Mircia Muntean, Déva liberális polgármestere furcsa szövetségest talált magának. Máj. 28-án Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Dévára látogatott. Funar Déván is kikelt a magyarok ellen. A máj. 31-re tervezett sepsiszentgyörgyi "románellenes" és "alkotmányellenes" rendezvény betiltására nyílt levélben szólította fel Adrian Nastase kormányfőt. Amennyiben nem tesz eleget kérésének, bizonyára a miniszterelnök személyesen is támogatja a "magyar irredentizmus románellenes tevékenységét", áll a kolozsvári polgármester levelében. /Chirmiciu András: Furcsa szövetséges. Nem csak a magyarok az ellenségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2003. május 29.
Máj. 29-én Sepsiszentgyörgyön tartja évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) Orvosi Szakosztálya. A Pápai Páriz Ferenc-életműdíjjal az EME évente a magyar tudományos élet legnagyobb személyiségeit tünteti ki. Idén a rangos díjat temesvári kutató-orvosnak, dr. Sándor Istvánnak nyújtják át. A méltatást dr. Bárányi Ferenc mondja majd el, ebből idézett a lap.Dr. Sándor István, a Román Akadémia rendes tagja, az orvos-kutatók legnagyobbjai közé tartozik, de mint közéleti személyiség, publicista, színi- és filmkritikus is beírta nevét a történelembe. Több irodalmi mű, útleírás, riportkötet szerzője. Dr. Sándor István /sz. Nagyvárad, 1927. máj. 16./ az orvosi egyetemet 1951-ben végezte el Marosvásárhelyt, magyar nyelven. A marosvásárhelyi kórbonctani katedrán dolgozott és kutatott néhány évig. Embriológiai-teratológiai kutatásokba kezdett, és ehhez a szakterülethez hű maradt ötven éven át. Teratológia-laboratóriumot hozott létre Temesváron a semmiből. 246 tudományos értekezése jelent meg, 12 tudományos filmjét használják ma is a világ embriológusai. Európa nagy városaiban és a tengerentúlon is tartott előadásokat vagy jelentek meg cikkei, hét külföldi kiadvány társszerzője. Itthon megjelent négy nagymonográfiája. /Pápai Páriz Ferenc-díj dr. Sándor Istvánnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2003. május 30.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya harmadszor tartja évi találkozóját Sepsiszentgyörgyön. (Hetven évvel ezelőtt a VI. orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak, 1996-ban az 1990-es újrakezdéstől számított IV. vándorgyűlés zajlott itt.) A tizenharmadik ülésszak máj. 29-i megnyitóján dr. Kovács Dezső szakosztály-elnök gróf Mikó Imre (az EME alapítója) szellemiségére emlékeztetett. A hazai magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom legnagyobb (kilencszáz tagú) és legrangosabb civil szervezete évente tartott vándorgyűlések keretében veszi számba a közös gondokat, sikereket, kutatási eredményeket. Péter Mihály professzor, az EME alelnöke tolmácsolta dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnökének a konferenciához intézett jókívánságait. Gazdag a múlt, szerény a jelen - jellemezte az egészségügy mostani állapotát dr. Albert István, a szakosztály alelnöke.A megnyitón tájékoztattak a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány idei díjazottjairól, elhangzott a Bocskai István nyugalmazott professzorról, Sándor István tudományos kutatóról és Balla Árpád gyermekgyógyászról szóló laudáció, előadást tartott a Háromszék Táncegyüttes. Máj. 29-30-án tizennyolc szakosztályban százhetven dolgozatot mutatnak be hazai és magyarországi előadók, lesz termék- és könyvbemutató is. /(fekete): Az anyanyelvű tudományosság számbavétele (XIII. EME-ülésszak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./
2003. május 31.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete Sepsiszentgyörgyön megrendezésre kerülő munkaülésén dönti el, hogy milyen stratégiát dolgoz ki a Magyar Nemzeti Tanács megválasztására, jelentette ki máj. 30-i sajtótájékoztatón Toró T. Tibor, a kezdeményező csoport ügyvezető elnöke. A 31 tagú testület zárt ajtók mögött arról is tárgyal, hogy a Nemzeti Tanács milyen helyet foglaljon el az erdélyi politikai életben. Toró leszögezte, a Tanács nem lehet alternatívája semmilyen politikai pártnak. Szerinte az RMDSZ monopóliuma elveszett a szatmárnémeti kongresszus után, a megbomlott egységet pedig újra kell szervezni. Toró kifejtette, a közösségi önkormányzathoz vezető útnak három szakasza van. Az első szakaszban a közösségi önkormányzat igénylését, szerkezetét és működését tartalmazó kerettörvényeinek kidolgozása és elfogadása a cél, ezt követően a tervezetek támogatására aláírásgyűjtés megszervezését kezdeményezik, majd az elfogadott tervezeteket a parlament elé terjesztik. Toró szerint 2 kerettörvényt kell elfogadtatni a parlamenttel: az egyik a nemzeti kulturális autonómia, a másik pedig a regionális autonómia. A harmadik szakasz a normalitás állapota, a törvények által szavatolt jogok gyakorlása. A politikus kijelentette: jelen pillanatban szemben állnak a szinte teljhatalommal bíró RMDSZ-nómenklatúrával, az önkormányzati törékvéseket áthúzó román állammal és a jelenlegi magyar kormánnyal, amelyik megalapozta a kétoldalú mosolypolitikát. /Többlépcsős autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2003. június 2.
