Közeleg a június, a színházi fesztiváli szezon. Kezdődik a POSZT-nak nevezett nemzeti fesztivál, a kisvárdai határon túli fesztivál (és Miskolcon az operafesztivál stb.). Kisvárda idén egyetlen kolozsvári előadást sem hívott meg. A Pécsett lezajló POSZT szintén elmulasztotta meghívni kolozsvári előadást. A magyarországi színházi kultúra sápasztóan provinciális, nem hozott létre egy nemzetközi színházi fesztivált, ahol esetleg észrevehette volna a körülötte folyó világot. Idén az NKA, a Nemzeti Kulturális Alap meghívásossá tette a pályázatot a fesztiválok számára. /Tompa Andrea: Ahol a provincia van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2008. június 13.
A VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón, a magyarországi színházi élet egyik legfontosabb eseményén, a kísérőrendezvények keretén belül meghívottként vettek részt a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei is. Az újvidéki, nagyváradi színészek mellett egy rövid bemutatkozás erejéig a temesváriak is felléptek. /Pataki Zoltán: Temesvári művészek a Pécsi Színházi Találkozón. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2008. június 16.
Június 14-én ünnepi szentmisét celebrált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Marosszentgyörgyön a karmelita kolostorban. A szentmise keretében – első alkalommal Erdélyben – Valter Ilona, Anna nővér örök fogadalmat tett. A két évvel ezelőtt épült karmelita kolostor sok hívőt vonzott a fogadalomtételére. Jelenleg négy nővér él itt, valamennyien erdélyi származásúak, három közülük Pécs mellett, Magyarszéken tett örök fogadalmat. Mivel szemlélődő – és nem a szegények, elesettek megsegítésén közvetlenül fáradozó – rendről van szó, a nővérek napi 5 órát imádkozással töltenek, amit közbenjáró imádkozásnak is szoktak nevezni. A nap további részében könyvkötéssel, gyertyadíszítéssel foglalkoznak. /(mezey): Örök fogadalom a marosszentgyörgyi karmelita kolostorban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./
2008. június 17.
Foglalkozniuk kell a Kisvárdán bemutatandó darabok felújításával, mondta Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója. A Jövés-menés, avagy három tánc Beckettre című darab a mozgás, tánc, szöveg és látvány világában egyesíti a Némajáték I és Némajáték II darabokat. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján bemutatják az évad két sikeres produkcióját: Beaumarchais Figaro házassága című vígjátékát Anger Zsolt rendezésében, valamint Kiss Csaba Világtalanok című drámáját, melyet Kövesdy István vitt színre. A nyár folyamán turnékon szerepel a Figura: Pécsen, valamint a Kapolcsi Művészetek Völgye rendezvényen, ahol tíz nap alatt tízszer lépnek színre, felvonultatva az évad produkcióit. – A Katona József produkciós pályázaton a Figura kétmillió-kétszázötvenezer forint támogatást kapott, ami a legnagyobb megnyert összeg az erdélyi színházak között. /Barabás Márti: Forintmilliók a Figuránál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2008. június 18.
A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik június 19-én Kisvárdán. A tíznapos rendezvényen 41 előadással vendégszerepel négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét színházi társulata. Bemutatkoznak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, fellép a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) versenyelőadásként szerepelt Love& Money című produkciójával. A kisvárdai találkozó lehetőséget biztosít a végzős színművészeti szakos hallgatók bemutatkozására is. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat tartanak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky András című könyvét ismerheti meg a közönség. /Jubileumi találkozó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2008. június 21.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ) igazgatója elmondta, Shakespeare III. Richárdjának próbái folynak, ugyanis Nápolyba készül a Pantagruel sógornője című darabbal, és a Shakespeare-mű szereplői közül több személynek is el kell utaznia. A színház nemrég tagja lett az Európai Színházi Uniónak (UTE), így az egyetlen magyar nyelvű színháza az UTE-nak. Tompa Gábor tovább sorolta az elismeréseket, ennek ellenére idén a kolozsvári társulat egyetlen produkcióját sem hívták meg a pécsi POSZT-ra, de a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiváljára sem. – Anyaországi mellőzés? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. – Ennél több – válaszolta Tompa Gábor, szerinte „mára Magyarországon a színházi értékrend a feje tetejére van állítva”, belterjes „a kis magyarországi színházi társadalom”, lemaradt a világ legtöbb színházi dolgáról. Van egy neves színikritikus Magyarországon, aki a kolozsváriak előadásait mindig elmarasztalta. Tompa szerint a kolozsvári társulat nem szorul rá, hogy magyarországi fesztiválokról díjakat hozzon haza. Tompa elítélte a magyarországi színházi szakmát: „minimális színházi iskolájuk sincs, állandóan kioktatják a határon túli színjátszást”. /Tibori Szabó Zoltán: Teatrianon. = Népszabadság (Budapest). jún. 21./
2008. július 8.
