Erdély egyik légikikötője regionális, stratégiai központtá fogja kinőni magát, ezért könyörtelen küzdelem folyik a pillanatnyilag előnyben lévő kolozsvári, valamint a nagyszebeni, brassói és a vásárhelyi repülőterek között. Marosvásárhelyen a légikikötő műszaki felszereltségben elmarad a követelményektől, az olcsó, fapados járatokat működtető WizzAir magyar légitársaság elsősorban emiatt döntött úgy, hogy 2007. november 13-től Kolozsvárról indítja járatait. A repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke kezdeményezésére megvitatták meg a fejlesztési stratégiát. Repülőterüket versenyképessé akarják tenni, ezért több tízmillió eurót költöttek a fejlesztésre. /Király K. László: Reptérháború Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2008. február 21.
A helyi református egyházközség és nőszövetség meghívására Mezőbándra látogatott a Krónika marosvásárhelyi képviselete. A jelenlevőket az érdekelte leginkább, hogyan készül a lap, hány munkatársa van. A család apraja-nagyja talál benne olvasnivalót” – fogalmazott Lukácsy Szilamér református lelkész. Vetési Antal Zoltán, a római katolikus egyház képviselője a legjobb magyar sajtóterméknek tartja, amely objektívan tájékoztat. A faluban sokan olvassák a magyarországi magazinokat, folyóiratokat is, amelyeket a Krónika terjesztési hálózatán keresztül rendelnek meg. /Antal Erika: Krónika: gazdag lap. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2008. február 21.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt a Gyergyóremete képekben című fotótárlat, a kiállítás fényképeinek fotóalbumát is bemutatták. Ádám Gyula fotóművész, szerkesztő kiemelte, ez a könyv egy kicsit más, mint a többi, kevesebb pénzből is jobb, szebb kötetet, albumot tudtak szerkeszteni és kiadni. A fotótábor tagjai a régi falut keresték és megtalálták. /(n. b.): "Gyergyóremete fölül eltűnik minden felhő". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2008. február 21.
Bölöni Domokos író, újságíró Széles utcán jár a bánat című legújabb kötetét kollégája és barátja, Nagy Miklós Kund főszerkesztő-helyettes mutatta be Marosvásárhelyen. – Novelláinak szereplői amolyan antihősök. Folyamatosan megpróbálják megtalálni életük értelmét, újra meg újra felfedezik a spanyolviaszt, miközben esendő lényük által a szerző is kiadja önmagát – mondta a méltató. „Leszakadt emberek, akik nem tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt szabadsággal” – így határozza meg Bölöni Domokos a műveiben leginkább testet öltő embertípust. „Mindig lemaradtam a nemzedékemtől egy lóhosszal, talán ezért is volt tele az életem különféle pótcselekvésekkel” – emlékszik vissza a vargabetűs hat évtizedre az író. A rövidpróza műfajához való kötődés Bölöni Domokos szerint az újságírói létből fakadó kényszer. /Nagy Székely Ildikó: "Nem nyughat bennem a huncut micsimán" = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2008. február 21.
Bölöni Domokos két prózakötetét, a Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét /Impress, Marosvásárhely, 2006/ és a Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című könyvét mutatták be február 19-én a marosvásárhelyi Bernády-házban. A szerzővel – aki a Népújság című napilap munkatársa – szerkesztőkollégája, Nagy Miklós Kund beszélgetett. Bölöni Domokos számára számtalan dolog kínál témát: a kocsmai történetek, a televíziós híradók és show-műsorok, a rádió, az internet. A szerző élete során sok helyen megfordult. A Küküllőmente, a Marosmente különösen közel áll a szívéhez. Akárcsak Vásárhely, ahol a „bögrecsárdák” vendégeivel megismerkedett, és akiktől sok érdekes történetet hallott. „Az életem úgy alakult, hogy megismerhettem a falusi világot is, de mivel éppen a kollektivizálás idején voltam kisgyerek, a szüleim úgy látták jónak, ha taníttatnak, és nadrágos embert csinálnak belőlem” – mesélt gyerekkoráról a szerző. Túl a hatvanadik életévén a szerző újságíróként már nem vállal sok feladatot, így több ideje jut saját témáinak megírására. A városi környezetben élő népszokásokról született írásait szeretné következő kötetében megjelentetni – mondta el a Krónikának. /Antal Erika: Pricskili Dungó kalandjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2008. február 22.
