Júl. 20-21-én rendezték meg először a Kilyéni napokat. Az árkosi Búzakalász Kulturális Egylet fúvószenekara szolgáltatott térzenét, illetve az árkosiak táncosai és a szotyori, valamint a kilyéni kultúrházak leány néptánccsoportjai mutattak be székely, román, szász táncokat. Volt lepényrágás, zsákban futás, traktorhúzás, kerékpárverseny, futóverseny, de még focibajnokság is. A testvértelepülés, Sárpilis küldöttsége népviseletben jelent meg. /Kilyéni napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2002. július 22.
Júl. 20-án a hívó szóra hazajöttek Magyarhermányra az elszármazottak. A Máté János Általános Iskola udvarán a tanoda névadójának érdemeit Balog Irma igazgatónő méltatta. A falu kis és nagy táncosai színvonalas üveges és páros táncot mutattak be. Akik elég erősnek, felkészültnek érezték magukat, fociban, kerékpározásban, futásban, kötélhúzásban, sörivásban mérhették össze erejüket. /(hecser): Magyarhermány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2002. július 23.
A kormánypárt néhány olyan jelzést adott le, mely megtörni látszik az RMDSZ és az SZDP mindeddig harmonikusnak tetsző kapcsolatát. A kormányfő a kedvezménytörvény befagyasztását kérte, a nyárádszeredai magyar ifjúsági találkozón a propagandaminiszter, Vasile Dancu a kisebbségek, köztük a romániai magyarok telhetetlenségéről, mindig újabb és újabb igényeiről értekezett. Politológusok szerint a kormánypárt lépésváltását az okozza, hogy a közvélemény-kutatások szerint a román lakosság, elsősorban az erdélyiek igen jelentős hányadában visszatetszést keltett a SZDP-RMDSZ-együttműködés. A kormánypárt is véres szájú nacionalistákkal van tele, akik ha enyhül a pártvezetés fegyelmező nyomása, bármikor az ellenkezőjét is mondják annak, amit korábban hangoztattak. Bízni tehát a nemzeti kérdés kiszámított és távlatos román kezelésében aligha lehet. Kár, hogy ennek dacára, s mindezek tudatában az RMDSZ nyakig merült a kompromisszumokkal terhes kapcsolatba. /Simó Erzsébet: Józanító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2002. július 23.
A Kárpát-medencei magyar nagycsaládok találkozóját Pécsett tartották meg az idén. Az immár ötödik alkalommal megrendezett esemény főszervezője a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, mely kétévenként tartja meg ezeket a találkozókat. A megjelentek között akadt tizenhárom gyermekes család is. Erdélyt a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bélafalvi, nyárádszeredai és nagyváradi nagycsaládosok képviselték. /Ferenczi Róbert: Nagycsaládosok találkozója. Egy tizenhárom gyerekes család is eljött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2002. július 23.
Háromszék és Sepsiszentgyörgy képviselői a Csongrád megyei Mórahalomba, illetve Szegedre látogattak. Demeter János tanácselnök és Vajda Lajos alelnök, valamint Czimbalmos-Kozma Csaba alpolgármester Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, parlamenti képviselő meghívásának tett eleget. A tárgyaló felek három területen jelölték meg az együttműködés lehetőségeit: elsősorban a gazdasági szervezetek partnerkapcsolatát támogatják, de mind az önkormányzatok, mind az ipari parkok tekintetében közös programok megvalósítását tervezik. /Mórahalom-Sepsiszentgyörgy. Együttműködés kezdődik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2002. július 24.
Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2002. július 24.
2000-ben a magyar kormány létrehozta a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalt, hogy az ünnepségeket koordinálja. Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus kezdeményezésére, a Millenniumi Sokadalmak is bekerültek a Kormánybiztosi Hivatal által támogatott emlékünnepségek közé. A rendezvénysorozat olyan sikeres volt, hogy az évforduló elmúlt, de most is sikerült támogatást szerezni a sokadalmak folytatására. Erdélyben két alkalommal is Kolozsvár és Marosvásárhely volt a rendezvény házigazdája. Ebben az évben Sepsiszentgyörgy és Szamosújvár ad otthont ezeknek. Elsődlegesnek tartják, hogy a szórványban élő magyar hagyományőrző csoportokat mozgassák meg. A sokadalmak tapasztalatcserét is jelentenek a résztvevők számára. Legnagyobb sikernek a gyermekcsoportok örvendenek. Az idei sokadalomnak aug. 2-3. között Szamosújvár, azaz Kérőfürdő ad otthont. /Szabó Csaba: Újra tánc, vásár - sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2002. július 25.
