Két erdélyi külső tagot fogadott soraiba Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 8-án Budapesten, a közgyűlésén: Németh Sándor matematikust, a BBTE nyugalmazott tanárát, valamint Néda Zoltánt, a BBTE fizikaprofesszorát. Az ülésen az MTA Nyelvtudományi Intézete együttműködési megállapodást kötött a Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen és Beregszászon működő kutatóállomás-hálózatban dolgozó kutatókkal. A megállapodást a kutatóállomások és munkatársaik képviseletében Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, valamint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója látta el kézjegyével. /Erdélyiekkel bővült a magyar Akadémia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./ „A mai Magyarország szeretné az őt körülvevő magyarság számára biztosítani, hogy tudása és mindenkori nyelve egységben fejlődjön” – mutatott rá a dokumentum lényegére Marosi Ernő, az MTA alelnöke. Kenesei István az együttműködés példájaként említette az új értelmező kéziszótárt, amelybe a környező országok magyarlakta területein használatos szavak és kifejezések is bekerültek. Az eredmények közé sorolta a Magyar Nyelvi Korpusz elnevezésű elektronikus adatbázist is. „Száznyolcvan millió fölötti, állandóan bővülő adatállományban lehet mindenfajta szempont szerint keresgélni a világ minden tájáról. Ebbe beleépült a határon túli kutatóállomások munkája körülbelül 20-30 millió szóval” – mondta Kenesei István. Kezdeményezik a Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációját is. /Nyelvtudományi együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2007. május 10.
Együttműködés keretében olyan adatbázist hoznak létre a román-magyar határ menti térségekben élők számára, amely tartalmazza a megfelelő szakmai tudással rendelkező pályázatírók neveit, referenciáit, elősegítve ezzel a román nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban, illetve az európai területi együttműködés keretében előirányzott források felhasználását mondta május 9-én Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, aki Szatmárnémetiben részt vett az új magyar nemzetpolitika bemutatását szolgáló erdélyi információs napok rendezvényén. Bukarestben és Kolozsváron már tartottak hasonló összejövetelt, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Aradon ülnek össze a magyar nemzetpolitika illetékeseivel a helyi önkormányzati és civil szféra képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői. /Pályázatírók adatbázisa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2007. május 10.
Május 7-én indult Máramarosszigeten, május 24-én zárul Aradon Feiszt György történész, levéltáros (Szombathely) és Gróf László térképtörténész, a Királyi Társaság tagjának (Oxford, Anglia) erdélyi előadó körútja. Gróf László Vajdahunyadon és Aradon Erdély kartográfiája, Feiszt György mindhárom városban Magyarország és Erdély címerei címmel értekezik. Felkeresik Nagybányát, Zilahot, Kolozsvárt és Sepsiszentgyörgyöt. /Előadó körút a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2007. május 11.
„Ha Traian Basescu felfüggesztett államfő Sepsiszentgyörgyre jönne, és támogatásáról biztosítaná a területi autonómia-törekvéseket, akkor a népszavazáson Basescu tisztségében való megmaradása mellett szavaznék” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Antal tévesnek nevezte a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontját, hangsúlyozva: nem szabad félrevezetni a székelyföldi lakosokat azzal, hogy Basescu támogatni fogja az autonómia-törekvéseket. /Megoszló vélemények a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2007. május 11.
A hatvanas-hetvenes évek székelyföldi művészeti élete, a háromközpontú tájegység (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) gyakorlatilag átvette Kolozsvártól az erdélyi magyar képzőművészet modernizációjának megvalósítását. Kolozsvár maradt ugyan a mérce, a „hiteles hely”, de az alkotómunka új színhelyeiről származtak az impulzusok, amelyek meghatározták a nemzedék szemléletét, képzőművészeti nyelvét, stíluseszményeit. Sövér Elek – Gaál Andrással, Márton Árpáddal, Plugor Sándorral, Sükösd Ferenccel, Simon Endrével, Forró Antallal és másokkal együtt – ennek a nemzedéknek az egyik legtehetségesebb tagjaként a székely festőiskola harmadik hullámát képviselte, írta Banner Zoltán művészettörténész. A székely festőiskola alapítóinak – Márton Ferencnek, Nagy Istvánnak és zsögödi Nagy Imrének – a küldetése ennek az eddig ismeretlen szépségű tájnak, az általa meghatározott életformának festői felfedezésében rejlett. A második nemzedék – Bordi András, Bene József, Incze István, Hervai Zoltán, Piskolti Gábor, Barabás István – ezt a küldetést folytatta. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a tanítványok serege, a népes harmadik nemzedék, amely visszatelepedett a szülőföldjére –kisebb-nagyobb művészeti központok, máig működő hálózatát hozta létre. Ők nyitottak ablakot a kortárs európai művészetben végbemenő változásokra. A gyergyóalfalvi Sövér Elek a részletben az Egészet sugallta. 70 éve, 1937. július 25-én született, 25 éve, 1982. május 7-én hunyt el Sövér Elek festőművész. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó a kettős évforduló alkalmából Sövér Elek-albumot jelentet meg, Banner írása ebből való. /Banner Zoltán: Láva és hamu. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
2007. május 12.
