Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./
2004. augusztus 21.
Kárp György, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, hogy az előző évadban kilenc bemutatójuk volt, beleszámítva a kistermi produkciókat valamint a felolvasó színházi esteket is. Majdnem kétszáz előadásukból otthon 118-at, kiszálláson 75-öt játszottak. Talán az egyetlen színház, amely felvállalja a szórványvidéket is, elmentek Kőhalomra, Dévára és Medgyesre. A marosvásárhelyi fiatal, átalakulóban lévő társulat. Kárp Györgynek kettős feladata van, gazdasági igazgató és társulatvezető. Négy fiatalt tervezett idehozni a frissen végzett évfolyamról. Csak egyet sikerült idecsábítani, Bodolai Balázst, a másik három Magyarországra ment. /Mészely Réka: Bízom a fiatalokban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2004. augusztus 21.
Megrendítő olvasmány Makkai Gergely Az erdélyi Mezőség tájökológiája (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003) című könyve. Szerzője Marosvásárhelyen lakik, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen földrajz szakot végzett, jelenleg ugyanott meteorológiát tanít, az elmúlt évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Mindemellett az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is. A szerző segítségért kiált Mezőség, vagyis a Maros, az Aranyos, a Szamosok és a Sajó határolta terület drámájának bemutatásával. Makkai Gergely külön fejezetet szentelt a szerzetesrendnek tudatos környezetvédelmi tevékenységének, e vonatkozásban forrásai között említette Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban megjelent hittörténeti munkáját is. Az erdő és vizek védelmét szolgáló intézményrendszernek vetett véget az erdélyi katolikus társadalom összeomlása: 1558-tól kezdődően az itteni egyházkerület 630 plébániájából mindössze 36 maradt meg, valamennyi az ősi hitéhez legjobban ragaszkodó Csík megyében. Ezzel megszűnt a katolikus egyház szigorú szokásvilága és vele természetvédelmi intézményrendszere is. Csupán a Mezőségen több mint 200 halastavat csapoltak le. Tette ezt a lakosság abban a tévhitben, hogy cserében szántóföldhöz, kaszálóhoz jut, de a tavak helyén bűzlő iszaptenger maradt, ráadásul jött a gyakori szárazság. Hatalmas erdőirtás folyt. A következmény volt az omlás, suvadás, kialakult a mai Mezőséget jellemző terméketlen vidék, az úgynevezett kopár. Makkai Gergely Mezőség-monográfiája időszerű figyelmeztetés: a természeti harmónia megbomlása katasztrófához vezet. /Barabás István: Támadó kopár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./
2004. augusztus 23.
Fél-háromnegyed ház jellemezte aug. 20-án az ünnepséget Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke majd Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke mondott köszöntő beszédet. Fiatalok is csak mutatóban akadtak a sorok között. /Nagy Botond: Ünnepi összejövetel a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2004. augusztus 25.
A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./
2004. augusztus 25.
Marosvásárhely nagy öregje, Kövesdi Kiss Ferenc áldásos, gazdag életének 92. évében 2004. július 22-én hunyt el. Tizenegy gyermekes földműves családban született Székelykövesden. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjének diákja volt, a tanítói diplomát a kézdivásárhelyi képzőben kapta meg, ahol szintén felfigyeltek szorgalmára. Lévita tanító pályáját Maroskeresztúron kezdte, majd Székelyföldvárra s onnan a szórványok szórványába, Brailába helyezték, ahol csak egy évet tanított, de ez alatt is Felfedezte azon magyar családokat, kiknek gyermekeit a magyar elemi iskolába íratta. Visszatért, a Nyárád mente kicsiny, színmagyar falvaiban fogalmazta meg a kor parancsát, miszerint: "Elvész az a nép, amely elfelejti kultúráját, és nem vigyáz arra." Ott vált kultúrfelelőssé és közügyek intézőjévé. Magyar irodalomtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd megmaradt szórványban tanítónak. Sok évtizede foglalkoztatta a mezőségi szórvány sorsa. Ötven éven át gyalogolt mezőségi úttalan utakon. Több mint 270 települést ismert, járt be. 147 falu helyzetét mérte fel és írta meg konkrét dokumentumok alapján. Munkájából egy rövid ismertető rész jelent meg Még szólnak a harangok című kötetében. Halála előtt adták ki Budapesten hat kötetnyi könyvének első részét Riadóra szól a harang címmel. Fáradhatatlan szervező volt. Kicsiny mezőségi szórványfalvak református híveinek találkozókra, konferenciákra, zarándoklatokra való összegyűjtését vállalta. Nevéhez haranglábak, templomok összeomlásának megállítása fűződik, testvérgyülekezetek segítségével. Példa erre a Cege községbe olvasztott Göc falu összeomlással fenyegetett kis református temploma. /Kovács Zoltán: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2004. augusztus 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2004. augusztus 30.
