Zajlik a tizedik Nemzetközi Látványszínház Fesztivál. Csehov Lakodalom című művét mutatta be Marosvásárhelyen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, majd a Tompa Miklós Társulat vitte színre Janusz Glowacki Negyedik nővér című tragikomédiáját. A csíkszeredai Városi Színház játszotta Madách Imre világhírű művét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vitte színre a Bocsárdi László rendezte Othello-t. /Nagy Botond: A sárga Othello. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2005. május 20.
Május 20-án kezdődik a III. kisebbségi színháztalálkozó Gyergyószentmiklóson. Ez kétévenként ismétlődő esemény. A találkozó lapja a Kollokvium, melynek öt száma jelenik meg a – Gyergyói Kisújság munkatársainak segítségével – a 9 nap alatt. Zsehránszky István hírül adta, ameddig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala lesz a főtámogató, addig a házigazda mindig a fesztivál újraélesztését vállaló Gyergyószentmiklós lesz. Versenydarabot 11-et láthat a közönség, ezenkívül a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a kolozsvári Színművészeti Tanszék és a marosvásárhelyi Ariel Színház is bemutatkozik. Temesvárról és Nagyszebenből a német, Bukarestből a zsidó színház vesz részt versenydarabbal a romániai magyar színházak mellett, amelyek közül csak a szatmári magyar társulat és a nagyváradi Kis Színház nem utazik Gyergyószentmiklósra. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. május 20.
Marosvásárhelyi koncertje előtt május 19-én Hargita megyébe, Parajdra látogatott néhány órára az Omega együttes. Benkő Lászlóék meglátogatták a sóbányát, ahol együtt énekelték a magyar és a székely himnuszt a házigazdákkal és népes kíséretükkel. Az együttest az RMDSZ emberei, a Duna Tv stábja és több újságíró is elkísérte. Kóbor János, az együttes vezetője elmondta, tavaly decemberben szintén a környéken járt. /Rédai Attila: Parajdon énekelte a Himnuszt az Omega. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2005. május 21.
Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2005. május 21.
Gyógyszer- és pénzhiányra hivatkozva Marosvásárhelyről a napokban több száz kilométerről műtétre, különleges orvosi kezelésre érkező betegeket küldtek haza, ugyanígy történt Iasi-ban is. Több kórházban a beteget küldik a sürgősségiről is a közeli gyógyszertárba fájdalomcsillapítóért, mert a kórházaknak nincs pénzük. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára próbálta megmagyarázni ezt a helyzetet, mondván, az egészségügyi tárca mindig alulfinanszírozott volt. Tavaly az előző kormány utolsó rendeletével 20%-kal növelte az egészségügyben dolgozók bérét. Erre azonban nem volt költségvetési fedezet. Továbbá a gyógyszerforgalmazók a tartozás miatt leállították a kórházak ellátását. /Gáspár-Barra Réka: Fájdalomcsillapítónak ott a törvényszék. Beszélgetés Székely Ervinnel, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. május 21.
Tisza Kata – történelmi család sarjaként – 1980-ban Marosvásárhelyen született. Tizennyolc évesen költözött a magyar fővárosba. Az ELTE bölcsészkarának angol szakán szerzett diplomát. Verset szavalt, majd egy alternatív kisfilmben játszott főszerepet. Most a Közgazdasági Politechnikumban és a Közép-európai Egyetemen tanít. Tisza Kata most megjelent első könyve /Pesti kínálat. Inter-active Team Kiadó, Budapest, 2005/ fittyet hány a műfaji szabályokra. Kis terjedelmű írásaiban a novella esszével, a társadalomrajz riporttal, a szatíra a hírlapi tárcával társul. Ha kissé önkényesen értelmezzük a címet „pesti kínálat” alatt akár azt is /Incze Gábor: A női magányról – őszintén. Tisza Kata Pesti kínálat című könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2005. május 23.
Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
A munka összehangolása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a közéleti funkcióba került fiatalok szakszerű felkészítése – ez az RMDSZ kezdeményezésére született JóTanácsos mozgalom, melynek az első Maros megyei konferenciáját május 21-én a Marosvásárhelyen tartották. A találkozón Markó Béla, miniszterelnök-helyettes is megjelent. „A JóTanácsos mozgalmat minden régióra ki szeretnék terjeszteni” – fejtette ki Csép Éva Andrea a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Romániában közel ötszázhatvan megyei, városi és községi RMDSZ-tanácsos tevékenykedik, húsz százalékuk 35 éven aluli. Frunda György kifejtette: kompromisszumot kell – és lehet – kötnie a magyarságnak és a románságnak, „viszont jogainkról, elveinkről nem szabad lemondanunk”. Frunda György szerint az országot 15-20 megyére kellene felosztani. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági és szociális kérdéseivel foglalkozó ügyvezető alelnöke rámutatott, hogy a JóTanácsos mozgalom a fiatalokat kívánja összefogni, működő modelleket akarnak felmutatni. /Mészely Réka: JóTanácsos mozgalom Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2005. május 23.
Huszonöt év után ismét Erdélyben, Marosvásárhelyen először koncertezett az Omega együttes május 21-én. Az RMDSZ által szervezett koncert előtt két órával a helyi stadion lelátói megteltek, minden korosztály jelen volt. Mintegy ötvenezer ember volt jelen, a városban még soha nem gyűlt össze ennyi ember szórakozni. Először a Keresztes Ildikó Band lépett fel, a Marosvásárhelyen született énekesnő népszerű számokat adott elő. Az együttes vezetője, Kóbor János a csíkszeredaiaknak is üzent, a mostanra tervezett, de pénzhiány miatt elmaradt ottani koncertet bepótolják. A stadionban a Ha én szél lehetnék-re már az egész stadion táncra perdült, hasonlóan reagáltak a rajongók az immár klasszikussá vált Petróleum lámpára is. Búcsúzóul a Régi csibészeket és a Gyöngyhajú lányt az együttes tagjai a több tízezres közönséggel együtt szólaltatták meg. Markó Béla RMDSZ-elnök beszéde nem aratott osztatlan sikert, hiszen a politikus rövid köszöntője közben a közönség egy része fütyült. /Borbély Tamás: Nagysikerű Omega-koncert Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
Május 20-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A fesztivál igazgatója, Szabó Tibor köszöntötte a bel- és külföldi vendégeket, a résztvevő színházakat és zsűritagokat, a város vezetői nem jelentek meg. Gyergyószentmiklóson immár harmadik alkalommal kezdődött a színházi seregszemle. A nyitóesten a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lépett fel, Janusz Glowacki Negyedik nővér című előadásával. /Köllő Katalin: Kollokviumi nyitóünnepség – városi képviselet nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
Május 22-én véget ért a Nemzetközi Látványszínház Fesztivál Marosvásárhelyen. Az érdeklődők láthatták a román és a magyar nyelvű társulatok legjavát, de voltak görög, olasz és francia előadásokat is. Elekes Botond, a magyar kulturális minisztérium főtanácsosa a fesztivál legnagyobb eredményének éppen a szakmai kitekintés lehetőségét tartja. A magyar produkciók közül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Othello című előadása, vagy a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Lakodalom című produkciója számított igazi látványnak, jól sikerült előadásnak minősítették a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Negyedik nővér című darabját is. Délelőttönként a színház előtti téren bábjátékkal szórakoztatták az arra járó gyerekeket. /Antal Erika: Véget ért a látványszínházi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 23.