Erdély tíz városában, köztük Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton is megtartották a múlt héten az Adj, király, katonát! elnevezésű, a család szerepét népszerűsítő versenyt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett vetélkedőn háromfős csapatok alkottak egy-egy családot, amelyek változatos feladatokat kaptak. (kov): Vetélkedő Háromszéken is (A család mindenekelőtt). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. május 14.
Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 14.
Május 12-én zajlott le Gyergyószentmiklóson a VII. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumának díjátadó ünnepsége. Az oklevélosztást követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Diploma után című musicalje várta a megjelenteket, másrészt a közönség régi kedvenceinek tapsolhatott, a szentgyörgyi társulatban játszó régi figurásoknak. A marosvásárhelyi magyar társulat két rangos elismerést is besöpört: az Alexandre Colpacci rendezte Yvonne, burgundi hercegnő című előadás a nagydíjat, a legjobb női alakítás díját pedig a címszereplőt alakító Nagy Dorottya kapta. A legjobb rendezés díját a házigazda színház, gyergyószentmiklósi Figura rendező-igazgatója, Béres László nyerte el, a legjobb férfialakításért járó elismerést pedig az idén Uniter-díjra jelölt Hatházi Andrásnak, a kolozsvári magyar Színház művészének ítélték. /Rostás-Péter Emese: Diploma előtt és után. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 15.
Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2007. május 15.
Együttműködés keretében olyan adatbázist hoznak létre a román-magyar határ menti térségekben élők számára, amely tartalmazza a megfelelő szakmai tudással rendelkező pályázatírók neveit, referenciáit, elősegítve ezzel a román nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban, illetve az európai területi együttműködés keretében előirányzott források felhasználását – közölte Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, aki a múlt héten Szatmárnémetiben részt vett az új magyar nemzetpolitika bemutatását szolgáló erdélyi információs napok újabb rendezvényén. Bukarestben és Kolozsváron már tartottak hasonló összejövetelt, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Aradon ülnek össze a magyar nemzetpolitika illetékeseivel a helyi önkormányzati és civil szféra képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői. Az Együttműködés és verseny címet viselő szatmárnémeti találkozó legfőbb hozadéka – amint azt a főigazgató elmondta – az volt, hogy a résztvevők elhatározták: közösen hozzák létre a programírók adatbázisát. Össze kell gyűjteni a megfelelő szakmai tudással rendelkező csapatot, az önkormányzati szférában célszerű lesz ilyen területen otthonosan mozgó „menedzsmenteket” működtetni – mondta a főigazgató. /Pályázatírók adatbázisa határ menti térségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2007. május 15.
Sepsiszentgyörgyön a városházára belépőt Arany János bronz mellszobra köszönti. Albert Álmos polgármester elmondta, az alkotás a Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és a Pro Concordatia Populorum Lovagrend adománya. Időlegesen áll a városházán, a szobrot az Arany János utca bejáratához állítják fel a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának keretében, ugyanis száz éve van Arany János utca a városban – mondotta az elöljáró. /Szekeres Attila: Arany-szobor Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
2007. május 16.
Dr. Fazakas József egyetemi professzor, a kolozsvári BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója a vele készült interjúban beszámolt arról, hogy ősszel négyéves mérnökképzés indul be, a végzősök környezetmérnöki diplomát fognak kapni. Nappali és távoktatási képzésre gondolnak. Szintén új lehetőség az anyagtudomány kutatására beindult sepsiszentgyörgyi kutatási központ, amelynek a központi részét a nanoanyagok és ezek technológiájának a kutatása alkotja. A múlt év decemberében megkezdték az egyetemi campus építését. /Czompó János: A sepsiszentgyörgyi egyetem újabb lehetőségei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2007. május 16.
