A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lapban az orvosi egyetem „egy csoport román és magyar diákja” újfent tiltakozott az ellen, hogy, bárki feszültséget szítson Vásárhely eme patinás oktatási intézményében. Ebben az újságban időről időre felbukkannak ilyen „számtalanokból és névtelenekből” álló tiltakozó csoportok vagy állítólag magyar cikkírók, akik ezt a lapot találják a legmegfelelőbb fórumnak soros magyar- és RMDSZ-ellenes véleményük kifejtésére. A lap június 28-i számában névtelenek tiltakoztak egy „egyén” megnyilvánulásai ellen, aki állítólag itthon és külföld előtt is „kétségessé teszi” az OGYE „értékeit”, a „profizmust, kompetenciát és toleranciát”, és egy „szűk csoporttal” együtt „az etnikai szeparatizmust” akarja. A gyáva névtelenek nevesítik az illetőt, és azt állítják róla, hogy azért akar ily módon feltűnést kelteni, mert csak protekcióval, 37 éves korában jutott el az utolsó egyetemi évig. Ez a lap névtelenül rágalmaz. Egy nappal korábban valaki „megdicsérte” Mózes Edithet ugyanebben a lapban, mivel szerintük két kollégája „a támogatásával” kikelt az RMDSZ ellen. Ebből annyi igaz, hogy valóban Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Mózes Edith azonban jelen sem volt, külföldön tartózkodott. /Mózes Edith: Újfent tiltakoznak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2007. június 29.
Közel félszáz család kilakoltatására készülnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az udvaron lévő egyszintes ingatlanokban az intézmény vezetősége fogászati, illetve gyógyszerészeti központot szándékozik kialakítani, a főútra nyíló tanári lakásokba pedig a könyvtárat költöztetnék. Az érintettek, akiknek jelentős része egyedülálló, idős, beteges személy, tehetetlenül fogadták a hírt. A felszólítottak zöme valamikor az egyetem alkalmazottja volt, a szerződésben sehol nem szerepelt olyan kitétel, miszerint nyugdíjba vonulásuk után kötelesek lennének átadni a szolgálati lakást. Dr. Constantin Copotoiu rektor és dr. Florentin Buicu gazdasági igazgató csak Ciprian Dobre prefektus és Borbély László miniszter közbenjárására volt hajlandó a márciusban lejárt szerződések nagy részét előbb két hónappal, majd egy évvel meghosszabbítani. Az érintettek között akad olyan is, akinek még nyáron el kell hagynia a lakását. A 97 éves Dóczy Pál professzor még az ágyból sem tud felkelni. /Szucher Ervin: A szolgálati lakás ára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2007. június 29.
Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diakóniai Központban a bonyhai Bethlen család Angliában élő leszármazottja, Bethlen Fruzsina megbeszélést folytatott Pap Géza református püspökkel arról, hogy a család tulajdonába visszakerült bonyhai kastélyt az Erdélyi Református Egyháznak adományozza. Kérése az volt, hogy az egyház közösségi célt szolgáló intézményt rendezzen be a kastélyban. Az adományozó óhaja továbbá, hogy a patrónus család emlékét megőrizzék, hisz közismert, hogy a gótikus-román stílusban az 1500-as években épített kastélyban látta meg a napvilágot 1700. november 25-én Árva Bethlen Kata, akinek tragikus sorsáról önéletírásában számolt be. A megbeszélésen jelen volt Benczédi Albert nyugalmazott református lelkész, aki több mint 40 éven át szolgált a bonyhai gyülekezetben, s aki vállalta azt a rengeteg utánajárást, küzdelmet, amelynek eredményeképpen a kastélyt Bethlen Fruzsina, az államosításkor kiköltöztetett tulajdonosok egyikének, gróf Bethlen Ádámnak az unokája visszakapta. A kastély épületének háromnegyed része hiányzik, a többi romos állapotban van, az elmúlt évben a tetőzet egy részét elvitte a vihar. A kastélyt a Bethlen Ádám Alapítvány fogja kezelni, s rendeltetését a felújítási munkálatok után öntik el. /(bodolai): Az Erdélyi Református Egyházé lesz a bonyhai Bethlen-kastély. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2007. június 29.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a kassai Thália Színház lépett közönség és zsűri elé Kisvárdán, előbbi a Rókajáték, utóbbi pedig a Fösvény című produkciókkal. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadása zárta június 28-án a kisvárdai Határon Túli Színházak XIX. Fesztiváljának versenyprogramját. Június 29-én az újvidéki Művészeti Akadémia és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei mutatkoznak be a Negyedik nővér, illetve a Bernarda Alba háza című darabokkal. A kolozsvári színinövendékek a Cabaret c. musicalt hozták el. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2007. június 30.