Május 21-én Sepsiszentgyörgyön találkozót tartott a Magyar Családi Szolgáltató Liga Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület. A romániai családsegítők kapcsolatba léptek egymással és a magyarországi munkacsoportokkal. Az elmúlt öt-tíz évben indult és csupán néhány városban meghonosodott családsegítő szolgáltatásokat a rászorulók csupán 10–15 százaléka venné igénybe, és legfennebb 3–5 százaléka fizetne érte – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A találkozó csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kolozsvári, brassói és helyi résztvevői hangsúlyozták, városaikban több családsegítő szervezet is működik, de nincs összehangolt programjuk, pedig közösen eredményesebben pályázhatnának. /(fekete): Családsegítők tanácskoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2005. május 23.
Gyergyóalfaluban a falunapokon a Helikon Fúvószenekar fúvóstalálkozót szervezett nyolc zenekar részvételével. A Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület előadása telt házat biztosított, bemutatták az egyesület két dokumentum értékű kiadványát is. Nagy érdeklődés övezte Dezső László fényképkiállítását, illetve dr. Rákossy Botond József és társai Hargita megye atlasza című könyvének ismertetését. A DPPHE megszervezte a IV. Fölszállott a páva találkozót, melyen 220 kisiskolás balladát, népi táncot, népi gyermekjátékot, mondókát mutatott be, a Gyergyói-medence csaknem minden iskolájából. A diákkonferencián az iskola tanulóinak díjat nyert tudományos dolgozatait ismertették. Megnyílt Kiss Levente gyergyóalfalvi születésű szobrász és Major Gizella marosvásárhelyi festő tárlata, melyen fellépett a 25 éves citerazenekar. /Bajna György: Gyergyóalfalu ünnepnapjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
2005. május 24.
Május 14-én tartották Marosvásárhelyen a megyei magyartanárok tanácskozását, Soós Katalin magyar szakos tanfelügyelő irányításával. Dr. Fóris Ferenczi Rita, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szövegtan és oktatás címmel tartott előadást. A Nagy Könyv-akciót Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő a kis- és középiskolások körében részvételi szelvények szétosztásával szorgalmazta. Ezzel egy időben zajlott a magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny megyei szakasza. /Fülöp Ilona és Nagy Erzsébet magyartanárok: Tanácskozás és tantárgyverseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2005. május 24.
Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén tartották a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ XV. kongresszusát. A rendezvény során a leköszönő elnökség tagjai beszámoltak munkájukról, továbbá a regionális szervezetek vázolták terveiket, sikereiket. A tisztújítás eredményeképpen az új elnökség összetétele: Nagy Botond elnök (Sepsiszentgyörgy), Sípos Sarolta ügyvezető igazgató (Nagyvárad), Jakab Emese külügyi alelnök (Nagyvárad), Máthé Szabolcs tanügyi alelnök (Gyergyószentmiklós), Lehőcz Zsuzsa szórványügyi alelnök (Temesvár), Zágoni Noémi tagságügyi alelnök (Kolozsvár), Farkas Kinga kulturális és szabadidős programokért felelős alelnök (Marosvásárhely). /XV. MAKOSZ-kongresszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2005. május 24.
Fellépett Marosvásárhelyen a bábszínházban, az Ariel Színházban a marosvásárhelyi Kópé Kórus, mely a Művészeti Líceum kisiskolásaiból áll, Korpos Kamilla tanárnő vezetésével. Zenés- táncos produkciójuk olyan sikeres, hogy már több nagyobb rendezvényre is meghívták őket. /(simon): Nagy kópé kis művészek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
2005. május 26.
Május 25-én kezdődtek Baróton a városnapok. Marosvásárhelyi művészek léptek föl /Tiberius vonósnégyes/, továbbá a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, valamint a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának hallgatói József Attila-emlékműsort adnak elő. Lesz lemezbemutató, reneszánsz és népi táncház, néptánctanítás, autós gyorsasági-, sakk-, roller-, görkorcsolya-, bicikli-, és futóverseny, kiállítás és testvérváros-találkozó. Aláírják a testvérvárosi szerződést a magyarországi Dabas önkormányzatának képviselőivel, ugyanakkor Köpecen időseket befogadó öregotthont avatnak fel. A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület 1994-ben szervezte meg első ízben a helység első írásos említése 770. évfordulójának ünnepségsorozatát. /Benkő Levente: Zeneparádé a Barót Napokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2005. május 26.
