Olvasói levél panaszolta el, hogy az illető június 27-én, zuhogó esőben felszállt a Borszékről Marosvásárhelyre tartó mikrobuszra. Magyarul szólt a mellette állóhoz. Erre a kalauz rákiáltott: ne beszéljen magyarul, mert leszállít a buszról. Borszék lakóinak több mint 80%-a magyar nemzetiségű, s a mikrobusz is Hargita megyében állomásozott. Az illető megkérdezte, miért nem függeszti ki írásban ezt a tilalmat. Erre a sofőr kijelentette: azonnal szálljon le. Le kellett szállnia, megalázottan. /Takács Auróra, marosvásárhelyi lakos: Leszállítottak a buszról, mert magyarul beszéltem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 5.
Komoly érdeklődés övezi azt a három hétvégen zajló képzéssorozatot, amely Marosvásárhelyen kezdődött, a Református Diakóniai Központban. A Korszerű gerontológiai ismeretek című tanfolyamot 12. alkalommal szervezte meg a salgótarjáni Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) Képzési Központja. Bár a képzés tandíjköteles, az nem fedezi a költségeket, tehát a NCSSZI anyagilag is hathatósan támogatja az első határon túli képzést. Az erdélyi tanfolyam házigazdája a Fülöp. G. Dénesné Ilona tiszteletes asszony által fenntartott Diakóniai Központ, mely előadótermet, szálláshelyeket, ellátást biztosít az előadóknak, résztvevőknek. /Máthé Éva: Anyaországi közvetítéssel. Idősgondozás – francia mintára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke beszámolt az idei ötödik összmagyar ifjúsági nemzeti fesztivál /Verőce–Kismaros, augusztus 3–10./ programjáról. /Több mint huszonöt koncert, hatvan előadó, ingyenes buszjárat, új faházak, magyarországi és erdélyi sajtóklub./ A helyszín változatlan, a szervezők is ugyanazok. Előadják a délvidéki Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház színdarabját, a Trianon okozta traumáról szóló Halottak Napjától Virágvasárnapig című művet. Dr. Gaudi Nagy Tamás a nemzeti jogvédelemről tart előadást. Az Alfa Szövetség közreműködésével lesz egy magzatvédő sátor. A hagyományos Magyar Sziget Sajtóklubot Bencsik András, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából ismert Haeffler András, Tóth Gy. László részvételével ismét megrendezik, ahogy az Erdélyi Sajtóklubot is, többek között Borbély Zsolt Attila, Fábián Tibor, György Attila részvételével. Az előadók között lesz Raffay Ernő, Koltay Gábor Bakay Kornél és Kiszely István történészek úgyszintén, de tiszteletét teszi az 1956-os forradalom hőse, Wittner Mária is. A közel tízezer fiatalt vonzó Magyar Sziget még soha nem kapott támogatást az államtól. Az elszakított területekről érkező több száz HVIM-tag számára az egyhetes Magyar Sziget teljesen ingyenes, igaz, cserébe ők részt vesznek a szervezésben, a munkálatokban is. Marosvásárhely hőse, a HVIM tiszteletbeli elnöke: Cseresznyés Pál mint mindig, ezúttal is itt lesz. A magyarországi és erdélyi balliberális média képviselői tavaly is, tucatnyi rosszindulatú, lejárató szándékú cikket írtak. Tavaly az Erdélyi Riport két újságírója lopózott be a Magyar Szigetre, mint egyszerű látogató, majd titokban készítettek egy riportot. Végül egy hazugságokkal, csúsztatásokkal és tévedésekkel teli írás jelent meg az Erdélyi Riportban a Magyar Szigetről. /Fábián Tibor: Magyar Sziget a festői Dunakanyarban. (Verőce–Kismaros, augusztus 3–10.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 6.