Megnyílt Fekete Zsolt tájképei, templomai, temetői, erdői, olajfestményei és pasztelljei, akvarelljei gyűjteményéből álló kiállítása Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tárlat közel fél évszázadot ölel fel. /Nagy Botond: Derű az erdélyi képeken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./
2007. július 2.
A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./
2007. július 2.
Alternatívák a magyar érdekképviseletben címmel kerekasztal-megbeszélést rendezett a hét végén, Marosvásárhelyen a Szabadelvű Kör, melyen meghívottként részt vettek Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke, Magyari Nándor László szociológus és Ovidiu Pecican történész. Ezt megelőzően Marosvásárhely főterén a szimpatizánsok vagy érdeklődők találkozhattak, érdeklődhettek, és aláírásukkal támogathatták a Szabadelvű Kör platformként történő újra bejegyzését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke szerint a magyar közösség csak úgy tud a továbbiakban politizálni, ha „abszolút regionáliscentrikus” politikát dolgoz ki. „A régiókon belül létre kell hozni a helyi parlamenteket. Erdélyben a magyarság 20-22 százalék, egy regionális parlamentben lesz helye több magyar pártnak is” – mondta Eckstein. /Bögözi Attila: „Régiókban kell gondolkozni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2007. július 2.
A Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen is megszervezi a belső népszavazást a székelyföldi autonómia tárgyában. A referendumot támogatja az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba is. Kelemen Atilla az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke közölte: a szervezet nem támogatja a referendumot, de nem is fogja akadályozni ennek megszervezését. /Népszavazás Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2007. július 2.
Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 2.
Lovas huszárok, négykerekű terepmotorok és rengeteg érdeklődő népesítette be június 30-án a Maros megyei Mikháza utcáit. Mindenki talált kedvére való programot az ötödik alkalommal megrendezett Csűrszínházi Napokon. Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze, a Csűrszínházi Napok főszervezője elmondta: elsősorban azt szeretnék, ha színházi zarándoklattá válna a rendezvény. A nyári színház megteremtésével a Felső-Nyárádmentét próbálják kizökkenteni a közönyből. A megyei és a helyi tanács támogatásával új, a tervek szerint még idén tető alá kerülő színpad is épül. A szabadtéri színház félig elkészült színpadán a magyarországi Forrás Színház előadásával zárult az idei Csűrszínházi Napok. Ezt megelőzően a művelődési házban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkcióját, az Alvajáró románcot jutalmazta vastapssal a közönség. Szélyes Ferenc jelezte, nyári táborozásokat szerveznének, szakmai találkozókat a színművészetisek számára, ezenkívül a filharmóniával is vannak közös elképzeléseik. /Kiss Judit: „Erdélyre ráfér egy nyári színház” = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 3.
