Harmadszor tartották meg az Esztelneki Napokat, idén a millenniumi megemlékezéssel egybekötve. Aug. 26-án a helybeli Esztelnekért Egyesület, a Szacsvay János Alapítvány, a Háromszék napilap, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Líceum helyezett el koszorút az iskolaalapító Nagy Mózes emlékkopjájára, Szacsvay János 1848-49-es honvéd tüzér főhadnagy és a magyar szabadságharc emlékművére. A millenniumra emlékeztettek a szónokok, köztük Köntzei József ny. mérnök, a Szacsvay Alapítvány elnöke és Mocsáry Beáta, a Nagy Mózes Gimnázium aligazgatója. A Háromszék napilap találkozót tartott, melyet Farkas Árpád költő, a lap főszerkesztője, Esztelnek falu díszpolgára vezetett. Bogdán László író két írását olvasta fel, Kisgyörgy Zoltán pedig a mai falu gondjairól szólt. Bíró András esztelneki származású, Érdligeten élő, Baumgarten-díjas író és szerkesztő, a Keresztek, kardok, koronák című erdélyi és háromszéki tárgyú történelmi regénytrilógia szerzője könyvadományt hozott az Esztelnekért Egyesületnek. Gazda József író és Gazda Klára néprajzkutató, az esztelneki gyerekjátékok kiváló ismerője, leírója a falumentésről beszéltek. /Esztelneki Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2000. augusztus 29.
A mai magyarországi társadalom söpredéke minket, erdélyi magyarokat csak oláhnak, esetleg oláhcigánynak becézget, írta Magyari Lajos. A másik oldalon a MIÉP áll, mely millenniumi díszgyűlésén ily feliratokat mutogatott: ″István király, mi nem szeretjük az idegeneket″, meg hogy: ″Nem, nem, soha!″ - Mindenki abból kovácsol politikai tőkét, ami éppen a keze ügyébe kerül. ″A MIÉP pártelnöke, Csurka István kiváló barátom, általam igen nagyra becsült intellektuel, zseniális magyar író. Ezért szeretem. De pártjában már túl sok a "zsidózás", túl sok az idegengyűlölet, a felelőtlen hadova. Biztos, nem Csurka személyes hibája ez, de azért mégis felelős, kikkel-mikkel társul és szövetkezik.″ - Külhoni magyarok! ″Én nem érzem magam annak, belhoni vagyok, székely, ki legalább ötszáz évre visszamenőleg bizonyíthatom családom magyarságát és katonai (szegényes!) nemességét.″ - A mostani törvénykezdeményezés, ha elfogadják, biztosítaná a magyar útlevelet. A tervezet magyarnyelv-tudást, magyar származástudatot, a magyar kultúrához való kötődést, felmenő ágon valamikori magyar állampolgárság birtoklását kéri. ″Komoly föltételek. Én mégis megesküszöm, hogy Romániában legalább tízmilliónyian lesznek, kik teljesítik az elvárásokat! Anélkül, hogy most ősszel az RMDSZ-re szavaznának.″ /Magyari Lajos: Mi, ″külhoni magyarok″ = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2000. augusztus 29.
Bölönben a falu központjában építik fel jövőre a monumentális millenniumi emlékművet, amelyre felvésik az 1848-as magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak névsorát. Bölöni Farkas Sándor mellszobra már 1991 óta áll a településen. Ősszel ismét lesznek Bölöni Farkas Sándor-napok. - Bölön Pesterzsébettől kapott annak idején /1940-ben/ ajándékba országzászlót. Az emlékművé alakított zászlótalapzat egykori emléktábláit ma is őrzik. Szándékukban áll újra felvenni a kapcsolatot az említett anyaországi településsel, hogy a 2001. esztendő végéig közösen készítsenek újra millenniumi zászlót. - Bölönben idén eddig 12 temetés, 8 keresztelő és 6 esküvő volt. - Bölönben, csak az unitárius egyház keretében, az ifjúsági egyletben 40 fiatal tevékenykedik. /Kisgyörgy Zoltán: Millennium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2000. augusztus 30.
Megjelent a Sepsiszentgyörgyön élő Balogh László: Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A könyv mélyinterjúk sorozata - kilenc élettörténet, személyes vallomás deportálásokról, politikai üldözöttségről, ártatlanul elszenvedett fogságról. /(Herta Éva): Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./
2000. szeptember 2.
