Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./
2004. május 13.
Az ASSITEJ (Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége) Magyar Központja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a kaposvári Csíky Gergely Színház közreműködésével meghívásos pályázatot hirdetett gyermek és ifjúsági korosztálynak szóló eredeti drámák megírására. A zsűri Hatházi Andrást is díjazta: Álomfestő című gyerekdrámája megosztott harmadik díjat kapott, Kozsár Zsuzsanna és Vörös István mellett. A második díjat szintén megosztva kapta Litvai Nelli és Pozsgai Zsolt. Első díjat a zsűri nem osztott ki. /(köllő): Díjazták Hatházi Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2004. május 14.
A Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi szervezetének elnöksége máj. 11-én helyzetértékelő ülést tartott. Az MPSZ sajtóközleményt adott ki, amelyben elítélte s "demokrácia-ellenesnek bélyegzi azt az SZDP-RMDSZ háttéralkura épülő gyakorlatot, melynek eredményeként a Magyar Polgári Szövetséget megfosztották ama alkotmányos jogától, hogy indulhasson az idei június 6-i helyhatósági választásokon." Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke kifejtette, hogy az MPSZ jelenleg a szervezet építését tekinti legfontosabb feladatának. Az elnökség "tényként állapította meg, hogy miközben az RMDSZ-vezetők mind szorosabbra fűzik kapcsolataikat és együttműködésüket az utódkommunista kormánypárttal, addig a maga mögött jelentős magyar tömegeket felvonultató MPSZ-től elhatárolódnak, kibontakozásában minden eszközzel akadályozzák." /-demeter-: Tőkés András háttéralkuval vádolja az RMDSZ-t. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. május 14.
A restitúciós törvény alapján került vissza a marosvásárhelyi református egyház tulajdonába az egykori Református Leányiskola épülete, amelynek állaga az elmúlt években folyamatosan romlott. Az épületnek továbbra is oktatási, nevelési és művelődési rendeltetést szánnak, elkészítették a Göcsi Máté Oktatási, Művelődési és Szociális Központ tervét, amely megvalósításra vár. A megvalósítása csak akkor kezdődhet el, ha a tulajdonos, a tíz marosvásárhelyi egyházközség támogatást kap az épület felújítására és két szinttel való kibővítésére. A tervek szerint elkészülése után itt működne a Kántor-Tanítóképző Főiskola teljes infrastruktúrájával, egyházzenei gyakorlótermekkel, leány- és fiúbentlakással, továbbá a Calepinus Idegen Nyelvű Népfőiskola és Nyelvvizsgaközpont, mellette egy pedagógiai és idegen nyelvű könyvtár. A szórványban élő tehetséges fiatalok számára kollégium létrehozását tervezik. A névadó Göcsi Máté az 1500-as években 35 esztendőn át volt Marosvásárhely református lelkipásztora, majd 1579-ben választották meg Erdély református püspökévé. Gyűjtést indítottak a tervezett központ megvalósítására. /(bodolai): Átalakul az egykori református leányiskola. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. május 15.
Magyarország EU-csatlakozása új helyzetet teremt, új dimenzióba helyezi a román-magyar kapcsolatokat, nyilatkozta máj. 14-én Szent-Iványi István /SZDSZ/, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, aki Csőzik László és Ara-Kovács Attila diplomata társaságában érkezett Marosvásárhelyre, majd Kelemen Atillával, az RMDSZ polgármesterjelöltjével, illetve értelmiségiek egy csoportjával találkozott a Bernády Házban. Szent-Iványi István hangsúlyozta: nem kíván beavatkozni az RMDSZ belső életébe, pártja mindig a megválasztott vezetőkkel tartja a kapcsolatot és nem helyesli, hogy a magyar belpolitikai megosztottságot bárki exportálja. Az SZDSZ-es politikus szerint a nemzeti jelző fosztóképző a liberális politikában. Szent-Iványi István kifejtette, pártja nem ért egyet a kettős állampolgársággal. /Mózes Edith: SZDSZ-küldöttség Marosvásárhelyen. Lehet-e a róka vegetáriánus? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2004. május 15.
