Nyolc megyei, illetve területi RMDSZ-szervezet pályázta meg a szövetség 2007 áprilisában tartandó kongresszusának „házigazdai” jogát. A házigazda RMDSZ-szervezetet decemberben jelöli ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Eddigi RMDSZ-kongresszusok: I. Nagyvárad, 1990. április, II. Marosvásárhely, 1991. május, IIII. Brassó, 1993. január, IV. Kolozsvár, 1995. május, V. Marosvásárhely, 1997. október, VI. Csíkszereda, 1999. május, VII. Szatmárnémeti. 2003. február. /RMDSZ-kongresszus: ki lesz a házigazda? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2006. november 7.
A Kis-Küküllő Alapítvány hatodik alkalommal szervezi meg a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat a Magyar Házban. Az egyhetes rendezvénysorozat célja a város magyar lakosságának igényes szórakoztatása. Megtekinthető Vajda Györgynek, a Népújság fotóriporterének Hagyományosan című tárlata. A hét végi megnyitón a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatói léptek fel a Bolondos élet című zenés-táncos előadással. A rendezvénysorozat további programjában bábjáték, a Yorick Stúdió előadása, hangverseny, könyvbemutató és író-olvasó találkozó szerepel. /Antal Erika: Művelődési napok Dicsőszentmártonban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
2006. november 9.
A Kolozsváron lezajlott 2. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint az Európában működő kisebbségi egyetemek képviselői – szolidaritást vállalnak az állami támogatású önálló erdélyi magyar egyetemért harcolókkal. A résztvevők hangot adnak megütközésüknek, hogy létezhet Európában egy másfél millió lelket számláló kisebbség, amely nem rendelkezik sem önálló, állami anyanyelvi egyetemmel, sem kulturális autonómiával. Leszögezték és példákkal megerősítették azt, hogy az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jog állami biztosítása ma európai gyakorlat. A nyilatkozat szerzői úgy vélik: az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar felsőoktatás érdekében fellépőket megfélemlítették, és olyan személyeket emeltek vezető pozíciókba, akik nem képviselik a magyar közösség érdekeit. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok hiányát, azt, hogy a magyar oktatóktól megtagadják az önálló karok szervezésének jogát, és hogy az intézményben a magyar nyelv nem használható hivatalos nyelvként. Leszögezték: nem normális az, hogy a magyar állam két egyetemet Erdélyben tart fenn, miközben az itteni magyarság Romániának adózik. A nyilatkozatban fölkérték az európai politikai vezetést, hogy tegyen határozott lépéseket a Romániában tapasztalható kisebbségellenes diszkrimináció megszűntetése érdekében. Az okmányt ismertető dr. Kovács Lehel elmondta: a konferencián elhangzott beszámolók sok érdekes tényre hívták fel figyelmüket: meglepő volt értesülni arról a toleranciáról, amellyel Európa-szerte a többség a kisebbségekhez viszonyul. Norvégiában például a saamik (lappok) mindössze 80 000 lelket számlálnak, mégis, kiterjedt intézményrendszerük és saját egyetemük van. Hasonló a helyzet Moldova Köztársaságban, ahol a gagauz kisebbség legtöbb tagja nem is beszéli az állam hivatalos nyelvét. A makedóniai Tetova albán egyetemen ezzel szemben fizikailag meg kellett küzdeni az egyetemért, ez azt mutatja, hogy itt, előbb saját árulóinktól kell megszabadulni, és utána kell a román közvélemény felé fordulni – hangsúlyozta dr. Kovács Lehel, hozzátéve – a konferencián aláírt nyilatkozatot elküldik minden egyes európai egyetemnek, illetve a vezető politikusoknak, az uniós csatlakozás után pedig követelni fogják, hogy Románia válaszoljon a nyilatkozatra, foglaljon állást a kérdésben. Kovács közölte: az egyetem szenátusa már tavaly májusban megszavazta a többnyelvű feliratokról szóló javaslatot, de kifüggesztésük nem történt meg. Ha november 19-ig sem teljesítik ezt az ígéretet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság saját alapokból előállíttatja és kifüggeszti – először a Farkas utcai főépületben – a magyar nyelvű feliratokat. Kovács hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli: az egyetem vezetősége megpróbálja majd megakadályozni az akciót, ezért várható, hogy összetűzésre kerül sor. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljes európai támogatás a Bolyainak. Feliratháború lesz a Farkas utcai épületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2006. november 9.
