A nyíregyházi Perspektíva Oktatási Intézmény a Romániai Magyar Kertész Társasággal közösen felnőttképző szakmai tanfolyamot indít Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában. Rácz Zoltánnét, a Perspektíva ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felnőttképző általános, szak- és középiskola, pedagógiai-szakmai- szolgáltató intézmény, mely kiemelten kezeli az európai uniós trendhez való igazodást. A szakképzés területén különböző szintű (alap-, közép-, felsőfokú) és időtartamú képzéseket végeznek, melyek államilag elismert szakképesítést nyújtanak. Olyan szakképző tanfolyamokat indítanak Románia területén is, amelyek mindkét országban államilag elismert végzettséget, bizonyítványt adnak. /Felnőttképzés kertészszakmában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 6.
Marosvásárhelyen február 5-én megkezdődtek a hagyományosnak tekinthető Bolyai-napok. A tudós nevét viselő középiskolában a diákok az angol, a honismereti, öko, kémia, info ki mit tudon, anyanyelvi, bibliaismereti, fizikavetélkedőn mérhetik fel tudásukat, tehetségüket, mutathatnak be tudományos dolgozatokat. Bálint István, az iskola igazgatója leszögezte, az eseménysorozat fő célja, hogy a diákok és tanárok tananyagtól eltérő szakmai eredményeit is felszínre hozzák. /Mészely Réka: Bolyai napok kezdődtek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 9.
Február 6-án nyílt meg Pokorny Attila fiatal marosvásárhelyi szobrász tárlata városában, a Bernády Házban. A nagyobbik hányad kőbe vésett mű. A tárlaton kígyóként tekeredő őslények és jellegzetes pózban megörökített emberi alakok egyaránt felfedezhetők. /(nk): Bemutatkozó tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2004. február 10.
Nem az aradi Szabadság-szobor, hanem a tavaly felállított diószegi Kossuth-szobor esetével hozta párhuzamba Markó Béla a hét végén visszaállított rozsnyói Kossuth-szobor esetét. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar képviselő kiemelte, hogy a Révkomáromban nemrégiben felavatott állami magyar egyetem mellett a múltban többször is lebontott rozsnyói Kossuth-szobor felállítása a felvidéki magyarság második legnagyobb fegyverténye. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke kifejtette, az RMDSZ következő feladata, hogy Marosvásárhelyen helyükre kerüljenek a Kossuth utcanevet jelző táblák, és kiemelte: a Szabadság-szobor ügye továbbra is napirenden van. „Előbb-utóbb az önálló állami magyar egyetemet is létre fogjuk hozni” – jelentette ki Markó. /S. M. L.: Magyar sikertörténet a Felvidéken? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2004. február 10.
A marosvásárhelyi Pro Europa Liga kiadásában negyedévente megjelenő Altera című román folyóirat új számában a decentralizálással és a regionális autonómia kérdésével foglalkozott. Olyan szakértők tollából közöl tanulmányokat, mint például Mihal Illner, a regionális autonómia cseh szakértője, vagy a székelységről értekező Horváth Gyula magyarországi szociológus. Közölték az Andreas Gross-jelentést, valamint az Európa Tanácsnak a regionalizmus és az autonómia kérdésével foglalkozó ajánlását és határozatát. Megjelent a lapban Bakk Miklós, Horváth Andor és Salat Levente tanulmánya az RMDSZ távlatairól, valamint Haller Istvánnak a marosvásárhelyi kétnyelvű feliratokkal kapcsolatos esettanulmánya. /Antal Erika: Decentralizáció és autonómia az Alterában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2004. február 10.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya idei első választmányi gyűlésén megvitatták a szakosztály idei munkatervét. A legfontosabb célkitűzések: a területi csoportok és a szakcsoportok tevékenységének segítése, további segítségnyújtás az ösztöndíjak odaítélésénél, az idei tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények zökkenőmentes lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő megjelentetése, a tagság számítógépes nyilvántartásának aktualizálása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, a tagság számára széles körű hozzáférhetőség biztosítása az internetes orvosi dokumentációhoz, a kapcsolattartás és az együttműködések bővítése stb. A választmány tagjai – dr. Kovács Dezső szakosztályi elnök javaslatára – elhatározták, hogy a 2005-ben Marosvásárhelyen sorra kerülő tudományos ülésszakon első alkalommal osztják majd ki a szakosztály tudományos díját, amelyet Lencsés Györgyről, a vidék első orvosi könyvének szerzőjéről neveznek el. /Tudományos díj orvosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2004. február 11.
