A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ végzős színművészeti osztálya ápr. 19-én mutatja be vizsgaelőadását a Művelődési Házban. William Golding A legyek ura című regényét Sarkadi Zoltán Gábor alkalmazta színpadra. A darab koreográfusa Lőrincz József. A székelyudvarhelyi szakközépiskola színészosztályának (hasonló osztályok még Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön alakultak) ez a második színpadi előadása. A tizennégy diák szaktanárok segítségével olyan képzésben részesült, amelyet a közéletben több területen tud majd hasznosítani, hiszen nem mindegyik diák készül színésznek, mindannyiuk célja a továbbtanulás - nyilatkozta Sarkadi Zoltán Gábor színművész, oktató. A diákok segédszínészi diplomát kapnak, amivel el tudnak helyezkedni, a képzés azonban nem azonos az egyetemi oktatással. /Szász Emese: Vizsgaelőadás nagyközönség előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./
2003. április 23.
Ápr. 22-én hivatalosan is bejelentették Sepsiszentgyörgyön a helyi tanács új frakciójának, a Magyar Polgári Frakciónak a megalakulását. Eddig a feloszlott RMDSZ-frakció fele csatlakozott a csoportosuláshoz. A csoportosulás megalakítását Tulit Attila és Gazda Zoltán kezdeményezte, és csatlakozott hozzájuk Fodor László, Kovács István unitárius lelkész, Kovács István állatorvos, Kónya Ádám, Nagy Gábor, Rápolti István, Tölcséres Sándor, Nemes Tibor. A lista nyitott, az új tanácsi frakcióhoz bárki csatlakozhat - hangzott el a felhívás. Az érintettek egyelőre nem tudják, kilépnek-e vagy sem az RMDSZ-ből. Van, aki ezt indokoltnak tekinti, mások még nem - az új frakcióhoz tartozás ezt nem teszi kötelezővé. A helyi tanács RMDSZ-frakciója március végén oszlott fel, miután vezetője, Tulit Attila lemondott. Döntését azzal indokolta, nem tud együtt dolgozni azokkal, akik a városi rendőrkapitány leváltását - a frakció saját előterjesztésű tervezetét - nem szavazták meg. Tulit Attila elmondta, a rendőrségi razzia kapcsán felszínre került ellentét nem egyedüli indítéka a Magyar Polgári Frakció megalakításának. Mint kifejtette, az összefügg a nemrég lezajlott városi RMDSZ-tisztújítással is. Az összesen huszonhárom tagú önkormányzati testületben az RMDSZ-frakciónak eddig húsz tanácsosa volt. A csoportosuláson kívül maradó honatyákat "nem ellenzékként" kívánják kezelni, nyilatkozta Tulit, hiszen továbbra is számítanak az együttműködésre. /Magyar Polgári Frakció alakult. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2003. április 23.
Ha az őszi tanévkezdéskor az RMDSZ talpára nem áll, egy friss kormányrendelet szerint a jelenlegi kilenc erdélyi magyar egyházi iskolában csak egy-egy IX. osztály indul az eddigi kettő-kettő helyett, azaz iskolánként egy-egy osztály. A rendelet ugyanis megszünteti a reálosztályokat az egyházi iskolákban. Kató Béla református püspök-helyettes szerint, aki határozott és erélyes fellépést sürget az RMDSZ-vezetéstől, újfent egy ortodox iskoláztatási szemlélet érvényesítéséről van szó, amely szerint az egyházi oktatás és képzés csak papi előnevelde lehet. Egy ortodox papi szemináriumot ne tévesszenek össze mondjuk egy piarista gimnázium vagy Erdély-szerte híres református kollégium nyújtotta oktatással és neveléssel! - Az alkotmányozó vita csak paraván a nyugati világ megtévesztésére, miközben az intoleráns nemzetállamiság és az ortodox hatalomra törés felháborító orcátlansággal folyik, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Elsorvasztandó oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2003. április 24.
