A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2000. szeptember 29.
Sepsiszentgyörgyön Domokos Ernő igazgató megnyitotta a 2000-2001-es egyetemi tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A köszöntő szavak immár három fakultás diákjaihoz szóltak, a menedzsment, közigazgatás és tanítóképző hallgatóihoz, románul és magyarul. A kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy a három éve működő háromszéki kollégium diákjainak száma megtízszereződött, mára elérte az ötszázat, míg a tanárok száma kettőről negyvenre emelkedett. Ugyanakkor tízezer szakkönyvet számláló könyvtárral, jól felszerelt informatika-laborral rendelkeznek, idén pedig beindulhat a kutatás is. A kampusz tervei nemsokára véglegesítődnek, és már az idén remélhetőleg nekikezdhetnek az építésnek. A megye prefektusa, Gheorghe Tatu, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, valamint két egyetemi hallgató üdvözölte a színház nagytermét megtöltő hallgatóságot. /Ünnepélyes kollégiumi évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2000. szeptember 30.
A szept. 15-24. között tartott 104. Budapesti Nemzetközi Vásáron megrendezték a Magyar Világ 2000 kiállítást és kulturális programsorozatot, amelyen az anyaország határain túlról érkezett 110 vállalkozó és művész számára biztosítottak lehetőséget termékeik, alkotásaik, törekvéseik, véleményük bemutatására. Erdélyből a Farkas Mária vezette kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi vállalkozásfejlesztési központok szervezésében negyvenen jutottak ingyenes kiállítási lehetőséghez. /Erdélyi kiállítók a millenniumi BNV-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2001. január 4.
Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2001. január 4.
Sepsiszentgyörgy határában, Sugásfürdő felé menet, a Honvéd-kutat elhagyva, szerény kis emlékmű húzódik meg. Felirata: Hősi halált halt géppuskások emlékére 1943, alatta (feltételezhetően) a kőfaragó neve, T. János. Az emlékművet 1961-ben megrongálták - emlékezett vissza Szőts Dániel, aki az emlékmű letörött darabjait közel negyven évvel ezelőtt cementtel visszaragasztotta, a feliratot ismét olvashatóvá varázsolta. Nemrég a város vezetősége helyreállította az emlékművet és újat is állíttatott ugyanazzal a felirattal. - Miért haltak meg a géppuskások, hiszen Sepsiszentgyörgyön 1943-ban még nem voltak harcok a környéken? A cikkíró az olvasókhoz fordult, hátha valaki tud a történtekről. /Váry O. Péter: Háromszéken hősi halott kerestetik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./
2001. január 5.
Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2001. január 9.
Jan. 8-án egy ismeretlen férfi betelefonált a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap szerkesztőségébe, és románul közölte, hogy pokolgépet helyezett el a szerkesztőségben, az ügyészségen és a prefektúrán. A rendőrség átkutatta az épületeket, de nem találtak robbanószerkezetet. Egy hónappal ezelőtt már volt hasonló eset, akkor egyszerre négy bombariadót jeleztek a rendőrségnek, de akkor sem találtak pokolgépet. /Farkas Réka: Bombariadó a Háromszék szerkesztőségében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2001. január 9.
Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2001. január 18.
Huszonkét igényes, a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készített plakátból álló tárlat nyílik meg jan. 19-én Székelyudvarhelyen. A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetsége, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával meghirdetett pályázat munkáiról van szó. A kiállítás anyagát először Bukarestben és Sepsiszentgyörgyön láthatta a közönség. /Zilahi Imre: Az államalapítás emlékére. Plakátokat mutatnak be Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2001. január 23.
Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2001. január 24.
Mészely József Vakációs füzetek /Proserved Cathedra Kft., Sepsiszentgyörgy/ című munkája segíti az anyanyelvi képzést, a magyar nemzettudat formálását, az anyanyelvápolást. A megjelent 25 füzet értékes sorozat. /Barabás Zsuzsanna tanítónő, Ady Endre Általános Iskola, Csíkszered: Közösségünkért tevékenykednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./
2001. január 26.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvárott rendezte meg a budapesti Neumann János Számítógéptudományi Társaság által meghirdetett Nemes Tihamér számítástechnikai verseny erdélyi döntőjét. A döntőn 13 erdélyi város - Brassó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Temesvár - 16 iskolájának 48 tanulója vett részt. A legjobb eredményeket elért diákok továbbjutottak a budapesti döntőre, melynek időpontja márc. 24. /Nemes Tihamér számítástechnikai verseny. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2001. január 26.
