A Szatmárnémetiben élő Simonfy József költő rendszeresen közöl verseket a Helikonban és más lapokban. Első kötete Bánatkönyve címmel 2000–ben, a második Égdarab címmel 2002–ben jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában. Nemrég ugyancsak a Mentor adta ki a Holdkóros halak című kötetét. /E. Gy.: Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./
2004. július 27.
A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 27.
Júl. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Gecse Géza, a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának felelős szerkesztője által összeállított Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét. A találkozón jelen volt Komlóssy József, a SENCE (Society for the Protection of National Minorities in Central Europe) – az Európa Tanács Közép-európai Nemzeti Kisebbségek Védelméért Társaság Svájcban élő alelnöke. A két éve megjelent könyv a Magyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay klubban tartott Határok nélkül vitaestek szerkesztett változata. Komlóssy szerint ez egy igazi történelemkönyv, amely olvasmányos és mégis gazdag információkat hordoz. /(mészely): 1848-tól a kettős állampolgárság kérdéséig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2004. július 28.
A tavalyi felvételihez képest növekedett a színvonal a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen – hangsúlyozta Kovács Levente dékán. Míg az előző évben a színészet szakra nyolc lányt és csak három fiút tudtak felvenni, addig az idén a nyolc tandíjmentes és hét fizetéses (ebből egyet nem töltöttek be) helyre kilenc fiú és öt lány jutott be. Idén a színészet szak mellett bábszínészi és zenetanári szakokat indítanak. Idén először rajtol a zenetanári szak. /Mészely Réka: Felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2004. július 28.
Több mint tíz éve szervezi és vezeti a csángó tábort és mezőségi szórványtábort Erdőcsinádon Lukácsy Szilamér református lelkipásztor és felesége, Anna. Idén a táborozók egy része Pusztináról érkezett, a többiek pedig mezőségiek illetve marosvásárhelyiek. A táborban Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár kifejtette, Pusztinán sokkal jobban beszélnek magyarul, mint a klézsei, a Somoskáról vagy a máshonnan érkező gyerekek. Beérett az utóbbi években bevezetett fakultatív magyarórák (Bilibók Jenő tanár munkája) gyümölcse. Több pusztinai családból dolgoznak Magyarországon, sokan közülük idővel kitelepednek. /Járay F. Katalin: Csángó gyermekek Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2004. július 28.
Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2004. július 28.
Kelemen Imre /sz. Szováta, 1937. máj. 17./ otthon, az erdőkitermelésben dolgozott, amikor kitört az 1956-os forradalom. Öt-hat társával elhatározták, átszöktek a határon, hogy segítsék a budapesti forradalmárokat. Elfogták őket, fegyveres összeesküvés vádjával a kolozsvári katonai törvényszék marosvásárhelyi kirendeltsége Kelemen Imrét hét év börtönbüntetésre ítélte. Büntetése egy részét a szamosújvári börtönben töltötte le, erről szól visszaemlékezése, amely a Bartis Ferenc által szerkesztett Igazunk ’56 című budapesti folyóiratban jelent meg. Kelemen Imre 1957 szeptemberében került Szamosújvárra. Közel 50-en voltak a cellában, az ország minden részéről. Reggel öt órakor volt ébresztő és este tíz óráig nem volt szabad lefeküdni. Napközben a padokon és az ágyszélen volt szabad ülni. Mindenért büntetés járt: hétnapi fogda. A hétnapi fogda alatt csupasz ágytakarón és szalmazsák nélkül aludtak. Két nap langyos sós vizet kaptak a büntetés alatt, a harmadik nap volt csak étel. 1958-ban az egyik zárka rabjai fellázadtak. Hallatszott a rettenetes ordítás, verték a rabokat, megszólaltak a géppuskák is. Egy hónapon keresztül mindennap folyamatosan