Sikeres volt a IV. Bolyai Alkotótábor, ezt jelezte a Marosvásárhelyen tartott zárókiállítás. A huszonkét textilművész tehetsége legjavát nyújtva, az alkotási folyamatot tíz napba sűrítve, színpompás zászlógyűjteménnyel ajándékozta meg a várost. Sokféle textilmunka szemlélteti a Zászló-téma határtalan lehetőségeit. /(nk): Kiállítással zárt a IV. Bolyai Alkotótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2004. augusztus 31.
Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
2004. szeptember 1.
Kovács Levente a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja beszámolt arról, hogy az első alkalommal meghirdetett zenetanári szakra – feltehetően azért, mert későn hagyták jóvá – kevés jelentkező akadt. Erre a szakra pótfelvételit írtak ki. Szükség volt erre a szakra, mert negyven éve nincs magyar nyelvű zenetanári szak. A zenetanári szak egy távlati stratégiai elképzelés legelső fázisa, erős összművészeti egyetemmé szeretnének bővülni. Vásárhelyen a zenei és képzőművészeti élet olyan rangúvá nőtte ki magát, hogy a szakmai, tanári háttérrel sem lennének gondok. /Nagy Botond: Pótfelvételi az arab éjek előtt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2004. szeptember 3.
Az Európai Unió kilenctagú szakbizottsága végzett ellenőrzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az oktatási és az Egészségügyi Minisztérium képviselőinek kíséretében. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese elmondta, hogy az ellenőrzés során felmérték az oktatótestület képzettségét, a professzorok, előadótanárok, adjunktusok, tanársegédek számát. Egészében véve elégedettek voltak a látottakkal. A felszereltség területén vannak gondok, de az oktatói testület szakmai felkészültsége, az oktatás tartalma terén a romániai orvos- és gyógyszerészképzés legjobb egységei közé tartozunk. Ha pozitívan értékelik a tevékenységet, akkor a marosvásárhelyi diplomát elfogadják az Európai Unióban is. /(bodolai): Az EU-s elvárások alapján. Értékelik a MOGYE-n folyó tevékenységet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2004. szeptember 6.
A szept. 4-én Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) öt ellenszavazattal elfogadta Markó jelölését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz a szövetség államelnökjelöltje az év végi általános parlamenti választásokon. Gyakorlatilag minden magyar részt vehet az előválasztásokon azokban a megyékben, ahol a területi szervezetek úgy döntenek, hogy urnás szavazást szerveznek. A novemberi választások kampányfőnökévé Nagy Zsoltot választották. Markó Béla elmondta: az RMDSZ-nek azért van szüksége saját államfőjelöltre, hogy hatékonyabban tudja kifejezni üzenetét, azt, hogy olyan társadalmat kell felépíteni Romániában, amelyben a különböző autonómiaformák helyet kapnak. Az SZKT eldöntötte, csak azokban a területi szervezetekben kötelező urnás előválasztást rendezni, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 40 százalékot. Az urnás előválasztás kötelezettségéhez Maros megye is közel állt, azonban itt a magyarok a lakosság mindössze 39 százalékát teszik ki. Az SZKT elfogadta, hogy azok szavazhatnak, akik eleget tesznek a magyar igazolvány megszerezéséhez szükséges feltételeknek. Ilyen egyik feltétel, hogy a kérvényező magyarul beszéljen. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden magyar szavazhat majd ott, ahol közvetlen választásokat szerveznek. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, aki az RMDSZ belső ellenzékét képviseli, gratulált az RMDSZ választási programjához, amelyben megtalálható az eddig a dokumentumokból kimaradt közösségi autonómia kérdése. Kijelentette: örömmel tölti el, hogy a Párbeszéd az autonómiáért című programban tételesen rögzítették a magyar–magyar párbeszédet is, amelyre nagy szükség van. Hozzátette: azt szeretné, ha valós párbeszéd jönne létre az RMDSZ és a Szász Jenő vezette szervezet között. /Borbély Tamás: Markó Béla az államelnökjelölt. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2004. szeptember 6.