Kevesen emlékeztek meg László Kálmán születésének századik évfordulójáról. László Kálmán maradandót egy kevésbé ismert tudományágban, a mikológiában alkotott. Kolozsváron olyan triumvirátus volt gombász szakmában, amelyről legendák keringenek. Tagjai: László Kálmán, dr. Papp István és Veress István. Volt egy negyedik gombarajongó és gomba-tudor, az azóta elhunyt dr. Pázmány Dénes, közülük az egyedüli hivatásos mikológus. Szülővárosában, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van László Kálmán gazdag gyűjteménye. /Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2001. január 26.
A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2001. február 1.
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2001. február 1.
A Postafiók rovatban három olvasói levél szerzője állt ki Tőkés László püspök mellett: Az első hozzászóló elítélte, visszautasította Kuszálik Péter cikkeit, aki "a legtöbbet mocskolódik.", nem fogadta el Máthé Éva cikkét sem. Az utolsó csepp a pohárban, ami írásra késztette, az Egeressy László írása volt. "Bodor Pál, aki már rég itt hagyott bennünket és most gyakran küldözgeti tanácsait", "elég gyakran Tőkés püspök ellenesek a cikkei". /Fekete Domokos, Bögöz: "Hálátlan nép!" / A második is kiáll a püspök mellett: Boros Zoltán, Sepsiszentgyörgy: "Meddig"? - A harmadik írás /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Mit ír a lexikon/ szintén visszautasította Egeressy László "Meddig..." /RMSZ, jan. 16./ című írását. Dr. Csiszár Ádámné feltette a kérdést: "Miért kell egy kiszakadni vágyó egyházi közösségnek, összefogva a helyi és a megyei RMDSZ vezetőségével és kellő idegen hatással a Református Kollégium egyházi vezetői, főképp Tőkés László püspök úr ellen ilyen ocsmány hadjáratot indítania?" /Mindhárom hozzászólás: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1.- Postafiók rovat/
2001. február 2.
Dr. Birtalan Ákos RMDSZ-es képviselő Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta képviselői irodáját, s az eseményre meghívta a média képviselőit. Dr. Birtalan Ákos a Bethlen Gábor Alapítvány elnökeként a mikrohitelezési program tapasztalatairól nyilatkozott. Ezt az alapítványt az Erdélyi Vállalkozók Egyesülete azért hozta létre, hogy az Új Kézfogás Alapítvány mikrohitelezési programjának ügyintézője, felvigyázója legyen. A mikrohitelezés kísérleti szakaszaként a Székelyföld mellett Szatmár-Szilágy-Máramaros övezetében való bevezetését ösztönözték, a 175 ezer dolláros hitelből 75 ezer dollár az észak-nyugati megyék, százezer pedig Székelyföld vállalkozói törekvéseit igyekezett bátorítani. Háromszékről a vártnál szerényebb arányban jelentkeztek. Az alap időközben feltöltődött, ezúttal 125 ezer dollár áll rendelkezésre, ebből 100 ezer ismételten a Székelyföldet illeti meg, illetve "bővült" az övezet. A hitelfolyósítók úgy döntöttek, hogy a keretből 20 ezer dollárt a Csángóföld kisvállalkozói rendelkezésére kell bocsátani. /Flóra Gábor: Hová "gurulnak" a mikrohitelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2001. február 2.