Bár hivatalosan mai napig sincs utcanévjelző tábla Marosvásárhelyen a volt Bethlen Gábor, később Május 1., s a rendszerváltás után Ion Antonescu marsall sétány egyetlen sarkán sem, a november 2-án közölt hirdetésben, amely az őszi nagytakarítás helyszíneire vonatkozik, megoldódni látszik a kérdés. Dan Gliga igazgató mellett színt vallott Dorin Florea polgármester is, a hirdetésben ugyanis Antonescu bulevárdként jelenik meg a közismert sétány neve. Ez is azt jelzi, hogy a fütyül a törvényekre, a Megyei Törvényszék döntésére és a városi tanács határozatára, amely szerint tavaly októbertől a Vár sétány nevet kapta. A Pro Európa Liga sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint megengedhetetlen, hogy az országot az Európai Unió vizeire vezető kormánypárt megyei szervezetének első embere egyet mond és mást cselekszik. Haller Béla, az emberjogi iroda vezetője utalt arra, hogy a még mindig érvényben levő sürgősségi kormányrendelet tiltja a fasiszta, rasszista és fajgyűlölő szimbólumok használatát és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Ebből kiindulva perelte be a liga a városi tanácsot, amely a Vár sétány elnevezés megszavazásával válaszolt. Mivel a polgármester nem hajtotta végre a határozatot, a liga a közigazgatási bíróságon tett panaszt, minek következtében a hivatal a Vár sétány elnevezést kezdte használni. A romániai zsidóság és minden más kisebbség kiirtására vállalkozó Antonescu a legnagyobb románok kijelölésére szervezett tévéműsorban a hatodik helyen végzett. A közvéleményben tovább élnek az Antonescu megdicsőítésére vonatkozó hamis történelmi eszmék, ahelyett, hogy a fasiszta kormányfő zsidó- és kisebbségellenes politikájának valós tényeit figyelembe vennék. /Bodolai Gyöngyi: Visszatért Antonescu? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2006. november 9.
November 7-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a nacionalista és xenofób erők hatásáról a romániai igazságszolgáltatásra, nevezetesen a Maros Megyei Törvényszékre. Rámutatott, hogy a Románia ellen indított perek nagy része – amelyekben az Európai Emberjogi Bíróság az állampolgárok javára döntött – olyan ügy, amelyekben a bírák felkészületlensége miatt születtek nem megfelelő határozatok. Kerekes a Maros Megyei Törvényszéken folyamatban levő, a tanács egyik határozatát megsemmisítő közigazgatási per során meggyőződött, hogy ez a törvényszék nacionalista. A vitatott határozat témája: egy utcát Kossuth Lajosról nevezzenek el Marosvásárhelyen, amely utca egyébként 1893 és 1920, illetve 1940 és 1986 között az ő nevét viselte. Kerekes elmondta, hogy a helyi tanácsi határozat semmissé nyilvánításáért nacionalista civil szervezetek és politikai pártok indítottak pert, közöttük a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Egyesület. Kerekes Károly szerint „a Simona Pojar bírónő által vezetett ülések hangulatából eleve következtetni lehetett a döntésről”, nem beszélve arról, hogy az ügy megoldása 8 hónapot vett igénybe. Elképesztőnek nevezte, hogy a szeptember 27-i tárgyaláson a bírónő megengedte, hogy „a reklamálók szabadon sértegessék nemcsak a forradalmár Kossuth Lajost, hanem a magyar államot, a magyar népet, a marosvásárhelyi és az amerikai magyarokat, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, és nem utolsósorban engem, a marosvásárhelyi tanács védőügyvédjét”. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Nacionalizmus és inkompetencia a Maros Megyei Törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2006. november 10.