verték a rabokat. Miután megbosszulták az egyes pavilon rabjainak lázadását, a többiek is sorra kerültek. – Egy másik alkalommal elvették az evőeszközöket. Minden két embernek hagytak egy sajkát és egy kanalat. Az egyik evett, a másik nézte. Egy óra múlva pedig fordítva. Mindenesetre az egyik legjobban bevált módszer volt a kínzásra. Mindnyájan nagyon legyengültek, sorra megbetegedtek. – Az első télen nyolcadik alkalommal volt egy kis melegítés, a második telet azonban fűtés nélkül kellett elviselniük. Nem volt sem ágy, sem priccs, sem szalmazsák, sem takaró, az ablakból hiányzott az üveg. – 1958 őszén, a lázadás után nagy volt a terror. Minden semmiségért jött a büntetés. Egy alkalommal már több ideje nem fürödtek és szóltak az őröknek, hogy szeretnének megfürödni. Kivitték őket, sorfalat álló rendőrök álltak, a kezükben seprűnyéllel. Az őrök ütöttek, kit hogy értek: kit fejbe, kit vállon, kit lábon. A fürdőben várták a meleg vizet. Megeredt a jéghideg víz. A hideg víz elől nem volt hová félreállni. Az őr az ajtót becsukta, a fürdőből nem lehetett kimenni. Álltak a jéghideg víz alatt, míg az őr el nem zárta a vizet. Visszafelé újból seprűnyéllel ütötték őket. – Egyszer zárkatársa, Bartis Ferenc rosszul lett, elvesztette eszméletét. Kelemen kizörgött, kérte, jöjjön orvos. Erre Kelemet kihívták az őrök és borzalmasan összeverték. /Kelemen Imre: A bölcsőtől a megsemmisítő börtönig. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27., folyt.: júl. 28./
2004. július 29.
Román lapok szerint Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője egy jún. 22-ével datált értesítést kapott a Legfelsőbb Semmítőszéktől, amelyben azt közlik a képviselővel, hogy a kivizsgálás nyomán megállapítást nyert, miszerint Wass Albert nem tekinthető háborús bűnösnek. A közlemény nyomán dúl-fúl a marosvásárhelyi Hősök Kultusza Egyesület, amely közleményt hozott nyilvánosságra ezzel kapcsolatban. Ebben név szerint is felsorolja azoknak a román, zsidó és magyar áldozatoknak a nevét, akik szerintük a Wass Albert által a magyar katonáknak adott kivégzési parancsok következtében veszítették életüket. Az egyesület felszólította a Legfelsőbb Semmítőszéket, hogy vizsgálja felül azt a közleményt, amit a képviselőhöz juttattak el, és másítsa meg véleményét a Wass Albert-üggyel kapcsolatban. /A Wass Albert-ügy újabb bonyodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2004. július 29.
Hosszantartó betegség után marosvásárhelyi otthonában elhunyt Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművész /Bereck, 1940. dec. 10. – Marosvásárhely, 2004. júl. 28./, Marosvásárhely díszpolgára. Pályafutása meghatározó részében a marosvásárhelyi színházhoz kötődött, később tanított a Színművészeti Egyetemen is. Önálló estjeivel évtizedek óta járta Erdélyt, az anyaországot és a világ magyarságát. Számosan emlékeznek például Fagyöngy című önálló lemezére, Saint Exupery Kis hercegének előadására vagy az egy-két hónapja több helyütt bemutatott Márai San Gennaro vére vagy a Szent Erzsébet legendája estjeire. Néhány éve Kecskeméten jelent meg az erdélyi magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott Útravaló című dupla CD-je és kazettája. Az egyetemes magyar előadóművészet egyik legnagyobb alakja volt, aki egész életét a magyar nyelv és kultúra ápolásának szentelte. Temetéséről később intézkednek. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Csaknem hatvannégy éves korában Marosvásárhelyen elhunyt Illyés Kinga színművésznő. Páratlan lelkierővel küzdött hosszú éveken át a kegyetlen betegséggel, mely végül legyőzte őt. Gazdag embernek tekinthetik magukat azok, akik rendelkeznek a szavalatait tartalmazó hanglemezekkel. /Máthé Éva: Csillag volt a színjátszás egén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2004. július 29.
