A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium esetében a visszaszolgáltatásról szóló hivatalos okmányok megérkezését követően, a fellebbezési határidő utolsó napján a rendelet ellen keresetet nyújtott be a polgármesteri hivatal. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök bejelentette, hogy a liberális polgármester megtámadta a kollégium és a tanári lakások visszaszolgáltatásával kapcsolatos rendeletet. Formai okokra hivatkoztak: az ingatlanokat a Kolozsvári Református Egyházkerület igényelte, azonban az 176/1948-as rendeletben a nagyenyedi református iskola szerepelt. Rácz Levente kérte a polgármestertől, hogy legalább a kollégium esetében vonja vissza a bírósági keresetet, ez megtörtént. Nov. 24-én, a tárgyaláson a felperes, a polgármester visszavonta a keresetet, ezért most már az ingatlanok telekkönyvezhetők. Ez is mutatja, hogy miért kell érdekképviselet, mert állandóan ott kell lenni és nyomást gyakorolni, mondta Rácz Levente. /N.T.: Tessék telekkönyvezni! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./
2004. november 27.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium sorsa egész Erdély érdeklődésére számot tarthat, ugyanis ez a tanintézmény lett Dél- Erdély utolsó oktatási szórványvára. Simon János igazgató örömmel tájékoztatott arról, hogy minden tantárgyat egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok tanítanak. Az elmúlt év decemberében az Oktatásügyi Minisztérium egymilliárd lej támogatást utalt ki a központi fűtés korszerűsítésére. A helyi polgármesteri hivataltól 400 millió lejt kaptak az új csövek elhelyezésére. November elejére sikerült a fűtés korszerűsítése, meleg volt az osztályokban. A februárban hozott kormányhatározat alapján az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta a kollégium épületeinek egy részét. Néhány nap múlva a kollégium átveheti azt a modern konyhának, raktárnak, élelmiszerek feldolgozására szolgáló helyiségeknek helyet adó épületet, mely az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával épült. /Szabó Csaba: Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Átalakulóban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. december 4.
Dec. 2-án Nagyenyeden, a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban bemutatták Bartók Árpád nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin című kötetét. A könyv a szerző irodalmi életműve: egy kisregény, pár novella és vadásztörténet. /Dvorácsek Ágoston: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 6.
Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 9.
A Romániai Máltai Segélyszolgálat gazdaságilag legerősebb szervezete kétségkívül a temesvári (a második helyet a kisiratosi, a negyedik helyet pedig a nagyenyedi foglalja el), mutatott rá beszédében dr. Bárányi Ferenc, az országos vezetőség alelnöke a közgyűlésen. Dr. Bárányi Ildikó, a segélyszervezet temesvári filiájának vezetője számolt be tevékenységükről. Egy évvel ezelőtt reménytelennek látszott, hogy meg tudják tartani minden szolgáltatásukat, mert az állami támogatás összege jelentősen csökkent. A legnagyobb veszélyben az 50 idős, házhoz kötött személy gondozása forgott. Végül a Temes Megyei Munkaerő-gazdálkodási Ügynökség átvállalta a 9 szociális gondozó fizetésének 75 százalékát. Dr. Bárányi Ildikó beszámolt arról, hogy 200 nélkülöző család (900 személy) megkapja a rendszeres segélyt, az öregotthon 18 lakója, az 50 házi s a 30 nappali gondozott ellátásban részesül. /(Szekernyés): Sikerült a lehetetlen. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. dec. 9./
2004. december 11.
Dec. 10-én a Korunk szerkesztőségében ismertették a Korunk decemberi, Posztkommunizmus, posztkolonializmus című számát, majd Sümegi György művészettörténész Kép–Szó–Képzőművészek 56-ról címmel idén Budapesten megjelent kötetét. Erdély aránytalanul jobban megsínylette a közös 56-ot, ennek is próbál tisztelegni a kötet. Míg Magyarországon 22 ezer, néhány hónapos börtöntől a halálbüntetésig terjedő bírósági döntés született 1956 után, Erdélyben az 5 ezret biztosan meghaladó, talán 6–7 ezer embert ítéltek el. Csapody Miklós képviselő, irodalomtörténész hangsúlyozta: a posztkommunizmus fogalma mentalitásbeli változást is jelent, nem csupán időhatárt. Az 56-tól ’89- ’90-ig terjedő sötét korszak "hagyományainak" köszönhetők a mostani állapotok, viszonyok. Végül a szerkesztőségben megnyílt Nagy Éva és Balogh Zoltán akvarelljeinek és grafikáinak tárlata. Nagy Éva életútja tragikus: a Nagyenyeden született, hazáját, otthonát a történelem sodrában háromszor is menekülve elhagyni kényszerülő képzőművész. A rendezvényen Dimény Áron színművész Márai Sándor: Mennyből az angyal című, az 1956-os forradalom egyik legszebb versét olvasta fel, majd a Pro Camera vonósnégyes színvonalas produkciója zárta a találkozót. /F. I.: Hármas rendezvény a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2004. december 13.