Tizedik születésnapját ünnepelte ápr. 22-én az Osonó, a Mikes Kelemen Gimnázium /Sepsiszentgyörgy/ diák-színjátszócsapata. Az iskola pinceklubjában "ereklyekiállítás" - tízéves történetük dokumentumai, díszletei, jelmezei - is látható volt. Salamon András magyar szakos tanár fontos szerepet játszott az Osonó megszületésében és későbbi pályafutásában. A veteránok tanítják az újakat. /Farkas Réka: Tízéves az Osonó színjátszó csoport Cultura Nostra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2003. április 24.
Ápr. 22-én Bodokon mintegy negyedszáz résztvevő megalakította a Bodoki Polgári Mozgalmat (BPM). A községben közel egy évtizede nincs működő RMDSZ-szervezet. Dénes Csaba helyi lelkész elmondta: a tizenhárom év hazai magyar politizálása bebizonyította, hogy ez az út tovább járhatatlan, a szatmárnémeti kongresszuson Tőkés László személyében olyan egyéniséget járattak le, aki tizenöt éve következetesen kiáll jogainkért, ugyanazt mondja és cselekszi. A fórumon jelen volt Pethő István és Gazda Zoltán, mindketten a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom alapítói. A BPM ideiglenes ügyvezető testületet választott, amelynek tagjai: Dénes Csaba, Szabó Ella, Kodolányi András, Várdó Éva és Demeter Imre. /(Dánél): Bodok. Megalakult a polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./
2003. április 25.
Az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja a fejlesztési régiók kérdésének elemzését. Markó Béla szövetségi elnök ápr. 24-i sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ álláspontja szerint a jelenlegi fejlesztési régiók ,,nem képesek" a külföldi finanszírozások befogadására. ,,A Székelyföld régiótól való teljesen alaptalan félelem miatt azt mondják, ezt a kérdést nem kell érinteni" - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke újra leszögezte, hogy nincs szó az ország közigazgatási felosztásáról, a megyéknek meg kell maradniuk, de a jelenlegi fejlesztési régiók ,,nem megfelelőek". ,,A mi feladatunk meggyőzni partnereinket, hogy nincs igazuk. Még várjuk, hogy az SZDP is tegyen néhány javaslatot, aztán megtárgyaljuk a kérdést a kormánypárttal" - fogalmazott Markó Béla. Borbély László rámutatott, a fejlesztési régiók kérdése szerepel a kormányprogramban, a kormánynak pedig kötelessége elemezni a kérdést a parlament által jóváhagyott program értelmében. /Az RMDSZ kitart. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2003. április 25.
Az első nem Magyarországon rendezett nemzetközi építészeti diákkonferencia ápr. 24-én kezdte meg munkálatait Sepsiszentgyörgyön. A Kós Károly Iskolaközpont szervezésében zajló rendezvény megnyitóján Újváry József, az évente tartott konferenciasorozat győri kezdeményezője azt hangsúlyozta, építsünk barátságokat, hogy megmenthessük építészeti örökségünket. Vízi György a budapesti Építéstudományi Egyesület részéről szervezőként köszöntötte a százharminc résztvevőt és közel száz meghívottat, Seenger Pál a Porta Speciosa Egyesület nevében hangsúlyozta az évente tartott értekezés célját: az építészeti szakma gyakorlati oldalainak megismertetése mellett megmutatni az építészeti szakközépiskolás diákoknak azt, hogy milyen szellemi tartalma van épített örökségünknek. Márton Árpád parlamenti képviselő utánpótlás-konferenciának nevezte a rendezvényt, Albert Álmos polgármester a romos állapotban lévő műemlék épületek megmentéséért elengedhetetlen összefogásra hívta fel a figyelmet, Demeter János, a megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a múlt ápolása hitünket erősíti, amivel jövőt lehet építeni, Keresztély Irma főtanfelügyelő pedig a Kós Károly-iskola két évvel ezelőtti, két tanintézmény összevonása általi létrehozása helyességét látja igazolva abban, hogy az új iskola ennek a rangos konferenciának házigazdája lehet. /(fekete): Építsünk barátságokat, hogy megmenthessük örökségünket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2003. április 25.