Máj. 31-én Kolozsvár ülésezett a megújult, az egyházakat, civil szervezeteket és közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács. Újra Kelemen Hunor képviselőt választották a SZET elnökének. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ az együttműködésre, a vitára és a párbeszédre alapozza a politikáját, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nemrégiben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten ne csökkenjen a kedvezmények száma. Újdonságnak számít, hogy az egygyerekes családok is kapnak anyagi támogatást, a juttatás pedig kiterjed az egyetemi hallgatókra is. Az EU-ba való belépéskor a törvény nem veszíti el érvényét. Markó bejelentette: a legújabb tervek szerint a Budapest-Bukarest közötti autópálya két nyomvonalon szeli majd át Erdélyt. A Communitas Alapítvány máj. 30-i ülésén ítéltek meg 12 hivatásos művész (3 író, 3 zenész, 3 képzőművész és 3 színész) számára egy évre szóló havi három millió lej értékű ösztöndíjat. Támogatási rendszerekben, intézménybővítésben gondolkodik tehát az RMDSZ, mondotta Markó, akik pedig ezt az eszközrendszert próbálják úgy feltüntetni, hogy nem fontos, vagy akik azt mondják, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben nem biztos, hogy be kellene jutni a parlamentbe, azok rosszat tesznek az erdélyi magyarságnak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök leszögezte: a szétszakadási tendenciákban a fő szempontot kell figyelembe venni, hogy szolgálni akarunk, nem pedig uralkodni. Le kell szállni a büszkeség "szemétdombjáról". Kötő József a következőképpen határozta meg a SZET feladatát: a politika és a civil társadalom partnerségének a megtestesítője. Két egyenlő fél beszél egymással, figyelmeztetett az EMKE elnöke, és egyben megígérte, hogy a civil szervezetek nem lesznek kényelmes partnerei a politikumnak. /Köllő Katalin: Markó: Új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk. Tisztújítás az RMDSZ újjáalakult "felsőházában". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A megújuló SZET-be két új civil szervezet kérte felvételét, ami az ülést vezető Markó Béla szövetségi elnök szerint "fontos jelzés, hogy a civil szervezetek jelen akarnak lenni az RMDSZ mellett, és fontos jelzés a tamáskodóknak is, akik azt akarják elhitetni, hogy megszakadt a szövetség kapcsolata a civil társadalommal". Markó Béla hangsúlyozta, az egyházak többsége igennel válaszolt a SZET-be való meghívásra, és megköszönte Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek a jelenlétét. A szövetségi elnök idézett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek az egyeztető tanács tagjaihoz intézett üdvözlőleveléből is. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület gondnoka elmondta: miután a püspökség megtiltotta lelkészeinek a politikai életben való részvételt, az egyházkerület világi vezetőjeként ő képviseli a püspökséget a 45 tagú SZET-ben. Tempfli József hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy a kolozsvári SZET-ülés vagy az azonos időben zajló sepsiszentgyörgyi fórum időpontját rögzítették-e előbb. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempflihez eljuttatott üzenetében ugyanis azt írta, hogy szívesen eleget tett volna a tanács meghívásának, ha - a fórum időpontjára való tekintettel - elhalasztják a SZET-ülést. A római katolikus püspök maga adta meg a választ a kérdésre: minthogy a kongresszus határozata szerint a megújult SZET megalakulásának határideje május 31-e volt, lehetetlen lett volna elhalasztani az ülést. Vitát váltott ki Wanek Ferencnek, a Bolyai Társaság elnökének az a megállapítása, hogy a SZET-tagszervezetek számának növelése az állami magyar egyetem létrehozásáért küzdő szervezet kárára történik. Markó Béla RMDSZ-elnök válaszában elmondta, az új szervezetek felvétele annak az alapelvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a SZET-ben jelen kell lennie a romániai magyar közélet minél több szegmensének. Markó szerint Tőkés László püspök még nem adott választ a SZET-tagságra való felkérésre. A SZET két alelnökévé Kötő Józsefet és Korodi Attilát, titkáraivá pedig Pető Csillát és Páll Tibort választották. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a SZET mindeddig csak az "elégedetlenkedő testület" formájában jelent meg, holott "az RMDSZ-nek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy a SZET hatásköre tartalommal telítődjék. Ehhez az kell, hogy az egyeztető tanács állandóvá tegye azt a titkársági munkát, amely az állandó kommunikációt, tevékenységet biztosítja." Kelemen Hunor, a SZET régi-új elnöke a Krónikának elmondta, a szatmárnémeti kongresszus újabb kompetenciákkal bővítette az egyeztető tanács hatáskörét. "A SZET tevékenységének hatékonyabbá tételéhez azonban aktívabbá kell tenni a szakbizottságokat. Az Állandó Bizottság létszámának növelésével olyan civil szervezeteket és személyiségeket hoztunk be a SZET vezetőségébe, akik a maguk területén hatékonyabban végezhetik el a koordinációs tevékenységet". Markó szerint "megtagadni az RMDSZ eszközrendszerét és ideológiai alapon pártokba tagolni az erdélyi magyarságot: súlyos hiba." Az RMDSZ olyan ösztöndíjrendszer bevezetését javasolta a magyar oktatási minisztériumnak, amely minden Erdélyben tanító magyar nemzetiségű egyetemi oktatónak havi 10 ezer forintos támogatást biztosítana. Markó kiemelte az RMDSZ-nek az észak-erdélyi autópálya felépítése érdekében kifejtett lobbitevékenységét. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a román kormánypárttal kötött idei megállapodás feltételei nem teljesültek az elvárt ütemben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozásától nem lehet eltekinteni. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar karok létesítésére a megfelelő pillanat idén ősszel érkezik el. "2004-ben már nem lesz erre alkalmas a helyzet" - vélte Kása, utalva a jövő évi választásokra. A Kolozsváron létesítendő erdélyi magyar könyvtár tervével kapcsolatban a szövetségi elnök utalt arra, hogy az RMDSZ tárgyalt már az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőségével a könyvtár ügyét felkaroló alapítvány létrehozásáról."Az RMDSZ eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek be a mindennapi sajtóba" - jellemezte a romániai magyar sajtó gyakorlatát Sütő András író, a SZET tagja. Sütő kifejtette, szerinte ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha az RMDSZ saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban megjelenő rágalmakra. Takács Csaba ügyvezető elnök a Sütő által említett rágalmak kapcsán elmondta: ő amúgy sem a sajtónak köteles beszámolni a Communitas vagy az Illyés alapítványi támogatások elosztásáról, és nem a sajtóban megjelentekre köteles válaszolni, hanem - az RMDSZ alapszabálya értelmében - csakis a SZET előtt tartozik felelősséggel. /Salamon Márton László: SZET - tartalom és (papír)forma SZET - tartalom és (papír)forma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 2.
Magyarországon valamit félreértettek. Mi azt kértük, hogy gazdasági leányvállalatokat létesítsenek Erdélyben, nem pedig azt, hogy politikai leányvállalatokat hozzanak létre. Nem kértük, hogy Bayer Zsolt eljöjjön ide, és elmondja nekünk: kisebbségi jogaink érvényesítésében az írek és a baszkok példáját kövessük" - fejtette ki a SZET kolozsvári ülésén Markó Béla.Az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a fórummozgalomnak nincs megfelelő támogatottsága. "A szervezők azt remélték, hogy komoly tömegtámogatást szerezhetnek, de ez szerencsére nem történt meg. A közember sokkal bölcsebb, mint egyik-másik frusztrált politikusunk. Tudomásom szerint Sepsiszentgyörgyön már sokkal kevesebben voltak, mint néhány hete Székelyudvarhelyen - nyilatkozta a Krónikának a szövetségi elnök. - A fórumosok zsákutcába kerültek, hiszen a nemet már kimondták, de hogy mire akarnak igent mondani, mindmáig nem derült ki a számomra." /Salamon Márton László: Markó: csökkenőben a fórumok támogatottsága. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 2.
Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 2.
Nagyszebenben máj. 30-án megkezdődött a X. Nemzetközi Színházi Fesztivál, melynek műsorában budapesti és kolozsvári magyar színészek is közreműködnek. A fesztiválon idén 64 ország több mint 1500 képviselője vesz részt. Az idei rendezvényre három erdélyi magyar társulatot is meghívtak. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezte Rómeo és Júlia, a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ táncegyüttes Áldozat című produkciója és a Kolozsvári Magyar Színház előadása, Samuel Beckett Játék című produkciója szerepel a műsorban. /X. Nemzetközi Színházi Fesztivál. Rangos magyar részvétel a nagyszebeni rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 3.