Hosszú idő telt el ama kormányhatározat óta, amely szerint a református egyház vissza kellett volna kapja a Székely Mikó Kollégiumot /Sepsiszentgyörgy/. Végre megtörtént, a város kezeléséből átkerül az egyház tulajdonába a két tanintézményt befogadó épületegyüttes. Nemsokára a városi önkormányzat és a református egyház aláírja a jegyzőkönyvet is, mely szerint a város átadja, majd bérli az épületet a tanintézmények számára - itt működik ugyanis a református kollégium és a Székely Mikó Kollégium is. Így az egyház máris nekikezdhet az épület igencsak megfoltosodott főtéri homlokzatának javításához. /(Éltes Enikő): A Székely Mikó a református egyházé lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2002. július 26.
Júl. 25-én Németh Zsolt képviselő, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke Kézdivásárhelyre látogatott. A politikus elsőként a státusirodát látogatta meg, majd lakossági fórumon vett részt. A fórum házigazdája Tamás Sándor parlamenti képviselő volt. Németh Zsolt a bálványosi szabadegyetem megszületéséről, a státustörvényről és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról tartott tájékoztatót, majd kérdésekre válaszolt. A jelenlevők kezükben egy-egy szál virággal Gábor Áron főtéri szobrához vonultak, ahol a több száz fős tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2002. július 27.
Idén tízéves a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnáziumban működő Osonó Diákszínpad. A diáktársulatban tíz esztendő alatt megfordulók közül ma is legalább negyvenen dolgoznak Thália szolgálatában. Az idei tanév végén az ötödik generációtól búcsúzott a diáktársulat. Az Osonó létét alapvetően befolyásolta a gyergyószentmiklósi Figura rendezőjével, Bocsárdi Lászlóval és a művészeivel való 1994-es találkozás, amelynek következményeként rövidesen kis Figurának becézték a szentgyörgyi diákok társulatát. /Csinta Samu: Kísérletek szerelemre. Tízéves a sepsiszentgyörgyi Osonó Diákszínpad. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2002. július 30.
Botosani város helyi tanácsa nem szavazta azt, hogy a Ion Antonescu utca nevét Gheorghe Dojára változtassák. /Botosani "ellenáll". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2002. augusztus 2.
László Dezső /Sepsiszentgyörgy, 1904. júl. 12. - Kolozsvár, 1973. nov. 15./ a Székely Mikó Kollégium természetrajz-földrajz szakos tanára, egyben a Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre, református lelkész, teológiai professzor, 1941-44 között magyar országgyűlési képviselő volt. Koholt vádak alapján a Duna csatornához hurcolták, majd öt évet ült börtönben. "A kisebbségi élet ajándékai" című, hatvan értékes publicisztikai írását, tanulmányát tartalmazó kötetét 1997-ben adták ki. László Dezső és mások útmutatása szerint 1920-1940 között az erdélyi magyarság úgy szerveződött, hogy komoly sikereket mutathatott fel gazdasági, kulturális, szociális és politikai téren. /id. Markó Gábor: A kisebbségi élet ajándékai. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./
2002. augusztus 3.
Ezekben a napokban tartják Rétyen a fúvóstábort. Az immáron tizedik alkalommal tartott országos találkozón a gyermekek a hangszerek titkaival ismerkednek a szakma legjelesebb mestereinek irányításával. Romániában egyedül Rétyen tartanak ilyen fúvóstáborokat. Itthonról és Magyarországról 29 helységből 170 gyermek és 30 szakmabeli tanár jött el idén a rétyi Kováts András Fúvósegyesület táborába. A rétyi fúvószene atyja, Kelemen Antal tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke a fúvósmozgalom utánpótlása szempontjából tartja fontosnak a tábort. /(benkő): Fúvóstábor Rétyen. Készül az utánpótlás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2002. augusztus 3.
