Sorozatos verekedésekkel, garázdálkodással tartja rettegésben a Gyimesek völgyét a tarhavaspataki Suba-klán. A legutóbbi áldozatukat, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát a marosvásárhelyi klinika sebészeti osztályán kezelik, közben a támadó a gyimesbükki polgármesteri szék elfoglalására készül. A 36 éves Szentes Szilárd lemelovast december 28-án vitték kórházba a mentők, aki többnapos kóma után kezdett ébredezni. Édesanyja a tettesek marosvásárhelyi villámlátogatásával hozta összefüggésbe, hogy a törvényszéki orvos azt írta jelentésébe, nem lehet életellenes cselekedetnek minősíteni a fiát ért agressziót. A Hargita megyei rendőrségen nem számít ritkaságnak a kocsmai verekedéssel kapcsolatos iratcsomó. A tettesek, Ioan Barsan és társa, Görbe Imre később ügyvédjük társaságában önként jelentkeztek. Moise Cristea ügyész szerint 40-45 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett az áldozat, és ezek nem veszélyeztették az életét. Az adatok alapján az eset a könnyű testi sértés kategóriájába tartozik. Az ügyészség csak a súlyos testi sértések esetében köteles vádat emelni a tettes ellen. Az emberek félnek, nem mernek beszélni. A Szentes Szilárdot félholtra verő Ioan Barsantól – akit a környéken csak Suba Jánosként emlegetnek – jószerével mindenki fél a Gyimesekben. Az emberek Suba János pénzének és összeköttetéseinek tulajdonítják, hogy a törvény előtt még soha nem kellett felelniük a tetteikért. /Gazda Árpád: Az ököljog hatalma a Gyimesekben. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./
2004. január 14.
Január 13-án Kolozsváron, a Röser Antikváriumban bemutatták Veress Károly: Az értelem értelméről (Hermeneutikai vizsgálódások) /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című esszékötetét. Rigán Loránd egyetemi tanársegéd kifejtette: Kolozsváron az utóbbi időben egy hermeneutikai irányultságú filozófiai iskola kezdődött, amely nagy mértékben dr. Veress Károly egyetemi docens beszélgetéseinek köszönheti létét. Ezeket a beszélgetéseket a szerző diákjaival, illetve kollégáival folytatja. – A boltban éppen tíz esztendővel ezelőtt tartották az első könyvbemutatót. /(sbá): Mindenkit érintő hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2004. január 15.
Frunda György RMDSZ-szenátor január 14-én kijelentette, hogy a szövetség vezetői hajlandók tárgyalni a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt kapcsán, de kizárt minden megállapodást a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetséggel (RMSZSZ). /Az RMDSZ hajlandó tárgyalni Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2004. január 16.
Január 15-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen. Markó többek között a szövetség idei választási előkészületeiről szólt, hangsúlyozva, hogy 2004-ben mindennél fontosabb az összefogás az RMDSZ választási sikere érdekében. Az alternatív politikai szerveződésekről szólva úgy vélekedett: párbeszédet csak RMDSZ keretben tud elképzelni. Markó kifejtette: idén a tavalyinál lényegesen több pénz jut különféle sajtótámogatásokra, a Communitas Alapítvány által kiírt pályázatok révén. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására utalva úgy vélekedett, hogy ezzel a fajta politizálással az autonómia szempontjából éppen a cél ellenkezőjét érték el, vagyis nem kis lépésekkel, hanem bolhalépésekkel közelítenek az önrendelkezés felé. Markó Béla a magyarországi Élet és Irodalomban, illetve a Heti Válaszban egyazon időben megjelenő írásáról szólva elmondotta: a Kárpát-medencei magyarság boldogulásának egyetlen esélye a magyar–magyar egyetértés. Ez egyre inkább a kisszerű politikai harcok prédájává válik, a délvidéki választási vereséget hozta fel példaként. Ezért azokat a magyarországi politikai erőket is felelőssé tette, akik azt a látszatot akarják kelteni Magyarországon és a határon túli magyarságban, hogy amit nem sikerült nyolcvan év alatt rendezni, az most egy csapásra, egyik napról a másik megoldható. A szövetségi elnök szerint ez azért is hiú ábránd, mert a készülő Európai Alkotmány vaskos dossziéjában egy mondat erejéig említik a kisebbségek jogait, egy csoportba sorolva a szexuális kisebbségeket a nemzeti kisebbségekkel. /Makkay József: Legyen párbeszéd vagy sem? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2004. január 16.