Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 22.
Közös álláspontot alakítanak ki a székelyföldi polgármesterek az autonómiareferendumról szóló határozattervezettel kapcsolatban. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök úgy nyilatkoztak, véleményük szerint a tervezet benyújtása előtt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elöljáróinak konzultálniuk kellett volna a székelyföldi városok polgármestereivel, hogy közösen szerkesszék meg a tanácsok elé terjesztett szöveget. Antal hangsúlyozta, továbbra sem értenek egyet azzal, hogy a népszavazást november 30-án, a parlamenti választásokkal egy időben kellene megszervezni. Márton Árpád képviselő szerint a referendum járható, alkotmányos út a közigazgatási egység határainak a megváltoztatására, de a megszervezése előtt pontos térképet kell rajzolni az új egységről. /Bíró Blanka: Rossz az időzítés? = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./
2008. október 22.
Esélye van rá, hogy Sepsiszentgyörgy három rangos művelődési intézménye külön székházba költözzön. Jelenleg ugyanis egy épületben működik a Tamási Áron és az Andrei Muresanu Színház, illetve egy bérelt épületben a Háromszék táncegyüttes, ebben viszont nem lehet művészeti munkát végezni. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint túl költséges adminisztrációt tartanak fenn az egy épületben működő színházak: külön titkárnők, könyvelők, hangosítók és fénytechnikusok vannak, az egész adminisztrációt ésszerűsíteni kell. /Kovács Zsolt: Ésszerű művelődés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 23.
Két székelyföldi művész, a kézdivásárhelyi Nagy Lajos és a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila munkáiból nyílik tárlat a nagyváradi FotoArt Galériában. A portrékat, tájképeket, akt- és szociofotókat bemutató tárlatot a megnyitón Tóth István, a váradi Tavirózsa Fotóklub elnöke méltatja. Kolozsváron október 23-án nyílik kiállítás Szentes Zágon fiatal fotóművész képeiből a Bulgakov kávéházban. Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében még látogatható Virág György budapesti fotográfus több száz felvételből válogatott tárlata, amely néhai Balla Antal jobbágytelki népművelőt mutatja be. /Értékes fotók láthatók országszerte. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 24.
Méltósággal zajlott október 23-án Sepsiszentgyörgyön az 1956-os forradalomra emlékezés. A koszorúzás az Erzsébet parkbeli kopjafánál kezdődött, majd a városháza emléktáblájánál folytatódott, végül a városi művelődési ház udvarán található emlékoszlopnál műsor zárta a megemlékezést. Kozák Albert történész ünnepi beszédében Sólyom László magyar köztársasági elnök gondolatait idézte, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy lehetőségük van azokkal együtt feleleveníteni a történteket, akik részesei voltak a forradalomnak. /Farcádi Botond: Ezerkilencszázötvenhatra emlékeztek – Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 24.
Háromra nőtt a hatból azoknak a MPP által támogatott független jelölteknek a száma, akiknek bizonytalan az indulásuk a választásokon. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete megóvta Szilágyi Sándor független szenátorjelölt indulását arra hivatkozva, hogy az illető párttag és MPP színekben megyei tanácsos. A sepsiszentgyörgyi törvényszék visszautasította a fellebbezést, mivel Szilágyi a jelöltsége mellé nyilatkozatot mellékelt miszerint lemondott párttagságáról. Ezt a döntést azonban a brassói táblabíróságnál megfellebbezheti az RMDSZ, mint ahogyan már megetette Ötvös Mózes képviselőjelölt esetében, akinek támogató aláírásai hitelességét kifogásolják. Ördög Lajos, az alsóháromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Szilágyi Sándor esetében lapzártáig nem kapták meg a törvényszéki végzést, és annak ismeretében döntenek arról, hogy megfellebbezik vagy sem. Fekete Attila Gyula, az MPP által támogatott független sepsiszentgyörgyi képviselőjelölt fellebbezett, mert a választási bizottság elegendő támogató aláírás hiányára hivatkozva visszautasította jelöltségét. Fekete számára 2300 aláírást gyűjtött az MPP a szükséges 2241 helyett, de a választási bizottság csak 2079-et érvényesített, arra hivatkozva, hogy a kézjegyek egy része nem volt 4 példányban aláírva. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke bírálta MPP országos vezetőségét, és kifejtette: bebizonyosodott, hogy erkölcsileg és jogilag is a pártként való indulás lett volna a vállalható út. /Kovács Zsolt: Három független jelölt bizonytalan. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2008. október 24.