Hétéves a Krónika napilap. Hagyományosan Marosvásárhelyen tartják az ünnepi rendezvényt. Ennek része a Miss Krónika szépségverseny, rangos fellépők is lesznek, így a magyarországi Nox együttes. A Krónika első hét éve megteremtette a másként gondolkodó újságírót. A Krónika szakmai műhelye az idők során több szerkesztőséget is ellátott szakemberekkel. A napilap most új székházban új arculattal folytatja munkáját. /Csinta Samu: Születésnap önökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2006. november 10.
November 9-én Marosvásárhelyen megkezdődött az Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál. Lovasi András, a Kispál és a Borz ex-frontember újdonsült színészként mesélt filmes tapasztalatairól. Másnap vetítenek két történelmi témájú mozgóképet is: Zágoni Balázs Képzelt forradalmát és Fischer István Varjúröptetés című, a bukaresti ’56-ról szóló filmjét. /Bartha Réka: Farkashajszás Alter-Native. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2006. november 10.
November 9-én megnyílt a 12. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, a színház előcsarnokában. A könyvkiállítást Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke és Péliné Bán Éva, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa nyitotta meg. A kiadók több mint 8000 könyvcímmel jelentkeztek. Megjelölték a vásár nyomdailag legesztétikusabb könyveit, így a Szép Könyv – 2006 első díját a kolozsvári Komp Press – Korunk Könyvkiadó vitte el a Buday György és Kolozsvár című kötetéért. A második díj a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent Szabó András: A bőfény forrása – Zsögödi Nagy Imre művészalbumáé lett, amelyet a festő halálának 30. évfordulójára adtak ki. Az irodalmi esten Csaplár Vilmos, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke, Márton László, Láng Zsolt, Szilágyi István és Balázs Imre József írók beszélgettek a modern történelmi regény műfajáról. /Lokodi Imre: Könyvélet a fagyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2006. november 10.
Marosvásárhelyen a Bernády Ház új kiállításán két helybéli, a város kulturális életében markáns jelet hagyó képzőművész – Kiss Levente és Szép György – munkái láthatók. Kiss Levente szobrászművész kisplasztikái bronzból és márványból készült, különleges hatású alkotások. Szép György ihletője az irodalom is: Székely János, Márai Sándor költészete, illetve prózája. /Nagy Botond: Márvány a bronzban, titok a csendben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2006. november 10.
Bartha Beatrix, Csibi Boróka és Enyedi Ruth közös festménykiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen a Philothea Klubban. /Közös festménykiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2006. november 11.
November 10-én tartott sajtótájékoztatóján Kerekes Károly RMDSZ-képviselő felháborítónak nevezte azt, ami szeptember 27-én a megyei törvényszéken történt. Ezen a tárgyaláson hoztak döntést a Nagy-Románia Párt, Vatra Romaneasca, Avram Iancu Egyesület kontra marosvásárhelyi tanács ügyben, amelyben az említett szervezetek a közigazgatási bíróságon támadták meg a Kossuth utca nevének visszaállításáról szóló tanácsi határozatot, holott 23 év megszakítással, 1893-tól 1986-ig ezt a nevet viselte az egyik marosvásárhelyi utca. A képviselő hangsúlyozta: nem a bírói döntés ellen van kifogása, hanem amiatt, hogy Simona Pojar megengedte, hogy Ioan Sabau ügyvédtársa terroristának nevezze Kossuth Lajost, sértegesse a marosvásárhelyi magyarokat, az Amerikai Egyesült Államokat, sőt magát a kormányfőt. Sabau az USA-ról azt mondta: hogy meri állítani, hogy harcol a terrorizmus ellen, mikor Kossuth Lajosnak, a magyar terroristának szobrot állít, Tariceanut meg azzal vádolta meg, hogy „az ország ellenségeivel (értsd RMDSZ) ül egy asztalnál. Kerekes szankciót kér Simona Pojar bírónő ellen. Ugyanakkor értesíti az USA bukaresti nagykövetét és az Európai Uniót is, amely monitorizálni akarja a román igazságügyet. Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt képviselője kijelentette, hogy Kossuth genocídumot követett el a románság ellen, majd Kossuthot Szaddam Huszeinhez hasonlította. /Mózes Edith: Kerekes Károly szankciót kér a Legfelsőbb Bírói Tanácstól Simona Pojar ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2006. november 11.
