Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2006. július 27.
A Színművészeti Egyetemen idén a színész szakra 19-en, a bábszínész szakra 15-en, a zenepedagógia szakra pedig 11-en jelentkeztek. A színész szakra 7 diák tandíjmentes és 5 diák tandíjas helyre jutott be. A bábszínész szakon öten a tandíjmentes és öten a tandíjas helyekre jutottak be. A zenepedagógia szakra 11-en jutottak be, a tandíjmentes helyeket hét, a tandíjas helyeket négy diák foglalta el. Kovács Levente professzor, a színművészeti egyetem magyar tagozatának dékánja kiemelte, az idei felvételi színvonala jó volt. A csíkszeredai jelentkezők számarányának növekedése összefügg a Csíki Játékszín sikeres évadjaival. Udvarhely az ODIF (Országos Diák-színjátszó Fesztivál) fellegvárának számít és a Vitéz Lelkek nevű csoport állandó forrása az újabb tehetségeknek. De a sepsiszentgyörgyi felvételizők folyamatos jelenléte is összefügg az ottani színház igen színvonalas működésével. Csökkent a marosvásárhelyi résztvevők száma, ez a színház és a közönség közötti válságos kapcsolat egyik következménye. Idén minden végzősüknek sikerült elhelyezkednie, voltak, akik Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely vagy Gyergyószentmiklós felé mentek. /Ferencz Melánia: Színvonalas felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2006. július 29.
A sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány e héten nyolcadik alkalommal szervezte meg Kommandón a cigányfolklór-tábort. A táborlakók mintegy tíz országból érkeztek. A szászcsávási cigánytáncokat haladóknak Kiss István és Demeter Erika tanította, kezdőknek pedig Tőkés Zsolt és Kádár Kata. A talpalávalót a szászcsávási cigányzenekarok szolgáltatták. A tábori program keretében előadást tartott Orza Calin, Fazakas Gyula, dr. Pávai István és dr. Pozsony Ferenc. /Bodor János: Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
2006. július 29.
A harminchatodik Bao-Bao-túrára indultak a napokban a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör tagjai, csángó és székelyföldi fiatalok. Az évente szervezett néprajzi és honismereti tábor ezúttal az Úz völgyében kezdődik. Kakas Zoltán, a nemerések vezetője elmondta: idén is tíz-tizenkét előadó beszél majd környezetvédelemről, helytörténetről, turistajelzést festenek, lesz etnobotanikai gyűjtés, továbbá frissítik korábban gyűjtött, népi hiedelemvilággal, vallási néprajzzal kapcsolatos anyagaikat. Az csinódi erdei iskolában a táborozók házigazdája Sepsiszéki Nagy Balázs, a létesítményt tető alá hozó Juniperus Egyesület vezetője. /(mol): Az Úz völgyében a nemerések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
2006. július 29.
Vetró B. András szobrász kézdivásárhelyi műtermében dr. Rákossy Árpád, egyszer koncepciós perben, másodszor 1956-os ,,politikai bűnbeesés” miatt elítélt kétszeres jogászdoktor portrészobra készül. A szobrászművész több alkotása áll már köztereken. Többszöri felhívás ellenére egyetlen jogász, bíró, ügyvéd sem ajánlott fel egy árva garast sem a Rákossy-szoborra. 1956 felől nézvést a magyarság majdnem mártírsorsú férfiembere, aki az igazság és a magyarság szolgálatáért feláldozta életét, akinek a hátába a márianosztrai börtönben krisztusi keresztet hasítottak. Vannak viszont – nem jogászok -, akik úgy vélik: ,,miért magyarkodott annyit!?” Többek között egy Chicagóban élő felsőcsernátoni, egy kézdivásárhelyi nyugdíjas tanító adományozott a szoborra. – Rákossy Árpád az 1956-os forradalomban való részvételéért elítélt jogászok legjelesebbike. 1941-1947 között Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is ,,szolgált”. /(S. L.): Vetró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
2006. augusztus 1.
A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
2006. augusztus 1.
Rétyi Ödön sepsiszentgyörgyi helyi tanácsos kilépett az SZDP-ből azzal az indokkal, hogy nem létezik kommunikáció a párton belül. Rétyi Ödön az elmúlt évig a területi SZDP-szervezet alelnöki tisztségét töltötte be. 2004-ben az SZDP polgármesterjelöltje volt, és a második fordulóba jutott a jelenlegi polgármesterrel, Albert Álmossal együtt. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./
2006. augusztus 1.