Továbbra is kitart Bölöni László jelölése mellett a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezete, jelentette be Kiss István városi elnök, kilátásba helyezve egy átfogó aláírás-gyűjtési akciót is. „Nem egyeztettünk Bölönivel, de, ha kell, több ezer aláírást gyűjtünk annak érdekében, hogy gondolja meg magát, és vállalja el a jelölést” – mondta Kiss. /Szucher Ervin: Az MPP nem mond le Bölöniről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
„A szórványban nincs gond a templomlátogatással, az itteni magyarok anyanyelvükhöz, hitükhöz egyaránt ragaszkodnak. Elvégre ez lehet a megtartó erő” – mondta Márton István plébános, aki két és fél éve szolgál a gödemesterházi római katolikus gyülekezetben. A román többségű falu Maros megyének Marosvásárhelytől legtávolabb eső közigazgatási egysége. Ma már egyre kevesebben hagyják el szülőfalujukat. A katolikusok száma 157, körülbelül ugyanannyi, mint 1882-ben, amikor Göde egyházi szempontból még Maroshévízhez tartozott. Nem elöregedő gyülekezet, a magyar óvodába már több mint tíz gyerek jár. A gödemesterházi magyar fiatalság mindinkább az egyház mellett találja meg a helyét. Számukra az ifjúsági órák jelentik a hétvégi kikapcsolódást. A fiatal plébános kínálta program olyannyira vonzó, hogy a 13 évestől a 27 esztendősig szinte minden gödei római katolikus fiatal begyűl a heti eseményre. Vasárnaponként mintegy hetvenen–százan jönnek el szentmisére, ami jóval meghaladja az ötvenszázalékos látogatottságot. Az évekkel ezelőtt lefestett és csak részlegesen letakarított falunévtáblán kívül szinte semmi jele a magyar–román viszálynak. /Szucher Ervin: Hátrányból kovácsolt előnyök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
A Csíki Játékszín a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vendégszerepel a Mesék az operettről című, a magyar operett százéves történetét átfogó revüelőadásával. Zenekarvezető: Péter Csaba, rendező: Csutka István. /Mesék az operettről Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2008. február 22.
Marosvécsen a Kemény-kastély kertjében emlékeztek Wass Albertre, halálának tizedik évfordulóján az Erdélyi Magyar Ifjak. Körtesi Sándor, a szervezet marosvásárhelyi elnöke mondott beszédet. Kálmán Attila történelemtanár előadásában a Kemény családra és kastélyára, és természetesen Wass Albert e helyhez fűződő viszonyára is kitért Az előadás után az EMI vezetősége megkoszorúzta az író sírját, majd a jelenlévők a holtmarosi templomban Bartha József református lelkipásztor kíséretében tekintették meg Wass Albertnek a román hatóságok intézkedései révén templomba kényszerített szobrát. /Nagy Botond: Kemény földön, nagy hidegben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2008. február 22.
A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. február 22.
Megjelent Bod Péter önéletírása című könyv a marosvásárhelyi Mentor Kiadó Erdélyi ritkaságok sorozatának második köteteként, amelyet a vásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban mutatott be Káli Király István, a kiadó igazgatója és Szőcs Katalin szerkesztő. Az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. Az Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényen András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Márciusban az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik. /Antal Erika: Bod Péter példája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 23.
Harmadszor rendezték meg a Bod Péter Napokat Marosvásárhelyen. Az idei rendezvény központi témájául a szeretetszolgálat kérdését választották. Az első napon, február 20-án előadások hangzottak el, majd bemutatták a Bod Péter önéletírása című kötetet és fényképkiállítást nyitottak meg. A szervező, dr. Ábrám Zoltán, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ igazgatója három előadót hívott meg, akik az egyházon belüli diakóniáról beszéltek. A 18 évvel ezelőtti változás után romjaiból kellett újraépíteni a szeretetszolgálati hálózatot, emelte ki dr. Bustya Dező nyugalmazott lelkész. Megnyílt Pálosi Ferenc fényképkiállítása. A Bod Péter Napok február 21-én a jelent számomra a szeretetszolgálat? című pályázat nyerteseinek díjazásával zárultak, amit dr. Dienes Sándor előadása, a Református Asszisztensképző Iskola tanárainak műsora és farsangi mulatsága követett. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok harmadszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 23.