Tállyán a Közép-európai Művésztelepen és Szabadiskolán a magyarországi művészek mellett határon túli magyar alkotók, közép- és kelet-európai országok művészei vesznek részt a nyári alkotótáborban. Idén négy kolozsvári művészt is meghívtak a nyári művésztelepi alkotómunkára. Gedeon Zoltán törzsvendég, hisz már nyolcadszor érkezett meg, most Szent István portrékompozícióját készítette el. Palkó Ernő keramikus a Korunk Galériából ismert hullám-grafikáit ültette ezúttal zománcozott terrakottamunkákba. Antik Sándor, a vizuális médiumok elkötelezettje video-kazettán bemutatta performanszait, a beszámoló írója, Orbán István pedig betűkalligráfiával volt jelen. Az Erdélyből meghívottak között volt még a sepsiszentgyörgyi Baászné Szigeti Pálma és a bukaresti főiskola első éves grafikusa, Baász Orsolya. Jugoszláviából jelen volt az újvidéki Vastag Miklós, Csernik Attila és Molnár Mirkó. /Orbán István: Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola - Tállya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2000. szeptember 4.
AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./
2000. szeptember 4.
Szept. 2-án falunapot tartottak Désaknán. A kopjafafát Kötő József államtitkár leplezte le a désaknai református templom udvarán. A falutalálkozóra Sepsiszentgyörgyről, Temesvárról, Nagybányáról, Besztercéről, Bethlenből, Marosvásárhelyről és a Szilágyságból is érkeztek elszármazottak. /Tamás Kinga: Első falunap Désaknán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2000. szeptember 4.
Szept. 3-án temették dr. Székely Zoltánt /sz. Dés, 1912. nov. 18./, Délkelet-Erdély legjelentősebb régészét. A 88 évvel ezelőtt Désen született tudós életpályája, alkotómunkája elválaszthatatlanul kapcsolódott a Székelyföldhöz, Sepsiszentgyörgyhöz, ahol 1937-től élt, s amelynek díszpolgára. A Székely Mikó Kollégium tanáraként, majd 1949-től 1990-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójaként maradandót alkotva rangos kutatóműhellyé alakította az intézményt. Személyiségével meghatározta a térség régészetének utolsó fél évszázadát. Akkor került a múzeum élére - olvasható a Székely Nemzeti Múzeum közleményében-, amikor a háború után a hatalom a kommunisták kezébe került. Ezekben a roppant nehéz, ellentmondásos, nemzetiségi létünk szempontjából kedvezőtlen évtizedekben állott a múzeum élén, és tette azt, amit tehetett, mentette azt, ami menthető volt. Munkálkodott azon, hogy a lehetőségek határán belül a múzeum megőrizze elődeink által kimunkált értékeit". Erdély ős, ó- és középkori történetének vizsgálatában értékes hozzájárulással gazdagította múltunk értékeit. Erdély / Székelyföld történetére vonatkozó szakközleményei jelentek meg világnyelveken is, nevét a romániai magyar tudományos élet nagyjai között tartják számon. A kilencvenes évi változásokat követően végre teljes egészében közölhette a zabolai-petőfalvi Árpád-kori temetők általa kiásott gazdag leletanyagát. És ami hasonlóan maradandó érték: irányításával regionális kiadványok jelentek meg a kutatásokról, támogatásával a régészek, kutatók új nemzedéke nőtt fel, akik továbbvihetik az elődök felvállalta szép munkát. /(Flóra Gábor): Értékeinket gazdagítva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2000. szeptember 7.
Állófogadással ünnepelte ötéves születésnapját Sepsiszentgyörgy városi televíziója, az STV. A városban 12 500 háztartásban, tizenegye környékbeli faluban, szeptembertől pedig Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is látható lesz a kereskedelmi tévé, az STV műsora. Erdélyi András stúdióvezető elmondta, hogy havi 150 millió lej költséggel dolgoznak. A 18 belső és 10 külső munkatársat foglalkoztató stúdió napi kilenc óra műsort sugároz, ebből két órás a saját produkció. Ugyanannyi időt szán a magyar, mint a román nyelvű híradóra, bár a román tévé nézettsége hét százalék alatt van. /Csinta Samu: Szeptembertől Kovásznán, később Kézdivásárhelyen is nézhető lesz a szentgyörgyi STV. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2000. szeptember 7.
