Ma az egyetlen magyar nyelvű, az egész Kárpát-medencét átfogó nemzetközi orvosi konferencia a marosvásárhelyi TDK /Tudományos Diákköri Konferencia/, melyet hetedszer március 14-15-én tartottak meg Marosvásárhelyen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik termében. A szervező a vásárhelyi Magyar Diákszövetség volt. Az idén is sok neves előadó érkezett Magyarországról. A konferenciáról Venczel László orvostanhallgató, a TDK elnöke adott tájékoztatást. Az első konferenciát 1993-ban tartották. A mostanira Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról, a négy magyarországi egyetemről /Szeged, Pécs, Budapest, Debrecen/, valamint Újvidékről, Kassáról és Pozsonyból hívtak előadókat. A konferencia nyelve a magyar. Hét szekcióban zajlott a dolgozatok bemutatása, ezenkívül volt négy poszter szekció, ahol nem előadások hangzottak el, hanem poszteren mutatták be az adott témát. Idén 240 dolgozatot mutattak be a hallgatók, ebből 210 Marosvásárhelyen készült. - A konferencia megrendezésének költségeiben szponzorok segítettek, továbbá az Illyés Alapítvány és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. - Romániában a magyar orvostanhallgatók számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy anyanyelvükön mutassák be tudományos munkáikat. A többi hazai diákkonferencia román nyelven zajlik. /Máthé Éva: Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencia - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2000. május 24.
A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. május 24.
A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. június 1.
Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./
2000. június 13.
A magyar millenniumi ünnepségsorozat keretében, Millenniumi sokadalom címen, a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal hat színtéren háromnapos rendezvénysorozatot tervez. A hatból négy magyarországi (Gyula, Pécs, a diósgyőri vár és Komárom a szlovákiai Komárommal együtt), illetve kettő romániai: Kolozsvár és Marosvásárhely. A rendezvények közös vonása, hogy az esemény várak körül történjen. Marosvásárhelyen, például, a református templomkertben. A rendezvénysorozat különös szimbóluma egy vándorharang, amely mind a hat színtérre eljut. Elsősorban népzene, néptánc, és hagyományos népi mesterségek bemutatója ez a három nap. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. június 13.
A magyar millenniumi ünnepségsorozat keretében, Millenniumi sokadalom címen, a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal hat színtéren háromnapos rendezvénysorozatot tervez. A hatból négy magyarországi (Gyula, Pécs, a diósgyőri vár és Komárom a szlovákiai Komárommal együtt), illetve kettő romániai: Kolozsvár és Marosvásárhely. A rendezvények közös vonása, hogy az esemény várak körül történjen. Marosvásárhelyen, például, a református templomkertben. A rendezvénysorozat különös szimbóluma egy vándorharang, amely mind a hat színtérre eljut. Elsősorban népzene, néptánc, és hagyományos népi mesterségek bemutatója ez a három nap. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. július 7.
Háromhetes táborozásra indul 54 erdélyi diák, akik a Rákóczi Alapítvány meghívására Kárpát-medencei tanulótársaikkal nyaralhatnak. A táborozás Győrben kezdődik, majd Kecskeméten, Pécsett folytatódik, és háromnapos budapesti ismerkedéssel ér véget. A táborozás keretében történelemórák megtartására is lehetőséget teremtenek. /Győrben kezdik a táborozást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2000. július 7.
Háromhetes táborozásra indul 54 erdélyi diák, akik a Rákóczi Alapítvány meghívására Kárpát-medencei tanulótársaikkal nyaralhatnak. A táborozás Győrben kezdődik, majd Kecskeméten, Pécsett folytatódik, és háromnapos budapesti ismerkedéssel ér véget. A táborozás keretében történelemórák megtartására is lehetőséget teremtenek. /Győrben kezdik a táborozást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2000. július 22.