„Kincses Előd nem tanácskozni akart velem, hanem levelében nyilvános párbajra hívott. Nincs időm az ilyesmire, nekünk nem párbajoznunk kell, hanem segíteni egymásnak, most a szolidaritás és az együttmunkálkodás ideje van” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Kincses Előd marosvásárhelyi jogász nyílt vitára hívta ki a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. „Sajnálatosnak tartanám, ha elzárkózna a jobbító szándékú nyilvános vitától” – fogalmazott Kincses Előd Markónak címzett, levelében. „Az 1945-ös nemzetiségi statútum az anyanyelv használatáról sokkal kedvezőbben rendelkezett, mint a jelenlegi kisebbségi törvény” – nyilatkozta Kicses, aki szerint az 1945-ös kisebbségi törvényt maga az RMDSZ helyezi hatályon kívül, amikor kiegészítették a jelenlegi törvénytervezetet a 78-as szakasszal. Ez ugyanis kimondja, hogy minden, ezzel a jogszabállyal ellentétes rendelkezést hatályon kívül helyeznek. /D. Balázs Ildikó: Markó Béla nem fogadta el Kincses Előd kihívását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./
2005. július 6.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a kisebbségi törvényről a magyar közösségben folytassunk vitát, hogy az érveket ütköztessük – emelte ki Kincses Előd július 5-én Marosvásárhelyen, az ügyvédi irodájában tartott sajtótájékoztatón. Markó Bélát szakmai vitára hívta ebben a témában, de a felkérésére nem érkezett válasz. – Az 1945-ös nemzetiségi statútum sokkal kedvezőbben rendelkezett a kisebbségről, mint a jelenlegi kisebbségi törvény – hangsúlyozta Kincses Előd, hozzátéve: Deák Ferenc óta tudjuk, hogy amiről önként lemond az ember, azt nem tudja visszaszerezni. /(mr): Kincses Előd a kisebbségi törvényről. Újból nyilvános vitát kezdeményez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2005. július 6.
Idén is megtartotta Marosvásárhelyen évi találkozóját a volt Római Katolikus Főgimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre. 2004 őszén megvalósult az öregdiákok régi álma: a Bolyai Farkas Középiskolában elkezdődött a katolikus oktatás. Ebben nagy szerepe volt az öregdiákok baráti körének, vezetőségének, különösen Bányász Sándornak. Rajta kívül dr. Péter Mihály akadémikus, Csath Gábor, Kiss Dénes, Csutak Tibor támogatta a baráti kör immár bejegyzett alapítványának, a Sanctus Emericusnak a tevékenységét, amely fő célul az egykor színvonalas katolikus oktatás visszaépítését tűzte ki. Az öregdiákok gondoskodtak a karácsonyi, év végi ajándékról, s a nehéz sorsú tanulóknak az esperességgel közösen havi támogatást nyújtottak a bentlakás és az étkezés költségeinek fedezésére. /(bodolai): Az öregdiákok Sanctus Emericus baráti köre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2005. július 6.
Június 25-26-án Gyergyócsomafalván rendezték meg a kamarakórus- és kamarazene-fesztivált. A helyi Bel Canto Művelődési Egyesület meghívta az együtteseket, köztük a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart is. Több együttes lépett fel, bemutatták Köllő Miklós műépítész népi hangszergyűjteményét is. /Kovács András karnagy: Nem sokaság, hanem lélek… = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2005. július 7.
A fasiszta Tiso-rendszer egyenruháiba bújt semmirekellők a legnagyobb magyar többségű felvidéki város, utcáin randalírozhattak, s magyarellenes jelszavakat üvöltözve jöhettek-mehettek közterületeken. ,,Mi vagyunk itthon, ti jövevények vagytok! Ez a mi hazánk, nem a bitang magyaroké!” – ordították. A rendőrség csak akkor avatkozott közbe, amikor félszáznyi magyar fiatal szembe mert szegülni a fasiszta tüntetőkkel. A forgatókönyv ismerős, a Kárpát-medencében, az utódállamok területén már sokszor kipróbálták: 1990-ben Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, mostanság a délvidéki Újvidéken, Szabadkán, Temerinben, Zentán. Szlovákiában Meciar magyargyűlölete és Gasparovic államelnök elfogultsága meghozta a ,,gyümölcseit”. A Révkomáromban randalírozó szlovák fiatalok ugyanúgy kiabáltak, mint hónapokkal előbb a sepsiszentgyörgyi vendégdiákok: ,,Ne magyarosítsatok el minket!” A forgatókönyveket ugyanazon a boszorkánykonyhán főzik ki, amit úgy hívnak: ,,trianoni szindróma”. Ezért volt, hogy az összeverődött komáromi magyar fiatalok a ,,Vesszen Trianon!” jelszóval szegültek szembe az újfasisztákkal, de a verést és letartóztatást ők kapták – a ,,demokratikus” Szlovákia rendőrségétől. Nem is első esetben. Ahogyan Vajdaságban soha nem fogják el a magyarbántalmazások tetteseit, Szlovákiában sem néznek szembe a fiaik által elkövetett atrocitásokkal. Így megy ez a Kárpát-medencében, s ki tudná megmondani, mikor lesz vége?! – írta Magyari Lajos. Szlovákia és Magyarország egyaránt európai uniós tagországok, a megbékélésnek már régen végbe kellett volna mennie. A magyar külügy néma marad a Révkomáromban történtekkel kapcsolatban. /Magyari Lajos: Révkomárom és Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2005. július 7.
