Jelen pillanatban a legfontosabb az összefogás, hiszen a romániai magyar közösség csak akkor szerezhet érvényt politikai és demokratikus akaratának, ha meg tudja teremteni a politikum, a civil szféra és az egyházak közötti teljes konszenzust – jelentette ki Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét, amelynek az autonómiával kapcsolatos magatartása kétértelmű: egyrészt a szovátafürdői román meghívottakat megpróbálta lebeszélni arról, hogy részt vegyenek a találkozón, másrészt Markó Béla kijelentette, hogy támogatja az autonómiát. Tőkés László elmondta: az EMNT is kapott levelet, amelyben felkérték, vegyen részt az RMDSZ választási programjának, valamint a következő négy év cselekvési programjának kialakításában. Válaszként megismételte az EMNT január eleji kezdeményezését, és négy áprilisi dátumot javasolt az RMDSZ vezetőségének, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Tőkés László közölte: a tavaly decemberi megalakulása óta másodszor ülésező EMNT-t április 24-én Marosvásárhelyre hívják össze, ahol a tanácskozást megelőzően a nemzeti tanács jogi bizottsága a romániai magyar közösség személyelvű autonómia kerettörvény-tervezetét a megfelelő statútumokkal együtt véglegesíti, majd a román parlament elé terjesztik. /B. T.: EMNT: összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 5.
Ápr. 4-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében tárlaton mutatták be a női díszmagyar ruhákat és préselt virágokból készült figurális képeket, az előbbiek Suba Piroska, míg az utóbbiak Marton Erzsébet keze munkáját dícsérik. Suba Piroska elmesélte, hogy a sajátos magyar viselet díszmagyarként még a huszadik század elején is megőrizte jellegét. /n. b.: Virággal várt virágvasárnap. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2004. április 6.
Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. április 6.
A napokban Marosvásárhelyen járt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Semmelweis Egyetem tanára, a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora, nemzetközi akadémiák, intézetek tagja. Marosvásárhely előtt Nagyváradon járt. A Magyar Tudományos Akadémia több mint százötven éve támogatja az erdélyi tudományosságot, jegyzete meg. Szoros kapcsolata van az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával. Kifejtette, hogy az EU- csatlakozással a kultúrnemzet fog újraegyesülni. Az Akadémia elnökének lenni komoly közéleti pozíció, hiszen a magyar államiságot megjelenítő Szent Korona Tanácsának öt tagja van: államelnök, miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Parlament elnöke és az Akadémiáé. Az Akadémia szerepe Magyarországon igen sajátos, az Akadémiát megkeresik a kormányok nehéz kérdésekben, kikérik véleményét. Vizi E. Szilveszter fontosnak tartja, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás magyar nyelven történjen, ezért kell Magyarországnak költségvetésileg támogatnia az itteni oktatást. – A Mindentudás Egyetemének előadásaiból a magyar lakosság 75%-a egy vagy két műsort teljes terjedelemben végignézett. Tehát jóval nagyobb a beágyazottsága. A Mindentudás Egyetemébe erdélyi tudósokat is be akar vonni. /Mészely Réka: "El kell menni tanulni, és visszajönni, itt lenni". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2004. április 6.
Ápr. 3-án megnyílt Soó Emma kiállítása a marosvásárhelyi Református Diakóniai Otthonban. Festényei optimizmust sugároznak. Naturalista és absztrakt képeket fest olajjal. /Balázs Ildikó: A festészet öröme. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2004. április 6.
A napokban a budapesti Apolló cirkusz vendégszerepelt Marosvásárhelyen. A magyar cirkusz Marosvásárhelyen kizárólag román nyelven reklámozta és konferálta be a műsorszámokat, annak ellenére, hogy a városban a lakosság nemzetiségi összetétele fele-fele arányban oszlik meg. /Horváth Kovács Ádám: Magyar cirkusz – románul. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2004. április 6.
Ápr. 4-én, vasárnap ötödik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek-néptánccsoportok fesztiválját. Balánbányáról, Székelykeresztúrról, Zetelakáról, Sepsiszentgyörgyről, Szovátáról, Csíkszeredáról, Csíkmindszentről, Segesvárról, Marosvásárhelyről érkeztek a gyerekek az V. Gyermek-néptánccsoportok Fesztiváljára. A házigazda a Kékiringó Néptánccsoport volt. A csapat muzsikusa a Keleti Szél Szabad Csapat volt. /(barabás): Balánbányától a Csíki-medencéig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./
2004. április 7.
Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2004. április 7.