Október 23-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban rendezték meg a Magyar Művészetért díj XXII. díjátadó gáláját. A Magyar Művészetért díjat 1987-ben alapították, ,,akkor sem volt könnyű, most sokkal nehezebb” – mondotta bevezetőjében Gubcsi Lajos író, költő, a díj kuratóriumának elnöke. Magyar Művészetért Díjban részesültek az évek során művészek és mecénások egyaránt, mindazok, kiknek szívügye a magyar művészet éltetése. A mostani díjátadó gála egészét 1956 töltötte ki, a díjazottak méltatását és az előadóművészek műsorát egyaránt ’56 szellemisége szőtte át, legyen szó a Háromszék szerkesztőségéről, arról a ,,szellemi műhelyről, mely nemzeti megmaradást és jövőépítő szellemiséget sugall” (Árpád fejedelem-díj), a csángókat megörökítő Ádám Gyula csíkszeredai fotós művészetéről vagy Benedikty Horváth Tamás budapesi írónak a Szuvenír című ’56-os nagyregényéről (Magyar Művészetért Díj), a ,,megcselekedni haza nélkül is azt, amit megkövetelt a haza” eszméért alapított alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumról (Bartók Béla-emlékdíj), illetve Kobzos Kiss Tamás alkalomhoz illesztett, sajátos előadásáról és Erdélyi Györgynek a Szuvenírből vett döbbenetes részletének előadásáról. Végezetül Gubcsi Lajos bejelentette, tárgyalni fog a Tamási Áron Színház vezetőségével, hogy a posztumusz Magyar Művészetért Díjat kapott, tragikus sorsú színművésznek, Visky Árpádnak szobrot, emlékművet állíthassanak a színházban, valamint, hogy Kós Károly posztumusz Árpád fejedelem-díját a Székely Nemzeti Múzeumban helyezhessék el. /Váry O. Péter: Magyar művészetért ’56 szellemében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 24.
Hazatalálás címmel indított előadássorozatot három civil szervezet Sepsiszentgyörgyön. A helyi Könczei László Egyesület és a Hajlék Egyesület, továbbá a fotosmartonosi Csillagőrző Hagyományápoló Csoport rendezvényein közismert előadók fognak beszélni a történelemről, kultúráról és magyarságismeretről. Főként egy ,,újraértékelt történelemszemlélet” bemutatása a cél – magyarázta Gáj Nándor kezdeményező, a Hajlék Egyesület tagja. A programsorozat más székelyföldi városokban már bemutatkozott, elképzeléseik szerint a sepsiszentgyörgyi előadásokat rögzítik, és felteszik az internetre. /(mózes): Hazataláló fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 24.
A Háromszék nem újság, a Háromszék pártlap – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke, amikor a Régió Rádió szerkesztői a sajtó és kampány viszonyáról kérdezték. Hozzátette, hogy szerinte az ellentábor, tehát az MPP lapjaként számon tartott újságot ezek után még választási reklám-közlés céljából sem veszi igénybe az RMDSZ. Mondja mindezt a pártszempontból ugyancsak függő Régió Rádióban, a megyei tanács-elnök és Sepsiszentgyörgy polgármestere szócsöveként fungáló médiában. Kijelentésével szemben a Háromszék nem az MPP lapja, kínosan vigyázott az önkormányzati választások alatt, hogy középen maradjon. Az RMDSZ mindenfajta bírálatot személyes sértésként kezel, s ráadásul, mióta módjában áll, gazdasági eszközökkel megtorolja. Most hozta a Háromszék szerkesztősége tudomásunkra az RMDSZ-es vezetés alatt álló megyei tanács, hogy a több mint harminc éve a lap székházául szolgáló épületből májusban fel is út, le is út. /Simó Erzsébet: A kampányfőnök megtorlással fenyeget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 24.
