Az Erdélyi Gazda folyóirat júniusi számában az enyedi borversenyről Sebestyén Katalin főszerkesztő írt, Balogh Gábor egykori kolozsvári agráregyetemi tanárra Farkas Zoltán, Kádár Zsomborra (1926–2007) pedig dr. Benke József emlékezett. Méhészeti anyagokat Veress Endre és Székely István közölt. A kolozsvári Korunk júniusi száma a közigazgatási reformmal foglalkozott. Kozma Csaba Romániai magyar nyelvű közigazgatás és közigazgatási nyelvhasználat, Székely Kriszta pedig Kisebbségi sajtó Európában címen írt a folyiratban. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 27.
Az Erdélyi Református Egyházkerület június 20-án Nagyenyeden tartotta évi közgyűlését. Ötvös József generális direktor missziói jelentésében kitért arra, hogy míg néhány évvel ezelőtt csupán két egyházmegyében, addig a múlt évben az egyházmegyék felében már többségben voltak a vegyes házasságok. Új jelenség a „nyilvántartásból kivettek” kategóriája. Ide tartoznak azok, akik nem fizetik a fenntartói járulékot vagy akik külföldre távoztak dolgozni. Aggasztó a cigánykérdés helyzete, az üresedő templomok, valamint azt is, hogy szegényes az egyházi ének- és zenekultúra. A hozzászólások során elhangzott, hogy több szórványban a reformátusok már magyarul sem tudnak, időszerű román nyelvű református gyülekezetek létrehozásáról gondolkozni. Tonk István főgondnok tájékoztatott: készülőben van a román nyelvű liturgia, valamint új az kétnyelvű káté. Pap Géza püspök elmondta: a teológia függetlensége mindennél fontosabb. Ameddig lehetséges, igyekeznek önerőből fenntartani ezt a több évszázados intézményt. A Kárpát-medence, de talán Európa egyetlen olyan egyházi intézménye az övék, amelyik nem állt be az állami struktúrákba. /Somogyi Botond: Lelkészszentelés Magyarigenben. Nagyenyeden tartották az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlését. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./
2007. június 27.
Megjelent Szabó K. Attila Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című közel ezer oldalas munkája. Szabó Kálmán Attila, a könyv szerkesztője előszavában kiemelte: „az intézményes képzés első formáinak megjelenése (1777) óta eltelt két és negyed század folyamán Erdély 23 városában 45 olyan iskola működött, amelyben valamilyen formában rövidebb-hosszabb ideig ilyen jellegű oktató-nevelő munka (is) folyt. ” Önálló magyar tanintézet működik a következő városokban: Kolozsvár, Nagyenyed, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, román intézet tagozataként: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah. /Sipos Erzsébet: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2007. július 4.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két éve indult a szakiskolai tagozat, építészeti és turisztikai osztállyal. A napokban értek véget az első alkalommal megszervezett szakvizsgák. A kollégiumi szakoktatás jól felszerelt szaktantermekben folyik, Nagyenyeden és környékén pedig egyre több lehetőség van a szakgyakorlatra. A kollégium a 2007–2008-as iskolai évben is várja informatika, könyvelői és teológia profilú osztályaiba az érdeklődőket. /Bakó Botond: Nagyenyed. Eredményes szakoktatás a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2007. július 7.