A csángó fiatalok erdélyi anyanyelvű oktatására fordított szellemi és fizikai energia, az anyagi ráfordítás Háromszék esetében sincs arányban az elért eredményekkel - állapította meg Sylvester Lajos a vele készült beszélgetésben. A Székely Mikó Kollégiumban és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban csupán 4-5 tanulót sikerült "kimenekíteni" Moldvából. Az otthoni életforma, a családi és közösségi szokások erősek, az oktatás színvonala a csángólakta vidéken elképesztően alacsony. Sylvester Lajos könyve (Csupa csapás az élet, Kaláka könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000) történelmi tanúskodás amellett, hogy a moldvai magyar oktatásban negyven-ötven esztendővel ezelőtt részt vevő fiatalok és családjuk magyarsághoz kötődése pozitív töltetű, ha ez alól vannak is kivételek. A Székelyföldre "áttelepített" iskolások többsége Erdélyben honosodott meg és maradt magyarnak. A szervezett kitelepedést az elfajult román nacionalizmus valószínűleg meghiúsítaná. - A legkeletibb csángó településen, Lábnyikon az egész faluban egyetlen román van a boltos. Nem lenne gond a magyar oktatás megszervezése a többi kompakt lakosságú magyar településen sem /Klézsén, Pusztinán, Lészpeden és más déli csángó faluban/. Ehhez, természetesen, egyházi beleegyezés szükséges, de erre hiába várnak. - A csángó falvak magyarságtudata a tetszhalottak állapotában van. A missziós tudattal és tervekkel visszatelepedők moldvai jelenlétét rendkívül fontos. - A moldvai csángómagyarok tömeges áttelepítése a szászok által elhagyott nagyközségekbe vagy a kiöregedett mezőségi falvakba ismét a politikai akarat, a demokratizálódás függvénye. - A csángók magyarságtudata körül vigyázkodók között észlelhetők - néhány megszállott csángómentőt kivéve - a fáradtság, az elfásultság és a csalódottság jelei. /Mozdul-e a tetszhalott? Beszélgetés a csángósorsról Sylvester Lajossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./
2001. február 6.
Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2001. február 8.
A Csíki Játékszín és az Északi Színház Harag György Társulata közötti bérletcsere részeként a csíkszeredai önkormányzati színház Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán adja elő Brandon Thomas zenés vígjátékát. A Charley nénje című zenés vígjátékot (rendező: Hunyadi László) február 17-én a bécsi magyar közönség is megnézheti. A bécsi magyar szervezetek nevében Székely Szabó Zoltán (volt sepsiszentgyörgyi színész) hívta meg a Csíki Játékszín társulatát. A vízumköltséget, fellépési díjat és utazási költségeket a meghívó fél állja. /Bécsbe készül a Csíki Játékszín. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2001. február 16.
Gazda József, a kovásznai RMDSZ elnöke javasolta, hogy márc. 15. megünneplését hozzák ki a művelődési ház belső udvaráról, és vonják be Orbaiszék falvait is. Az ünnepi műsor forgatókönyvének összeállítását Molnár János tanárra bízták. /Március 15. Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
2001. február 16.
Lisznyóban huszonnyolc óvodás és negyvenkilenc I-VIII. osztályos gyerek jár iskolába. Oktatásukkal nyolc pedagógus foglalkozik. A kis közösség nagyon tevékeny, rendezvényeik egymást érik. Januárban a lisznyópataki táborban sakkversenyt szerveztek az oltszemi, szentiváni és uzoni iskolások részvételével, újságolta az iskola igazgatója, Szilágyi Pál. A lisznyói tanintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az oltszemi tanodával. Nemrég közösen szerveztek tereptájékozódási versenyt. /Bokor Gábor: Tevékeny kis közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
2001. február 17.
Rendhagyó vándorkiállítást nyílt Székelyudvarhelyen, a magyar állam kialakulását, Szent István korát mutatják be a tablók. Az anyagot Rubovszky Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történész professzora állította össze. A vándorkiállítás első állomása Pozsony volt, az állomások között van Sepsiszentgyörgy is. A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett kiállítás jó alkalmat kínál diákoknak és tanároknak egyaránt rendhagyó történelemóra tartására. /Sarány István: Szent István király és kora. Millenniumi kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./
2001. február 20.
Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2001. február 21.
Doina Jela könyvében /Lexiconul negru. Unelte ale represiunii comuniste (Fekete lexikon. A kommunista elnyomás eszközei), Humanitas, Bukarest/ több mint ezerhétszáz kihallgatótiszt, börtönőr, foglár, "professzionista" tömeggyilkos és az emberek, a foglyok kínzásában élvezetét lelő hóhér és vadállat portréját tartalmazza ábécérendben. - A börtön szaga címmel közöl a februári Jelenkor egy terjedelmes életinterjút Bodor Ádámmal, aki szintén megtapasztalhatta a kommunista börtönöket. Részletesen feleleveníti, hogy milyen szervezkedésbe fogtak diákkorában, az ötvenes évek elején a néhai Palocsay Zsigmonddal és a jelenleg Stockholmban élő Veress Zoltánnal, s hogyan kapták el őket és börtönözték be. /Bogdán László: Szélrózsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2001. február 21.