Júl. 10-15. között Pécs látta vendégül a határon túli magyartanárokat. A továbbképző központi témája: Az európai és magyar irodalom kapcsolata. A vendégek előadásokat hallgattak, majd Pécs múzeumaival, könyvtáraival ismerkedtek, de kirándultak a mohácsi Emlékparkba, megismerkedtek Pécs és környéke nevezetességeivel. Elismerés és köszönet jár a program szervezőinek, Merényi Panninak, Jakovits Lászlónak, a Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatóinak. /(Orbán Mária): Magyartanárok nyári továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. szeptember 5.
A kolozsvári Kuckó Kulturális Gyermekcsoport idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A Kuckó 1990 decemberében alakult. A Kolozsváron működő vegyes iskolák gyermekei szombatonként különböző foglalkozásokon vehetnek részt (éneklés, kézimunka, színjátszás stb.), amelyeknek a legfőbb célkitűzése a magyar hagyományok megismertetése és megőrzése, a magyar történelem elsajátítása. Testvérvárosi vetélkedőt is szerveztek, ilyen volt a Pécs-Kolozsvár verseny. Ezt követte a Szeged-Kolozsvár, Szombathely-Kolozsvár történelmi és városismereti vetélkedő. Eddigi fennállásunkat és elért eredményeinket a Pro Iuventute Szociokulturális Egyesületnek köszönhetik, mivel ennek székházában (Mócok u. 75. szám) zajlanak le a különböző foglalkozások, valamint a Kolozs megyei RMDSZ-nek és nem utolsósorban az EMKE-nek. /Hancz Csilla és Tulogdi Tünde: Tízéves a Kuckó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2000. szeptember 9.
A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2000. szeptember 9.
A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2000. szeptember 30.
Idén kilencedik alkalommal hirdette meg a zilahi Szilágy Társaság az egyházzeneszerzői versenyt, öt versenykategóriában, magyar nyelven megírt művekre: orgona- vagy zongorakíséretes dallal, gitárkíséretes dallal, gyermekkarokkal, egynemű karokkal és vegyes karokkal lehetett részt venni a versenyen. Idén hét mű érkezett a versenyre Erdélyből és Magyarországról. Idén - ellentétben eddigi versenyekkel - minden kategóriában születtek első díjak. Zongora-, illetve orgonakíséretes dalok kategóriában Gáspár Attila: Három zsoltár c. műve kapta az első díjat. A gitárkíséretes dalok csoportjában a budapesti Markovich Judit Új magyar Mária siralom c. Magyari Lajos versére született versenyműve lett az első. Horváth Barnabás Szegedről küldte a gyermekkarok kategóriájában első díjas művét A kis Jézus aranyalma címmel. Az egynemű karok csoportjában egy első díjas női kart küldött Csobán Gyula Endre Gyermekkori karácsonyunk címmel. A vegyes karok kategóriájában három díj született: Csobán Gyula Endre-Szabó Lőrinc Nyár című műve első díjas lett. Második díjat kapott a Pécselyi Király Imre éneke címmel Zilahról beküldött versenymű, melynek szerzője Gáspár Attila, és harmadik díjas lett a Bonyháról érkezett Én vagyok az Úr c. mű, amelynek szerzője Dénes Előd. A verseny díjait a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztiválon osztják ki október 15-én, a római katolikus templomban. /Adorján Kálmán: Zeneszerzőverseny. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2001. február 6.