Sepsiszentgyörgyön az utak járhatatlanul gödrösek, kátyúsak, régi és újabb csőtörések nyomai, ébresztő, Álmos uram, írta Sebestyén Mihály, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterhez intézve szavait. Tessék visszaadni az utakat a választópolgárnak. /Sebestyén Mihály: Ébresztő, Álmos uram! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2007. május 16.
Sepsiszentgyörgyön az Őrkő negyedi romák életkörülményeinek javítása érdekében nagyszabású építkezési akcióba kezd a Kovászna megyei közösségi rendőrség több civil szervezettel karöltve. Feljavítják és átalakítják a 2002-ben PHARE-alapokból épített roma Közösségi Házat. Itt a rendőrség is kap egy irodahelyiséget. Ugyancsak az Őrkő negyedben műgyepes futballpályát is létesítenének. Az Őrkő negyedi Néri Szent Fülöp roma iskola előtti teret és az utcát is le szeretnék aszfaltozni. Erre a célra nem pályázhatnak meg európai uniós pénzalapokat, mivel Kovászna megyében a 2002-es népszavazáskor mindössze 57 személy vallotta magát romának, annak ellenére, hogy csak az Őrkő negyedben közel 3 ezren élnek. A kezdeményezés társszervezője, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis egyesület már 17 éve foglalkozik az őrkői romakérdéssel. Ők pályáztak és építették meg például a Közösségi Házat is. Az Amenkha Egyesület jelenleg az őrkői lakosok feltérképezésével foglalkozik, mivel nincs hivatalos adat arról, hogy pontosan hányan élnek a roma negyedben. Sokuknak nincs személyazonossági irata, főként kukázásból, gyermekpénzekből és szociális segélyekből tartják fenn magukat. /Kovács Zsolt: Segítség a romáknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2007. május 16.
A 2007-es nemzeti évfordulók között szerepel Batthyány Lajos gróf születésének bicentenáriuma és Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója. A Batthyány-emlékév háromszéki ünnepségsorozatának kezdete május 17-én lesz Sepsiszentgyörgyön, kiállítás nyílik, Kónya Ádám előadás tart első felelős miniszterelnökünkről: tíz évnyi közszerepléséről, fél évnyi miniszterelnökségéről, ezt követő kilenc hónapnyi fogságáról, s mártírhalálról. A kiállítás Magyarország Kulturális Koordinációs Központjának jóvoltából jöhet létre. Szeretnék, ha a tárlatanyag sepsiszentgyörgyi bemutatóját követően minél több helyre eljuthatna Háromszéken. /Váry O. Péter: Batthyány-emlékév Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./
2007. május 16.
Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) hetilap szerkesztősége megfenyegette a marosvásárhelyi Pro Európa Ligát, hogy rágalmazásért bepereli a szervezetet, mivel ez utóbbi jelezte a hatóságoknak, hogy a szóban forgó lapban antiszemita hangvételű cikkek és karikatúrák jelennek meg. A lap azzal vádolja a liga vezetőségét, hogy ezáltal a sajtószabadságot korlátozzák. Smaranda Enache, a PEL társelnöke sajtótájékoztató keretében cáfolta a vádakat. – A Pro Európa Liga azáltal, hogy felhívta a hatóságok figyelmét a lapban megjelent, fajgyűlöletet sugárzó cikkek tartalmára, nem a sajtószabadságot kívánta korlátozni. /Menyhárt Borbála: Az Európai Idő beperelné a Pro Európa Ligát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2007. május 17.
Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 17.
Czegő Zoltán 1988 óta Magyarországon élő költő Időrianás /Irodalmi Jelen, Arad/ című regényét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. Sylvester Lajos szerint nagyon emberi a könyv, a líra nem leplezi az élet tragikus konfrontációit, s ebben a mindig hazatérő költő-írót minden bizonnyal néhai riporter-újságíró múltja segítette.,,Nem az ő életművét alkotta meg, hanem a mi életünket írta meg” – méltatta a regényt Sylvester Lajos. Az Időrianás az Irodalmi Jelen regénypályázatára készült, különdíjas lett. /Váry O. Péter: Én csak másképp raktam össze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2007. május 18.
