Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2007. július 18.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete, tizenhárom éve alakult, ökumenikus jellegű, több mint hetven alapszervezete ötezernél több tagot tömörít, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői is megtalálhatóak. Országos elnöke dr. Osztie Zoltán. A KÉSZ egyik fő célja a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, emellett számtalan karitatív, kulturális, közéleti tevékenységből veszik ki részüket. A KÉSZ békési szervezetének szervezésében az ottani elnök, dr. Pálmai Tamás vezetésével egy csoport fiatal országos zarándoklaton tartózkodik most Erdélyben. A napokban Háromszékkel ismerkednek, az első erdélyi KÉSZ-csoport sepsiszentgyörgyi megalakításának szándékával bemutatkozó estet is szerveznek július 19-én. /Váry O. Péter: Háromszéken a KÉSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
2007. július 21.
Nem lejöttünk Budapestről, hanem azért vagyunk itt, mert szolgálni szeretnénk – ezekkel a szavakkal vezette be dr. Pálmai Tamás, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos elnökségének tagja július 19-én a közönségtalálkozót Sepsiszentgyörgyön. A szövetség bemutatására dr. Osztie Zoltán római katolikus plébános, egyetemi tanár, a KÉSZ országos elnöke vetített képes előadással készült, erre azonban – az áramszolgáltató ,,jóvoltából” – nem kerülhetett sor. Osztie bocsánatot kért, amiért némely politikusok a két és fél év előtti népszavazáson elárultak bennünket. Véleménye szerint összetartozásunk nem lehet vitatéma. Épp ezért tartja a KÉSZ feladatának, hogy a jelenlegi országhatárokon belül élőkkel megismertesse Erdélyt, a most regnáló politikum és a kommunista rendszer által beléjük sulykolt tévhit eloszlatásához segítve. A KÉSZ célja az evangelizáció – a keresztény örömhír terjesztése. Meghirdették a Spirituális harc Magyarországért nevű kezdeményezést, böjttel és imádsággal próbálják megtörni a gonosz hatalmát a nemzet felett. /Váry O. Péter: Szolgálni jöttek (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Az Amőba Alapítványt a sepsiszentgyörgyi Amőba cég hozta létre 1996-ban azzal a céllal, hogy széles körben népszerűsítse a korszerű ismereteket Kovászna megyében. Az alapítvány oktatást támogató programjairól, tudást népszerűsítő tevékenységéről vált közismertté. Az Amőba Alapítvány által koordinált egészségügyi menedzsmentképzések az orvosi kabinetrendszer átalakulási folyamatát könnyítették meg közel száz háromszéki orvos számára. Kézdivásárhelyen színvonalas informatika-tanfolyamok támogatásával több száz fiatal és középkorú számára teszi lehetővé a szakmai előrelépést munkahelyeken. Legfontosabb programja a nemzetközi ifjúsági program, a Global Teenager Projekt, amelynek országos koordinátora 2000 óta. A GTP-ben többek között háromszéki és Hargita megyei református kollégiumok, elméleti líceumok tanulói és tanárai vesznek részt, sikerrel. /Amőba Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Most ér véget Bikfalván a június-júliusi hétvégeken tartott régizenei koncertsorozat, amelyet a helybeli Bikmakk Kulturális Egyesület már negyedik éve szervez. A bikfalvi reneszánsz zenei napok keretében a régizene elismert kórusai lépnek fel. Idén a közönség több sepsiszentgyörgyi kórusnak tapsolhatott, a távolabbról érkezők között volt a bukaresti Lyceum Consort, a farkaslaki Schola Cantorum Régizene Együttes, valamint a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis. /Mózes László: Reneszánsz zenei napok Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Dálnok három évvel ezelőtt visszaszerezte községi státusát, s elhatározta, hogy falunapi összejövetelein