Marosvásárhelyen zajlik az erdélyi magyar régészeti konferencia. A negyedik alkalommal sorra kerülő rendezvény november 10-én kezdődött a Bod Péter Diakóniai Központban. Köszöntőbeszédet mondott Pál-Antal Sándor, Bajusz István és Csegzi Sándor. A plenáris ülés után könyvbemutatót tartottak és megemlékeztek Pósta Béláról. Kovács András Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából című folyóirat új sorozatának első számát mutatta be. November 11-én lesz a Pósta Béla Egyesület közgyűlése. /Régészeti konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2006. november 11.
Marosvásárhelyen a református egyházi levéltárnak hosszú időn át dr. Farczády Elek történész-tanár volt a főlevéltárosa. Dr. Farczády Elek (1890–1974) tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, a párizsi Sorbonne-on és az Ecole Nationale des Chartes nevű diplomatikai és paleográfiai főiskolán végezte. 1912-ben doktorált Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási hatásköre című értekezésével. 1951-ben kinevezték a Bolyai Dokumentációs Könyvtár igazgatójává. Az ő érdeme, hogy abban az időben sikerült a Bolyai-múzeum és a könyvtár anyagát biztonságba helyezni a Teleki Téka épületében. 1961-ben nyugalomba vonult, de a református egyház felkérésére mint főlevéltáros rendezte és katalogizálta az egyház irattárát. Ő fedezte fel a Teleki Tékában az ötödik magyar nyelvemléket, melyet Szabó T. Attilával Marosvásárhelyi sorok címen közöltek (Akadémiai Kiadó, 1957). Ezt az anyagot 1973-ban lényegesen átdolgozva és kibővítve Marosvásárhelyi sorok és Marosvásárhelyi glosszák (1973) címen újból megjelentették. Farczády megírta A marosvásárhelyi református egyházközség élete (1556–1948) című művét, melyet 2000-ben jelentettek meg Fülöp G. Dénes lelkipásztor szerkesztésében. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… Az ötödik magyar nyelvemlék felfedezője. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2006. november 13.
A nagy megbékélések korszakát éli a romániai magyarság: azt követően, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője végre tárgyalóasztalhoz ült, november 11-én Marosvásárhelyen a két erdélyi nemzeti tanács tett pontot vitájuk végére. Az SZNT és az EMNT vezetői hosszú idő óta nem tárgyaltak. Érintkezéseik jó ideje kimerültek a március 15-i ünnepségen való közös részvételben. Tőkés László püspök szerint az SZNT nemrég lemondott elnöke, Csapó József volt az együttműködés legfőbb akadálya, mivel „érthetetlen okokból bizalmatlanságot táplált az EMNT iránt”. A november 11-i találkozón a két nemzeti tanács állandó bizottságai vettek részt együttes ülésen, az EMNT küldöttségét Tőkés László, az SZNT-ét a frissen elnökké választott Fodor Imre vezette. A találkozón elfogadott határozat szerint a felek ezentúl szorosabban kívánnak együttműködni. Az SZNT-sek jelezték, hogy ők is részt akarnak venni azon az erdélyi magyar fórumon, amelynek létrehozásáról Tőkés László a múlt héten egyezett meg Markó Bélával. Az SZNT-sek a szombati találkozón jelezték, szorgalmazni fogják majd, hogy a készülő minimálprogramba foglalják bele Székelyföld területi autonómiáját is. Az EMNT és az SZNT vezetői megállapodtak, hogy kidolgoznak egy szándéknyilatkozatot, amely a háromszintű autonómiaformákról szól. Tőkés szerint elsősorban a székelyföldi önkormányzatoknak kellene kezdeményezniük a népszavazás kiírását, de ha erre nincs törvényes lehetőség, akkor kezdeményezzenek belső, nem hivatalos referendumot. Az EMNT és az SZNT ehhez kéri az RMDSZ erkölcsi és anyagi támogatását. /B. T.: Békepipák ideje: találkozott az EMNT és az SZNT vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2006. november 13.