1993. szeptember 20-án a Maros megyei Hadréven 18 roma család házát felgyújtották, ezek közül 14 porrá égett. Az azóta eltelt időszakban több per zajlott ezzel kapcsolatban. Végül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga és más emberjogi szervezetek segítségével a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Július 5-én precedens értékű, jogerős ítéletet hozott a nemzetközi igazságügyi fórum. Első ízben mondták ki hivatalosan, hogy Romániában olyan jogsértés történt, melynek alapja az etnikai, faji megkülönböztetés. A román állam első ízben elismerte, hogy valóban faji diszkrimináció állt a hadrévi események mögött. Az állam kártérítést fizet a sértett feleknek. Így 15 hadrévi roma lakos 11-25 ezer eurónyi kártérítésben részesül. További hét sértett személy nem fogadta el ezt a fajta jóvátételt. Ők azt szeretnék, ha tételesen olyan törvényszéki ítélet születne, mely kimondja, hogy igenis megtörtént a faji diszkrimináció. Tehát ebben az esetben nem lenne szó békés kiegyezésről, hanem az Európai Emberjogi Bíróság kötelezné a román államot a kártérítésre. Újabb ítélet július 12-én várható. /(Máthé Éva): Strasbourgi ítélet a hadrévi romák ügyében, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2005. július 7.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányával kapcsolatos vita összegzéseként Parászka Boróka, a hetilap főszerkesztője kifogásolta, hogy sokan nem szólaltak meg a vitában, a Magyar Tanszék stb. a/ Láng Zsolt indulatosan visszautasította ezt a megállapítást. „Úgy gondolod, az Éneklő Borz eladta magát a hatalomnak?” „Salat Levente politikai alkuval lett az egyetem prorektora?” Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy az irodalmat nem intézményi szinten határozzák meg. A kívülállás mondatszerkezetével is lehet állást foglalni. /Láng Zsolt Kirohanó: Kedves Boróka! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ b/ Parászka Boróka válaszolt Láng Zsoltnak. Igenis vannak fórumok vannak, körök és céhek. Mivé lesz Kántor Lajos a Korunk folyóirat nélkül? Mivé lesz Böszörményi Zoltán a mecénás jelmez nélkül? Parászka nem fogadta el, hogy valamit már tíz éve leírtak. Szerinte a folyamatos jelenben kell írni. Nincs függetlenség, nincs kívülállás. Parászka szerint Erdélyben ma irodalmi-személyi kultusz van, reális irodalmi teljesítmények nélkül. /Parászka Boróka Benneálló: Hekaleitosz lábnyoma. Kedves Zsolt! = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./ c/ Kuszálik Péter nem ismeri el, hogy tévedett, bibliográfusként nem adott meg pontos évszámot. Valójában a Kántor-Láng könyv első kiadása nem 1973, ahogy ő írta, hanem 1971. Kuszálik megsértődött, mert Kántor Lajos irodalomtörténész nem hajlandó vele vitatkozni. Kántor Lajos grafománnak nevezte Kuszálikot. Erre Kuszálik válasza: Kántornak több könyve, tanulmánya jelent meg, mint neki. /Kuszálik Péter: Válasz és magyarázat. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 7./
2005. július 7.