Csíkszeredában egy könyvbemutatón találkoztak a csángók ügyével foglalkozók, Borbáth Erzsébet a moldvai fiatalok csíki oktatásának tízéves küzdelméről beszélt. 171 végzősről adhat számot, akik közül 16 jutott be egyetemekre (hárman Kolozsvárra). A csíkszeredai középiskolákban jelenleg is 28 moldvai gyermek tanul 660 ezer lejes állami ösztöndíjjal. Duma András adatai: a klézsei Teleház (Magyarház, Csángóház) száz (!) fiatalt fogad, hogy a román nyelvű iskolai oktatás mellett anyanyelvükön is tanuljanak. Pusztinán Bilibók Jenő helybéli lakos 40 gyermeket tanít magyar betűvetésre. A felszólalók az RMDSZ illetékeseit, az alapítványokat egyértelműen elmarasztalják, hogy a csángó dolgokban a segítség valahol elpárolog. Duma András szerint hősies az, amit a Klézsébe kitelepedett néprajzos-etnográfus Hegyeli Attila és felesége magukra vállaltak. Azonban hónapokon át senki feléjük sem nézett, fizetést is csak most kaptak valamennyit. A moldvai csángó ügyet bihari parlamenti képviselő vállalta fel, s nem székelyföldi. Ferenczes István elmarasztalta az RMDSZ-vezetést, az EMKE-t azért, hogy még mindig nincs egy világnyelveken kiadott Csángó Fehérkönyv. Nincs, aki ezekben az ügyekben lobbyzzék. Borbáth Erzsébet megkérdezte: felébred-e a tetszhalott moldvai magyarság? Lesz-e emberi jogi, oktatási, kulturális és szociális képviselete? /Sylvester Lajos: Lesz-e a csángókérdésnek reneszánsza? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2001. február 21.
Máthé Éva Puskás Attila (Sepsiszentgyörgy) olvasói levelével szemben védelmébe vette Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, Maros megyei RMDSZ-elnököt és Virág György Maros megyei tanácselnököt, aki azt mondták: ha már megvan a joguk hozzá (egyébként még egyáltalán nincs meg), hogy például a tanácsülésen magyarul is beszéljenek a tanácsosok, akkor nem biztos, hogy élnek majd e joggal a tisztségviselők, ámbár ha magyarul akarnak érvelni, a polgármesteri hivatalnak kötelező módon tolmácsot kell biztosítania. Máthé Éva szerint ez nem megalkuvás. /Máthé Éva: Gyászvitézek? Ez azért túlzás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2001. február 23.
Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2001. február 26.
Székelyudvarhelyen szervezték meg febr. 24-én a Gyermek Néptánccsoportok II. Találkozóját. A két éve Székelyudvarhelyre költözött vajdasági Csalóka zenekar kezdésként a Kékiringó /Székelyudvarhely/ táncosainak húzta a talpalávalót, akik udvarhelyszéki táncrenddel nyitottak. Fellépett az Ördögborda /Balánbánya/, a Mákvirágok /Székelykeresztúr/, az ötven tagot számláló Szömörce /Bihardiószeg/ és az Eszterlánc /Sepsiszentgyörgy/. Kétszázhúsz gyermek táncolt a színpadon. /Sok kicsi táncos láb. Gyermek-néptánctalálkozó Udvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2001. február 27.
Tovább épül a csendőrlaktanya Sepsiszentgyörgyön. A belügyminisztérium által a földstadion helyén kisajátított 6,5 hektár területet megosztották, 4 hektáron emelkedik a csendőrlaktanya, a fennmaradó részen pedig a megyei rendőr-főkapitányság új székhelye. Terveznek még két nyolcszintes épületet a rendőröknek szolgálati lakásoknak. /(Szekeres): Tovább épül a csendőrlaktanya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