Az elmúlt években sorra szűntek meg a román lapok magyar nyelvű tükörkiadásai. Erre a sorsra jutott a Maros megyei Központ című hetilap is. Két évnyi megjelenés után, október 24-től az újságos standokon már a Maros megyei Központ című magyar nyelvű napilap, a Punctul román lap magyar nyelvű társa sem lesz kapható. Tulajdonosai anyagi okokra hivatkozva nem kívánják tovább folytatni a megjelentetését. Az egyik tulajdonos, Marius Libeg az utolsó évben hét újságírót foglalkoztatott. Magyar nyelvű tükörkiadása a Ziua napilapnak is volt. Négy éve A NAP néven Csíkszeredában is beindult egy ilyen regionális napilap, amelyet Hargita megyén kívül Kovászna megyéből is tudósítottak a munkatársak. Szerkesztősége az elhíresült Csibi István üzletember egyik csíkszeredai ingatlanjában, a hajdani Transzilván Figyelő hetilap egykori székházában volt. Annak ellenére, hogy rövid időn belül már 3500-as példányszámban nyomtatták, a napilap alig több mint két hónapig működött, az akkor szélnek eresztett szerkesztőség tagjai a mai napig nem kapták meg bérüket. Az 1998 és 2001 között sepsiszentgyörgyi székhellyel működő Háromszéki Figyelő lap a Monitorul hálózathoz tartozott. A hetilapként indult, majd napilappá alakult újság párhuzamosan működött a Monitorul de Covasna nevű román nyelvű testvérével, és a két szerkesztőség kezdetben egy épületben is tevékenykedett. A magyar nyelvű lap egy ideig népszerű volt Háromszéken, átlag ötezres példányszámban sikerült értékesíteni, majd egyik napról a másikra eltűnt a standokról. /Megszűnt a Központ lap. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2008. október 24.
Novák Ferenc, a budapesti Honvéd Együttes koreográfus-rendezője, népszerű nevén „Novák tata” több alkalommal is dolgozott erdélyi néptánc együttesekkel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes nagy sikert aratott több darabjával is, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes is szeretné műsorára tűzni egyik alkotását, a János vitézt. Gyönyörű napokat töltött itt, még az Állami Székely Népi Együttesnél, amely a Magyar Autonóm Tartomány fővárosában, Marosvásárhelyen működött. A ’60-as években ismerte meg egy budapesti ünnepségen Szalman Lórántot, az együttes első igazgatóját, aki 1962-ben hívta meg először Novákot. Nagyszerű embereket ismert meg, nemcsak táncosokat. Novák Ferenc élete első dramatikus művét is itt Marosvásárhelyen csinálta, Kozma Mátyás marosvásárhelyi zeneszerző zenéjére. A Maros Együttes szeretné műsorra tűzni a János vitézt, amelyet otthon a Honvéd Együttes már kétszáznegyvenedik alkalommal adott elő nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyiek is átvették Novák több darabját. Magyarországon a helyzet elkeserítő. Az elmúlt hat év nem kedvezett semmiféle népművészeti ágazatnak. Ha pénzt vettek el, akkor csak a népművészeti ágazatoktól vették el. Soha ilyen durva a népi–urbánus vita nem volt, mint most. Ha valaki olyasmivel foglalkozik, mint Novák Ferenc, arra pillanatok alatt a magyar értelmiség egyik rétege azt mondja, hogy nacionalista. Ez borzasztó dolog. Nemhogy közelednének egymáshoz, de állandó a szakadás. Ha valaki kézbe vesz egy olyan nagy napilapot, mint, mondjuk, a Népszabadság vagy a Népszava az elmúlt hat évben, az utókor számára az derül ki, hogy nincs is Magyarországon néptánc. Egy cikk sem jelenik meg erről. De ha egy kisebb alternatív színház lép fel, arról írnak. Közben állandóan veszik el a pénzt a Honvéd Együttestől is. Olyan művészeti vezetőt tettek oda, aki azt mondja Zsuráfszky Zoltánnak, aki világhírre vitte a most a Honvéd keretében működő Budapest Együttest, hogy nem tesz be a műsorba népzenét, mert a második percnél elalszik tőle. Mire Zsuránszky: neki küldetéstudata van, azért csinálja. „Tojok a küldetéstudatodra” – válaszolta a vezető. Novák Ferenc (1931, Nagyenyed) koreográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán végezte. 