Kiss Kálmán, a hírhedt politikai kaméleon, második helyen szerepel a Nagy-Románia Párt Maros megyei szenátorjelöltjeinek a listáján! Kiss Kálmán diverziót kelt a romániai magyarság körében. Még a marosvásárhelyi román sajtó is értetlenül elemezgeti az eseményt. /Máthé Éva: A „legszékelyebb székely" a Nagy-Románia Pártban! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2004. október 30.
Incze István Botond fiatal marosvásárhelyi képzőművész Budapesten folytatott tanulmányai után tért vissza szülővárosába, s az azóta eltelt négy év termését állította ki a Bernády Házban. A tájképekből álló tárlat a Kárpát-medencei hangulatok címet kapta. Az alkotó ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely az erdélyi táj szeretete mellett otthonosan mozog már a Kárpát-medence minden tájegységében, és meghódította magának a nemzet fővárosát is. /(bodolai): "Magyar táj vásárhelyi ecsettel". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
2004. november 1.
Okt. 29-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének kampánynyitó rendezvényét. Megtelt a sportcsarnok, a megjelenteket Kelemen Atilla, majd Frunda György köszöntötte az Edda-koncerten. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, mindenkinek el kell menni szavazni. Nagy István kifejtette, Markó Bélát nem kötelező szeretni, de bízni kell benne. Ugyanúgy az RMDSZ-ben is. Bemutatta az RMDSZ megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit. Szenátor-jelöltek: Frunda György, Szakács János, Tatár Béla, Gál Éva. Képviselő-jelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Dávid Csaba, Náznán Jenő, Orbán László, Csata Edit. /Mózes Edith: Fergeteges RMDSZ-kampánynyitó a sportcsarnokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./
2004. november 1.
Hetedszerre is sikeres Marosvásárhelyen a Bernády Napok rendezvénysorozat. A szervező dr. Bernády György nevét viselő közművelődési alapítvány ezúttal is kitett magáért: volt rövidfilmpremier, Bálint Zsigmond fotóművész fotóalbumának bemutatója, fotókiállítás-megnyitó, emléktábla-avatás, vetélkedő és koncert. A résztvevők közösen megkoszorúzták dr. Bernády György szobrát és református temetőbeli sírját, majd a Bernády-vetélkedő döntőire került sor. A Bernády György-terem falán levő emléktáblát Borbély László leplezte le. /Nagy Bontond: Élni, túlélni, reménykedni... = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./
2004. november 2.
Minden eddiginél népesebb, 232 általános és középiskolai részvevővel tartották meg a hatodik Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) október végén Szilágycsehben. Az idei rendezvényen Partiumon kívüliek is jelentkeztek: a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolából, a Maros megyei Gernyeszegi Általános Iskolából, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceumból, a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceumból, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, a szilágycsehi, tasnádi, szilágynagyfalui, sarmasági, krasznai, nagybányai diákegyüttesek társaságában. /Partiumi Diákszínjátszó fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2004. november 3.
Rágalmazás és becsületsértés miatt bűnügyi pert készül indítani Stefan Somesan főtanfelügyelő ellen Andrássy Árpád, az igazgatói tisztségéből felmentett marosvásárhelyi tanár. A tanfelügyelőség legújabb álláspontja szerint Andrássy azért nem lehet igazgató, mert sikeresen vizsgázott az aligazgatói tisztségre. „Ez nevetséges, hiszen Andrássy Árpádot előbb menesztették igazgatói tisztségéből, és csak utána lett aligazgató. Mivel a 7-es iskola nem szűnt meg, hanem hozzácsatolták a szomszédos, 6-os számú tanintézethez, nem lett volna szabad felbontani Andrássy menedzseri szerződését” – hangoztatta az érintett ügyvédje, Kincses Előd. /Szucher Ervin: Megelégelte a rágalmazást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./
2004. november 3.
György Gyöngyvér másodéves hallgató a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán. Középiskolai tanulmányait Gyimesfelsőlokon végezte az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázumban. A csángó népdalokkal számos népdaléneklő versenyen szerepelt. A Szatmáron megrendezett Hajnal akar lenni című versenyen idén harmadszor szerepelt igen szép eredménnyel. /(m.r.): Csángó népdalok tiszta forrásból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
2004. november 5.