Júl. 28-án kezdődik Marosvásárhelyen a Félsziget Fesztivál. Esett az eső, további esőzéseket jelentettek. Sorra érkeznek a hátizsákos fiatalok. Lokodi Csaba, a pénzügyi felelős reménykedik. Már több mint ezer, öt napra szóló, 400 ezer lejes jegyet eladtak. Negyvenezer résztvevőre számítanak továbbra is. /(Máthé Éva): Félsziget Fesztivál – 2004. Megázva bár, de törve nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ A Félszigetre mintegy negyvenezer embert várnak a rendezők. A másodszor sorra kerülő, ötnapos rendezvénysorozaton a romániai és a magyarországi könnyűzene krémje lép közönség elé. A közönség több mint 70 könnyűzene-koncertből válogathat. A Félsziget költségvetése 200 ezer euróra rúg, ennek a felét teszik ki a koncertek. /Félsziget Fesztivál – Marosvásárhely. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./
2004. július 30.
Sikeresek voltak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgái, folytatják az infrastrukturális beruházásokat, egyes szakokon háromszoros túljelentkezést tapasztaltak, máshol azonban aggasztóan alacsony volt az érdeklődők száma. A csíkszeredai karon működő környezetgazdaságtan szakon meghirdetett 50 helyre alig 15-en jelentkeztek, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon pedig az 50 helyre csupán 11-en. A mezőgazdasági szakokat elsősorban a székelyföldi alapfoglalkozás támogatása céljából indították Csíkszeredában. Kolozsváron a fotóművészet-média szakon 20 helyre 64-en, Marosvásárhelyen a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak 40 helyére 169-en jelentkeztek. A következő tanévben több mint 2000 fiatal tanul majd a Sapientián. Az egyetemen 49 sikeres tanári versenyvizsga zajlott. Az oktatók fele már az egyetem keretén belül tevékenykedett. Egyesek magasabb fokozatba léptek, mások pedig új oktatói az intézménynek. Csíkszeredában a tanév kezdetéig a volt csíksomolyói árvaház épületének egyik szárnyát már a tanév kezdetétől használatba veheti az egyetem, Marosvásárhelyen november folyamán tervezik átadni az új campus épületét, Kolozsváron pedig három szak működtetéséhez szükséges kari székhelyt építenek fel. Ebben az évben a Sapientiának 1 milliárd 450 millió forintból kell gazdálkodnia. Korábban 1,8-2 milliárd forint állt az erdélyi magyar felsőfokú oktatási intézmény rendelkezésére. /Kiss Olivér: Infrastrukturális beruházások a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2004. július 30.
Orbán Viktor ismét úgy viselkedett, mint az árvíz, amely kilép a medréből, majd felmérhetetlen kárt hagy maga után – állapította meg júl. 29-én Marosvásárhelyen, a Félsziget Fesztiválon Újhelyi István, az MSZP parlamenti képviselője, utalva a volt miniszterelnök múlt hét végi tusnádfürdői nyilatkozatára. A képviselő elmondta: ötvenfős magyarországi küldöttség tagjaként a Fekete-tenger partján lévő Navodari üdülővárosban járt, ahol az idén az ifjú európai szocialisták táborát szervezték. – A magyar delegáció kiválóan érezte magát a táborban mindaddig, amíg a román lapok nem tálalták felháborodottan Orbán Viktor nyilatkozatát, amely szerint a volt kormányfő nem támogatja az ország európai uniós felvételét, ha a szomszédos ország nem adja meg a kisebbségben élő magyarságnak az autonómiát. "Érezhetően feszültebbé vált a légkör körülöttünk, a román kollégák rajtunk kérték számon Orbán Viktor felelőtlen nyilatkozatait, amelyekkel nemcsak az erdélyi magyar közösséget osztja meg, hanem a román-magyar viszonyban is kárt okoz. Meg kell mutatnunk, hogy másként is lehetséges az együttélés és a közös jövő tervezése" – fejtette ki az MSZP-s képviselő. Újhelyi István elmondta: az európai stílusú együttélésnek sokkal inkább megfelelnek a románok és a magyarok számára is nyitott rendezvények és közös szoboravatások, mint az erőfitogtatás. Ezzel az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására, valamint a most zajló Félsziget Fesztiválra utalt. Nyakó István, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: elfogadhatatlan az Orbán Viktor által megfogalmazott zsarolás, mert emiatt a romániai magyarság csak veszít. Ha ugyanis Románia nem válik EU-taggá, az országban nem fogják tiszteletben tartani a kisebbségekre vonatkozó uniós előírásokat, mi több, autonómiát sem biztosítanak majd az ott élő magyaroknak – állapította meg a képviselő. /Újhelyi István szocialista képviselő szerint: Elfogadhatatlan Orbán Viktor zsarolása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30./
2004. július 31.