Mircea Dusa Hargita megyei prefektus jún. 2-án állást foglalt Tőkés László néhány kijelentésével kapcsolatban. Arról, hogy a református püspök szerint Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségét vezetőjét félrevezették, Mircea Dusa kijelentette: Scheele találkozott mind a románok, mind a magyarok képviselőivel, és tájékozódott "a megye realitásairól, a kisebbségi problémákról és megoldási módjairól". A Sepsiszentgyörgyi Fórumon Tőkés arról is beszélt, hogy az ortodox egyház a románok Székelyföldre betelepítését célzó politikát folytat. A prefektus szerint "Tőkés tájékozatlan, mivel a statisztikák mást mutatnak. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Hargita megye lakosságának 14,5 százaléka román, a 2002-es statisztikák szerinti 14,06 százalék alapján a román lakosság számaránya viszonylag változatlannak tekinthető". Mircea Dusa kifejtette, "a Kovásznai és Hargitai Ortodox Püspökséget 1994-ben hozták létre, hogy helyreállítsa a horthysta időszakban lerombolt templomokat azokban a magyar falvakban, ahol ortodox román közösségek élnek". A püspök kifejtette, Románia kilencven éve félrevezeti a Nyugatot, és szükség van e hamis nyilatkozatok megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: nem a betelepülő románok ellen beszél, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen. /Hargita megye prefektusa Tőkés kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 3.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés Lászlónak a sepsiszentgyörgyi fórumon elhangzott nyilatkozataiban és a szövetség vezetésével kapcsolatos bírálataiban "nincs újdonság", ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a püspök megnyilvánulásainak. "Nem hiszem, hogy feladatunk lenne Tőkés László nyilatkozatainak kommentálása, sem az, hogy vitába bocsátkozzunk", nyilatkozta Markó a Mediafaxnak. Ticu Dumitrescu parasztpárti alelnök dicséretesként értékelte a sepsiszentgyörgyi fórum azon javaslatát, hogy november 15-ét nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Markó a székelyföldi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 3.
Egyöntetűen negatív visszhangot kapott a jún. 2-i román sajtóban a Tőkés László református püspök által vezetett fórummozgalom legutóbbi, Sepsiszentgyörgyön tartott gyűlése. - Tőkés László szélsőségesei magyar enklávéval akarnak lyukat ütni Románia térképén - írta az Adevarul című napilap. - Tőkés radikálisai a székelyföldi anyaország létrehozásához kérik a szórványban élő magyarok támogatását - hangsúlyozta a Curierul National. A Curentul című lap kommentárja szerint mindenféle magyar szélsőségesek hatvan éve próbálják az ortodox egyházat eltávolítani a térségből, hogy az egyházzal együtt távozzon az utolsó román is. A Cronica Romana című lap szerint Tőkés László egyenesen zendülésre buzdította a magyarokat azzal, hogy kijelentette: "itt az ideje, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunkat". A lap hírt adott arról, a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet kíván benyújtani, amely úgy változtatná meg Románia jelenlegi közigazgatási beosztását, hogy egyetlen romániai megyében se haladja meg a magyar lakosság aránya az ötven százalékot. A Cotidianul című lap a "szélsőség magvetéséről" írt a fórum kapcsán. Ugyanakkor Dan Pavel politológus nem osztotta ezt a véleményt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiók kérdését a Markó Béla vezette RMDSZ is napirendre tűzte, a területi autonómiát pedig nemcsak a magyarok, hanem a románok is támogatják Erdélyben. /Negatív sajtóvisszhang a sepsiszentgyörgyi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 3.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere közölte, hogy bűnvádi panaszt tesz a bíróságon a hét végén lezajlott Sepsiszentgyörgyi Fórum résztvevői, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csatlakozási nyilatkozatát aláíró 40 ezer magyar ellen, az alkotmányban előírt intézményi rend elleni akciók elkövetésével, valamint a nemzetbiztonsági törvény megszegésével vádolva az említett személyeket. Egy hónappal korábban Funar hasonló panaszt tett a Kolozs megyei táblabíróságon a Kolozsvári, illetve a Székelyudvarhelyi Fórum résztvevői ellen. /Per 40 000 magyar ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./
2003. június 3.
Alulról támogatott, nagy tömegbázissal rendelkező építkezéssel kívánja elérni a fórummozgalom, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ csúcsvezetésével elégedetlen magyar tömegek összefogását. A magyar nemzet Romániában élő része önmagát 1992-ben - a Kolozsvári Nyilatkozatban - autonóm nemzeti közösségként határozta meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatának legfelsőbb döntéshozó testületeként alakul meg. Ez több szakaszban valósul meg. Az előkészítő szakasz (,,belső alkotmányozó nemzetgyűlés"): a közösségi önkormányzat elvét, szerkezetét és működését tartalmazó kerettörvények tervezeteinek kidolgozása és elfogadása, majd az elfogadott tervezetek benyújtása a román parlamentnek. Átmeneti szakasz: a jogszabálytervezetek benyújtása és azoknak elfogadása közötti időszak. Ebben a szakaszban a Nemzeti Tanácsot - közjogosítványok hiányában - a közösség legmagasabb integratív szerveződési kereteként kell működtetni. Alapvető feladata: a jogszabályok elfogadtatási folyamatának rendszeres monitorizálása és nyilvánossá tétele (Erdélyi Monitor), ajánlások megfogalmazása a magyar politikai érdekképviselet (parlament, települési önkormányzatok), valamint a civil társadalom számára. Végül a törvények által szavatolt közjogosítványok gyakorlása. Az EMNT kezdeményező testületének (KT) alapvető feladata az EMNT létrehozása. Ehhez szükséges az elméleti-jogalkotói műhelymunka. Az autonómia befogadására alkalmas politikai-társadalmi környezet megteremtése a kommunikációs munkacsoport feladata. A szervezési keret megteremtése - regisztrációs-demográfiai munkacsoport feladata. A Sepsiszentgyörgyi Fórum állásfoglalásában megerősítette, hogy szükséges Székelyföld területi autonómiája. Kérik a Románia-szerte szórványban élő nemzettársakat, hogy segítsék őket ennek kialakításában. A területi autonómia azt a célt is szolgálja, hogy a Székelyföldön létrehozott anyagi javak legnagyobb része itt élő honfitársaink javát szolgálja, és ne tűnjön el az állami költségvetés feneketlen zsákjában. A Székelyföldön létrehozandó sem sérti Románia állami egységét, a román nemzeti érdekeket. A Sepsiszentgyörgyi Fórum felhívást adott ki a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében, hivatkozva a Csoóri Sándor által gyűjtött több százezer kárpát-medencei magyar aláírására. Az RMDSZ Operatív Tanácsa a törvény módosítására vonatkozó álláspontja kialakításában nem konzultáltak sem a politikai képviselet, sem a civil társadalom szerveződéseivel, így az nem tekinthető az erdélyi magyar közakarat megjelenítésének. - A kollektív bűnösség Isten- és emberellenes elve alapján a kommunista rezsim kegyetlenkedései nemegyszer tömegméreteket öltöttek, sőt, tömeggyilkosságokba torkollottak. A nacionalizmussal párosuló ateista államideológia következményei a szintén osztályellenségnek tekintette a kisebbségi magyarságot és a magyar történelmi egyházakat. A Sepsiszentgyörgyi Fórum javasolja, hogy a parlament november 15-ét, az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsa a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. /Mit akar a Sepsiszentgyörgyi Fórum? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2003. június 3.