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a vele készült beszélgetésben az elmúlt évet a változások esztendejének nevezte a HTMH életében, hiszen egy korábban is jól működő hivatal alkalmazkodott a megnövekedett feladatokhoz. Ezek egyrészt a kedvezménytörvény módosításából adódtak, másrészt strukturális változásokat hajtottak létre, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Megjelentek olyan szerkezeti egységek, mint a Gazdaságfejlesztési és Információs Főosztály, melynek vezetője Winkler Péter vagy az Oktatásfejlesztési, Művelődési és Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, melynek vezetője Ulicsák Szilárd. Törvényes kötelezettségükké vált például a támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kidolgozása, nyilvántartása. Együttműködési megállapodást írtak alá az Iskola Alapítvány elnökével a 2003-2004-es oktatási- nevelési támogatások eljuttatása érdekében. 2004-ben immár önálló előirányzatként szerepel a költségvetésben az Ady Endre Ösztöndíj odaítélése, és ebben a Hivatalnak lesznek konkrét kötelezettségei. Nagy hiányosság volt, hogy a HTMH-ban eddig nem volt olyan önálló szervezeti egység, amely kifejezetten a civil szférával, illetve az egyházzal foglalkozott volna. /(Guther M. Ilona): Év eleji beszélgetés a Határon Túli Magyarok Hivatala megnövekedett feladatairól, a megoldott és megoldandó kérdésekről, tervekről Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A HTMH minden olyan fórumon jelen van, ahol valamilyen formában a határon túli magyarságért tehet valamit a magyar kormányzat, mutatott rá Bálint-Pataki József. A különböző kormányközi vegyes- bizottságok mindenkori titkárai HTMH munkatársak, a magyar-horvátnak és a magyar-szlovénnak pedig ő a társelnöke. A HTMH jelen van kurátorként a közalapítványokban, egy kollégája az Illyésnél, ő az Apáczainál, meghívják az Új Kézfogás Közalapítvány üléseire, munkatársai pedig ott vannak a különböző egyeztető fórumokban (ösztöndíj tanács, könyvtanács stb.). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél a finanszírozót a kezdetektől fogva a HTMH képviseli. Szakmai szinten is közreműködnek az oktatási tárcával, illetve a Magyar Tudományos Akadémiával. Vajdaságban például a hivatalnak jelentős szerepe volt a két tehetséggondozó gimnázium, a szabadkai, illetve a zentai létrejöttében. Szerették volna, ha teljes nemzeti konszenzus övezi a kedvezménytörvény módosítását is, de bizonyos belpolitikai csatározások miatt ez nem így történt. A módosítás révén nemcsak a támogatások nőttek, hanem a kedvezményezettek köre is bővült, „ezért nem igazán értettem és ma sem értem a bírálókat” – mondta Bálint-Pataki József. A romániai végrehajtásról a magyar és a román kormányfő szeptember 23-án kötött megállapodást, és hosszú egyeztetés után végül december 13-án sikerült egyezményt kötni Szlovákiával is, melynek révén lehetővé válik az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása a szlovákiai magyar fiatalokhoz is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél jelenleg a legjelentősebb beruházás a marosvásárhelyi egyetemi központ építése. Az idei tanévtől a Sapientián jelenleg 1670 diák tanul. – A kedvezménytörvényből adódó oktatási-nevelési támogatásokra az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1 542 111 626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Ebben sajnos, nincs benne Szlovákia. Legnagyobb része, 1 077 590 000 Ft (35 451 pályázat) Erdélybe ment, Kárpátaljára 274 478 380 Ft (8500 pályázat), Vajdaságba 182 730 266 Ft (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft (241 pályázat) és Szlovéniába 1 839.000 Ft (123 pályázat). Az idei költségvetésben 1,7 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, de ha pluszigény merül fel, ezt pótolni lehet a költségvetési tartalékból. Ebben az évben az általános és középiskolások számára a tankönyv és taneszköz támogatás összege 2400 Ft lesz, illetve a új forma a főiskolások és egyetemisták számára a tankönyv és jegyzet támogatás, ez pedig 2800 Ft. lesz. A magyar kormány létre kíván hozni egy önálló támogatási keretet a határon túli magyar egyházak számára. Kárpát-medencei szinten eddig 730 ezren igényeltek magyar igazolványt. /Guther M. Ilona: Magyar valóság. Nőttek a támogatások, bővült a kedvezményezettek köre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2004. január 16.