Egy Fogaras melletti faluban eltemették az utolsó, magát magyarnak vallót. A szertartást végző pap a végén átadta a templom kulcsát a falu ortodox pópájának, aki azt közömbösen zsebre vágta, és elment. Ilyen egyszerű. Honnan és mikor fog érkezni majd a következő négysoros újsághír a nyolcadik vagy kilencedik oldalon arról, hogy eltemették az utolsó, magát magyarnak valló embert? Magyarország lakossága az utolsó másfél év alatt 40 000-rel csökkent minden letelepedés, bevándorlás, családpolitika (családpolitika?) ellenére. Az egyik repedezett vakolatú falusi kistemplom, a hajdani hitközség hívei által elkoptatott padokban négy idős, hajlott hátú asszony fakó hangon énekelte: Tebenned bíztunk eleitől fogva. Ők a feláldozandó utóvédek, magányosan, mint négy mozdulatlan, öreg holló. Még hetven évvel ezelőtt zengett a fiatalok magasba szálló éneke... /Dr. Boga Olivér: Az őszülő XX. század. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2003. április 28.
Az ápr. 24-én Piatra Neamton zárult országos kórusversenyen a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum kórusa második lett, karmesterük, Szőts Dániel pedig megkapta a legjobb karmester díjat. A másfél ezer zene- és énekkedvelő diák Piatra Neamt-i versenyén a magyar énekkultúrát egyedül a szentgyörgyiek képviselték. /(fekete): Országos kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2003. április 29.
Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2003. április 29.
Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Nem lépnek ki az RMDSZ-ből a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban megalakult Magyar Polgári Frakció tagjai. Albert Álmos polgármester felhívta figyelmüket: határozniuk kell, hova tartoznak.Nem áll szándékunkban kilépni az RMDSZ-ből, egyedül Gazda Zoltán függesztette fel már korábban tagságát - nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön Tulit Attila, a helyi tanácsban nemrég létrehozott Magyar Polgári Frakció nevű csoportosulás vezetője. A Magyar Polgári Frakcióhoz a húsz tagú RMDSZ-színekben megválasztott tanácsosból tízen csatlakoztak. Tulit Attila azért mondott le az RMDSZ-frakció élén betöltött tisztségéről, mert a március 14-i rendőrségi razziát követő tanácsülésen a tanács - a frakció előterjesztésével ellentétben - nem szavazta meg a rendőrparancsnokok menesztését követelő határozatot. Tulit Attila hangsúlyozta: a Polgári Frakció tagjai vállalják a politikai érdekképviseletet, szolgálni kívánják a kollektív jogok védelmét, a magyar polgári társadalom megerősödését "Nem az a kérdés, mi hogyan viszonyulunk az RMDSZ-hez, hanem az RMDSZ hogyan viszonyul az EMNT-höz. Nem az RMDSZ-tagsággal, hanem a csúcsvezetéssel van gond" - fejtette ki Tulit. Elmondta, amennyiben lehetetlenné válik az együttműködés az RMDSZ-szel, Erdélyi Magyar Polgári Egyesület néven új alakulattal indulnak az önkormányzati választásokon. /Farkas Réka: RMDSZ-tagok maradnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Ápr. 27-én megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön a XIV. Szent György Napok. Ez a városünnep, amely a polgármester szerint Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát, számos érdeklődőt vonzott. Ápr. 28-án a vakációzó gyerekek gyűltek össze a színház nagytermében. Délután megnyílt Papp Mihály Gondolatserkentő című kiállítása. A ferencvárosi Leövey Klára Gimnázium diákszínjátszói mutatták be Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című mesejátékát. Este Sütő András Erdélyország, mit vétettem? című könyvét mutatta be a közönségnek. A városi művelődési házban a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség kiállítására kerül sor. /Farkas Réka: Egy hétig tart a városünnep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 29.
Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festő olajképeiből nyílt kiállítás ápr. 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlatlátogatókat immár hagyományosan a házigazda, Ferenczi Miklós lelkész köszöntötte. /(-h): Sepsiszentgyörgyi művész festményei a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 30.
