Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2008. június 18.
Az RMDSZ inkább lemondott az egyik alpolgármesteri tisztségről Marosvásárhelyen, csak hogy ne kelljen koalícióra lépnie a Dorin Florea vezette PD-L-vel. Az eddigi kettő helyett az RMDSZ csupán egyetlen alpolgármestert kíván állítani a marosvásárhelyi önkormányzat élére. Az RMDSZ a két mandátumot letöltött Csegzi Sándor fizikust javasolja a tisztség betöltésére. Leköszönő kollégája, Bakos Levente megerősítette: az RMDSZ nem tart többé igényt a személyére, elbúcsúzott munkatársaitól. A jövőben Bakos önkormányzati képviselőként tevékenykedik majd. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött egyezség értelmében a másik alpolgármesteri széket Marius Ichimnek, a PNL marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének ajánlják fel. Cserében az RMDSZ alelnököt állíthat a megyei önkormányzat vezető testületében. A következő választási ciklusban Lokodi Edit Emőke elnök munkáját egy liberális alelnök, illetve Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke fogja segíteni. Dorin Florea, Marosvásárhely újraválasztott demokrata-liberális párti (PD-L) polgármestere felháborítónak tartja az RMDSZ–PNL-alkut. Az RMDSZ tíz, a demokrata-liberális alakulat nyolc képviselőt juttatott be a 23 tagú testületbe, amelyben a liberálisok csak két tanácsossal képviseltetik magukat. Ichim személyével kapcsolatban a polgármester leszögezte: semmiféle feladatot nem hajlandó átruházni rá. „Eddig is egyedül vezettem a várost, ezentúl is azt fogom tenni!” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy egy esetleges RMDSZ–PD-L-koalíció a kétharmados többséget is biztosítaná, Kelemen Atilla megyei elnöke kifejtette: az RMDSZ-nek eddig is elég volt az egyszerű többség. /Szucher Ervin: Feláldozott tisztség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2008. június 18.
Benedek Imre, aki 2000 és 2004 között frakcióvezetői tisztséget töltött be a Maros megyei önkormányzatban, sajtótájékoztatón készül bejelenteni álláspontját azzal a döntéssel kapcsolatosan, miszerint az RMDSZ felső vezetésének ígérete ellenére úgy tűnik, nem ő kapja meg a tisztséget. Elesett a frakcióvezetői tisztségtől testvére, Benedek István is, aki négy éven keresztül a marosvásárhelyi önkormányzatban irányította az RMDSZ tanácsosait. A Benedek fivérek politikai bosszút vélnek felfedezni az RMDSZ döntésében, mivel tavaly nyáron Csegzi Sándort támogatták Borbély László ellenében a polgármester-jelöltségre. /Vakvágányra helyezik a Benedekeket? = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2008. június 18.
A Mezőség-kutatás eredményei címmel újabb interdiszciplináris konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. A régióra a 19. században irányult rá a figyelem. Az első feljegyzések a mezőségi magyar társadalom fogyatkozását, nyelvi és kulturális erózióját tették szóvá. Ezt követően a szépirodalom (Petelei István, Makkai Sándor, Wass Albert, Sütő András) és az etnológia a mentalitás, az életforma, a társadalmi viszonyok archaikus jellegét emelte be a köztudatba. Az 1970-es évektől kezdve a Mezőség a táncházmozgalom jelszavává alakult. Az összefoglaló nagy mű, a „Mezőség leírása” hiányzik. A konferencia október 17-én lesz Kolozsváron. A szervezők saját kutatási eredménnyel rendelkező előadók jelentkezését várják. Az erdélyi Mezőség leírásai: Gilyén Nándor: Az Erdélyi Mezőség népi építészete. Budapest, 2005; Keszeg Vilmos: Mezőségi hiedelmek. Marosvásárhely, 1999; Kós Károly: A Mezőség néprajza I–II. Marosvásárhely; Makkai Gergely: Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája. Marosvásárhely, 2003; Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Mezőségi magyar hímzések. Erdélyi Tudományos Füzetek. 159. Kolozsvár, 1943; Tagányi Károly–Dr. Réthy László–Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–VII. Deés, 1901; Az erdélyi Mezőség (tematikus összeállítás). Művelődés (Kolozsvár), 2007. 6–9. sz. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2008. június 18.
A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik június 19-én Kisvárdán. A tíznapos rendezvényen 41 előadással vendégszerepel négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét színházi társulata. Bemutatkoznak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, fellép a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) versenyelőadásként szerepelt Love& Money című produkciójával. A kisvárdai találkozó lehetőséget biztosít a végzős színművészeti szakos hallgatók bemutatkozására is. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat tartanak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky András című könyvét ismerheti meg a közönség. /Jubileumi találkozó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2008. június 18.