Megjelent Madar Ilona újabb könyve: Sóvidék földművelése /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Két évtizeddel ezelőtt zárta le a szerző a gyűjtött anyag feldolgozását. A gyűjtés idején a hagyományos gazdálkodásnak olyan jelenségeit, formáit örökíthette meg a szerző, amelyeket talán ma már nem lehetne lencsevégre kapni (pl. sarlós aratás). Gazdaregulákat, szokásleírásokat is találunk a könyvben. /P. B. Á.: Madar Ilona a Sóvidék földműveléséről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./
2004. január 17.
Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit és rosszat akar tenni a magyarságnak, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a január 16-i sajtótájékoztatón, azután, hogy Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Elemezték a 2003-as évet és kijelölték 2004 prioritásait. Kijelölték az önkormányzati választások kampánystábját. Kampányfőnök Nagy Zsolt ügyvezető alelnök. Markó szerint a módosított helyhatósági törvény elfogadható az RMDSZ számára, bár az egyfordulós polgármester-választásról szóló javaslatát nem fogadták el. Markó hajlandó tárgyalni Tőkés Lászlóval, de csak az RMDSZ keretében, püspökként, vagy a civil társadalom képviselőjeként, nem abban a minőségében, amit most képvisel. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ, úgymond, keresztbe tesz- e majd a székely meg magyar tanácsoknak, kijelentette: az RMDSZ mindenkinek keresztbe tesz, aki rosszat akar tenni az erdélyi magyarságnak. /Mózes Edith: Markó Béla: Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ártani akar a magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2004. január 19.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette: a szövetség nem híve a kizárásoknak, ő azonban erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő MPSZ-jelöltek lemondjanak az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Szász Jenő leszögezte, továbbra is nyitott RMDSZ-szel a párbeszédre. "A legjobb állásfoglalás az, amelyet eredetileg Frunda György szenátor fogalmazott meg, hogy Marosvásárhelyen kész tárgyalni az MPSZ-szel. Sajnos utólag, Markó Béla RMDSZ-elnök hatására támadni kezdett bennünket", mondta Szász. Elmondta: ha Markó Béla felelős politikusnak tartja magát, nem engedheti meg magának, hogy kijelentse: nem ül le tárgyalni Tőkés Lászlóval vagy Szász Jenővel, mivel "nem képviselheti a magyar közösséget az, aki nem hajlandó tárgyalni egy másik magyarral". /Le kell mondaniuk RMDSZ-tisztségeikről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2004. január 19.
A sajtóban megjelent, hogy Frunda György szenátor a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelölés kapcsán úgy vélekedett: az RMDSZ nyitott a párbeszédre a Magyar Polgári Szövetséggel, de kizár minden megállapodást, a Kis Kálmán-féle Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetséggel (RMSZSZ), melyet kullancspártnak nevezett. A hír kapcsán Kis Kálmán, RMSZSZ elnöke kijelentette: ha a Magyar Szabad Demokrata Szövetség „kullancspárt", akkor Frunda György a főkullancs, mert 1990-ben, még mielőtt átnyergelt volna az RMDSZ-re, eredetileg az RMSZSZ elődjeként ismert Romániai Magyar Független Párt jelöltjeként jutott a közös listán a parlamentbe. Frunda György viszont leszögezte, hogy nem volt soha más alakulatnak tagja, mint az RMDSZ-é. /Bögözi Attila: Kullancs és környéke avagy tiszta vizet a pohárba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2004. január 19.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) kérte annak a kormányhatározatnak a visszavonását, amely külön beiskolázási számokat határoz meg a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (OGYE) román, illetve magyar tagozatára a 2004/2005-ös tanévre. /Liberális tiltakozás a magyar tagozat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2004. január 19.
Január 16-18-a között iskolatörténeti vetélkedőn vett részt Nagyenyeden Erdély több református kollégiumának tanuló ifjúsága. A kézdivásárhelyi, kolozsvári, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi diákok csapata versenyzett. Első helyezett a marosvásárhelyi csapat lett. A rendezvényt a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /N. T.: Református diákok vetélkedője. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2004. január 19.