Adrian Nastase kormányfő Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökhöz írt nyílt levele a nyugalomra vágyó nyugati fülnek akár kedves is lehet, hiszen Nastase az etnikumok közötti példás megértés hattyúdalát küldi világgá. Magyarhonból a kormánypárti kórus ugyanazt mondja, mint román elvtársai. A hangnem és a mondanivaló megegyezik, amit a magyar kormány illetékesei mondanak, azt RMDSZ-berkekből lehet hallani újra. A proletár internacionalizmus korában például Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársak Marosvásárhely főterén mély egyetértésben elhatározták, hogy a romániai magyarság teljes egészében Románia belügye kell hogy legyen. Most újra megismétlődött a forgatókönyv: a román kormány nagy megelégedésére ismét visszautalták az ügyet kizárólagos hatáskörükbe. Kovács László külügyminiszter vagy Bársony András államtitkár a többség akaratának rendelik alá „itteni boldogulásunkat”, írta Makkay József cikkében. Orbán Viktor beszéde után meglepő az RMDSZ egyes vezetőinek elhatárolódó nyilatkozata és meglepő a magyar kormánypártok egymást túllicitáló ítélethozatala, amely felhatalmazva bukaresti elvbarátaikat, hogy nyugodtan haladjanak a nemzetiségi politika eddigi útján. /Makkay József: Autonómiáról ellenszélben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. július 31.
Marosvásárhelyen a Félsziget fesztiválon az egyik alapítvány AIDS-megelőző propagandát folytat. A Sapientia egyetemistái a kábítószer-fogyasztást választották ki témául. Zajlik a Tálentum tehetségkutató fesztivál. Erotikus filmeket mutattak be a fesztivál második napján. Sportrendezvények is vannak. /(mészely): Vásárfia és drogprevenció. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
2004. július 31.
Megjelent Keszeg Vilmos: Aranyosszék népköltészete – Népi szövegek, kontextusok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című monográfiája. A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatba illeszkedő kétkötetes munka friss gyűjtésre, valamint archívumok kutatására alapoz. Eredetileg Aranyosszék populáris kultúrája címet kapta volna – ebből inkább kiderülne, hogy nemcsak népköltészeti gyöngyszemek, de személyes elbeszélések is megférnek benne. Az újonnan megjelent könyv hiánypótlónak nevezhető, hiszen Jankó János XIX. század végi műve óta nem jelent meg átfogó, monografikus gyűjtemény Aranyosszékről. A munka túllépi a tájegység történelmi határait – Torockó, Egerbegy, Aranyosgerend is helyet kap benne, hiszen ezekkel a településekkel évszázadokon át szoros gazdasági, kulturális kapcsolatokat alakítottak ki a régió lakói. /(Rostás-Péter Emese): Megjelent az Aranyosszék népköltészete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2004. augusztus 3.