Egymillió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Gheorghe Funart a kolozsvári ügyészség, mert a polgármesteri hivatal üvegtermében Ion Antonescu marsallt ábrázoló gipszmaketteket helyezett el." (Háromszék, április 16.) "Megfellebbezhetetlen és végleges ítélet született a Bákó megyei onesti-i bíróságon Albert Álmos zászlóperével kapcsolatosan. A testület a prefektúrának adott igazat, és Sepsiszentgyörgy elöljárójának ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot" (Krónika, április 17.). 50 millió azért, mert Sepsiszentgyörgy polgármestere tavaly júniusban levetette a városháza tornyára kitűzött román zászlót, úgy vélvén, hogy elegendő az épületre egy zászló, mely a törvények szerint a homlokzaton kapott helyet. Pár nap múlva a zászlót visszahelyeztette. A másik 50 milliót azért kell kifizetnie, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használt. És van egy 65 milliós pere is a sepsiszentgyörgyi polgármesternek a szebeni bíróság előtt, "mert a tavalyi december 1-jei román nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utak mentén". Tehát az összes büntetése 165 millió. Funarnak is volt zászlóügye korábban: eltávolíttatta embereivel a magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. Magyar zászlót lehet Romániában letépni, leszedni "eltávolítani", ez itt nem bűn, nem is bírságolták meg érte Funart. Az Antonescu-szobrocskákért neki 1 millió lejt, kell fizetnie, a magyar polgármesternek 165 milliót. Vannak más példái is az egyenlőségnek. Az 1989. decemberében elkövetett gyilkosságoknak csak magyar bűnösei voltak. Mert a románok a forradalom hevében öltek meg a régi rendszert kiszolgáló tisztességtelen rendőröket. A magyarok? Zetelaka, Oroszfalu és Kézdivásárhely magyarjai nem a forradalom hevében, hanem románellenességük bizonyságaként lincseltek. A románellenesség bűn. S hogy a magyarellenesség is az lenne, arról nincs hír. Csak a két falu, Zetelaka és Oroszhegy "bűnösei" pontosan ugyanannyi évet kaptak, mint az egész Ceausescu-diktatúra minden törvényszék elé állított bűnöse együttvéve. 140 évet ezek is és azok is. És amikor az utóbbiak "rossz egészségi állapotukra való tekintettel" már régen szabadon voltak, az udvarhelyszéki bűnösök mind börtönben voltak. És az 1990-es marosvásárhelyi márciusnak is csak magyar bűnösei voltak. Sütő András szemét büntetlenül lehetett kiverni. - Az Európai Bizottság tavaly októberben elfogadott Románia-jelentése szerint is - mely az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálta meg - nincs baj. Javul a helyzet. És nemcsak Clinton elnök 1998-ban, az EBESZ-biztos Ekeus úr is mintaállamnak minősítette tavaly Romániát. Valakinek fel kellene világosítania a világot, hogy milyen is ennek a román demokráciának az igazi arca. Az RMDSZ-nek az utóbbi fél évtizedben nem volt erre ideje. El volt foglalva a jobboldalon-kormányzással, majd a baloldal támogatásával, kormányzóképességének biztosításával. /Gazda József: Egyenlőek vagyunk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./
2003. április 30.
Erdély minden pontjából vonz látogatókat Sepsiszentgyörgyre a Szent György Napok egyhetes rendezvénysorozata. Kiemelkedett az idei programból az ápr. 28-i író-olvasó találkozó, Sütő Andrásra sokan voltak kíváncsiak. A gyerekeknek az első napokban két ínyencséggel is szolgáltak a szervezők. Kiállítások sora nyílt meg, többek között a képtárban veszprémi művészek mutatkoztak be, a Lábas Házban a háromszéki képzőművészek tárlata nyílt meg.A mini-filmfesztivál is zajluk, máj. 1-jén megnyitja kapuit a Szentgyörgy Expo: 26 magyarországi, 4 szlovákiai és több mint ötven romániai cég mutatja be termékeit. /Farkas Réka: Tombol Sepsiszentgyörgy a Sárkányölő ünnepén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2003. április 30.
Sepsiszentgyörgyön, Lábas Házban megnyílt OBO című tárlat, a háromszéki képzőművészek kiállítása. A mostanáig RezultArt nevű rendezvény ezentúl OBO lesz, ez mongol szó, fordításban halom, rakás a jelentése, valójában egy profán kegyhely. A kiállítás megnyitója Ütő Gusztáv Falra hányt borsó című performansza volt. /(vop): A képzőművészet betört a Lábas Házba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2003. május 2.