Február 15-én a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság rendhagyó összejövetelén az alakulat egyik vezető mindenese, Fülöp Géza volt főszerepben új kötete, a Hol keressem? Hogy keressem? /Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest/ bemutatása alkalmából. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, majd a KZST elnöke, Csíky Boldizsár zeneszerző előadóművészeket jelentett be. Iordache Beatrix énekművész a zongorista Nyágai István kíséretével Láni Oszkár egyik szép dalát szólaltatta meg. Láni Marosvásárhely zenei életének hőskorában vált a város egyik jelesévé. Fülöp Géza szokásához híven fontos könyvet írt, tankönyvvel rukkolt elő. Hol keressem? Hogy keressem? címmel az információkeresés kulcskönyve, egy művészeti értekezés és a szakirodalom-kutatás bányászati útmutatója egyszerre. Fülöp Géza könyve elméleti segédkönyv, rendszerező tankönyv. /Sebestyén Mihály: KZST-esten az információ nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 23.
Szerzőit köszönti a 15 éves Mentor Kiadó, tájékoztatott Káli Király István, a működése során több mint 500 publikációt megjelentetett Mentor Kiadó igazgatója. A Mentor köszönti a néprajztudomány mestereit című – rendezvény február 22-én volt Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Az előadást február 23-án megismétlik Marosvásárhelyen. Bemutatják Magyar Zoltán: Tetűbőr belezna. Ördöngösfüzesi népmesék és egyéb történetek című munkáját, melynek forrásanyaga Hideg Annától és – a népművészet érdemes mestere címmel kitüntetett – Kisláposi Andrástól származik, illetve András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című művét. A falujában hivatásos népi íróként tevékenykedő Erdei alkotása az Emberek és kontextusok című sorozat első kötete. A 30 kötetnyire tervezett sorozat valamennyi publikációjához a tervek szerint DVD-n csatolják majd az illető népi író teljes életművét. A történészek rendezvényén majd bemutatják az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600-1660 között című művet, az Erdélyi testamentumok sorozat 3. kötetét, melyet Tüdős Kinga rendezett sajtó alá, illetve a Székely székek a XVIII. században sorozat első publikációját, a Pál Antal Sándor által szerkesztett Marosszék 1701-1722 között című kiadványt. /Nagy Székely Ildikó: Szerzőit köszönti a 15 éves Mentor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 25.
A marosvásárhelyi Izsák Balázst választotta elnökéül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító közgyűlése, amely Sepsiszentgyörgyön ült össze. A rendezvényen Tőkés László püspök, EP-képviselő bejelentette: megrendezni készülnek a Kárpát-medence magyar szervezeteinek autonómiatanácskozását. Fodor Imre beszámolójával kezdődött az ülés. „Sok vitával, de különösebb hiba nélkül dolgoztuk végig az elmúlt másfél esztendőt – fogalmazott a Csapó József elnök távozása óta az elnöki tisztséget ideiglenesen ellátó Fodor. Tőkés László kijelentette, igyekezett eleget tenni a szervezők meghívásának, annál is inkább, mivel 2003 óta ez az első küldöttgyűlés, amelyen részt vehet. „Az erdélyi magyarság összefogásának, egységének állandó tudatosítása mindennél fontosabb – fogalmazott Tőkés. – Autonómiatörekvéseinkben a mozdonyszerepet pedig változatlanul a Székelyföldnek kell betöltenie. ” /Csinta Samu: Izsák Balázs az SZNT élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Február 23-án Kolozsváron a Bánffy-palotában a XVI. Mátyás Napok keretében megnyitották a Bibliotheca Corviniana című vándorkiállítást, amely Mátyás király világhírű könyvtárának napjainkig fennmaradt darabjainak egy részét mutatja be. A kolozsvári Amaryllis Társaság (AT) és a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) szervezésében tizenkilenc kódexből falra akasztott, illetve több asztalon elhelyezett, műszakilag kiválóan elkészített fakszimile látható. A tárlat anyagát az OSZK adományozta az Amaryllis Társaságnak. A látványos kiállítást még ebben az évben több romániai városban – Bukarestben, Marosvásárhelyen, Szilágysomlyón, Nagybányán, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Nagyszebenben – is megcsodálhatja a közönség. A tárlat anyagát véglegesen Mátyás király szülőházában helyeznék el. Maczalik Arnold, az AT elnöke beszélt, majd László Bakk Anikó (AT), a Mátyás Napok fáradhatatlan szervezője segítséget kért abban, hogy amikor a vándorkiállítás decemberben visszatér Kolozsvárra, az anyag bekerülhessen végleges otthonába, a Mátyás király szülőházában berendezendő emlékhelyre. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi román–magyar kormányülésen határozat született, miszerint a két ország támogatja a Mátyás szoborcsoport restaurálását, következésképpen a polgármesteri hivatal tegye meg a szükséges lépéseket a munkálatok megkezdésére, még ebben az évben. A tárlatnyitót tudományos ülésszak követte, Mátyás király Corvinái címmel. Ezen több előadások hangzott el, köztük volt: Újabb adatok a Corvina kutatástörténethez (Emődi András, nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár). Este Lupescu Radu Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában című előadását hallhatta a közönség. /Musca Szabolcs, Ördög I. Béla: Corvinák tárlata a kolozsvári Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 26.