A kormánypárt vereségként élte meg a helyhatósági választások eredményét, a liberális és demokrata szövetség pedig győzelemként. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint valójában annyi történt, hogy módosultak az erőviszonyok, nyíltabbá vált az őszi választási küzdelem. Az RMDSZ kiváló eredmény ért el, ez meglepte az RMDSZ ellenfeleit. Markó hangsúlyozta, hogy a mostani választási eredmények ellenére a kormánypárttal hosszú távon is folytatódhat az együttműködés, de el tud képzelni együttműködést a liberális-demokrata koalícióval is. Makkai János, a Népújság főszerkesztője elítélte Orbán Viktor megállapításait. Markó jelezte, nem kíván polémiába keveredni a Fidesszel, de kijelentette: a Fidesz ellenzékben másfajta retorikát próbál használni. Markó nem ért egyet azzal, hogy valaki kormányon másképpen beszéljen ezekről a kérdésekről, mint ellenzékben. Markó szerint a Fidesz rá fog jönni, hogy nem hoz hasznot számukra, ha megkérdőjelezik az RMDSZ politikáját. Tusnádon elhangzott, hogy az elkövetkező három évben ki kell vívni az autonómiát, és Romániát rá kell kényszeríteni arra, hogy ezt megadja. Markó szerint viszont az integráció fontos, az autonómiát „saját politikai bölcsességünkkel és erőnkkel kell kivívnunk.” Markó Béla úgy gondolja, „a Fidesz fölösen koncepciózus a szóban forgó kérdésekben, a kormányoldal pedig fölösen koncepciótlan. Tehát a Fidesznek van koncepciója, amely időnként valóban egyik vagy másik elemében változik, másrészt sokszor reánk akarják erőltetni a felfogásukat anélkül, hogy megkérdeznének minket.” Az újságíró hozzátette: „szívesen vezetnének bennünket pórázon”, továbbá idézte Csapody Miklóst /Magyar Demokrata Fórum/ az Erdélyi Riport hetilapból: "Hogy van az, hogy egy politikai erő Magyarországon a természetellenes politikai egybetömbösítés élharcosa, Erdélyben pedig a természetes, nemcsak politikai, hanem érdekképviseleti, szervezeti, közületi egység mesterséges szétdarabolója." Makai hozzátette: ebben egy platformon találja magát az RMDSZ és az MDF. Markó Béla helyeselt: „A Magyar Demokrata Fórumhoz érzelmi szálak is fűznek, amelyek még 1989 előttről származnak. Nehéz időkben járták Erdélyt, megkerestek minket, segítettek. Szellemi, lelki támaszt jelentettek sokunk számára. Csapody Miklós például ilyen ember…” Makai idézett Kövér Lászlónak a Krónikának adott interjújából: "Én büszke vagyok arra, hogy Szász Jenő a barátom és nem Verestóy Attila. Markó Béla pedig bizonyára arra büszke, hogy neki újabban Kovács László és Medgyessy Péter a barátja, nem pedig Orbán Viktor." Markó Béla erre megjegyezte: „A barátaimat nem politikai értékválasztás szerint válogatom. Vannak velem sokban egyet nem értő, meg velem egyetértő barátaim egyaránt. A barátságunk alapja az erkölcs.” /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./ Ezt a beszélgetést, ismertették az RMDSZ Tájékoztatóban /RMDSZ Tájékoztató, aug. 3., 2783. sz./, továbbá a következő lapokban: Markó: Autonómia és integráció nem helyezhető szembe egymással. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4., „Ha sokáig lesz közöttünk határ, veszedelmesen megfogyatkozunk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./, Markó Béla szerint Románia esetében nem állítható szembe egymással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./
2004. augusztus 3.