Febr. 5-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára nem kívánta kommentálni azt, hogy a Brassóban múlt hét végén tartott polgármesterek találkozóján kevés városvezető vett részt. Funar bejelentette: lemond tisztségéről, amennyiben a törvénytervezet nem a nagyvárosok polgármesterei által kért formában módosul. Funar szerint Johannis Klaus nagyszebeni polgármester is támogatja azt, hogy a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolat során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A Szabadság kérdésére Nagyszeben polgármestere viszont leszögezte: nem ért egyet a közlemény azon részével, amelyik az állam nyelvének kizárólagos használatáról szól. - Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén közölte: a település román neve mellé a tíz testvérváros nyelvén kiírja azt is, hogy a Kolozsvár megkapta az ötcsillagos város kitüntetést. Kolozsvár egyik testvérvárosa Pécs, így a táblán magyar nyelvű felirat is lesz. /Kiss Olivér: Nincs egyetértés a brassói közleményről az aláírók között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 5-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára nem kívánta kommentálni azt, hogy a Brassóban múlt hét végén tartott polgármesterek találkozóján kevés városvezető vett részt. Funar bejelentette: lemond tisztségéről, amennyiben a törvénytervezet nem a nagyvárosok polgármesterei által kért formában módosul. Funar szerint Johannis Klaus nagyszebeni polgármester is támogatja azt, hogy a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolat során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A Szabadság kérdésére Nagyszeben polgármestere viszont leszögezte: nem ért egyet a közlemény azon részével, amelyik az állam nyelvének kizárólagos használatáról szól. - Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén közölte: a település román neve mellé a tíz testvérváros nyelvén kiírja azt is, hogy a Kolozsvár megkapta az ötcsillagos város kitüntetést. Kolozsvár egyik testvérvárosa Pécs, így a táblán magyar nyelvű felirat is lesz. /Kiss Olivér: Nincs egyetértés a brassói közleményről az aláírók között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2001. március 10.
Marosvásárhelyen márc. 9-én megnyitották A bábjátszás Magyarországon címmel rendezett millenniumi kiállítást, melyre a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina, a miskolci Csodamalom, a budapesti Kolibri, a pécsi Bóbita, valamint a Budapest Bábszínház küldte el bábtárának legérdekesebb darabjait. Ezt az anyagot sok helyen bemutatják, előzőleg Nagyváradon, azelőtt Miskolcon, a következő útirány a szlovákiai magyarlakta vidék. /(járay): Millenniumi bábkiállítás az Arielben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./
2001. március 28.
A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatában 2001. január elsejével hozták létre az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, melynek vezetője Szarka László. Ennek egyik feladata a határon túli magyarság és a határokon belüli nemzeti kisebbségek történetének és jelenének kutatása. Másik feladata a határokon túli magyar tudományos kutatási programok tervezése. -A köztestületi tagság kiterjesztését a határokon túlra a Magyar Tudományos Akadémia 2000. májusi közgyűlésén hagyták jóvá. A Köztestület - a magyarországi, tudományos minősítéssel rendelkező kutatók, oktatók önkéntes jelentkezésén alapuló sokaságát - az 1994. évi Akadémiai Törvénnyel hozták létre. Kiterjesztése nem áll meg a Kárpát- medencében, az Akadémia köztestületébe jelentkezhetnek a világon bárhol élő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatók. A határon túliaknak a köztestületi tagság elnyeréséhez ugyanolyan feltételeket kell teljesíteniük, a feltétel a tudományos fokozattal való rendelkezés. Jelenleg a környező országokból 441 bejelentkezett köztestületi tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának. Ehhez kiépítették a megfelelő szervezeti keretet is. Ennek lényege, hogy az MTA öt területi bizottsága - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém - regionális központokként fognak működni. A Kutatástámogatás a határon túlra programra az MTA 100 millió forintot szán, ebből az ösztöndíjkeret 80 millió forint. Az elkövetkezőkben kétszer akkora összeget fordít az Akadémia a határon túli magyar kutatók támogatására szülőföldjükön, mint a Domus ösztöndíjakra, melyek Magyarországon biztosítanak számukra kutatási lehetőségeket. A kutatástámogatási pályázatban külső és tiszteleti tagok, valamint a határon túli köztestületi tagok vehetnek részt egyénileg vagy csoportosan. Ezért előnyben részesítik azokat a pályázatokat, amelyek nagyobb tematikákban illeszkednek olyan kutatócsoporton belül, amelyben román, szlovák, szerb vagy más nemzetiségű kollégákkal dolgoznak együtt. Az további terve, hogy olyan magyar nyelvű akadémiai státusokat hozzanak létre a határokon túl, amelyek révén ott magyar nyelvű kutatásszervezéssel is foglalkozzanak. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja 3. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2001. március 28.