A Nemzetközi Református Teológiai Intézet (IRTI) Kolozsváron tartott konferenciájának résztvevői július 6-án érkeztek Nagyenyedre, ahol a vártemplomot és a Bethlen Gábor Kollégiumot látogatták meg. A mintegy 120 fős, teológusokból, egyházi vezetőkből, kutatókból álló csoport tagjainak az 1480-ban épült vártemplom történetéről, egyháztörténeti jelentőségéről Pópa Tibor református lelkész beszélt, ismertetve az 1551-ben alakult református egyházközség jelenlegi helyzetét és a templom restaurálásának gondjait is. A 2103 lelket számláló közösség 200 tagja külföldön, vendégmunkásként keresi kenyerét. Nagyenyed katolikusnak épült templomában választották református püspökké az unitárius egyházat megalapító Dávid Ferencet. A Bethlen Kollégium múltját s jelenét Kónya Mária aligazgatónő mutatta be. Az Egyházegység a református vallásban: ökumenizmus és vallásköziség témájú konferencia résztvevőit július 6-án Jakubinyi György római katolikus érsek és Andrei ortodox érsek is fogadta. Útjuk következő állomása Magyarigen volt. Felújítás alatt álló barokk templomában a falu és temploma történelméről Gudor Botond lelkész tartott előadást. /Takács Ildikó: Öt világrész teológusai Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2007. július 7.
A majdnem 400 éves nagyenyedi Bethlen Kollégiumban a testnevelés és sporttevékenység 150 évét feltáró munka (A testnevelés története a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban) vaskos kézirata készült el Bakó Árpád és Lőrincz László évtizedes, szakszerű munkájának eredményeképpen. Nagyenyeden írásos dokumentumok alapján nyomon követhető a testnevelés gyakorlata. Bakó Árpád, a Bethlen Kollégium volt testnevelő tanára 1935–1949 között hátrahagyott kéziratos feljegyzéseket a testnevelés történetéről, ezt írta tovább Lőrincz László. Szeretnék könyv formájában megjelentetni a kötetet. Az adatok kibővítésére kérnek minden volt Bethlen-diákot. /Lőrincz László: A testnevelés története a Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2007. július 10.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium adott helyet az iskola Fenichel Sámuel Önképzőköre és a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium által megrendezett Erdély csillagai alatt nevet kapott csillagászati, kultúrtörténeti és környezetismereti tábornak. /Takács Ildikó: Erdély csillagai alatt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./
2007. július 11.
Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2007. július 13.
A Keresztély Ferenc és Bede István tiszteletére szervezett ünnepséget június 18-án Sepsiszentgyörgyön Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os forradalom két idős háromszéki résztvevőjének odaítélt emlékérmet adta át Sólyom Lászlók, magyar köztársasági elnök nevében. Keresztély Ferenc sepsiszentgyörgyi otthonában beszélt az újságírónak börtönbüntetéséről, amelyet szinte gyerekként róttak ki rá. Születésileg felsőrákosi, Brassóban lakott, ott tartóztatták le, alig töltötte be a 18. évét. 1957-ben néhány barátjával elment Fehéregyházára, s megkoszorúzták a Petőfi-emlékművet. Ezt nacionalista megnyilvánulásnak minősítették, azért ítélték el. Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség, az EMISZ tagja volt. Az egész országból szedtek össze magyar fiatalokat. Letartóztatása után Marosvásárhelyre vitték. Egy méterszer egy méteres cellában tartották, még a vécére is fekete szemüveggel vitték ki. A tárgyaláson 77-en voltak. Keresztély Ferenc hat hónapot töltött a Szekuritátén, megverték a kihallgatások alatt. Összesen 1043 évet kaptak, összeszámolták. Őt 12 évre ítélték. Salciára vitték, Braila Nagyszigetére, gátat építeni. Juhaklokban laktak, körülbelül 35 ezer ember. Napi tíz órát dolgoztak, az élelem legtöbbször valami könnyű puliszkalé volt. Élve megúszta a vérhast is, és szerencséje volt, mert pár hónap után „kiszűrték”, s elvitték Nagyenyedre gyárba, dolgozni. Ott már a szakmájában dolgozhatott a szabadulásáig. Amnesztiával szabadult 1964-ben. /Willmann Walter: Tizenkét év koszorúzásért. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./
2007. július 14.