1954 és 1987 között a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt, amely irányításával az amatőr néptáncmozgalom vezető formációja lett. Elvégezte a koreográfus szakot is. 1964 és 1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarának vezetője volt, 1977 és 1983 között pedig az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként átformálta az együttes arculatát. Novákot a nemzeti múlt és sorsproblémák iránti fogékonysága vezetette rendezői munkásságának kibontakozásához. Fontosabb koreográfiái: Várj reám!, Tisza-háti csárdás, Aska és a farkas, Kőműves Kelemen, Ninive, Passió, Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Csíksomlyói passió, István, a király, Széki Rómeó és Júlia, Egri csillagok, János vitéz. Hat éve több fiatal színész szerződött el Marosvásárhelyről Budapestre a Honvéd Együtteshez. Akkor azt mondták, Novák csábította el őket. Valójában Marosvásárhely úgy döntött, hogy nem kell neki művész színház, mondta Novák Ferenc. /Antal Erika: Idők néptáncszínpadán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2008. október 25.
Meghatódottan hallgatta végig Sólyom László köztársasági elnök október 24-én Csíkszeredában, a Márton Áron Líceumban az egyik végzős tanuló gondolatait arról, hogy milyen minőségű oktatásban részesülnek a székelyföldi magyar diákok, és milyen reményeik vannak arra, hogy a szülőföldjükön maradjanak tanulmányaik befejezése után. Sólyom a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival reggelizett, találkozott az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, valamint nagycsaládos szülőkkel, meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegét, felkereste a Segítő Mária Római Katolikus Líceumot és a Márton Áron Gimnáziumot, megbeszélést folytatott Hargita megye és Csíkszereda vezetőivel, Csíksomlyón pedig Tőkés László püspökkel, EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével tárgyalt. Tőkés László arra kérte az államfőt, segítsen abban, hogy az erdélyi oktatási intézmények működéséhez szükséges támogatást a magyar állam továbbra is biztosítsa. Kérte továbbá, hogy az elnök a Székelyföld mellett a Partiumra is fokozottan figyeljen. – Teljes odaadással támogatom azokat a törekvéseket, amelyek a Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el – szögezte le Sólyom László. Rámutatott: a Sapientia Egyetemnek minőségi intézménnyé kell válnia. Ugyancsak október 24-én látogatott el Sólyom László Barótra, Nagyajtára, Apáczára és Sepsiszentgyörgyre. /Tibori Szabó Zoltán: Sólyom: a Sapientiának minőségi intézménnyé kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Tőkés László püspök Sólyom Lászlónak beszélt a romániai magyarság politikai megosztottságáról is, véleménye szerint ennek az az oka, hogy Markó Béla, az RMDSZ, illetve Szász Jenő, az MPP elnöke nem találta meg a közös hangot. Sólyom László későbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni. /A magyar nemzet kulturális egységet alkot (Sólyom László Csíkszeredában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. október 25.