A Sepsiszentgyörgyön élő Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyve mélyinterjúk sorozata. Kilenc élettörténet a deportálásokról, politikai üldözésről, ártatlanul elszenvedett fogságról. A megkérdezettek emlékeztek az erőszakos kitelepítésre, az erőszakos kollektivizálásra, az erőszakos beszervezésekre, 1956-ra és a Bolyai Tudományegyetem erőszakos "testvériesítésére". /Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./ Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül című könyve riport, élettörténet, oral history, szépirodalom - de ugyanakkor korrajz is. A lejegyzett beszélgetések korjellemző dokumentumértéke vitathatatlan, a "szereplők"- a csíkszentsimoni Virágh Benedek, a dálnoki Beczássy Imréné és Bányai Vilma, a gyergyószentmiklósi Csobotár István, a berecki Bedő Gábor, a torjai Lőrincz Károly, a nagyenyedi Albert Mihály, a szebeni Gifei Gheorghe, a csíkdánfalvi születésű Zsók László - őszinte tényfeltárása tragikus, szenvedéssel teli élethelyzetekben példamutató és követésre ösztönöz. /Herta Éva: Kilenc élettörténet villogó jelszavak közül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2000. szeptember 8.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson a megkérdezettek 40,7 százaléka Ion Iliescura adná szavazatát. Mugur Isarescu a szavazatok 26,4 százalékát kapná, a harmadik helyre a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan kerülne a szavazatok 13,2 százalékával. Az indulásukat már bejelentők közül Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szavazatok 7,6, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke 5,3, Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke 4,9 százalékát kapná. /Iliescu vezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
2000. szeptember 8.
Nem kizárt, hogy Joao Ary portugál politikus szept. 7-én véget ért moldvai látogatása nyomán közelebbről Európa tanácsi raportőrök vizsgálják ki: tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkárát elkísérte romániai útjára Komlósy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) alelnöke, Szilágyi Zsolt képviselő, aki az RMDSZ-ben a csángó ügyekért felel, Sántha Attila, Kötő József oktatási államtitkár tanácsosa, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. A vendégeket a bákói prefektúrán fogadta Adrian Mironescu kormánymegbízott, jelen volt a megyei tanács több tagja, Ruxandra Iosipescu főtanfelügyelő, Dumitru Gábor, a iasi-i római katolikus püspökség tanácsosa, csángó falvak polgármesterei, a csángó szövetség képviselői. A hivatalosságok részéről elhangzott: igaz, hogy a törvény értelmében tanulhatnak anyanyelven a nemzeti kisebbségek, de Moldvában egyes történészek nézete szerint a csángóknak nem magyar az anyanyelvük. Évek óta tartó követeléseik ez okból nem teljesíthetők, de ha kérnék a magyar nyelv oktatását, a tanfelügyelőség engedélyezné azt. Ezt arra hivatkozva állította a prefektus, hogy szerinte nem elég, ha a csángó szövetség kéri a szülők nevében a magyarórák beindítását, hanem ezt az igényt a szülőknek is fenn kell tartaniuk. Tánczos Vilmos elmondta: a szülőket több rendben megfélemlítették az iskolában és az egyházban is, így nem elégséges, ha a magyar nyelvű órák és a mise ügyében maguk lépnek fel, szükség van a csángó szövetség segítségére. Az Európa Tanács képviselője szerint az, hogy a csángók a magyar nyelvet tartják-e anyanyelvüknek, nem meggyőződés kérdése, hanem tény. A meddő vitának Dumitru Gabor püspöki tanácsos kijelentése vetett véget, miszerint az egyház nem utasít el senkit, de a többség érdekeit képviseli. Fontosnak tartotta megerősíteni ama korábbi nézetét is, miszerint erőszakot követnek el azok, akik el akarják magyarosítani a csángókat. A küldöttség tagjait Somoskán fogadták a magyarórákat kérvényező csángó szülők, majd meglátogatták a klézsei csángó házat. /Fekete Réka: Az Európa Tanács képviselője Moldvában. Van-e anyanyelvük a csángóknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ Bákó megyében tett látogatása során az Európa Tanács képviselője megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár öt éve törvényes