Megnyitotta kapuit a II. Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábor Nagyenyeden július 10-én, négy ország 20 ifjú képzőművész-jelöltjével. Balog István a táborvezető-szervező. Az ifjú művészeket Horváth Gyöngyvér grafikus (Kolozsvár), valamint Juga Alexandru (Nagyenyed) segíti. /Horváth László: Nagyenyed. Zajlik a II. Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2007. augusztus 25.
Schneider Márta, magyar kulturális és oktatásügyi államtitkár augusztus 24-i, kolozsvári látogatásán elhangzott: jövőre, Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulóján Mátyás-, illetve reneszánsz-évet hirdettek meg Magyarországon. Ebből az alkalomból a magyar kormány több, az évfordulóval kapcsolatos kulturális rendezvényt tervez, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy anyagilag is támogatja a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálási munkálatait. Az államtitkár elmondta, mivel 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa, a testvérváros Kolozsvár is méltó módon képviseltetheti majd magát a rendezvényeken. Az államtitkár előzőleg a bonchidai Bánffy-kastélyba, majd a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványhoz is ellátogatott. Augusztus 24-én Emil Boc polgármesterrel tanácskozott, majd megbeszélést folytatott kolozsvári magyar művészeti intézmények vezetőivel a Szülőföld Alap által biztosított támogatásról. Ezt követően Nagyenyedre, majd Nagyszebenbe utazott. „Emil Boc biztosított, hogy a szoborcsoport felújítása a következő esztendőben befejeződik” – közölte Schneider Márta. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzzel támogatná a magyar kormány a szoborcsoport restaurálását, az államtitkár még nem tudott válaszolni. Nem tartotta kizártnak, hogy ezt a rendkívül jelentős kulturális beruházást cégek, vállalatok is támogassák. A román sajtó képviselői érdeklődtek, Magyarországnak miért érdeke támogatni a határon túli magyar műemlékek felújítását. Az államtitkár kifejtette: mindenki érdeke, hogy a műemlékek megmaradjanak a közösség számára, illetve mindazok hasznára, akik itt élnek vagy ide jönnek. – Érdekünk, hogy az embernek ne csak nemzeti, kárpát–medencei, európai, hanem kulturális identitása is legyen – emelte ki az államtitkár. /Nagy-Hintós Diana: Magyarországi segítség a Mátyás-szoborcsoport felújítására. Kolozsváron járt Schneider Márta, magyar kulturális és oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2007. szeptember 18.
Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2007. szeptember 22.
Nagyenyeden szeptember 25-én leplezik le Kő Pál szobrászművész alkotását, Thököly Imre domborművét, melyre Tőkés László püspök ötletgazdaként hívja az együttgondolkodókat. A 350 éve született Thököly Imre (Késmárk. 1657. szept. 25. – Nikomédeia, 1705. szept. 13.), 1682–85 között Felső-Magyarország és 1690-től Erdély fejedelmének egész Erdélyben nincs egyetlen emlékműve. Az avatáson Dinnyés József dalszerző, előadóművész saját szerzeményét szólaltatja meg. Thököly Imrének a kollégium homlokzatára helyezendő féldomborművén Czegő Zoltán író-költő gondolata olvasható: ,,Akkor küszködött mindenekkel, amikor rengett a föld a nemzet alatt. ”Innen, Háromszékről a Nemzeti önazonosságunk védelmezője elismerést visszük az ünnepszerzőknek. /Pásztor Tibor Endre: Dombormű gróf Thököly Imrének Nagyenyeden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2007. szeptember 27.