Beperelné Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője és alelnöke Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárt, mivel még nem érkezett válasz arra a november végén, a szaktárcához írt levelére, amelyben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen történt súlyos pénzügyi visszaéléseket taglalja. Hantz újabb levelet intézett az államtitkárhoz, amelyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek (MOGYE) kiutalt közpénzek elköltését és az egyetem költségvetését firtatja. „Amennyiben 2008. március 1-ig nem kapok választ levelemre, kénytelen leszek bírósághoz fordulni”, zárta második, Pásztor Gabriella államtitkárhoz intézett levelét Hantz Péter. /Válaszra vár Hantz Péter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 26.
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-referendumából származó, többtucatnyi elégetett szavazócédulára bukkantak Marosvásárhely határában. Valamennyi cédula megrongált állapotban került elő, mindenik közepén jól látható volt a bejelölt „nem” válasz. Izsák Balázsnak, az SZNT újonnan megválasztott elnöke diverzióra gyanakszik. Elmondta, a marosszéki névjegyzéki lista tartalma és a leadott szavazatok száma egyezik. /Szucher Ervin: Elégetett szavazólap? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 26.
Marosvásárhelyen új internetes portál indult, a manna.ro. A magát élményportálként meghatározó portál nem a száraz hírközlést tűzte ki célul, hanem a történéseknek élményekkel gazdagított tálalását. Soós Róbert, a manna.ro főszerkesztője szerint a portál elsősorban a bloggerek kreativitására és megéléseire épít. Vincze Loránt, az új oldalt működtető Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója a manna.ro indulása kapcsán úgy vélte, a közéleti on-line sajtó egyre életképtelenebb, ezért vágtak bele egy teljesen új és egyedi projektbe. A maszol.ro mellett az umsz.manna.ro-n is látogatható lesz ezentúl az Új Magyar Szó online kiadása. A napilap február 25-től megújult honlapján napközben, a folyamatos hírfrissülés mellett, már a másnap megjelenő lap legfontosabb cikkei is olvashatók lesznek. Emellett hamarosan megújul a Scripta Kiadó harmadik kiadványa, az Erdélyi Riport honlapja is. (ÚMSZ) /M. L. : Kattintható a manna. ro. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2008. február 26.
A kolozsvári származású, Alvincen élő festő és grafikus, Sipos László alkotásaiból nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády-házban. Egyéni tárlattal a művész harminc éve mutatkozott be utoljára Vásárhelyen. A kiállításon grafikák, olajfestmények, pasztellek és installációk tekinthetők meg. Józsa István esztéta, a Pallas Akadémia kiadó gondozásában megjelent Sipos-monográfia szerkesztője az alkotó munkásságának jellegzetesen magyar jegyeiről beszélt a tárlatnyitón. Sipos László leginkább szürrealistaként meghatározható művészete ősmagyar gyökerekből táplálkozik. /Antal Erika: Sipos László tárlata: ősmagyar gyökerek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 27.
Marosvásárhelyen a magyar történelmi egyházak tárgyalóasztalhoz hívták február 26-án a két magyar politikai alakulat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi képviselőit. Az MPP marosvásárhelyi szervezetének megalakulása óta ez az első politikai szereplése. A szervezet élére a Maros megyei RMDSZ egykori alelnöke, Kiss István magánvállalkozó került. Az ülésen jelen lévő Szász Jenő MPP-elnök újságírói kérdésre, miszerint Bölöni László végleges visszalépése esetén az MPP hajlandó-e támogatni az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét, kitérő választ adott. Kifejtette, elsősorban az RMDSZ-szel kész párbeszédet folytatni, amennyiben az RMDSZ nem hajlandó erre, az MPP más pártokkal is köthet megállapodást. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2008. február 27.