Július 6-án Marosvásárhely megnyílt a Sapientia – EMTE másodéves, kommunikáció szakos hallgatóinak fényképkiállítása. A képeket vizsgafeladatként készítették el. /Ármeán Ottília, a Sapientia-EMTE tanára: Rezgő képek fényei. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2005. július 8.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen ebben az évben színész szakon, színháztudományi (teatrológia–kulturális management és publicisztika) és zenetanári szakon indul évfolyam (az egyetemen ezeken kívül még bábszínész és rendezőképzés folyik, ez utóbbi magiszteri fokon is). A felsőoktatásban az idén beinduló ún. bolognai folyamat kereteibe illeszkedő képzések időtartama 3 év, melynek elvégzése után a hallgatók licenciátusi oklevelet kapnak. Ezt 2 éves mesterfokozat és 4 éves doktorképzés követi. A színészek számára a jól felszerelt Stúdió Színház jelent kiváló gyakorlati terepet. Második alkalommal indul magyar nyelvű zenetanári osztály. /Dr. Kovács Levente tanszékvezető: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
2005. július 8.
Rovarok és gombák támadták meg az erdőcsinádi református templomot, Lukácsy Szilamér erdőcsinádi református lelkésznek és közel ötszáz hívének nagy gondot okoz mindez. Kolozsvári és budapesti szakemberek megállapítása szerint az 1783 és 1789 között épült templomot ötféle rovar és hatféle gomba támadta meg. Az elmúlt években sikerült felújítani a tornyot, de májusban a templomhajó mennyezete szakadt be két helyen, szerencse, hogy korábban aládúcolták. A presbitérium segélykérő leveleket küldött szét a nagyvilágba, de ennek eredményei még váratnak magukra. A kormány kétszázmillió lejjel hozzájárult a munkálatokhoz. Lukácsy Szilamér szerint az RMDSZ vezetőségével való szembefordulása jelentős támogatástól fosztotta meg a templomot. Marosvásárhelyen a tudtára adták, miért nem kaphatja meg az előzőleg biztosra ígért segélyt. A tiszteletes pedig folytatná az öregotthon építését, tájmúzeumot alakítana ki, internetszobát hozna létre, és szobrot állítana Szutsáky Ferenc helyi földbirtokosnak is, aki jó kétszáz évvel ezelőtt a templomépítést elkezdte. /Szucher Ervin: Mentik a menthetőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2005. július 8.
Klézsei csángó gyerekeket nyaraltat Erdőcsinádon a helyi református egyházközség és a Csángó Alapítvány. A gyerekek keveset tudnak magyarul, egymás közt románul beszélgetnek, de nyitottak, tanulékonyak, szívesen fogadják, ha a velük foglalkozó pedagógus vagy lelkész magyaráz nekik, tanítja őket. Lukácsy Szilamér református lelkész elmondta, tizenkét éve szervezi a tábort, az anyagi és más jellegű nehézségek ellenére is. A lelkész hangsúlyozza: nem is tábor ez, hanem evangelizációs hét, kézművesfoglalkozás. Bartha Júlia, a vásárhelyi Habakuk Bábcsoport vezetője is jelen van, a csoport tagjaival közösen tanulják be azt a mesedarabot, amelyet a csángó gyerekek mellett a csinádiak is megnéznek majd. /Antal Erika: Evangelizációs hét csángó gyerekeknek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2005. július 8.
A háromszéki Baróton kísérleti jelleggel rádióállomás indult. Ez áttörést jelent, hiszen a háromszéki kisrégió huszonkét helységének egyikében sem volt eddig rádió, csak a marosvásárhelyi, bukaresti és a magyarországi adók műsora volt fogható. Az FM 90-es hullámhosszon jelentkező új rádió jelenleg zenét sugároz napi huszonnégy órán át, de hamarosan óránként hírösszefoglalók is hallhatóak lesznek. „Az 1960–70–80-as évek legjobb slágereit sugározzuk, ezeknek egyharmada magyar, kétharmada nemzetközi. Közelebbről erdővidéki híreket szerkesztünk majd a megyei, országos és külföldi információkat is összefoglaló csomagba, ezeket a világhálón küldjük adásba Barótról” – magyarázta Kovács Zsolt főszerkesztő az Erdővidéki Rádióról. /Benkő Levente: Kísérleti jelleggel sugároz az Erdővidék rádió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2005. július 9.