Népes tömeg előtt avatták fel szeptember 25-én Thököly Imre domborművét a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarán. Az ünnepség a Vártemplomban kezdődött, ahol az avatás díszvendége, Tőkés László református püspök hirdetett igét. Bátorította az enyedi szórvány közösséget, hogy megszabaduljon a kishitűségtől. Díjakat adtak át a domborművet megalkotó Kő Pál szobrászművésznek és Dinnyés József zeneköltőnek, aki erre az alkalomra egy dalt szerzett. A kollégium udvarán Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet. Tudomása szerint a kollégium falán lévő dombormű az első Thököly-emlékhely Erdélyben. Az avatásra azért került sor ezen a napon, mert szeptember 25-én született Késmárkon /1657-ben/, ezen a napon, 1690. szeptember 25-én választották Erdély fejedelmének, majd ugyancsak ebben az őszi hónapban, 1705-ben, száműzetésben hunyt el Nikomédiában. Czegő Zoltán író alkotta meg a szöveget a dombormű alá, amely így hangzik: „Akkor küszködött mindenekkel, amikor rengett a föld a nemzet alatt”. Az igazgató köszönetet mondott mindenkinek, aki segített abban, hogy ezt a napot igazi szép ünneppé varázsolják, többek között, Beke Mihálynak, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójának, Pásztori Kupán István ny. lelkipásztornak, Seprődi Kis Attilának, az iskola vezetőinek, tanárainak, valamint egész személyzetének. Czegő Zoltán beszédében elmondta: Thököly Imre emléke ezentúl az enyedi Őrhegy szellemi védelme alatt áll. A magyar nemzet szakadatlan harcának egyik szakaszában, ugyanúgy, mint Petőfi, ő sem érhette el az igazi magyar együttműködést. – Adassék meg tehát nékünk Enyeden, Aradon, Sopronban, Eszéken, Kassán a nemzeti egyetértés és a hiteles magyar nemzeti öntudat – hangsúlyozta. /Az Őrhegy szellemi védelmében Thököly-ünnepség a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2007. október 1.
Hatvani Sándor Vármegyeházak és városházak a Kárpát medencében című fényképkiállítását nyitották meg szeptember 27-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 80-as évek elején kezdte el Hatvani Sándor a Kárpát-medence városainak középületeit fényképezni, és csak 2004-ben sikerült teljessé tenni a gyűjteményt. A fényképeket egy-egy ismeretterjesztő szöveg is kiegészíti: egy rövid megyetörténet, az épület története rövid stíluselemzéssel. /Sz. B. : Megye- és városházák. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2007. október 5.
Élete egyik nagy csodája volt, hogy látott imádkozni a nagyenyedi vártemplomban egyszerre hatszáz gyermeket, írta Czegő Zoltán. Mind a Bethlen Gábor Kollégium diákjai voltak, akik hallgathatták Tőkés László püspök biztató szavait, amit az Úr igéjének tartunk: Ne féljetek, ne féljetek bízni és imádkozni. Czegő Zoltán hatszáz tanuló arcán látta a szabadság, a szabad szólás hallatlan erejét. Valahol így kezdődtek a nemzetmentő harcok. „Tomory Pál püspök 1526-ban a mohácsi csatamezőn imádkozott a haza megmentéséért, aztán zászlót ragadva kiáltotta: Utánam! Ott veszítettünk. Tomory és megannyi főpap halt, hullott idegen hatalmak vermeibe, a magyarság s annak országa. Most Nagyenyeden hatszáz gyermek hangos imáját hallva, látva arra gondoltam, hogy ők most szüleikkel együtt bizton mehetnek püspökük, Tőkés László után …” /Czegő Zoltán: Amikor várfalak rendülnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./
2007. október 6.
Balog István nagyenyedi művész, az Inter-Art alapítvány elnöke 1996-ban indította el a művésztelepet, most már a nagyenyedi nemzetközi alkotótábor egyike az ország legnagyobb és legkeresettebb táborainak. Balog István a táborral párhuzamosan elindította az évente rendezett Mail Art kiállítást is. A nemzetközi mail art tárlatok is hagyományossá váltak Nagyenyeden. Több mint ötven ország szász meg száz művésze küldött eddig alkotásokat, amelyek szintén gazdagítják az INTER-ART Kortárs Képzőművészeti Múzeumot. Balog István mindemellett két évvel ezelőtt az első enyedi Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábort és az első Kisgrafikai Biennálét is megszervezte. Ugyancsak az ő ötlete nyomán megalakult az első Nemzetközi Wine-Art Grafika Tábor Gyulafehérváron. Eddig profi címketábor még nem volt Romániában. Balog István 39 éves, mindemellett szerepel egyéni és csoportos bel- és külföldi tárlatokon és könyvet is megjelentet. /Horváth László: Művészsors és Inter-Art. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2007. október 6.