Marosvásárhelyen a Bernády Művelődési Központban június 21-én létrehozzák a Sütő András Baráti Egyesületet. Az egyesület alapvető célkitűzése a közelmúltban elhunyt erdélyi magyar író emlékének ébren tartása, gazdag életműve jelentőségének tudatosítása. Ennek érdekében Sütő András születésnapján, június 17-én évente ünnepi találkozót rendeznek. Támogatja azt, hogy az író pusztakamarási szülői háza a közösségi kultúra otthona legyen. /Bölöni Domokos: Megalakul a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
2008. június 19.
Három fontos megyeszékhelynek is magyar alpolgármestere van június 19-től Erdélyben. Marosvásárhelyen és Kolozsváron botrányoktól sem volt mentes Csegzi Sándor és László Attila megválasztása, Nagyváradon viszont gond nélkül tarthatta meg eddigi megbízatását Biró Rozália. Az RMDSZ-nek Kolozsváron a demokrata-liberálisokkal, Nagyváradon és Marosvásárhelyen pedig a liberálisokkal kellett szövetkeznie az alpolgármesteri szék megőrzéséért. Kettő helyett csupán egy magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek Csegzi Sándor személyében. Ez volt az ára ugyanis annak, hogy az RMDSZ a liberálisokkal szövetkezett annak érdekében, hogy Csegzi székét megtarthassa. Kolozsváron a magyar alpolgármester megválasztását rossz szemmel nézték a liberális tanácsosok. Egyikük arról beszélt felszólalásában, hogy a PD-L–RMDSZ-koalíció ártani fog Kolozsvár érdekeinek. Viharos volt a székelyhídi tanács alakuló ülése. Az ülés előtt jött a hír, miszerint egy több száz főből álló csoport arra készül, hogy megakadályozza a választásokon a szociáldemokrata jelöltet nagy fölénnyel legyőző Béres Csaba polgármester hivatalba iktatását. A polgármesteri hivatal díszterme valóban megtelt „érdeklődőkkel”, akik bekiabálásokkal igyekeztek megzavarni az ülés menetét. Az eseményen jelen lévő helyi rendőrség parancsnoka semmit nem tett a rend megőrzésének érdekében. /Működtek a helyi alkuk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2008. június 19.
Benedek Imre, az RMDSZ Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának elnöke politikai nyilatkozata szerint a választáson a megyében sikert értek el, mert elnyerték az elnöki posztot. Marosvásárhelyen azonban vereséget szenvedtek. Elszomorítóak azok az újsághírek, amelyek szerint 8-10 ezer magyar szavazott át. Benedek Imrének személyes afférja van Kelemen Atilla megyei elnökkel, nem biztos abban, hogy amiben vele megegyeztek, azok megvalósulnak. Ezt a kételyét fenntartja, s majd miután lezajlottak a tárgyalások, nyilvánosságra fogja azt hozni. /(mózes): Benedek Imre nem bízik Kelemen Atillában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2008. június 19.
Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió – jelezte Nagy Zsolt, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Marosvásárhelyen minden készen áll a televízióadás elindítására a jól felszerelt médiaközpontban, melyet Szepessy Előd igazgató mutatott be. A háromszintes épületben az irodák mellett egy nagyobb gyűlésterem is helyet kapott, a rádióstúdióban már dolgoznak. A tévéstúdió is elkészül hamarosan. A tíztagú szerkesztőség egyik része már megkezdte a munkát, a másik része továbbképzőn vesz részt. A médiaközpontból június 16-tól rádióadást sugároznak, egyelőre az interneten. /Antal Erika: Erdélyi „próbatelevízió” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2008. június 19.
A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2008. június 19.
Száz éve jelent meg az egyetlen magyar nyelvű, református kiadású Képes Biblia, amelyet Tóthfalusi József vártemplomi református lelkipásztor szerkesztett. Erre emlékeznek június 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Az emlékünnepség keretében a magyar bibliafordításról tart előadást dr. Bustya Dezső nyugalmazott lelkész, Tóthfalusi Józsefről pedig Berekméri Árpád Róbert egyházi levéltáros beszél. Tóthfalusi József, a nagyenyedi teológia végzettje, 1893-tól püspöki titkár volt, 1895-ben került Marosvásárhelyre. Olyan híres pap volt, hogy az 1909-es, 400 éves Kálvin-évfordulón Erdély részéről ő koszorúzott Genfben. Életműve legmaradandóbb darabja a Nagy Képes Biblia, amely ezernél több illusztrációt tartalmaz, köztük számos híres festmény színes reprodukcióját. /B. Z. : Százéves a Marosvásárhelyi Képes Biblia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./
2008. június 19.