A képviselőház február 10-én hosszadalmas viták után elhalasztotta a döntést a román kormány és a Bechtel International társaság közötti szerződésről szóló sürgősségi rendelet ügyében, mivel az ellenzék több ellenvetést fogalmazott meg. Az SZDP és az RMDSZ képviselői, valamint Sorin Bota közlekedésügyi államtitkár a sürgősségi rendelet védelmében szólaltak fel. A kormány dokumentumai szerint a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya megépítése 3,433 milliárd dollárba kerül. A 415 km hosszú autópálya a tervek szerint 9 év alatt készülne el. /Elhalasztott döntés autópálya-ügyben. Vita a Bechtellel kötött szerződés felfüggesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 11.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a tanítás nyelve 1962-ig kizárólag a magyar volt. Akkor vezették be a román tanítást, és azóta is érvényben van az a szabályzat, miszerint az elméleti oktatás nyelve magyar is lehet, de a gyakorlati képzés román nyelven zajlik. Az 1980-as évek második felében drasztikusan csökkent a magyar oktatók és diákok száma. Dr. Nagy Örs professzor, rektor-helyettes ismertette helyzetüket: kormányhatározat írja elő, hogy a MOGYE-n külön kell meghirdetni a beiskolázási helyeket a magyar és a román diákok számára. Beiskolázási helyekről van szó, és nem különálló magyar fakultásokról, mint a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében. A beiskolázási számok meghatározásának joga a kormányé, az egyetemi szenátusnak ezt el kell fogadnia. A kormányrendelet szerint az utolsó öt vagy hat év bejutási átlagát kell figyelembe venni. Eszerint az általános orvosi karon a helyek 43 százalékát, a fogászaton a 47 százalékát, a gyógyszerészetin az 54 százalékát a magyar hallgatók számára tartják fenn. Az orvosi oktatásnak olyan jellegzetességei vannak, melyek különböznek minden más területtől. A diákok az első három évben az egyetemen, preklinikai szakokon tanulnak. Utána a klinikákon folytatják, ahol nagyon nehéz lenne meghatározni azt, hogy milyen mértékben kellene magyarul vagy románul tanulniuk. Nagy Örs szerint magyarul kell tanulni, ő is magyarul végezte az egyetemet. Azonban románul is el kell sajátítaniuk a tananyagot, a szaknyelvet. A szakorvosi, főorvosi, doktorátusi vizsga román nyelven zajlik. A szükséges magyar oktatószemélyzetet tekintve gondok vannak. Az egyetemen a tanári karnak egyharmada magyar anyanyelvű, a szenátusnak is ilyen az összetétele. Az újságíró jelezte: az orvostanhallgatók panaszkodnak, hogy egyes tanárok nem tartják meg az előadásokat, vagy felkészületlenül mennek be az órára. /Máthé Éva: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen: Az idéntől külön magyar beiskolázási helyek lesznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2004. február 11.
Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2004. február 12.