Sólyom László és Traian Basescu államfők csíkszeredai találkozóján elhangzott néhány jelentős gondolat.,,Székelyföld több mint ezer évig megőrizte népe egységét nyelvében és kultúrájában, és remélem, sőt, kívánom, hogy a jövőben is megbontatlan maradjon. Ez előtt kívánok szeretettel és nagyrabecsüléssel tisztelegni látogatásommal. Örülök, hogy Basescu elnök úr velünk együtt ünnepli a magyar forradalom napját. Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet itt élő részének megmaradása és fejlődése” – mondta Sólyom László, nyilatkozva Székelyföld egységének fontosságáról, jelezve: a nemzetközi jog tiltja az etnikai arányok megváltoztatását. A magyar fő kerülte az autonómia kifejezést. Traian Basescu azonban megismételte tézisét: ugyanakkora szabadságra, autonómiára van szüksége Székelyudvarhelynek és Sepsiszentgyörgynek, mint Caracalnak vagy Konstancának. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy Traian Basescu nem ért egyet az RMDSZ új, regionális felosztásról szóló elképzelésével. Erről Sólyom László számolt be a sajtónak. /Farkas Réka: Dönteni saját sorsunkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. október 25.
Október 24-én este érkezett meg a Székely Nemzeti Múzeum elé Sólyom László köztársasági elnök, ahol Háromszék és Sepsiszentgyörgy elöljárói fogadták. A múzeumban Vargha Mihály, az intézmény vezetője kalauzolta teremről teremre a magas rangú vendéget, majd a küldöttség a Bod Péter Megyei Könyvtárba ment, ahol Sólyom László előbb a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központját kereste fel, majd értelmiségi fórumon vett részt. A Codex együttes rövid koncertje után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte a jelen lévő, száznál több háromszéki értelmiségi nevében a köztársasági elnököt, majd zárt körben beszélgettek. /Mózes László: Múzeumi látogatás, értelmiségi fórum Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. október 25.
Ha csak annyi lenne a nyeresége az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által évente Sepsiszentgyörgyön szervezett Kriza János Országos Balladamondó Versenynek, hogy a felkészülés időszakában a jelentkezők elolvasnak tíz-tizenöt magyar balladát, akkor is sokszorosan több lenne a hozadéka a rendezvénynek, mint csupán egy vetélkedőnek. Több mint félszáz résztvevő lépett fel október 24-én Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Szakközépiskolában a versenyen. Énekelt, valamint hangszerrel kísért változatban, dúdolva és prózai egyszerűséggel előadva követték egymást balladák. /Fekete Réka: Jó kezekben balladáink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. október 25.
A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői október 24-én adták át ünnepélyesen, laudációk kíséretében az idei Székelyföld-díjakat, ugyanakkor újabb magyarországi íróval bővült a Székely Bicskarend, az irodalom „bicskás csapata”. Idén négyen vehették át a Székelyföld-díjat, illetve a Székely Bicskarendet szimbolizáló pergament: a hetvenéves Szilágyi István írónak, a Székely Hadosztállyal kapcsolatos tudnivalók összegyűjtéséért Gottfried Barna nyíregyházi levéltáros hadtörténésznek, a sepsiszentgyörgyi Pieldner Judit kritikusnak, a Székely Bicskarendet a budapesti Zalán Tibor író, költő vehette át. /Antal Ildikó: Székelyföld-díjak átadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2008. október 25.
A sepsiszentgyörgyi Gothárd Veronika 2003 óta immár negyedik alkalommal mutatja be alkotásait Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. Legújabb képkínálata elsősorban egy csodálatos székelyföldi aranyőszről árulkodik. A festő különösképpen kedveli az őszt. /Németh Júlia: Őszi fények és színek a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2008. október 25.