Polgármesterekkel, önkormányzati tagokkal, RMDSZ-politikusokkal találkozott május 17-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, esély lenne Románia regionális átszervezésére, ha erős kormány és meggyőző parlamenti többség lenne. Véleménye szerint most kellene előkészíteni a regionális átalakítást, hogy 2009 után megvalósítható legyen. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a bizottsági jelentések megszületése után kerülne plénum elé. /Farkas Réka: Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2007. május 18.
Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./
2007. május 21.
Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön ismertették a Miniszterelnöki Hivatal vezető munkatársai Budapest határokon túl átívelő fejlesztéspolitikáját. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélekedett, hogy a profit az információszerzésben gyors fél jutalma. Bemutatta a magyar kormány Varratmentes Európa című, megújuló nemzetpolitikai elveit és intézményrendszerét. Törzsök Erika szerint a korábbi támogatási intézményrendszer átszervezését az indokolta, hogy az már egyáltalán nem felelt meg az uniós gyakorlatnak, ugyanakkor pedig a több mint 15 éven keresztül áramoltatott, több tízmilliárd forintos források hatékony felhasználása, illetve elosztásának átláthatósága sem volt megfelelő. /Domokos Péter: Sikert és profitot ad a tájékozottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2007. május 21.
Rengeteg látogatót vonzottak az elmúlt hét végén az erdélyi múzeumok. Kolozsváron a Passamezzo Historikus Együttes reneszánsz táncokat adott elő. Marosvásárhelyen a várban több párhuzamos esemény is várta a gyerekeket, illetve szüleiket. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a térképkiállítással egybekötött Descriptio Transylvaniae – Erdély térképeken elnevezésű térképtörténeti konferencián többek között Gróf László térképtörténész, az oxfordi Királyi Földrajzi Társaság tagja és Klinghammer István, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott előadást. /Álmatlan tárlatlátogatók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2007. május 21.
Százötven évvel ezelőtt pünkösdön szentelték fel az akkor még önálló településként jegyzett Szemerja református templomát. Május 20-án az alapításra emlékező gyülekezet Sepsiszentgyörgyön ünnepi istentiszteletet tartott. Pap Géza püspök hirdetett igét, a lelki megújulás szükségességét hangsúlyozva. T. Incze Zsolt, a négy és fél ezer lelkes szemerjai gyülekezet lelkésze ismertette a templom történetét. Szekeres Attila heraldikus, a Háromszék munkatársa bemutatta a szemerjai egyházközség általa készített címerét. /Fekete Réka: Épüljetek lelki házzá! (Ünnep Szemerján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./
2007. május 22.
Székely László (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, nyelvész 1933-tól választott faluja nevét vette fel, így lett Szabédi László. Az ő emlékét idézték május 20-án, vasárnap Szabédon. A költő Kolozsváron az unitárius kollégiumban és Strasbourgban a teológián tanult. Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg. 1931 – 1938 között a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt. 1940 után Báréban tanított. 1942-ben csatlakozott a helikoni közösséghez, 1943-ban ott volt a szárszói találkozón. 1943-ban Baumgarten-jutalmat kapott. 1945 – 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt, közben a Világosság munkatársaként dolgozott. 1947-től haláláig esztétikát tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen. A Bolyai Egyetem beolvasztásakor tanúsított magatartása miatt a rendőrség zaklatta, amit nem tudott elviselni és Szamosfalvánál a gyorsvonat elé vetette magát. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Szabéd a székely Mezőség „utolsó bástyája, Szabédi László pedig a magyarságért való küzdelem jelképe, hangzott el Szabédon, az emlékezésen. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke európaiság és erdélyiség összefonódását emelte ki Szabédi László sorsában, munkásságában és tragédiájában. Nagy Pál szerkesztő, tanár szerint Szabédi „a józan – és kijózanító – ráció megszállottja volt – kiemelkedő tehetségekben oly gazdag nemzedékének élvonalában. Példakép lehetett, neve nem pusztán fejezetcím irodalmunk modern kori történetében, ennél sokkal több: történelmi fogalom. Tragikus sorsa, életpályája és a gerincropogtató küzdelem mélyen összefügg az erdélyi magyar értelmiség közelmúltjának megpróbáltató eseményeivel, azokkal a drámai történésekkel, melyek több nemzedék életében kitörölhetetlen emléket hagytak. Elismerésre méltó napjainkban a magyar feliratokért vívott bátor küzdelem, ám nyilvánvaló: nem csupán ilyen és hasonló látszatengedményekre van nekünk szükségünk Kolozsvárt (és másutt) valamely multikulturálisnak becézett intézmény folyosóin, hanem igenis, államilag fenntartott, önálló magyar egyetemet akarunk – az ország magyar adófizetőinek számarányára való tekintettel!” Szabédon az ünnepség szervezésében fontos részt vállalt a gyülekezet és a falu vezetősége, segített számos helyi és megyei támogató. Külön színfoltja volt a napnak dr. Makkai Gergely kiselőadása (Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája című könyve alapján), tájtörténet és történelem, természet és kultúra kapcsolatáról. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./
2007. május 22.