Marosvásárhelyen, a Bernády Házban szept. 3-án megnyílt Haller József grafikáinak kiállítása. Írók, költők és mítoszok ihlette illusztrációiból mutat be válogatást. A tárlat megnyitását, a kiállító méltatását Markó Béla vállalta el. A megnyitón bemutatták az Arany-alapra arannyal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című albumot, mely Haller József huszonnégy versillusztrációját tartalmazza. /N.M.K.: Költészet képekben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2004. szeptember 7.
Eddig úgy volt, hogy a minisztérium nem engedélyezi a posztliceális asszisztensképzést, de most változás történt. Szept. 15-én újabb 25 fős évfolyam kezdheti el hároméves anyanyelvű tanulmányait a marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskolában. Az iskola új szakigazgatója, Ábrám Zoltán közölte, az alacsony órabér miatt rendkívül nehéz a régi tanárokat pótolni. /Szucher Ervin: Mégis indul magyar asszisztensképzés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2004. szeptember 7.
Marosvásárhelyen Kerekes Péter Pál fotóművész, természetfotós felvételeiből nyílt kiállítás. A Hangulatok címet választotta a fotós újabb egyéni tárlatának. /-vagy-: Kerekes Péter Pál hangulatai. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2004. szeptember 10.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének a következő hetekben 57 000 támogató aláírást kell összegyűjtenie az RMDSZ államelnökjelöltje, Markó Béla részére. Az aláírásgyűjtést Marosvásárhelyen körzetenként, vidéken pedig városonként/községenként szervezik meg. /57 000 aláírást kell összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2004. szeptember 11.
Úgy volt, hogy október elsejétől Marosvásárhelyen az új egyetemi campusban kezdi el működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem néhány kara, és Mádl Ferenc köztársasági elnök is jelen lesz a székházavató ünnepségen. Az épület azonban nem készült el Marosvásárhely tőszomszédságában, Koronkán. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a késés oka: a szükséges pénzt későn tudták átutalni. Az új átadási határidő november 15. A beinduláshoz szükséges lenne még 200 millió forint, amivel nem rendelkezik az egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma. Hollanda Dénes dékán levelet írt a leendő magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, kérve hogy a szükséges összeget próbálja a magyar kormány speciális alapból átutalni az egyetemépítésre. Idén 290 helyet hirdettek meg a műszaki és humán karok, a most zajló pótfelvételin ezek valószínűleg be is telnek, és akkor Marosvásárhelyen több mint 800 „sapientiás" egyetemista kezdi meg a tanulást október elsején. /(Máthé Éva): Nem készült el határidőre. A késés oka: a pénzhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2004. szeptember 11.
Marosvásárhelyen az Erdős Irma-ösztöndíjak átadása alkalmával ünnepi műsor zajlott a Kultúrpalotában. Az ösztöndíjalapító dr. Erdős Bartha István az Erdős Irma Alapítvány és az ösztöndíj létrejöttéről beszélt, méltatva egyben néhai Erdős Irma pódiumművészi pályáját. Az ösztöndíjasok: Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente színészek. A Darabont-Ördög páros részletet adott elő Bródy S.: A tanítónő című darabjából. /Járay F.Katalin: Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente a díjazott. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2004. szeptember 11.
Megjelent 80 éves Nagy Pál Forgatagos időkben. Pályák, művek, arcok, emlékek. /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/ című tanulmánykötete, a szerző több évtizedes irodalomtörténészi, irodalomkritikusi működésébe betekintést nyújtó válogatás. /Kozma Dezső: "Forgatagos időkben" (A 80 éves Nagy Pál új könyvéről). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2004. szeptember 12.