A kolozsvári születésű Bretter E. Zoltán követi Beke Mihály Andrást a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élén. Az új igazgató elmondta: a román fővároshoz rokoni szálak is fűzik. Bretter szeptemberben kezdi el megbízatását. Bretter E. Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyerte meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Az eredményt július 7-én hirdette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten. Bretter E. Zoltán mellett nyolcan pályázták meg a tisztséget, köztük Beke Mihály András, a kulturális intézet eddigi igazgatója is. Bretter E. Zoltán szülővárosában, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ahol filozófiát és történelmet hallgatott, majd 1982-es áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta, filozófia–szociológia szakon. A diploma megszerzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem társadalomelméleti (ma politikai tanulmányok) tanszékén helyezkedett el, 2007-től docens. Bretter 1990 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Korábban a Soros Alapítvány East-West részlegének tagja, majd az Illyés Közalapítvány kurátora, jelenleg az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány kuratóriumi elnöke. /Cseke Péter Tamás: Bretter lett Beke utódja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Bretter az SZDSZ oktatáspolitikusa volt és júniusig a pécsi SZDSZ elnöke. A minisztérium a balliberális holdudvar emberei bízza az ország külföldi kulturális képviseletét, írta a Magyar Nemzet. /Ambrus Sz. András: SZDSZ-káder kapta Bukarestet. = Magyar Nemzet (Budapest), júl. 8./
2008. augusztus 7.
A Paks melletti Cseresnyéspusztán immár 15 éve gyűlnek össze nyaranként Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről a magyar középiskolások. Egykori táborozó diákok kísérő tanárként térnek vissza, s szeretettel idézik fel a 10-15 évvel ezelőtti emlékeket. Olvasótábor lévén, minden esztendőnek megvan egy évfordulóhoz kapcsolódó témája. Az idei téma a Nyugat folyóirat volt. A neves meghívottak: a pécsi egyetem és a Pázmány Péter Egyetem tanárai, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész tartottak előadást. Idén is volt újságírói kör, amelynek eredménye a Visszhang című tábori lap. Volt filmező csoport is, valamint szavaló kör. A szórványban élő lupényieknek sokat jelent az anyanyelvvel, s az anyanyelvi kultúrával való kapcsolat. /Farkas Éva: Lupényi diákok Pakson táboroztak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./
2008. augusztus 9.
Pécsi művészek alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron a Héliosz Galériában. Temesváron 82 épület külső vagy belső díszítésében stílus-meghatározó szerepet töltenek be a Zsolnayak gyárából kikerült eozinmázas épületdíszek és más művészi termékek. A színházi fesztivál keretében megrendezett „Festők versenyének” pedig minden alkalommal van díjnyertes temesvári résztvevője. /Szekernyés Irén: Temesvár – Pécs az értékek mentén. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2008. szeptember 29.
A testvérvárosi hagyományok elmélyítése céljából szeptember 27-én Pécsett ülésezett a Pécs–Arad kultúrbizottság. Az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Megbeszélték a pécsiekkel a 2008-as programok tapasztalatait, egyeztették a még hátralevő közös események napirendjét, taglalták a 2009-es tervezetet is. A pécsiek által koordinált Zala György kiállítás október 4-én nyílik Aradon, miután Lendván és Zalaegerszegen már megtekinthette a nagyközönség. /Irházi János: Pécs–Arad kultúrbizottságainak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2008. október 6.