Tizenöt esztendeje, 1989. dec. 23-án jelent meg Aradon a Jelen c. napilap első száma. Az évek során az egykori megyei újság Nyugati Jelenné, öt megyét átfogó regionális napilappá vált, amely tulajdonos-főszerkesztője, Böszörményi Zoltán jóvoltából valamikor nem is remélt szintre jutott. Dec. 11-én – kissé előrehozva – a tizenöt éves évfordulót ünnepelték Aradon magyarországi vendégek, aradi, dévai, nagyenyedi és temesvári újságírók részvételével. /A Nyugati Jelen ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2004. december 16.
Kovács András karnagy az általa vezetett kórussal, a Vártemplom Psalmus vegyes karával /Marosvásárhely/ részt vehetett dec. 12-én Kolozsváron, a kolozsmomostori új református templomban karácsonyt váró énekkari hangversenyen. Nyolc kórus lépett fel. A házigazdák énekkara után a Kisbácsról, Magyarfenesről, a Szatmár megyei Mezőfényről, Besztercéről, Tordaszentlászlóról, Nagyenyedről érkeztek kórusok a marosvásárhelyieken kívül. Nagy tapsot kapott a két népviseletbe öltözött kalotaszegi kórus, a magyarfenesi és a tordaszentlászlói. /Kovács András karnagy: Karácsonyt váró kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2004. december 17.
Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2004. december 21.
A nagyenyedi gyökerekkel rendelkező Lőrincz Lehel 1959-ben végezte el Kolozsváron főiskola szobrász szakát. 1960-tól rendszeresen szerepel országos, megyei és egyéb csoportos tárlatokon, de egyéni kiállításainak jegyzéke is gazdag. Sorra jelennek meg köztéri szobrai az erdélyi helységekben, a kortárs művészek közül talán a legtermékenyebb ilyen vonatkozásban. Egykori iskolájában, a nagyenyedi Bethlen Kollégium udvarán helyezték el az Apafi Mihály fejedelem-szobrát, a szilágybagosi hősök emlékét idézi turul madaras emlékműve és 2001-ben Szilágysomlyón felavatták Báthory István fejedelem szobrát, Szilágylompérton Ady Endre-szobrát, Szilágykrasznán bronz Petőfi-mellszobrát. A művész távlati tervei közt szerepel Pápai-Páriz Ferenc szobrának az elkészítése is, amelyet egykori iskolájának szeretne juttatni. A Bethlen Kollégium falait egyébként már eddig is számos Lőrincz Lehel-mű díszíti: a Barabás Miklóst, Kőrösi Csoma Sándort, Hermányi Dienes Józsefet, Áprily Lajost, Berde Máriát idéző domborművek sora. /N. J.: Lőrincz Lehel köztéri szobrai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2005. január 12.
Nagyenyed legszomorúbb napjáról, 1849. január 8-áról – amikor román csapatok lemészárolták a város magyar lakosságát – idén is méltó keretek között emlékeztek meg a Vártemplomban. A diktatúra tiltása után a város lakossága az RMDSZ szervezésében 1994-től felújította e nap méltatását. Egyed Ákos történész szerint a legnagyobb civil áldozatot a forradalomban Nagyenyed hozta. A kisebbségi és többségi kutatás és szemlélet ma inkább párhuzamosan halad egymással. A nyílt megbeszélésre még nem érett meg az idő – például a nagyenyedi 1849-es tragikus események kapcsán sem. Az ünnepség befejezéseképpen, az emlékmű és a márványtábla megkoszorúzása következett. /B. B.: Megemlékezés Nagyenyeden – 1849. jan. 8. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 21.