Az ÚMSZ most induló sorozatában olyanok emlékeznek a magyarországi 1956-os forradalom hatására, Erdélyben bekövetkezett eseményekre akik elszenvedték az akkori retorziót. Puskás Attilát huszonnyolc éves korában zárták börtönbe, amiért tanárként nyilvánosan rokonszenvezett az ötvenhatos budapesti szabadságharccal Csíkdánfalván. Ő még a szamosújvári börtönben is megemlékezett társaival március 15-ről, valamint október 23-ról. Puskás Attilát szabadulása után, 1964-től az 1989-es rendszerváltásig megfigyelés alatt tartotta a román állambiztonság. Letartóztatása Sántha Imre diák versesfüzetéhez kötődik. Az érettségi előtt álló iskolás fiú abbahagyta a tanulást, elment otthonról és Sepsiszentgyörgyön próbált új életet kezdeni. Maga mögött hagyott egy levelet, melyben elmagyarázta szüleinek, hogy ne keressék, mert az általa hátrahagyott, rendszernek nem tetsző írásai kellemetlenséget okoznának neki. Házkutatást tartottak Sántháéknál, és megtalálták a tanuló versesfüzetét. 1959 tavaszán tartóztattak le tanárokat és diákokat, rendszerellenes szervezkedés címén. Puskás Attilának megmutatták Sántha Imre verseit. Puskás Attila saját versét is felolvasta Október 23. címmel, éppen 1956. november 4-én, egy lakodalmon. Ezután gyász-szalagot viselt a meghalt forradalmárok emlékére. Másik „bűne” volt, hogy megkérte Lőrincz János társát: ne hagyja ki a tananyagból a magyarországi felkelésben szerepet vállalt irodalmárokat és költőket, mert részei a magyar irodalomnak. Puskást 1959. május 12-én letartóztatták, húsz év kényszermunkára ítélték, és további tíz évvel toldották meg szabadságvesztéses büntetését „tiltott iratok terjesztéséért”. Emlékezete szerint 1963 végén, 1964 elején a börtönben megindult a fegyencek átnevelése. Vasárnaponként önkéntes rabok ismertették „bűneiket” a román munkásállam ellen, megbánták ezeket, és megfogadták, hogy megváltoznak. A beismerőknek le kellett leplezniük azokat a cellatársaikat, akik a börtönben is folytatták korábbi tevékenységüket. Puskást édesanyja csak egyszer látogathatta meg. A közkegyelmi törvénynek köszönhetően 1964. augusztus 3-án szabadult. Feleségénél húzódott meg, aki elvesztette állását, amiért nem vált el Puskás bezárása után. Barátai, köztük Dankanits Ádám történész, pénzt és ruhaneműt gyűjtöttek a frissen szabadultnak. Puskás először munkásként kereste meg kenyerét, majd kereskedelmi áruszakértő volt 1971-ig, amikor végre sikerült végzettségének megfelelő állást kapnia. Ezután is évekig figyelte a Szekuritáté, követték, besúgókat próbáltak beszervezni környezetébe. /Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
2006. augusztus 2.
Kató Zoltán lemondása után ideiglenes igazgatót neveztek ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élére, Vargha Mihályt, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Galéria vezetőjét. Kató Zoltán azért nyújtotta be lemondását, mert az intézményben dolgozó szakemberek többsége elégedetlen volt az igazgató vezetési stílusával. A belső vizsgálat elmarasztalta Kató Zoltánt, és megállapította, hogy alkalmatlan az intézmény vezetésére. /Kovács Zsolt: Vargha Mihályt nevezték ki a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes vezetőjévé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2006. augusztus 2.
Sepsiszentgyörgyön a Kórház utcai felüljáró körforgalmában a zöld sziget közepén ültetgetik vissza a kertészet munkásai a kitépett virágokat. Vandálok jártak itt – mondják. Felelőtlen emberek városszerte rombolnak és dúlnak, kitapossák a virágokat vagy kitépik tövestől, s szerteszórják. Mások meg éppenséggel lopnak, hét tuját loptak el egyetlen éjszaka alatt. /(vop): Vandálok városa (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2006. augusztus 3.
Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2006. augusztus 5.