Júl. 31-én Marosvécsen népes tömeg kísérte utolsó útjára Varró János /Marosvécs, 1927 – Kecskemét, 2004/ író hamvait. Végakaratának megfelelően hazahozták Kecskemétről hamvait szülőfalujába. Eljött Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke is. Székely József nyugalmazott református lelkipásztor emlékeztetett: Varró János a magyar irodalmat, a magyarságot, Erdélyt szolgálta. A hat éves kommunista börtön sem törte meg hitét, akaratát. 1988-tól a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanáraként tíz éven át tanította a leendő magyar tanítókat, köztük számos erdélyi diákot. A magyar köztársasági elnöktől 56-os Emlékérmet, Kecskemét város önkormányzatától pedig Kecskemét Felsőoktatásáért kitüntetést kapott. /Fábián András: Varró János "hazatért" Marosvécsre. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2004. augusztus 4.
A közelmúltban Maros megyében is döntöttek az iskolák összevonásáról. Elveszti önállóságát a marosvásárhelyi 12-es Számú Általános Iskola, ahol öt éve speciális oktatási forma is működik. Megszűnés fenyegeti azokat a kis létszámú osztályokat, melyekben az olvasási és írási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, a diszlexiásokkal foglalkoznak. Gagyi Erzsébet tanárnő a diszlexiás osztályok esetleges jövőbeni felszámolásának következményeiről beszélt. Fejes Réka szaktanfelügyelő javaslatára a Pedagógusok Házában óvónők, tanítók számára szerveztek tanfolyamot diszlexiásokkal való foglakozással kapcsolatban. A tanfolyam román nyelvre is lefordították. Kerekes Károly parlamenti képviselő a tanügyminiszter asszonyt is felkereste és parlamenti ülésen is szóvá tette, kérte, sürgette, hogy a tanügyi törvénybe iktassák be a diszlexiás és sok más sérült gyerek számára esélyegyenlőséget biztosító cikkelyt. /Járay Fekete Katalin: Iskola-összevonás káros következményekkel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
2004. augusztus 5.
Kerekes Károly parlamenti képviselő naponta interpellál a szovátai út ügyében, Miron Mitreához, a Közlekedési és Építkezési Minisztérium tárcavezetőjéhez fordult, követelve a Marosvásárhelyt Szovátával összekötő 13-as országút Erdőszentgyörgy és Sóvárad közötti szakaszának felújítását. Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő Ovidiu Natea prefektus társaságában szintén felkereste a minisztert. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke az újságíróknak bejelentette, ha ezen a héten sem kezdik el a szovátai útszakasz javítását, látványosabb formáját választja a tiltakozásnak. Nem tudják, hova tűnt az a pénzösszeg, amit kiutaltak az út javítására. A bekötőutak is rosszak. A környéken a szeméttakarítást és -elhordást sem szervezték meg kellőképpen. /Szucher Ervin: Vendégijesztő utak és riasztó időjárás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2004. augusztus 6.
Aug. 6-8-án hetedik alkalommal rendezik meg az országos cigányfesztivált, Marosvásárhely másodszor ad helyet a rendezvénynek. A fesztiválon több mint 400-an lépnek fel. /Cigányfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2004. augusztus 9.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt a Partiumi Magyar Napok fő védnöke. Együtt ünnepelünk, mondta, és készülhetünk a nemzet határokon átívelő egyesítésére, amire az EU-s csatlakozás kiváló lehetőséget biztosít. A magyar kormánynak az a célja, hogy Románia minél hamarabb az EU tagja legyen, mert vele az erdélyi, a partiumi magyarság is az lesz. „Aki halasztásról beszél, az az erdélyi magyarság szándéka és érdeke ellen is szól.” Magyarország csatlakozásával új helyzetbe került a HTMH, a határon túli magyarság támogatásának kormányzati szervezete. A Felvidék és Muraköz az anyaországgal együtt lett az EU tagja, Erdély Romániával két-három éven belül csatlakozik, míg a kárpátaljai magyarság Ukrajnához, a vajdasági Szerbiához van kötve, vázolta helyzetet a HTMH elnöke. Kiemelten figyelnek