lehetőség van arra, hogy beindulhasson a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelv oktatása a moldvai csángók számára, ez mégsem valósult meg egyetlen iskolában sem. Idén januárban fordulat állt be a kérvényezés tekintetében, a minisztériumi rendelettel jóváhagyta, hogy a kisebbségeket képviselő szervezetek is kérhetik közösségük tagjai számára az anyanyelv tanításának beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezt meg is tette, a szülők nevében kérte a Bákó megyei tanfelügyelőségtől és az iskoláktól az engedélyt, Hegyeli Attila idén diplomázott magyar szakos tanár pedig vállalkozott, hogy a Klézse községi iskolákban szeptember 1-jétől magyar nyelvet tanít. Tanévkezdés előtt azzal utasították el a csángószövetség kérését, hogy nem mellékelték a szülők egyénenként aláírt kéréseit. A szövetség ezt hamar beszerezte, Klézséből 30, Pusztinából 17, Lészpedről 8 szülő kérte a magyarórák bevezetését. A tanév első napján azonban az iskolaigazgatók megmagyarázták a szülőknek, hogy a heti 3-4 magyaróra túlságosan megterhelné gyermekeik órarendjét, ráadásul ha a magyart akarják, le kell mondaniuk olyan órákról, melyeket korábban opcionálisként választottak. Néhányan megijedtek ettől és visszavonták a kéréseket, mások továbbra is kitartanak. Jövő héten az oktatási minisztériumi bizottság vizsgálja ki a kérések szabályosságát, és ha a papírokat rendben találják, akár tanév közben is beindulhatnak a magyarórák. /(fekete) [Fekete Réka]: Kisebbségi jogok moldvai módra. Ígéret a csángóknak ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./ Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára azt tapasztalta, hogy a csángókat megfélemlítik. Erről nyilatkozott a Krónikának. Joao Ary elmondta, hogy az emberek, akikkel beszélt, elmondták, hogy miután aláírták a kérvényt gyermekeik magyar nyelvű oktatása érdekében, az iskolaigazgató és a pap lebeszélte őket erről. Joao Ary találkozott Bákó megye prefektusával, ahol jelen volt Dumitru Zaharia történész is. Zaharia kijelentette: a csángók román katolikusok, erre bizonyítékként hozta fel, hogy román arcvonásaik vannak. - Ary jelentést fog készíteni tapasztalatairól. /Megfélemlítettséget tapasztalt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2000. szeptember 8.
Kocsis Ágnes, a Szatmár Megyei Múzeum könyvtárosa beszámolt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete /RMKE/ szervezésében Hargitafürdőn Az erdélyi magyar közművelődés- és könyvtárügy címmel megrendezett konferenciáról. A jelenlegi mostoha gazdasági körülmények között a közművelődési értékközvetítés is veszélybe került, ezzel a veszéllyel a romániai magyar kisebbségi társadalom szellemi elitjének szembe kell néznie. Tóth Pál Péter magyarországi szociológus a kulturális felmorzsolódás veszélyeire figyelmeztetett. Szóba került a Scola Orbis, az egyetemes magyar iskolakönyvtár-történeti program, valamint a korszerű katalogizálást segítő Biblis-program. Kiss Jenő sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató, az RMKE elnöke javasolta: idén meg kellene indítani a könyvtári menedzserek képzését, jövőre pedig nagyszabású nemzetközi olvasótábor lenne Torockón. /Kereskényi Sándor: Kocsis Ágnes könyvtáros: "A közművelődési értékközvetítés is veszélybe került..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./
2000. szeptember 9.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának folyóirata, a Nyelvünk és Kultúránk külön számmal tisztelgett a IX. Anyanyelvi Konferencia előtt. Beke György főszerkesztő reprezentatív folyóiratszámmal rukkolt elő. A szerkesztők felkérték a nemzet jeles szellemi képviselőit, hogy válaszoljanak a magyar nyelv és kultúra jelen állapotáról és távlatairól. Közel huszonöten fejtették ki véleményüket, köztük Bujdosó Alpár költő /Bécs/, Borbándi Gyula irodalomtörténész /München/, Várdy Béla egyetemi tanár /Pittsburgh/. Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/ Ezredfordulós esélyek és veszélyek anyanyelvünk használatában. /Sylvester Lajos: Nyelvünk és Kultúránk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2000. szeptember 9.