Ha 1905 májusában valaki azt mondta volna dr. Bernády György marosvásárhelyi polgármesternek, mint megrendelőnek, vagy a két tervezőnek, a budapesti Komor Marcellnek és Jakab Dezsőnek, hogy 2004 áprilisában a marosvásárhelyi „cifra palota" homlokzatán a román nemzeti zászlót és az észak-atlanti katonai tömb lobogóját fogja lengetni, és hogy csak az egy szem magyar felirat (Maros Megyei Tanács) lesz, bizonyára jót nevettek volna az urak az okvetetlenkedőn, írta Máthé Éva. Románia belépett a NATO-ba. A helyi román sajtó megírta, hogy az RMDSZ nem „méltóztatott megjelenni" az ünnepségen. Közben az RMDSZ Maros megyei székhelyére nem érkezett semmiféle meghívó, sőt Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök azt sem tudta, hogy a „cifra palotára" kikerült a kék lobogó. /Máthé Éva: Beléptünk… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2004. április 8.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) országos elnöke bejelentette, hogy indulni készül a marosvásárhelyi polgármester-választáson. Négy évvel ezelőtt éppen az RMSZSZ által megszerzett hatszáz szavazat miatt Fodor Imre elveszítette a polgármesterséget. Az RMSZSZ tanácsosi listát is készül állítani, de ennek összetételét Kiss Kálmán nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, mivel még nem végleges. Közben ez az alakulat is végzi az újrajegyeztetéshez szükséges 25 ezer aláírás gyűjtését. „Eddig több mint húszezren írták alá az íveinket.” – állította Kiss Kálmán. Marosvásárhelyen Kelemen Atilla (RMDSZ) és Donáth Adél (MPSZ) után Kiss Kálmán a harmadik magyar nemzetiségű polgármesterjelölt, aki szándékát nyilvánosságra hozza. /Szucher Ervin: A szabadelvűek nem lépnek vissza. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2004. április 8.
Visszhangos sikerű bécsi vendégjátékon vett részt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Túl az Óperencián című zenés kabaréval. A fellépésre az Európa Club-Bécsi Magyar Kultúregyesület meghívására került sor, melynek alkalmával a marosvásárhelyi művészek bemutatták A Súrlott Grádics emlékei alcímmel jegyzett vidám jeleneteket, sanzonokat és slágereket. /Bécsi vendégjáték után búcsúelőadás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2004. április 9.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
2004. április 9.
Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 10.
A rektori hivatalhoz hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának vezetősége is kibővült a napokban tartott választás nyomán. Hollanda Dénes egyetemi tanár dékán mellé Filep Emőd előadótanárt választották meg dékán-helyettesnek, Ferencz László előadótanárt pedig kari kancellárnak. Az egyetem marosvásárhelyi székházának támogatását illetően Hollanda közölte, hogy a megígért 600 millió forint biztosítva lesz, annyi különbséggel, hogy folyósítását két részben hagyta jóvá a kuratórium. A Marosvásárhely határában épülő székhelyen jól haladnak a munkálatok. Hollanda professzor bízik abban, hogy a hiányzó 400 millió forint is összegyűl. A gyűjtési akció fővédnökségét vállaló Mádl Ferenc köztársasági elnök máj. 25-re a Magyar Tudományos Akadémia nagytermébe hívta meg a vállalkozókat, hogy segítséget kérjen. /(bodolai): Kibővült a Sapientia marosvásárhelyi vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
2004. április 10.
Tóth István tanár-festőművész-műkritikusra emlékezett Sas Péter. Tóth István /Marosvásárhely, 1892. máj. 29. – Kolozsvár, 1964. máj. 24./ Kolozsváron végezte iskoláit, korán felfedezték rajztehetségét. Tóth István megismerkedett Kelemen Lajossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosával, a későbbi történettudóssal. Ő vonta be a tehetséges ifjút genealógiai, heraldikai, vagyis családtörténeti és címertani munkálatok illusztrációs feladataiba. A budapesti Rajztanárképző Intézetben végzett, majd rajztanár lett Kolozsváron. 1920 után szinte évente vett részt csoportos vagy egyéni tárlatokon. Nemcsak kiadványokat, lapokat illusztrált, képeslapokon is megjelentek alkotásai. Az igazi elismerést albumainak megjelenése jelentette. 1939-ben megjelent A magyar díszítés alapformái című könyve. /Sas Péter: Negyven éve halt meg Tóth István tanár-festőművész-műkritikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2004. április 10.
Nagyenyeden csengő van Bethlen Gábor Kollégium a régi falai között. A csengő a mindenkori nagyenyedi diák számára sokat jelent. A régi nagy csengőt 1891-ben még a nagyenyedi református tanoda öntette a kolozsvári Andrásovszky Efráim műhelyében. A idő azonban megviselte, megrepedt, és néhány hónappal ezelőtt leszerelték. Helyére most a testvérváros, Siklós polgármestere, Kozma Sándor által finanszírozott új csengőt helyeztek. A bronzcsengő a marosvásárhelyi Rácz harangöntő műhelyben készült, a következő felirattal: “Öntette a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége, a siklósi önkormányzat segítségével”. A felszerelésnél ott volt Simon János igazgató és Krizbai Jenő történelemtanár. A hivatalos felavatásra az ápr. 24-i ünnepség keretében kerül sor. /N. T.: Új csengő a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2004. április 13.