Nagyszámú közönség előtt mutatták be Sepsiszentgyörgyön Székely Zsolt: Településfejlődés az Olt sepsiszéki szakaszán című könyvét és Kozma Ferencz: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota című, 1879-ben megjelent művének hasonmás kiadását. Székely Zsolt kijelentette: vége a ködösítés korszakának, kimutatható, milyen népcsoportok éltek itt: gótok, gepidák, szlávok, X. századi magyar emlékeket is találtak, aztán a székely betelepedés utániakat. Kozma Ferenc munkáját Szőcsné Gazda Enikő néprajzos muzeológus ismertette. Míg Orbán Balázs: A Székelyföld leírása című munkáját a romantikus szemlélet hatja át, Kozmáé már pozitivista, adatokra támaszkodik, azokon nem megy túl. A Székelyföld és a székely nép gazdasági és kulturális életének összegzéséről van szó. Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója örömét fejezte ki, hogy sikerült az anyagi forrást biztosítani a könyvek kiadásához. /Szekeres Attila: Vége a ködösítés korszakának (Kettős könyvbemutató a múzeumban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. október 27.
Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2008. október 27.
Harmadszor is Románia parlamentje elé terjeszti a Székelyföld autonómia-törvénytervezetét, döntött október 25-i ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön. A testület a Bod Péter Könyvtárban ülésezett, ugyanott, ahol öt évvel ezelőtt, október 26-án megalakult. Az SZNT arról is határozott, hogy felkéri Románia és Magyarország kormányát, vizsgálják felül a két ország közötti alapszerződést, mivel a dokumentum aláírása óta eltelt 12 esztendő alatt változott a nemzetközi helyzet és jogrendszer, és a két országban kötelezővé váltak az Európai Parlament előírásai. Az együttműködés idejétmúlt, hiszen többek között olyan cikkelyeket tartalmaz, hogy kölcsönösen támogatják egymás NATO- és EU-csatlakozását. Az ülésen a székek küldöttjei arról is beszámoltak, hogy hol fogadták el, illetve hol terjesztették a helyi tanács elé az autonómia-referendum megszervezéséről szóló határozattervezeteket. Az ülésen Gábor Áron-díjjal tüntették ki Birtalan Ákos országgyűlési képviselőt, volt turisztikai minisztert, aki elsőként nyújtotta be az autonómia-statútumot, Egyed Ákos történészt, illetve Komlóssy Józsefet, aki nemzetközi szervezeteknél tevékenykedett a magyarság érdekében, és a Kárpát-medencei Magyarságért Egyesületet is díjazták. /Bíró Blanka: Harmadszor is benyújtják az autonómiastatútumot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2008. október 28.
A második világháború száznyolc sepsiszentgyörgyi áldozatának állítottak emléket október 26-án, vasárnap a belvárosi református templom udvarán. A kőtömbös Zakariás Attila tervezte emlékmű a harctéren elesettek, valamint a hadifogságban, bombázáskor, munkaszolgálaton elhunytak és az eltűntek nevét örökíti meg, azokét, az utolsó tiszteletadást sem kaphatták meg soha. Sepsiszentgyörgyön először szenteltek fel második világháborús emlékművet. Az emlékműnél dr. Szőts Dániel kései bocsánatot kért a sepsiszentgyörgyiek nevében, amiért több mint hat évtized után Háromszéken utolsóként a megyeközpont állít emléket a második világégés áldozatainak. /Fekete Réka: Az emlékezés sziklakövei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2008. október 28.
Az 1956-os forradalomra, a reformáció évfordulójára, Reményik Sándorra és a tíz évvel ezelőtt kezdett templomépítésre emlékezett a hét végén háromnapos rendezvénysorozattal a sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet. A kommunizmus évtizedei utáni évek első hazai magyar evangélikus temploma azért épülhetett fel, mert egy közösség püspökével, Mózes Árpáddal együtt mert világosságot gyújtani a sötétségben – foglalható össze Adorjáni Dezső Zoltán az erdélyi evangélikusok jelenlegi egyházfőjének mondandója. A nagy magyar evangélikus költő munkásságát a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány minden évben konferencia és versmondó verseny szervezése révén igyekszik megismertetni. A kilencedik rendezvényt Sepsiszentgyörgyön tartották. Pomogáts Béla, Láng Gusztáv, Liktor Katalin, Farkas Zoltán előadásait Kántor Lajos moderálta, távollétében felolvasták Dávid Gyula értekezését, közreműködtek a versmondó verseny résztvevői. Egy napra, a Reményik-konferencia idejére a szervezők magukkal hozták az évente tartott zsoboki alkotótábor Reményik-versekre készített munkáit. A díjkiosztó gálán a tavalyi Reményik Sándor-díjas Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mondott köszöntőt, és átadták az idei díjat Kovács László, jelenleg Csernátfaluban élő nyugalmazott lelkipásztornak, aki az 1940-es években alakult sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet első lelkésze volt. A rendezvénysorozat istentisztelettel zárult, igét hirdetett a templomépítő Mózes Árpád nyugalmazott püspök. /Fekete Réka: Építsük tovább az élő templomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2008. október 28.