Vígh István közel száz, kétméteres és ennél magasabb, többnyire vegyes technikájú alkotásából nyílt kiállítás Debrecenben. A munkák ,,származási helye” a négy kontinens, ahol a művész megfordult és alkotott: Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália. A kiállításon nagyszámú erdélyi, székelyföldi, illetve háromszéki ihletésű munka szerepel. A megnyitón a művész debreceni hívei mellett részt vett a Debrecenben 1927 óta működő nemzetközi Nyári Egyetem több mint harminc országból származó, háromszáz főnyi, magyar nyelvet tanuló hallgatója. Ez alkalomra jelent meg Vígh István 250 oldalas, Halmitól Debrecenig New Yorkon és Quean-beyan át című önéletrajzi albuma, amely a művész saját alkotásaival illusztrált önéletírását tartalmazza. A debreceni rendezvényt megelőzte a művész szülővárosában, a Szilágy megyei Halmiban, a településnek adományozott közel száz alkotás nemzetközi részvétellel szervezett megnyitója. Vígh István, az erdélyi alkotótáborok résztvevője és patrónusa, a sepsiszentgyörgyi színház egykori díszlet- és jelmeztervezője, a bibarcfalvi Szent László-falikép restaurálója, Sepsiszentgyörgy déli városkapujának tervezője és számos háromszéki tárgyú képzőművészeti alkotás szerzője augusztusban lesz 70 éves. /Sylvester Lajos: Vígh István debreceni kiállításai (Egy világvándor hazatér). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./
2006. augusztus 7.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényének köszönhetően három napig a színjátszás fellegvárának számított Vargyas. Az unitárius egyházközségekből 450 fiatal gyűlt össze az amatőr színjátszó-találkozóra. A gálaműsoron fellépett az ODFIE választmányából és az unitárius teológia hallgatóiból verbuválódott csapat is. A zsűri a sepsiszentgyörgyiek Csehov-feldolgozását találta a legjobb előadásnak, őket Várfalva-Sinfalva egyesített csapata és Torockó követte. /Hecser László: Amatőr színjátszó-találkozó – nem középiskolás fokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2006. augusztus 7.
Sepsiszentgyörgy és Kovászna fürdőváros ötven cserkésze képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget a Reformátusok V. Világtalálkozóján, akiket a szövetség országos elnöke, Gaál Sándor vezet. A világtalálkozó számos rendezvénye közül igen fontos szerepet tölt be a felvidéki Gombaszögön létrehozott nemzetközi cserkésztábor, amely augusztus 10. és 15. között tartja nyitva kapuit. Célja, hogy alkalmat teremtsen a különböző egykori magyar részek fiataljainak ismerkedésére, a jelenlevők megismerkednek Felvidék történelmi nevezetességeivel, az itt élő magyarság viharos történelmével. /(kisgyörgy): Háromszéki cserkészek a Reformátusok V. Világtalálkozóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2006. augusztus 7.
A Szatmárnémeti MADISZ immár tizedik alkalommal rendezte meg Mezőpeteriben a kézműves– és néptánctáborát. Kánya László, a szervezet társelnöke szerint ez a táborozási lehetőség egyedülálló a maga nemében, hiszen egyedüli lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy megismerkedjenek a vidék, azaz Szatmár megye hagyományaival, táncaival, népdalaival. A tábornak a Mezőpetri Általános Iskola adott otthont. A közel hetven táborlakó megismerkedhetett a szatmári és mezőségi táncokkal és népdalokkal. A talpalávalót a sepsiszentgyörgyi Piraszló és a nagyváradi Kicsi és csapata együttesek biztosították. /Bodnár Gyöngyi: Véget ért a tizedik kézműves– és néptánctábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 7./
2006. augusztus 8.