Frunda György leváltását kérték július 2-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének éléről a testület demokrata párti tagjai, akik azzal vádolták az RMDSZ-es szenátort, hogy nem vett részt a parlamenti közgyűlés jogi bizottságának ülésén, amikor az úgynevezett Marty-jelentés került terítékre. Az ET parlamenti közgyűlése elfogadta Dick Marty svájci törvényhozó jelentését, amely szerint „nagy valószínűséggel” léteztek több éven át titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban. A román küldöttség tagjai ezek után tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyben közölték: mindaddig nem vesznek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, amíg Dick Marty el nem látogat Romániába, hogy a helyszínen vizsgálja meg: valóban vannak-e bizonyítékok állításaira. Frunda RMDSZ-es szenátor leszögezte: a bizottság június 7-i üléséről „igazoltan hiányzott”, mert éppen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsát elnökölte Marosvásárhelyen. A szenátor politikai támadásnak tekinti demokrata párti kollégái bírálatait. „Amióta megírtam a jelentést a nemzetről, meg akarnak szabadulni tőlem” – fejtette ki a szenátor, aki az említett jelentésében keményen bírálta a román hatóságok kisebbségpolitikáját. /Cs. P. T. : Frundát fúrják a demokraták. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2007. július 3.
Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2007. július 3.
Óvást emeltek a marosvásárhelyi Nők a nőkért szervezet az RMDSZ Maros megyei képviselőtanácsának határozata ellen, miszerint Marosvásárhely alpolgármestere, Csegzi Sándor lesz a testület polgármesterjelöltje a 2008-as önkormányzati választásokon. Egyes információk szerint még egy másik civil szervezet is hasonló kifogásokat fogalmazott meg. Válaszában Csegzi kifejtette: a kérdőíves felmérés óta a választók megismerhették a jelöltek programját, és valószínű, hogy ezek ismeretében változott a kerületek véleménye. Értesülései szerint az óvásokat elutasították. /Óvást emeltek Csegzi jelölése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 3.
A marosvásárhelyi polgármesterjelölt-választáson Borbély László miniszterrel szembeni befutó, Csegzi Sándor elleni óvások mutatják azt a zavart, ami az átalakulóban lévő állapotokat jellemzi. A decentralizáció a pénzforrásokat egyre inkább a helyi adminisztráció jogkörébe utalja. A szenátori és parlamenti helyek örökös bérlőinek egy része pedig igyekszik kinyújtani csápjait az új lehetőségek felé. Borbély László esete mutatja, hogy a súlypontáthelyezés nem automatizmus. Ez egyfajta új szervezeti élet kezdetét jelentheti. /Csinta Samu: Tétova csírák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2007. július 3.
Kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el az új utcanév-táblákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Megjegyezte: „legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratjuk az utca szócskát”. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az RMDSZ-többségű önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea úgy vélekedett, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. „A két alpolgármester és az önkormányzat RMDSZ-es frakciója ragaszkodik a valós kétnyelvűséghez” – nyilatkozta a Krónikának Bakos Levente. Az alpolgármester pontosította a város utcanévjegyzékét, és egy szakértőcsoport segítségével lefordíttatta a magyar megfelelővel még nem rendelkező utcaneveket is. Bakos szeretné, ha a tanács még e heti ülésén elfogadná a jegyzéket, de a napirendet összeállító polgármester nem terjesztette a megvitatandó tervezetek közé. /Szucher Ervin: Vitatott kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2007. július 3.
Megkezdte első teszthíradóinak a gyártását a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) márciusban indított rádióprodukciós irodája. Ha az egyeztetések sikerrel zajlanak, rövid időn belül egész Erdélyben hallhatók lesznek a Marosvásárhelyen működő iroda produkciói. /Mihály László: Megszólalt a bizalom hangja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2007. július 3.
„Az ötödik, Mikházán megszervezett Csűrszínházi napokkal véget ért a rendezvény hőskora, jövőtől egész nyárra kiterjedő programot szeretnénk a színházi rendezvény köré kiépíteni” – nyilatkozta Szélyes Ferenc, a marosvásárhelyi színház művésze, a Csűrszínházi napok főszervezője. Volt Kacsó Sándor-emlékszoba-avató, könyvbemutató, képzőművészeti tárlat, bál, s jövőre koncertekben, színésztáborokban, tréningekben is gondolkodnak. /Bögözi Attila: Színház a csűrben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2007. július 4.