Zsigmond Géza tiszteletes rejtélyes eltűnéséről nem sikerült megtudnia semmit Bölöni Domokosnak. Zsigmond Géza Dányánban volt tiszteletes, gyülekezete apró volt. Később Keresztvár lelkésze lett, Alsórákoson élt. Alsórákoson most Bereczki László a lelkész, felesége az egyik szervezője a kulturális műsoroknak. Minden évben megtartják a Szabadság-napi műsort, amikor a jobbágyfelszabadításra emlékeznek. Az ökuménia jegyében egyetlen nagy karban énekeltek katolikus, unitárius, református ifjak és kevésbé ifjak, eljöttek a fogarasi, kőhalmi, olthévízi és marosvásárhelyi kórusok is. Ott volt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, hithű római katolikus ember is. /Bölöni Domokos: Szabadság Napja, virradó remény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
2005. május 27.
A bukaresti Adevarul, a legtekintélyesebb román napilap a sovinizmus felé kezd tájolódni, állapította meg Barabás István. Május 21-én a lap első oldalán nagyméretű fénykép jelent meg: vastag rácsok mögül gyermekek néznek szembe az olvasóval, szalagcím ad magyarázatot: A kormány jóváhagyta az óvodák, iskolák, líceumok és egyetemek etnikai különválását. A rácsoktól határolt gettó tehát az önálló magyar iskolát jelképezi. Május 25-én az Adevarul vezércikkben figyelmeztetett: ha a magyar gyermek külön iskolában tanul, nem sajátíthatja el az állam nyelvét, miáltal a későbbiekben megfosztja magát az érvényesülés lehetőségétől. A vezércikk címe: Az RMDSZ pótvizsgára bukik toleranciából. A kisebbségi törvénytervezetről van szó. Eszményi megoldásnak az Adevarul a multikulturalitást, vagyis az etnikumok együttélését tartja. Tizenöt évvel ezelőtt Ion Iliescu akkori államelnök, ugyancsak az iskola kapcsán, előszeretettel emlegette a bantusztanizálódás veszélyét, sugallván általa, hogy afrikai törzsek sorsa vár a magyarságra, ha külön iskolákra áhítozik. A George Pruteanu és Selejan ortodox püspök vezette rohamosztag nyolc évvel ezelőtt székelyföldi munkalátogatása alkalmával szörnyülködve tette közzé a Romania Mare hasábjain, hogy a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymással, az iskolák folyosóin magyar feliratok láthatók, a könyvtárakban magyarországi kiadványok sorakoznak. Innen már csak egy lépés, hogy elveszítsük Erdélyt! – sugallták a szerzők. Az Adevarul egyik elriasztónak szánt példája a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, ahová 2002 óta románok nem felvételizhetnek. A vezércikk csak azt hallgatja el, hogy ez az iskola 400 éven át, még a két világháború között is önálló magyar intézmény volt, míg a román tanulók számára ott volt – és van – a Papiu Ilarian Líceum. Trianon előtt is Magyarország területén, többek között Brassóban, Szebenben, Naszódon hírneves önálló román gimnáziumok működtek zavartalanul. /Barabás István: Az Adevarul multikulturális étrendet javasol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2005. május 28.