Augusztus 7-én az Evenimentul Zilei című napilap közölte, hogy a Szekuritátéval kapcsolatban állók iratán többek között RMDSZ-es politikusok neve szerepel. Az újság kiemelte Markó Béla kijelentését, miszerint adott nyilatkozatokat a Szekuritáténak, azonban a cikk nem közölte a nyilatkozattétel körülményeit. Az oldalon helyet kapott az átvilágítás egyfajta kronológiája is, amelyben az átvilágító bizottság /CNSAS/ által leleplezett „legfontosabb név” a Bárányi Ferencé. A szerző elhallgatja, hogy a politikából visszavonulni kényszerült egykori RMDSZ-es egészségügyi miniszterről később bebizonyosodott, hogy nem végzett politikai rendőri tevékenységet. A lap Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnökének nyilatkozatát idézte: több mint száz politikusról derítik ki – köztük „az RMDSZ vezetőinek többségéről” -, hogy együttműködtek az egykori kommunista titkosszolgálattal. Tavaly, 2005. augusztus 30-án a Cotidianul című lap vádolta együttműködéssel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Ez a cikk feltételezéseket közölt sokat sejtető címmel és alcímekkel. Markó nem tagadta, adott nyilatkozatot a Szekuritáténak: Lábujjhegyre állt ország című interjúkötetben írt erről. Eszerint a Szekuritáté egy sepsiszentgyörgyi incidenssel, a robbantással kapcsolatban íratott vele nyilatkozatot. Az RMDSZ-es politikusok feltételezett szekusmúltja Traian Basescu államfő egykori tanácsosának, a korrupciós gyanú miatt lemondott Elena Udreának köszönhetően merült fel ismét. Udrea az Antena 3 televízió július 27-i beszélgető műsorában kijelentette: összefüggés lehet a politikusok dossziéinak tervezett nyilvánosságra hozatala és aközött, hogy a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elutasította a titkosszolgálat igazgatójának lemondását, amelyet korábban az államfő elfogadott. Udera szerint a kapcsolat Verestóy Attila, a bizottság alelnöke lehet, illetve „párttársainak hosszú sora, akiknek gondjuk akadhat a titkosítás megszüntetése nyomán”. Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője büszke arra, hogy pártjának sikerült maga köré gyűjtenie számos egykori titkosrendőrt, és az alakulat szavazóit minden jel szerint ez nem zavarja. /Szőcs Levente: Átvilágítósdi magyarokkal a főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2006. augusztus 8.
Várhatóan rábólint a Kovászna Megyei Tanácstól származó és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól az 1970-es évek elején elvett tárgyak visszaszolgáltatására vonatkozó kérelemre a Művelődésügyi Minisztérium, nyilatkozta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A Székely Nemzeti Múzeum korábban ugyan visszakérte a tárgyakat, de a törvény értelmében a kulturális intézmény fenntartójának, a megyei tanácsnak kell igényelnie a restitúciót. Szerepel a több mint harminc évvel ezelőtt átvett tárgyak között az a rézágyú is, melyet Gábor Áron öntetett 1848-ban. Mindeddig Románia Nemzeti Történelmi Múzeuma elzárkózott a tárgyak visszaadásától. /Esély a tárgyrestitúcióra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2006. augusztus 9.
A sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság adatbázisát bővítik azok az építészhallgatók, akik ezekben a napokban a háromszéki kúriafelmérő-program keretében végzik egyetemi gyakorlatukat. A folyamatosan pusztuló épített örökséget leltározzák, dokumentálják, adataik alapján bármikor elkezdhető egy épület helyreállítása. Ez a második év, amikor a Kolozsváron tanuló építészhallgatók közül néhányan itt dolgoznak, a fiatalok korábbi munkáját felhasználták a tavaly megjelent Kúriák földje – Háromszék című könyv összeállításánál is. A kéthetes diáktábort Hlavathy Izabella és Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi építészmérnökök kezdeményezték. Az egyetemisták vizsgálják az uzoni, szentkatolnai, csernátoni és nagyajtai önkormányzatokhoz tartozó kúriákat, a mostani munka után nyolc udvarházról lesz több információ. /(mózes): Megörökítik az eltűnő épített örökséget (Kúriafelmérő-program Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2006. augusztus 9.
A sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság adatbázisát bővítik azok az építészhallgatók, akik ezekben a napokban a háromszéki kúriafelmérő-program keretében végzik egyetemi gyakorlatukat. A folyamatosan pusztuló épített örökséget leltározzák, dokumentálják, adataik alapján bármikor elkezdhető egy épület helyreállítása. Ez a második év, amikor a Kolozsváron tanuló építészhallgatók közül néhányan itt dolgoznak, a fiatalok korábbi munkáját felhasználták a tavaly megjelent Kúriák földje – Háromszék című könyv összeállításánál is. A kéthetes diáktábort Hlavathy Izabella és Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi építészmérnökök kezdeményezték. Az egyetemisták vizsgálják az uzoni, szentkatolnai, csernátoni és nagyajtai önkormányzatokhoz tartozó kúriákat, a mostani munka után nyolc udvarházról lesz több információ. /(mózes): Megörökítik az eltűnő épített örökséget (Kúriafelmérő-program Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2006. augusztus 10.