Főiskolai tanévnyitóval egybekötött könyvbemutatóra került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Demény Piroska aligazgató beszédében megjegyezte: az idei évnyitón még jelen vannak az utolsó középiskolai tanítóképzőt végzett generációk és a főiskolások két évfolyama is. Bemutatták a Szabó K. Attila által szerkesztett, Dr. Mészáros István akadémikus által lektorált, csaknem ezer oldalas Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkát. A könyv társszerzői most először találkoztak Nagyenyeden. Megemlékeztek az időközben elhunyt három szerzőről: a csíkszeredai Dr. Kardalus Jánosról, a székelyudvarhelyi Molnár Józsefről és a temesvári Tácsi Lászlóról. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a főtitkára, az „úttörő munka” íróinak oklevelet és apró ajándékot adott át Lászlófy Pál elnök nevében. Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette a több mint tíz éves közös munka történetét. A kötetből kiderül, hogy Erdély 23 városában 45 tanítóképző működött az idők során. /Bakó Botond: Nagyenyed. Egyetemi tanévnyitóval egybekötött könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2007. október 11.
Október 2-án az ország minden részéről érkeztek meghívottak Nagyenyedre, a könyvbemutatóra, melyen többen megjelentek a huszonhárom tagú szerzői gárdából. Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ c. csaknem ezer oldalas könyv szerzői a mai Románia 22 városának 43 egykori intézményét ismertették, rengeteg dokumentumot idézve nem kevés fényképanyaggal. A könyv az 1777–2000 közötti időszakot öleli fel. Több szerző bírálta a Mentor Kiadót. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a karton borítón megcsonkított cím jelent meg a, kihagyva a “magyar” szót: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. Szabó K. Attila, a kötet összeállítója elmondta, mi az oka annak, hogy beragasztott a belső címlap, miért vannak beragasztott lapok helyenként, miért kellett újranyomni Matekovits Mihály és Szabó Kálmán Attila aradi anyagát. Azt is elmondta, hogy olyan dolgokat javítottak át – évszámokat is beleértve –, amelyhez nem volt joga senkinek. Tárgyi tévedések kerültek az anyagba, kihagytak egyes részeket. /Makay Botond: Országos könyvbemutató, egyetemi tanévnyitó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2007. október 17.
Dsida Jenő születésének századik évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete Erdély több városában rendezett megemlékezést: Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Kolozsváron, Nagyenyeden, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön. Nagyenyeden október 12-én az EMI helyi szervezete emlékezett a költőre. A Bethlen Kollégium dísztermében Psalmus Hungaricus címmel tartottak verses-zenés összeállítást. /(Sz. B.): Dsida Jenőre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./
2007. október 22.
Október 16-án Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium könyvtárában Kun Kriza Ilona óvónő Pitypang című gyermekverses kötetét mutatták be a szerző jelenlétében. A könyvet Feodorov Katalin óvónő mutatta be, megemlítve azt is, hogy a szerzőnek ez már a második ilyen kötete. /Sz. B. : Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2007. október 26.
Áprily Lajos transzszilvanista költőre emlékeztek október 25-én Marosvásárhelyen a Református Diakóniai Házban. A Helikon – Kemény János Alapítvány által, a költő születésének 120. és halálának 40. évfordulója alkalmából szervezett esten Király László nagyenyedi tanár méltatta Áprily életművét. Manapság „olvasottság tekintetében polcon felejtettnek tűnik”, idézte az előadó Lászlóffy Aladárt. /”Polcon felejtett” Áprily. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2007. október 27.