Kézdivásárhelyen hetvenöt csángó gyermeket fogadtak, a csángómagyar gyermekek a moldvai katolikusság ,,székelyes" településeiről valók, Klézséből, Frumószából, Somoskáról, Pusztinából és Lujzikalagorból. Moldva-szerte több mint kétszázezren vannak római katolikus hiten, s ezek bizonyosan valamennyien magyar származásúak, de ma már csak ötven-hatvanezerre tehető azok száma, kik anyanyelvüknek tudják és vallják a magyart. Hegyeli Attila és néhány társa elindította azt a hősi küzdelmet az anyanyelvi oktatásért folyik. Megszállottság és legyűrhetetlen hit kellett ehhez, írta Magyari Lajos. Hegyeli és társai egy ilyen világ ellenében szánták el magukat cselekvésre, s ezzel a legjobbak - Petrás Incze János, Zöld Péter, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán - mellé kerülnek a sokat vitatott ,,csángó történelemben". /Magyari Lajos: Csángók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./
2003. május 2.
Felvidéken a kormány kezdeményezésére (!), természetesen a Magyar Koalíció Pártjának eredményes parlamenti tevékenysége nyomán magyar nyelvű egyetemi képzés indul. A hazai lapokban az RMDSZ sokszor elmarasztalt csúcsvezetőségének alájátszó nyilatkozat jelent meg: ,,A kompromisszumok révén sikerült elérni, hogy talán már idén megnyitja kapuit a révkomáromi magyar egyetem. Elértük, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar kisebbségnek a nyelvhasználatot megengedő nyelvi chartát." Bugár Béla nyilatkozatát Salamon Márton László a Krónikában rögzítette (Bugár: a politika kompromisszumok művészete). Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke az elmúlt hetekben Felvidéken járt a Rákóczi-év jegyében is fogant IV. Lármafa-találkozó megszervezése végett. Hazatérve a június 25-30. között sorra kerülő rendezvényfüzérről, a tervezett vendégfogadásról minden jót feltételezve mesélt, egyedül a tervezett révkomáromi magyar egyetemről szólt lehangolóan. Beder Tibort rozsnyói vendéglátói, a szlovákiai magyar pedagógusok vezető emberei meghívták a városukban szervezett országos pedagógusértekezletre. A több mint háromszáz magyar (!) delegátus előtt voltak, akik afölött vitatkoztak órahosszat, hogy miért nem kell a szlovákiai magyarságnak magyar egyetem. Szóval, mintha itthon lennénk, Erdélyben, ahol némely jó magyarok körében néhány iskola egyházi tulajdonba helyezése után mostanság a főtéma, hogy miért nem valósítható meg a tervezett Székelyföld régió, írta Sylvester Lajos. A rozsnyói magyar felszólalók azt firtatták, hogy a révkomáromi (Komarno) magyar egyetem ,,elszívná" a pozsonyi magyar egyetem vonzásköréből a hallgatókat, ugyanígy járna a nyitrai magyar felsőfokú képzés is. És egyébként is Révkomáromnak ,,nincs egyetemi múltja", a felsőoktatásnak nincsenek hagyományai... A végzősök mind ,,áttelepednek majd Magyarországra..." Közben a jelenlegi szlovákiai egyetemi képzésben a magyar fiatalok részaránya a szlovák részvétel 50 százalékát éri el, és a pozsonyi ,,magyar" egyetemen csak a magyar szakosok tanulnak magyar nyelven, Nyitrán, az ilyen alkalmakkor ugyancsak ,,magyarként" aposztrofált felsőfokú oktatási intézményben magyar nyelven lehet ugyan felvételizni, de az oktatás nyelve 70 százalékban szlovák, a vizsgáztatás szlovák nyelven történik... /Sylvester Lajos: Gyepűjárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./
2003. május 3.