A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./
2006. augusztus 11.
Amíg – a külvilág felé legalábbis – egységes szociáldemokraták ültek a kormányban, senkinek nem jutott eszébe a titkosszolgálatok megreformálása, amióta azonban a széthúzó koalíció került hatalomra, a szolgálatok fölött már jó ideje marakodik az államelnök és a kormányfő. Hiába kormánytag az RMDSZ, nagyítóval is legfeljebb elvétve lehet találni magyar nemzetiségűeket bármely titkosszolgálatban. Az RMDSZ-nek meg kell ragadnia az alkalmat, hogy olyan módosítások szülessenek, melyek révén a titkosszolgálatok valóban a román állam érdekeinek védelmezőivé, s nem a többségi nemzet kisebbségek fölötti hegemóniájának biztosítékaivá válnak. Jelenleg a hírszerzőknek a magyar nem más, mint „potenciálisan megbízhatatlan elem”. Fura egybeesés, hogy éppen most, amikor a magyarság képviselőinek helyet kellene biztosítani a titkosszolgálatokban, mintegy a „magyarok megbízhatatlanságát” alátámasztandó robbant ki a sepsiszentgyörgyi szurkolóbotrány, amely Vadim Tudort újabb magyargyalázó tirádákra ragadtatta, mert történetesen a szentgyörgyi közönség nem Brassónak, hanem a Ferencvárosnak szurkolt egy női kézilabda-mérkőzésen. /Bálint Zsombor: Magyarok a titkosszolgálatban és annak célkeresztjében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2006. augusztus 12.
Gombamódra szaporodnak a művészeknek néhány napos-hetes teljes ellátást biztosító rendezvények. Egyfajta huszonegyedik századi mecenatúra ez. Az alkotók immár egyre népesebb csoportja választja majdhogynem életformájául a táborozást. Az egyik tábor a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt működő, Molnár János teológia professzor és Molnár Jánosné református lelkipásztor támogatását élvező, Essig művészházaspár vezette Kalotaszegi Alkotótábor. A táborban tizenegy esztendő alatt több mint 400 műalkotás született, amely részben az árva és nehéz sorsú gyermekek szálláshelyéül szolgáló zsoboki Bethesda-otthon falait díszíti. A tábor művészeti irányítója Banner Zoltán. Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megtekinthető az idei tábor termése A tábor törzsgárdájához tartozó Fodor N. Éva, Szabó Vilmos, Bordy Margit és Tompos Opra Ágota munkásságát a kolozsvári közönség – egyéni kiállításaiknak köszönhetően – jól ismeri. A sepsiszentgyörgyi Simó Enikőnek most a kalotaszegi templomok világa állt alkotásai középpontjába: a textilművész kiruccanása a festett világba. A főszervező Essig Klára jobbára a népi építészet eszköztárából. A székelyudvarhelyi Kalló László szintén építészeti elemeket fogalmazott vízfestményébe. /Németh Júlia: Az alkotói szabadság jegyében. Táborzáró csoportos tárlata Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2006. augusztus 14.
Háromszéken Sepsiszentgyörgy belvárosi református templomában tartották az V. Magyar Református Világtalálkozó nyitórendezvényét augusztus 13-án, vasárnap. Igét hirdetett Katona Jenő erdélyi származású, Észak-Amerikában élő református lelkész. A hit és a magyarság megőrzésének parancsáról szólt, a zsidóság meg a románság nemzeti összetartozását követendő példaként említve. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Bocskai Istvánról, Magyarország és Erdély fejedelméről beszélt. Ezután felavatták Sepsiszentgyörgyön a Sepsi Református Egyházmegye Gyárfás Jenő utcai székházát. /(sylvester): V. Magyar Református Világtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./
2006. augusztus 14.
Elégedetlenséget váltott ki Sepsiszentgyörgyön az RCS kábeltelevízió társaságnak az a döntése, amely felfüggesztette a Discovery és a Hallmark csatorna magyar szinkronos változatának sugárzását, így a két adó műsorainak csak az angol nyelvű, román felirattal ellátott változata hozzáférhető. /Kovács Zsolt: Műszaki gondok miatt hiányzik a magyar szinkron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2006. augusztus 14.