Háborús bűnös, gyilkos tábornokok, szélsőségesek, diverziókeltők – mind magyarok, hangoztatta Adrian Paunescu kormánypárti szenátor február 9-i politikai nyilatkozatában. Gyűlöletbeszédében mindvégig a testvériségre és az európai gondolkozásmódra hivatkozott, miközben újra meg újra kirohant a magyarság ellen. „Bolond szándéknak" nevezte azt a törekvést, hogy az RMDSZ vissza akarja állítani az aradi Szabadság-szobrot, mint fogalmazott, „a gyilkos tábornokok emlékművét". Ennek semmilyen körülmények között sem szabad megtörténnie – üvöltötte. A magyarok „ördögi következetességgel" provokálják a román többséget akkor is, amikor rehabilitálni akarják Wass Albert emlékét. Elmondotta, hogy már az ifjúság is „meg van fertőzve", mert egy magyarországi egyesület erdélyi magyar fiatalok támogatásával február 20–21-én Magyarországon és négy erdélyi városban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Csíkszeredán – egyidőben 15 perces felolvasást tartanak Wass Albert műveiből. Előkerült a „Horthy-videokazetta" ügye is, amelyet Paunescu szenátor szerint Magyarországon szabadon árusítanak. Paunescu anélkül, hogy nevén nevezte volna, elmarasztalta az RMDSZ elnökét, aki nem átallotta kijelenteni: „felelősséggel viseltetünk a csángók sorsa iránt". /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Elvetélt riadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Emil Constantinescu, Románia volt államelnöke, a Népi Akció mozgalom elnöke. Constantinescu elmondta, hogy 1997-ben, amikor államelnök volt, és Románia a gazdasági összeomlás előtt állt, sorra csődbe mentek a bankok, akkor az USA, Clinton elnök állítólag azt mondotta neki, hogy pénzügyileg, gazdaságilag kihúzzák az országot a csávából, ha hajlandók kibékülni a magyarokkal, Magyarországgal. A két további feltétel az volt, hogy Románia korszerűsítse a helyi közigazgatási törvényt és a tanügyi törvényt – állította Constantinescu. Máthé Éva. a Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte: a magyar- román megbékélés nem szívből jövő óhaj volt, hanem egy Amerikából jövő utasításnak a végrehajtása, ami a gazdasági krach elkerülését eredményezte? Constantinescu tisztázta: igenis, Clintonnak, az amerikai vezetésnek akkor nagy szüksége volt arra, hogy Romániában, Erdélyben csend legyen, hogy a magyar-román viszony normalizálódjon, hogy ők nyugodtan koncentrálhassanak Jugoszláviára, Koszovóra. /(Máthé Éva): Constantinescu: Clinton követelte a magyar-román megbékélést! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
A nagyváradi Csángó Napnak idén a gyimesi csángók voltak a meghívottjai. A Mikecs László Csángó Baráti Társaság, a Nagyváradi Táncház Egyesület és a Participatio Alapítvány az elmúlt hétvégén negyedszer szervezte meg a rendezvénysorozatot Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetemen egész nap zajlottak a programok. Csángóföld gazdasági és kulturális életének bemutatására a pusztinai Nyisztor Ilonát, a gyimesbükki Deáky Andrást és a marosvásárhelyi Öves együttes vezetőjét, Czerán Csabát hívták meg. A Csángó Nap házigazdája, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő volt. A gyimesi hagyományőrzők tánca sikert aratott. A Csángó Nap táncházzal zárult. /(Balla Tünde): Csángó gyöngyszemek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 12.
Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 13.
Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 14.
Február 11-én mutatták be Marosvásárhelyen Kovács Levente Madách&Harag Marosvásárhelyen /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét. Kovács Levente kötetének alapját előadáselemzés képezi. Harag György egykori, Az ember tragédiája rendezésének elemzése. Kovács Levente annak idején Harag rendezőasszisztense volt. /Nagy Botond: Madách&Harag Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2004. február 16.
Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2004. február 16.
Folytatódik a vita a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel (MOGYE) kapcsolatban. Silviu Morariu, a Humanista Párt (PUR) Maros megyei alelnöke és az egyetem oktatója attól tart, hogy a felvételin kieső román diákok jobbak, mint a bejutó magyarok. Morariu 1990 elején, akkor még az egyetem diákligájának vezetőjeként is kivette részét a magyarellenes hangulat szításában. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az ország tizenkét hasonló állami egyeteméből egy fél megilleti az erdélyi magyar adófizető polgárokat. „Az adófizetők pénze a magyar oktatást is megilleti. Az intézmény kétnyelvűsítéséig is végeztek itt román nemzetiségű, jó hírnévre szert tevő orvostanhallgatók. Nem értem, hogy most miért lenne gond, ha a helyek negyvenegynéhány százalékát a magyar diákoknak tartanánk fenn. Az utóbbi évek felvételi eredményei amúgy is azt igazolták, hogy a bejutóknak közel fele magyar nemzetiségű” – jelentette ki Kelemen Atilla. /Szucher Ervin: Magyaroknak magyar oktatást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2004. február 17.
Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 17.
Az RMDSZ politikusai sikerként könyvelték el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) vonatkozó – több mint tíz évvel ezelőtt kért – külön beiskolázási számok kiharcolását. A MOGYE anyanyelvi oktatásgondja már rég nem a külön beiskolázási szám kiharcolásában merül ki, hanem az anyanyelvi oktatásban részt vállaló pedagógusok utánpótlásának biztosításában. Olyanokkal, akik nemcsak a statisztikák kozmetikázásáért vallják magyarnak magukat, miközben még egymás között is románul beszélnek. Önálló magyar tagozatra van szükség. /Szucher Ervin: Egy álmegoldás álproblematizálása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 17.
A Maros megyei vállalkozókat hívta meg a napokban a marosvásárhelyi dr. Bernády György Házba a helyi Vianova Proiect vállalkozásfejlesztési központ, hogy Németh Attilával, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) ügyvezető igazgatójával, valamint Halász Jánossal, az ITD Hungary romániai kirendeltségének a vezetőjével találkozzanak. Németh Attila arról tájékoztatott, hogy a kisvállalkozások számára hasznos a kölcsönök igénybevétele. Az erdélyi Bethlen Gábor Közalapítványtól lehet ezt igényelni, jelenleg 7-800 ezer amerikai dollár várja Erdélyben, hogy ennek egy- egy részét kamatmentes hitelként igényeljék a vállalkozók. A kért összeg értéke nem lehet több, mint másfél millió forint. A pályázóknak a regionális vállalkozásfejlesztő központokhoz kell beadniuk a pályázatot, 14 működik belőlük Erdély különböző városaiban. A www.ukka.hu honlapon minden vállalkozásfejlesztési központ adata szerepel. Az ÚKKA a minőségbiztosítás megszerzéséhez is nyújt anyagi támogatást. Az uniós pályázatok megírásához is segítséget fognak nyújtani Idén 560 millió forint áll az ÚKKA rendelkezésére, ez ugyanakkora összeg, mint amekkora a tavalyi volt. Megpróbálnak más forrásokat is igénybe venni. Az uniós alapokra gondolnak. Halász János hangsúlyozta: Románia 10 milliárd eurónyi csatlakozási támogatást kap, erre figyelniük kell az erdélyi magyar vállalkozóknak is. A magyar vállalkozóknak célszerű lenne magyarországi pályázati szakértőket igénybe venni. – Erdélyben még nem létezik egy szakember-adatbank, illetve munkavállalói adattár. /Máthé Éva: Üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Tíz milliárd eurós csatlakozási támogatás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2004. február 18.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség elnöke a vele készült interjúban kijelentette: nem hajlandó kompromisszumot kötni az RMDSZ-szel. Az újságíró megjegyezte, Kiss párjáról a 2000-es választások óta alig lehetett hallani. Kiss ezt a pénzhiánnyal indokolta. Kiss szerint az MPSZ alig különbözik az RMDSZ-től. Ugyanolyan diktatúra van ott is, mint az RMDSZ-ben: akinek például nem tetszik a Csapó-féle autonómiatervezet, továbbállhat. Az újságíró felvetette, hogy Kiss pártjának egyetlen köztiszteletnek örvendő, ismert személyiség sincs. Kiss erre is tudott válaszolni: amint valaki hozzájuk csapódna, az RMDSZ kiveti rá a hálóját. Kiss kitartott amellett hogy Frunda György az ő pártjának tagja volt, és azt, hogy 1990-ben bekerült a parlamentbe, nekik köszönheti. Nem sokkal a választások után Frunda hátat fordított a pártnak. Szucher Ervin újságíró emlékeztetett: ezelőtt négy évvel Marosvásárhely magyarsága – többek között –z Kissék 700 szavazatot szerző jelöltje miatt veszítette el a választásokat. Kiss szerint helyes volt a lépésük, Dorin Florea nem tökéletes polgármester, de sokkal többet tett az RMDSZ eddigi összes városvezetőinél. Amennyiben Dorin Florea a második fordulóban az RMDSZ jelöltjével kerül szembe, akkor őt támogatják. /Szucher Ervin: „Az RMDSZ-szel semmi esetre sem!” = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./
2004. február 18.