Az új marosvásárhelyi hírportál /manna.ro/ bemutatóján a szerkesztők közölték, eltekintenek sok vidéki esemény közlésétől. Nem tudósítanak a kopjafaavatásról, szoboravatásról, ezt helyesli az ÚMSZ munkatársa, Lokodi Imre, mondván, ha a hatalom nem ad helyet Wass Albertnek, akkor beviszik a templomkertbe, s ha egyáltalán ott sincs helye, akkor elviszik Debrecenbe: „Wass anyaországi masszív hátországa egyesítve van az erdélyi hátországgal”. /Lokodi Imre: Nincs mutogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ A manna-ro kiemelt rovatai között van: Bomlasztó, Bedararáló és Új magyar béka.
2008. február 27.
Budapesti származású üzletember, Krizsán István műgyűjtő kollekciójának mintegy száz darabja tekinthető meg Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének kiállítótermében. A művészetpártoló üzletember 1992-ben látogatott el először Marosvásárhelyre, ahol számos alkotóval került kapcsolatba – azóta gyűjti a festményeket, kisplasztikákat, grafikákat. /Antal Erika: Mecénás üzletember: Krizsán István. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2008. február 27.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Felvincen élő Sipos László festőművész tárlata, egyúttal bemutatták a munkásságáról szóló albumot, megjelent Tőzsér József, az albumot kiadó csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója is. Tőzsér József szólt a tizenötödik évét ünneplő kiadóról, illetve a megjelenés előtt álló kötetekről: Nyirő József Elszántak és Havasok című regényeiről, Páter Benedek ferences atya kolostortörténetének második, többek között a csíksomlyói kolostort bemutató kötetéről, Natalie Kálnoky grófnő könyv formájában megjelenő doktorátusi dolgozatáról, illetve a Műterem-sorozat legutóbbi, Major Gizellát bemutató kötetéről. /Nagy Botond: Boszorkánykonyha az értéktelenség korából. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./
2008. február 28.
A Nagy-Románia Párt /PRM/ feljelentése nyomán indított vizsgálatot a tavaly nyáron ötödik alkalommal megtartott Bolyais Világtalálkozó, valamint a 450 éves Marosvásárhelyi Református Kollégium ünnepségsorozata kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A PRM helyi képviselői azt rótták fel, hogy a véndiákok találkozójára a szervezők csupán a magyar nemzetiségűeket hívták meg. Kirsch Attila, a Bolyai Farkas Gimnázium és a Marosvásárhelyi Református Kollégium Öregdiákok Baráti Körének elnöke, a rendezvény főszervezője megdöbbent, amikor a diszkriminációellenes tanács két munkatársa megkereste. Mint hangsúlyozta, a világtalálkozók soha nem voltak kizáró jellegűek. Kirsch arról is tájékoztatta a CNCD képviselőit, hogy csak a sajtón keresztül hirdették meg a rendezvényt, senkinek nem küldtek meghívót. A rendezvényen szép számban jelentek meg román nemzetiségűek is, jelen volt többek között a Román Tudományos Akadémia képviselője, illetve Dorin Florea polgármester is köszöntötte az egybegyűlteket. Mindezeket végighallgatva, a Diszkriminációellenes Tanács képviselői azt javasolták az érintetteknek, üljenek tárgyalóasztalhoz, a megbeszélésre pedig hívják meg a román, illetve a magyar média képviselőit is. /Antal Erika: PRM: diszkriminatív a világtalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2008. február 28.