Egyes információk szerint a rendőrségbe beépített emberek segítik a háromszéki kábítószer-terjesztő hálózatokat, ezért eredménytelenek a rendőrségi razziák. György Ervin prefektus figyelmeztetett a kábítószerezés terjedésére. „Több fiatal panaszolta, hogy a sepsiszentgyörgyi diszkókban, bárokban kínálják a kábítószereket” – mondta el György Ervin Kovászna megyei prefektus. A rendőrség hisztériakeltésről beszélt, azt állítják, hogy csupán elszigetelt esetekről lehet beszélni Háromszéken. – Azt mondják, hogy egyik terjesztő hálózat ágai Kovásznába is kinyúlnak. Az egyik terjesztő hálózatnak itt van a központja – a kábítószereket Brassóból szerzik be és nagyrészt Sepsiszentgyörgyön terjesztik. Laurentiu Todoran rendőr-főkapitány szerint nem jelentős a fogyasztás, Hasonló szellemben foglalt állást Corneliu Campeanu városi rendőrkapitány: „ Nincsenek információink arról, hogy Sepsiszentgyörgyön jelen lennének a kemény drogok. Ne gerjesszünk feleslegesen feszültséget. Nem beszélhetünk jelenségről a városban, és a helyzet ellenőrzésünk alatt áll”. Dr. Mátéffy György, a Megyei Kórház /Sepsiszentgyörgy/ ideggyógyász főorvosa több drogfogyasztásos esetet kezelt. Háromszéken egyaránt fordult elő kábítószertermesztési és -fogyasztási eset. /Domokos Péter: Fű nő a székely diszkókban. Virágzik a kábítószer-kereskedelem a háromszéki szórakozóhelyeken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2006. augusztus 15.
A nyugat-európai fiatalok kelet-európai társaiktól merítenek tenni akarást azok a Máltai Szeretetszolgálat (MSZSZ) ifjúsági szervezeteihez tartozó, különböző országokban élő fiatalok, akik részt vesznek a X. Eurocamp nemzetközi táborban a Sepsiszentgyörgy és Előpatak között található Benedek-mezőn. A táborban albán, lengyel, litvániai, magyarországi, németországi, romániai, szerbiai, valamint ukrajnai fiatalok vesznek részt. /Domokos Péter: Szeretetszolgáló európai fiatalok. Nemzetközi Tábor zajlik a háromszéki Benedek-mezőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2006. augusztus 21.
Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztek a magyar államalapításról augusztus 20-án. Az Erzsébet park melletti katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke Antall József néhai magyar miniszterelnök tizennégy évvel ezelőtti szavait idézte: „A magyarság önmérséklettel és bölcsességgel veszi tudomásul az új Európa és egy rendezett világ követelményeit, lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de arról nem, hogy minden kisebbségnek, a magyar kisebbség minden tagjának meg kell kapnia az emberi és a kisebbségi jogokat. Ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk”. Márton Árpád parlamenti képviselő, területi RMDSZ-elnök Szent István király munkájának állami, egyházi és nemzeti jelentőségét emelte ki. – Szent Istvánnak egységes nemzetet sikerült kovácsolnia, amelynek eredménye az, hogy a Kárpát-medencében ma is létezik egy erős, egységes nemzettudattal élő magyarság, amelynek közös ünnepe a magyar állam ünnepe – jelentette ki a politikus. „Omladozik az ezeréves otthon, mert mi homokra akarjuk gyorsan, sikeresen felépíteni életünket” – jelentette ki szentbeszédében Szabó Lajos plébános, aki áldásában így fohászkodott: Hol vagy, István király? Védd meg a magyar jövő zálogát, hogy híres Pannóniában újra virágozzék a hit, a remény és a szeretet. /”Hol vagy, István király?” = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
2006. augusztus 21.