1990-ben, húsz-harminc lelkes diák kezdeményezéséből született a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ). Az alapítók nagy része most egyetemi tanár, sokan közülük itt maradtak a marosvásárhelyi felsőoktatásban. Hadnagy László, a szervezet alelnöke mostani helyzetükről tájékoztatott. Az MMDSZ legfelsőbb döntéshozó szerve a választmány. Tagjait a helyi egyetemek diákjai közül választják ki. Az utóbbi időben fogynak a gyűlésre járó tagok. A mostani generáció a közélet iránt érdektelen. Az elsőéveseket segít a szövetség, felkutatják a szálláslehetőségeket, elszállásolási információkat nyújtanak. A Tudományos Diákköri Konferencia a diákszövetség legfontosabb rendezvénye. Idén tölti tizenegyedik születésnapját, mostanra már az egész Kárpát-medencében hírnevet szerzett magának. A dolgozatok általános orvostudományi, fogorvostudományi és gyógyszerésztudományi témakörökben születnek. Néhány éve hagyománnyá vált, hogy belföldről és külföldi egyetemi központokból is érkeznek diákok. Az MMDSZ két lapja a Pulzus és a Hírlap. Az utóbbiban csak információkat közölnek, kéthetente jelenik meg. A Pulzus az igazi diákújság. Ezt többnyire havonta, minimális összegért lehet megvásárolni. weboldaluk: www.mmdsz.ro; e-mail cím: mmdsz@mmdsz.ro. /Mészely Réka: Diákszervezet felemás cipőben. Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./
2004. február 18.
Február 14-én nyílt meg a marosvásárhelyi Kulcsár Erzsébet egyéni kiállítása városában. Az immár ötödik alkalommal közönség elé lépő alkotó csaknem 40 vegyes technikával készített bőrdomborításokkal és olajképekkel mutatkozott be. Kulcsár Erzsébet művészete szobrászat, festészet és grafika is egyben, sőt fellelhető benne a népművészet is. Kulcsár Erzsébet l987 óta tagja a műkedvelők egyesületének. /Járay: A kifejezésbeli változatosság jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./
2004. február 18.
A Kárpát-medencei magyarság köréből került össze annak a fotókiállításnak az anyaga, amelyet február 17-én nyitottak meg a csíkszeredai Golden Galleryben. Hét ország 95 művészének 95 fényképét mutatja be a vándorkiállítás, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után érkezett Csíkszeredába. A következő állomás Marosvásárhely és Kolozsvár – tájékoztatott Balási Csaba, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, az erdélyi turné szervezője. /Takács Éva: Fotókiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./
2004. február 19.
Fenyegető veszedelmeket, sok tragikus megpróbáltatást sikerült elhárítani a magyarság feje fölül azzal, hogy az RMDSZ a kilencvenes évek elején nem tűzte zászlajára az autonómia ügyét – mondta az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ legfrissebb számában megjelent interjújában Domokos Géza, a szövetség alapító elnöke. A hetilap azzal kapcsolatosan szólaltatta meg a neves romániai magyar közéleti személyiséget, a Kriterion Könyvkiadó volt igazgatóját, hogy januárban kulturális érdemeinek elismeréseként átvette Ion Iliescu államfőtől a Románia Csillaga Érdemrend tiszti keresztjét, ugyanakkor megkapta a budapesti székhelyű XXI. Század Társaság Hazám elnevezésű díját is. Domokos Géza nem hiszi, hogy a mostani hatalom hálával tartozna neki, mert ő következetesen ellenzéki alapállásból politizált. Domokos Géza szerint az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történtek is azt mutatták: ha az akkor kibontakozó boszniai modell híveinek a véleménye túlsúlyba kerül az RMDSZ-ben, ha az akkori belső ellenzék eléri célját, hogy átvegye a Szövetség vezetését, akkor ma nem 190 ezer szülőföldjét elhagyó magyarról, hanem sokkal többről kellene beszélni. /Domokos Géza az autonómia kérdéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./
2004. február 19.