Három helyen /Ószandecen a Szent Kinga által 1280-ban alapított kolostor udvarán, Tarnówban és Krakkóban a főtéren/, több mint háromezer néző előtt rendkívüli sikerrel mutatta be Lengyelországban a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum meghívott művészekkel együtt a Szent Kinga gyűrűje zenés misztériumjátékot. Az ezeréves magyar-lengyel közös történelem legbeszédesebb helyszínein a szentgyörgyiek nyolcvanfőnyi csapata érezte, hogy a mindennapokba is beépült a lengyel és a magyar nép barátsága, ami a szandeci földön a lengyel nép anyjaként is tisztelt Kinga-kultusszal társul. A turnéban segített Magyarország varsói nagykövetsége, dr. Molnár Imre kultúrattasé, valamint dr. Kovács István krakkói főkonzul. /(fekete): Szent Kinga követei Lengyelországban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2002. augusztus 3.
Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2002. augusztus 3.
Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2002. augusztus 5.
Matekovics János könyve /Eljutni a túlsó partra, Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ hatvan riportot és interjút tartalmaz. /Eljutni a túlsó partra. Matekovits János riportkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2002. augusztus 6.
A Csíkszentmártoni Ifjúsági Társaság második alkalommal szervezett egyhetes tematikus tábort az Úz völgyében. Fő témájuk: A székely határőrök nyomdokain. A résztvevők megismerkednek a határőrség intézményével, a határőrség úz-völgyi világháborús cselekedeteit is rekonstruálják. A Tenni közösen próbálunk mottójú táborozás - bekapcsolódás a nemzetismeretbe. A résztvevők a magyarság honfoglalás kori harcművészetéről is hallgattak előadást, az úzi temetőben a katonasírokat rendbe rakták. Élményeiket kiadványba foglalják. /Tábori kis trakta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2002. augusztus 6.
A Boldizsár Béla "őrmester" által vezetett bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tíz tagja is részt vett az 1848/49-es szabadságharc szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesületének meghívására a szőregi csata 153. évfordulója alkalmából megrendezett IV. nemzetközi huszár- és hagyományőrző találkozón. A rendezvény fénypontja a szőregi csata színhelyén korhű öltözetben megrendezett hadijáték volt, melyen a hagyományőrzők három csatát elevenítettek fel. /Iochom István: Bélafalvi honvédek Szegeden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2002. augusztus 6.
Székelyföld "ostroma" a trianoni békediktátum szentesítése óta folyik, szögezte el Magyari Lajos. Hogy mi történt a kommunista érában, azt mindannyian tudjuk, a cél változatlan maradt, csupán az eszközök cserélődtek. Székelyföld harmadik "ostroma": 1990 márciusa. Jelei: "a hírhedett Har-Kov Jelentés, a csíkszeredai ortodox püspökség fölállítása, a román csontok újbóli keresgélése a székelyföldi temetőkben, a marosfői ortodox szuperkolostor megépítése és az ott évente tartott konferenciák, a székelyudvarhelyi Cserehát-incidensek, román megyevezetőknek a székely megyékre való oktrojálása, a földek és erdők visszamagánosításának következetes szabotálása, a már régen megcsonkított megyeterületek további "csipegetése", a gazdasági és pénzügyi kulcspozíciók mohó megszállása" ... Aztán: csendőrlaktanyák, kaszárnyák... /Magyari Lajos: Székelyföld "ostroma". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
2002. augusztus 7.
A gyermekszínház gondolata, a Mesekaláka a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészének, László Károlynak, "Puki bácsinak" köszönhető. Évek óra népszerű a gyermekek körében Puki bácsi. A Puki bácsi elindította mozgalom a holnap olvasóközösségét is neveli azáltal, hogy bemutatva a gyermekirodalom egyes darabjait a gyermekközönség találkozik azokkal az írókkal, költőkkel, akiknek munkáiból a Mesekaláka színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. A Mesekalákának vannak 15-16 éves, de 20 évet betöltött tagjai, továbbá léptek fel kisebbek is. Többen beiratkoztak a László Károly színművész, Puki bácsi vezette Művészeti Iskolába. A Mesekaláka sok helyen fellépett: Baróton, Csíkszeredában, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Dálnokon, Angyaloson, Árkoson Brassóban és Csíkszentdomokoson. /Nagy Olga: A sepsiszentgyörgyi mesekaláka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2002. augusztus 9.