Szépségverseny és a Nox együttes fellépése tette emlékezetessé a Krónika napilap hetedik születésnapja alkalmával tartott ünnepséget, melyet Marosvásárhelyen rendeztek, a sportcsarnokban. A 2006-os Miss Krónika – Erdély szépe verseny döntőjével kezdődött a program. /A marosvásárhelyi Kopacz Boróka a 2006-os Miss Krónika – Erdély szépe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2006. november 13.
A jövő héttől elkezdheti munkáját az a román és magyar szakemberekből álló bizottság, melynek célja „alternatív” román nyelv és irodalom tantervet kidolgozni a magyar (és általában kisebbségi) anyanyelvű diákok számára. A kisebbségi tannyelvű oktatás igényeinek és sajátosságainak megfelelő új tanterv az Erdélyi Magyar Közoktatási Tanács november 11-i, marosvásárhelyi ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja volt. Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke közölte: ezen a hétvégén, Szovátán országos szakmai tanácskozást tartanak a magyar diákoknak román nyelvet és irodalmat tanító pedagógusok részvételével. Az alternatív tanterv bevezetéséhez előbb a törvényt kell módosítani. Az ehhez szükséges lépéseket az RMDSZ teszi majd meg a parlamentben. /Cs. P. T.: Románoktatás: hogyan tovább. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2006. november 13.
A Márton-napi vigasságok elnevezésű sorozattal fellendült Dicsőszentmárton magyarságának művelődési élete. A művelődési központban a város kultúrtörténetét megjelenítő múzeumi részleg, mellette patinás templomi kegyszerek és varrott, hímzett úrasztali terítők egyedi kiállítása, valamint kortárs fotókiállítás nyílt. A hét végén a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő Alapítvány Szent Márton-díját vehette át Bálint Károly marosvásárhelyi művész, akinek köztéri szobrai „az egyedüli művészi alkotások Dicsőben”, valamint „a Kis-Küküllő menti emberek életének irodalmi megjelenítéséért, a város magyar közművelődését serkentő közírói tevékenységéért” a Népújság munkatársa, Bölöni Domokos. Díszoklevéllel tüntették ki Dézsi Gizella népművészt, ny. tanítónőt és Ilyés Lajos helytörténészt. Fellépett a helyi Kökényes és a marosvásárhelyi Napsugár néptáncegyüttes. Megjelent a Németországban élő Kórodi István klarinétművész, a Kis-Küküllő Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. /dbs: Márton napján, Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2006. november 14.
A minőség lesz a kritériuma a csatlakozás után a tanintézetek finanszírozásának: többet fog kapni az az intézmény, amelynek eredményeit, menedzsmentjét jónak nyilvánítják, amely a leosztott pénzeket jól, gyorsan és hatékonyan elkölti és elszámolja – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő. Az erdélyi magyar közoktatásról tanácskozott november 11-én Marosvásárhelyen az erdélyi magyar közoktatási tanács. A tanács szerint az oktatási szakemberek legjobbjainak ki kell dolgozni a román nyelv oktatásra való tanterveket. A magyar közösség számára létfontosságú, hogy törvény írja elő: a szakbizottságokban legyenek magyar anyanyelvű személyek. /Nagy-Hintós Diana: Minőségi kritériumok szerint finanszírozzák az iskolákat. Jövőtől a jól menedzselt intézmények kapnak több pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 14.