Fekete Zsolt festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A tárlaton a 60-as évektől a napjainkban készült alkotásokig, nonfiguratív munkák, az erdélyi falut és erdélyi tájat, műemlékeket, úti élményeket megörökítő, biblikus témát feldolgozó pasztellképek, olajfestmények, grafikák, kompozíciós portrék láthatók. /Antal Erika: Az időutazó festőművész. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2007. július 5.
“Elengedhetetlenül fontos az erdélyi magyar–magyar párbeszéd intézményesítése egy Erdélyi Magyar Kerekasztal által. Az összefogás új módozatait kell megtalálni, ehhez pedig párbeszédre van szükség. A pártegység ideje lejárt, mivel az egypártrendszer visszafejleszti a közösség alkotó energiáit” – summázta Tőkés László EMNT-elnök sajtótájékoztatóján, a június 30-i Erdélyből Európába címmel, Marosvásárhelyen tartott ellenzéki “válságkezelő” fórum eredményeit, melyről a Transindex számolt be. A közlemény szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint a fórum többi résztvevője egyetértettek Tőkés László független EP-jelöltségében. A közlemény szerint “a civil társadalom, a sajtószabadság és az ifjúsági szféra fejlődése is veszélybe került az egypártrendszer klientúraépítő és mindenre rátelepedő politikája által. A magyar közösség számára elérhető források pártpolitikai szempontok szerint történő szétosztása nem csak az »állampártot« gyengítette le, de az egész közösség fejlődését is veszélybe sodorta. ” “Az erdélyi magyar közélet jelenlegi válságát elsőrendűen a hatalmi politika hitelvesztése okozza. A magyar közösség érdekérvényesítő képessége a belső demokrácia és az intézményesült pluralizmus hiányában olyannyira legyengült, hogy a politikai képviselet puszta léte is veszélybe került. ”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
Francia és svájci minta szerint kétnyelvűvé kellene válnia a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) – jelentette ki Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi szervezet vezetője. A szenátusban paritásos alapon, vagyis egyenlő arányban képviseltetnék magukat román és magyar oktatók. Ugyanennek az elvnek kellene érvényesülnie a vezetőségi tisztségek esetében is. Az egyetem vezetését román és magyar oktatóknak kellene ellátnia rotációs alapon. Ezzel meg kell előzni a BBTE kettészakadását. Elismerte, hogy 1989-hez képest jelentős előrelépés történt a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvű oktatásban, azonban példátlan, hogy magyar oktatókat a vezetőség véleményétől eltérő álláspont hangoztatása miatt menesztettek. Smaranda Enache szerint a BBTE elutasította azt, hogy a magyar oktatók betöltsenek vezetőségi tisztségeket, de az érdembeni párbeszédet se tette lehetővé. /BBTE: Smaranda Enache megoldásjavaslata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
E hét végén Marosvásárhelyen is elkezdődik a belső népszavazás a Székelyföld önrendelkezéséről, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ összefogásával. Az RMDSZ városi szervezetének vezetői és a körzeti elnökök támogatásukról biztosították a népszavazás kezdeményezőit, ami a megyei vezetés nemtetszését váltotta ki. A közös összefogástól 40 ezer szavazat begyűjtését várja az SZNT elnöke, Fodor Imre. Fodor örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ helyi vezetőit nem kellett sokat győzködni az ügy felvállalása érdekében. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök kifejtette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet nem konzultált a megyei vezetőséggel. Pokorny László, a marosvásárhelyi választmány elnöke viszont cáfolta Brassai kijelentését, mondván, hogy időben a megyei vezetőség tudtára adták a városi szervezet álláspontját. Gál Éva, az RMDSZ városi ügyvezetője emlékeztetett, a szervezet három évvel ezelőtti, választási jelszava ez volt: Együtt az autonómiáért! Marosvásárhely román politikai alakulatainak vezetői nem örülnek a fejleményeknek. Dorin Florea, a város polgármestere, aki egyben a Demokrata Párt megyei szervezetét vezeti, alkotmányellenesnek tartja a referendumot, amely szerinte „a hagyományos román–magyar barátság” megmérgezéséhez vezethet. „Őszintén szólva undorral tekintek erre a provokációra” – jelentette ki Florea. /Szucher Ervin: SZNT–MPSZ–RMDSZ: együtt az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Csegzi Sándor marad a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet polgármesterjelöltje, mert a választmány megalapozatlannak tekintette a két héttel ezelőtti jelöltállítás eredményét megtagadó óvásokat, jelezte Pokorny László, a választmány elnöke. „Meglátjuk” – nyilatkozta az óvásokat követően a bukaresti Cotidianul napilapnak Borbély László arra a kérdésre válaszolva, hogy egy esetleges újraszavazáson újból megpályázná-e a jelölést. A jelenleg külföldön tartózkodó Csegzi Sándort meglepték az óvások. /Bögözi Attila: Estek az óvások, Csegzi a jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /
2007. július 5.
Száz éve, látta meg a napvilágot Nagy István /Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 3./ karnagy, hegedűművész. A marosvásárhelyi városi konzervatóriumban érettségizett, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1933-ban szerzett hegedűművészi diplomát. Tanítványi viszony kötötte Kodály Zoltánhoz. 1934-ben, a marosvásárhelyi zeneiskolába nevezték ki tanárnak, innen 1941-ben a kolozsvári tanítóképzőbe ment, ahol karnagyként 150 tagú vegyes kart szervezett. Nagyszerű kórus volt, Kodály 1942-ben nekik ajánlotta egyik művét, Balassi Bálint elfelejtett énekét. A már meglévő kolozsvári zeneiskolát főiskolai szintre emelte. 1945-ben Budapesten kinevezést kapott a Zeneakadémiára, viszont egy kolozsvári levél hatására visszament Kolozsvárra, otthagyva a zeneakadémiai állását, mert úgy gondolta, itthon többet tud tenni a zenéért A magyar főiskolát az időközben megalakuló Magyar Művészeti Intézethez csatolták, együtt zajlott a zeneművészeti és színi képzés (Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola), ahol a zeneművészeti kar dékánja ő volt. Később ez az intézet megszűnt, szétvált, végül pedig (1950-től) a Dima főiskolával vonták össze. Az Állami Magyar Opera kórusát 1946 és 48 között hozta létre, és vezette nagy sikerrel. 1947-től a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke volt. Eközben, a háború következtében felmorzsolódott csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület újraindulásában is segített. A romániai magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége, rendkívül sokat tett Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusműveinek népszerűsítéséért, a zenetanárképzés javításáért. Nevét többek között a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), kiemelkedő zenei teljesítményekért évente átadott Nagy István-díj is őrzi. /Cs. Szabó András, végzős főiskolai hallgató: 100 éve született Nagy István karnagy. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2007. július 6.