Xantus Géza kiállítása a Bernády Házban: csíkszeredai festő itáliai képei Marosvásárhelyen. Xantus Géza négy évig ösztöndíjasként Rómában tanult, és 2003-ban diplomázott az Accademia di Belle Arte festészeti karán. Budapesten, Rómában, Helsinkiben, Kielben voltak sikeres kiállításai eddigi pályája másfél évtizedében. Budapesten teológiai tanulmányokat is folytatott. A kisgrafikától, az ex librisektől a monumentális munkákig, freskók, színes üvegablakok, belsőépítészeti tervek megvalósításáig terjed foglalatosságai köre. Budapesten a Magyar Püspökkari Konferencia kápolnájának ablakain van Keresztút-sorozata, Miskolcon az Ige templomában látható ötven négyzetméteres szentélyfreskója, a szatmári püspöki palota dísztermének tavalyi felújítása is az ő tervei alapján történt. /N.M.K.: Áttört dimenziók. Xantus Géza kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2004. május 15.
Megjelent egy emlékkönyv a Fotóklubról: 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub, 1953-2003 /Lyra Kiadó, Marosvásárhely 2003/. Összeállította és szerkesztette Bálint Zsigmond. Az 1953-ban megalakult Fotóklub Marx József elnök irányításával működött, annak 1992-ben bekövetkezett haláláig. 1992-2002 között Bálint Zsigmond, majd 2002-2004 között Tamás András vállalták fel az elnöki teendőkkel járó ügyintézést. A kiadvány derekát terjedelmes válogatás képezi a sajtóban 1965 és 2001 között megjelent írásokból. /Bölöni Domokos: Ötven év a fényképezés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2004. május 17.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület máj. 15-16-án Marosvásárhelyen rendezte a Tavaszi Fesztivált a népi hagyományok ápolására. A megye majd minden részéből érkeztek táncos lábú iskolások. Volt népdaléneklő-verseny is. /Mészely Réka: Hétvégi Tavaszi Fesztivál. Az EMKE a népi hagyományok megőrzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2004. május 18.
Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 18.
Gálaműsorral zárult az EMKE tavaszi fesztiválja máj. 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Nagy sikerrel léptek fel a népdalvetélkedő díjazottjai. A gálát a Füzesi Albert vezette Napsugár együttes parádés műsora zárta. Híres a csávási dalárda: a falu népe 157 éve dalol kórusban. Nemrég elveszítették karnagyukat, Dézsi Ferenc zenetanárt. Úgy tűnt, az énekkari tevékenység a mélypontra süllyed. Az EMKE próbált segítséget nyújtani a csávásiaknak: fellépési lehetőséget kínált a vegyes karnak. A csávási iskola nemrég vette föl Belle József egykori tanító nevét, akinek a híres csávási dalárda köszönhető. Csávásnak állandó karmesterre van szüksége. /B. D.: Ismét színpadon a csávási dalárda. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2004. május 19.
SZDSZ- küldöttség látogatott Marosvásárhelyre. A delegáció vezetője, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke rámutatott, hogy az SZDSZ mindig fontosnak tartotta a kapcsolattartást a határon túli magyarsággal. Mózes Edith újságíró kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében a párttagolódás aktív Fidesz-segédlettel alakult ki, a Fidesz mit remél ettől, Szent-Iványi István, kifejtette: akiket a Fidesz „megsegít, azok vissza szokták őket segíteni. Azok az emberek azt szokták nyilatkozni, hogy ne szavazzanak bolsevikokra, liberálisokra a magyar választópolgárok, s ezért konkrét támogatásokat kapnak. Tehát ez az egyik. A másik pedig az, hogy a Fidesznek kezdettől fogva az volt a filozófiája, hogy nem egyenrangú partnernek tekintette a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hanem alárendelt csatlósokat szeretett volna látni. Olyanokat, akiket közvetlenül lehet irányítani Budapestről” „Az RMDSZ vezetése, vagy Délvidéken a Kasza József vezette VMSZ egy csomó kérdésben szemben állt velük, más álláspontot képviselt. Ezt nehezen tudták elfogadni, mert ők egy közvetlen irányításban voltak érdekeltek. Ezenkívül bizonyára az általuk támogatottak magyarországi hozzátartozóinak szavazataira is számítanak.” /Mózes Edith: Az SZDSZ elutasítja a feszültséget szító törekvéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./
2004. május 20.
Máj. 20-án kezdődik a Marosvásárhelyen a TOPFEST (Thalia Open Festival) címet viselő, tíznapos színházi fesztivál. A tavalyi rendezvénysorozattal ellentétben idén aránylag sok magyar nyelvű előadás lesz. Fellép a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház is. /Nagy Botond: Thalia Open, ma estétől. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2004. május 21.