A múlt héten Nagyváradon tartott csángó esten Szilágyi Zsolt képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Szólt arról, hogy a csángó napot immár negyedik alkalommal sikerült megrendezni, s először vesznek részt rajta Gyimesből érkezett csángók. A csángóügy avatott ismerője, Szilágyi Zsolt Ferencz Csibi Ilonát is köszöntötte, aki tizenhét esztendeje él Váradon, s idén először jelentkezett a csángó napi népdalversenyre. A gálaest befejezéseként a marosvásárhelyi Öves együttes lépett pódiumra. Az együttes nyolc esztendeje foglalkozik a furulyás zene hagyományával. /Csángó dalok és táncok bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2004. február 19.
Február 17-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták Karmazsin Ferenc nyugdíjas közgazdász Kovács János és a többiek /Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ című kötetét. A szerző Kovács János életének bemutatásával mesélte el az orosz hadifogság, a lágerek megpróbáltatásait. Hasonló témájú Kovács István Őrmester úr, nincs puskám /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ és Kilyén Károly Fennmaradni /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ című munkája. /Nagy Botond: Hadifogság és szerelmi történet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2004. február 19.
Február 17-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták Karmazsin Ferenc nyugdíjas közgazdász Kovács János és a többiek /Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ című kötetét. A szerző Kovács János életének bemutatásával mesélte el az orosz hadifogság, a lágerek megpróbáltatásait. Hasonló témájú Kovács István Őrmester úr, nincs puskám /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ és Kilyén Károly Fennmaradni /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ című munkája. /Nagy Botond: Hadifogság és szerelmi történet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2004. február 20.
Sajtótájékoztatót tartott február 19-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, nagy nehézségek árán képesek csak biztosítani a szervezet működését, hisz az EMKE bevétele alig átlagfizetésnyi, ezért támogatókat keresnek. A kulturális szervezetek pályázati lehetőségeit biztosító kormányhatározat szinte jogsértő adatokat követel, így például az elmúlt három év rendezvényeit részletesen, szinte jegyzőkönyvszerűen minden pályázat esetén meg kell küldeni, tájékoztatást követelnek pénzügyi helyzetről, amennyiben megpályázzák egy rendezvény helyszínének bérleti díját, csatolni kell a helyszín tulajdonosaival kötött bérleti szerződést. Az EMKE visszalép a márc. 15-i ünnepségek szervezésétől, mert túlpolitizálttá vált a közélet. /Nagy Botond: Kulturális szervezetek megalázása? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
2004. február 21.
Egy megfelelően ellenőrzött előválasztáson hajlandó megmérkőzni az RMDSZ nagyváradi polgármester jelöltjével Szilágyi Zsolt, aki nemrég fogadta el az MPSZ jelölését. A honatya szerint választási alternatívát kell kínálni a lakosságnak, hogy az RMDSZ-ből kiábrándultak más pártokra szétszórandó szavazatait összeszedjék. Azonban ha a közösségi érdek azt kívánja, az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek tárgyalnia kellene, és egymást támogatva indítani az előválasztásból kikerülő győztest. Hasonlóan lehetne ez Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, ahol szintén jó esélyei lennének a magyarságnak, ha a képviselőház a választási törvény egyfordulós változatát fogadja el, ami most az SZDP-nek is érdeke. A képviselő állóurnás előválasztást szeretne kettős ellenőrzéssel, tájékoztatta az újságírókat. Szilágyi abszurdnak tartja, hogy négy hónappal az önkormányzati választások előtt még ne létezzen választási törvény Romániában. Szerinte csak a polgári erők félreállításához, kiiktatásához kell a törvény szigorító cikkelye mivel a politikailag viszonylag szervezetlen romákon kívül más kisebbségekre nem alkalmazható. /(Balla Tünde): Szilágyi Zsolt az RMDSZ támogatását is elfogadná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