Igazi népünnepély volt Szentegyházán: százat meghaladó lovashuszár és több mint kéttucat szekér – mindegyiken legalább nyolc személy – vett részt a III. Őszi Hadjáraton. A két évvel ezelőtti kezdeményezés a Kis-Homoród mente talán legnagyobb eseményévé nőtte ki magát. Az októberi hősök tiszteletére rendezett eseménysor október 4-én a Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. – A határon túli huszáregyesületek közül Budapestről, Pécsről, Tápióbicskéről, Nagykátáról, Szarvasról és Hódmezővásárhelyről érkeztek, a környékről pedig a kápolnásiak, a csíkszeredaiak, a székelyudvarhelyiek, a szovátaiak, a gyergyószentmiklósiak, a sárpatakiak és a szentjobbiak is jelen voltak – sorolta Mihály József kapitány, a huszonkét tagú szentegyházi bandérium vezetője. Idén is Szentegyházáról indult a lovas- és szekeresoszlop, végigvonultak Lövétén és Almáson, ahol tízórai szünetet tartottak, majd visszafordultak. Két évvel ezelőtt a most vendégül látott egyleteknek fele sem létezett, az akkor még csak civilben érkező személyek mára egyletekbe szerveződtek és huszárruhákat varrattak. /Évről évre nő a rendezvény népszerűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2008. október 14.
Az erdélyi magyar főtanfelügyelőknek, főtanfelügyelő–helyetteseknek, valamint iskolaigazgatóknak tartanak egyhetes továbbképzést Magyarországon, Hajdúszoboszlón, tájékoztatott Kónya László szatmári főtanfelügyelő–helyettes. A találkozót minden évben megrendezik, az ideinek fő témája az európai uniós oktatási követelmények ismertetése. A gyakorlati részben több tanintézmény látogatását iktatták be. Így ellátogatnak majd Tokaj, Pécs, Miskolc, illetve Nyíregyháza kiválasztott iskoláiba is. /Gugulya–Hégető Lóránd: Továbbképzés Hajdúszoboszlón. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./
2008. október 15.
Aradon az idén tizennegyedszer megrendezésre kerülő klasszikusdráma-fesztiválról ezúttal sem hiányzik a magyar nyelvű előadás. Pécs színházának produkcióját kínálják az aradi magyar színházkedvelőknek, az idén június 6-án elhunyt Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regényének Hamvai Kornél által dramatizált színpadi változatát október 19-én mutatják be. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927. szept. 4./ gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. 1954-ben az első, az Irodalmi Újságban megjelenő, Sokan voltunk című novellájával kerül be az irodalmi életbe. 1973-ban Kossuth-díjat kapott. /XIV. Klasszikusdráma-fesztivál. Az ötödik pecsét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2008. október 15.
Huszonkét éves lány, pécsi egyetemi hallgató, idén az Erasmus ösztöndíj-program révén egy félévet tölt Kolozsváron, az újságírást fogja tanulni és gyakorolni. Versei jelentek meg a kolozsvári Helikonban és az aradi Irodalmi Jelenben. Megismerkedett Szálinger Balázzsal magyarországi költővel, aki ugyan nem idevalósi, de Erdély nevelte költővé. Ő ajánlotta neki, hogy erdélyi lapoknak küldje írásait. /Tötszegi Orsolya: Nelli és a büfé szak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2008. október 18.
Tájékozódás a történésben címmel nemzetközi konferencia kezdődött október 17-én Kolozsváron. „A konferenciával az volt a célunk, hogy elsősorban a román és a magyar szakemberek között közvetíthessünk, olyan kihívást biztosítva, amely által a kutatók kimozdulhatnak saját terükből, lehetővé téve ezáltal az interdiszciplinaritást – mondta Berszán István egyetemi docens, a BBTE Irodalomtudományi Tanszékének tanára két napon át zajló rendezvényről. A konferencia szervezői a Kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszéke, a Phantasma Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke. /Ferencz Zsolt: Kulturális folyamatok interdiszciplináris megközelítése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2008. október 24.