Nyilvánvalóvá vált a sepsiszentgyörgyi fórumon, hogy az erdélyi magyarság önrendelkezési jogát, autonómiáját senki nem adja ajándékba, azt a román parlamentnek el kell fogadnia. Csapó. I József volt szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című, 2002-ben Székelyudvarhelyen kiadott munkájában megírta az államon belüli önkormányzást, a Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a nemzeti közösségek regionális autonómiájának statútumát, és elkészítette a keret-törvénytervezetet a nemzeti közösségek egyéni és kollektív jogairól. Kiderült mind Tőkés László, mind Toró T. Tibor, mind más szónokok, köztük Fodor Imre vagy Király Károly beszédeiből is: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ideiglenes ügyvezetőinek partnereket kell találniuk. Elsősorban az RMDSZ parlamenti frakcióit kellene megnyerniök. Párbeszédet kell kezdeményezniök az európai gondolatot felvállaló román elitértelmiséggel. A választásokon az RMDSZ-szel együtt kell indulniok. /Simó Erzsébet: Hogyan tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2003. június 3.
Rangos konferenciának ad otthont e héten Kovászna: az immár 37. kiadását megért régészeti ásatási beszámolók ülésszakát a kulturális és egyházügyi minisztérium, a Székely Nemzeti Múzeum, a Brassó megyei Történeti Múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Keleti-Kárpátok Múzeuma szervezi. Az egész hetes rendezvénynek jún. 2-án kezdődött.Az ülésszakhoz kapcsolódó, Új régészeti felfedezések Délkelet-Erdélyben című, az utóbbi öt évben Kovászna, Hargita és Brassó megyében végzett régészeti feltárásokat, fellelt tárgyakat bemutató időszakos kiállítás is nyílik. A tárlat anyagából azonos címmel magyar, román és angol nyelvű katalógus jelenik meg, a magyar nyelvű a Székely Nemzeti Múzeum saját kiadványaként, Bordi Zs. Loránd régész-muzeológus szerkesztésében. /Új régészeti felfedezések Délkelet-Erdélyben (Szakmai konferencia Kovásznán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2003. június 3.
Máj. 28-án Budapesten a Néprajzi Múzeumban Pozsony Ferenc zabolai származású kolozsvári egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke intézményteremtő munkájáért és kutatásaiért átvette a Györffy István-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjáról (Györffy István néprajzkutató, 1884-1939) elnevezett jelenkori legnagyobb néprajzi kitüntetést Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke adta át, a díjazott az alkalomból a szakma jeles képviselői jelenlétében Modernizáció és identitás a moldvai csángó falvakban címmel tartott előadást. /(fekete): Közélet: Györffy István-díjat kapott Pozsony Ferenc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2003. június 3.
Idén tizennyolcan /a színész szakon tizenhárman, a színháztudomány szakon öten/ végeznek a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Erdélyben több színház kínál az idén helyeket számukra, de a külföldi rendezők is megismerhetik őket a különböző határon túli seregszemléken, így a kisvárdai, illetve a pécsi színházi fesztiválon. Kovács Levente tagozatvezető kifejtette, az egyetem mindkét szak hallgatóinak számos lehetőséget biztosított a szakmai felkészülésre. Csíkszeredában öt, Marosvásárhelyen két, Nagyváradon három színészi állást hirdetnek, de pályázni lehet még székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi helyekre is. /Antal Erika: A végzős hallgatók nagy része a pályán marad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 3.
A Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny első számát bemutatták Kolozsváron, kiadója a Helyi Önkormányzatok Kutatócsoport, felelős szerkesztője Veress Emőd. A fiatal jogász Székelyudvarhelyen született, a sepsiszentgyörgyi Közigazgatási Főiskolán tanít. A Jogtudományi Közlönyt félévente megjelenő kiadványnak szánják. /Fecső Zoltán: Egy udvarhelyi az első magyar nyelvű jogi szaklap élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./
2003. június 4.
Kinek lehetnek hasznosak a sepsiszentgyörgyi vagy székelyudvar-helyi fórumok?" - vetette fel Markó Béla szövetségi elnök a szenátus ülésén jún. 3-án elhangzott politikai nyilatkozatában. Az RMDSZ elnöke mindezt Adrian Paunescu kormánypárti szenátor politikai nyilatkozatára reagálva fogalmazta meg, az SZDP politikusa ugyanis a sepsiszentgyörgyi fórum kapcsán nyilatkozott a szenátus plénumában. "Ezek a fórumok kizárólag Önnek használnak, Paunescu úr! Hiszen hogyan építhetne fel Ön hasonló magyarellenes retorikát az én, vagy a dialógust és az együttműködést választó szenátusi kollegáim felszólalásai mentén? Sehogy! Önnek van szüksége hasonló kezdeményezésekre, hogy ilyen, látszólag proromán és magyarellenes vehemenciára szert tegyen. Nekünk nincs szükségünk erre!" - szögezte le Markó Béla. Ugyanakkor hozzáfűzte: "Nem vagyunk hajlandóak arra, hogy egyes önjelölt osztályfőnökök felszólítására egyes eseményektől elhatároljuk magunkat." Markó kitért a fejlesztési régiók kérdésére is. Ennek kapcsán Markó fontosnak tartja a minél nyilvánosabb és minél szélesebb viták megszervezését. "Ne utasítsunk el egy olyan témát, amely nem csak a székelység, és nem csak a romániai magyarság, hanem az egész román társadalom számára igen fontos: életképes fejlesztési régiókra kell gondolnunk a jövő számára." /Markó Béla szenátusi politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2003. június 4.
Újabb egy évre szóló hírszolgáltatási szerződést írt alá 10 határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány jún. 3-án, Budapesten. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika illetve Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI- hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának vezetője emlékeztetett: 10 éve létesültek az első, a hír- és képszolgáltatás fogadására alkalmas műholdas állomások a határon túli szerkesztőségeknél. Hozzátette: a határon túli magyar szerkesztőségektől kapott visszajelzések szerint az MTI hírszolgáltatása tartósan beépült a kárpát-medencei magyar lapok szerkesztésébe. Az MTI híreinek felhasználásával ezek az újságok csökkenteni tudják piaci hátrányukat a környező országok többségi sajtójával szemben - jegyezte meg. /Továbbra is biztosított hírszolgáltatás. Szerződés az MTI és a határon túli magyar lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2003. június 4.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya újjáalakulása óta XIII. tudományos vándorgyűlését május 29-31. között Sepsiszentgyörgyön tartotta. Ötszáznál több résztvevő előtt 15 szakosztályban 180 dolgozatot és posztert mutattak be. Továbbképző tanfolyamok, a Keresztény Orvosok Szövetségének, valamint az EME-szakosztálynak a közgyűlése, fogadások, könyv- és gyógyszerbemutatók, kirándulás színezték a műsort. Érdeklődésre tarthat számot a Szegeden élő Obál Ferenc nyugalmazott professzor bemutatott kötete: Erdély és az orvostudomány szolgálatában. Emlékeim a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésről (Csíkszereda, 2003). /G. Gy.: EME orvostudományi ülés Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2003. június 5.
A legújabb kori magyar történelem botránykövévé vált a magyarországi kedvezménytörvény. Ha nyolcvanhárom esztendők után sem tudnak közös nevezőre jutni a felelős magyar politikusok a kárpát-medencei magyarság iránti felelősség ügyében, akkor bízzák talán inkább az egészet egy következő politikusi nemzedékre, mely könnyen megoldhatja a gordiuszi csomót, főleg, ha nem lesz már számottevő magyarság a határokon túl, s ezzel a ,,jószomszédok" érzékenysége is csökken, sőt: eltűnik, írta Magyari Lajos. Szomorú volt a magyarországi parlamenti vita, melyet az SZDSZ-es szónok okfejtése egyenesen gusztustalanná alacsonyított, csepegvén az ,,EU-s és jószomszédsági" gazsulálástól. Herényi Károly MDF-es képviselő kimondta a valót, hogy hazugság és mese a MÁÉRT 98 százalékos egyetértése, hiszen a határokon túliak kiszolgáltatottan, zsarolt pozícióban szavaztak, s különben is meddő az egész kormánypárti ,,megfelelési" igyekezet, mert sem a szomszédok, sem az EU-bürokraták gusztusának megfelelő törvényt soha nem lehet fabrikálni. /Magyari Lajos: Máról holnapra: A százalékok (sötét) mágiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2003. június 5.