Marosvásárhelyen bemutatták a háromnyelvű Parazitológia atlaszt, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem két oktatójának évekig tartó munkáját tükrözi. A könyv az emberben élősködő lények változatos világáról ad képet. A román, magyar és angol nyelvű atlasz szerzője dr. Fazakas Béla, a mikrobiológiai tanszék parazitológiai diszciplínájának konzulens professzora, szerzőtársa dr. Barabás-Hajdú Enikő egyetemi adjunktus, munkásságának folytatója. A könyv az Editura University Pressnél jelent meg. /(b.): Látható és láthatatlan ellenségeink. Parazitológia atlasz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2008. június 20.
Milyen volt az elsők között járni a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, erről beszélt két végzett öregdiák, Szabó Csongor és Kovács Zsolt automatizálási mérnök. Mindketten 2001-ben felvételiztek, ők még nem a bolognai rendszerben tanultak, ezért öt évig tartott a képzés, 2006-ban végeztek. Kovács Zsolt elmondta, hogy a diploma megszerzése után felvették egy céghez. Azóta második munkahelyén van, automatizálási mérnökként. Szabó Csongornak is hamar sikerült elhelyezkednie, rendszermérnökként. Az egyetemen tanultakkal jól elboldogultak. A magyar nyelvű, magas színvonalú oktatás miatt jó a Sapientián tanulni. A szakkifejezéseket románul és nemzetközi nyelveken is megtanítják. /Lepácsek Katalin: Öregdiákok, ha visszatekintenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./
2008. június 21.
Június 20-án sajtótájékoztatón Kolozsvári Zoltán, Benedek István és Dávid Csaba városi tanácsosok elítélték Dorin Florea polgármester viselkedését és a marosvásárhelyi tanács alakuló ülésén használt alpári stílusát. Dávid Csaba kiemelte, az RMDSZ mindig civilizált hangnemet használt, remélve, hogy ezáltal előbbre vihetik a város ügyeit. Az RMDSZ-frakció elvárja, hogy a polgármester tisztelettel bánjon vele. Kolozsvári Zoltán szerint Dorin Florea „olyan kifejezéseket használt, amelyek semmiképpen nem megengedettek, nem egy tanácsteremben, hanem még egy szűkebb megbeszélésen sem”. Ezt a hangnemet visszautasította. Nem fogják eltűrni, hogy bárkit is megalázzon közülük, mert teljes legitimitással a város lakosságát képviselik, „azt a 75 százalékot, aki nem rá szavazott”. – Oda kell figyelni a magyarság speciális igényeire isA 10 RMDSZ-tanácsos és a két liberális többséget alkot a helyi tanácsban. A város közös problémáin túl oda kell figyelni a magyarság speciális igényeire is. /Mózes Edith: AZ RMDSZ elutasítja a polgármester alpári hangnemét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2008. június 21.
Marosvásárhelyen az önkormányzatban minden feltétel adott egy négyéves politikai állóháborúhoz. Dorin Florea polgármester és a demokrata képviselőcsoport számára nem volt könnyű elfogadni az RMDSZ–PNL-többség döntését. A demokraták összeesküvést emlegetnek a város ellen. Az önkormányzati döntéshozatal rendje szerint a tanács diktál a polgármesternek és nem fordítva. Ez az alakuló ülésen működött, kérdés hogy a továbbiakban hogyan lesz. /Benedek István: Új idők kezdete? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2008. június 21.
Június 20-án letette a hivatali esküt Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács megválasztott elnöke, megalakult a megyei tanács. Lokodi Edit elmondta: az elkövetkező négy évben reméli, jól együttműködik a megválasztott polgármesterekkel. A normalitás felé vezető első lépésnek nevezte azt, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, is eljött az eskütételre. Az RMDSZ-frakció Szabó Árpádot, míg a PNL frakció Ciprian Dobrét javasolta az alelnöki tisztségekre, mindkettőjüket megválasztották. /Antalfi Imola: Lokodi Edit letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2008. június 21.