„A lelkek mélyén élő szabadságvágy hihetetlen mértékben és mélységben lobbantotta fel a forradalom lángját, s csodálatos dolgot valósított meg: a magyar nemzet egységét” – értékelte ‘56 jelentőségét dr. Bura László október 23-án Szatmárnémetiben a Szent István Kör által szervezett megemlékezésen. Az előadó az 56-ot megelőző kelet-európai eseményekről beszélt, illetve a magyar forradalom szerepéről a szovjet-szocialista tábor megbontásában. Emlékeztetett a romániai elnyomó intézkedésekre: 1945 januárjában az országból százezernyi német (sváb) származású férfit és nőt tehervagonokban kényszermunkára vittek a Szovjetunióba, ugyanebben a hónapban sok ezer, a frontról hazatért magyar katonát összefogdostak, akiket a földvári internálótáborba (s onnét a Szovjetunióba) vittek. Politikai perekben számoltak le az ellenfelekkel, államosították az egyházi iskolákat, megszűntették a görög katolikus egyházat, a nyugati határ menti övezetekből több mint tízezer családot az ország más vidékére telepítettek, a Jugoszláviával szomszédos területről a német lakosságú falvakat áttelepítették a Baraganba. Átnevelő munkatáborokat létesítettek, ezeket egészítette ki a hírhedt Duna–Fekete-tengeri csatorna hatalmas munkatelepe. Magyarországon 1956. október 16-án a szegedi egyetem jogi karán megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, amelyen megfogalmazták: demokráciát, függetlenséget, szabad választást kívánnak. Huszadikán csatlakozásra szólították fel Budapest, Pécs, Debrecen egyetemeit. És eljött 23-a, amikor Budapesten a Műszaki Egyetemről megindultak a hallgatók. Nemcsak a kormány menesztését kívánták, hanem megfogalmazták a független Magyarország igényét, a szovjet csapatok kivonásának óhaját is. Azután a szabadság eltiprásának kegyetlen és véres tragikuma következett. /Az 1956-os forradalomra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 24./
2008. november 22.
Nem mindennapi költői tehetség volt jelen Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A huszonkét éves Kiss Nelli, a Pécsi Tudományegyetem jog és magyar szakos hallgatója, Erdélybe az ERASMUS, az egyetemek közötti áthallgatást támogató program révén került. Ma este költőt avatunk, jelentette be Farkas Wellmann Endre. /Potozky László: Költőavatás a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2008. december 4.
Évadkezdő előadással lép a közönség elé december 5-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar tagozata. Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékával indítják az évadot a Stúdió Színházban, jelezte Barsan Zsuzsa irodalmi titkár. A produkciót Balikó Tamás pécsi rendezővel viszik színre az első éves színész-magiszteri hallgatók. /Antal Erika: Ördögjárás a Stúdióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. január 5.
A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház január 5-én és 6-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében mutatja be a Love and Money című előadását. Dennis Kelly darabját Göttinger Pál rendezte, a produkciót díjazták a Pécsi Országos Színházi Találkozón. /Love and Money – udvarhelyi vendégjáték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
2009. április 1.
Több amerikai város után Los Angelesben is bemutatták Visky András Júlia: párbeszéd a szerelemről című darabját. A közönség a Los Angeles-i Első Magyar Református Egyházban láthatta a monodrámát. Júlia szerepében Melissa Hawkins jelenítette meg a magyar asszony és hét gyermekének a kommunizmus idején egy büntetőtáborban megélt kálváriáját. Hawkins harmadik hónapja járja az Egyesült Államok nagyvárosait a monodrámával: többek között Chicagóban, Bostonban és Floridában láthatta a közönség. A József Attila-díjas szerzőnek szentelik a Pécsen indult kortárs magyar drámák felolvasó-színházi sorozatának második előadását is április 6-án: bemutatják Visky legújabb, Gyáva embert szeretsz című verseskötetét és felolvasó-színházi előadásként a Pécsi Nemzeti Színház művészei megtartják a Megöltem az anyámat című dráma magyarországi ősbemutatóját. /Júlia és Bernadett meséi. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2009. április 17.
Lányanyák számára működtet kismamaotthont négy ferences nővér a háromszéki Árkoson. Az Assisi Szent Ferenc Betegápoló nővérei működtetik az otthont, a közösséget 1990-ben Magyarországon, Pécsett alapították. A nővérek 2005 decemberében telepedtek le Árkoson. Az életvidám, tettre kész apácák időseket, betegeket is látogatnak, a sekrestyési feladatokat is ellátják. /Bíró Blanka: Felelősségre tanító apácák Árkoson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./
2009. április 18.
Április 17-18-án tartják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a Népegészségügyi Tudományos Társaság, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, a MOGYE és a Studium Alapítvány közös szervezésében a Népegészségügyi Tudományos Társaság XVII. kongresszusát. Dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE Közegészségtani Tanszékének professzora Népesedési helyzet és előrejelzések Romániában címmel tartott előadásban kiemelten az erdélyi magyarság demográfiai mutatóit részletezte. 2032-re a magyarság számaránya jelentősen csökken. Maros megyében az összlakosság 15 százalékkal, míg a magyarság 26 százalékkal lesz kevesebb, mint ma. Dr. Jeszenszky Ferenc A román egészségügyi rendszerben tapasztalt hiányosságok címen adott összegzést. /Mezey Sarolta: Népegészségügyi kongresszus a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2009. április 18.
Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban tartják a VI. nemzetközi kémikus diákszimpóziumot. A tudományos igényű, kétévente tartott rendezvény idén lépte át első ízben Magyarország határait, eddig Pécsen vetélkedtek a kémiához vonzódó anyaországi és erdélyi fiatalok. Most volt az első alkalom, amikor a Kárpát-medence más részeiről is érkeztek versenyzők. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, a szimpózium fővédnöke köszöntötte a diákokat. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója örömét fejezte ki, amiért ezen a rangos rendezvényen tudományos szinten is sikerül megvalósítani a magyar összefogást. /Nagy Székely Ildikó: „Sikermolekula, örömkötés”. Jövendőbeli kémikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2009. május 7.
Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2009. május 8.
Az Országgyűlés Arany Emlékérmét adta át Szili Katalin házelnök május 6-án Pécsett Mézes Rudolfnak, a Csemadok alelnökének a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medencei magyar regionális képviselők és civil közösségek vezetőinek VI. találkozója kezdődött Pécsen, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány szervezésében. A Csemadok nagyon sokat tett azért, hogy a felvidéki magyarság őrizni tudja az identitását, hagyományait, kultúráját. Ezért számukra nincs az az elég nagy elismerés, amivel ezt meg lehet hálálni – mondta Szili Katalin. Hozzátette: a Határokon Túli Magyarságért Alapítványt köszönet illeti, hogy összefogja a civileket. A fórumon a Kárpát-medencei magyarság helyzetével, valamint a vallás, az identitás és az anyanyelv kérdéseivel foglalkoztak a résztvevők. Hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, korábbi nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, azaz a Csemadok. /Arany Emlékérmet a Csemadoknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./
2009. május 8.
A Marosvásárhelyen élő és örökké aktív, 85 éves Nagy Pál irodalomkritikus és szerkesztő élete nagy ajándékának tartja, hogy személyesen is ismerhette a romániai magyar irodalom legjavát, kapcsolatot, barátságot ápolt az olyan „nagy öregekkel”, mint Kós Károly, Tamási Áron, Tabéry Géza, Tompa László, vagy kortársai közül Sütő Andrással, Székely Jánossal, Molter Károllyal, Kemény Jánossal és sok más jeles íróval, költővel. 1955-től 1970-ig az Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársa volt, majd az akkor alakult A Hét vásárhelyi tudósítója lett három évig. 1973-ban Sütő András hívta meg az Új Élethez, Nagy Pál innen ment nyugdíjba 1984-ben. Azóta is dolgozik, a Mentor Kiadónál a Wass Albert sorozatot gondozza. Egy budapesti kiadónak több kötetet is szerkesztett Tamási Áron műveiből, emellett saját kötetei is jelentek meg a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadónál, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolatnál és a marosvásárhelyi Mentornál. Nagy Pál is vallja, hogy egységes magyar irodalom van. Egyetemes magyar irdalom, aminek egy része Budapesten, Pécsen vagy Debrecenben születik, más része Szabadkán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, esetleg Ungváron. Nagy Pál eszményképei elsősorban Tamási Áron, Nyírő József, Bözödi György, aztán Kiss Jenő és Sütő András. Sütővel meghitt barátságban volt. /Antal Erika: Maradandó művek nyomában. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész útja egyenesen vezetett az irodalomhoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2009. május 12.
Páva Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok több mint 65 százalékának elnyerésével győzött az időközi polgármester-választáson Pécsen, amelyet azért kellett kiírni, mert a korábbi városvezető, Tasnádi Péter januárban elhunyt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az MSZP jelöltje 34,14 százalékot kapott. Páva Zsolt ellenzéki polgármesterként állhat munkába. /Pécsi polgármester-választás: Páva Zsolt győzött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ A pécsi polgármester-választás eredménye előrevetíti a Magyarországon a következőkben rendezendő két megmérettetés várható kimenetelét, a júniusi európai parlamenti választásokét és a jövő évi országgyűlési megmérettetését, várható a Fidesz kétharmados diadala. Kudarc az MSZP számára, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének személyében az legnépszerűbb MSZP-s szenvedett csúfos vereséget, ráadásul olyan ellenféltől, akinek országos ismertsége elenyésző a Sziliéhez képest. /Rostás Szabolcs: Pécsi KO. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2009. május 22.