Bandi Dezső már a marosvásárhelyi református temetőben pihen. A szülőfaluból, Magyarsárosról és Szászcsávásról egyházi kórusok is érkeztek. Bandi Dezső nemzetben gondolkodott. Megannyi érdemét megemlítették a búcsúztatók, de közelről sem sorolhattak fel mindent abból a rendkívül gazdag munkásságból, amit élete termékeny 86 éve folyamán kifejtett. Hagyományőrzésre, alkotásra hívta a felszámolásukba már beletörődött faluközösségeket. Ha rákérdeztek, népnevelőnek tartotta magát. Ezt iparművészeti, szobrászati, faragó foglalatosságainál is fontosabbnak vélte. /Nagy Miklós Kund: Lelkünkbe véste be életművét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2005. július 9.
Vásárhely visszavár, az EMKE Maros megyei szervezetének vezetői ezzel a jelszóval indították városnapi rendezvénysorozatukat. Azokat az alkotókat és művészeket hívták, akik valamikor Marosvásárhelyen, a megyében éltek, dolgoztak, hangsúlyozta Kilyén Ilka alelnök. A helybeli színtársulat Szolnokra áttelepült egykori közkedvelt művésznője, Meister Éva vastapsot aratott a színház zsúfolásig telt kistermében. A lírai est anyagát Molnár H. Lajos író válogatta, egykori erdélyi tollforgató társai – Bogdán László, Czegő Zoltán, Csiki László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Magyari Lajos, Székely János, Szőcs Géza, Szőcs Kálmán – költészetéből állította össze és rendezte a műsort, amely a létrejötte óta eltelt másfél évtizedben is megőrizte frissességét. /N.M.K.: Vásárhely visszavár. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2005. július 9.
Nemrég nyílt meg a Magyar Kultúra Házában, a budai Szentháromság téren Novák József Erdélyi történelmi címerek-pajzsok című kiállítása. Novák József /sz. Marosvásárhely, 1956. márc. 23./ Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián a design-ipari formatervezés szakon végzett. 1984 óta vesz közös és egyéni tárlatokon. A mostanival együtt eddig tizenöt címerkiállítása volt. Mostani kiállítását Pomogáts Béla és Nagy Zoltán, a Budapesti Székely Ház igazgatója nyitotta meg. Novák József Erdély ezeréves magyar múltját szeretné felidézni munkáival. Heraldikai előtanulmányokat végzett. A kiállításon a címerek alatt szép magyaros mintákkal díszített selyemterítők vannak. Novák valamikor a marosvásárhelyi selyemszövőde tervezője volt, ott kezdett régi magyar mintákkal selyemszöveteket alkotni. Ebből állított ki néhányat. /Bereczki Károly: Üzenet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2005. július 9.
Idén lenne hetvenéves Seres András néprajzgyűjtő. Két néprajzi vidék szerelmese, a Barcaságé és a moldvai csángó falvaké, amelyek gazdagságát tanulmányokban, önálló kötetekben mutatta be. Egy korrajznak is beillő interjúval emlékeznek a néprajzgyűjtőről, amelyet Pávai István 1992 tavaszán készített Seres András árkosi otthonában. A téma: Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése. 1991-ben jelent meg a Csángómagyar daloskönyv /Héttorony Könyvkiadó, Budapest/, Szervátiusz Tibor rajzaival. A közel 600 oldalt kitevő kottás kiadványban közölt 390 moldvai magyar dallamadat túlnyomó részét 1972 és 1988 között gyűjtötte Seres András. A teljes dallamanyagot, a szövegek tájnyelvi változatát Szabó Csaba jegyezte le. Ugyancsak ő rendszerezte és látta el jegyzetekkel a teljes gyűjteményt. Seres András húsz-huszonöt éve jár gyűjteni, mondta el 1992-ben. A Ceausescu-diktatúra idején magyarországi néprajzos nem mehetett a csángókhoz, mert rögtön felismerték és lefülelték. A falvak át voltak szőve besúgókkal. Klézsén viszont Seres András megismerkedett a falu besúgójával, Kotyor Andrással, nála viszont tudott gyűjteni, ő hívta el azokat, akik tudtak meséket, régi énekeket. Seeres megismerkedett Szabó Csaba zeneszerzővel, aki akkor Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskolán tanított. Szabó Csaba lekottázta a gyűjtött dalokat. Seres András /Krizba, 1935. márc. 23. – Árkos, 1992. nov. 27./ a középiskolát Brassóban végezte. Volt gazdasági technikus, kazánfűtő, majd 1971-től – Sepsiszentgyörgyre költözésétől – a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központjának szakirányítója. Munkái: Barcasági csángó leányingek hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1972; Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1973; Barcasági magyar népköltészet és népszokások, Kriterion, 1984; Szabó Csaba–Seres András: Csángómagyar daloskönyv, Budapest, Héttorony Kiadó, 1991; 1848-as emlékek, 1992; Kicsi Péter, nagy Péter, 1992. Cikkei és tanulmányai a Művelődésben, az Alutában, a Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükörben, valamint más heti- és napilapokban jelentek meg. /Fekete Réka: Seres András néprajzgyűjtő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./
2005. július 12.
Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum mosonmagyaróvári vendégeket búcsúztatott, tanárokat, diákokat a Kossuth Lajos Gimnáziumából. Kovács Zsuzsanna földrajz szakos tanárnő az erdélyi iskolákkal való kapcsolattartás lelke. A kilencvenes években kiépültek a testvériskolai kapcsolatok a kolozsvári Báthory István Líceummal, a székelyudvarhelyi Tamási Áronnal, a csíkszeredai Márton Áronnal és a marosvásárhelyi Bolyaival. Korábban az udvarhelyiekkel való együttműködés jegyében angol nyelvgyakorlatokat, táborokat szerveztek, most évente nevelési tábor, alkotótábor várja a diákokat és tanárokat a Mosonmagyaróvár melletti Szigetközben. A marosvásárhelyiek mellett érkeznek táborozók a pozsonyi Duna utcai magyar gimnáziumból is. Nemzetközi konferenciákra meghívják a testvérintézmények oktatóit, és a diákszövetségek szintjén is élénk a párbeszéd. A diákok közti barátság pedig nem vár két évet a hivatalos iskolai kirándulás időpontjáig. /(k-m): Határokon átívelő testvérkapcsolat. Kossuthosok és bolyaisok barátsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2005. július 13.
Államvizsgáztak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első végzősei. Szilágyi Pál, az egyetem rektora elégedetten nyilatkozott az elért eredményekről. 2001-ben indult az első évfolyam Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, mindkét városban az idén államvizsgáztak első alkalommal a hallgatók. Kolozsváron egy évvel később indult a képzés, itt most még nincs végzős évfolyam. Csíkszeredában a román–angol szakon és a szociológián volt végzős évfolyam. A román–angol szakon 38 diákból 27-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 26-nak sikerült diplomát szereznie. A végzettek közül soknak elmaradt egy-egy vizsgája, vagy nem készítették el az államvizsga dolgozatukat, ezért nem vehettek részt az államvizsgán. A szociológia szakon 10-en vállalkoztak az államvizsgára, ezek közül 8-an mentek át. Marosvásárhelyen két szakon végeztek: a pedagógián és az informatikán. A pedagógia szak 32 végzőséből 30-an jelentkeztek államvizsgára és az mindannyiuknak sikerült. Az informatika szakon a 29 végzősből államvizsgára 21-en jelentkezhettek, sikeresen vizsgázott 14 fő. Csíkszeredában még van egy gazdaságtudományi szak is, ahol szintén vannak végzősök. Ott viszont az államvizsgát ősszel szervezik meg, a dolgozatok leadásának határideje augusztusban van. Szilágyi Pál örömmel közölte, hogy az itteniek teljesítménye majdnem olyan jó volt, mint például a BBTE-n végzőké. Az akkreditáció feltétele, hogy az első három évfolyam végzettjeinek legalább fele, egyes évfolyamokon belül pedig legalább 40 százaléka sikerrel államvizsgázzon. Ezt eddig teljesítették. – Fontolgatják a magyar nyelvű műépítészeti szak beindítását is. Kolozsváron új egyetemi épület felépítésén gondolkoznak. Csíkszeredában megkapták a volt árvaházat is, ezt modernizálni fogják és ősztől ott is megszervezik a tanítást. /Dézsi Ildikó: Elégedett az államvizsgázók eredményével az EMTE. Beszélgetés Szilágyi Pállal, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2005. július 14.