A millennium évének, meg merem kockáztatni, az az egyik legfontosabb hozadéka, hogy a romantikus önámítást, a századokat átfogó önostorozást, öngyalázást, a mások örömére elkövetett lelki öncsonkításokat felváltotta egy egyszerű igazság köztudatba építése: semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint mások, s ezeresztendős államiságunk bizonyíték arra, hogy sikeres nép vagyunk, bármennyi áldozatot is kellett hoznunk a történelem során, bármennyi szenvedés, bárhány országfeldarabolás sújtott bennünket. Semmiféle globalizáció és európai integráció nem eredményezheti nemzeti múltunk értékeinek elvetését és nemzeti létünk alapvető elemeinek az elnemzetleniesülés tégelyébe hajítását. Legnagyobb értékeink eddig is az anyanyelvbe, a magyar kultúrába ágyazottak voltak, akkor is, amikor erre igen szerencsésen ráépültek a nagyvilágban felhalmozódott tudományos és kulturális eredmények, sőt, nem egy esetben magunk is képesek voltunk hozzátoldani saját értékeinket ezekhez." - állapította meg Sylvester Lajos. Mindezt az unitárius egyház kiadásában megjelent A szent szabadság oltalmában című kötet juttatta eszébe. A könyv az 1848-as szabadságharc erdélyi unitárius vallású résztvevőit sorolta fel és közölte kilenc unitárius szabadságharcos életpályáját. A háromszéki unitárius szabadságharcosokat Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék munkatársa vaskos mutatta be. /Sylvester Lajos: Erdélyi unitáriusok 1848-49-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2000. szeptember 10.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója, Kakas Zoltán harminc esztendeje indította útjára a Bao Bao néprajzi-környezetvédelmi tábort. Erdély különböző helységeiből toborozza ebbe a diák és egyetemista ifjakat. Az elmúlt évek folyamán már végigjárták a Kárpátok vadregényes tájait. A Nemere hegység turistaútjait és útjelzőit is ők gondozzák. Esztelnek fölött, a Lassúág patakának forrásvidékén rendezkedtek be. A Bao-Bao a népi hitvilágban egy gyermekijesztő hiedelem-lény neve. A tábor néprajzi azért, mert néprajzi gyűjtést is végeznek. Idei táborukat július 24-augusztus 5-e között tartották, ekkor ünnepelték Kakas Zoltán 58. születésnapját is. A táborozók egy tölgyfa keresztet állítottak, belevésték: Szent Ferenc tiszteletére állították a Bao-Bao táborok résztvevői. /Daczó Á. Lukács OFM: Keresztáldás Szent Ferenc tiszteletére a havason. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./
2000. szeptember 12.
Németh Zsolt külügyi államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, Kovászna megye tanácsa és mások segítségével október 12-16. között Sepsiszentgyörgyön a Budapest Filmstúdió megrendezi az első magyar-román filmfesztivált. Kántor László, a Budapest Filmstúdió vezetője megállapította: magyar mozikban alig-alig láthatunk szlovák, román, jugoszláv filmet. Ezért gondoltat, hogy egy minden évben megismétlődő, bővülő fesztiválsorozatot kellene elindítani, ahol évente két közép-európai ország bemutatja egymásnak a saját friss termését egy évre kivetítve. Az első magyar-román fesztivál Sepsiszentgyörgyön lesz. Kántor felsorolta a bemutatandó filmeket. A hattagú zsűriben három magyar, három román filmkritikus ad egy-egy díjat egy-egy magyarországi és romániai filmnek. A fesztiválokon az országok alkotói is találkoznak. Meghívják a forgalmazókat is, hogy üzletet köthessenek. /Pósa Zoltán (Magyar Nemzet): Román-magyar filmfesztivál átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./
2000. szeptember 14.
Szept. 13-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett a hat megyét magába foglaló Középrégió Tanácsa. Megvitatták a Phare 9807.01. program kritériumait, a középrégió fejlesztési stratégiáját, a hátrányos helyzetű övezetek fejlesztését célzó speciális programokat. A tanácskozáson jelen volt Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megye küldöttsége. A Phare-program három nagy témakört ölel fel. A helyi fejlesztések, a turizmus, valamint a humán erőforrások fejlesztésének támogatására a tegnapi ülésen jelen lévők kidolgozták a pályázatok elbírálásának kritériumait. /Régiófejlesztés. Középpontban a középrégió. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
2000. szeptember 14.