A Habsburgok óta a kelet-közép-európai térségben a stratégia fő eleme a divide et impera elve... Azaz meg kell osztani a térség népeit, nemzetiségeit, érdekcsoportjait, hogy uralhatóak legyenek. Nincs ez másképpen a mai román politikában sem. A kormánypárt egyre gátlástalanabbul alkalmazza az RMDSZ-szel szembeni politikájában a jól bejáratott elvet, szögezte le Bogdán László. Először jön a miniszterelnök, az egekig dicséri, és az integrációs politika fő feltételének nevezi az RMDSZ-szel való együttműködést. Néhány nap múlva egy erdélyi tanácskozáson Dancu miniszter elkényeztetett gyermekhez hasonlítja a magyar kisebbséget, amely állandóan zsarolja a többséget. Jön Tusnádfürdő, Tőkés László kitálal, Nastase ingerülten reagál, s követeli a tiszteletbeli elnök azonnali leváltását, ami már egy kissé a szövetségi elnöknek is sok, leszögezi: az RMDSZ-t nem kívülről irányítják. Megalakul a Diszkriminációellenes Országos Tanács, amelynek vezetőségéből (a héttagú vezetőtestületből) kihagyják a magyarokat, jelesen azt a Markó Attilát, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkárát, akit az RMDSZ elnöknek javasolt. A Toró vezette radikálisok vagy az egyre agilisabb tiszteletbeli elnök most joggal mondhatja: na ugye, mi megmondtuk. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető elnöke ingerült kommentárja szerint az SZDP ismét "nem tartotta be az egyezmény egyik kitételét". Miért? - eddig hányat és hogyan tartottak be, kérdezte Bogdán írásában. /Bogdán László: Oszd meg és uralkodj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2002. augusztus 9.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kompromisszummal született meg néhány éve: a román tagozat beindítása volt a magyar nyelvű felsőoktatás kialakításának feltétele Háromszéken. Ez megtörtént. A magyar nyelvű felsőoktatást elősegítő, kihelyezett tagozatot adminisztráló és az ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelő személy nem tud magyar nyelven eligazítást adni. Azonban jogi problémát is érint: az iratkozók megtévesztése, félretájékoztatása. Az 500 000 lejes iratkozási díj befizetése után derül ki, hogy a jelentkező által megjelölt oktatási formára (látogatás nélküli) a kihelyezett tagozat erre a tanévre nem kapott engedélyt. Miért nincs távoktatási tagozata az egyetemnek? Egy ilyen korlátozás sok embert érint. Ez hosszú távon a háromszéki magyar nyelvű felsőoktatás elsorvasztásához vezethet, hiszen a jelentkezők alacsony száma indokolttá teszi a kihelyezett tagozat felszámolását. Ugyanakkor egyre-másra jönnek létre a román állami vagy magánegyetemek kihelyezett tagozatai Kovászna megyében. Az RMDSZ-nek át kell tekinteni a felnőttképzés helyzetét, hogy jelentőségének megfelelő súllyal foglalhassák bele abba a stratégiai elképzelésbe, amely a magyarság szülőföldön való megmaradását hivatott megerősíteni. /Bereczki Kinga igazgató, Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy: Magyar nyelvű felsőoktatás Háromszéken - korlátozással? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2002. augusztus 9.
A zabolai Csipkésben a Fábián Zoltán Olvasótáborban közel hetvenen vesznek részt, zömében hatvani diákok, illetve egyetemi hallgatók. A Kézdivásárhely és Hatvan közötti testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően a tábort immáron nyolcadik alkalommal szervezték meg, mindig más-más háromszéki, illetve anyaországi tájegységen. A táborlakók találkozhattak költőkkel, előadást tartott Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Farkas Árpád /a Háromszék főszerkesztője/, Papp Attila és Fekete Vincze. A táborozók ellátogattak Csángóföldre, bejárták Háromszéket, megálltak Csernátonban, ahol Haszmann Pál bemutatta a népfőiskolát és a múzeumot. Zabolán nem maradt ki Pozsony Ferenc néprajzi gyűjteményének megtekintése sem. /Bodor János: Olvasótábor a Csipkésben. Hatvanból hetvenen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2002. augusztus 10.
Négyéves szünet után idén újra sor került a hagyományos Cimbora-táborra. Farkas Kinga, a folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy az eddig Ikaváron rendezett tábort idén az Előpatak melletti kempingbe költöztették. A táborban a Cimbora pályázatainak /keresztrejtvények, fogalmazások/ nyertesei vannak jelen. Nagyon sok a játék, de kézműves-foglalkozások is lesznek. /Bogdán László: Kocsonya, a miseruhás kém - avagy Cimborák Előpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./
2002. augusztus 10.