Vajdaság és Kárpátalja magyarságára, az ő helyzetük a legriasztóbb. Az utóbbi évtizedben 300 ezerrel csökkent a határon túli magyarság száma, annyival, amennyit most az egész Délvidék magyarsága számlál. Elemezni kell, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Érdekes, hogy ott a legkisebb a fogyás, ahol legnagyobb a szegénység, vagyis Kárpátalján, ahol a magyarság azonosságtudata szempontjából más térségeknél is meghatározóbb szerepe van az egyháznak és az anyanyelvi oktatásnak. – A Medgyessy-kormányt sok bírálat érte az idei költségvetési támogatások megnyirbálása miatt. Elég, ha csak a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusa építésére szánt pénz nagyarányú csökkentésére célozni. A jövő évben nem vonnak el a határon túli magyaroktól újabb összegeket? – hangzott a kérdés. Hirtelen nem tudná megmondani, mennyit vett el a kormány, válaszolt Bálint-Pataki József, de „a HTMH keményen fellép a határon túli magyarokért”. Az fel se merülhet, hogy a támogatás tovább csökkenhet. Reméli, hogy a támogatás jövőre inkább növekszik. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására viszont hatalmas összeget fordítanak. Mintegy 200 ezer diák és pedagógus részesül belőle. A HTMH elnöke szerint a határon túl élő magyarok számára a legfőbb veszély a megosztottság. Ilyen megosztottság, mint 2004-ben, korábban soha nem volt tapasztalható soraikban. Szerinte a megosztottságban „meghatározó szerepe van a magyarországi politikának, a politikai elit egy részének, melynek tagjai az egymásnak feszülést, a széthúzást bátorítják.” Jó lenne, „ha e fontos nemzetpolitikai kérdésben nemzeti konszenzus jönne létre, lehetőleg még a romániai parlamenti választások előtt, mert elgondolni is rossz, milyen katasztrófát jelentene, ha az erdélyi magyarság elvesztené parlamenti képviseletét. A vajdasági események, az egyre szaporodó magyarverések egyértelműen igazolják, hova vezethet az ilyesmi. Jó volna, ha minden politikus megértené, hogy a határon túli magyarság érzelmeivel nem lehet játszani, s azt nem lehet eszközként felhasználni itthoni politikai célok eléréséhez. Ez egy életveszélyes játék!” /Sike Lajos: „Most már a megosztottság a legnagyobb veszély, immár életveszély!" Beszélgetés Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2004. augusztus 9.
Aug. 7-én Nyárádszeredában elhelyezték az unitárius templom alapkövét. Nyárádszeredán és a környező falvakban 318 tagú az unitárius gyülekezet. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László eperes, marosvásárhelyi unitárius lelkész, Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkipásztor, esperes-helyettes, Makkai Gergely képviselő, Dászkel László, a kisváros polgármestere és Hadnagy Judit, a templom tervezője. Az egybegyűltek megtekintették Sándor János Faragott kazettás betétek című tárlatanyagát, majd bemutatták Sándor Szilárd helybeli unitárius lelkipásztornak a Felhők fölött mindig süt a Nap /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kisregényét. /Járay Fekete Katalin: Templom épül Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./
2004. augusztus 10.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzőseinek több mint fele azt tervezi, hogy elhagyja az országot. Ez elsősorban a magyarokra vonatkozik. Egyes felmérések szerint a rendszerváltás óta 1500 Vásárhelyen végzett orvos ment el, más adat szerint 2200 erdélyi magyar orvos, mások ennél nagyobb számot emlegetnek. Az RMDSZ az elmúlt 15 évben nem tudta kezelni ezt a kérdést. Azért mentek el a fiatal végzősök, mert nincs lehetőségük arra, hogy szakorvosok, családorvosok legyenek, nagyobb kórházakban, egyetemi központokban dolgozzanak. Eközben az RMDSZ szószólói átütő sikerekről szónokolnak, arról, hogy majdnem kétszáz RMDSZ-es polgármester és két és fél ezer tanácsos van. /Gábor Attila: Elmennek az orvosok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./
2004. augusztus 10.