Gombahír címen Sepsiszentgyörgyön megjelent a László Kálmán Gombászegyesület hírlevelének első száma. Ebben ismertették László Kálmánnak, a székelyföldi nagygomba-kutatás úttörőjének az életét, továbbá az egyesület eddigi tevékenységét. A László Kálmán Gombászegyesület főbb célkitűzései az amatőr és a szakképzett gombászok érdekvédelme, a gombákkal kapcsolatos tudnivalók népszerűsítése, adatbázis és könyvtár kiépítése, a gombaszakértők képzése. /Gombahír. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2000. szeptember 16.
Dr. Újvári Ferenc emlékeztetőül idézte Ion Iliescut: "Mi, akik a tegnap még elnyomottak voltunk, reánk nézve kedvezően megváltozott történelmi helyzetben nem akarunk átvedleni elnyomókká" (1990), továbbá Nicolae Iorgát: "Nem azért szereztük meg Erdélyt, hogy elvegyük a magyarok egyetemét és más megvalósításaikat, hanem azért, hogy mi, románok is felépíthessük saját egyetemünket, kollégiumainkat, bentlakásaiknak, szeretetházainkat, árvaházainkat, kórházainkat, nemzeti színházunkat és így tovább és így tovább". (1918) A tények rácáfolnak a híres professzor szavaira. Petre Roman volt miniszterelnök 1993-ban Moldova Köztársaságba látogatott, és ott felvetette a Romániához való visszacsatolás gondolatát, mire az egyik "reálpolitikus" azt kérdezte: "jó, jó, miniszterelnök úr, visszacsatoljuk Moldovát, de mit kezdünk a kétmillió orosszal?" A válasz: "egyszerűen visszamennek oda, ahonnan jöttek!" Azok a kolozsvári románok, akik Funart visszaválasztották, ismerik a volt miniszterelnöknek ezt az elképzelését. Akik az ortodox érsekséget Csíkszeredára telepítették, vagy akik Sepsiszentgyörgyön, Nagykárolyban és más helységekben is, rendőri, katonai kaszárnyák felépítését tervezik, szintén találkoztak Roman ezen nyilatkozatával. - Újvári szerint szükség van a "változásra az RMDSZ berkeiben is, mert ahogyan 10 éven át politizáltak, az a stílus és műfaj elévült." Nem szégyen tanulni a román partnerektől sem. /Dr. Újvári Ferenc: Szükségszerű a változás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2000. szeptember 19.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban ebben az évben alakult meg pártjának helyi szervezete. A párt 1991-ben alakult meg, nyilatkozta, de intenzívebben idén léptek fel. Felvállalták a neoliberális eszmét, szerintük ez a doktrína gazdaságilag és társadalmilag is ki tudja mozdítani a holtpontról az erdélyi magyarságot. Szinte minden városban van alapszervezetük, jelentette ki, a legnehezebben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön tudták létrehozni helyi szervezetüket, mert a székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez. Kiss Kálmán szerint pártjának a helyhatósági választások előtt 20 ezer tagja volt, utána egyből felszökött 35 ezer fölé. A Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte, miért volt szükség a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt megalakítására? Kiss Kálmán válaszában arról szólt, hogy az RMDSZ-esek az egységet prédikálják, de ők uszítják egymásnak vezetőiket. A Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártban nincsenek torzsalkodások. Marosvásárhelyen az RMDSZ elvesztette a polgármesteri széket. "Gyorsan világgá kiáltották: ezért a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt a hibás, mert képes volt saját jelöltet indítani." Kiss Kálmán ezt cáfolta. Szerinte 38 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 4-5 ezren a Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártra, 29 ezer magyar pedig román pártokra szavazott. Az a 29 ezer ember nem a szabaddemokratákból ábrándult ki, hanem az RMDSZ-ből. Kiss fenyegetően lépett föl: ha az RMDSZ "ismét elindítja választás előtti rágalomhadjáratát ellenünk, mi is elővesszük" a dokumentumokat, amelyek sokat mondanak az RMDSZ viselt dolgairól... Az újságíró felvetette: a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt az egység felbontásának a veszélyét jelenti. Kiss újra magyarázkodott: "Mi nem az erdélyi magyarságra vagyunk veszélyesek." "Az erdélyi magyarságnak eddig nem volt alternatívája, a Romániai Szabad Demokrata Párt esélyt ad erre. Lehet, hogy ők is indítanak saját lapot, zárta a beszélgetést ennek a furcsa pártnak az elnöke. /Nagy Ágnes: A székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez...Beszélgetés Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. szeptember 19.