Sütő András új könyve, az Erdélyország, mit vétettem? /Neptun Impex Rt., Csíkszereda, 2002/ bővített kiadása a debreceni Kossuth Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében megjelent kötetnek. Sütő András jelezte, hogy folytatja könyvét. ,,Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken - szólítja meg olvasóját a szerző az előszóban. - Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza a forgandó szerencsével. Ahogy lehet." Sütő arra is kiért könyvében: ,,Küzdelmünk keservesebb annál, mint Balassi Bálint idejében volt. A török hódoltság idején mindenünk odaveszhetett, de lelkünk, nyelvünk, vallásunk, nemzeti mivoltunk a kontyos rablót nem érdekelte. Új hódoltságban mai magyarok személyi-közösségi létének utolsó mentsvárait ostromolják a végeken. Anyanyelvi bástyát, a nemzeti önazonosság tudatának minden védfalát." Sepsiszentgyörgy szeretettel fogadták az írót. /Sylvester Lajos: Sütő András új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2003. május 5.
A nyolcvanegyedik évében járó Nagy B. Viktor munkásköltő első verseskötete Háromszéki régi gondok címmel Sepsiszentgyörgy önkormányzata támogatásával épp a városnapokon jelent meg. /(s.): Öreg költő nem vén költő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2003. május 6.
Van valami rettenetes összevisszaság a hazai magyar politikai életben. Kevesen tudják pontosan értelmezni, mit jelent az RMDSZ kezdeményezte székelyföldi gazdasági régió, a Tőkés László hívására összeállt Erdélyi Magyar Önkormányzati Tanács, a nemrégiben Székelyudvarhelyen létrejött Erdélyi Magyar Polgári Egyesület, illetve most a hét végén Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, mely létrehozta az erdélyi magyarság gazdasági civil parlamentjét. Simó Erzsébet szerint az erdélyi magyar nemzeti közösség szétesése a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson teljesedett ki, amikor nyíltan párttá alakították a szövetséget, s megszüntették Tőkés László tiszteletbeli elnök címét. Az RMDSZ vezetősége kínos helyzetéből a székelyföldi gazdasági régió létrehozásával próbál kitörni. Az RMDSZ csúcsvezetősége és a Hatáton Túli Magyarok Hivatala által patronált ötödik Civil Fórumon Somai József kijelentette, hogy az erdélyi magyar társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra, s túl korai lenne még vita tárgyává is tenni a Székelyudvarhelyen megfogalmazott területi és kulturális autonómia kérdését. Ez jelzi, hogy az RMDSZ-vezetés szeretne kifarolni még az általa meghirdetett Székelyföldi Gazdasági Régió létrehozásának kényszeréből is. Ha tizenhárom év után nincs meg a kellő felkészülés az önkormányzatiságra, akkor mit tettek mostanáig? /Simó Erzsébet: Nagy magyar összevissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2003. május 6.
Az RMDSZ keretén belül működő Demokratikus Újbaloldali Fórum Együtt - mindnyájunkért mozgalmának kezdeményező bizottsága - Bitay Ödön, Bódi-Kolumbán Botond, Ferencz János, Kerekes László, Lőrincz József, Ugri Jenő - ápr. 30-án, Sepsiszentgyörgyön kiadott Felhívásában arra szólította föl a romániai-erdélyi magyarságot és valamennyi RMDSZ-szervezetet, hogy a szövetség egységén munkálkodjon, de ne tévessze össze a szövetséget a jelenlegi vezetőséggel. Az RMDSZ eddigi tevékenységét nem tartják kielégítőnek. Javasolták, hogy az intézmények élén ne pártérdekeket, hanem a közösséget szolgáló vezetők dolgozzanak. A magyar gazdatársadalom újjáteremtését, a munkanélkülivé vált szakmunkások kisipari termelő és szolgáltató szövetkezetekbe tömörítését szorgalmazzák. /A Demokratikus Újbaloldali Fórum javaslatai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ / Megdöbbentő és felháborító az a nyilatkozat, amelynek kivonatát a Kovászna megyei Újbaloldali Fórum néhány tagja által fogalmazott szöveg alapján a Szabadság máj. 6-i száma közölte közleményben, jelezték közleményükben a Demokratikus Újbaloldal megalakításának kolozsvári kezdeményezői, Nagy Károly, Láng János és Neményi József Nándor. Az RMDSZ nem működhet eredményesen, ha legitim vezetőit folyamatos támadások érik, hitelüket rontják, hogy aztán kudarc esetén ujjal mutogathassanak rájuk. A Demokratikus Újbaloldal elítél minden olyan fellépést, ami önös érdekek alapján megbontja az RMDSZ cselekvési egységét. A Demokratikus Újbaloldal Alapszabályzata kimondja, hogy az Újbaloldal helyi csoportjai helyi jellegű kérdésekben önállóan dönthetnek. Az RMDSZ munkájáról azonban csak az Országos Értekezletnek, vagy sürgősségi esetekben a Bizalmak Tanácsának van joga véleményt mondani. A háromszékiek illetéktelenek voltak a Demokratikus Újbaloldal nevében bármit is nyilatkozni. /Illetéktelenül nyilatkoztak az újbaloldal háromszéki képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2003. május 6.