minden módon és eszközzel a falu nagyjai közül évenként egy-egy személyiség emlékét felidézi. A tavaly a 2. Dálnoki Napokon Kicsi Sándor irodalomtörténész, lexikonszerkesztő került az érdeklődés középpontjába. Az ünnepeltre a Dálnokra vonatkozó visszaemlékezéseinek könyvbe szerkesztésével és kiadásával tisztelegtek. Idén a felmenői révén dálnoki kötődésű Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 1. – Sepsiszentgyörgy, 2002. márc. 29./ emléke és munkássága került a 3. Dálnoki Napok fókuszába. Ez alkalommal a sepsiszentgyörgyi író számára ideiglenes emlékszobát rendeztek be. Az emlékszobában találhatók azokat a művek, amelyeket Veress Dániel válogatott, szerkesztetett, előszóval, utószóval látott el, külön tárlókban kaptak helyet a szerző művei, prózai és drámai alkotásai. A Veress Dániel-emlékszoba egyik különlegessége a Veress família XIII. századig visszaszálazott ágazata. /(sylvester): Az emelt fővel élő ember: Veress Dániel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Magyarország 1944 őszén, ‘45 tavaszán történelmének egyik legnehezebb szakaszát élte meg. A nyilas uralom idején a magyarság kiválóságait internálták a sopronkőhidai börtönbe. Az ország legnépszerűbb férfi színészétől, Jávor Páltól öt magyarországi miniszterelnökig a nemzet színe-javát. 1945 elején az egyik internált magyar katonatiszt, Révay Kálmán huszár százados lerajzolta fogolytársait. Az egyik arckép alá a lerajzolt személy a következőt írta: ,,Ha beledöglik is, kibírja! Veress Lajos Veress Lajos” Ez a mondás felbukkan a vezérezredes nagybácsi unokaöccse, az író, irodalomtörténész, drámaíró Veress Dániel esetében is. Veress Dániel a Bolyai Tudományegyetem hallgatója volt, azonban 1951-ben eltávolították az egyetemről. A Sepsiszentgyörgyre hazatérő egyetemista Veress Dániel felkereste dr. Izsák József magyartanárt, aki később Illyés Gyuláról, Asztalos Istvánról írt monográfiát, s a tanár úr a következőket mondta: ,,Ne búsulj, Danikám, én kidolgozok neked egy hároméves olvasási programot, s ha te ezt végigolvasod, tízszer annyit fogsz tudni, mint akik most marxista módon értelmezve az irodalomtörténetet hallgatják az egyetemen. ” Így is lett. Később elnyerte az egyetemi diplomát. Megpróbálták Veress Dánielt a társadalmi élet széléről is kiszorítani, tizenöt esztendei küzdelmet vívott, de utána már ő vette számba az alkotókat. Az 1968-ban a Mikesről írt Négy tél, ‘70-ben a Báthori Zsigmond korát megjelenítő Véres farsang, egy évre rá a Grafenbergi éjszakák, öt évre rá az Örvényben, ‘82-ben az ünneprontók s 1991-ben A megtévesztett jelzi drámaírói munkásságának gazdagságát. Eközben szöveggyűjteményekkel szolgálta az erdélyi magyar öntudat megtartását A bölcsészet parancsai, A magyar elbeszélő költészet remekei és az Emlékezetül hagyott írások című köteteiben. Legkedvesebb témája Mikes Kelemen munkásságának feltárása volt. Az első a Négy tél című Mikes-dráma volt, majd 1972-ben a Rodostói csillagnéző, 1976-ban a Mikes és a szülőföld című kötet. Budapesten 1978-ban jelent meg az Így élt Mikes Kelemen című életrajzi regény és a Törökországi levelek 1974-ben. Utána 1988-ban Mikes Kelemen: Törökországi levelek és a kevésbé ismert Mikes-mű, a Mulatságos napok. A Sepsiszentgyörgy szülötteit ábrázoló szoborgalériában ott lesz Veress Dániel mellszobra is. /Kónya Ádám: Mélyen tisztelt emlékező közösség! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Emlékeztető: Dr. Izsák József (Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1. - Marosvásárhely, 2004. jún. 23.) irodalomkritikus, irodalomtörténész, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanszékvezető tanára volt 1980-ig, a főiskola megszüntetéséig.