Nagyenyeden a máltaiak helyi csoportja gyermek játszóházat indított. Győri Ildikó, a kollégium pszichológusának kezdeményezésére immár gyerekcsoporttal is foglalkoznak – mondta Fari P. Ilona, a nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat vezetője. /N. T.: Csipike játszóház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./
2005. február 2.
A Fehér megyei RMDSZ 15 éve, 1990 januárjában alakult meg. Az évfordulós ünnepségre január 31-én a nagyenyedi Liviu Rebreanu Művelődési Központban került sor. A Fehér megyei RMDSZ választmánya az évforduló alkalmával emléklapot adományozott azoknak, akik a helyi szervezetek megalapításában részt vettek, a közösségépítő és szervező munkában helytálltak. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök ismertette a 15 év megvalósításait, majd átadta Bakó Botondnak, a Fehér megyei RMDSZ első elnökének és jelenlegi választmányi tagjának munkája elismeréséért a “Szórvány magyarságért” díjat. A kitüntetettek nevében dr. Csávossy György mondott köszönetet. Az ünnepségen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata Bartha Lajos: Zsuzsi című vígjátékát adta elő. /Molnár Irén: 15 éves a Fehér megyei RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2005. február 8.
Eredményesen működik Tordán a Petőfi Társaság által rendezett “Aranyosszéki Helytállás – 2004” népfőiskola. Az érdeklődők hetente találkoznak a református templom udvarán lévő IKE-teremben meghívott előadók felolvasásain. A népfőiskola lelke Dumitriu Anna nyugalmazott matematika tanárnő. Február 4-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjai tarthattak előadást a tordai közönségnek. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos “Áprily- emlékek Nagyenyeden” című előadása után következett a fiatalok műsora. Egyikük “Egy halálraítélt kutyafajta, az erdélyi kopó” címmel tartott ismertetőt. /Dvorácsek Ágoston, az önképzőkör irányító tanára: A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör Tordán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
Tóth Árpád egyik versének címét /Lélektől lélekig/ adták a február 4–5–6-án Nagyenyeden szervezett szavalóversenynek. A verseny a magyarországi Siklósról indult, s az erdélyi regionális döntőre Nagyenyeden került sor. A döntő márciusban lesz Siklóson. /(N. I.): Lélektől lélekig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 12.
2004-ben a siklósi Batthány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanárai indították el a szavalóversenyt, Kárpát-medencei irodalmi gyermekfesztiválként Lélektől – lélekig címen. Tavaly a Rákóczi és a kuruc korszak, az idén József Attila költészete volt a témakör. A siklósiak arra kérték fel Nagyenyedet, hogy rendezze meg az erdélyi regionális döntőt. Az enyedi rendezvény február 5-én zajlott le. A három korcsoportban zajló versenyen a kicsik (III. és IV. osztályosok) különösen szép teljesítményt nyújtottak. A résztvevők és a kísérő tanárok megismerkedtek Nagyenyeddel, az iskolával és Dokumentációs Könyvtárával és a múzeummal. /Bakó Botond: Regionális nagyenyedi döntő – LÉLEKTŐL – LÉLEKIG. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2005. február 16.
Néhány éve Krizbai Jenő igazgatót Simon János váltotta Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. Simon János annak idején a nagyenyedi főiskolai szintű oktatás folytatásáért szállt síkra, eredménytelenül. Néhány napja Szőcs Ildikó az új igazgató. Most egyszerre három hölgy van a vezetőségben: egy igazgató, és két aligazgató /Kónya Mária és Demény Piroska/. Simon János elmondta, évekkel ezelőtt tudatosult benne, hogy Szőcs Ildikó lenne az ideális utódja. Szőcs Ildikó 36 éves, a Szilágyságban született, onnan került édesapjával, aki református lelkész, Magyarlónára. Kémia szakot végzett az egyetemen, Nagyenyedre jött tanítani. A kilencvenes évek közepén belevágott a „diákönkormányzati” munkába. 1997-től igazgató-helyettesként belecseppent a szervezésbe. /Szabó Csaba: Egy igazgatóváltás-sorozat filmkockái. Krizbai, Simon, Szőcs Ildikó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., folyt.: febr. 16./
2005. február 19.
Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2005. február 23.
Elhunyt Deák Fogarasi Elek (1954–2005), a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanára, akit mindenki szeretett. Az iskola sportolóival együtt örült a megszerzett okleveleknek. /Dvorácsek Ágoston: Deák Fogarasi Elek (1954–2005). = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2005. február 23.
Szeptembertől új erőkkel indult a Juventus, a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ diáklapja. A kilencedikes Sütő-Udvary Tekla szerint nem okozott gondot a beilleszkedés. Hajdu Brigitta a főszerkesztő. A Juventus cserecikkeket közöl nagyenyedi, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai iskolák újságaiból. A lapszámokat 150 példányban fénymásolják, ami sokszor kevésnek bizonyul. Internetes elérhetőség: https://www.bartok.ro/juventus/ /László Árpád: Havonta lesz Juventus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2005. február 24.
Egy nappal hamarabb zárul Kolozsváron a XIII. Mátyás Napok rendezvénysorozata. Az előzetes egyeztetések ellenére, a rendezők tudta nélkül Mátyás király szülőházának nagytermét egy kétnapos, más jellegű rendezvény miatt lefoglalták. A rendezvényt ugyanis az összes erdélyi reneszánsz táncegyüttes – a nagyenyedi Collegium Gabrielense, a székelyudvarhelyi Násfa, a marosvásárhelyi Tamburin, a kolozsvári Amaryllis, a nemrég alakult Passamezzo és a Petit riens gyermekcsoport – együttlétének szánták. /B. A. M.: Hamarabb zárulnak a Mátyás Napok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./
2005. február 24.
Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium új igazgatója hangsúlyozta, hogy csapatmunkáról van szó. Kónya Mária igazgató-helyettes végzi az adminisztrációs részt, valamint az összes, tantárgyversennyel kapcsolatos feladatot, Demény Piroska második igazgató-helyettes feladatköre a kulturális rendezvények, a tanári továbbképzések nyilvántartása, a pályázatok megírásának megszervezése. Egy holland egyházközösség 12 éve segíti az iskolát. A Commenius-programba a debreceni Bethlen Gábor Szakközépiskola révén kapcsolódtak be. Az iskola református felekezeti iskolává fog válni. /Új lappal a régi falak között. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2005. február 28.
Február 25-27-e között szervezet meg Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az unitárius és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezete a vers- és népdalvetélkedőt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. 2004-ben az ODFIE-nek közel 50 egyházközségi egyletben 1400-nál több tagja volt. A versmondó és népdaléneklő verseny az egyik legjelentősebb megnyilvánulásuk. Fellépett műsorával a nyolc éves múltra visszatekintő Aranyosszék népi táncegyüttes és a Peregrinus zenekar, amelynek tagjai saját megzenésített költeményeiket adták elő. /Bakó Botond: Vers- és népdalvetélkedő a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2005. március 2.
Nagyenyeden a legutóbbi tanácsülésen elfogadták a háromnyelvű helységnévtábla használatát. Kováts Krisztián alpolgármester az RMDSZ-tanácsosokkal a város múltjára hivatkozott, hozzátéve, a magyar lakosság részaránya Nagyenyeden 16%-os, de háromnyelvű a felirat Medgyesen, ahol a magyarok 11,8, míg a szászok 2,07%-ban vannak jelen. Nagyszebenben, ahol a németek aránya mára mintegy 1,6% csupán, a Sibiu elnevezés alatt a Hermannstadt nevet is feltüntették. Rácz Levente megyei RMDSZ elnök elmondta: amennyiben a prefektúra beleegyezik, akkor egy-két héten belül felkerül a város határába a háromnyelvű helységnévjelző tábla. /Szabó Csaba: Fehér megye. Az Aiud mellé felkerül a Nagyenyed is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2005. március 9.