Sepsiszentgyörgyön 1997 óta a Szent György napok keretében adják át a Pro Urbe-díjakat a város azon idős személyiségeinek, akik a közösségért tevékenykedtek. Idén Berde Zoltán ny. irodalomtanár, aki 50 évvel ezelőtt kezdett tanítani a Székely Mikó Kollégiumban, számos tanulmányt, kritikát, szakírást közölt, Domokos Géza író, a Kriterion és Mikes Alapítványok létrehozója, elnöke, Despina Eustafievici ny. bakteriológiai labororvos, Nagy László, az 1948-ban megnyílt "A mi könyvesboltunk" első vezetője, 1945-ben a Kossuth Kör létrehozója, akit később húsz évre ítéltek, hat évig volt politikai fogoly, és Sinka Mózes, az egykori Textil aranycsapat labdarúgója vehette át a város Pro Urbe díját. A tanácsülésen megemlékeztek a nemrég elhunyt dr. Könczei László ügyvédről, aki jelentős adományt hagyott a városnak, a Székely Mikó Kollégiumnak és egyházának vagyonából. /(Éltes Enikő): Pro Urbe-díjak, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2003. május 7.
Meggondolta magát az oktatási miniszter, és engedélyezte, hogy csak azok a hatéves gyermekek induljanak ősszel első osztályba, akiknek szülei ezt akarják. Akik a korábbi rendelkezés nyomására már beíratták hatéves gyermeküket, de kérésüket vissza kívánják vonni, május 10-ig jelentkezniük kell az iskolában. /(fekete): Nem kötelező hatévesen iskolába menni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2003. május 8.
,,Engem már az sem érdekel, ha meggyalázzák, elég volt nekem az, ami az utóbbi négy napban történt." - fakadt ki Sauber Bernat, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke a máj. 4-én, felavatott holokauszt-emlékmű körül kirobbant botrány kapcsán. Razvan Theodorescu kulturális miniszter a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség képviselői által elfogadott Remember Holocaust felirattal nem elégedett meg, hanem egy román nyelvű szöveg társítását kezdeményezte, és ebben kérik számon ,,a magyar fasiszta kormányon" a 6000 marosvásárhelyi zsidó elpusztítását. Ez nem a miniszter magánvéleménye, hanem az egykori román állam és a román kormány zsidók ellen elkövetett történelmi bűneinek az áthárítása a köztudatban a magyarsággal azonosítható magyar kormányra, szögezte le Sylvester Lajos. Tény, hogy magyar kiugrási kísérletet megakadályozó szándékkal a németek által megszállt Magyarországon Észak-Erdélyből 1944 májusában és júniusában 151 180 zsidót deportáltak, akiket a németek Auschwitzba szállítottak, és közülük mintegy 16 000 élte túl a haláltábor borzalmait. Romániában viszont már 1941-ben hozzáláttak a zsidók tömeges kiirtásához - egy évvel korábban, mint ahogyan a náci Németországban hivatalosan is elfogadták a ,,végső megoldást", a zsidóság teljes elpusztításának ördögi tervét. 1941 és 1942-ben sor került az észak-moldvai (Iasi, Dorohoi) és a bukaresti pogromokra, a transznisztriai térségben a bukovinai és a besszarábiai zsidókkal végeztek, a teljességében még fel nem göngyölített tömeges zsidógyilkosságoknak mintegy 300 000 személy esett áldozatául. Az akkori Románia területén elkövetett háborús bűnökért az ország vezetőjének, Ion Antonescu marsallnak halállal kellett bűnhődnie, akire Marosvásárhelyen még ma is a nevét viselő utca emlékeztet. Egyesek még mindig úgy gondolják, hogy az elődeik által elkövetett bűnöket teljes mértékben a romániai magyar kisebbség nyakába lehet varrni, kegyeleti megemlékezés és emlékműállítás ürügyén Marosvásárhelyen a románságot újra a magyar lakosság ellen hergelik. Sylvester összegezte: A marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű román nyelvű feliratozása, a zsidóüldözés teljes felelősségének az akkori magyar kormányra hárítása és Wass Albert két, nem is köztérre állított szobra, a székelyföldi régió vagy a székelyföldi autonómia ellen indított hisztériakampány, a Székelyudvarhelyi Fórum ellen kezdett hatósági eljárás között az összefüggést nem nehéz észrevenni. /Sylvester Lajos: ,,Az sem érdekel, ha meggyalázzák..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./
2003. május 12.