2007. július 23.
Harminc háromszéki magyar és román diák próbálta elsajátítani egymás nyelvét az egyhetes sepsiszentkirályi multikulturális táborban, melyet a kultúrák közötti kapcsolatok erősítéséért létrehozott Alteris Egyesület és a román értelmiségi fiatalokat tömörítő Közösségért Egyesület szervezett. A tábor ötletgazdája és szervezője, Victor Sibianu sepsiszentgyörgyi antropológus elmondta: a diákokat tiszta magyar és színromán háromszéki közösségekből választották ki. „Az a tapasztalat, hogy a magyar és román diákok egyaránt keveset tudnak például a romániai kisebbségekről. Egyik általános műveltségi vetélkedőn fel kellett sorolniuk a hazánkban élő nemzeteket, és a 21 romániai kisebbségből legtöbb hetet tudtak megnevezni a résztvevők” – számolt be Sibianu. A nagy érdeklődés miatt augusztus végén újabb tábort szerveznek. /Kovács Zsolt: Kézzel-lábbal két nyelven. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 24.
A legmagasabb, vörös szintű hőségriadót rendelték el öt déli megyében és Bukarestben. Az elmúlt években példátlan, helyenként 44 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletet mértek. A hőség miatt megnövekedett elektromosenergia-fogyasztás Bukarest több kerületében áramkimaradást okozott, többek között a kormány székhelyéül szolgáló Victoria-palotában is. A újabb emberéleteket követelt, ezzel 18-ra nőtt a kánikula miatt elhalálozottak száma. /Nagy B. István: Történelmi forróság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./ Hétvégén Sepsiszentgyörgyön a központi parkban, az aszfalt szintjén 52 Celsius-fokot is mértek. Árnyékban 38,9 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. /Kovács Zsolt: Izzó forróság tombolt Erdélyben is. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2007. július 24.
Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2007. július 25.
Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának a jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket. Az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik. Az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Szatmárnémeti magyar lakosai alig élnek a közigazgatási törvény által szavatolt nyelvhasználati jogukkal. A város önkormányzata ez év tavaszán nyitott ügyfélfogadási irodát, így a hivatalhoz folyamodóknak nem kell a különböző osztályokat felkeresniük. Az új közönségszolgálati iroda hét alkalmazottja közül kettő jól beszél magyarul. A város magyarságának aránya megközelíti a negyven százalékot, furcsán tekintenek az emberre, ha magyarul szeretne kérvényezni valamit. „Senki sem akart még nálunk magyar nyelvű beadványt letenni, de azért próbálja meg, hátha az illetékes osztályon van olyan személy, aki magyarul tud majd válaszolni – mondta az iroda egyik alkalmazottja. – Szép számmal fordulnak hozzánk olyanok, akik magyar nyelven érdeklődnek, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. ” Az önkormányzat magyar polgármesterének címzett leveleket is többnyire az állam nyelvén fogalmazzák. Évente csak egy-két magyarul írott levelet kapnak. Az 51 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlóban is románul írják a kérvényeket. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek láttamoznia kell, így hát le kell neki fordítani a dokumentumot. „Csak román nyelvű űrlapokat használunk, és ha valaki nem igazodik el a kitöltéssel, inkább segítünk neki” – jegyezte meg a hivatalnok. Sepsiszentgyörgyön a városháza szociális irodájánál már a bejárat előtt magyarul kérdezik, milyen ügyet szeretnének intézni. Tankó Vilmos, a szociális iroda vezetője elmondta: azokat a kéréseket, amelyek kizárólag az iroda vagy a városháza hatáskörébe tartoznak, két nyelven lehet benyújtani, ilyenek többek között a lakásigénylésre vagy tűzifaigénylésre vonatkozó kérések, amelyekhez magyar és román formanyomtatványokat is készítettek. A gyermeknevelési támogatásokra vagy a fűtéstámogatásra vonatkozó kérések csak román nyelven tölthetők ki. „Vannak dolgok, amelyek elméletben gyönyörűek, a gyakorlatban viszont nem működnek” – jegyezte meg a hivatali nyelvhasználati gyakorlat kapcsán Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész. Az emberek megszokták, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni. A nehézségek abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig a szakképzett fordító igénybevétele fontos lenne. A romániai magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Sok esetben a tanár sem tudja, hogy a néptanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vagy éppenséggel az önkormányzatnak kell címezni a kérvényt. „Sokat segítene, ha legalább a romániai magyar sajtó egységesen nevezné meg az intézményeket. Ezt a célt szolgálta a közigazgatási szótár kidolgozása; a szerkesztőségek többsége azonban nem veszi figyelembe a nyelvészek által javasolt megnevezéseket” – tette hozzá Szilágyi N. Sándor, aki szerint az lenne megoldás, ha a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé válna legalább azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben többségben van a magyarság. Erre vonatkozó törvényjavaslatát azonban annak idején még az RMDSZ is elvetette. A 2001/215-es helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan közigazgatási egységben (településeken, illetve megyékben), ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. A jogszabály azt is előírja, hogy a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak, illetve határozatainak tartalmát is az anyanyelvükön hozzák a 20 százalékot meghaladó kisebbség tagjainak tudomására. Hivatalosan magyarul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2007. július 26.
Sokasodnak a falumonográfiák: június végén a szárazajtai, rá egy hónapra az orbaiteleki hagyta el a nyomdát, mindkettő vidéki tanítóember sok évtizedes munkájának az eredménye. Mihály Gábor tanító munkája Szárazajta története Monológ múltról (Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2007) címmel. Mihály Gábor Nagybaconban született, de pedagógusi pályafutása Szárazajtához köti. Mihály Gábor elmondta, hogy nem a múlt bemutatása, hanem a közelmúlt, a lepergett hat évtized történetének (a gyászos 1944-es események, termelőszövetkezet, kollektivizálás, politikai szervezetek, életszínvonal stb.) megírása teszi próbára a szerzőket. Külön értéke ennek a könyvnek a gazdag néprajzi anyag, a Helynevek tanúsága című fejezet. /Kisgyörgy Zoltán: Szárazajta (Falumonográfiák). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2007. július 31.
Nem tilthatják ki az országból Eva Maria Barki nemzetközi jogászt – áll abban a válaszlevélben, amelyet Cristian David belügyminiszter írt Petre Strachinaru demokrata képviselő erre vonatkozó kérésére. A Bécsben élő nemzetközi jogász tavasszal Sepsiszentgyörgyön tartott, autonómiáról szóló előadása kapcsán fordult a szaktárcához Strachinaru, úgy értékelte, Barki erőszakra buzdította hallgatóságát, és veszélyeztette az ország egységét, területi integritását. A minisztérium értelmezése szerint azonban nincsenek erre utaló bizonyítékok. A demokrata képviselő elégedetlen a miniszter válaszával, és fenntartja korábbi állításait. /Farkas Réka: Nem tiltják ki Barkit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
2007. augusztus 3.
