányzás múltja és jelene a történelmi Erdélyben címmel tart értekezést. /A történelmi Erdélyről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 19.
Jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyen a kedvezménytörvény romániai alkalmazását érintő gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a kormánypárttal folytatott tárgyalásokról. Az oktatás terén a kormánypárt ígéretet tett magyar karok, tanszékek létesítésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, az agrártudományi egyetemen, illetve a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Ígéret van arra, hogy a pedagógusok leépítése nem fogja befolyásolni a beiskolázási számokat, a magyar osztályok száma emiatt nem fog csökkenni. Az RMDSZ kérte: rendezzék az egyházi iskolák helyzetét, a meglévő felekezeti iskolákban ne csak egyházi tantárgyakat lehessen tanítani. A rendőrök jogállását szabályozó törvényben rögzíteni fogják, hogy ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rend őrei között legyen olyan, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ indítványozta az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkalmazását is, és arányos képviseletet kért a különböző kulturális, belügyi, igazságügyi stb. intézményekben is. Ami az egyházi ingatlanok helyzetét illeti: a kormánypárt azt ígérte, 2002. folyamán a parlament elfogadja az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezetet, amelyet még ebben az évben életbe is léptetnek. Szóba került a zászló- és himnusz-ügy is, az RMDSZ kérte a jelenlegi jogszabály módosítását-kiegészítését, amelynek ki kell térnie a kisebbségi szimbólumok használatára is. Kónya-Hamar Sándor szerint az egyezményben a kormány képviselőinek fel is kell vállalniuk a kolozsvári Főtér helyzetének megnyugtató rendezését, beleértve Mátyás király szobrának restaurálását is. /Sz. K.: RMDSZ igények, SZDP ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 19.
Az Illyés Közalapítvány tavaly hirdette meg a határon túli magyar televíziós stúdiók műszaki korszerűsítését szolgáló pályázatát. Az összesen 300 millió forint értékű pályázat keretében Romániából 11 magyar stúdió, alkotói műhely jutott modern műszaki berendezésekhez, kamerákhoz, számítógépes adatátviteli rendszerekhez. Átvették a nyertes romániai magyar tévéstúdiók, televíziós alkotóműhelyek a korszerű műszaki berendezéseket. A berendezések Romániában két tulajdonoshoz - a kolozsvári Video Pontes Alapítványhoz és a Székelyudvarhelyért Alapítványhoz - kerültek. A kolozsvári alapítvány négy, a székelyudvarhelyi pedig hét pályázatot nyert stúdiónak adta tovább azokat megfelelő szerződés keretében. A pályázati támogatást elnyert stúdiók korábban már megállapodást kötöttek a Magyarországról a határokon túlra is sugárzó két közszolgálati televízióval, a Magyar Televízióval és a Duna Televízióval. A megállapodás szerint a két magyarországi televízió látja el megrendelésekkel a támogatott határon túli stúdiókat. A megrendelt anyagok sugárzására az MTV-nek és a Duna Televíziónak Magyarországon kizárólagos joga van. Székelyudvarhelyre műholdas sugárzó is kerül, ami lehetővé teszi egy olyan regionális stúdió létrehozását, ahonnan élőben lehet jelentkezni, illetve továbbítani lehet a Székelyföldön készített aznapi tudósításokat. /Romániai magyar tévéstúdiók támogatása. Épülőben a Kárpát-medencei médiahálózat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2002. január 19.
Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megnyílt az a háromnapos rendezvény, melynek fő szervezője, házigazdája Csató Béla főesperes-plébános és Puskás Bálint, RMDSZ-szenátor. A rendezvényen romániai magyar politikusok találkoztak egyházi vezetőkkel, előadókkal. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, több más RMDSZ-szenátor és képviselő, illetve a helyi megyei, városi önkormányzatok vezetői és sokan másokAz előadók között volt dr. Sulyok Elemér bencés biblikus professzor, a Pannonhalmi Szemle főszerkesztője, dr. Holló László, gyulafehérvári morálteológus a Bolyai Egyetemről. A tanulmányi napok keretében hittudományi, teológiai, gazdasági, szociális kérdésekről és a sajtóról is tárgyaltak. Az RMDSZ-en belüli kereszténydemokrata mozgalom tagjai, vagy az ahhoz közelállók voltak jelen. /(Máthé Éva): Kereszténység és közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
A marosvásárhelyi, Bernády György által épített városházra homlokzatára egyelőre nem kerülnek ki a kétnyelvű feliratok. Ioan Toganel kormánymegbízott egyszerűen nem akarja! Ő, aki a törvények betartásának felelőse Maros megyében. Tonagel prefektus szerint a 215-ös helyhatósági törvény értelemében a prefektúrákra nem kell kitenni a kétnyelvű táblát, ami nem igaz, a táblák nem felelnek meg a hivatalos előírásnak, ez sem igaz, másrészt nem is látta azokat. /(Máthé Éva): Prefektusi NEM! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
Barabás István festőművész /aki jan. 19-én tölti be 88. életévét/ volt 1950-től 1968-ig Marosvásárhelyen a képzőművészeti szövetség helyi fiókjának az elnöke. Utána is komoly érdemeket szerzett a város, a megye alkotó-, kiállító-tevékenységének fellendítésében. /N.M.K.: Színek bársonyában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2002. január 20.
Eredményes volt az a háromnapos rendezvény, amelyet Marosvásárhelyen tartottak RMDSZ-politikusok valamint az erdélyi egyházak és közélet jeles személyiségeinek részvételével. Jeles magyarországi és hazai előadók, illetve lelkészek - dr. Sulyok Elemér, dr. Goják János, dr. Holló László, dr. Vass Csaba, Soós Károly, Kovács K. Zoltán, Csernák Béla, Böjthe Csaba, Papp László, Bara László, Kató Béla, Szász János, Márton András, valamint Csató Béla főesperes, a rendezvény házigazdája - tartottak előadást, jan. 18-án pedig dr. Jakubinyi György érsek vezetésével került sor ünnepi szentmisére. A legfőbb konklúzió, hogy mi és egyház, mi és RMDSZ együtt vagyunk, és nem a barikád két oldalán - összegezte a tanulságokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke. bennünk levő keresztény emberkép felismerésével és kimondásával cselekedhetünk az erdélyi magyarság javára - hangsúlyozta Markó Béla. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2002. január 20.
Jan. 20-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban ünnepi istentiszteletre került sor abból az alkalomból, hogy elkészült a hat éve épülő Eminescu utcai diakóniai otthon. Igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, illyefalvi református lelkész. Az egyház az az intézmény, amelyre mindig lehet számítani, mondta Kató Béla. Fülöp G. Dénes felvázolta milyen sokrétű, építő tevékenységet végeztek az egyházközségben - az árvaház működtetésétől, a könyvkiadásig, az idegennyelv-kurzusoktól az öregotthon építéséig, a nagycsaládok megsegítéséig. . Fülöp G. Dénes lelkész a közeljövőben nyugállományba vonul, köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a diakóniai otthon megépítéséhez. A diakóniai otthon, amely valószínűleg a Bocskai István nevét viseli majd, és 35 idős ember befogadására, előadások megtartására, orvosi ellátásra, betegápolásra, vendéglátásra lesz alkalmas. Megépítéséhez hollandiai, svájci, amerikai, angliai gyülekezetek, az Illyés Közalapítvány és a marosvásárhelyi egyházak kuratóriuma járult hozzá. /(mezey): Felavatták a marosvásárhelyi diakóniai központot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2002. január 20.
Marosvásárhelyen kiosztották a Látó-díjakat. Vallasek Júlia kritikáiért, Visky András drámájáért, Papp Sándor Zsigmond prózai írásaiért, Kinde Annamária pedig verseiért kapta meg a 2001-es Látó-díjat. /Kiosztották a Látó díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