Oktatási megállapodás írt alá Budapesten Magyar Bálint oktatási miniszter és Calin Fabian román nagykövet. A megállapodásban külön fejezet rendelkezik a nemzetiségi oktatással összefüggő kérdésekről. A közlemény szerint az együttműködési megállapodás kölcsönösen lehetőséget nyújt számos ösztöndíjra, többek között hungarológiai tanulmányok folytatására, teljes nappali tagozatos alapképzésre, ezen belül 2 román nemzetiségű magyar hallgatónak tanulmányok folytatására Romániában, PhD és kutatói ösztöndíjakra, nyári egyetemi programokon való részvételre, valamint 30 magyar nemzetiségű romániai pedagógus és 30 román nemzetiségű magyarországi pedagógus 1-2 hetes tanulmányútjára. A megállapodás alapján a következő tanévtől lehetőség nyílik 3 román lektor fogadására az ELTÉ-n, a Szegedi Egyetemen és a Tessedik Sámuel Főiskolán, 3 magyar lektort pedig a bukaresti, a kolozsvári Babes-Bolyai, és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen fogadnak. /Magyar-román oktatási megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2004. május 21.
Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2004. május 22.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új összetételű vezetősége: Béres András rektor, Mihai Sin, a román és Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője, valamint Cristian Stamatoiu egyetemi kancellár találkozott a sajtóval. Bővül az egyetem kínálata. Ősztől zenepedagógiai szakot indítanak. Nagy a valószínűsége annak, hogy az audiovizuális kommunikáció szakterületén elkezdődhetnek a magiszteri tanulmányok. Az első esztendőben a román nyelvű mesterkurzusok jönnének létre, magyarul pedig a zenepedagógiai oktatás zajlik majd. 2005-től magyarul is bevezetik a magiszteri képzést, románul pedig a zeneit. Idén a teatrológia szakon is tartanak felvételi vizsgát. /N. M. K.: Bővülő kínálat a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./
2004. május 24.
Máj. 22-én a Maros megyei RMDSZ vendégeként Marosvásárhelyre látogatott Vojnik Mária, a magyar Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. A Bernády Házban tartott egészségügyi fórumon dr. Kelemen Atilla polgármesterjelölttel, dr. Benedek Imrével, orvosokkal, egyetemi hallgatókkal találkozott. A stratégiai együttműködésről is szó esett a magyarországi és erdélyi egészségügyi intézmények, szakemberek és szervek között. Az Európai Unióban hiány van az egészségügyi és jóléti szolgáltatások terén. Magyarország sem kivétel, hiszen óriási orvos- és asszisztenshiánnyal küszködnek. A magyarországi egészségügyi szakemberek leginkább a németországi, osztrák kórházakban próbálnak szerencsét. Vojnik szerint a Romániában végzett orvosokat ezért is várják tárt karokkal az anyaországban. /Mészely Réka: A magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkára Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2004. május 24.
Máj. 22-én Baróton tartotta meg idei vándorgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsész-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya. Előkészítője és lebonyolítója a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt. Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke és Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke köszöntője után a magyarországi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi előadók ismertették dolgozataikat, melyek a székelyek történetének egyes mozzanataival, a székelyföldi városok kiváltságos helyzetével, az erdővidéki református egyházmegyék életével, az 1762–1764-es határőrség erdővidéki szervezésével, Erdővidék önállósulási és függetlenségi törekvéseivel, a vargyasi Daniel családdal, Benedek Elek emlékirataival, az erdővidéki hely- és családnevekkel, az irodalmi gyakorlókönyvekkel, regionális történetekkel, a lokális balladák jelentőségével, a népi kultúra szerepével a globalizáció korában kérdéseivel foglalkoztak. Erdővidék központjában, Baróton mind a művelődés, mind a tudományos kutatás terén az utóbbi időben igen jelentős sikerekről számolhatnak be. Hetente tartják a Fókusz Klub változatos tudomány- és művelődésterjesztő műsorát, az Erdővidék című újság mellett évnegyedenként megjelenik az Erdővidéki Lapok, helytörténeti és néprajzi anyaggal, továbbá napvilágot látott tavaly novemberben az időszaki kiadvány, az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár első kötete. A vándorgyűlés napján megalakították az Erdélyi Múzeum-Egyesület fiókszervezetét is. /(a–e): Vándorgyűlés Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./
2004. május 24.
Máj. 22-én rendezték meg a XIII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Első alkalommal csendült fel Korpos Csilla átdolgozásában Assisi Ferenc Naphimnusza, valamint egy Csíki Csaba-ősbemutató. /Járay Fekete Katalin: XIII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2004. május 25.