A gyakorlatban aki itthon szeretne dolgozni külföldön megszerzett diplomájával, sokszor reménytelen harcba kezd, legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Az ilyen fiatalok számára nem marad sok választási lehetőség, néhány év küzdelem után foghatják cókmókjukat, és visszaköltözhetnek az őket korábban befogadó országba, vagy sutba dobják nehezen megszerzett oklevelüket, és itthon, de más szakmában próbálnak boldogulni. Elkeseredett édesanya kereste fel a szerkesztőséget. Elmesélte, hogy családjuk Kanadába emigrált. Fia és lánya Torontóban járt iskolába, majd Vancouverben érettségizett, és felvették őket az ottani egyetemre. Úgy döntöttek azonban, hogy egyetemi tanulmányaikat magyar nyelvterületen folytatnák, édesanyjuk érdeklődni kezdett, megkereste a nagyváradi, kolozsvári, a budapesti és más magyarországi vidéki egyetemeket: hol ismernék el gyermekei kanadai felvételijét, melyik intézmény fogadná be őket? Egyedül az Eötvös Loránd Tanárképző Főiskolán mondták, hogy átveszik őket. A lány 2001-ben, a fiú 2002-ben végzett. A család időközben, 1996-ban hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre. A fiú angol–testnevelés szakos diplomájával érkezett haza, tanárként kívánt elhelyezkedni. Ekkor kezdődött el a kálvária, azóta próbálják elismertetni magyarországi diplomáját, de sikertelenül. Az egyik aktatologató egyértelműen fogalmazott: ,,Mit akarsz itt, menj vissza a te országodba”. Nem adták fel, végül a hatodik-hetedik út után sikerült megszerezniük a papírt, de később kiderült, az értéktelen. A fiatalember versenyvizsgázni készült tanári állásra, azonban a tanfelügyelőségen elutasították jelentkezését, arra hivatkozva, hogy még a szakterülete sem szerepel a dokumentumon, így nem tudhatják, milyen posztra jelentkezhetne. Még helyettesítő tanári állásra sem pályázhat, mert kanadai érettségijét sem fogadják el.,,Hiába beszéli anyanyelvi szinten az angolt, az én fiamra nincs szükség” – mondja az elkeseredett anya. A megyei tanfelügyelőségen az is kiderült, az eset nem egyedi, többen jelentkeznek hasonló magyarországi főiskolai oklevéllel, melyet itthon nem fogadtak el. Az RMDSZ oktatási főosztályán több mint tíz éve foglalkoznak a diplomahonosításokkal. Átvállalták a teljes ügyintézést, ennek összes költségét, és eddig több mint 1900 külföldi oklevelet sikerült elismertetniük a román állammal. Hosszú évek alatt, úgy ahogy, gördülékennyé tettük az utat – mondja Miklós Eliza, az oktatási főosztály alkalmazottja. Elismerte azonban, hogy a magyarországi tanárképző főiskolákon szerzett oklevelek esetében ők is tehetetlenek. 1998 óta létezik a két ország között egyezmény a diplomahonosításról. Romániában szintén négyéves az oktatás, de egyetemi szintű, és nem főiskolai, így nem fogadják el azonosnak a szomszéd országban szerzett oklevelet. Csak a tanítók és óvónők esetében lehet honosítani a diplomát, ez a képzés Romániában ugyanis csak hároméves. /Farkas Réka: Elüldözzük a hazatérőket? (Diplomahonosítási kálvária). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2007. augusztus 4.
Albert Ernő nyugalmazott ,,mikós” igazgató, az Albert Kiadó vezetője a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékére hasonmás kiadásban megjelentette az 1899-ben Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék Vármegye Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére című millenniumi művet. A hasonmás díszkiadású könyvet hatolykai Pótsa József, a nagy tudású főispán szerkesztette a legjelesebb korabeli történészek, tudományos kutatók és szépírók közreműködésével. Háromszék millenniumi ,,nagybibliája” olyan okmányok szövegét is tartalmazza, amelyek a Székely Nemzeti Múzeum menekített értékeinek zalaegerszegi szétbombázásánál örökre eltűntek, s egyedüli forrásuk ez a könyv. A kiadatást sarkallta az is, hogy Székelyudvarhely millenniumi emlékkönyve – Jakab Elek és Szádeczky Lajos munkája, 1901 – reprint kiadásban már 1994-ben megjelent. Albert Ernő pályázatait az illetékes kuratóriumok évről évre elutasították. Sylvester Lajos szerint a legnagyobb, egy személyhez köthető vállalkozás ez a könyv, amellyel a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára valaki is kirukkolt. /Sylvester Lajos: Háromszék vármegye millenniumi emlékkönyve (Egy hasonmás kiadás lapszélére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2007. augusztus 8.
Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2007. augusztus 9.