Háromszék legnagyobb sportolója, Szabó Katalin nevét viseli október 27-től a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok. A zágoni születésű, az 1984-es Los Angeles-i olimpián négy arany- és egy ezüstérmet szerzett egykori tornász elmondta, nagyon boldog, már 20 éve abbahagyta az aktív sportolást, de az emberek még emlékeznek rá, mondta a 42 éves, Franciaországban élő Szabó Katalin, hozzátéve, hogy mindig büszke volt szülőföldjére. /Elismerés a jelképnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2008. október 29.
Sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk a székelyföldi önkormányzati vezetőknek az autonómia-népszavazás ügyében. Október 28-án tartott sepsiszentgyörgyi ülésükön jelen volt a két megye elnöke, Tamás Sándor és Borboly Csaba, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Mezei János, Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere. Arra a következtetésre jutottak, hogy tanácsosabb lenne elhalasztani a tervezetek vitáját. November 11-én 12 órára tanácskozásra hívják Gyegyószentmiklósra Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, ezen a megbeszélésen szeretnének közös megoldást találni a népszavazás kérdésében. Antal Árpád szerint így létrehozható lenne egy Székelyföld nevet viselő megye, de ez nem a történelmi Székelyföld lenne. /Farkas Réka: Felfüggesztenék a népszavazás vitáját (székelyföldi autonómia) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./
2008. október 29.
Három napig tartott Sepsiszentgyörgyön az animáció ünnepe, amelynek során a Gyárfás Jenő Képtárban meseillusztrációkat és szoborkiállítást mutattak be helybéli művészek, majd helyi és magyarországi alkotók animációs filmjeit nézhették meg az érdeklődők. Erdélyben a nagyváradi Metrion Alapítvány kezdeményezte, Sepsiszentgyörgyön pedig a Cabiria Filmklub csatlakozott a rendezvényhez. Éltes Barna szobrászművész kiállításával, illetve animációs filmekkel csalogatták az animáció-rajongókat, majd sepsiszentgyörgyi alkotók – Balázs Zoltán, Damokos Csaba, Boda Szabolcs, Dávid Eszter, Izsák Előd és Hosszú Réka – animációs filmjeit mutatták be. A rendezvénysorozatot az Impro-Víziók 2 című koncert zárta /Kovács Zsolt: A rajzfilm száz évét ünnepelték. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2008. október 29.
Négy, kisebbségtörténettel és kisebbségkutatással foglalkozó könyvet mutatnak be november 5-én Sepsiszentgyörgyön. Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, Máthé János Magyarhermány kronológiája (1944–1964), Gidó Attila Úton. Erdélyi zsidó társadalom- és nemzetépítési kísérletek (1918–1940) és Stefano Bottoni történész Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960) című köteteivel ismerkedhet a közönség a szerzők jelenlétében. A könyveket Bárdi Nándor történész és Boér Hunor könyvtáros méltatja. /Sztálin a székelyeknél – könyvbemutatók sora. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2008. október 31.
A válság hatására elbocsátások fenyegetik már az erdélyi munkavállalókat is: Sepsiszentgyörgyön a cigarettagyár alkalmazottainak harmadát bocsátja el, az autóalkatrész-gyártók több száz alkalmazottjuktól válnak meg, Tordán három üzem hétszáz munkavállalót küld az utcára. A kereslet csökkenését a kisebb cégek is megérzik. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt, Varga Melinda: Begyűrűzött Erdélybe a válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2008. október 31.