A Magyar Tudományos Akadémia azért jelölte ki a Magyar Tudomány Napjának november 3-át, mert ekkor írta meg Temesváron Bolyai János azt az édesapjához szóló levelét, melyben legjelentősebb matematikai felfedezéséről adott hírt. A marosvásárhelyi önkormányzat két évvel ezelőtt, a tudós születésének 200. évfordulója tiszteletére emlékműpályázatot hirdetett meg. Az első díjat nem egy szobrász, hanem egy matematikus, Horváth Sándor egyetemi tanár nyerte el, aki számítógépen tervezte meg az emlékművet, melynek érdekessége az, hogy nov. 3-án délben a napsugarak úgy esnek be a fotón látható, pszeudószférát idéző, világoskék harangba, hogy több tükör segítségével megvilágítják a márványtalapzat homorú részébe bevésett híres Bolyai-idézetet: „A semmiből egy új, más világot teremtettem." /(Máthé Éva): A Magyar Tudomány Napján. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2004. november 6.
Major Gizella marosvásárhelyi képzőművész az 1970-es évek derekán Gyergyószentmiklóson kezdte tanári és művészi pályáját. Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson megnyílt a tárlata. Rajzok, metszetek és pasztellek sorakoznak a falakon. /Színvonalas képzőművészeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./
2004. november 8.
A magyar kormány a 2005-ös költségvetéséből 2 milliárd forintot különít el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására – jelentette be nov. 7-én Marosvásárhelyen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Kétmilliárd forint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2004. november 8.
Mintegy száz hazai és anyaországi előadó és hallgató részvételével szervezték meg a hét végén Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A kolozsvári Apai Emese a Magyarfenes határában feltárt késő bronzkori rituális gödröt mutatta be. Egy évtizede a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának keretében már régészetet is lehet hallgatni, ezért szükség volt szakmai egyesület /Pósta Béla Egyesület/ és fórum létrehozására, nyilatkozta Molnár Zsolt főszervező, a BBTE tanársegéde. A Pósta Béla Egyesület tizenegy romániai kutatóintézet magyar anyanyelvű kutatóit, doktorandusokat és egyetemi hallgatókat tömöríti. /Szucher Ervin: Egyedi előadások egyedi leletekről. Erdélyi magyar régészek konferenciája Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2004. november 9.
Október folyamán megalakult a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ifjúsági szárnya. Egyelőre Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Marosvásárhelyen jött létre szervezet, de a ,,gombamód szaporodó ifjúsági polgári szervezetek az országos alakuló ülésre készülnek” – olvasható Huszár Szilamér elnök sajtóközleményében. A sepsiszentgyörgyi polgári ifjak célja feltérképezni a város fiatalságának problémáit, ennek alapján fellendíteni az ifjúsági életet, terjeszteni a keresztény-nemzeti értékeket, ellátni elsősorban a diákok, egyetemisták érdekképviseletét. A szentgyörgyi szervezet – amelyet Huszár Szilamér elnök mellett Nemes Előd alelnök és Nagy Zoltán elnökségi tag irányít – a megye városaiban és községeiben alakuló, ifjakat tömörítő polgári csoportosulások összefogására is vállalkozott. /(Dánél): Polgári ifjak szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
2004. november 9.
Filmfesztivált filmes rendezvénysorozat követ Marosvásárhelyen. A világ legújabb rövidfilmjeinek bemutatását követően most az igényesebb magyar nagyjátékfilmeket mutatják be. A magyar filmhét kapcsán a szervező cég, a székelyudvarhelyi Interfilm Rom képviselője, Csáky Jenő kifejtette, annyira csökkent a romániai moziba járó közönség lélekszáma, hogy egy magyarországi művészfilm egy hétig történő vetítését egy mozi sem vállalta volna el. Ezért összegyűjtöttek ezekből a filmekből egy csokorra valót. Volt filmhét Csíkszeredában, Székelyudvahelyen, most folyik Marosvásárhelyen. /Nagy Botond: Új filmfórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2004. november 9.
Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport /Marosvásárhely/ Erdélyi Civilport néven informatikai programot hirdet meg, melynek célja az önálló honlappal rendelkező romániai magyar civil szervezetek számának növelése. Az Impulzus XXI bérmentve biztosít: honlap-tárhelyet, elektronikus postacímeket az igénylőknek. /Felhívás internet-alapú szolgáltatások igénybevételére romániai magyar civil szervezetek számára. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2004. november 9.
A Marosvásárhelyi Fotóklub legtermékenyebb fotósa Puskás György, az unitárius egyházközség tanácstermében kiállította templomokat ábrázoló színes fotóit. /b. d.: Templomok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2004. november 10.
Másodszor fordult elő a ’89 utáni Romániában, hogy erdélyi magyarok körében nem éppen baráti fogadtatásban részesült egy magyarországi politikus. 2003-ban a március 15-i ünnepségre meghívott Kovács László pártelnök-külügyminisztert emlékeztették a marosvásárhelyiek a húszmillió román munkavállaló rémképét felfestő kijelentéseire. Ezek ugyan győzelemre vitték a Magyar Szocialista Pártot a 2002-es parlamenti választásokon, de sebet ütöttek az erdélyi magyarságon. Ez a seb fakadt fel újból, amikor az MSZP eldöntötte: arra buzdítja a magyarországi választókat, hogy nemmel szavazzanak a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartandó népszavazáson, és ismét a riogatás eszközéhez nyúlt. Hiller, az MSZP elnöke talán a legrosszabb megoldást választotta, amikor lemondta látogatását. Zavarában még azt is elfelejtette megszervezni, hogy beosztottjai ugyanazt nyilatkozzák távolmaradása okáról. /Gazda Árpád: A rövidlátás sebe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. november 10.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) megdöbbenéssel és sajnálattal vette tudomásul a Magyar Hírlap magyarországi országos politikai napilap megszüntetését. A MÚRE szerint az újságírók tulajdonosi, vagy résztulajdonosi érdekérvényesítése teremtheti meg a független, kiegyensúlyozott és hiteles információszolgáltató sajtó lehetőségét, úgy ahogy az az erdélyi magyar sajtóban a megyei napilapok többsége és egyes hetilapok (pl. a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a Brassói Lapok) esetében történik. /Állásfoglalás a sajtószabadság mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 10.
Az 1989-es fordulat után a kolozsvári matematikusok két társaságot alapítottak, egyiket a közoktatás, másikat az egyetemi oktatás támogatása céljából. (Emellett Erdély különböző régióiban szerveztek egyesületeket, mint pl. a brassói Wildt József Matematikai Társulat vagy a marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság.) Az 1990-es évek elején válságba került az iskolásoknak szerkesztett Matematikai Lapok, amely 1953-tól, különböző formában (néha csak fordításként) jelent meg folyamatosan. A Romániai Matematikai Társulat, amely a lap kiadója volt, nem adott anyagi támogatást a kiadásra, de azt sem akarta, hogy másnak adja át ezt a jogot. 1993-ban egyetemi és középiskolai tanárok egy csoportja megalakította a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, elsősorban azzal a céllal, hogy átvegye a lap szerkesztését és kiadását. A lap 1997-től Matlap néven a társaság kiadásában jelenik meg rendszeresen évi 10 számban. 2000-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematikai és informatikai karának tanárai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amelynek célja az egyetemi matematikai és informatikai oktatás hatékony támogatása. Ez lett a Farkas Gyula Egyesület (teljes nevén Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért). Az Erdélyi Múzeum-Egyesületen belül idén létrehozták a matematikai és informatikai szakosztályt. Ez a szakosztály, a havonta megtartott felolvasások mellett, az erdélyi magyar tudomány napja keretében évente konferenciát szervez, abból a célból hogy Erdély különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó magyar matematikusoknak és informatikusoknak lehetőséget biztosítson a szakmai eszmecserékre. Idén, november 12–13-án ezt a konferenciát Vályi Gyula emlékének szentelik, akinek januárban ünnepelik születésének 150. évfordulóját. /Kolumbán József, Kása Zoltán: Hagyományőrzés és emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. november 10.
Major Gizella marosvásárhelyi grafikus-művésznő munkáiból nyílt tárlat a Pro Art Galérián, Gyergyószentmiklóson. A művésznő tanári pályáját Gyergyószentmiklóson kezdte el, majd visszatérve szülővárosába, évtizedeken keresztül a marosvásárhelyi művészeti líceum tanára volt. /Major Gizella a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. november 12.