A Kányádi Sándort 80. születésnapján köszöntő budapesti rendezvényen Iancu Laura költőnő Kányádi Sándor c. megrázó versével köszöntötte az erdélyi költőfejedelmet, s benne az alábbi súlyos szentenciát mondta ki nyelvünk állapotáról: „ki egyszer lenyelte / a nyelvet / egyetlen egyszer lakhat jól / vele... ”. Hogyan fogalmazná meg csángó voltát? Gyakorlatilag mit jelent ma csángóként élni? Iancu Laura önmagáról: „Moldvában, Magyarfaluban született magyar vagyok. ” Szerinte nincsenek csángók. „A csángóság egy állapot! A 19. századi moldvai magyar folklór, a népköltészet még a Kárpát-medence egyazon nyelvén formálódott. Azóta, bizonyos hiányosságok és hatások miatt, az írásbeliség hiánya és a román nyelv hatása miatt a moldvai magyar tájnyelvek sajátos, „életképtelen” mederbe terelődtek. ” – mondta. Iancu Laura két-három havonta hosszabb időre hazamegy. Számára a felnőtté válás tere már Budapest volt. Nincs pontos adat arról, hogy hány csángó él Budapesten. Az egyetemi tanulmányokat folytatók száma bizonyosan meghaladja a 130-at. – Beke György ragyogóan meg tudta rajzolni a csángó ember lelkét, világképét. Írásai, különösen a riportjai nélkülözhetetlenek a múlt „rekonstruálásához”. Iancu Laura (1978, Magyarfalu – Moldva) csángómagyar író, költő hatgyermekes katolikus családban nőtt fel. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, óvodapedagógusként, majd teológus-hittantanárként diplomázott. A Szegedi Tudományegyetemen néprajzosként végzett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén végzős PHD hallgató. A Moldvai Magyarság c. csíkszeredai folyóirat, illetve az Irodalmi Páholy szerkesztője. Kötetei: Johófiú Jankó. Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek (Velence, 2002); Pár csángó szó (versek, Csíkszereda, 2004); Magyarfalusi emlékek (paraszti fénykép-monográfia, Budapest, 2005); Aranyréce (mesék Moldvából, Budapest, 2005); Karmaiból kihullajt (versek, Budapest, 2007). /Hevesi Mónár József: Kétszeres félnyelvűségen túl. Iancu Laura csángómagyar író, költő szerint a moldvai magyar kisebbség helyzetfelmérése el sem kezdődött. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2009. május 25.
Minek Aradnak Gyula testvérváros, amikor húsz évvel a rendszerváltás után sunyin tekint az Európai-hírű fürdővárosra? Aradnak magyar testvérváros csak azért kell, mert beírva a magyar felet, pénzt lehet kisajtolni az Európai Unióból. A két város, városvezetés között jobbára csak protokolláris kapcsolat él. Május 22-én Gheorghe Falca aradi polgármester megtiltotta a csikys mazsoretteknek /aradi Csiky Gergely Iskolacsoport/, hogy az új, fehér, piros és zöld színekből álló ruhájukban lépjenek fel a Szupermaraton befutóján. Az utolsó pillanatban kellett előkaparni egy régi felszerelést, amelynek színösszetétele már nem zavarta a polgármestert. Beszélnek „békésen egymás mellett élő többnemzetiségek”-ről, „többnyelvűségről”-ről, „vallásközi egyetértésről”. Egyetértés csak addig van, amíg mi, magyarok teljes mértékben meghunyászkodunk, várjuk a kegyelemmorzsákat, szolgai alázattal toljuk a román vezetés székpárnája alá a gyulai, pécsi hódmezővásárhelyi ingyenzabászatokat, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Színundor. Minek Aradnak magyar testvérváros? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
2009. május 26.
Kolozsváron járt a pécsi küldöttség. A küldöttség tagjai részt vettek az önkormányzat által szervezett szociális konferencián is. A látogatás célja az intézmények közötti kapcsolatok bővítése és elmélyítése. Ezek élő kapcsolatok, hiszen a Kolozsvári Magyar Színház ismét részt vesz a Pécsi Országos Színházi Találkozón. A küldöttség néhány tagja részt vett a Lyceum Alapítvány tízéves jubileumi évfordulóján is. – Pécs város 3 millió forinttal támogatta annak a műemlék épületnek a megvásárlását és felújítását, ahol létrehozták a Torockói Ifjúsági Alkotóházat. /K. O. : Pécsi testvérvárosi küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