Mircea Munteanu, a Dorin Florea polgármester támogató Ökológus Párt megyei elnöke "választói minőségben" reklamált Marosvásárhelyen, a választási irodánál. Szerinte az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, Kelemen Atillának a plakátjai ellentmondanak a törvénynek. Fehér szakáll – piros nyakkendő, szerinte a színkombináció egy másik ország, a Magyar Köztársaság zászlójának színeit idézi. Szerinte az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének plakátján a következő elemek törvényellenesek: zöld alap, piros RMDSZ-jelvény, a jelszó fehérrel van írva, a jelölt inge fehér és szakállának egy része fehér. A választási iroda helyt adott Munteanu Mircea panaszának. A határozat kötelezte az RMDSZ-t, hogy távolítsa el a jelölt választási plakátjait. Az RMDSZ megfellebbezte meg a határozatot. /Mózes Edith: Egy választópolgár esete a piros-fehér-zölddel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Több órán át vitatta a megyei választási iroda az RMDSZ fellebbezését, melyet végül elfogadott. Kelemen Atilla fehér szakállas képe tehát maradhat. /Mózes Edith: Maradhat a szakáll! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 25.
Máj. 23-án Marosvásárhelyre látogatott a Történelem Fő utcája. Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina Ilka Wass Albert-verseket szavalt. Tőkés András tanácsos, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte a rendezvényen megjelent RMDSZ-t, majd beszédében a diktatúra időszakára emlékeztetett. Az autonómia kérdésének kapcsán elmondta: minden kor megteremti a maga kurucait és labancait: "mi nem akarunk kicsik lenni, mi szeretnénk álmodni és álmainkat valóra váltani." Ölvedi Zsolt MPSZ- tanácsosjelölt a szabadság mai nevét az autonómia fogalmában találta meg, Ráduly Levente a pluralizmust mint megoldást, az autonómiát mint egyetlen esélyt hangoztatta. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómia nyitott, és anyagi jólétet hoz. /Nagy Botond: Vásárhelyen járt "Fő utca". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2004. május 25.
Máj. 23-án Temesváron a kolozsvári társulat előadásával lezárult a kisebbségi színházak tíz napig tartó fesztiválja. Máj. 22-én a marosvásárhelyi Ariel Színház két művésze, Fodor Edina és Szabó Tibor skót balladákat és dalokat adtak elő. A Csíki Játékszín (Csíkszereda) a könnyű műfaj kedvelőit szórakoztatta Vajda Katalin Anconai szerelmesek zenés-táncos vígjátékával. Varga Sándor egyéni produkciója zárta a SALT-projekt előadásait Esterházy Péter Egy nő című munkájából szöveg-kollázzsal. /Szekernyés Irén: II. Interetnikus Színházi Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
2004. május 26.
Az RMDSZ elsődleges értéknek az egységes fellépést tekinti mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 5-én, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel szemben jelen pillanatban nincsen alternatív szervezet, a független jelöltek ellenére a szövetség politikai ellenfelei a román pártok. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatos viták elcsitultak, az éles szembenállások megszűntek. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék feletti; 526 községben és városban indítottak jelölteket. A szövetségnek ma 145 polgármestere és 2.400 helyi, megyei önkormányzati képviselője, azaz tanácsosa van. Az a céljuk, hogy Kolozsvárott leváltsák a jelenlegi polgármestert, Gheorghe Funart és Marosvásárhelynek újra magyar, RMDSZ-es polgármestere legyen. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke közölte: a hivatal eddig 758 millió forint általános oktatási-nevelési támogatást utalt át Romániába, ahol az elkövetkező napokban a közvetlen érintettek megkapják a juttatást. A Szlovákiában, Felvidéken benyújtott 25 ezer pályázat esetében 570 millió forintot ítéltek oda, a HTMH ebből már 201 millió forintot elküldött. Bálint-Pataki József szerint a tanév kezdéséig körülbelül négymilliárd forint oktatási támogatást juttatnak Románián és Szlovákián kívül Kárpátaljára, a Vajdaságba, Szlovéniába és Horvátországba. /Az RMDSZ elsődleges értéke az egységes fellépés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Máj. 21-23-a között harmadik alkalommal szervezte meg az EMTE marosvásárhelyi karainak hallgatói önkormányzata a Tudományos Diákköri konferenciát. Az idei rendezvény annyiban tér el az előzőtől, hogy a műszaki szakosztályok mellett ettől az évtől humán tárgyakból is lehetett dolgozatot írni. Dr. Hollanda Dénes dékán elmondta, nagy örömére szolgál, hogy az egyetem fennállásának két és fél éve ellenére ez a TDK immár a harmadik. 