Csíkszeredán tartották a magyartanárok tanácskozását. Hatályba lépett a kilencedik osztályok számára érvényes új tanterv magyar nyelv és irodalomból, azonban Pásztor Gabriella nagyváradi szaktanfelügyelő szerint az új tantervnek nincs sem műfaji, sem kronológiai koncepciója, túlzottan szabad kezet ad a tanárnak a művek kiválogatásában, így nincs kizárva, hogy az érettségin meglepetések érik a végzősöket. Ennek megelőzése érdekében egy hónapon belül Kolozsváron tartanak megbeszélést, amelyen Erdély minden középiskoláját képviselik majd magyartanárok. Ott szeretnék eldönteni, hogy mi legyen az a minimum, amit minden kilencedikesnek ismernie kell. Gondok vannak a kilencedikes magyar tankönyvekkel is: a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó által megjelentetett egyetlen változat létezik, de egyelőre nem minden iskolába jutott el a tankönyv. A nyolcadikosoknak nyomtatott új magyar nyelv és irodalom tankönyvek egy részét már ki is osztották a diákoknak, ezeket viszont csak a jövő tanévtől használhatják. Az idei nyolcadikosok még az elmúlt évi könyvekből tanulnak - képességvizsgázniuk is abból az anyagból kell majd. /Kulcsár Andrea: Magyartanárok tanácskoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./
2000. szeptember 21.
Csíkszeredában bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. A társaság elnöke Beder Tibor (Csíkszereda), alelnöke Fülöp Dénes (Marosvásárhely), titkára Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy). Az Alapítólevélben megfogalmazták tevékenységük alapelveit. "A Magyarok Székelyföldi Társasága (MSZT) független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának." A társaság a székelyföldi magyar összefogás egyik intézménye, igyekszik elősegíteni a székelyföldi kisrégiók kulturális és szellemi egységét. A Székelyföldön élő 730 000 magyarnak saját szülőhelyén kell megtalálnia boldogulását, kiharcolnia kollektív jogait. Az MSZT feladatának tekinti a szórványmagyarság nyelvi és kulturális védelmét is. Tevékenységi körébe tartoznak az időszakos tanácskozások, konferenciák, rendezvények, találkozók, és kiadványok megjelentetése. /Beder Tibor, az MSZT elnöke: Bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./
2000. szeptember 22.
A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./
2000. szeptember 23.
A Homo Ludens Alapítvány második alkalommal szervezte meg szeptember 15-17 között a Romániai Magyar Bábostalálkozót Kolozsváron. Kilenc társulat lépett fel. A rendezvény házigazdái bemutatóval készültek a Bábostalálkozóra. A két bábos - Balló Zsuzsa és Vincze László - játéka mutatta a hivatásos bábszínész sokéves tapasztalatát. Kovács Ildikó elismert bábszínházi rendező szakmai hozzáértése növelte a sikert. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábcsoportja. Esténként, az előadások után tartották a társulatok megbeszélését. A résztvevők közül három társulat állami költségvetésből tartja fenn magát: a marosvásárhelyi Ariel, a nagyváradi Arcadia valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtársulata. A független - alapítványi, kft. vagy más háttérrel működő- bábszínházak alapítói az állami társulatokból kivált bábosok. Az állami társulatoktól sokan magyarországi társulatokhoz szerződnek. Van, aki csak egy évadra távozik, vissza azonban már nem jön. Hivatásos bábosképzés magyar nyelven Romániában nem létezik, az egymás nyomába lépő generációk egymástól tanulják a szakmát. - Az előadások változatosak voltak, sikere volt a temesvári Megyesi Lábadi Éva egyszemélyes pantomim játékának. /Szabó Attila: II. Romániai Magyar Bábostalálkozó - Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./