Marosvásárhelyen megnyílt a Barabás család kiállítása. Nagy Miklós Kund méltatta az ünnepelt Barabás István hét évtizedes munkásságát, gazdag művészpedagógusi és művészetszervező múltját. Kitért a tárlaton már csak festményeivel jelen levő feleség és édesanya, B. Bortnyik Irén és a két lány, a maga festői egyéniségét más-más módon kiteljesítő Éva és Irén festészetére is. Folytonosság és nemzedéki stafétaátadás példásan mutatható fel a Barabás család vásárhelyi művészeti jelenlétében. Sebestyén Mihály a tálentumról és annak örömszerző terméséről beszélt. Barabás István egykori tanítványainak jókívánságait Hunyadi László szobrászművész és Márton Árpád, csíkszeredai festőművész tolmácsolta. /N.M.K.: Megnyílt a Barabás család kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2004. január 20.
A 2000-ben tartott helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen kellett szervezett magyar csoportokkal megküzdenie. Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt épp annyi szavazatot vitt el a szövetségtől, amennyivel Fodor Imre polgármester lehetett volna. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ ellenzéke a Nemzeti Liberális Pártba bekérezkedve szerezte meg a városi tanácsosi helyek harmadrészét. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) a székelyudvarhelyi városi tanácsban nyolc, a Hargita Megyei Tanácsban négy mandátumot szerzett, képviselőit azonban 2001 őszén kizárták e testületekből, amikor kiderült, a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. /2000-es magyar–magyar választási csaták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2004. január 20.
Az erdélyi honvédek tiszteletére létrehozott második világháborús tárgyi kiállítás ezen a héten is megtekinthető Marosvásárhelyen, az Unitárius Egyház tanácstermében. A történelem szakos tanárok a helyszínen gyakorlati jellegű történelemórát tarthatnak diákjaiknak. /Kiállítás Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 20.
1943. január 12-én kezdődött el a doni offenzíva, mely kétszázezer magyar katona kálváriáját hozta magával. Erdélyben alig akad magyar család, amelynek ne lenne közvetlen kötődése a háborúhoz. Két évvel ezelőtt fiatal vásárhelyi történészek, Berekméri Róbert és László Márton kutatni kezdték a Don-kanyar marosszéki emlékeit és emlékezőit. Időközben megalakult a Doni Emlékbizottság. A múlt évben Marosvásárhelyen és Mezőpanitban, idén Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében gyűltek ismét össze emlékezni. A Doni Emlékbizottság a marosvásárhelyi katolikus temetőben kijelölte egy emlékmű helyét, ahol – ha sikerül – az idén vagy legkésőbb jövőre felállítják a szobrot. A magyar és német katonai szervek semmilyen konkrét hozzájárulási szándékot nem mutatnak az emlékhely létrehozásához. /Bakó Zoltán: Hadak útját újrajárva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 20.
1943. január 12-én kezdődött el a doni offenzíva, mely kétszázezer magyar katona kálváriáját hozta magával. Erdélyben alig akad magyar család, amelynek ne lenne közvetlen kötődése a háborúhoz. Két évvel ezelőtt fiatal vásárhelyi történészek, Berekméri Róbert és László Márton kutatni kezdték a Don-kanyar marosszéki emlékeit és emlékezőit. Időközben megalakult a Doni Emlékbizottság. A múlt évben Marosvásárhelyen és Mezőpanitban, idén Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében gyűltek ismét össze emlékezni. A Doni Emlékbizottság a marosvásárhelyi katolikus temetőben kijelölte egy emlékmű helyét, ahol – ha sikerül – az idén vagy legkésőbb jövőre felállítják a szobrot. A magyar és német katonai szervek semmilyen konkrét hozzájárulási szándékot nem mutatnak az emlékhely létrehozásához. /Bakó Zoltán: Hadak útját újrajárva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2004. január 20.
Molnár Zoltán fotóművész /sz. Brassó, 1929/ Marosvásárhelyen él és alkot. 1977 óta 40 országban állított ki, mintegy 500 kiállításon vett részt. Hetvennél több díjat nyert. Székelyudvarhelyi egyéni tárlata január 15-én nyílt meg. A művész munkásságát Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum és Képtár igazgatója mutatta be. /Fekete B. Zoltán: Fehér-fekete világ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./
2004. január 22.