250 millió forint hiányzik még az egyetem épületének befejezéséhez, ezért máj. 25-re a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe meghívták Magyarország kétszázötven legsikeresebb vállalkozóját, illetve 28-án, újabb jótékonysági estet szerveznek, ahol fellép több együttes, a fővédnök Mádl Ferenc. A konferencia iránt érdeklődők száma évről évre nő, a dolgozatok írói nem csak a Sapientia, hanem a Petru Maior, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti, a Kolozsvári Műszaki, a Babes-Bolyai Tudományegyetem diákjai, de Egerből is érkeztek. /Mészely Réka: Tudományos törekvések harmadik éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Máj. 23-án Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait, eljött a kuratórium elnöke, dr. Verrasztó Zoltán is Budapestről. A szolgálatot vállalók részesülnek elismerésben, idén makfalvi Fülöp Irén tanárnő, a székelykeresztúri ifj. Ipó László, Szepsiszentgyörgyről Kónya Ádám muzeológus /aki most nem volt jelen/ és a marosvásárhelyi Szász Margit Júlia. /Járay F. Katalin: Kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Szőttesekből és varrottasokból, festett ládikákból, szalmából készült dísztárgyakból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében, az EMKE Maros megyei szervezetének rendezésében. Az alkotások a Kis-Küküllő mente, a Balavásártól Szovátáig terjedő térség gazdag hagyománykincsét mutatják be az érdeklődőknek. /(m. r.): Szalmába font tehetségek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2004. május 26.
Sütő András: Fülesek és fejszések között /Neptun Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003/ című naplójegyzetet minden korosztálynak el kellene olvasnia, írta Sándor Boglárka Ágnes. Az ő korosztályának azért, mert gyerekfejjel csak keveset értettek abból, hogy mi történt 89 decemberében országszerte, és a következő év márciusában Marosvásárhelyen. Az idősebb generációnak pedig azért, hogy első kézből értesüljön a szemtanú, sőt, a szenvedő alany elbeszélése alapján arról, mi is történt akkoriban. A Száműzött könyvek sorozatban megjelent kötetnek a sorozatcíme is beszédes. Voltak időszakok Sütő András életében, amikor egyetlen sora sem jelenhetett meg az országban. Ezért a betiltott kéziratokat Magyarországon adták ki. Most a Neptun Kiadó jóvoltából ezek a könyvek is hazatérhetnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Rejtett titkok, fájó valóságok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. május 27.
A Maros-Mezőségi Református Egyházmegye tanácsa máj. 25-én tartotta rendes ülését Marosvásárhelyen. Állásfoglalásukban biztatták híveiket a helyhatósági választásokon való részvételre. Javukra lesz, ha Marosvásárhelyen magyar polgármestert választanak. /A Maros-Mezőségi Református Egyházmegye tanácsának állásfoglalása a helyhatósági választások előtt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2004. május 27.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ művészeti estjeinek nyitóakkordja: a Tiberius vonósnégyes játéka. Most az előadóművészetről volt szó, meghívták a szakma egyik legkiválóbb ismerőjét, Illyés Kinga színművésznőt, előadóművészt. Illyés Kinga Csíky Boldizsárral beszélgetett. – Valami belső kényszer hajt most is, hogy ne hagyjam abba, vallotta Illyés Kinga. /Nagy Botond: Líradoboz a verskedvelőknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2004. május 27.
Sebestyén Péter /sz. Csíkszentmihály, 1968/ Erdőszentgyörgyön plébános. 1997-től a Marosvásárhelyi Rádió külső munkatársa. Az ott elhangzott katekéziseiből, valamint a különféle hazai lapokban megjelent publikációiból válogatva eddig három kötete látott napvilágot (Életutak 2000, Agapétól Zsoltárig 2001, Készenlétben 2003). Új könyve /Családi szentély. Emberi kérdések, keresztény válaszok, Csíkszereda, 2004/ a rádióban elhangzott, családról szóló kiselőadásait tartalmazza. Sebestyén Péter kedvvel ír, szívesen dramatizálja a helyzeteket, gyakran elidőz a szülői ház élményei és hagyományai között. /Bölöni Domokos: "Vadócba rózsát oltok..." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