A kézdiszentléleki Perkő-hegy a történelmi Háromszék és a Szentföld néven nyilvántartott Felső-Háromszék augusztus 20-i búcsújáró helye. Szent István király napján a régió öt más településén is tartottak ünnepet és zarándoklatot, valamint szentmisét celebráltak. Kézdiszentléleken és Mikóújfaluban falunapok előzték meg a búcsút. Ugyancsak Szent István a védőszentje Kovászna fürdőváros templomának, ahol T. Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános és a környék papsága tartott ünnepi szentmisét. Sepsiszentkirályon augusztus 20-án, a református templomban gyűlt össze a falu népe. /Kisgyörgy Réka: Perkő-hegyi búcsú. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2006. augusztus 25.
Török Árpád, a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola tanára /sz. 1944/ diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia karán szerzett. Helytörténettel fiatal tanár kora óta foglalkozik. Pedagógusi pályafutását Csíkszentdomokoson kezdte el 1970 januárjában, és ahogy a nagyközségbe került, feltérképezte a települést, összeszedte a helyneveket. A Nagyhagymásról, a Gyimesek vidékéről, a Felcsíkról, a Gyergyó-övezetről és a Gyergyói-havasokról készült ismeretterjesztő dolgozatait a Hargita napilap is leközölte. A tanulókat is bevonta a kutatásba, az évek alatt nyolc nyári expedíciókat szervezett. Alaposan tanulmányozta a Keleti-Kárpátokat, képanyagot is összegyűjtött, még 50 éves diapozitívjai is vannak. Sepsiszentgyörgyre 1975-ben került középiskolai tanárnak, itt is bevonta diákjait a munkába. Azután az iskolájukban beindult a turisztikai posztliceális tagozat, ami külön lehetőséget jelentett arra, hogy a tanulók egy-egy témában megvizsgáljanak, leírjanak egy falut, jelenséget vagy templomot. Az évek során összegyűjtött ismeretanyag lassan könyvé, sőt könyvekké állt össze: három kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgyről szóló útikalauz ezelőtt öt évvel három nyelven, magyarul, románul és angolul, utána egy ötös sorozatot indított el, mely tartalmazza Sepsiszentgyörgyöt, az Olt-vidéket, a nyáron pedig megjelent a sorozat harmadik része, a Maros vidéke, a forrástól egészen Szegedig. A negyedik lesz Észak-Erdély, Bukovina, az ötödik Erdélynek tíz témakörben történő feldolgozása, bemutatása. Úgy látja, hogy inkább a külföldiek igénylik az ilyen típusú könyveket. /Némethi Katalin, Tibodi Ferenc: Csíkszentdomokostól Szentgyörgyig. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 25./
2006. augusztus 25.
Török Árpád, a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola tanára /sz. 1944/ diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia karán szerzett. Helytörténettel fiatal tanár kora óta foglalkozik. Pedagógusi pályafutását Csíkszentdomokoson kezdte el 1970 januárjában, és ahogy a nagyközségbe került, feltérképezte a települést, összeszedte a helyneveket. A Nagyhagymásról, a Gyimesek vidékéről, a Felcsíkról, a Gyergyó-övezetről és a Gyergyói-havasokról készült ismeretterjesztő dolgozatait a Hargita napilap is leközölte. A tanulókat is bevonta a kutatásba, az évek alatt nyolc nyári expedíciókat szervezett. Alaposan tanulmányozta a Keleti-Kárpátokat, képanyagot is összegyűjtött, még 50 éves diapozitívjai is vannak. Sepsiszentgyörgyre 1975-ben került középiskolai tanárnak, itt is bevonta diákjait a munkába. Azután az iskolájukban beindult a turisztikai posztliceális tagozat, ami külön lehetőséget jelentett arra, hogy a tanulók egy-egy témában megvizsgáljanak, leírjanak egy falut, jelenséget vagy templomot. Az évek során összegyűjtött ismeretanyag lassan könyvé, sőt könyvekké állt össze: három kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgyről szóló útikalauz ezelőtt öt évvel három nyelven, magyarul, románul és angolul, utána egy ötös sorozatot indított el, mely tartalmazza Sepsiszentgyörgyöt, az Olt-vidéket, a nyáron pedig megjelent a sorozat harmadik része, a Maros vidéke, a forrástól egészen Szegedig. A negyedik lesz Észak-Erdély, Bukovina, az ötödik Erdélynek tíz témakörben történő feldolgozása, bemutatása. Úgy látja, hogy inkább a külföldiek igénylik az ilyen típusú könyveket. /Némethi Katalin, Tibodi Ferenc: Csíkszentdomokostól Szentgyörgyig. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 25./