Marosvásárhely közelében, Koronka község határában immár jól látható az a 10 ezer négyzetméteres oktató- kutatóközpont, ahol az idén ősszel el kellene kezdődnie a tanításnak. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi diákjai egyelőre a város több középületében: a katolikus Deus Providebit Központban, a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Bolyai Farkas Líceum egyes termeiben tanulnak. A magyar kormány évek óta tetemes összeggel támogatja az erdélyi magyar egyetem kolozsvári, csíkszeredai, nagyváradi, marosvásárhelyi részlegeit. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi karok dékánja kifejtette, elégedettek azzal a ritmussal, amivel az építkezés halad. Hollanda Dénes összegezte a pénzügyi helyzetet: A marosvásárhelyi születésű Demján Sándor vállalkozó is az ügy mellé állt. Minden olyan magyart meg kell szólítani, aki szívügyének tartja az építkezést. /Máthé Éva: Hiányzó milliók (lejben milliárdok). Aki tud, segítsen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2004. január 22.
Néhány héten belül eldől, megőrizheti-e lapigazgatói tisztségét A Hét című kulturális és közéleti kiadvány élén az „összeférhetetlenséggel” vádolt Kelemen Hunor képviselő. A tavaly ősszel Marosvásárhelyre költözött kulturális és közéleti hetilap igazgatója annak kapcsán nyilatkozott, hogy elterjedt a hír: zárolták a kiadvány bankszámláját, miután a parlament jogi bizottsága összeegyeztethetetlennek ítélte főszerkesztői tisztségét a parlamenti mandátumával. /Rostás Szabolcs: A Hét: még pár hét bizonytalanság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 22.
1958. febr. 20-28. között Kádár János és Kállai Gyula vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt Romániában. A látogatás elsődleges célja az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését és az ezt követő brutális megtorlásokat Kádár vezetésével felvállaló magyar kormányzat konszolidációja volt a Gheorghe Gheorghiu-Dej vezette népi demokratikus állam vezetői körében, amelyre a vendégeknek minden esélyük megvolt, hiszen Nagy Imre és néhány társának romániai deportálásával tulajdonképpen a magyar miniszterelnök koncepciós perét és fizikai likvidálását készítették elő. A tárgyalások fő témája a két ország közötti vitás problémák, elsősorban a nemzeti kérdés rendezése volt. A román fél megelégedésére a marosvásárhelyi nagygyűlésen – a Magyar Autonóm Tartomány székvárosában – Kállai Gyula kijelentette: ,,Megmondjuk világosan. Nekünk semmiféle területi igényünk sincs. Külön öröm számunkra, hogy… a velünk szomszédos államok a területükön élő valamennyi nemzetiségi kisebbség számára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejlődés minden feltételét biztosítják.” Kádár is közölte a román elvtársakkal, hogy Magyarországnak nincs szüksége a szomszédaitól egy talpalatnyi földre sem. Ezek után Keleti Ferenc bukaresti magyar nagykövet az 1958. márc. 29-én keltezett ,,szigorúan titkos” jelentésében közölhette Sík Endre külügyminiszterrel, hogy ,,…a határok kérdésében tett nyilatkozatokat a román elvtársak igen nagy örömmel fogadták, erősíti országépítő törekvéseiket, és úgy látják, hogy ez a kijelentés megfelel annak a nyíltságnak és őszinteségnek, ami általában az MSZMP és Kormányunk politikáját jellemzi.” A magyar párt- és állami küldöttség romániai látogatása után készített ,,szigorúan titkos” jelentés záróbekezdésében olvashatóak (az Erdélyi Magyarság 2003. július–szeptemberi számában közölt dokumentum) a Biharpüspökiből való visszautazás alkalmával Alexandru Moghioros pártvezérnek – ilyen alkalmakkor Mogyorós Sándor KB-titkárnak – a Keleti Ferenc magyar nagykövet által rögzített szavai. ,,(…) mintegy váratlanul megkérdezte tőlem, hogy meddig fogjuk mi még a magyar himnuszt megtartani. A kérdésből kiderült, hogy a román elvtársak aggodalommal figyelték a magyar himnusz hatását, különösen a magyar lakosságra, és szívesen vennék, ha már más himnuszunk lenne. (Ha valamelyik költőnk, illetve zeneköltőnk megajándékozna bennünket egy nagyszerű új himnusszal, ezt mi is szívesen vennénk. Ezt meg is mondtam az elvtársaknak.)” Ezt a politikai gondolkodásban még ma is elevenen élő mozzanatot a Magyar Kultúra Napján kötelességünk is megemlíteni, írta Sylvester Lajos. ,,A szomszéd országok érzékenységére való tekintet” sűrű emlegetése a magas politika szintjén ma is az Alexandru Moghioros elvtárs önfeladó szervilizmusára emlékeztet. /Sylvester Lajos: A Himnusz születésnapja: Január 22., a Magyar Kultúra Napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2004. január 22.