Ebédre hívott meg magyar újságírókat augusztus 7-én Traian Basescu államfő a volt Ceausescu-villába, Kovásznán. A találkozón Bodor János, a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap tudósítója, valamint Kocsis Cecília, a Székely Hírmondó kézdivásárhelyi hetilap főszerkesztője vett részt. Az elnök az ebéden elismerte: az I-VIII. osztályos magyar anyanyelvű diákoknak idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet. Erre – mint hangoztatta – a háromszéki látogatása során magyar nemzetiségű emberekkel lezajlott beszélgetései során jött rá. A nyilvánosságot nem vállaló újságíró adatközlő elmondta, kicsikarták az elnöktől, hogy mondja ki: egyetlen kormánynak sem volt érdeke befektetéseket hozni Háromszékre – de Hargita megyébe sem –, mert a Székelyföldről kevés szavazatra számíthattak a mindenkori bukaresti politikusok. Basescu megismételte korábbi álláspontját a székelyföldi autonómia kapcsán: támogatja az ország összes vidéke részére egyaránt hasznos helyi autonómiát, decentralizációt, függetlenül attól, hogy Kovásznáról vagy Craiováról van szó. /Domokos Péter: Székelybarát” román elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2007. augusztus 9.
Fellebbezett a sepsiszentgyörgyi ügyészség a Szövetség a Székelyföldért bejegyzésének elfogadása ellen azon a címen, hogy nem egyezik a bírósághoz benyújtott bejegyzési kéréshez csatolt két okirat. Az alapító okirat részét képező listán, illetve az önkormányzatok által elfogadott csatlakozási határozaton szereplő listán ugyanis nem ugyanazok a települések szerepelnek. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: várható volt, hogy az ügyészség az utolsó pillanatban fellebbezni fog. Az ügyészségnek a politikától függetlenül kellene működnie, mégis gyorsan reagáltak az egyesület megalapítását ellenző politikusok felhívására. /Kovács Zsolt: Óvás listagondok miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./
2007. augusztus 11.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának részeként kerül sor augusztus 17-én Sepsiszentgyörgyön az Arany János-szobor avatására, de nem az ajándékba kapott mellszobor kerül talapzatra. Ez ellen számosan kifogást emeltek, mondván, hogy nem igazán hasonlít Arany Jánoshoz. Így aztán a város egy másik mellszobrot rendelt, melyet Vargha Mihály képzőművész készített el. /(vop): Igazi Arany-szobor lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./
2007. augusztus 11.
Csernáton község önkormányzata a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának tiszteletére a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában a Kovászna Megyei Tanács támogatásával nyolcvanoldalas, gazdag képanyaggal illusztrált füzetet adott ki – egy leendő falumonográfia előfutáraként. A füzetet Dimény Haszmann Orsolya és Haszmann Pál-Péter szerkesztette. A szerzők a kúriák, udvarházak sokaságát is felvonultatják, a köztéri szobrok, emlékhelyek Csernáton község neves alkotóinak, hírességeinek a galériája. /(sylvester): Csernáton írásban és képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./
2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2007. augusztus 14.
A Huszita Biblia egyes részeit is tartalmazó, Sepsiszentgyörgyön őrzött ötszáz éves Apor-kódexről a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa, Boér Hunor elmondta, hogy nevével ellentétben nem husziták írták. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint szerémségi pap fordította ugyanis az első magyar nyelvű bibliát, s mivel ők a prágai egyetemen tanultak, majd – az eretnekekhez hasonlóan – 1439-ben Moldvába menekültek, a tudósok korábban husziták munkájaként emlegették. A későbbi kutatások kimutatták, hogy valószínűleg ferences gyökerekkel rendelkeznek. Ez a biblia nem maradt fenn, azonban három kódexről tudunk, melyben ennek a bibliafordításnak a szövegtöredékeit tartalmazzák, ezek egyike a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött Apor-kódex. A Müncheni (eredetileg Jászay) és a Bécsi (Révai) kódexet korábban Nyugat-Európában őrizték, most már a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár kincseivé váltak. Az Apor-kódexben zsoltárok, himnuszok és szerzetesi szabályok is vannak, melyeket többen másoltak egybe. Az Apor-kódexet Volf György adta ki, a Magyar Nyelvemléktár sorozat nyolcadik kötetében, 1881-ben. A hasonmás kiadás az Erdélyi Tudományos Intézet megrendelésére készült, 1942-ben. Az eredeti kötetet ekkor Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem intézetében restaurálták, ott is élte túl a háborút, s végül 1953-ban hozták haza Sepsiszentgyörgyre. Mára olyan rossz állapotba került, hogy szó szerint potyognak ki belőle a betűk. /Erdős Zsófia: Szétporló Apor-kódex. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2007. augusztus 14.