A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatában 2001. január elsejével hozták létre az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, melynek vezetője Szarka László. Ennek egyik feladata a határon túli magyarság és a határokon belüli nemzeti kisebbségek történetének és jelenének kutatása. Másik feladata a határokon túli magyar tudományos kutatási programok tervezése. -A köztestületi tagság kiterjesztését a határokon túlra a Magyar Tudományos Akadémia 2000. májusi közgyűlésén hagyták jóvá. A Köztestület - a magyarországi, tudományos minősítéssel rendelkező kutatók, oktatók önkéntes jelentkezésén alapuló sokaságát - az 1994. évi Akadémiai Törvénnyel hozták létre. Kiterjesztése nem áll meg a Kárpát- medencében, az Akadémia köztestületébe jelentkezhetnek a világon bárhol élő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatók. A határon túliaknak a köztestületi tagság elnyeréséhez ugyanolyan feltételeket kell teljesíteniük, a feltétel a tudományos fokozattal való rendelkezés. Jelenleg a környező országokból 441 bejelentkezett köztestületi tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának. Ehhez kiépítették a megfelelő szervezeti keretet is. Ennek lényege, hogy az MTA öt területi bizottsága - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém - regionális központokként fognak működni. A Kutatástámogatás a határon túlra programra az MTA 100 millió forintot szán, ebből az ösztöndíjkeret 80 millió forint. Az elkövetkezőkben kétszer akkora összeget fordít az Akadémia a határon túli magyar kutatók támogatására szülőföldjükön, mint a Domus ösztöndíjakra, melyek Magyarországon biztosítanak számukra kutatási lehetőségeket. A kutatástámogatási pályázatban külső és tiszteleti tagok, valamint a határon túli köztestületi tagok vehetnek részt egyénileg vagy csoportosan. Ezért előnyben részesítik azokat a pályázatokat, amelyek nagyobb tematikákban illeszkednek olyan kutatócsoporton belül, amelyben román, szlovák, szerb vagy más nemzetiségű kollégákkal dolgoznak együtt. Az további terve, hogy olyan magyar nyelvű akadémiai státusokat hozzanak létre a határokon túl, amelyek révén ott magyar nyelvű kutatásszervezéssel is foglalkozzanak. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja 3. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2001. április 19.
Ápr. 17-én Pécsett megkezdődött a XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. A háromnapos tudományos tanácskozás kezdetén adták át az alkalmazott nyelvészet terén elért kimagasló tudományos eredményekért a Brassai-díjat is, amit az idén Székely Gábor, a Nyíregyházi Főiskola tanára vehetett át.. A nyelv ugyanis kifejezője és egyben mozgatója is ama sokszínű szerkezetnek, amit személyiségnek nevezünk. Péntek János kolozsvári professzor hangsúlyozta, hogy a nyelvi nevelés mindig erkölcsi nevelést is jelent. Ápr. 18-án tizenhat szekcióban folyt a kongresszusi munka, megvitatták az internet-használat, az interkulturális kommunikáció, valamint a határon túli magyar nyelvoktatás legfrissebb tapasztalatait is. /XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. május 4.
Ápr. 30-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban pécsi és kolozsvári gyermekek néptáncokkal szórakoztatták a közönséget. Kolozsvár testvérvárosa, Pécs, közel tíz éve hívja/várja a kolozsvári kulturális csoportokat, és a kolozsváriak is szeretettel köszöntik minden alkalommal pécsi barátaikat. Most a pécsi Szivárvány Gyermekház tánccsoportja tartott bemutatót. Művészeti vezetőjük, Molnár János visszatekintett: 1993-ban léptek fel először Kolozsváron, most negyedszer érkeztek. Kapcsolatban vannak a helyi Kisbogáncs együttessel. /Kulcsár Gabriella: Szivárvány és Kisbogáncs. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2001. június 9.