Vezető RMDSZ-politikusok, tíz romániai nemzeti kisebbség képviselői valamint magyarországi tisztségviselők és ottani kisebbségi küldöttek részvételével május 27-én kisebbségügyi szeminárium kezdődött Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tanácskozást a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány rendezte. Borbély László miniszter hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet a napokban fogadta el a kormány, és saját dokumentumaként terjeszti azt a parlament elé. Markó Béla miniszterelnök-helyettes rámutatott: az alkotmány 73. cikkelye egyenesen előírja, hogy törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek státuszát. A Nastase által megkérdőjelezett problémával kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségek tervezett tanácsai nem teremtenek párhuzamosságokat, hanem kiegészítik a már létező központi szerveket és döntéshozókat, lehetőséget adva a nemzeti közösségeknek, hogy az őket, identitásukat érintő kérdésekben maguk határozzanak. A kisebbségi törvény a romániai demokrácia szakítópróbájává is válhat. A kisebbségi törvénytervezet egyik kidolgozója, Varga Attila képviselő, az RMDSZ parlamenti frakciójának alelnöke beszélt a kezdeményezés előzményeiről. A határon túli régiókban kidolgozott és elfogadott kisebbségi törvényekről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke állított össze dolgozatot. Más hivatalos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el a rendezvényre. Előadását Sagyebó László, a HTMH főosztályvezetője ismertette. /Nagy Miklós Kund: Szeminárium a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2005. május 28.
A 95 éves Faludy György erdélyi körútján Marosvásárhelyre is ellátogatott, Balázs Imre József és Szőcs Géza beszélgetett az íróval a sikeres esten. /N. M. K.: Faludy mesél. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2005. május 28.
A két világháború közötti hazai magyar írótársadalmat az Erdélyi Helikon szabad íróközösség mint a kor legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása tömörítette. Az 1926 és 1944 között nyaranta legtöbbször Kemény János marosvécsi kastélyában vendégeskedő 55 író emlékét akarta/akarja megőrizni az öt éve, br. Kemény Miklós által alapított marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány. A 2000 májusában hivatalosan bejegyzett alapítvány /elnöke Adamovits Sándor/ 2001-ben emlékezett az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójára. A rendezvénysorozat az erdélyi történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány Kemény János emlékestjével kezdődött, ahol az alapítvány elnöke, Adamovits Sándor méltatta Kemény János életét és munkásságát. Ezt követte a budapesti bemutatkozó est a Magyarok Házában. 2003 elején mutatták be a Marosi Ildikó és Adamovits Sándor által válogatott, Nagy Miklós Kund szerkesztette A Mecénás – Kemény János és a Helikon – című emlékalbumot. Ebben az évben a Castellum irodalmi estjén Vita Zsigmondra emlékeztek, részt vettek azon az ünnepségen, melyen a marosvécsi általános iskola felvette a Kemény János nevét és Brassóban, bemutatták Csutak H. Levente képzőművésznek az 55 helikonistáról készült grafikáit. Ugyancsak 2003-ban emlékeztek Kemény János születésének 100. évfordulójára. A maroshévízi középiskola névadó felvette Kemény János nevét. Megjelent Adamovits Sándornak A Helikon házigazdája című, Kemény Jánosról készült összeállítása (kismonográfiája). Az Erdélyi Helikon írói már nem élnek. Emlékük őrzésére az alapítvány megszervezte a helikoni leszármazottak találkozóját Marosvécsen. 2004-ben a hagyományápolás új formáját vezette be az alapítvány a negyedévenként megrendezett Helikon-estek sorozattal, melyeken olyan helikonistákra emlékeztek, akiknek kerek évfordulójuk volt. Ebben az évben is folytatják a Helikon-estek sorozatot. Az elsőn Gulácsy Irénre emlékeztek halálának 60. évfordulóján, ezt követik a Makkai Sándor, Reményik Sándor és Molter Károly-emlékestek. /Adamovits Sándor: Csendes ünneplés. A Helikon-Kemény János Alapítvány öt éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2005. május 28.