A sepsiszentgyörgyi Rara Avis Természetvédelmi Egyesület meghívására a háromszéki Oltszemen járt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, öt helybéli portán elhelyezte a „madárbarát kert” táblát. Kelemen László a Rara Avis egyesület elnöke elmondta: az országos viszonylatban egyedi programot 2005-ben a madárinfluenza járvány elterjedése miatt indították, hogy eloszlassák a vész miatt kialakult rémképzeteket. Akkor az egyesület önkéntesei 24 háromszéki településre látogattak el, hogy a madárvédelemről tájékoztassák a lakókat. Szigorú pontrendszer alapján bírálták el a települések elöljáróinak és lakóinak hozzáállását, ez alapján Oltszemnek ítélték oda a madárbarát falu címet. A Rara Avis egyesület arra törekszik, hogy a madárturizmus teret nyerjen. /Kovács Zsolt: Oltszem, a madárbarát falu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 22.
Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2007. május 22.
Május 21-én Sepsiszentgyörgyön Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a budapesti Ernst Múzeum vezetője állította össze és nyitotta meg a Budapest, a művészek városa című kiállítást. /Váry O. Péter: Egy kis Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./
2007. május 22.
Hatalmas, tizenegy évig tartó kutatómunka eredményeként született meg Gocz József könyve, amelyet május 21-én mutattak be Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei című kiadvány hiánypótló munka, amely méltó emléket kíván állítani az áldozatoknak. A Magyar Hadtörténeti Intézet pontos dokumentumai alapján készült, hangsúlyozta a szerző. Gocz József nyilvántartásaiban 1541 hadifogoly szerepel összesen 3601 év fogsággal, 750 frontszolgálatos és ugyanennyi hadiözvegy. Helyi kiadó nem vállalta a könyv megjelentetését, a Székelylégió és a Karpatia Műhely közös gondozásában láthatott napvilágot. Nyomdai hiba miatt a könyvből kimaradt a hadifoglyok jegyzéke. Teljes összefoglaló helyett csak a frontharcosok és hadiözvegyek névsora jelenhetett most meg székekre, falvakra lebontva, de ígéret szerint hamarosan napvilágot lát a hiányzó, hadifoglyokról szóló rész is. A könyv előszavát dr. Szabó József János hadtörténész írta. Gocz József az eddig összesített anyagot, a teljes dokumentációt a Székely Nemzeti Múzeumban helyzete letétbe. /Farkas Réka: Könyv a múltról a jelennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./; Gocz József (sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. április 30.) iparos család gyermekeként nevelkedett. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte a Református Székely Mikó Kollégiumban 1940-ben. 1940. december 13-án bevonult katonának a Magyar Királyi 27-es Székely Honvéd Tábori Tüzér Osztályhoz Marosvásárhelyen mint karpaszományos.
2007. május 24.
Kétezer művész érkezik a május 24-én kezdődő XIV. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra. A külföldi társulatok főként látvány-, mozgás-, tánc- és utcaszínházi produkciókkal érkeznek. A tizenegy napos szemlén 68 ország művészei lép fel. Az erdélyi magyar társulatok közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lesz jelen a fesztiválon – Visky András Hosszú péntek című művét Tompa Gábor, John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című drámáját Bocsárdi László rendezte. /Rostás-Péter Emese: Színház kinn és benn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2007. május 24.
Kézdivásárhely első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére kilencnapos rendezvénysorozatot szerveznek. Az ünnepség május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődött. A rendezvénysorozat fénypontját jelentette Földi István Gábor Áron című színművének bemutatása a Vigadóban. A Földi-darabot már 1943-ban játszották Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Dr. Szőcs Géza a háromfelvonásos darabot kétfelvonásosra dolgozta át, ennek ősbemutatója május 18-án Bereckben volt. /(Dévai): /Ünnepre készül a hatszáz éves város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./