1958 áprilisában indult el útjára, de csupán a következő esztendő szeptemberéig látott napvilágot szülőhelyén, Marosvásárhelyt, havonként, a Művészet, ezzel az alcímmel: Színház, zene, képzőművészet, film. A beharangozó vezércikket a kinevezett főszerkesztő, Sütő András írta. A szerkesztőbizottságban ott volt Abodi Nagy Béla festőművész, Jagamas János zenetudós, Kovács György színművész és Tompa Miklós rendező-színigazgató. A színházi rovat vezetője jó ideig az a báró Kemény János volt, akit Sütő a mészégető kemencék mellől hozott be a szerkesztőségbe. A színház állt a lap érdeklődésének középpontjában. A Művészet munkatársai közé tartoztak azoknak az éveknek a legjobb tollú színházi, képzőművészeti, zenei kritikusai: Jánosházy György, Deák Tamás, Földes László, Oláh Tibor, Lőrinczi László, Páll Árpád, Halász Anna, Banner Zoltán, Lukácsy András, Ditrói Ervin, Gazda József és Pintér Lajos. Működött a cenzúra, kötelező volt a romániai és a szovjet „vívmányok” állandó népszerűsítése. Azután jött az átmeneti engedmények visszavonása, a Művészet felsőbb parancsra egyik napról riportlappá alakult át – Új Élet címen, így jelent meg – most már kéthetenként – egészen 1989 decemberéig, majd a kilencvenes években Erdélyi Figyelő címmel fejezte be pályafutását. (Nagy Pál: Volt akkor egy Művészet. Hitel /Budapest/, 2008. június). /B. D. : Egy kérészéletű folyóiratról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2008. június 21.
Bartis Attila marosvásárhelyi születésű fiatal írónak számos kötete jelent meg. Korábban Nyugalom című regénye látott napvilágot román nyelvű fordításban (Tihnea), most pedig A séta jelent meg Plimbarea címen, a kolozsvári Marius Tabacu fordításában, a bukaresti Polirom Kiadónál. Ennek Marosvásárhelyen volt a bemutatója, a várbeli 74 Színház kávézójában, több román értelmiségi jelenlétében. Silviu Lupescu nyitotta a méltatások sorozatát. majd a szerző olvasott fel egy részletet a könyvéből magyarul, utána ugyanezt tette román nyelven a fordító. /Nagy Botond: Mese az egyszerű, elmesélhetetlen meséről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2008. június 21.
Meghalt Győrben Bardocz Barna ötvösművész, aki harminc évvel ezelőtt Székelyföldről indult, hogy a lelkébe tarisznyált útravalót, Erdély, a magyarság ősi kincseit saját ,,szavaival”, fémbe, fába, kőbe álmodott legendáival, míves-csodás alkotásaival, ékszereivel Győrnek, a világnak ajándékozza. Bardocz Barna ötvösművész – Benedek Elek szomszédjában –, Nagybaconban született 1946. október 10-én. Marosvásárhelyen, majd a budapesti iparművészeti főiskolán végezte tanulmányait. Bardocz Barnának a földi pályán 62 esztendő adatott. Haza akart térni a székely hegyek közé, most végleg hazaért... /A míves csodák mestere hazatért (Elhunyt Bardocz Barna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2008. június 21.
Két marosvásárhelyi huszártiszt naplójából, emlékirat-töredékeiből, illetve tiszttársaik napló-, feljegyzés-, szemtanújelentésének töredékéből, hadijelentésekből és más forrásokból egybeírt történet kerekedett ki Koszta István nemrégiben megjelent Huszártörténet című könyvében. A kötet magánkiadás, a csíkszeredai Tipographic nyomdaüzemében készült. A törzsanyag jelentős része a m. kir. marosvásárhelyi 9. huszárezrednek a háborúban való részvételről szól, az elfelejtett marosvásárhelyi 9. huszárezred regényes története. A terjedelmes kötet előszavát dr. Balla Tibor alezredes, hadtörténész, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum bécsi kirendeltségének helyettes vezetője írta. /Huszártisztek naplója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./
2008. június 23.
Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2008. június 24.
Elfogadta Tőkés László tárgyalási felkérését az RMDSZ elnöke. Várhatóan július elején sor kerül a Tőkés László és Markó Béla közötti megbeszélésre, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ elnöke a romániai helyhatósági választások eredményét, valamint az erdélyi magyar együttműködés megteremtésének esélyeit elemezné. Tőkés arra kérte az RMDSZ vezetőségét, vizsgálják felül „hatalmi optikájukból” eredő helyzetmegítélésüket. Válaszlevelében Markó Béla július 3-át vagy 5-ét, helyszínként pedig a marosvásárhelyi Bernády-házat ajánlotta Tőkésnek. /Rostás Szabolcs: Markó Béla is egyeztetne. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében válaszolt Tőkés László személyes találkozót javasoló levelére, kifejtve, ő is hasznosnak tartja a kialakult helyzet megvitatását. /Markó július 3-án találkozna Tőkéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2008. június 24.
Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./
2008. június 24.
Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium tanulói szerkesztik a Transz Bolyai Rádiót, melyben iskolai hírek és sok-sok zene hallható. Az iskola vezetőségének, a saját gyűjtésnek köszönhetően műszaki felszereléssel berendezett stúdióban dolgoznak. A Transz Bolyai Rádió főszerkesztője Ilyés Enikő, főtechnikusa Szabó Bernadett, mindketten az iskola diákjai. László József fizikatanár húsz szerkesztőt és húsz technikust irányít a rádiós munkában. /Antal Erika: Ízlésformáló sulirádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. június 24.
Marosvásárhelyen, a Teleki Téka reneszánsz kiállításának megnyitóján Kovács Bányai Réka könyvtáros elmondta, olyan emberek alkotásait tekintheti meg itt a látogató, akik együtt mulattak Mátyás királlyal, akik bírálták őt, illetve akiket üldözött, de akiknek műveit összegyűjtötte az igazságos uralkodó. Ilyen volt Janus Pannonius is, az ő költeményeit három évszázad múlva a könyvtáralapító Teleki Sámuel 30 éves munkával gyűjtötte kötetbe, és nyilvánosságra hozta. A reneszánsz könyvművészetből is ízelítőt nyújtó, magyar, olasz és litván könyvkötéseket bemutató tárlat egyik legértékesebb példánya az Egyesült Államokban őrzött egyetlen erdélyi korvina másolata. /Nagy Székely Ildikó: Déli fény a Telekiben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./
2008. június 25.
Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2008. június 25.
A napokban nyilvánosságra került az a levél, amelyet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, illetve az Elnökök Konzultatív Tanácsa nevében 9 körzeti elnök írt alá, és amelyben „a választásokat megelőző és a választások alatti történéseket” kívánták Markó Béla szövetségi elnök, az SZKT és a TKT állandó bizottságai, a Maros megyei ügyvezető elnökség és Kelemen Atilla megyei elnök tudomására hozni. A levélírók Borbély Lászlót és csapatát tartják felelősnek azért, hogy az RMDSZ elveszítette többségét a városi tanácsban. Az aláírók szerint a jelöltállító gyűléseken „szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket”. Az újságíró nem levélírókat, hanem a „legkompetensebbeket” kérdezte, dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét és Borbély Lászlót. Kelemen Atilla feleslegesnek tartja ezt a vitát, mondván, Borbély László kampánya profi kampány volt. Nem bűnbakot kell keresni, magyarázta. Borbély László szerint a levélírók elrugaszkodtak a valóságtól. Borbély úgy látja, nem volt túlzás a szavazóbiztosok nagy részének a kicserélése. /Mózes Edith: Bűnbakkeresés RMDSZ-módra. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2008. június 25.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is június utolsó napjaiban szervezik meg a 6. Csűrszínházi Napokat a ferences templomáról és kolostoráról híres Mikházán. A június 27-én rajtoló mulatság nemcsak színházi, bábszínházi előadásokkal, hanem lovasbemutatóval, képzőművészeti kiállításokkal is várja a látogatókat. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője a magyarországi Művészetek Völgye mintájára álmodta meg mindezt. A Csűrszínházi Napok képzőművészeti kínálatát Kákonyi Csilla festőművész és férje, Bálint Zsigmond fotóművész közös tárlata biztosítja. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Kodály Háry János című daljátékát adja elő, majd a marosvásárhelyi Szivárvány Alapítvány együttese és a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel, végül a Gruppen Hecc társulat kabaréja következik. Másnap a magyarországi Forrás Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Az utolsó napon, vasárnap a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Haragos úr a bábszínházban című előadása zárja a rendezvényt. /Máthé Éva: Csűrszínház – hatodszor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2008. június 26.
„Ember nem kaphat szebb elismerést, mint amit egy közösségtől kap” – mondta június 25-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, amikor Pro Urbe díjat vett át Marosvásárhelyen. Szili Katalin a díjátadás előtt helyi elöljárókkal, politikusokkal és az egyházak képviselőivel találkozott. A magyarországi politikusnak a város érdekében kifejtett tevékenységéért ítélték oda az elismerést. Romániában Marosvásárhely az első város, amely kitünteti Szili Katalint – hangzott el a díjátadáson. /Antal Erika: Pro Urbe díj Szili Katalinnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. június 26.
A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