A baróti tanulók háza és a párkányi szabadidő-központ többéves jó kapcsolatának köszönhetően a két város vezetősége is szorosabb viszonyt kíván kialakítani, jelezte Albert Dénes, Barót polgármestere. Tavaly az erdővidékiek jártak a Duna menti szlovákiai kisvárosban, a Barót-napok alkalmával pedig a felvidékiek viszonozták a látogatást, s ez alkalommal aláírták a szándéknyilatkozatot is. A testvérvárosi szerződés megfogalmazásával még várni kell a közigazgatási minisztérium és a szlovák követség, valamint a helyi tanács jóváhagyására. /(hecser): Szándéknyilatkozatot írtak alá. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2003. június 5.
Dálnokot műemlék templomáért és Dózsa-emlékéért keresik fel a turisták. Ma sem önálló, ma is Maksa község népes faluja. 1976-ban a főtéren felállították Szobotka András monumentális Dózsa-szobrát. A közeli református templomban a Székelyföld egyik legutóbb feltárt rovásírásemlékét őrzik, harangtornyában műkincs értékű harang található. Más látnivalók: millecentanáriumi emléktábla és a negyvennyolcas dálnoki hősök emléktáblája a templom cintermében. A parkocskában áll a két világháború 86 dálnoki áldozatának emléktáblája. Idevaló családból származott az író és költő Gaál József (1811-1866), valamint a két magyar neves katonatiszt, a vezérezredes Dálnoki Veress Lajos (1889-1976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), az I. hadsereg parancsnoka, volt magyar miniszterelnök. Itt él ma is a nyugalmazott mezőgazdasági mérnök Beczásy István, aki Bekerített élet című könyvében (Nagyvárad, 1995) megírta családja múlt rezsimbéli meghurcoltatásának történetét. /Kisgyörgy Zoltán: Dózsa György faluja: Dálnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2003. június 5.
260 kálvinista lélek alkotja Nagyajta református eklézsiáját. A templom karzat- és padmellvédjeinek kazettáit Vajdáné Pánczél Johanna tanítónő készítette 1999-ben. A hívek, ha nagyobb anyagi áldozatok árán is, de ragaszkodnak ahhoz, hogy állandó lelkészt tartson az eklézsia. /Kisgyörgy Zoltán: Alkotó örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2003. június 6.
A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői kérték, a román parlament nyilvánítsa november 15-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Remek ötlet. Mi pedig kérhetjük az RMDSZ platformjait, a bejegyzendő Magyar Polgári Szövetséget, az SZKT-t, a SZET-et, mindenféle fórumot, ahol magyarul beszélnek, nyilvánítsák 2003-at a szórvány kihalása évének. Ha már a tulipán kettészakadt, s a szirmok egyik fele Tőkés László, a másik fele Markó Béla kezében ragadt, állapította meg Irházi János. Szerinte a fórumosok fő célja a belső anyaország területi autonómiája, a Székelyföld teljes függetlenségének elérése. De mi lesz a szórvánnyal? - kérdezte.A mi szórványbéli sajátos problémáink megoldására megvalósítható terv kellene, sürgette Irházi. /Irházi János: Szórvágy. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2003. június 10.
Rácz Sándor, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Csapó József volt RMDSZ-szenátor kíséretében kéthetes körútján számos székelyföldi települést látogat meg. A tervek szerint mindenhol történelmi és aktuális politikai témákat felvető, nyilvános találkozókon vesz majd részt. A maga is földműveléssel foglalkozó Rácz egyben a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke is, és ebben a minőségében fejti ki álláspontját a magyar föld és a magyar földműves jövőjéről Magyarország EU-csatlakozása után. A körút első, jún. 9-i állomása Székelykeresztúr. A Munkástanács volt elnöke első ízben utazik Székelyföldre, és összesen kilenc településen szeretne a helyiekkel találkozni, hogy az 56-os forradalom, az autonóm magyar gondolkodás és a székelyföldi önkormányzatiság témáiról beszélgessen el velük. Jún. 10-én Gyergyószentmiklóson, másnap Kovásznán, 13-án Kézdivásárhelyen, 14-én Baróton, 17-én Sepsiszentgyörgyön 18-án Székelyudvarhelyen, és végezetül 19-én Csíkszeredában lesz a három személyiségből álló csoport. /Z. I.: Székelyföldön, magyar földről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 12-én kezdődik a 74. Ünnepi Könyvhét Budapesten. A Vörösmarty tér központtal zajló fővárosi esemény mellett több mint ötven magyarországi városban kezdődnek párhuzamos rendezvények. Tíz erdélyi magyar kiadó mutatja be könyvújdonságait. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, a hazai kiadók két standdal jelentkeznek: a székelyföldi kínálat (Charta - Sepsiszentgyörgy, Pallas-Akadémia és Pro-Print - Csíkszereda) a Corvina Könyvposta magyarországi kirendeltsége, a Kájoni Bt. forgalmazásában jelenik meg, míg a partiumi, közép-erdélyi kiadók (Koinónia, Kriterion, Komp-Press, Glória, Polis - Kolozsvár, Mentor - Marosvásárhely, Literator - Nagyvárad) könyvei a Mentor kiadó standján tekinthetők meg. A hivatalos katalógusban mintegy háromszázötven kiadvány szerepel, közülük hetvennyolcat határon túli könyvesműhely gondozott. A Mentor kiadó hat, a Polis kiadó négy könyvcímmel gyarapítja a listát. Az erdélyi kiadók - az ünnepi könyvhétre tervezett kiadványok mellett - régebbi könyveikkel is jelentkeznek. /Rostás-Péter Emese: KAF-kötet versenyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 12.