Az Áprily-estek keretében Áprily Lajos Az erdőn túl c. verseskötetét mutatták be Nagyenyeden október 25-én a Bethlen Kollégiumban. Az érdeklőket Győrfi Dénes könyvtáros köszöntötte. Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár, az enyedi magyar kulturális élet egyik frontembere tartott előadást a költő életéről. Győrfi Dénes Vita Zsigmond levelezéséből olvasott fel Áprily Lajos életével és munkásságával kapcsolatos részleteket. Hantz Lám Irén, aki a kötetet is összeállította, a költővel való találkozásairól beszélt. /Sz. B. : Áprily-estek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2007. október 30.
Nagyenyeden bemutatták Áprily Lajos verseit tartalmazó Az erdőn túl /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ kötetet. A népes közönségnek a házigazda, Győrfi Dénes könyvtáros dokumentum gyűjteménye, Dvorácsek Ágostonnak a költő kedvenc virágait ábrázoló fényképkiállítása és Lőrincz Zoltán enyedi fotói teremtették meg a megfelelő hangulatot. A költő a kollégium tanára volt (1909–1926), itt alapított családot, itt kezdte el sikeres költői és tanári pályáját. Józsa Miklós ny. magyar tanár a költő nagyenyedi emlékeit idézte fel. A Hantz Lám Irén kolozsvári ny. tanár által összeállított Áprily-kötet 33 verset tartalmaz, mind a hazavágyódás költeményei. /Bakó Botond: Az erdőn túl – könyvbemutató Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2007. november 1.
Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2007. november 3.
Néhány nappal a 98. születésnapja előtt meghalt Veress István /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ kertészmérnök, egyetemi tanár. Több magyar nyelvű kertészeti szakkönyv szerzője. Az Erdélyi Gazda munkatársa, a kolozsvári Kertbarátok Egyesülete tiszteletbeli elnöke. /Köllő Katalin: Elment a gyümölcstermesztés szerelmese. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2007. november 12.
A Borbély Zsolt Attila vezette temesvári borklub vendégei voltak november 10-én dr. Csávossy György és Győrffy Jenő nagyenyedi borászok. Csávossy György, a mezőgazdasági tudományok doktora, aki hazajött szülővárosába, Temesvárra, irodalmi borkóstolóra invitálta a rendhagyó rendezvény résztvevőit. Erdély első számú borásza arra hívta fel a figyelmet, hogy igazán minőségi magyar bort a három “hegyalja”: Tokaj-hegyalja, Arad-hegyalja és Erdély-hegyalja szőlőiből préselnek, a nagy történelmi borvidékek közül kettő itt van Erdélyben. /Pataki Zoltán: Irodalmi borkóstoló dr. Csávossy Györggyel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2007. november 14.
Vidám színű tájképek és csendéletek fogadták az Adorjáni Mária nagyenyedi festőművész kiállítása iránt érdeklődőket Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 27 festmény nagyrészt torockói házakat és utcákat, illetve Enyed környéki falurészleteket megörökítő tájkép, mellettük krizantémokat, rózsákat ábrázoló csendéletek láthatóak. /Sz. B. : Adorjáni Mária kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2007. november 15.
A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2007. november 17.
Barcsay Jenő festőművészre emlékeztek november 15-én Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban, a Barcsay teremben. A művész életéről és munkásságáról Deák Alpár rajztanár tartott előadást. Megkoszorúzták a díszterem mellett levő Barcsay-emléktáblát. A kollégium igazgatója, Szőcs Ildikó elmondta: örvendetes dolog, hogy adódnak alkalmak, amikor a tanárok és diákok közösen emlékezhetnek meg az iskola híres diákjairól és tanárairól. /Sz. B. : Barcsay-nap a Bethlen Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