Nov. 11-én megnyitották a X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, 1995-ben, amikor kezdték, ők sem gondolták volna, hogy megéri a rendezvény e jubileumi alkalmat. A megnyitó után ismertették az idei Szép könyv cím nyertesét. Ez évben a díj birtokosa a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó lett. /Nagy Botond: Könyvbe kötött hangulat. Megnyílt a X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2004. november 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
A X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zsűrije díjazta a vásár legszebb könyveit. Az első díjat Kányádi Sándor 75. éves születésnapjára kiadott: Noé bárkája felé című verseskötete (illusztrálta: Deák Ferenc, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda), míg a második díjat Domokos Géza: Apályban. Napló – ezerkilencszáznyolcvannyolc (borító- és könyvterv Hajdú Áron igazgató, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda) című könyv kapta. /Legszebb Könyv – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 13.
A kisebbségi irodalom kategóriában a marosvásárhelyi Láng Zsolt, a Látó szerkesztője A szomszéd nő című novelláskötetéért, a kolozsvári Vallasek Júlia irodalomtörténész pedig a Sajtótörténeti esszék, Négy folyóirat szerepe 1940–1944 között az észak-erdélyi kulturális életben című, tavaly megjelent kötetéért vehette át Bukarestben a Romániai Írók Szövetsége díját. /Kiosztották az írószövetségi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Bölöni Domokos A nevető gödör /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című novellagyűjteményével az olvasók a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nyitónapján ismerkedhettek meg. A könyvet szerkesztője, az előszót is jegyző Nagy Miklós Kund ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. Bölöni Domokos meghurcolt, elesett, önmagukkal meghasonlott emberek történetét meséli el. Az egykori falusi kiskirályok, a pártaktivisták, tanácselnökök, milicisták csak annyiban érdeklik a szerzőt, amennyiben közvetlenül befolyásolták főszereplői sorsát. /Nagy Miklós Kund: Akárha akváriumban… Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2004. november 15.
Az eddigi legsikeresebb Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zárult a hét végén. A látogatottsági mutatók mellett Káli Király István szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke a fiatalok érdeklődését is kiemelte. A Mentor öt, erre az alkalomra megjelent könyvét mutatta be, a Pallas–Akadémia a Műterem sorozatában megjelent kötetei mellett szépirodalmi jellegű és színházi témájú köteteit is hozta. Újdonsággal jelentkezett a Kriterion is, akárcsak az Impress, ahol a Népújság munkatársának, Bölöni Domokosnak A nevető gödör című kötetét adták ki erre az alkalomra. A Székelyföld folyóirat irodalmi délutánján a lap novemberi gyerekszámát, a Tündérkert című gyermekvers-antológiát, Bajor Andor Erdélyben kiadatlan két regénytöredékét, illetve a Bibliotheca Moldaviensis sorozat első négy kötetét mutatták be. A vásáron új kötetekkel vett részt a Polis Kiadó, akárcsak a Koinónia, amely elsősorban a fiatal íróknak, költőknek próbál teret biztosítani. Az Erdélyi Magyar Könyvklub most dobta piacra karácsonyi katalógusát. /Antal Erika: Könyvturkáló és luxuskötetek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2004. november 16.
Nov. 13-én nagyszabású médiarendezvényre került sor Marosvásárhelyen: a Krónika erdélyi napilap ünnepelte a Sportcsarnokban fennállásának ötödik évfordulóját. Az egyik politikai párt – pontosabban szövetség – burkolt reklámfellépését (egy szenátor egyértelműen arra buzdította a jelenlévőket, hogy az általa képviselt szövetségre szavazzanak), a szervezők finoman "leültették". Szabó Csaba újságíró ezt helyeselte, a szenátort ugyanis visszaélt a helyzettel. Elgondolkodtató, mennyire tünékeny a népszerűség. A néhány évvel ezelőtt még istenített szenátort szinte kifütyülik a türelmetlen fiatalok. Az újságíró felvetette: amennyiben az RMDSZ minden romániai magyarért felelősnek érzi magát, akkor bizony azoknak a gondjait is fel kell vállalnia, akik magyarok ugyan, de vagy nem akarnak elmenni szavazni, vagy más pártok listájára voksolnak. Az RMDSZ-nek segítenie kellene azokon, akik az "ernyőn kívül" akarnak maradni: segítenie kellene nekik a tájékozódásban. /Szabó Csaba: A fekete bárányok szabadsága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2004. november 16.
Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nov. 14-i, vasárnapi marosvásárhelyi fórumán kijelentette: a budapesti kormány és az RMDSZ ugyanazoknak "a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatoknak" részei. A fórumon, jelen volt Szász Jenő MPSZ-elnök is. A magyarországi publicista súlyos vádakkal illette az RMDSZ több vezetőjét, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy a parlamenti választásokon szavazzon a Népi Akció listáira, amelyeken az MPSZ jelöltjei is szerepelnek. A találkozón Szász Jenő utalt Verestóy Attila vagyoni helyzetére. Az MPSZ elnöke szerint egy egyszerű számítást elvégezve nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen ekkora vagyont felhalmozni a honatyai fizetésből. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszképpen azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Bayer Zsoltnak az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétével kellene foglalkoznia, és "az erdélyi magyarok megosztására tett kísérletnek" nevezte a budapesti újságíró kijelentéseit. "Nincs szükségünk a tanácsaira. Magyarországon folytasson kampányt, ne itt. Nevetséges, amit a hálózatokról mond, de az ilyen kérdéseket jogi úton meg lehet oldani. Nem mondhatja sem Bayer, sem másvalaki, hogy az RMDSZ-ben olyan vezetőink vannak, akik tagjai voltak a kommunista nomenklatúrának. A vezetőségben nincs olyan személy, aki a Kommunista Pártot támogatta volna, ráadásul programunkban szerepel a Temesvári Nyilatkozat 8. pontja is", nyilatkozta Borbély László. /Bayer: Az RMDSZ a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatok része. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Sokan voltak kíváncsiak Bayer Zsolt jobboldali publicistára, akit korábban három hónapra kitiltottak Romániából. Bayer Zsolt ezúttal is keményen fogalmazott. Szerinte a Kárpát-medence országaiban az a legnagyobb baj, hogy a volt kommunisták gazdasági hatalmat szereztek, és azt visszaváltották politikai hatalommá. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról, az egész kérdéskörről szólva „a nemzet árulóinak” nevezte a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségének a vezetőit, akik arra buzdítják az anyaországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon december 5-én. /Máthé Éva: Kampányol az MPSZ. Bayer Zsolt ismét régi formáját hozta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2004. november 17.
Nov. 5-7. között tartották Marosvásárhelyen a II. erdélyi magyar régészeti konferenciát. A tanácskozásról Molnár-Kovács Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének tanársegéde és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum középkorszakértő régésze nyilatkozott. Emődi Tamás a leglátványosabb középkori leletanyaggal szerepelt, amelyet a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál folytatott ásatások során tártak fel. Botár István a csíksomlyói plébániatemplom régészeti feltárásáról, Soós Zoltán a görgényszentimrei várban feltárt Zsigmond-kori kaputoronyról tartott előadást. Az erdélyi régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület olyan programot szeretne, amely a különböző erdélyi régiók egységes feltárását eredményezné. Szükség lenne egy régészeti folyóiratra. – 1998-ban indult be a régészképzés, azóta megnőtt fiatal szakemberek száma. Ma már 11 romániai kutatóintézetben dolgoznak magyar nyelvű régészek, s az okleveles, a mesteri, doktori képzésen résztvevők száma a 40-et is meghaladja. Időszerűvé vált az anyaországi és az erdélyi intézményesített régészeti kapcsolatfelvétel is. /(bodolai): Régészfórum a kutatási eredményekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2004. november 19.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének nyílt levelet írt a testvérvárosok – Zalaegerszeg, Szeged, Baja, Kecskemét, Budapest XI. ker. – választópolgáraihoz, felkérve az anyaországi választókat, hogy szavazzanak IGEN-nel a kettős állampolgárságra. Kérésük jogos, írták, hiszen a trianoni katasztrófa őket szülőföldjükkel együtt szakította el az anyaországtól, saját akaratunk ellenére. /Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