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) RMDSZ-platform elnöksége /Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Ujvári Ferenc/ állásfoglalásában tiltakozott Székelyföld etnikai jellegének megváltozatása ellen. A XIII. századtól máig a Székelyföldön mintegy négyszáz kisebb-nagyobb településen élnek magyarok, románok, a történelmi Háromszék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Marosszék területén, jelenleg mintegy 700-750 ezer magyar és mintegy 100 ezer román lélek. Központilag irányított betelepítéssel történő románosítás folyik, aminek gyökerei - erdélyi vonatkozásban - a két világháború közötti időkbe nyúlnak. Akkor ez a folyamat köztisztviselők, hadsereg, tanítók-tanárok, illetve román egyházi intézmények személyzetei betelepítésével, továbbá a magyar-román határ melletti telepes falvakban ókirálysági román földművesek importálásával zajlott. A kommunizmus évtizedeiben folytatódott Erdély etnikai képének átrajzolása - a román nemzetstratégia jegyében. 1989 után az egymást követő román kormányzatok legegyértelműbb románosítási akciósorozata a Székelyföldön bontakozott ki. A tömbmagyarság régióinak vegyes lakosságúvá, a vegyes lakosságúak szórvánnyá (azaz 10 százaléknál kevesebb magyar által lakott településekké, térségekké) sorvasztása a bukaresti nemzetstratégia pontos menetrendje szerint folyik. Az 1989-es fordulat óta az ortodox és görög katolikus román egyházi intézmények és az állam erőszak-szervezetei (hadsereg, csendőrség, rendőrség) szervezése útján folytatódik a románosítás. Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen kaszárnyamonstrum-építések folynak, amikor a NATO-követelmények miatt Romániának nagyságrendekkel kell csökkentenie hadserege állományát, amikor az ország tömbrománság lakta vidékein jelentős katonai egységeket számolnak fel. Sajátságos megoldásként a betelepített katonai egységek "támogatnak" egyes székelyföldi "civil" román tanítási nyelvű iskolákat, így például Székelyudvarhelyen, olyan iskolákat, melyek tanulóinak többsége román vidékekről importált román fiatal.Ugyanígy folyik a román egyházi intézmények székelyföldi létrehozása. Ilyenek: Székelyudvarhelyen a csereháti görög katolikus akció és Csíkszeredában az ortodox püspökség, Marosfőn a kolostoregyüttes stb. Ez a románosítási folyamat ellentétes a Románia - mely alkotmányos demokrácia - alaptörvényei közé sorolt seregnyi nemzetközi jogi dokumentummal. /EMK-állásfoglalás a Székelyföld etnikai jellegének megváltozatása ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./
2003. június 16.
A Romániai Magyar Szó a budapesti 168 Óra hetilapból vette át Buják Attila cikkét. Az erdélyi magyar és román értelmiség sok kiváló képviselője találkozott évente a Bálványosi Szabadegyetemen. Buják Attila visszamenően is nevetségessé akarja tenni ezeket a találkozókat, ezért így jellemezte a szabadegyetemet: a korábbi magyar miniszterelnök divatba hozta a szokást, hogy a Szent Anna-tó partján, szabadegyetem keretében meglátogatja Ceausescu medvéit. Buják Attila kirohant B. Zs., „egy magyarországi újságíró", ellen, aki az „ír, baszk és a korzikai modellekre hivatkozott". Buják hangsúlyozta, hogy Sepsiszentgyörgy Romániához tartozik, itt nyilatkozta B. Zs.: „El tudjátok képzelni, mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a déltiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írják a szobraikra, amit akarnak?... Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk, de meddig még?" Eddig az idézet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs szükség arra, hogy „a magyarországi közélet legalja - így beszélt - Erdélybe jöjjön tanácsokat osztogatni". Az újságíró különben Orbán Viktor környezetéhez tartozik, mi több, a barátja, de ez nem jelent semmit – fűzte hozzá Buják. Buják elismerte, a román nacionalizmus sok túlkapását, de nem tapasztalta, hogy oda-vissza bárki bárkin pokolgéppel akart volna elégtételt venni. Buják elismeréssel írt a jelenlegi magyar kormány munkájáról: van a ki tárgyal, utazik, egyeztet, „próbálja elfogadhatóvá tenni a romos, horpadt státustörvényt”. Buják szerint: a „státustörvény erősíti a szomszédok nemzetállami sovinizmusát (a magyar sovinizmust szintúgy), a valódi érdekképviselet tompítja ezt a balkáni érzületet.” (168 Óra) /Buják Attila: A baszk modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