2000. szeptember 25.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ erdélyi magyar közösségi hírügynökség felállítását tervezi. A hírügynökség létrehozásához és beindításához szükséges összeget a MÚRE főként magyarországi pályázatok elnyerésével és költségvetési támogatással szeretné előteremteni. Romániában magyar nyelven kilenc napilap, több mint 70 heti- és egyéb periodicitású lap jelenik meg. Napi egyórás országos magyar nyelvű adása van a román közszolgálati rádiónak, emellett 3 területi és 19 helyi rádióállomás működik magyarul. Magyar nyelvű műsorokat is készít a román állami televízió Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron, helyi kereskedelmi tévék pedig nyolc városban működnek a román mellett magyar adással is. A MÚRE ügyvezető elnöke szerint bár minden központi magyar lapnak, a magyar közszolgálati tévéknek és a rádiónak, az MTI-nek tudósítója van Romániában - és a romániai magyar napilapok megkapják az Illyés Alapítványtól támogatásként az MTI teljes adását -, a romániai magyar sajtó kiszolgálására nem született intézmény, és a magyarországi sajtó is piaca lehetne a tervezett erdélyi hírügynökségnek. A MÚRE az első kétévi működés költségeit mintegy 60 millió forintra tervezte. Ebből hét fő- és hét mellékállású tudósítót, valamint nyolc alkalmi munkatársat foglalkoztatna Románia 16 erdélyi megyéjében és Bukarestben. /Új erdélyi magyar hírügynökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Az oktatási minisztérium két magyar nyelvet tanuló csoport létrehozását engedélyezi Bákó megyében csángók számára - jelentette ki szept. 24-én Sántha Attila, az oktatási minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős államtitkárának tanácsosa a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. A közelmúltban az oktatási minisztérium és a kisebbségvédelmi hivatal közös küldöttsége járt Bákó megyében, hogy a helyszínen tájékozódjék a magyar nyelv tanításával kapcsolatos igényről. A bizottság megállapította, hogy Klézsén tíz, Pusztinán pedig nyolc szülő kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. - A törvény értelmében ezen a két településen létre kell hozni a magyar nyelvet tanuló csoportokat - szögezte le Sántha. Constantin Sergiu, aki a kisebbségvédelmi hivatal szakértőjeként volt a bákói falvakat felkereső küldöttség tagja, elmondta: a helyi hatóságok és az iskolaigazgatók nyomással próbálták rávenni a szülőket arra, hogy ne kérjék gyermekeik számára a magyar nyelv tanítását. Sergiu beszámolt arról is, hogy Klézsén egy 20-30 fős csoport "ki a magyarokkal!", "halál a magyarokra!" kiáltással támadt a küldöttségre. Gabriel Andreescu a Romániai Helsinki Bizottság részéről elmondta, hogy az Európa Tanács jelentést készít a csángók helyzetéről. /A magyar nyelv tanítása Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2000. szeptember 26.
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Megyei Kulturális Központ néprajzi konferenciát rendezett Homoródszentmártonban a népi gyógyászat témakörben szept. 22-24. között. Dr. Pozsony Ferenc és dr. Keszeg Vilmos vázolta a tervezett megbeszélések rendjét. Komáromi Tünde a Kolozsvár környéki (1583-1584) beteg eretnekekről értekezett, Bálint Emese a kora újkori népi gyógyászatról tartott előadást, Mód László a szentesi veszett orvosok 19. századi működéséről beszélt, Grynaeus Tamás a gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmekről, mondákról, narratívumokról szólt. Olosz Katalin a 17-19. századi kéziratos magyar orvoslókönyvek kolozsvári gyűjteményét ismertette, Keszeg Vilmos a szinkronizáció és egymásutániság jelenségét vizsgálta az igézés gyógyításában, Soós Tímea a rontásvád aktivizálódását elemezte válsághelyzetekben, Bloss Jáni Melinda egy eresztvényi asszony gyógyító tehetségéről számolt be. Szabó Judit a különböző növényeknek és virágoknak a test- és szépségápolásban betöltött szerepéről, Antal Mária a Gyimes-völgyi népi gyógyászatról tartott előadást, Bernádi Ilona a bábáskodásról, Virt István a mágikus eljárásokról értekezett. További előadások hangzottak el: Tamás Irén a magyarszováti, Pataki Tünde a homoródszentmártoni, Czégényi Dóra a szilágysági népi gyógyászatról tartott előadást. /Népi gyógyászati konferencia Homoródszentmártonon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