A nagyváradi egyházmegyében épülethiány miatt nem indíthatnak e tanévtől új római katolikus iskolát, bár az igény megvan rá a szülők részéről – tájékoztatott Tempfli József megyéspüspök. Vidéken használhatatlan állapotban vannak a hajdani egyházi iskolaépületek, teljes felújítást igényelnének. A püspökség jelenleg 44 pert folytat épületei – köztük iskolaépületek – visszaszerzéséért. Temesváron sem indul új katolikus iskola, a gyulafehérvári főegyházmegyében pedig egyedül Marosvásárhelyen kezd új római katolikus teológiai osztály kilencediktől 19 (fiúk, lányok vegyesen) tanulóval, jelezte Gál László egyházmegyei főtanfelügyelő. A katolikus osztályt a Bolyai Farkas Líceum (állami iskola) fogadja be. /Az új tanévben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./
2004. szeptember 13.
A marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány szept. 11-én második alkalommal rendezte meg a helikoni leszármazottak találkozóját. Marosvécsen. A művelődési házban Csutak Levente, a Brassói Lapok munkatársának jóvoltából a Helikon 55 hajdani írójának képei sorakoztak. A Helikoni arcképcsarnok című kiállítás portréit CD-lemezen is kiadták. Sztánán készül a Szentimrei Jenő-emlékház, Ádámovits Sándor pedig bejelentette, hogy jövőre a Kuncz Aladár-emlékasztal felállításának 70. évfordulójára emlékeznek. /(bodolai): Helikoni leszármazottak találkozója Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2004. szeptember 13.
Szept. 12-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában zajlott a XXII. Öregek Tánca Fesztivál. Elsőként a felsőrépai néptáncegyüttes lépett színpadra, követték őket aztán a Maros, a Nyárád, a Küküllő ill. a Beszterce vidéke néprajzi tájegységeinek pompás viseletbe öltözött táncosai. /Járay F. Katalin: XXII. Öregek Tánca Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2004. szeptember 14.
A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság minden második évben megszervezi a honismereti népfőiskolát. Idén „A kommunikációs készségek fejlesztése” címmel megtartott rendezvénynek Szováta nyújtott otthont, a népfőiskola társszervezője volt az EMKE Maros megyei szervezete. Dr. Ábrám Zoltán szervező, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket. Haller István (Marosvásárhely) a kultúrák közötti kommunikáció zavarairól, Dósa Zoltán (Székelyudvarhely) pedig a kommunikáció szociobiológiájáról és az élővilágban tapasztalható kommunikációs hatékonyságról beszélt. A délutáni csoportos tevékenységeket a Sapientia-EMTE harmadéves marosvásárhelyi hallgatói irányították. /Dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező: VI. Honismereti népfőiskola. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2004. szeptember 14.
Az anyaországi Dr. Bárth János a legismertebb kortárs magyar néprajzkutatók közé tartozik. Három könyvét mutatták be Marosvásárhelyen. Elsőként a Varság, a székely tanyaközség /2001/ című kötetet méltatta Asztalos Enikő néprajzkutató. A munka Varság monográfiájának is mondható. A második könyv címe Gyimes-felsőloki emléklap, valójában a gyimesfelsőloki hitélet és egyházi élet monográfiája. A harmadik, legutóbbi kötet címe Úz-völgyi magyarok. A szerző saját munkaterületét történeti néprajznak nevezi. /N. B.: Erdélyi hegynézés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Dr. Bárth János néprajzkutató a kecskeméti múzeum igazgatója elmondta, hogy 1990-től Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi múzeum igazgatójának a meghívására rendszeresítette erdélyi útjait. A varsági kutatás eredményeként látott napvilágot a Havasalja havasa című tanulmánykötet (1998). A vigasztaló Napbaöltözött Asszony (2000), Gyimesfelsőloki emléklapok (2003) című tanulmánykötetei népszerűek lettek. Legújabb könyve a z Úz-völgyi magyarok című vaskos tanulmánykötet. Tanulmányozta a település szerkezetrendszerét, interjúkat készített a település 76 lakójával. /Kristó Tibor: Úz-völgyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
2004. szeptember 14.
A marosvásárhelyi rádió magyar adásában elhangzott, hogy az utcára kilakoltatott fiatal anya a primaria előtt grévafoámejt fog kezdeni lakásügye megoldása érdekében. A magyar vásárló már pungába teszi a márfát, a kasszásnő bont ad, a kereskedő kitáncát, fakturát, a munkavállaló negocsiál a patronnal, a kőműves rabával viszi a betont a kofrázsba, a könyvelő biláncot készít és virálja a pénzt, meglikidálja a kontot, a tanulót, akinek média mikája van, anyja bukötár, kofetár vagy insztalator szanitár iskolába íratja – és így tovább, írta Imreh József. És mindez nem a szórványban, hanem a tömbmagyarságban történik. – Magyar családba betelepedett ifjú nyelvén kénytelen társalogni három nemzedék tizenkét tagja a nagymamáktól a sógorig, mert a férfiú a család nyelvén nem hajlandó megszólalni még néhány szó erejéig sem. /Imreh József: Magyarul is lehet beszélni! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./
2004. szeptember 15.