A Bod Péter-rendezvénysorozat szerves részeként Felsőcsernátonban a tanítóképző Pro Schola táborának avatóünnepségére került sor máj. 10-én. A tábor létrehozásának célja az volt, hogy anyanyelvi, idegen nyelvi, olvasó-, pedagógiai, nép- és társaságitánc-, környezetvédelmi, honismereti, népi mesterségek, zene- és sporttáborokat szervezhessenek. Az avatóünnepségen Bajcsi Ildikó igazgató szólt a meghívottakhoz. /Tábort avattak (Bod Péter-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2003. május 13.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség a világinak minősített reálosztályok nélkül kapott jóváhagyást a minisztériumtól a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium 2003/2004-es tanévi beiskolázására. Az RMDSZ és a kormánypárt februárban kötött országos egyezménye szerint az egyházi középiskolákban a 2002-2003-as tanévre megállapított beiskolázási számokat tiszteletben tartják a következő tanévben is. Április utolsó hetében az RMDSZ azért kényszerült újabb alkudozásra a kormánypárttal, mert Ecaterina Andronescu oktatási miniszter közölte a megyei tanfelügyelőségekkel, hogy a felekezeti iskolákban ősszel kizárólag vallási arcélű IX. osztályok indíthatók. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök azt nyilatkozta: a szaktárca vezetője megígérte, hogy szeptembertől nem változnak a feltételek a profil és a beiskolázás tekintetében. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, amikor a megegyezés ellenére megkapta a részletes beiskolázási tervet, melyben a két háromszéki református iskola csupán egy-egy felekezeti osztállyal szerepelt, írásban kérte a minisztériumtól a helyreigazítást, de válaszként arra utasították, hogy tartsa be az oktatási törvény vonatkozó cikkelyeit, melyek szerint az egyházak csupán saját személyzet képzésére működtethetnek iskolákat, osztályokat. /Mégsem indíthat a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium világi osztályokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2003. május 14.
Úgy tűnik, hogy az RMDSZ és a Polgári Mozgalom néven ismertté ellenzék útjai elválnak, írta Magyari Lajos. Az erdélyi magyar politizálásban immár két hatalmi góc van: a Markó Béla mögé felsorakozó ,,hivatalos" RMDSZ és a Tőkés László püspök köré csoportosult reformmozgalom, mely az önkormányzatiság eszményéhez való visszatérésben látja a magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen lehetőségét. Magyari szerint ez veszélyes, mert magával hozhatja a parlamenti képviselet elveszítését. Ez már tavaly elkezdődött, amikor a tusnádi nyári gyülekezővel párhuzamosan és egy időben a Nyárád partján szerveztek ,,ellentábort", s így lesz idén is. A konszenzus keresése helyett a rivalizálás. Így történhet meg az a szégyenteljes eset, hogy az első köztéri Bethlen Gábor-szobor felavatásán a ,,hivatalos" RMDSZ nem képviselteti magát. /Magyari Lajos: Máról holnapra: Az utak elválnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2003. május 14.
Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