A Postafiók rovat közölte az olvasói levelet. Először a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőségéhez fordult kérdésével, de nem kapott választ: a Népújság egy szót sem említett a Megfeszített című rockoperáról, melyet Csíksomlyón adtak elő. Miért nem írtak arról, hogy az előadás megmozdította az emberekben azt, amire szükségük van? /Novák Sándor, Marosvásárhely: A marosvásárhelyi Népújsághoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
2005. július 14.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság évadzáró rendezvénye, az immár hagyományos Lyukasóra jó hangulatú volt. A meghívottak – Farkas Ernő tanár, Csíky Boldizsár zeneszerző, Kovács András Ferenc költő, Haller Béla tanár, Láng Zsolt író és Nagy Attila orvos-költő – megtréfálták a közönséget. /Nagy Botond: Évadzáró Lyukasóra. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2005. július 15.
Az összmagyar előválasztások megrendezését, egy összmagyar választási stratégia kialakítását, valamint az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti párbeszéd elindítását szorgalmazza az MPSZ Bihar megyei szervezete. A hét végén mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) fontos megbeszéléseket tart Marosvásárhelyen az előrehozott választások kapcsán. Tőkés László, az EMNT elnöke a tanácskozásra az erdélyi magyarság közéleti szereplőit hívta meg, vezérlő elveként az autonómia melletti összefogást jelölte meg. /B. T.: Összefogást sürget az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2005. július 15.
Hét esztendő után egy tárlat erejéig hazatért Nagybányára Trella Várhelyi Imola festőművész. 1998-ban ugyanis Marosvásárhelyre költözött. Trella Várhelyi Imolát /sz. Kézdivásárhely, 1928. márc. 8./ egy tehetségkutatás során fedezték föl, elvégezte Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolát, majd Nagybányára költözött. /Dávid Lajos: Egy hazatérő művész tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 15./
2005. július 16.
Július 15-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a romániai magyar lapok képviselőivel. Markó Béla tájékoztatta a jelenlevőket az árvízkárok elhárítására tett kormányzati intézkedésekről, továbbá az RMDSZ álláspontjáról a politikai helyzetről. Az árvízkárokkal kapcsolatban hangsúlyozta az összefogás, a segítségnyújtás fontosságát. Ennek ösztönzésére adott ki az RMDSZ felhívást a szervezet önkormányzati tisztségviselőihez, a magyarsághoz. Az előrehozott választások ügyében kifejtette, hogy azt az RMDSZ nem látja továbbra sem teljességgel indokoltnak. Ennek ellenére a szervezet megfelelően felkészül a választásokra, az eredményes szerepléshez kérik az erdélyi magyarság támogatását. /A romániai magyar lapok képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2005. július 16.
Második alkalommal nyílt meg Marosvásárhelyen Holányi Julianna Magyarországon élő nagyenyedi származású festő, grafikusművész kiállítása. Mostani Erdélyi tájakon című kiállításán a marosvásárhelyi Vártemplomot és várat megörökítő festmények illetve grafikák is helyet kaptak. /A. Máthé Sándor: Erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./
2005. július 18.
Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2005. július 18.
Az RMDSZ politikája alapvetően a keresztény értékeken alapszik: az egyház és a politika elválaszthatatlan az erdélyi magyarság életében, a magyar érdekvédelmi politizálás ugyanis mindenkor az önazonosság, a nemzeti, kulturális és vallási identitásunk megőrzésére irányult – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök július 16-án a Protestánsok a politikában elnevezésű keresztényi ifjúsági tábor marosvásárhelyi megnyitóján. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2005. július 18.
Marosmagyaró református gyülekezetének ifjúsági háza, a Nimród Ház várja egész évben az ide érkező vendégeket. Vincellér Gábor lelkipásztor és felesége gondoskodnak arról, hogy az itt nyaralók semmiben ne szenvedjenek hiányt. Számítani lehet a falu minden lakosára. Július 5-től zenetábornak adott helyet a ház. Ellátogattak a közeli Idecsfürdőre, ahol lubickolhattak a meleg, sós vízben. Most újabb vidám marosvásárhelyi gyereksereg érkezett. /Nemes Csilla: Táborozás Marosmagyarón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