Szabó Gyula-Jenő Villanások könyve /Püski Kiadó, Budapest, 2004/ című kötetéből közölt részletet a lap. A szerző elmondta, hogy 1975-ben a Szekuritate beszervezte ügynökének. Előzőleg azonban ő Baróton elmondta mindezt a bányavállalat főmérnökének, Nagy Sándornak, aki azt javasolta, írja csak alá a nyilatkozatot, majd ő elmondja, hogy mit írjon a jelentésébe. Szabó Gyula-Jenőt békén hagyták, majd kilenc-tíz évvel később, amikor a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című lap egyik szerkesztője lett, újból elővették, hogy jelentsen. /Szabó Gyula-Jenő: A szekuritáté karmai között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./
2007. augusztus 16.
A magyarországi Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) és a romániai magyar könyvtárosok iskolai könyvtáros tagozata közös szervezésében tartottak szakmai találkozót Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, több mint ötven hazai, magyarországi, felvidéki és vajdasági iskolakönyvtáros részvételével. Ez az első olyan rendezvény, amelyen több ország magyar iskolakönyvtárosai vettek részt. Kiss László könyvtáros évek óta szervezi az olvasócsalogató programokat, időnként tapasztalatcserére összehívja a háromszéki és ritkábban az erdélyi kollégáit. /Fekete Réka: Nem mindegy, ki az iskola könyvtárosa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
2007. augusztus 16.
Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott augusztus 15-én Kováts László, a bukaresti Petőfi Irodalmi Színpad vezetője. Kováts László 1959-ben szerzett bölcsészdiplomát a kolozsvári egyetemen, majd a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színház alkalmazottjaként dolgozott. 1991-ben megalapította a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság keretében működő Petőfi Irodalmi Színpadot, amely jelentősen hozzájárult a fővárosban élő magyarság identitásának és magyarságtudatának a megőrzéséhez. Az amatőr színjátszó csoport rendszeresen részt vesz a zsámbéki Határokon túli magyar amatőr színjátszók találkozóján. /B. T. : Kitüntették Kováts Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2007. augusztus 17.
Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2007. augusztus 17.
Bogdán László kiteljesedő írói munkásságában, mondhatni, azonos súllyal és jelentőséggel bírnak lírai és epikai alkotásai. Bogdán László új regényét, a Hutera Béla utolsó utazását /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ a művészi építkezés, a dolgok elhelyezése tekintetében tartja fontosnak Borcsa János. Az elbeszélés jelenében, az 1990. év március második felében csetlő-botló hősben időről időre feltör a személyes múltja, már-már csak az vezérli, a konkrét helyszínekhez pedig (felismerhetően Sepsiszentgyörgy, Budapest, Regensburg) régen bejárt valós és imaginárius terek, események és szereplők társulnak. A regényben szereplő kisemberi életutak a magyarság Trianon utáni hetvenéves periódusa történelmi meghatározottságaira világítanak rá. /Borcsa János: Fejezet a Rossz birodalmáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17.
2007. augusztus 18.
Régi tervét valósította meg Sepsiszentgyörgy az augusztus 17-én történt Arany János-szoboravatóval, mondta Albert Álmos polgármester. Sepsiszentgyörgy ama kis utcája, melynek elején helyet kapott a mellszobor, közel száz éve viseli Arany János nevét. A bronzbüsztöt Vargha Mihály, a szobor alkotója és Albert Álmos leplezte le. /Váry O. Péter: Arany János Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2007. augusztus 20.
A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2007. augusztus 20.
A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