A marosvásárhelyi gimnáziumi matematikatanárok Vályi Gyula Társasága az 1994-95-ös tanévben, Sebestyén Júlia és Donáth Árpád kezdeményezésére, önszerveződés útján jött létre. Tevékenységét az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi szervezetének matematika szakosztályaként fejti ki. A Vályi Gyula Társaság tevékenysége: a marosvásárhelyi és környéki gimnáziumi tanulók ingyenes felkészítése a Vályi Gyula Matematika Kör keretén belül, a magyar matematikai szaknyelv ápolása, a gimnáziumi matematikatanárok szakmai továbbképzése, a Matematikai Lapok, az egyetlen magyar nyelvű matematikai szaklap terjesztése és támogatása, a Marosvásárhelyen született és Kolozsváron elhunyt kiváló magyar matematikus, Vályi Gyula (1855-1913) emlékének ápolása. /Sebestyén Júlia, a Vályi Gyula Társaság elnöke, alapító tagja: A Vályi Gyula Társaság tevékenysége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2004. január 23.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke, illetve marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, hogy a helyi RMDSZ-szervezetekben március 15-ig zajlanak a beszámoló, illetve meghallgató gyűlések kerületenként, körzetenként. Közben folyik az új jelöltlisták kialakítása. A múltban a listák összeállításánál nem igazán szakbizottságokban, szakemberekben gondolkodtak, hanem körzetekben, kerületekben. A jövőben a szakértelem lesz az elsődleges. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség négy évvel ezelőtti ténykedését a jelenlegi polgármester megfizette. Elnöküket, Kiss Kálmánt a városi kertészet vezető-helyetteseként alkalmazta. Az RMDSZ nem közeledett Kiss Kálmánékhoz, nem is ajánlott fel semmit. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Élesen el kell határolódni mindenféle alattomos politikai zsarolástól. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
2004. január 23.
Tizenhat polgári kör közel száz képviselője vett részt január 22-én Marosvásárhelyen a Diakóniai Központban azon a gyűlésen, amelyen a polgári körök által javasolt négy polgármesterjelölt közül titkos szavazással döntöttek arról, ki lesz a Magyar Polgári Szövetség jelöltje Marosvásárhelyen a június 6-i helyhatósági választásokon. A jelöltek – Berekméri Sándor, Donáth Adél, Csata Ernő, Ölvedi Zsolt – bemutatkozását követően a jelenlevők kérdéseket intéztek hozzájuk. A titkos szavazás eredményeként Donáth Adél lett az MPSZ polgármesterjelöltje. Tőkés András, az MPSZ megyei elnöke bejelentette, hogy január 31-én az MPSZ Székelyudvarhelyen megtartja első kongresszusát. /(mózes): Donáth Adél az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
2004. január 23.
Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 23.
A csíkszeredai Csíki Alapítvány a Oktatásügyi Minisztériummal közösen az Európai Unió Phare-programjának finanszírozásával romániai kisebbségi diákok számára szervez programot Gimnáziumok versenye az állampolgári ismeretek oktatásának népszerűsítéséért címmel. A Csíki Alapítvány igazgatója, Csiki Emese rámutatott arra, hogy célkitűzéseik közé tartozik a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének támogatása, a béke, a tolerancia és a multikulturalitás hagyományainak erősítése. Magyar, román, roma, szász, szerb, török, szlovák és ruszin diákok vesznek részt a kilenc hónapig tartó projektben. Az ország 12 iskolájából (Marosvásárhely, Bukarest, Máramarossziget, Medgidia, Temesvár, Nagylak, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Nagybánya és Craiova) 4-4 diák, továbbá 24 tanár a közvetlen célcsoportjuk. Közvetve pedig iskolánként 500 tanulónak, tanáraiknak, rajtuk keresztül pedig diáktársaiknak, szüleiknek szeretnék népszerűsíteni az állampolgári ismeretek oktatását. A diákok számára képzéseket szerveznek a következő témákban: emberi jogok, az emberi jogok és felelősségek közötti kapcsolat, közösségi felelősségtudat a társadalmi marginalizáció, kirekesztés, faji megkülönböztetés, az intolerancia és az erőszak elkerüléséért, a másság és az interkulturalitás fontossága, etnikumközi és vallásos tolerancia, etika a társadalomban, környezetvédelem és a demokratikus iskolarendszer fejlesztése. A képzések után támogatják a diákok iskolai rendezvényeit, ahol továbbíthatják az itt elsajátított ismereteket. /Takács Éva: Állampolgári ismeretek diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2004. január 23.