„Máig megválaszolatlan kérdés maradt számomra, hogy miért nem sikerült többet tenni Marosvásárhely magyarságáért – annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése innen került ki. Nemhogy a színház két tagozatát nem sikerült szétválasztani, de még egy olyan szerződés sem született, amely meghatározná a két társulat egymáshoz való viszonyát, az épülethasználattól kezdve a bevételek és a produkciókra fordítható összegek elosztásáig” – jelentette ki Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója, amikor a Székely Színház Alapítvány létrehozásának fontosságáról beszélt. Az alapítvány az első lépést jelenthetné a magyar társulat önállósodásának útján, megalakításáért március végén jótékonysági bált rendeznek. „A Tompa Miklós Társulat jelenleg csak névlegesen önálló, sem jogi, sem anyagi függetlenséget nem élvez” – mondta a művészeti igazgató. Változtatni kellene azon a gyakorlaton, hogy a színház konyhájára a legtöbbet hozó magyar előadások bevételét szétosztják a két társulat között, viszont a román társulat kizárólag saját igényei fedezésére kér fel szponzorokat. 1996-ban, Kovács András Ferenc igazgatósága idején, a Székely Színház 50 éves évfordulóján újból felmerült a szétválás gondolata. Ekkor kezdeményezték, hogy a társulat vegye fel Tompa Miklós nevét, de az erőteljes anyagi függőség, a közös adminisztráció miatt a különválás nem történt meg. /Antal Erika: Az önállósodás útján. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2008. február 28.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya február 23-án tartotta meg évi tudományos ülésszakát a marosvásárhelyi Vártemplomban. A résztvevőket dr. Brassai Zoltán akadémikus, az EME alelnöke üdvözölte, a múlt évben végzett munkáról dr. Sipos Emese előadótanár, a szakosztály titkára számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében működő legaktívabb szakosztálynak 1200 tagja van, számuk az elmúlt évben százzal gyarapodott. 15 területi központjából a legélénkebb tevékenység Szilágysomlyón, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában folyik. Az elmúlt évben jegyeztették be az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályra módosított elnevezést, s szintén a tavaly akkreditáltatták az Orvosi Kamaránál mint kreditpontos továbbképzések szervezésére jogosult egyesületet. Nyomdában van az Orvostudományi Értesítő 80. kötetének negyedik száma is. Az információközvetítést segíti elő a dr. Szilágyi Tibor, a szakosztály jegyzője által működtetett honlap, www.emeogysz.ro címmel. /(bodolai): Tanácskozott az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
2008. február 29.
Egyhetes turnéról érkezett haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Góbé virtus című előadást Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Miskolcon, Budapesten és a Kolozs megyei Jegenyén mutatták be. Orza Calin és Gábos Endre farsangi koreográfiája mindenütt sikert aratott. A jegenyei előadáson az együttest a nyolcvanas éveket idéző hangulat fogadta, a rendőrök a falu szélén várták őket. A Jegenyén szolgáló, Tisztiként ismert Gergely István plébános hívta meg az együttest. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy nem fizették ki a terembért. A falu magyarsága azonban nem tágított, és végül sikerült megtartani az előadást. /Székely Zita: Góbék a nagyvilágban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./
2008. február 29.
Kozma Rozália marosvásárhelyi textilművész tíz év termésével lépett a közönség elé. A Kultúrpalotában megnyílt egyéni tárlatán a nagyméretű falikárpitok, szőnyegek mellett térben elhelyezett, látványos kompozíciók is helyet kaptak. Saját találmányú technikáját kifejlesztette, a szállal festésnek nevezett technikát. Kozma Rozália tíz évvel ezelőtt, negyvenévesen szerzett diplomát a kolozsvári képzőművészeti egyetemen. /Antal Erika: Az egyhangúság ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./
2008. február 29.
A Kutató Diákokért Országos Szövetség, az Erdélyi Unitárius Egyház és a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében 2007. november 30. és december 2. között került sor a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára (TUDEK) Kolozsváron. A rendezvény hatodik kiírására Erdély 20 gimnáziumából érkeztek középiskolás diákok. Nyolc szekcióban zajlott a konferencia, a 140 diák 88 dolgozatot mutatott be. Végül a díjkiosztó gálán elsőként a zsűri által kiemelt három mintadolgozatot mutatták be: a gyergyószentmiklósi Kolcsár Levente Péter a Salamon Ernő Gimnáziumból, a kézdivásárhelyi Ördög Ildikó Andrea és Borcsa Imola a Nagy Mózes Gimnáziumból, valamint a marosvásárhelyi Fekete Albert Zsombor a Bolyai Farkas Gimnáziumból. Cseke Péter egyetemi tanár, a Korunk szerkesztője bemutatta az általa szerkesztett folyóiratot, majd Szekeres Péter, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke értékelte a rendezvényt. A díjazottak a konferencia történetében először a Románia Nevelésügyi, Kutatási és Ifjúsági Minisztériuma által kiállított hivatalos oklevelet kaptak, amely alapján remélhetőleg a közeljövőben a TUDEK-en elért eredményeket az egyetemek figyelembe veszik a felvételi kritériumrendszerében. /Vörös Alpár: Az erdélyi tudományosság jövője. = Művelődés (Kolozsvár), február/