Megjelent Rab János biológus Népi növényismeret a Gyergyói-medencében /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Rab János az etnogeobotanikának elnevezett elemzési módszert német nyelven is ismertette és közölte (Linz, 1994). A szerző az 1970-es évek végén kezdett érdeklődni a népi növényismeret - az etnobotanika - iránt. Gyűjtésének részleteit a Gyógyszerészet, a Népismereti Dolgozatok, valamint a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények hasábjain közölte. 1993-ban Pécsen megvédett doktori értekezése is ebben a témában született: Etnobotanikai vizsgálatok Gyergyóban. A szerző most megjelent, Népi növényismeret a Gyergyói-medencében című könyve csaknem húsz év kutató- és gyűjtőmunkájának eredménye. A földrajzi táj és a Gyergyói-medence népi növényismeretének részletes leírását - a vadon termő és termesztett növények lelőhelyei, társulásai, étkezési kultúrában, állattartásban, dísznövényként és gyógynövényként való hasznosításuk - átfogó adattár egészíti ki. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2001. június 18.
Millenniumi gyermektalálkozó kezdődött jún. 17-én Pécsett a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű ifjúsági lapok szerkesztőinek, és két határokat átívelő magyar történelmi-kulturális vetélkedő erdélyi és baranyai győzteseinek részvételével. A Kárpát-medence magyar nyelvű gyermeklapjainak első találkozóját 1998-ban tartották Pécsett, a másodikat egy év múlva Kolozsvárott, a harmadikat pedig tavaly, a vajdasági Szabadkán. /Begyógyulnak a szétválás sebei. Kárpát-medencei gyermektalálkozó Pécsett. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2001. június 18.
Millenniumi gyermektalálkozó kezdődött jún. 17-én Pécsett a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű ifjúsági lapok szerkesztőinek, és két határokat átívelő magyar történelmi-kulturális vetélkedő erdélyi és baranyai győzteseinek részvételével. A Kárpát-medence magyar nyelvű gyermeklapjainak első találkozóját 1998-ban tartották Pécsett, a másodikat egy év múlva Kolozsvárott, a harmadikat pedig tavaly, a vajdasági Szabadkán. /Begyógyulnak a szétválás sebei. Kárpát-medencei gyermektalálkozó Pécsett. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2001. június 23.
Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2001. június 28.
Oltszakadát szórvány magyarsága ünnepelte a kereszténység és az állami lét ezredik évét A kb. 13. században épült Árpád-kori ódon templom zsúfolásig, átadták a millenniumi zászlót, amelyet a Pécs melletti Pallád önkormányzata ajándékozott Szakadát magyar közösségének. A kolozsvári magyar evangélikus egyházmegyéhez tartoznak, Mózes Árpád evangélikus püspök beszédének mottója volt: "Ne féljetek, mert az életben az marad felül, aki küzdeni tud!" Pozsony Ferenc egyetemi tanár előadása a régmúlt idők emlékeit ébresztette fel Szakadát magyarságában. /Kalmár Zoltán: Millennium Szakadáton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2001. július 10.
Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 10.
Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 11.
Júl. 9-én Kolozsváron, a Szentegyház utcai Nagygalériában megnyílt Csonka Károly pécsi fotóművész Két évezred öröksége: Pécs című kiállítása, ez az első olyan rendezvény, amelyet a Képzőművészeti Egyetem a kolozsvári Rotary Klubbal együtt szervezett. A Pécs és Kolozsvár közötti tízéves testvérvárosi kapcsolatot elemezve Papp Béla pécsi alpolgármester kifejtette: öröm számára, hogy a kiállítás megnyitása egybeesik a hivatalos pécsi delegáció látogatásával. A kolozsvári és pécsi Rotary Klub közötti együttműködés 1999-ben kezdődött. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép város Pécs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. július 11.
Júl. 9-én Kolozsváron, a Szentegyház utcai Nagygalériában megnyílt Csonka Károly pécsi fotóművész Két évezred öröksége: Pécs című kiállítása, ez az első olyan rendezvény, amelyet a Képzőművészeti Egyetem a kolozsvári Rotary Klubbal együtt szervezett. A Pécs és Kolozsvár közötti tízéves testvérvárosi kapcsolatot elemezve Papp Béla pécsi alpolgármester kifejtette: öröm számára, hogy a kiállítás megnyitása egybeesik a hivatalos pécsi delegáció látogatásával. A kolozsvári és pécsi Rotary Klub közötti együttműködés 1999-ben kezdődött. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép város Pécs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. augusztus 21.
A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./