Az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom, az egyházak, az értelmiségiek, a szövetségen kívüli, politikai célokat is megfogalmazó különböző szervezetek közötti rendszeresebb és hatékonyabb párbeszéd jegyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyeztető megbeszélésre hívta meg levelében Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Három időpontot javasolt: július 12-én Marosvásárhelyen, július 14-én vagy július 16-án Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, kampányfőnök szerint Tusnádfürdő lenne a legmegfelelőbb helyszín a találkozóra, hiszen várhatóan mindkét politikus jelen lesz a nyári szabadegyetemen. /Markó egyeztetne Tőkéssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Tőkés Lászlót az EMNT elnökeként tisztelettel, illetve „Kedves László!”-val, tegeződve szólította meg Markó Béla abban a levélben, amelyben találkozóra és párbeszédre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Markó Béla hírtelevíziós beszélgető műsorban úgy fogalmazott: ha nem is feltétlenül Tusnádon, de hamarosan találkozik Tőkés Lászlóval. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke furcsállta, hogy miközben Tőkés László egy nappal korábban bejelentette: Tusványoson hajlandó Markóval asztalhoz ülni, addig a szövetségi elnök más erdélyi városokat nevezett meg, ahol találkozna a püspökkel. Szilágyi hangoztatta: sajnálja, hogy a lehetőségek beszűkültek azáltal, hogy az RMDSZ tavaly visszautasította az EMNT ajánlatát az EP-jelöltjeire vonatkozó erdélyi magyar reprezentatív lista megalkotására. „Az RMDSZ pártlistában gondolkodik, a mi javaslatunk viszont a közösségi listára, közösségi érdekekre vonatkozott. Ha az RMDSZ elfogadja, hogy a közösségi érdekek a pártérdekeknél fontosabbak, akkor jó alap lehet a tárgyalásra” – fejtette ki Szilágyi. /Lokodi Imre: Kedves László! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2007. július 6.
A Tőkés László európai parlamenti jelöltségét támogató hat szervezet által június 30-án, Marosvásárhelyen szervezett fórumon jelentette be Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy július elején Marosvásárhelyen is megkezdik a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazást. Hozzátette, hogy az előzetes felmérések alapján számíthatnak az egyházak és néhány szervezet támogatására. Külön kiemelte annak fontosságát, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi körzetei is kifejezték támogatási szándékukat. /Mózes Edith: Fodor Imre legalább 40 ezer igen szavazatra számít Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2007. július 6.
Ha július, akkor Rockmaraton Szejkefürdőn – idén a hatodik folyik gőzerővel, és bár a legelső augusztusban volt, 2002 nyarán, az udvarhelyi júliusokhoz már négy éve hozzátartozik Erdély legrangosabb rockfesztiválja. Általában naponta 2–3 ismertebb magyarországi rockzenekar lép fel, előttük és utánuk pedig egyrészt erdélyi magyar, másrészt szintén magyarországi együttes koncertezik. Az elsőt 2002. augusztus 21–24-e között rendezték Szejkén. A másodikat 2003. július 10–13-a között, akkor nagy esőzés volt. Ekkor került képbe Jére Ágoston, aki azóta is Orosz Pál Leventével szervezi a rockmaratont. Megalapították a Zeneudvar Egyesületet, azzal a céllal, hogy elősegítsék az erdélyi magyar rock-pop élet fejlődését. A harmadikra 2004. július 9–11-e között került sor. A negyediken (2005. július 13–17.) több ismert együttes lépett fel. Deák Bill Gyula együttesével érkezett a Szejkére, nézőszám ekkor volt a legnagyobb. Az ötödiken (2006. július 11–16.) a Kalapács tért vissza, utánuk pedig a Lord adta első erdélyi koncertjét. Érdemes emlékezni arra, hogy az első, még diáktalálkozónak nevezett rendezvény szintén a Szejkén volt 1990 nyarán, a következő évben pedig a strandon. 1992 és 1995 között összesen négy Erdélyi Magyar Diáktalálkozót tartottak Homoródfürdőn, koncertekkel, szervezett programokkal. A bálványosi-tusnádfürdői diáktábor az ezredfordulón kezdett fesztiváljelleget ölteni. 2001-ben és 2002-ben két erdélyi diáktalálkozót tartottak a Szejkén, felvállalva a „homoródi örökséget”, utóbbi évben indult el a Székelyföldi Rockmaraton is. A szejkei diáktalálkozóból lett 2003-ra a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál. /Katona Zoltán: A Székelyföldi Rockmaraton története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./
2007. július 7.