Sepsiszentgyörgyön nem tartanak autonómia-népszavazást, miután az önkormányzat október 30-i ülésén elutasította az erről szóló tervezetet. Antal Árpád polgármester elkötelezte magát Székelyföld autonómiája mellett, de a tervezet jogi hiányosságai miatt annak elhalasztását kérte. A prefektus felszólítására a háromszéki Kőröspatak önkormányzata visszavonta az autonómia-népszavazás megszervezéséről korábban elfogadott határozatát. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere kijelentette: eleget tesznek a kormánybiztos felkérésének, visszavonják a határozatot, de ki fogják azt javítani, és újra előterjesztik. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke nehezményezte, hogy a kézdivásárhelyi polgármester nem egyeztetett ebben a kérdésben, mielőtt a visszavonásról nyilatkozott volna. /Kovács Zsolt: Elutasított referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ Gazda Zoltán, a MPP Kovászna megyei alelnöke közölte, csak néhány háromszéki településen került napirendre az autonómia-referendum megszervezésére vonatkozó határozattervezet: Kézdivásárhelyen, Vargyason, Árkoson elfogadták, Dálnokon visszautasították, Nagyborosnyón elhalasztották, Baróton, Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Zabolán, Illyefalván ezután vitatják meg a javaslatot. A többi önkormányzat nem tűzte napirendre. /Bíró Blanka: Elutasított referendum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2008. október 31.
Sepsiszentgyörgyön a közös temetőben az első világháborús emlékművet mielőbb restaurálni kellene, s ehhez még a hősök emlékét ápoló országos hivatal is támogatást nyújtana – mondotta Laura Tiron, a hivatal osztályvezetője. Hangsúlyozta, igen értékes az emlékmű, kár lenne érte. Az obeliszk homlokoldalán ez áll: A hazáért 1914–1918, s egy lefelé fordított kard. Az obeliszk csúcsára utólag, a második világháború idején vésték rá, hogy vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország kormányzójának helyettese, ugyanis Horthy Miklós 1942-ben Ukrajnában hadirepülőgép-szerencsétlenségben elhunyt fia emlékét számos korábbi obeliszken megörökítették, így Sepsiszentgyörgyön is. A háromtagú bukaresti küldöttség felmérést végzett a megyében, megnézték az 1974-ben állított román katona szobrát, Balogh Péter alkotását, David Paius hadnagy sírját, Grigore Balan tábornok sírkeresztjét, az aldobolyi hősi temetőt, melynek felújítását támogatja a hivatal, továbbá Bereck községben és Gelencén jártak. Tiron asszony megtudta, hogy múlt vasárnap második világháborús emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön. Felhívta a polgármester figyelmét, hogy ahhoz a hivatal beleegyezését is kellett volna kérni, de legalább utólag jelentsék be. Antal Árpád polgármester túlzásnak tartja, hogy Bukaresttől kelljen engedélyt kérni egy helyi emlékmű állításához, de az országos nyilvántartásba vétellel egyetértett. /Szekeres Attila: Fel kell újítani a hősök emlékművét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./
2008. november 1.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, először Caracal autonómia-statútumát dolgozzák ki Hargita és Kovászna megye vezetői, gondolván, hogy autonómia-törekvéseiket illetően hatékonyabban célt érhetnek ezzel. Traian Basescu államfő adta az ötletet, hiszen vesszőparipája az, hogy valamennyi városban ugyanannyi autonómiára van szükség. Basescu rendszerint Caracalt említi példaként olyan városként, amelynek ugyanannyi autonómiára van szüksége, mint Székelyudvarhelynek. Az államfő elutasítja az etnikai alapon szerveződő, sajátos helyi önrendelkezést. /(-or-): Székely gyártmányú caracali autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