Kovács András Ferenc új verseskönyve /Aranyos vitézi órák.Versek 1998-2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ a tavalyi Téli prézli című könyv folytatásának tekinthető. Az új könyv egy Babits Mihályhoz című szonettel indul, s a kötetben ajánlott versek, átiratok, parafrázisok váltogatják egymást, Babits és Ady, Zrínyi és Berzsenyi, továbbá Illyés Gyula Nem volt elég című költeményének átirata. "És nem lesz hazának elég / A kínos klapanciagyártás, / S naponta váltott cél meg áldás, / Mely szentesíti pispekét... / Mert nem lesz hazának elég,/ Ha sanda honfibús zsolozsmád / Siratja Kassát, dús Kolozsvárt, / S a Hargitának hűs legét! / És nem lesz hazának elég, / Hogy annyi tökfej tör tökélyre, / Néz küldetéses köldökére, / s nyalatja bölcsebb alfelét, / Ki folyvást fellép, majd lelép, / s az össztörténelem nevében / Törtet, szolgál, miként tevékeny / Főnépszakértő, népcseléd..." etc. Bogdán László szerint ez a vers "a magyarságtudat villámló erejű megvallása is, szarkazmus, gúny, tragikum és igazi szenvedély játszik itt egybe..." A könyvet Csakcsöndzöng Csánráng-gjacó félszáz dala zárja. /Bogdán László: "Aranyszázad, be megfakult a fényed!" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./ Nem tetszik a tehetséges KAF /Kovács András Ferenc/ Illyés-átirata. Ez nem villámerejű megvallás, hanem a nemzeti érzést gúnyoló divat szolgai átvétele.
2002. augusztus 10.
Az első kötetes Papp Annamária újságíró könyvében /Szögesdrót. Kaláka könyvek, Háromszék Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001./ szembeállította a nyugati szövetségesek fogságában, illetve a szovjet-orosz lágerekben eltöltött esztendőket. Kötetéből kiderül, hogy mekkora volt a különbség az ún. keleti és nyugati fogság között, s az is érthetővé válik, hogy a háború végső szakaszában a honvédek miért igyekeztek mind nyugatabbra, hogy inkább a franciák, angolok vagy amerikaiak fogságába essenek, és lehetőleg ne a szovjetek karmaiba. Kötetéből megtudható, milyen a sarki mélyhűtőben kilenc évig tartó fogság, milyen az út Auschwitztól Szibériáig, hány szökési kísérlet után lehet szabadulni, hogyan lehet kétszer is az oroszok fogságába esni. A könyvet teljesebbé teszik a fogságban írt naplórészletek és levelek, helyszínen készített rajzok és fényképek. /Benkő Levente: Szögesdrót, ami összeköt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./
2002. augusztus 12.
Júl. 30. és aug. 11. között immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a Fábián Zoltán Olvasótábort, melynek idén a zabolai Csipkés adott otthont. A jövő nyári olvasótábort az anyaországban szervezik meg. /Iochom István: Véget ért az olvasótábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2002. augusztus 12.
Barátai és tisztelői emlékeztek aug. 11-én Fábián Ernő filozófusra, eszmetörténészre és íróra, az erdélyi magyarság kiemelkedő gondolkodójára, akit 2001. aug. 11-én kísértek utolsó útjára a kovásznai temetőbe. A megemlékezés a kovászna-vajnafalvi református templomban kezdődött, majd a temetőben Domokos Géza író és Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár mondott emlékbeszédet. Fábián Ernő állandóan ismételgette: autonómia kell, mert ez az egyetlen dolog, ami garantálja az erdélyi magyarságnak a hosszú távú fennmaradását, emlékeztetett Vincze Gábor. /(bodor): Kovászna. Fábián Ernőre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2002. augusztus 13.
Az 1990-es földrengés komoly károkat okozott Bölön unitárius vártemploma szerkezetében, időszerűvé vált restaurálása. Az Illyés Közalapítvány, az egyházi főhatóság támogatta őket, de fontos szerepet vállaltak a hívek is. Megindultak a munkálatok. A következő esztendőre marad a legnehezebb feladat, a kupola felújítása. /(hecser): Felújítják a bölöni vártemplomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./