November 10-től 12-ig a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Ház volt a helyszíne a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciának, amelyen a hazai szakemberek mellett neves magyarországi vendégek tartottak előadást. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete nevében nyitóbeszédet mondó Pál-Antal Sándor elnök, nyugalmazott történész-levéltáros örömmel nyugtázta, hogy milyen sok tudományos munkát végző fiatal révész kolléga vesz részt a tanácskozáson, amelynek programfüzetében közel ötven dolgozat szerepelt. A romániai magyar régészek sorsa hasonlít a történészekéhez, számuk a 60-as éveket követő rövid nyitás után alig néhány szakemberre csökkent, s tevékenységi terük évtizedeken át csak a római-dák leletek kutatására korlátozódott, mondotta az előadó, aki beszélt a 90-es évek után bekövetkezett megújulásról, amikor a kolozsvári egyetemen beindult az anyanyelvi képzés is. Bajusz István, a romániai magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke következett. A Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Egyesület Érem- és Régiségtárából című új periodikát Kovács András felelős szerkesztő mutatta be. A két tagozat (Őskor, ókor valamint Népvándorláskor, középkor) keretében hangzottak el dolgozatok. A kongresszus során megtartották a Posta Béla Egyesület évi közgyűlését is. /(bodolai): Régészkutatók tudományos fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2006. november 14.
A hét végén véget ért a XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Hétezernyi cím és 37 kiadó várta az érdeklődőket, a megjelent szerzőkkel együtt. Bemutatkozott a Komp Press, a Korunk, a Mentor, a Pallas Akadémia, a Polis, a Közdok, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Koinónia és több magyarországi kiadó. /Nagy Botond: Könyvhéti összefoglaló. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ A könyvvásáron több mint negyven kiadó és könyvkereskedő volt jelen. /Antal Ildikó: Vásárra vitték könyveiket. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./
2006. november 14.
A marosvásárhelyi színiakadémia Valahol Szecsuánban című előadása nyerte az első díjat a XVIII. Magyar Stúdiószínházi Találkozón Egerben – jelentették be a november 12-én, vasárnap, a díjkiosztón. Egyaránt „bronzérmes” lett a szabadkai Népszínház Záróra, illetve a beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház A Pityu bácsi fia című produkciója. /Marosvásárhelyi siker az egri stúdiószínházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 14.
A dicsőszentmártoni származású Kórody István klarinétművész, a helyi Kis-Küküllő Alapítvány tiszteletbeli elnöke évente egyszer legalább hazajön Németországból, a magyar fővárosban és idehaza is koncertezik. Kórody Budapesten eljátszotta Csíky Boldizsár Triptico-ját, ez egy háromtételes darab, amelyet 2001-ben neki írt a jeles zeneszerző, bemutatója ugyanabban az évben volt Budapesten. Kórody István feladatának tekinti az erdélyi műveket és az innen elszármazott zeneszerzők műveit életre kelteni koncertjein. Kedves zeneszerzője a Marosvásárhelyen született Orbán György – a kibédi népdalgyűjtő, népzenekutató, néprajztudós Seprődi János leszármazottja. /B.D.: Öt perc Kórody István klarinétművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2006. november 14.
Bemutatták Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori hírszerkesztője Vasfüggönyön át. A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána című könyvét a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában. Skultéty 1920-ban született Nagykaposon, Budapesten járt közigazgatási karra, majd 1945 januárjában a szovjet csapatok őt is elvitték „malenkij robotra”. Ceglédre, végül a moldovai Focsani-ba került. Innen megszökött, s Erdélyen keresztül hazament Magyarországra. 1947 októberében elhagyta Magyarországot és Párizsban telepedett le, ahol nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott. 1951-től 1983-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa Münchenben. „Nem létezett tévé, telefon, mobilkészülék, világháló. Hajnalban a szolgálatos hírszerkesztő asztalára került a Budapesti Rádió éjfélig sugárzott műsorának minden szava, leírva; kétszer egy héten a magyar nyelven megjelent Kárpát-medencei lapok cikkeinek összefoglalója, valamint a nyugati tudósítók magyarországi hírei. Az amerikai vezetőség nem ismert cenzúrát, de a gondos felismerésen, pontos információn, hitelességen volt a hangsúly” – fejtette ki Skultéty. /Berekméri Ildikó: „Nem magányos zsenik voltak, csapatmunka volt”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
2006. november 15.