Néhány éve meghalt Nagyenyeden Horváth Zoltán, a Bethlen Kollégium egykori természettudomány tanára, nemrég kísérték a temetőbe feleségét, Horváth Zoltánné Kézdialbisi Elekes Ida magyar-történelem szakos tanárnőt. A Horváth és Elekes-család Nagyenyed szellemi életének valaha meghatározó jelentőségű tényezője volt. A kommunizmus idejét keményen meg kellett szenvedniük: Targu-Jiu-i internálás, majd a birtokuk elkobzása, tanári állásuktól való megfosztás, házkutatások, szinte teljes elszigetelésük a kollégiumtól és a város magyarságától. Azonban a családot nem törték meg. Fizikai, majd tisztviselői munkával, falusi pedagógusi tevékenységgel kellett felcserélniük a Bethlen Kollégium katedráit. Az 1989-es fordulat után spontán módon köréjük gyűlt a város magyar értelmiségének egy része. Ettől kezdve lett barátságos otthonuk sokunknak szellemi eszmecserék, sokszor könyvcserék színhelye. Házuk mindig nyitva állt a jószándékú emberek előtt. Távozásukkal Enyeden egy kis magyar sziget szűnt meg. /Józsa Miklós: Eltűnt egy világ Nagyenyeden. A Horváth házaspár emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 16.
A március 15-i ünnepségek Nagyenyeden a “Szabadság” kiállítással már 14-én elkezdődtek, majd a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartott rendezvénnyel, valamint a vártemplomban lévő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzásával csúcsosodtak ki. Szőcs Ildikó, a Kollégium igazgatója köszöntötte az összegyűlteket, majd Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, városi tanácsos mondott elsőnek beszédet. Horatiu M. Josan nagyenyedi polgármester is felszólalt. A néptáncosok előadásával és a himnusz eléneklésével ért véget az ünnepség. /T. A.: Ahol a kincsetek, ott a szívetek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2005. március 23.
Erdély árvízsújtotta területein továbbra is Fehér megyében a legsúlyosabb a helyzet. Több mint 700 hektár szántó, legelő és kaszáló állt víz alatt, és sok megyei, illetve községi út járhatatlan. A Maros menti települések közül Miriszlón, Nagyenyeden, Felsőgáldon és Székelykocsárdon is súlyos a helyzet. /Riadókészültség Fehér megyében. Több mint 700 hektár terület víz alatt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2005. április 9.
Tom Lantos rámutatott, hogy az eddigi erőfeszítések az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésére nem sok eredményt hoztak. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) április 8-i tájékoztató közleményében rámutatott: a mostani nem az első eset, hogy az amerikai törvényhozás figyelmet szentel a kérdésnek. Tom Tancredo képviselő az előző ciklusban is kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Tom Lantos már a NATO bővítését megelőző, 2002. októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. 360 fölé emelkedett az elvi döntések és 280-at is meghaladja a végleges határozatok száma az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyében, tájékoztatott Markó Attila, a restitúciós bizottság elnöke, a legutóbbi gyűlésen nyolc egyházi ingatlan dossziéját tárgyalták meg. A bizottság emellett húsz végleges határozatot fogadott el, amelyekből tíz a magyar történelmi egyházakra (három a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökségre, hét pedig az Erdélyi Református Püspökségre) vonatkozik. Az egyházak gyakorlatilag csak a végleges döntés után, a telekkönyv elkészítése után jutnak egykori ingatlanjuk birtokába. A végleges határozatok értelmében visszaszolgáltatandó ingatlanok között olyan jelentős épületek vannak, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába tartozó nagyszebeni Andrei Saguna Kollégium, a szászmedgyesi Városi Múzeum, az EREK tulajdonába pedig visszakerült a nagyenyedi Bethlen Gábor utca 6. és 8. száma alatti két ingatlan, amelyek a tavaly visszaszolgáltatott Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttesének részét képezték. Szintén az EREK tulajdonába került vissza a tordai iskola. /Tom Lantos restitucio in integrumot kér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2005. április 15.
A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2005. április 27.
Május 3-tól Arad, Déva, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Segesvár, Székelyudvarhely, és Nagyszalonta vendége lesz Gróf László térképtörténész, a Királyi Földrajzi Társaság (Anglia) tagja, előadást tart Erdély térképei és térképészei címmel. A szombathelyi születésű tudós katonaéveit a honvéd térképészet kötelékében töltötte, egyetemi diplomáját Oxfordban szerezte. Angliában kezdte gyűjteni a történelmi Magyarország régi térképeit, megalapítva a Carta Hungarica térképgyűjteményt. Erdélyt immár tíz esztendeje járja Feiszt György szombathelyi történész barátjával, kutatják a térség történelmi múltját és néprajzát. /Gróf László előadó körútja régiónkban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