Az Unirea Nemzeti Kollégium (Marosvásárhely) Búvár diákköre 2000 októberében alakult a diákok kezdeményezésére, Márkos Katalin tanárnő támogatásával. A kör célja a tehetséges kutató diákok támogatása. Társadalomtudományi körként alakultak, gerincét a tudományos dolgozatok jelentik Felvették a kapcsolatot a budapesti Kutató Diákokért Alapítvánnyal. A kör az alapítvány támogatását élvezi. 2001 májusában a Székelyudvarhelyen megrendezett alternatív tantárgyversenyen Dósa Csaba és Fodor Zsuzsanna Ifjúkori deviancia című dolgozatukkal második díjat nyertek, meghívták őket Budapestre, a Bolyai-díj átadására. Ugyanazon év őszén Miskolcon Szécsi Orsolya mutatta be a gyerekkori agresszivitásról készített pályamunkáját a TUDOK-on (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája). Márciusra terveznek egy interdiszciplináris jellegű diákkonferenciát. /Mészely Réka: Kör a tehetséges búvárkodókért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./
2004. január 24.
Jelöltet állított Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség. Az MPSZ, vezetőinek bevallása szerint, alternatívát kívánnak nyújtani a magyar választóknak, azokra a szavazókra alapoznak elsősorban, akik állítólag nem adnák voksukat az RMDSZ jelöltjére, a távolmaradókra, vagyis a kiábrándultakra. A polgári körök jelöltje, Dónáth Adél közgazdász, évek óta a megyei tanfelügyelőség főkönyvelője. Jó szakembernek tartják. Közigazgatási tapasztalatot megyei RMDSZ-tanácsosként szerzett. Arra is választ kell adni, hogy magyar vereség esetén ki lesz a felelős? Mert a vereség közös lesz. /Antalfi Imola: A vereség közös lesz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2004. január 24.
Kincses Előd ügyvédi minőségében nyilatkozott, hangsúlyozva, a Székely Nemzeti Tanács autonómia- tervezetének a Legfelsőbb Védelmi Tanács általi elbírálása jogi nonszensz. Magán sajtótájékoztatóján hozzátette: a marosvásárhelyi magyarság számára nem a legjobb megoldás, ha több magyar jelölt közül kell választania. Szerinte a megoldást az előválasztások megszervezése jelentené. Kincses Előd párhuzamot vont Iliescu elnöknek az 1990 márciusi tragikus események idején tett, szeparatizmust emlegető nyilatkozatai és a jelenlegi, az autonómia-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása között. Kincses szerint "elképesztő, hogy az az Iliescu elnök, aki 1990-ben szeparatizmusról beszélt a televízióban és ezáltal lovat adott a román ultranacionalista erők alá, komolyan megalapozva ideológiailag a fekete márciust, azért, mert a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé szándékozik terjeszteni egy autonómia-tervezetet, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, azt a látszatot keltve, hogy Románia óriási veszélybe került. Akkor a PUNR-t erősítette, most a Nagy-Románia Pártot". Kincses Előd bejelentette, hogy semmiképpen nem jelölteti magát polgármesternek Marosvásárhelyen, de nem zárja ki azt, hogy független jelöltként induljon a parlamenti választásokon, ebben az esetben számít a Magyar Polgári Szövetség támogatására. /(antalfi): "Iliescu elnök beavatkozása káros". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2004. január 24.
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 24.
Csató Béla főesperes nyitotta meg január 23-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban a harmadik alkalommal megszervezett Kereszténység és közélet tanulmányi napokat, amelynek célja Európa és az erdélyi magyarság kapcsolatának vizsgálata a keresztény értékek jegyében. A Deus Providebit Ház, a budapesti Justita et Pax Bizottság, a Márton Áron Társaság valamint az RMDSZ szervezésében zajló rendezvényen az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