Az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöksége július 7-én ült össze, hogy közös álláspontot fogalmazzon meg a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyen szervezendő autonómia-referendum ügyében. A városi körzetek korábban támogatásukról biztosították az SZNT akcióját. A gyűlés után dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke kijelentette: Az RMDSZ és a Maros megyei szervezet is pontosan tudja, mi a magyar választók kívánsága, mindenkinek fontos az autonómia. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjában benne van a háromszintű autonómia elve, a szervezetnek megvannak a maga fegyverei e célkitűzés megvalósításához. Kelemen szerint fontosabb az erőket arra összpontosítani, hogy a program megvalósuljon, mintsem hogy közvélemény-kutatást tartsanak olyasmiről, amiről előre tudjuk, mi lesz az eredménye. Az RMDSZ nem akadályozza a Székely Nemzeti Tanács akcióját. Az RMDSZ-nek nem ez a dolga. „Mi tudjuk, az autonómiát hogyan lehet megvalósítani, nemcsak óhajtani. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Minden becsületes magyar ember számára fontos az autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2007. július 7.
Július 6-án Brassó megyébe indultak az immár hagyományos nyári közösségépítő regionális szórványmisszióba a kolozsvári Protestáns Teológia hallgatói. Ebben az évben kiválasztott területük Fogarasföld, ahol olyan jelentős magyar szigetek és emlékhelyek vannak, mint a Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és Árva Bethlen Kata városa, Fogaras, és a vidék olyan kis közösségei, mint Nagymoha, Kóbor, Dombos, Halmágy, Románújfalu és Sárkány. A tíz napig tartó ifjúsági munka központja Kóbor lesz, ahol a fiatalok közmunkával rendbe teszik a vártemplom környékét. Velük a vidékre látogat a marosvásárhelyi fiatalok Bartha Júlia és Bartha Sándor tanárházaspár által vezetett Habakuk bábcsoportja is. A misszió fontos része lesz Fogaras egyik lakótelepének bejárása és felmérése, a magyarság számbavétele. Július 14-én, Fogarason, az egész vidéket átölelő közösségi találkozó is lesz. Délután közönségtalálkozó lesz a Duna Televízió szerkesztőivel, az igen népszerű Kívánságkosár munkatársaival, Banner Gézával és Horváth Mónikával. A Diaszpóra Alapítvány által szervezett, Vetési László és Sipos-Vizaknai Balázs által vezetett szórványgondozó immár a tizenkettedik ilyen jellegű regionális közösségépítő munka. A fiatalok munkacsoportja az előző években már bejárta Erdély és a Regát szinte valamennyi szórványvidékét: a Barcaság, Bánság, Mezőség, a Kis-Küküllő mente, Fehér, Szeben, Maros, Hunyad megye számtalan régióját, felmérte a legnagyobb veszélynek kitett erdélyi nagyvárosok lakótelepeinek magyarságát, és Bukaresten kívül a Regát kiterjedt területeit is. A teológusok missziója ősszel a Kárpátokon kívüli régiókban, Ploiesti környékén és a Duna mellékén folytatódik. /Fogaras. Kolozsvári teológusok fogarasföldi szórványmisszióban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2007. július 7.
Kisvárdán a határon túli magyar színházak fesztiválján életműdíjjal tüntették ki a Marosvásárhelyen élő Kincses Elemér rendezőt. Kincses Elemér elmondta, örül a díjnak, de nem tartja életművét befejezettnek. Nagy szerencséje van, a Színművészeti Egyetemen tanít, a diákok nem hagyják megöregedni. 2006-ban írta első regényét, ekkor készítette első filmjét és 2006-ban került sor az első operarendezésére is. /N. M. K. : A folytonos újrakezdés reményében. Interjú az életműdíjas Kincses Elemérrel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