A két ország tudományos akadémiájának együttműködése révén közös tanulmány készülhet Románia és Magyarország történelméről, a közeljövőben pedig egyszerűbbé válhat a román-magyar határon való átkelés. Mindez csupán egy része azoknak a terveknek, amelyek konkrét alakot ölthetnek a második román-magyar közös kormányülést követően. A megkötésre váró kormány- és tárcaközi egyezmények alapján a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, köztük a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, továbbá a Battonyán levő iskolának. Markó Béla szerint Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. Azonban nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy „miközben a két ország partnerségéről, a szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a nacionalista, magyarellenes retorikát”. /Gujdár Gabriella: Egyszerűsítenék a nyugati határátkelést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
Száz évvel ezelőtt, 1906-ban alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Ennek történetét írta meg dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár és felesége, dr. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus Az EME Orvostudományi Szakosztályának százéves története 1906-2006 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ címen. A szerzőpáros, akik az erdélyi orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudomány történetének kiváló ismerői, éveken át tartó kutatómunka eredményét foglalták össze. Péter Mihály professzor elmondta, az adatgyűjtés helyszíne a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a bécsi levéltár, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem levéltára valamint Orvostörténeti Könyvtára, múzeuma és levéltára volt. A szakosztály 1919-ben megszűnt és 1921-ben alakult újra. A két világháború között folyamatosan működött 1940-ig, majd 41-től a 48-ban történt beszüntetéséig és hosszú szünet után csak a rendszerváltást követően alakult újra. 1906–19. között az erdélyi magyar orvosok hetente tartottak tudományos összejöveteleket, a legeseménydúsabb azonban 1990 után volt a szakosztály munkája. A Függelék valójában adattár, amely az 1906 és 2000 között megjelenő értesítők tartalomjegyzékét foglalja magába, pontosabban a dolgozatok címét, szerzőjét és azt, hogy melyik értesítő hányadik oldalán található a dolgozat. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepel az EME Orvostudományi Szakosztálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 16.
Rengeteg könyv volt Marosvásárhelyen, a könyvvásáron. Lehetett látni térképeket, képeskönyveket, albumokat. „A rengeteg, Erdély nevével csábító csukamájolajat és igénytelen külsejű, ám nemes veretű, rangrejtett kincset.” A könyvek drágák, a cikkíró szerint „kevesbedő szépirodalom, tobzódó múlthajszoló.” /Sebestyén Mihály: Kiballagás a könyvvásárra. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./
2006. november 16.
Harmadszor érkezett haza holta után Kálnokra, szülőföldjére dr. Bedő Albert (1839-1918), a magyar erdőtörvény megalkotója. Először, amikor a szülőföld temetőjébe kívánkozott édesanyja sírjának közelébe, azután 2001-ben, amikor a kálnoki elemi iskola felvette nevét, példaképül állították őt az eljövendő nemzedék elé, s most, november 11-én, amikor az új köntösbe öltöztetett, szép iskolaépület homlokfalán elhelyezték bronzból készült emléktábláját, E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész munkáját. Bedő Albert Sepsikőröspatakon született, a kolozsvári Farkas utcai Főgimnáziumban érettségizett 1858-ban. A kolozsvári egyetemen hallgatott jogot és teológiát, de lemondott a lelkészi pályáról, és 1860-ban átiratkozott a Selmecbányai Magyar Királyi Erdészeti Akadémiára. Két társával közösen elkészítették a magyar erdőtörvényt, mely 1880-ban lépett hatályba. Magyar erdészeti szakiskolák létesítésén dolgozott, tankönyvet szerkesztett. Magyarország erdőségei címmel írta meg székfoglaló beszédét, ekkor választotta levelező tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. Bedő Albert volt az 1899-ben Marosvásárhelyen megalapított Székely Egyesület elnöke. A mostani ünnepségen beszédet mondott Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Erdészet vezetője, az EMT erdészeti szakosztályának elnöke. /Kisgyörgy Zoltán: Kálnok emlékünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
2006. november 17.