A pedagógusok szept. 14-én tartották a módszertani szakköröket a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Fejes Réka tanfelügyelő közölte, hogy az első és második osztályokban új tantervek vannak. A tartalom egyszerűsítését a hatéves gyerekek beiskolázása tette szükségessé. Idén csökkent a gyerekek létszáma és két első osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt iskolai évben. – Az első és második osztály számára készült új, alternatív tankönyvek közül a matematika- és a tudomány könyvek hiányoznak. Ezt igyekeztek pótolni a megyénkben működő tanítók az I-IV. osztály számára kidolgozott matematika munkafüzetekkel. /(b.gy.): Munkafüzetekkel pótolják a hiányzó tankönyveket. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2004. szeptember 15.
Légkondicionáló berendezéssel látták el a Bernády Házat, Marosvásárhely magyarságának népszerű közművelődési központját. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, szeptember 24-25-én rendezik meg A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című szemináriumot, melyen elsősorban a kulturális autonómia kérdését elemzik. A Bernády-napokat októberre tervezik, Marosvásárhely Bernády korabeli irodalmi élete című vetélkedővel együtt. Jelenleg két kiállítás is látogatható: Haller József illusztrációi és a fiatal Szilágyi László üvegszobrai. /(nk): Ígéretes évadkezdés a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2004. szeptember 16.
Amennyiben szept. 20-ig az RMDSZ továbbra is "csak a médián keresztül üzenget", és nem küld hivatalos választ a felhívására, az MPSZ úgy tekinti, hogy az RMDSZ vezetősége "elutasította a közös előválasztásokat", olvasható a Magyar Polgári Szövetség közleményében. Az MPSZ vezetőtanácsa Marosvásárhelyen ülésezett a múlt hét végén. Az MPSZ szerint "Markó Béla továbbra sem ismeri fel, hogy az együttműködés elutasításával azt kockáztatja, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad". Véleményük szerint "az összmagyar előválasztásokat a két szervezet közösen kellene megszervezze", és "egy-egy paritásos alapon" létrehozandó szervezőbizottság" felügyelne "a választások tisztességes lebonyolításáért", ugyanakkor mindkét szervezet "saját hatáskörében eldöntött szempontok figyelembevételével" nevezné meg a "jelöltjeit". /Az MPSZ határidőt szabott az RMDSZ-nek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2004. szeptember 17.
Szept. 14-én Marosvásárhelyen városi tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség. A városi szervezet elnöke dr. Pálosi Csaba lett. Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke beszámolójában az utóbbi hónapok tevékenységéről beszélt. A gyűlésen felmerült annak a lehetősége, hogy közösen szervezzenek előválasztásokat az RMDSZ-szel, de hangsúlyozták: "nem az RMDSZ égisze alatt, hanem közösen", mert az MPSZ senkinek nem a társszervezete. Ami a román pártokkal, szervezetekkel való együttműködést illeti, Berekméri Sándor elnökségi tag elmondta, lehetségesnek tartják mind a D.A.-val, mind pedig a Népi Akcióval való együttműködést egy erős szövetség létrehozása céljából. /-demeter-: Tisztújítás a marosvásárhelyi MPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. szept. 17./
2004. szeptember 20.
Idén második alkalommal szervezte meg szept. 17-19-e között Kolozsváron az Agnus Média Alapítvány és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) az Iskolarádiósok és Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját. A rendezvényen nyolc erdélyi város (Szováta, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Beszterce, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Temesvár és Kolozsvár) 18 középiskolás diákja vett részt, mindannyian különböző sulirádiók, diáklapok képviselőiként. Kiderült: a diáklapok általában ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek: kevés a lelkes munkatárs, nincs pénz nyomdaköltségre, néha még a tanárok hozzáállása sem nevezhető túl pozitívnak. /Zakariás Regina: Összegyűltek az erdélyi diákújságírók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