Május 26-án bemutatták Péterfy László: Marosszék régi sírkövei /Mentor, Marosvásárhely/ című kötetét Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző gigantikus munkával megmentette a múlt egy részét, a marosszéki sírköveket megörökítő diafilm anyagot a Kriza János Néprajzi Társaságnak ajándékozta. Péterfy László Nagykend szülötte, 1966-tól Magyarországon él. Képzőművész, nem vallja magát szépírónak. Türelmes munkával ültette át papírra a sírkövek képmását, bár még mindig vannak be nem járt marosszéki temetők, feltáratlan kincsek. A szerző elmondta: maga Kós Károly oltotta bele a népművészet iránti érdeklődést, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. /F. I.: Múltmentés és tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 30.
A Don-kanyari áldozatok tiszteletére Marosvásárhelyen állított emlékmű avatásán Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke ünnepi beszédében leszögezte: „ Immár nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy helyrehoztuk az elmúlt évtizedek kényszerű mulasztását, a doni áldozatok és családtagjaik szenvedéseinek agyonhallgatását, és távlatokat nyitottunk a nyilvános megemlékezéseknek.” A történelmi egyházak és egyes civil szervezetek 2002 februárjában hozták létre az emlékbizottságot, amely összeállította a Maros megyei áldozatok névsorát. A térségből 577 honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét, tűnt el vagy sebesült meg a Don-kanyarnál. A római katolikus temető főbejáratához állított, Bocskay Vince, Sánta Csaba és Dóczy András által alkotott emlékművet elsőnek a házigazda Csató Béla római katolikus főesperes szentelte fel a református, unitárius, evangélikus egyházak és az izraelita hitközség képviselői követték. A résztvevők hiába várták az ortodox és a görög katolikus lelkészeket, ígéretük ellenére egyikük sem jelent meg az ünnepen. Pedig az 577 áldozatnak mindössze egyharmada volt magyar nemzetiségű. /Szucher Ervin: Túlélők és emlékezők. Felavatták a Don-kanyari áldozatok emlékművét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 31.
Az 1993-ban létrejött Gecse Dániel Alapítvány új nevelő-, oktató és fejlesztő központjának május 30-án volt a megnyitója Marosvásárhelyen. A különböző fogyatékosságokkal élő gyermekek és fiatalok oktatását felvállaló alapítvány 2003-ban kezdte el a többrendeltetésű tornatermet, relaxációs szobát, kisebb-nagyobb osztálytermeket összesítő központ építését. Jelenleg 18 halmozottan sérült gyerek és fiatal veszt részt a kisegítő oktatási tanterv alapján összeállított programban. Lőrincz János, a Gecse Dániel Alapítvány elnöke kiemelte: az alapítvány fő célja „a gyengéket hordozni”. Külföldi szervezetek gyűjtötték össze az anyagi alapot. /Simon Virág: Türelemmel és szeretettel gondozottak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./
2005. május 31.
Népviseletbe öltözött tanítók, tanárok és alsótagozatos diákok találkoztak a backamadarasi általános iskola szervezésében létrejött néptánc és népszokások fesztiválon. A vándorfesztivál négy éve indult Fejes Réka tanfelügyelőnő kezdeményezésére. Első alkalommal a vajdaszentiványi, majd a mezőpaniti általános iskolák pedagógusközössége vállalta fel a rendezést. Egy év kimaradás után a backamadarasi tanítókra hárultak a szervezés. Az idei fesztiválon kilenc csapat képviseltette magát. Backamadarasra a helyi iskola diákjain kívül érkezett még „küldöttség” Gernyeszegről, Csittszentiványról, Göcsről, Mezőpanitról, Kendről, Ákosfalváról, Nyárádszentbenedekről, illetve a marosvásárhelyi 14-es iskolából. A csapatok vidékük népszokásait mutatták be, jellegzetes néptáncokat roptak a színpadon. /Mészely Réka: Népszokások és néptánctalálkozó Backamadarason. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./
2005. június 1.