Somogyi Botond, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta, hogy minden olyan cikket, amelyik erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, megjelentetnek. De helyet kap az Üzenetben az irodalom, a történelem vagy a tudomány is. Az 1989-es változás után könnyű volt lapokat indítani, nagy példányszámban kiadni és eladni. A kezdeti lelkesedés egyre csökken: minden újság (nemcsak az egyháziaké) példányszáma csökken, sokszor drasztikus módon. A kezdeti 15 ezres példányszám (akkor Marosvásárhelyen nyomták az Üzenetet) mára jóval tízezer alá esett. Az Üzenet egyik napról a másikra él. A főszerkesztő szerint egyre fokozódik az apátia, közömbösség az egyházi sajtó iránt. A magyarországi egyházi sajtóval kevés a kapcsolatuk. Évek óta mondják, hogy szükség lenne egy kárpát-medencei református újságíró szervezetre. Ehhez képest tavaly csupán Magyarország protestáns újságíróira fókuszáló szervezet alakult. /Fábián Tibor: Üzenet. Református és magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./
2004. augusztus 14.
Marosvásárhelyen Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Kara megmaradt tandíjas helyeire felvételit hirdetnek. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy szeptember huszadikára kész kellett volna lennie az épületnek, de ez nem történt meg. Még kétszázötvenmillió forintra van szükség az egyetem épületének teljes befejezéséhez. Továbbra is bérlik a Szakszervezetek Házát, nagyon nehezen fogunk beférni, mert négy évfolyamnak kell helyet teremteni. Márciusban a második félévet az új épületben szeretnék kezdeni. A jótékonysági rendezvények kevés eredményt hoztak. A nyugati próbálkozások is nagyságrendekkel kisebb összegeket biztosítottak, mint amire számítottak. /Mészely Réka: Kicsi az adakozókedv. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2004. augusztus 16.
A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 16.
Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2004. augusztus 17.
A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) részt akar venni az általános választásokon, jelentette ki Kiss Kálmán, a szövetség elnöke. Elmondta: az RSZSZ törvényesen működő szövetség, amelyet idén áprilisban jegyeztek be. – Az RSZSZ a székelyeknek a magyar "bárókkal" szembeni autonómiájáért küzd. Azt kívánjuk, hogy a székelység függetlenné váljon, és vége legyen az évszázados elnyomásnak. A székelyeknek mindig is konfliktusaik voltak a magyarsággal, most pedig az RMDSZ "kiskirályai" ismét rájuk telepedtek – fejtette ki Kiss. – Kiss Kálmán korábban a Romániai Magyarok Szabad Demokrata Szövetségét vezette, amelynek mindeddig egyéb szerepe nem volt a román politikában, mint hogy megossza a magyarságot. /Szabad demokratából szabad székely? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A Kiss Kálmán nevével fémjelzett csoport 1990-ben Független Magyar Pártként próbált tekintélyt szerezni az erdélyi magyar politikai életben. 1992-ben Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra változtatták az alakulat nevét. Az 1996-os választások előtt a párt sikeresen jegyeztette be magát az akkori párttörvény megszigorított kritériumai szerint. A zsebpárt a 2000-es helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen éppen annyi szavazatot vont el Fodor Imrétől, amennyi az akkori RMDSZ-es polgármesterjelölt elsőkörös győzelméhez kellett volna. Az őszi parlamenti választások előtt az RMDSZ a párt valamennyi jelöltlistáját megóvta – sikerrel. Tavaly a csoport Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséggé, és ezáltal magyar kisebbségi szervezetté alakult át, hogy így kerülje meg az időközben tovább szigorított párttörvény feltételeit. /Gazda Árpád: Kiss Kálmán, a „székely”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2004. augusztus 19.
Élményekkel telten tértek haza mezősámsondi táborozásukból a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Gyermekotthon kis árvái. Táborozásukat segítette Tulit Viktória, a Romániai Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi munkapontjának vezetője. /Járay: Sámsondon táboroztak a gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