A másként gondolkodók Tőkés László (akkori) tiszteletbeli elnök védnöksége alatt megszervezték az Alsócsernátoni Fórumot /1998. szept. 12./, amelyre hivatalos volt Markó Béla szövetségi elnök is. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a fórumon, ehelyett Kolozsvárra összehívták az országos választmányt, és bejelentették, hogy ha a kormány nem engedélyezi az önálló magyar Bolyai Tudományegyetemet, az RMDSZ kilép a kormányból. Markó Béla elnök a marosvásárhelyi Bernády-házba értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az RMDSZ szenátorai, képviselői, az államtitkárok, a magyar prefektusok és alprefektusok, valamint a megyei elnökök. Gaál Márton jelen volt akkor ezen a tanácskozáson, most beszámolt erről. Markó Béla feltette a kérdést, hogy kinek-kinek a területén milyen gazdasági, politikai és személyi következményekkel jár a kilépés. Toró Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: a kilépésre vonatkozó határozatot be kell tartani. Toró beszéde alatt Verestóy Attila szenátor nevetett, végül röhögött. Utána indulatosan ezt mondta Torónak: „Gondolkodnék a szavaidon, ha embernek tartanálak, de a szememben nem vagy ember!” Durva kijelentéséért a gyűlésvezetőnek rá kellett szólnia Verestóyra. Gaál Márton hozzászólásában kifejtette a Verestóy szavaival kapcsolatos véleményét, mire Verestóy kimondta: „Vegyék tudomásul, azért jelentettük be, hogy kilépünk a kormányból, hogy benne maradhassunk.” /Gaál Márton, Marosvásárhely: párbeszéd RMDSZ módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./
2004. április 16.
Marosvásárhelyen fél évszázada nem neveztek el iskolát magyar személyiségről. Vályi Gyuláról, a másfél évszázaddal ezelőtt Marosvásárhelyen született matematikusról szeretnék elnevezni a jelenleg 7-es számot viselő általános iskolát. „Sajnos az iskola vezetőségében olyan kollégák is vannak, akik a névadást vitató gyűlésen szemrebbenés nélkül kijelentették, nem hajlandók megtanulni leírni és kiejteni egy magyar nevet” – nyilatkozta Sebestyén Júlia, a Vályi Gyula emlékét ápoló társaság vezetője. /Szucher Ervin: Zavarónak tartják a magyar iskolanevet Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2004. április 17.
Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2004. április 19.
Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
2004. április 19.
Ápr. 17-én Marosvásárhelyen köszöntötték a hatvanesztendős Farkas Árpád költőt. A laudációt Sütő András vállalta. Elemezte Farkas Árpád líráját, amely, mint mondta, az erdélyi magyartalanítás néma rettenetének idejében teljesedett ki. Párhuzamot vont a helikoni írók nagy egyénisége, Dsida Jenő és a mai sepsiszentgyörgyi költő között, akik a nemzetféltésben ikerszellemekként, testvérlelkekként emelték fel szavukat sorstársaik érdekében. Farkas Árpád nem titkolt kiábrándultsággal beszélt, elmondta, hogy elég régóta nem ír már verseket, úgy érzi, megszűnt számára a versírás tétje. A líra ideje lejárt, a politikusoké lett a szó, ők lettek a hangadók. Farkas Árpád versei hangzottak el a Színművészeti Egyetem végzős hallgatóinak előadásában. /Nagy Miklós Kund: A vers ideje lejárt?! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
2004. április 20.
Kelemen Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének választási jelszava – "Marosvásárhely – A Székelyföld kapuja Európa felé" – vitát robbantott ki az RMDSZ és az MPSZ, valamint a Maros megyei Székely Tanács (SZT) képviselői között. Andrássy Árpád, a Maros Megyei SZT alelnöke szerint Kelemen populista jelszót alkalmazott. Kelemen Attila azzal vádolta az MPSZ-t, hogy a magyar lakosság félrevezetésével gyűjtötte össze a szervezet bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. "Az MPSZ képviselői félrevezették a magyar lakosságot, mivel az aláíróknak azt mondták, hogy a kettős állampolgárságot támogatják, nem a szervezet bejegyzését", mondta. Kiss István, az MPSZ Maros megyei alelnöke valótlannak nevezte Kelemen Attila állításait. /Vita Kelemen választási jelszava kapcsán. Az RMDSZ szerint az MPSZ félrevezetett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2004. április 20.