Borbély László területfejlesztési miniszter adatokkal illusztrálta, hogyan osztják el a közpénz Romániában. A korábbi kormány Botosaninak 200, míg Marosvásárhelynek 20 milliárd lejt adott hőenergia-támogatás címen. A vidéki vízbevezetési és kövezési program keretében a következő a megoszlás egy lakosra számítva: Dobrogea 267 000 lej, Erdély 98 000 lej, Moldva 132 000 lej és Munténia 114 000 lej. A lakásépítési program keretében: Dobrogea – 1 260 000 lej, Moldva 1 094 000, Munténia 902 000 és Erdély 760 000 lej – szintén lakosonként. Romániában el kellene érni, hogy minden terület egyenlő legyen. /(Máthé Éva): Egyesek egyenlőbbek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Napvilágot látott Gálfalvi Artúr Béla munkája: Makfalva. Rendhagyó monográfia /Kiadja a makfalvi református egyházközség, 2005./ A szerző Erdély felvázolt történetébe építette be Makfalva történetét, mindazt, amit egy évtizedes kutatómunka alatt sikerült megtalálnia. A könyv szerzője a 498 éves Makfalvának 17 évig volt lakosa, de a falu életét azóta is figyelemmel kísérte. Gálfalvi Artúr Béla Marosvásárhely ismert személyisége, köztiszteletben álló tanárember, a vártemplomi gyülekezet presbitere és jegyzője, december 19-én tölti a nyolcvanat. Lemondott az orvosi pályáról és a versenysportról, inkább a tanítást, az oktatást választotta, testnevelő tanári oklevelet szerzett. Tanított, kántorizált és iskolát épített Héderfáján, szervezte a sportéletet. Munkája egy székely falu olvasókönyve, benne a régmúlt történetének szemelvényei, a magyar királyok, az erdélyi fejedelmek, Erdély gubernátorainak, guberniumi elnökeinek és polgári kormányzóinak névtára, jellemzése. Székely önkormányzat, törvénykezés, faluigazgatás. Ez a munka „egyben magyarságunk, erdélyiségünk történelemkönyve”, olvasható a recenzióban. /B. D. [Bölöni Domokos]: Új könyv. Makfalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ A település történetén kívül a monográfia ismerteti a makfalvi dűlők neveit, egyéb földrajzi megnevezéseit és a Makfalváról elszármazottak életét is. /Máthé Éva: Megjelent Makfalva monográfiája.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 1.
Szászrégenben, korábban Marosvásárhelyen bemutatták Beder Tibor A bujdosók nyomában című új könyvét. A szerző több ezer kilométer gyalogút megtétele után jutott el azon dél-törökországi faluba, amelynek lakói magyar nemzetiségűnek vallják magukat. A nagy útról született a Gyalogosan Törökországban című könyve. Ezúttal azonban Mikes Kelemen nyomába szegődött, 287 év elteltével. Tette ezt a törökországi ötvenesztendős bujdosás történetét megörökítő Mikes Kelemen levelei alapján, s a bujdosók erdélyi és törökországi hagyományait vette számba, és felelevenítette az erdélyi magyarság zaklatott XX. századi történetét is. /(bodolai): Levelek és valóság. A bujdosók nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 2.
Marosvásárhelyen nemrég Sebestyén Aba színművész vezetésével alatt megalakult a Yorick Kulturális Egyesület, azon belül pedig a Yorick Stúdió, a magyar nyelvű kísérleti/alternatív jellegű színház. Első bemutatóján a 74 Színháza megmutatta: van igény a kortárs drámaírók műveire, egy nem szokványos helyen, nem szokványos stílusban játszó apró, ám elhivatott társulatra. Andrzej Wajda Nasztaszja Filippovna című művét vitték színpadra. A bemutatót kiállítás követte: a Zsámbéki Rakéta Bázis Csoport művészei mutatkoztak be. /Nagy Botond: Kortársunk, a hamleti koponya. Bemutatkozott a Yorick Stúdió. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