Két év után, október 25-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusi ülésén módosították az egyetemi chartát. A szenátus nem fogadta el a magyar oktatással kapcsolatos, Kincses Ajtay Mária professzor által tett javaslatokat. Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat” vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból. A javaslatok összefoglalták azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetése az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazása; kétnyelvű feliratok elhelyezése az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetősége. Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Kincses Ajtay Mária javaslatait nem tárgyalták a szenátus ülésén, ezért írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Dr. Nagy Örs rektor-helyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozásához kormányhatározat kell. A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban fenntartásai vannak a rektor-helyettesnek, mondván, hogyan fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható. A MOGYE másik rektor-helyettese, Branzaniuc Klára szerint a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani, a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis”. Ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul tanít. „Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni” – hangoztatta a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Kinek használ ez a különválás? A rektor megmondta Kincses Ajtay Máriának: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. A szakdolgozatokat románul kell elkészíteni, mert a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul. A kétnyelvű feliratokat nem támogatja. Ugyanakkor a rektor szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását. /Antalfi Imola: A magyar nyelvű oktatás kibővítését kérik a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2006. november 18.
Hagyományos, őszi tárlatát nyitotta meg a marosvásárhelyi Művészeti Líceum. A Kultúrpalotában telt házas tömeg tolongott, a diákok több mint kétszáz munkáját állították ki. /Nagy Botond: Diákmunkák, magas színvonalon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2006. november 18.
Marosvásárhely régi települést egy 1316-ból való írásos dokumentum Forum Siculorum (a székelyek vásárhelye) néven említi. A város történetéről, múltjáról a XX. század elejéig csak Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1870) és Koncz József: A marosvásárhelyi Ref. Kollégium története (1896) című munkákban találunk utalásokat. Így került sor arra, hogy 1902-ben a polgármesterré választott dr. Bernády György szerződést kötött dr. Dékányi Kálmánnal, Biás Istvánnal és Kelemen Lajossal a város történetének megírására, de az első világháború kitörése következtében a terv meghiúsult. Kelemen Lajos kutatásai alapján elkészült várostörténeti munkája, aminek ma is jelentős hézagpótló szerepe van. Kelemen Lajos (1877-1963) Marosvásárhelyen született és itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Osztálytársa és jó barátja volt ifj. Nemes Ödönnek, akinek rajztanár édesapja lelkesen másolta Marosvásárhely és környékének középkori falfestményeit, amit a fiúk nagy érdeklődéssel szemléltek. Kelemen Lajos 1893-ban, V. gimnazista korában osztálytársával már tudományos kíváncsisággal szemlélte a vártemplomi kápolna régi, málladozó falképeit, majd 1894-ben elkísérték az idősebb Nemes Ödönt Gógánváraljára, Ádámosra, 1896-ban Nyárádszentlászlóra és Nagyölyvesre a templomokban még létező falképek lemásolására. Ezek a kirándulások hozzájárultak, hogy Kelemen Lajos Orbán Balázs életművének folytatója kívánjon lenni, s e célból 1896-ban beiratkozzon a kolozsvári tudományegyetem történelem–földrajz szakára. A vásárhelyi indítás meghatározta Kelemen Lajos érdeklődését a középkori építészet, iparművészet emlékeinek a felkutatásában. Már II. éves korában a festett mennyezetű pusztuló régi templomokról, a kolozsvári falfestményekről publikált a helyi hírlapokban. Aggodalommal írt 1903-ban az erdélyi műemlékek sorsáról s azok intézményes megvédésének, valamint a közvélemény kialakításának a szükségességéről. Kiállott a templomok eredeti formában való restaurálása mellett. Műemlékvédelmi harca során megnőtt a tekintélye, s így az egyházak sok esetben kérték a tanácsát. Elévületlen érdeme, hogy felismerte a falusi templomok, vidéki kúriák és kastélyok művészettörténeti jelentőségét és küzdött azok sorsáért, mert abban a magyar nemzeti tudat ébrentartását látta. A különböző lapokban megjelent írásait könyv alakban csak halála után, 1977-ben adták ki Szabó T. Attila bevezető tanulmányával /Művészettörténeti tanulmányok/. 1982-ben B. Nagy Margit gondozásában további kiadatlan munkái válnak hozzáférhetővé /Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet/ Ebben két önálló fejezetben Marosvásárhely, Kolozsvár és környékének múltját és műalkotásait mutatja be. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