Ápr. 18-án, vasárnap Maros megye 12 községében több mint tizenötezer választópolgár ment el szavazni az előválasztáson, ez jelzi, hogy nem gyengül az RMDSZ iránti érdeklődés, jelentette ki dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. /Mózes Edith: Dorin Florea pánikol. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2004. április 20.
Magánkiadásban jelent meg a Marosvásárhelyen élő Tisza Kálmán István könyve: A Tisza család krónikája. A Tiszák két miniszterelnököt adtak Magyarországnak, Tisza Kálmánt (1830-1902) és Tisza Istvánt (1861-1918); mindketten meghatározó személyiségei voltak az 1867-1918 közötti korszaknak. /Gábor Attila: Krónika egy történelmi családról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2004. április 22.
Zilahon a Könyvtár-barátok Társasága szemináriumot szervezett Kisebbségi jogok Európában és romániai alkalmazása címmel. Meghívott előadó Haller István, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga vezetőségi tagja volt. A szemináriumon elhangzottak szerint: Romániában modellértékűek a nemzetiségi jogokra vonatkozó törvények, rendeletek, alkalmazásuk viszont nehézkes, például a diszkriminációs jelenségek büntetését illetően. Romániában jó programot fektettek le a romák helyzetének javítására, gondot okoz a finanszírozási hiány a program kivitelezéséhez. /Nemzetiségi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2004. április 22.
Székelyföld autonómiatörekvéseire válaszként újra kiadták Gheorghe Popa-Lisseanu könyvét, A székelyek eredete és a románok elszékelyesítése című hamisítványhalmazt, amely először 1941-ben látott nyomdafestéket. A könyv mai méltatói, I. Lacatussu és V. Lechinean véleménye szerint a székelyföldi ,,tisztán magyar blokk” nem egyéb, mint hiedelem, ,,csupán a magyarok fejében megfogant idea”. A székelyek román eredetét ,,bizonyító” másik művet Ioan Ranca jegyzi, címe: Román személynevek a székely székekbeli összeírásokban. Ezt 1997-ben Marosvásárhelyen adták ki. A szemfüles szerző több százra teszi ama székelyföldi települések számát (!), amelyeket a románság ősi szálláshelyein teljesen elmagyarosítottak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./
2004. április 23.
A szűkös költségvetés ellenére a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) teljesíti a vállalt feladatokat, a 2004–2005-ös tanévben ugyanazokkal a szakokkal, változatlan kerettel működik majd; a marosvásárhelyi egyetemi campus főépülete a betervezett ütemben épül, s október 1-jétől a hallgatók már ott folytathatják tanulmányaikat – hangzott el ápr. 22-én a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón. Megjelent a 2004-es felvételi tájékoztató füzet. Dr. Bakacsi Gyula, a csíkszeredai karokért felelős rektor-helyettes, magyarországi professzor rámutatott: idén az egyetem az előirányzott költségvetési keretnek csupán 70 százalékával rendelkezik, ezért jelenleg a lehetséges pénzügyi források felkutatásán dolgoznak. A 2004-es beiskolázási számok még nem véglegesek, előreláthatólag a csíkszeredai karokon összesen 425 helyet, Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humán Tudományok Karon 275 helyet, míg Kolozsváron, a Természettudományi és Művészeti Karon 45 helyet hirdetnek meg. /Megjelent az EMTE 2004-es felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2004. április 23.
Ápr. 24-én Erdőcsinádon tizenegyedik alkalommal szervezik meg a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozót, ahol a színpompás lovas-zenés felvonulás, dalos-táncos előadás mellett népművészeti és népviseleti, valamint fotókiállítás nyílik. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének az elnöke sérelmezte, hogy a Marosvásárhelyen működő, a megyei tanács által fenntartott tizenegy művelődési intézmény közül mindössze egynek van magyar vezetője (a Látó folyóiratnak). A Népi Alkotások Házánál, a Maros Megyei Könyvtárban, a Népművészeti Iskolában nincsenek magyarok a vezetőségben. Azt is jelezte, ha a jelentős civil szervezetek, mint az EMKE nem kapnak normatív, azaz előrelátható, biztos anyagi támogatást, akkor kétségessé válik a működésük. – Ápr. 23-án, Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Központban az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskola Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. /(Máthé Éva): Anyagi gondokkal küzd az EMKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2004. április 24.
Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje ápr. 23-án az egyetemi diákszervezetek képviselőivel találkozott. Kelemen Atilla az együttműködés reményében hívta meg a diákságot. Az RMDSZ célja, hogy a fiatalokat bevonja tevékenységébe, együttműködjön a diákság képviselőivel. /(m.r.): Folytatódnak a konzultációk. Találkozó a diákszervezetek képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2004. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
